Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

Június 23-ra összehívták az országgyűlést Az Elnöki Tanács ütése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott. Az alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján 1966. évi június 23-án, csütörtökön 11 órára összehívta az országgyűlést. Az Elnöki Tanács jóváhagyta a pénzügyminiszternek az 1965. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentését A Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának és az igazságügyminiszternek együttes előterjesztése aapján új törvényerejű rendelettel módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. sz. törvényerejű rendeletet Továbbá megtárgyalta és elfogadta az egyes büntetőrendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendeletet Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Egyes büntetőrendelkezések módosítása és kiegészítése Az Elnöki Tanács szombati ülésén elfogadta az egyes büntetőrendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendeletet. Ez a törvényerejű rendelet egyes büntetőrendelkezéseink módosításáról és kiegészítéséről az eljárási szabályokat illetően különbséget tesz a ténvbelileg és jogilag egyszerűbb megítélésű, valamint a bonyolultabb. nehezebb büntetőügyek között. A törvényességet biztosító garanciális rendelkezések és a védelem elvének a legcsekélyebb érintése nélkül — főként a nyomozást érintő — egyszerűsítéseket vezet be. amelyek a büntetőeljárás lefolytatását gv órait ják Űj intézményként bevezeti a törvényerejű rendelet a bíróság elé állítást. Ez azt jelenti, ho© az ügyész a — valamely járásbírósági hatáskörbe tartozó — bűntett elkövetésével alaposan ©anúsítható személyt a cselekménytől számított három napon belül a bíróság elé állíthatja. ha nem fiatalkorú, s ha a bűntettre a törvény ötévi szabadsá©esztésnél nem súlyosabb büntetést ír elő; továbbá, ha az ü© ténybeli és jogi megítélése e©S7erű és a bizonyítékok rendelkezésre állnak. va©is a ©anűsítoítat a bűntett, elkövetésén tetten érték, vagy az illető azt beismerte. A törvényesség biztosítéka, ho© az ü©ész és a védő részvétele a bírósági tárgyaláson mindig kötelező, s ha a bíróság azt állapítja meg. hogy a bíróság elé állítás feltételei hiányoznak, az ügy iratait visszaküldi azü©észnek. Az új intézmény a büntetőeljárást jelentős mértékben gyorsítja, hiszen a terhelt a bűnlett elkövetésétől számított három napon belül — esetleg jogerősen — felelősségre vonható. A törvényerejű rendelet — figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat — bővíti azoknak a csekély súlyú cselekményeknek a körét, amelyek fe©elmi, vagy szabálysértési eljárásban bírálhatók el. Végül a törvényerejű rendelet a büntettek hatékonyabb megelőzése érdekében kimondja, hogy a bíróság egyes — a törvényerejű rendeletben meghatározott — bűntettek elkövetése esetén mellékbüntetésként már e©évi szabadságvesztést meghaladó főbüntetés kiszabása mellett is va©onelkobzást alkalmazhat. Az új törvényerejű rendelet a büntetőeljárásról szóló 1962. évben a'kotott tvr.. valamint a Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről, végrehajtásáról és e©es szabálysértésekről szóló — szintén 1962. évi — törvényerejű rendelet rendelkezéseit érinti; s egy vonatkozásban kiegészíti a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961 évi 5. törvényt is. A törvényerejű rendelet, 1967. ianuár 1-én lép hatályba. (MTI) Hazeufazolt a bolgár parlamenti delegáció Szombaton reggel elutazott Magyarországról a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége, amely Dancso Dimitrovnaik, a nemzetgyűlés elnöksége első alelnökének vezetéséI vei az ország©űlés meghívására baráti látogatást tett hazánkban, s Csongrád megyével, Szegeddel is megismerkedett. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke. Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Beresztóczy Miklós és Polyák János, az ország©ülés alelnökei, Böjti János külü©miniszter-helyeltes, az ország©űlés tisztikarának több tagja és sok országgyűlési képviselő. Jelen volt a búcsúztatásnál Va.s7.il Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budapesti na©követe. (MTI) Me uiazik el a szabadkai tanácsi küldöttség Tegnap, szombaton Matija Sedlaknak, Szabadka város szkupstinája elnökének vezetésével a Szeged megyei jogú városi tanács vendégeként hazánkban tartózkodó szabadkai küldöttság dr. Biezó Györgynek, a szegedi m. j. városi tanács vb elnö kének, és dr. Csikós Ferencnek a városi tanács vb titkárának társaságában a főváros nevezetességeit tekintette meg. Az esti órákbain Szegedre visszaérkezvén búcsúvacsorán vettek részt. A jugoszláv vendégek ma a délelőtti órákban fejezik be ma©arországi látogatásukat. Délelőtt 19 órakor dr. Biczó György vb-elnök, Papp Gyula és Arv>ai József vb elnökhelyettesek és dr. Csikós Ferenc vb-titkár búcsúztatják őket a röszkei határátkelőhelyen. Készülődés a Szegedi Ipari Kidllílásra: fl hábelművek szegedi gyárában Mint ismeretes, az augusztus 10-e és 20-a között rendezendő. reprezentatívnak ígérkező ipari kiállításon sok 6zegedi. számos dél-ma©arországi. sőt jó néhány országos vállalat is érdeklődők elé viszi termékeinek legjavát. A Magyar Kábelművek szegedi gyáregysége egy a kiállítók sorából, mégpedig azok közül, akik tetemes mennyiséget állítanak kl. Idén 75 éves a hazai kábelgyártás; az MKM nagy esztendeje alkalmából kiállításon. újságcikkben, filmhíradóban már találkozhattak az érdeklődők a kábelipar legújabb termékeivel. Augusztusban a közönség tovább folytathatja ezt az érdekes ismerkedést az ipari kiállítás egyik jókora. 60 négyzetméter alapterületű termében. A kábelgyárban dr. Rigó József, a kiállítás egyik szervezője ad felvilágosítást az előkészületekről. Elmondja, hogy a szegedi ©áre©ség termékei mellett a központi ©ár legfontosabb készítményei is szerepelnek majd a gazdag anyagban. Többek között függőhídköíelek. távkábelek és különleges (hajó-, ásványolajipar!, vasút-.) kábelek reprezentálják a fővárosi üzem eredményeit. Megelevenedik a nagyot fejlődött ipar múltja is. a jubileum alkalmából létesített kábel múzeum egy részét szintén Szegedre szállítják maid. Nehéz igv képzeletben belépni a még csak tervezett berendezésű terembe, szerencsére Rigó József ió kalauz. Az ember szinte már látja maga előtt azt a bányagyutacsvezeték-©'ártó gépet. amelvet üzemelés közben is megtekinthetnek majd Hétfőn kezdődik az új elsősök beíratása az általános és középiskolák többségében szombaton tartották a tanévzáró ünnepséget. Az osztályfőnökök az ünnepségek végén kiosztották a tanév végi bizonyítványt. Az ország több mint 6600 általános és középiskolájában a most zárult oktatási évben nappali tagozaton 1 650 000 fiatal tanult. Az általános és középiskolák első osztályosai, valamint az iskolát változtató tanulók hétfőn és keddeen iratkozhatnak be. A javító vizsgára utasított fiatalok augusztus végén vizsgázhatnak. (MTI) az érdeklődók. A szervező még azt is elárulja, hogy egy csinos női dolgozó végzi majd szokott munkáját — ez egyszer a közönség szeme láttára. Aki járt már a szegedi gyárban, tudja, miiven impozáns. szép csarnok a középen elhelyezkedő műanyagüzem. Ez a kép gyönyörködteti annak a szemét, aki belép a gj árkapun; s a szemközti fairéi ez tárul ma.id a belépő elé a kiállítási teremben is. Hosszú sor volna elmondani. mi mindent állít ki a szegedi üzern A rugózó telefonzsinórok színes csokrától kezdve a mikroporózus szeparátorlemezig, a híradástechnikai vezetékektől a vvarnisch-csövekig. bányagyutacs-vezetékekig sok mindent megtalálhatnak majd a kíváncsi tekintetek. Üj gyártmány az ú©nevezett switchkábel — most készülnek belőle az elsők —. ez sokkal jobb. ..többet tud", mint az eddigiek; s természetesen ez is bemutatásra kerül. A teremben kiállítják a szegedi gvár makettjét, legfelül pedig az a szép. felnagyított embléma lesz látható, melvet a jubileum alkalmából bocsátott ki az MKM. A kábelkiállítás tervezését egyébként ugyanaz a tapasztalt szakember végzi, aki aniak ideién a Budapesti Nemzetközi Vásár MKM-paviloniának anvaeát dekoratívan. érdekesen elrendezte. Ismertetni — megértetni G

azdasági és politikai életünk távlatait hoszszű időszakra meghatározó, nagy jelentőségű ügyet tárgyalt a Központi Bizottság májusi ülése: a gazdaságirányítási rendszer reformját. A reform bizonyos tekintetben logikus folytatása az 1957 óta a gazdaságirányítás rendszerében történt változásoknak. Mégis a reform nemcsak mennyiségi, de minőségi változást is jelent. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a gazdaságpolitika egyes elemei a jövőben módosulnak, hanem arról is, hogy a marxista gazdaságtani elmélet fontos tételei az idők során bekövetkezett változását a reform — mintegy összevontan — tartalmazza. Az irányítási rendszerben végrehajtandó minőségi változtatáshoz elengedhetetlen, hogy a reform koncepcióját megértsük, s azt másokkal is megértessük. A reform megfelelő érvényesüléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a vezetés minden színvonalán bekövetkezzék az a szemléletváltozás, amely lehetővé teszi, hogy a kimondott elveknek megfelelően változtassuk — minden szinten — a gazdasági irányítás ©akorlatát. Különösen fontos a reform koncepciójának helyes megértése, mert mint minden újnál, itt is számolni kell félreértésekkel, torzításokkal. Ilyen mindenekelőtt a tervgazdálkodás értelmezése. Hosszú időn át a tervgazdálkodást azonosítottuk az utasításos, úgynevezett részletes „tervlebontásos" rendszerrel. De ilyen volt a piac szerepének értelmezése és értékelése is a szocialista gazdaságban. Türelmes és szakszerű érvekkel meg lehet értetni, hogy a reform nem jelenti a tervgazdálkodás gyöngítését, hanem éppen annak erősítését. Azt jelenti, hogy tervező szervezeteink megszabadulva az operatív irányítás feladatától, a jövőben sokkal hatékonyabban tudnak a népgazdaság fejlődését helyesen felmérő tervek készítésével foglalkozni. Indokolt megmagyarázni, hogy a tervgazdálkodás nem egyenlő a direkt utasításos rendszerrel, s hogy az magában foglalja az úgynevezett közgazdasági — közvetett — eszközöket is. Sőt. hogy a közvetett gazdasági eszközök (ár, kamat stb.) döntő jelentőségűek a terv célkitűzésének érvényesítése szempontjából, a társadalmi érdekeket összevontan kifejező népgazdasági terv megvalósításának fő eszközei lehetnek. M

eg kell magyaráznunk azt is, hogy a piac szerepének, jelentőségének növekedése nem jelenti a piaci anarchia érvényesülését, hanem azt, hogy a központilag szabályozott piac közvetítésével közvetlenebbül és gyorsabban megismerhetjük a fogyasztók igényeit, szükségleteit, s hatékonyabban tudjuk e szükségleteket kielégíteni. A szocialista piacot ugyanis a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai döntések (egyes ágazatok fejlesztésének mértéke, a felhalmozás és fogyasztás arányának és mennyiségének meghatározása stb.), valamint a vállalatok tevékenységére ható közgazdasági szabályozó eszközök együttesen befolyásolják, ösztönzik az országos érdekek irányába. A termelési eszközök állami tulajdona alapján tehát a szocialista állam rendelkezik mindazokkal az eszközökkel, amelyek a piac megfelelő szabályozására alkalmasak. Az űj mechanizmusban egyetlen pillanatra sem gyengül a szocialista állam irányító szerepe, csak annak formái és módszerei változnak, s ennek következtében maga a központi irányítás is hatékonyabbá válik. Az űj mechanizmuskoncepció megértetése azért is szükséges, mert egyesek — házi használatra — különböző ..maszek" reformokat dolgoztak ki, s ezek az egyéni elképzelések — érthetően — nem mindig egyeznek azzal az általnános és a társadalmi vitákban is helyeselt koncepcióval, amelyet a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott. A gazdasági propagandában a közeljövőben tetemesen megnövekszik az ideológiai, az elvi elem. Meg kell értetnünk és el kell fogadtatnunk a legszélesebb rétegekkel, elsősorban nem annyira a részletkérdéseket, mint magát a reform-alapgondolatait. Ezen túlmenően — a jövőben — ismertetni kell a cselekves. az elvek gyakorlati alkalmazásának módját. A propagandamunka fontos feladata, hogy felkarolják a reformkoncepció megvalósulását elősegítő új kezdeményezéseket, bátorítsa a vállalatokat, az embereket, hogy merjenek elszakadni a megszokott, a járt úttól, a régi nehézkes, bátortalan gondolkodásmódtól. A reformhatározat ismertetése legyen egyben serkentés a szüntelenül változó körülményekre alkalmazható jobb megoldások keresésére. gyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a gazdasagi mechanizmus reformja nem varázsszer, amely minden problémának megoldását automatikusan biztosítja. A reform, bár nagymértékben csökkenti, de nem szünteti meg a népgazdasagi L érdek és az egyéni érdek közötti ellentéteket. Számolnunk kell azzal, hogy a jövőben is lesznek olyanok, akik boldogulásukat nem jobb, hatékonyabb munkával, hanem mások munkáján élősködve akarják megszerezni. Az ilyen tendenciák elleni harc feltételei viszont lényegesen kedvezőbbek lesznek. A reform elvi és gyakorlati ismertetése, megértetése nehéz probléma elé állítja a propagandistákat. Két dolog azonban jelentősen meg is könnyíti munkánkat. Az égyik az, hogy a reform világosan megrágalmazta: mit szeretnénk elérni és azt is, hogyan tudjuk céljainkat megvalósítani. A másik az, hogy eddig, ha gazdasági problémáink voltak, ezeket általában szubjektív okokkal, a határozatok végrehajtóinak nem kielégítő munkájával .magyaráztuk. Még akkor is kizárólag a végrehajtásban kerestük a hibát, ha annak elkövetése általános volt. Nos, a reform, népgazdasági problémáink objektív okait is feltárta, megszüntetésük objektív módszereit ismegjelölte. Most már valóban rajtunk múlik, hogy mennyit és milyen gyorsan valósítunk meg a helyes koncepcióból — szocialista gazdaságunk fejlődésének meggyorsítására, a dolgozók életkörülményeinek megjavítására. GARAM JÓZSEF Házgyáravatás Budapesten Felavatták az első budapesti ház©árat. Az ünnepségen Bondor József építésügyi miniszterhelyettes, elmondta. hogy az üzem elérte teljes kapacitását, amely szerint évi 1800 komfortos, modern lakást gyárt. Budapesten a második házgyár munkálatai is megkezdődtek. Űj házgyár épül még Miskolcon és Győrött. A harmadik ötéves tervben a fővárosban sor kerülhet a harmadik ház©ár építésére is. Így 1970-ben 15—16 ezer lakás épül ma.id az országban korszerű módszerekkel. Az avatóünnepségen dr. Trautmann Rezső a kormány nevében megjutalmazta az építésben legjobb eredményt elért dolgozókat. fl IX. pártkongresszus tiszteletére• I Áldozatkész munka Dobó Istvánné, a konzervgyár főzelék üzemében, az automatagépnél dolgozik. A gyárban mindenki kétféle jelzővel illet': az egyik legszorgalmasabb és a „legszótlanabb" fiatalasszony. A legelsők között kapcsolódott be a pártkongresszus tiszteletére indult versenybe. Brigádjával, a Szabadsággal együtt olyan felajánlásokat tett, amelyek a gyárnak és az egész üzemrésznek egyaránt nagyon hasznosak. — A mi munkánk nagyon egyenetlen — mondja Dobó Istvánné. — Amint a zöldáru beérkezik hozzánk, azt azonnal fel kell dolgoznunk, különben megromlik. Ahogy mi mondjuk; a borsó nem válogat ünnepnap és hétköznap között. A szezonban ' ezért sokszor vasárnap is ' dolgoznunk kell. A mi bri[ gádunk a legelsők között ajánlotta fel, hogy amikor csak kell, vasárnap és ünnepnap is vállaljuk a munkát, nehogy kár keletkezzen, fennakadás legyen terveink teljesítésében. Még azt i.s hozzáteszem, ho© nemcsak a mi üzemrészünkbe megyünk segíteni, ha kell. hanem — máshová is. Ahol a legjobban szükség van ránk. A konzervgyárban az idén két héttel korábban indult a szezon. A főművezető. Marosi János dicsérőleg szól a rüit a.keze ala. 11 ezer heSzabadság-brigádról. s köz- lyett 16 ezer üveg leszedését tük első helyen említi a fia- kell Dobó Istvánnénak elvétal Dobó Istvánné nevét. gezni. Örömmel mondom, — Az idén az átlagosnál is eddig ezt kitűnően elvégezte több a dolga, hiszen a tava- sőt, ha ideje engedi, még mslyi helyett új automata ke- soknak is segít a munkában. Fiataljaink a baráti orszáqok eöveíeniein A fiatalok az idén is nagy a meghirdetett baráti orszászámban pályáztak külföldi gok egyetemein kívánja elcsztöndí.ira Illetékes helyről végezni. A pályázók közül kapott tájékoztatás szerint ötszázan felellek mea i na ötszörös volt a túlielentke- zai egyetemi felvételi- \, zés. 1600 fiatal nyújtotta be cúval egyenrangú követelkérelmét, ho©- tanulmányalt ménveknek Vasárnap, 1966. június 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 5