Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-18 / 143. szám

Szeged fejlődése a második ötéves tervben Ü/ért tartott a megyei jogú városi tanács Szeged megyei jogú városi tanácsa tegnap, pénteken tartott ülésén dr. Kalmár Ferenc elnökletével megtárgyalta dr. Bíczó György, a megyei jogú városi tanács vb elnöke előterjesztését Szegednek a második ötéves tervidőszakban elért fejlődéséről. Megállapította, hogy a párt VII. kongresszusán elfogadott irányelvek gyakorlati megvalósítása során Szeged gazdasági, kulturális és politikai- fejlődésének lehetőségei jelentős mértékben növekedtek, >8 a város vezető szervei a lakosság aktív közreműködésével jól éltek a lehetőségekkel. A vitában felszólaki 13 tanácstag — Farkas István, Zombori János. HampH Ferenc. Piros László, dr. alatt. A tanácsi építőipar sainak mintegy 40 százalék termelése a nagyértékű beruházások ellenére sem kielégítő. A csaknem 25 szász ingatlankezelő vállalat kezelésében van. A lakóépületek mintegy fele több mint zalékos összlétszám emelke- .40 éves és negyedrészük még déssel szemben, a termelékenység mindössze csak 1,8 százalékkal nőtt Kommunális ellátás, kereskedelem, egészségügy, művelődésügy Nagyarányú a kommunális ellátás fejlődése, amely a lakosság életkörülményeinek megjavításához közvetlenül, életszínvonalának emelkedéséhez pedig közvetve járul hozzá. A gázmű, a közlekedési vállalat rekonstrukcióNyíri Antal. Nitsinger Gyu- ja. illetve bővítése, a vízella. Szili Antal, Horváth Sán- látási, és csatornázási helydor. SaTlai Imre, Kovács József. Baráth József, Peták József és Bézi Ferenc — arról beszélt, hogy az elmúlt 5 év enedmenyei nagyjelentőségéek. a helyen tervezes es gazdaságpolitika bizonyságai; melyeknek további alkalmazásával és fejlesztésével kell a következő tervidőszak feladatait is elvégezed. Új ipari üzemek, rekonstrukciók Az üzemek telepítése és i meglevő termelőegységek rekonstrukciója révén jelentősen iparosodott Szeged a második ötéves terv folyamán. A Magyar Kábelmúvek zet. továbbá a közvilágítás fejlesztése a legszembetűnőbb városi gondokat enyhítette. Továbbra is igen fontos feladatot képez azonban, az elavult városi csatornahálózat felújítása, illetve bővítése. A tanácsi kiskereskedelmi hálózatot elsősorban a külvárosokban kellett fejleszteni, mivel azonban a boltok egyrésze idegen tulajdonban van, ez a fejlesztés nem tartott lépést a kereskedelmi forgalom és az áruellátási igények növekedésével. Mégis elmondható, hogy a legszükségesebb területeken, új üzletek és vendéglátó egységek létesítésével, felújításával, a meglevő üzletek gépi berendezésének bővítésével, a szegedi gyáregysége ma már szállodai férőhelyek emeléséévente 3 ezer tonna kábelt termel, az Országos Gumiipari Vállalat EMERGÉ gyáregysége pedig első nehézipari üzeme a városnak. Mintegy 90 millió forintnyi beruházási hitelből jelentősen nőtt a szegedi kenderfonó kapacitása, bővítések révén emelkedett a szalámigyár a textilművek, a téglagyár. a falemezgyár. a jutaarngyár. a ládagyár és a paprikafeldolgozó vállalat termetese. Az ipari termelés bővítésén túlmenően javultak az üzemek szociális körülményei. Az ipari fejlődés felszámolta a munkanélkülieéget sőt egyes szakmákban ma már relatív munkaerőhiány jelentkezik. Nagyüzemi mezőgazdaság A termelőszövetkezetek a második ötéves tervet az átszervezés következtében kialakult földterülettel és taglétszámmal kezdték. Közben ez a kép megváltozott, az algyői Petőfi Tsz-nek a Felfflabadulásbo való beolvadása következtében. A szegedi termelőszövetkezetek jelenleg 13 455 kh közös területen gazdálkodnak, taglétszámuk 2801 fő. Az átszervezés utáni időszakban különösen nagy gondot fordítottak a helyes nagyüzemi arányok és a termelési profilok célszerű kialakítására. Nagy kertészeti létesítmények épültek, igy mintegy 30 millió forintos költséggel a Felszabadulás és a Haladás Tsz azóta országos hírűvé vált primőrtelepei. E telepekről származó áruk egyrésze külföldön fe keresett cikk. Az elmúlt öt évben a Móra Ferenc és az üj Élet termelőszövetkezetekben 50 ezer férőhelyes csibenevelő létesült, ezeknek évi 350 ezer darabos termelése a jelentős export mellett lényegesen javítja Szeged hűs ellátását. R helyiipara lakosság szolgálaiában 'A megyei jogú városi tanács a helyiipari vállalatok fejlesztésével és szervezésével a lakosság szükségleteinek kielégítését segíti elő. A körmvűipnri vállalatok termelése 58 százalékkal. az élelmiszeripari vállalatoké pedig csaknem 25 százalékkal, s a helyiipari szolgáltatás több mint 36 százalékkal emelkedett a tervidőszak vei sokat javult a helyzet. Az egészségügyi ellátottság megjavítására a kerületi tanácsok több mint 2,5 millió forintot fordítottak és mintegy 14 millió forint állt rendelkezésre üzemeltetési célokra. Jelentősebb beruházás volt a kórház, a szociális otthon mosodájának építése, valamint a Csillag-téri 60 férőhelyes bölcsödé létesítése. Üj óvoda létesült a Tarjántelep, az odesszai-lakótelep és a Ságvári Endre utcában. Űj általános iskolák kezdtek működni Gedóban. Ságváritelep és a Rózsa Ferenc sugárúton. Megépült a Tisza-parti új gimnázium, bővült a Rózsa Ferenc gimnázium és központi tanműhely létesült a Tömörkény gimnázium mellett. Befejeződött néhány művelődési otthon felújítása és az idén kezdik meg a szabadtéri játékok nézőterének és színpadának rekonstrukcióját. fl lakáshelyzet A lakásgazdálkodás a megyei jogú városi tanács legfontosabb várospolitikai feladatai közé tartozik. A második ötéves terv időszaka alatt 4600-zal nőtt a lakások száma, ami az 1980 előtti időszakhoz képest gyorsabb ütemet jelent A város lakáa múlt században épült A második ötéves tervidőszakban kezdődött el ezeknek a felújítása és tart tovább a következő tervidőszakban is. A tanács szakigazgatási szervei nagy segítséget kaptak munkájukhoz a tanács állandó bizottságaitól. Ezt a segítséget, amely egyúttal a város lakosságának igényeit, elképzeléseit és javaslatait is magában foglalja a tanács a soronkövetkező nagy feladatok elvégzéséhez is igényli és kéri. * i A második ötéves terv Szegeden elért eredményeiről szóló végrehajtóbizottsági előterjesztést és a közvetlen feladatokat magában foglaló határozati javaslatot a tanács ülése elfogadta. Ezután megtárgyalta és jóváhagyta az 1965. évi költségvetési beszámolót és az 1966. évi költségvetés beterjesztését. továbbá a megyei bíróság elnökének előterjesztését 39 népi ülnök megválasztásáról. Ezután közérdekű ügyekben interpelláltak: Farkas Mihály, Imre Ottóné, Farkas István. Kalmár István, Börcsök Ferenc, Kántor Gabriella, Ábrahám Lajosné, Hampel Ferenc, Nitsinger Gyula, dr. Nyíri Antal, Gerebicz Béla. Erdei István, Peták József, Csamangó Lajosné és Sallai Imre tanácstagok. Az interpellációk elhangzása után — melyekre a felszólalók a szakigazgatási ezervek vizsgálata alapján írásban kapnak választ — a tanácsülés befejeződött. Cseresznyeszedő lányok A

közelmúltban egy mérnök jrött be szerkesztőségünkbe, hogy 14 éves lánya hogyan kaphatna négyhetes fizikai munkát valamelyik termelőszövetkezetben. „Dolgozni akar a lányom" — mondatta, s tekintve, hogy neki nincs ismeretsége a mezőgazdaságban, tudnánk-e támogatást adni ? Természetesen, segítettünk. Jól kereső értelmiségi család lányáról van szó, megkérdeztük az apát, hogy miért éppen a mezőgazdaságba1 és ott is fizikai munkára küldi a 14 éves lányát, aki most megy első gimnáziumba? A válasz igen egyszerű volt: „A gyerek dolgozni akar egy hónapot és szereti a mezőgazdaságot, lalán a nagyszüleitől örökölte. Éa hát én nem tisztviselőnek szánom ezt a kislányt" Ennyi az egész. Szó szót követett és ebből a beszélgetésből egy egészséges életszemlélet bontakozott ki. A családok zöme túl van már azon, hogy gyerekeik életét valami kényelmes, puhaútó idillkóret fogják fel és készítsék elő. A korábbi években volt egy hamás illúzió — maradványai ma is hatnak —, miszerint lehetőleg (és gyakran mindenáron) valamilyen szellemi pályán találja meg végleges életcélját a gyerek. Mindegy, hogy mi az, csak ne fizikai munkával keresse meg a kenyerét. S a „mindegy" magában foglalja a rátermettség, az adottság mellőzését is. Hiszen egy gyerek nem lehet jó mindenre: jogra. orvosi pályára, műszaki területre stb. Nem érezhet mindenüvé elhivatottságot. Ebben a felfogásban kifejezésre jutott a szellemi és fizikai munka közötti különbség indokolatlan és alaptalan túlhangsúlyozása. A fizikai pálya degradációja; társadalmi értéke, anyagi jövedelmezősége, s a személy jelentőségének megítélése tekintetében egyaránt. Szerepe volt ebben a túlSzegeden ülésezett a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének elnöksége Tegnap délelőtt kihelyezett és kibővített ülést tartott Szegeden a Juhász Gyula művelődési otthonban a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének elnöksége. A tanácskozáson — az országos elnökség ez alkalommal tartott először vidéken ülést — az elnökség tagjain kívül részt vett Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnöke. Árvái József, a szegedi városi tanács vb elnökhelyettese, Farkas István, a Szeged1 járási tanács vb elnöke, dr. Németh Lajos, az SZMT mb. vezető titkára. Koszorús Ferenc, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársa, dr. Simon László, a Megyei Bíróság elnöke és dr. Pozsgai István megyei főügyész. Magyar-szovjet kulturális és tudományos együttműködési megállapodás Június 13-a és 17-e kőzött lis és tudományos együttműMoszkvában tárgyalások ködés távlati terve meghatáfolytak a Magyar Népköztár- rozza a kulturális és tudósaság és a Szovjetunió kül- mányos csere sokoldalú fejdöttsége között a két ország lesztésével és elmélyítésével, kulturális és tudományos az együttműködés tárgyi és együttműködésének távlati politikai hatékonyságának tervéről pénteken délben II- fokozásával, formáinak és ku Pál. művelődésügyi mi- módszereinek tökéletesítésével kapcsolatos feladatokat. Előirányozza a két ország megfelelő intézményei és szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok minden eszközzel való előmozdítását a kultúra és a művészet, a tudomány, a közoktatásügy, az egészségvédelem és a sport területén valamint előirányozza a művészeti szövetségek kapcsolatainak fejlesztését niszter magyar részről és Szergej Romanovszkij; a Külföldi Kulturális Kapcsolatok bizottságának elnöke szovjet részről aláírta az 1966—1970. évekre szóló magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési távlati tervet, és a tervhez kapcsolódó 1967. évi pótjegyzőkönyvet A magyar-szovjet kulturáAz ülés a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának jelentését tárgyalta meg az eddig végzett munka tapasztalatairól és a további feladatokról. Mint a jelentés megállapította, Csongrád megyében 5011 tagja van a Közalkalmazottak Szakszervezetének. Közülük 1188 aktívaként tevékenykedik. A tagság 38 alapszervezethez tartozik, s a szervezettség — az 1963. évi 95,5 százalékkal szemben ma már 99 százalékos. A jelentés és a vita egyaránt áttekintette a szakszervezet vezető szerveinek, megyebizottságának és a választmánynak a munkáját, majd az alapszervezetekkel kapcsolatban megállapította, hogy a szakszervezeti bizottságok többsége mind a tagság. mind a párt- és a hivatali vezetés által elismert vezető testületté vált. Munkájuk igen sokrétű, s az utóbbi években jelentősen növekedett kezdeményező készségük is, főként a helyi problémák megoldásában. Segítésük a vezető szervek munkájának középpontjában áll. Igen nagy gondot fordít a megyebizottság a tájékoztatásukra, felkészítésükre, s rendszeresen beszámoltatják őket a végzett munkáról. A vitában jelentős helyet kaplak a szakszervezetre váró feladatok is. Ezek közül többen kiemelték azt a felvilágosító, tájékoztató, magyarázó szerepet, amely erre a szakszervezetre is vár a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban. A Közalkalmazottak Szakszervezetének is mindent meg kell tennie azért, hogy tagjai megértsék, elfogadják és támogassák a reform gondolatait. hangsúlyozott továbbtanulásnak is, nem is annyira a túlhangsúlyozás ártott, sokkal inkább a tanulj tovább — hamá.s értelmezése. Kimondva, kimondatlanul: „azért tanulj tovább, hogy elkerüld a fizikai szakmunkát.". Pályaválasztási tanácsadásunk spontán, nem elég megalapozott Középiskoláinkban nem vizsgálják elég alaposan a rátermettséget a gyerek adottságait, magatartását; alkalmas-e arra, ho®- kitűnő marxista értelmiség váljék belőle? A céltudatosság hiánya kedvezőtlenül hatott és hat a családokra: rosszul értelmezik és emiatt megalapozatlan irányba viszik a ®-ereket. T

ermészetes viszonyok között jogállamban élünk. A pályaválasztást nem determinálják különleges körülmények, s ennél fogva mindenki tamilt szakmájának, szakmacsoportjának megfelelő munkakörben kezdi és rendezi el életét. Az esztergályos, a kőműves, a mérnök, a tanár stb. azért tanul valamilyen fizikai, szellemi szakmát, hogy abban dolgozzék. Nemcsak a szerkesztőségben járt mérnők előtt vált egyre világosabbá, hanem a társadalom nagy tömegeiben is, hogy minden gyerekből nem lehet — a mai szóhasználat szerinti — értelmiség, szellemi munkás. A társadalmi szükségletek kielégítése, a különböző szellemi pályákon elsőrendű feladat. A legrátermettebbekből, társadalmi berendezkedésünk igényeinek megfelelően. De itt is meghatározó tényező a társadalmi igény: nem a jelentkezési igény, hanem a szükségleti igény. Az értelmiségi pályán történő „túltermelés" nem lenne jó, kedvezőtlen helyzetet teremtene. Annyi értelmiségire van szükség, amennyi iparunk, mezőgazdaságunk, kultúránk, tudományunk, iskolaügyünk ellátásához szükséges. Viszont annyi fizikai munkásra van szükség iparunkban, mezőgazdaságunkban, kereskedelmünkben, közlekedésünkben stb., hogy bővülő gazdaságunk munkaerő tekinteteben is megalapozott legyen. A kettő összevetésének a képe teljesen világossá teszi, ho®- hazánkban elsősorban a kétkezi, tehát a fizikai munka került előtérbe: helyesebben az azt megillető helyre. Okosan cselekszik a szülő, ha a fizikai munka értelmét és célját a gyerekkel nemcsak szóban, hanem a gyakorlatban is érzékelteti. Megismerteti a fizikai munkát a maga valóságában: szépségével, fáradtságával, eredményeivel és kudarcaival. E

törekvés mögött meghúzódik egy másik felismerés is. A szakmunkás — különösen ha továbbtanul, iehát munka mellett érettségit is tesz — műveltségbeliség tekintetében nincsen hátrányosabb helyzetben, mint a hasonló képzettségű (érettségizett, technikumot végzett) szellemi foglalkozású. Sőt, a szakmunkás elismertsége, a társadalomban elfoglalt helyze. te szerint; a legfontosabb tényező. Ahhoz a roppant nagy erőhöz tartozik, amely oroszlánrészt vállal a nemzetet, a népet fenntartó anyagi tevékenységből; az anyagi javak termelésének első számú tényezője, úgy az iparban mint a mezőgazdaságban. Érthető, hogy anyagi és erkölcsi megbecsülése is ilyen módon jut kifejezésre. (Még akkor is, ha helyenként jövedelem elosztási aránytalanságok jelentkeznek. Ennek a korrekciója érdekében azonban évről évre intézkedések torténnek, bérrendezés, stb. formájában). Anélkül, hogy foglalkozás szerint. munkakörbelileg kategorizálnánk embereket, mégis azt mondhatjuk, hogy hazánkban a legstabilabb egzisztencia az ipari és a mezőgazdasági szakmunkás. Miért? Mert ő, a termelő tevékenység első számú, nélkülözhetetlen közege. Könnyebb tanítani egy érettségizett embert irodai munkára, mint pl. a precíziós műszer ©tartására, vagy cipőkeszítésre, ruhaszabásra, stb. Nemcsak régen mondták. ma is tartják iparban, mezőgazdaságban: „Egy hozzáértő munkás keze aranyat ér." Különösen a munkás-paraszt hatalom idején bír jelentőséggel az ipari, mezőgazdasági szakmunka. Nem a szellemi pályák rovására, hanem ellenkezőleg: az ipari és mezőgazdasági szakmákban egyre nagyobb helyet igényel magának — a mechanizáció, technizáció intenzív terjedésével — a szellemi tevékenység, a nagyfokú műszaki isrjieret A szakma, szakmacsoport összefüggő elméleti kérdéseinek ismerete! Ebben jut kifejezésre a fizikai és szellemi tevékenység — korábbi — merev elválasztásának csökkenése. Persze ez a csökenés nem olyan gyorsan megy régbe, ahogyan azt elképzeltük, de nem is olyan merev a választófai, ahogyan azt a fizikai munkától viszolygók tartják. L

assan olvad az a régi, merev válaszfal, amely iskolai végzetti ség szerint is mérte az embereket, illetve ehhez kapcsolódóan foglalkozás szerint. Ez osztálykülönbségek kifejeződése is volt. Míg társadalmi méretekben sikerült lényeges előrehaladást elérni, addig a szellemi es fizikai munkakörök elhatárolódásának csökkentésében kisebbek az eredményeink. Pedig az embert nemcsak és nem is elsősorban aszerint ítélik meg, hogy mi a foglalkozása, tanult mestersége, hanem mi a tényleges tudása, milyen a magatartása. Sem a nyugati, sem a keleti országokban nincs ilyenféle különbség: szakmunkás vagv szellemi munkás. Ez a feudális világból származó életérzés sajnos, nálunk még — csökkenő mértékben bár. de — hat. Ilyenformán folyt a szó a szerkesztőségben. Tévedés lenne azt gondolni, hogy ő egy ritka értelmiségi, ó az általános, a realitások képviselője. A realitásokra építő és támaszkodó szülők éppen gyermekeik jövője érdekében gondolkodnak így. önmagával és sorsával megbékélt ©ermeket akarnak nevelni, aki nem a világfájdalom csalódottságával járja felnőtt életének éveit, azért mert szülei kívánsága szellemi pálya volt. (Sajnos, ©akran mindegy, hogj milyen szellemi pálya). EzI beszugerálják a serdülé gyermekbe, és mégis ha ipari. mezőgazdasági szakmunkás lesz belőle, csalódottá tették saját szülei. Nem a gyermek bűne ez, ő csak szenvedő alanya a szülői vágyaknak, amelyek teljesülhetnek, de megtörténik, hogv nem valósulnak meg. Ezt akarja elkerülni — a kislány érdekében — a szegedi mérnök. Igaza van. Egészséges lelkű, jellemű, boldog ©ermeket és felnőttet akar, akár szellemi foglalkozású lesz, va© fizikai munkás. C. I. fl Verséi Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozása A Varsói Szerződés tagállamainak külü©miniszterei Moszkvában tanácskozást folytattak, amelyen részt vett Péter János, a Ma©'ar Népköztársaság külügyminisztere is. A Varsói Szerződés poltikai tanácskozó test'Jle ének július elejei, bukaresti ülése kapcsán a tanácskozáson megtárgyalták az európai biztonság problémáit, valaminl a közös érdeklődésre számot tartó más kérdéseket. Ezombat, 1366. júnins 18. DÉL-MAGYARORSZÁG