Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-15 / 114. szám

Egy hét | | A VILAGPOLITIKflBflN A egész világsajtó a ba­rátsag és az együttműködés példájaként emlegeti a Szov­jetunió és az Egyesült Arab Köztársaság közötti jó vi­szonyt. amelynek új, fontos eseménye a Koszigin vezette szovjet delegáció látogatása az EAK-ban. KOSZIGIN ÉS NASSZF.R TALÁLKOZÓ JA A látogatás, amelynek so­rán a két ország kapcsola­tainak egész körét felöleiö tárgyalásokra kerül sor, le­hetőséget adott a világnak, hogy megfelelően értékelje azt a valóban elvileg új kap­csolatot amely a szocialista; országokat a fejlődő orszá­gokkal összefűzi. Amikor a szovjet kormányfő az asszuá­ni gát építkezésein vagy a heluáni ipart központban járt a Nílus-gát építői vagy a vasmű dolgozói között minden kommentátor meg­jegyezte: az a 900 millió ru­bel hitel amit a Szovjetunió eddig az EAK-nak adott, az országépítés teljesen új útját nyitotta meg az egyiptomi nép előtt. NÖVEKVŐ LSA VESZTESÉGEK VIETNAMBAN A világproblémák között, amelyet Koszigin és Nasszer megvitatott, az első között volt a vietnami háború kér­dése. A hét az amerikai „eszkaláció" a háború kiter­jesztésének újabb lépéseit hozta; Hanoi légiterében. Haiphong közelében hulla­nak az amerikai bombák. A Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front „feltétele­zett állásai és főhadiszállása" ellen újra gáztámadást in­téztek az amerikai agresszo­rok. McNamara amerikai hadügyminiszter, akit most Ismét meghallgatott a sze­nátus Fulbright elnökletével ülésező külügyi bizottsága, kijelentette: egyelőre nem si­kerül a szabadságharcosok harckészségét megtörni, vagy alapvető károkat okozni ka­tonai erejükben A Vietnami Demokratikus Köztársaságot támadó amerikai repülőgé­pek ellen ezen a héten ke­rület először bevetésre leve­gő-levegő-rakéta; azaz re­pülőgépekről kilőtt elhárító­rakéta; a szocialista ország ellen támadó amerikaiak számára egyre több kocká­zatot Jelent a kaland, egyre nő veszteségük. Az Egyesült Államokban is nő az ellenzés a Johnson­politika háborúk! terjesztő lé­péseivel szemben. Fulbright szenátor kilelentette. hogv Idill kell vizsgálni az USA délkelet-ázsiai politikájának alapelveit. ÍVILSON ES SMITH TITKOS TANACSKOZASA Az angol főváros a kép­mutatás és' politikai szem­fényvesztés látványos ese­ményének színhelye volt a heten: Londonban félig­meddig titokban, mégis az angol és a világsajtó tudtá­val megbeszélések kezdőd­iek a fajüldöző rhodesiai Srtiith-kormánv megbízottai és Wilson képviselői között. A munkáspárti miniszterel­nök nemrég kilelentette: ilven tárgyalásokról szó sem lehet. Most államjogj szak­értői azt n mg va rázzák, nem tárgyalásról, csak az előké­szítő megbeszélésekről van szó. Afrikai ENSZ-tagálla­mok egész csoportja kérte a Biztonsági Tanács sürgŐ6 összehívását a rhodesiai helyzet ügyében. Kapwepwe zambiai külügyminiszter Ixondonban elmondta, hogy az afrikai országok a Smith­rendszer elleni erőteljesebb, minden eszközt igénybe ve­vő fellépést akarnak köve­lelni az ENSZ Biztonsági Tanácsában és egyúttal szé­gyenletes lépésnek nevezte Wilson és Smith küldöttei­nek londoni tanácskozását. NYUGAT-EURÓPAI KOMMUNISTA VEZETŐK ESZMECSERÉJE A hét egyik igen fontos eseménye volt a nyugat-eu­rópai kommunista pártok vezető képviselőinek bécsi tanácskozása; ezen a meg­beszélésen is szóba kerül­tek az európai biztonság és a világbéke megőrzésének más aktuális problémái. A békeszerető erők összefogá­sában kialakult új kapcso­latok — kommunisták, szo­cialisták és más monopóli­umellenes erők közötti együttműködés, és a kato­likus világ egves jelentős képviselőivel kialakuló meg­értés — kérdéscsoportja mellett felvetődött Bécsben a kommunista és munkás­pártok összeurópai tanácsko­zásának gondolata ls. GARDOS MIKLÓS Negyvenöt éves aCSKP £ Prága (MTI) 1921. május 14-én, 45 év­vel ezelőtt a csehszlovák fő­város Knrlin nevű kerületé­ben 569 küldött jelenlétében kezdte meg háromnapos ta­nácskozását a kommunisták legmagasabb szintű tanács­kozása. amely a CSKP ala­kuló kongresszusa néven vo­nult be a történelembe. A XIII. pártkongresszusra készülő Csehszlovákiában üzemekben és más munka­helyeken, ünnepségeken em­lékeztek meg az évforduló­ról. Nasszer—Koszigin Alexandriában A szovjet delegáció Port-Saidban amerikai beismerés a veszteségekről £ Saigon (MTI) Saigonban amerikai rész­ről is elismerik a harci veszteségek nagyságát. Egy szombati Reuter-jelentés szerint a múlt héten az amerikaiak háromszor annyi katonát vesztettek, mint a dél-vietnami kormányhadse­reg. Ezt azzal magyarázzák, hogy a Dél-Vietnamban állo­másozó amerikai fegyveres erők létszáma most már megközelíti a dél-vietnami kormányhadsereg létszámát, másrészt az amerikaiak nagyszabású katonai műve­leteket bonyolítanak le, messzebbre távoznak tá­maszpontjaiktól, mint Ky katonái. Hozzáteszik azon­ban. hogy a felszabadító erőkkel viszonylag ritkán csapnak össze, mert azok harci módszere nem a nagy­szabású csatározás. * Erhard üzen De Gaulle-nak £ Bonn (AFP) Bonnban hivatalosan kö­zölték, hogy Erhard kancel­lár személyes üzenetet ké­szül küldeni De Gaulle tá­bornok, francia köztársasági elnöknek. Tudni vélik, hogy levelében Erhard tájékoz­tatná De Gaulle-t az újra­egyesítés kérdésében elfog­lalt hivatalos nyugatnémet álláspontról és felkérné a francia elnököt, tolmácsolja ezt az álláspontot legköze­lebbi moszkvai látogatása al­kalmával. £ Kairó (MTI) Nasszer elnök alexandriai rezidenciájában, Mámurában szombaton reggel az EAK elnöke és Koszigin szovjet kormányfő újabb megbeszé­lést tartott. Az eszmecsere során az elnök meghívta vendégét, ebédeljen vele. Részt vett az elnök ebédjén szovjet részről Gromiko kül­ügyminiszter és a delegáció több tagja, egyiptomi rész­ről A mer marsall, Zakaria Mohieddin miniszterelnök, valamint a kormány több tagja. Alexandria a szovjet ven­dégek számára káprázatos fo­gadtatást rendezett. A szov­jet vendégek köszöntésére annyian jöttek el, a tenger­parti útra; hogy alig lehe­tett mozogni. A nyitott gép­kocsi, amelyben Nasszer és Koszigin egymás mellett áll­va, kalaplengetve fogadta a lelkes üdvözlő kiáltásokat negyven perc alatt tette meg azt a mintegy tízkilométeres utat, amely a Moharrem Beyt a Raszel Tin palotával Ö6Z­szeköti. A lépésben haladó gépkocsisorra valóságos vi­rágeső hullott, míg a fogad­tatás hivatalos színhelyétől a szovjet delegáció szállásá­ig ért. Nasszer elnök és a szovjet delegáció hajón utazott Port­saidba. Az elnökj jachtot, a „Horrejaat" az EAK hadi­tengerészetének egységéi kí­sérték az alexandriai kikö­tőtől a Szuezi-csatorna be­járatáig. A jacht fedélzetén tovább folyt a két elnök megbeszélése. Port-SfUdhan vasárnap a lá­togatók megtekintik azt az i új városnegyedet, amelyet a hármas agresszió idején le­rombolt házak helyén emel­tek. Áthalad a gépkocsisor azon az utcán is, amelyet most neveztek el Volgográd útnak. Kedden nyilik a Komszomol 15. kongresszusa £ Moszkva (MTI) A Komiszomol 15. kong­resszusa május 17-én nyílik meg; sorra érkeznek a kül­földi • ifjúsági szervezetek küldöttségei Moszkvába. Közeledik Moszkvához az az ifjúsági staféta, amely az Amui menti Komszomolszk­ból indult el és már több mint nyolcezer kilométert tett meg. i New York Az ENSZ-ben nem hivata­los tanácskozást tartott mint­egy huszonöt el nem kötele­zett ország képviselője. Azok­nak a legcélszerűbb módok­nak a kérdésétől, amelyek­kel teljesíteni lehet az ENSZ 20. közgyűlésének a lesze­relési világértekezlet össze­hívásáról szóló határozatát. Accra Ankrah tábornok katonai kormányzata rendeleti úton hatályon kívül helyezte azo­kat a súlyos szabadságvesz­tésre szóló ítéleteket, ame­lyekkel Adjeit - volt kül­ügyminisztert — és társait, a Nkrumah-kormány megbuk­tatására, a volt elnök meg­gyilkolására szervezkedő fő­tisztviselőket sújtották. Az új kormányrendelet egyben feloszlatja azt a ghanai bíró­ságot is, amely kimondta az ítéleteket. Djakarta Az elmúlt héten a „biz­tonsági szervek" megöltek Szumátrán négy kommu­nistát. akik közül egy a párt­vezetőséghez tartozott. To­vábbi öt indonéz kommu­nistát üldözőbe vettek. Peking Pekingben közös nyilatko­zatot adtak ki Mehmet She­hu albán miniszterelnök kí­nai látogatásáról. A C6DU En-laj és-Mehmet Shehu ál­tal aláírt okmány hangsú­lyozza, hogy a két párt és kormány nézetei minden megtárgyalt kérdésben azo­nosak. A nyilatkozat harcot hirdet a Szovjetunió Koftv munista Pártjának vezetősé­ge ellen. Phnom Penh Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő lemondta franciaországi látogatását — jelentették be hivatalosan szombaton. az mn 'egvverest ad el a Pentagonná* £ Washington (MTI) Von Hassel nyugatnémet, hadügyminiszter. aki az Egyesült Államok területén egy hét alatt több légitá­maszpontot látogatott meg, visszaérkezett Washintonba. A Pentagon pompás fogad­tatásban részesítette az Egyesült Államok katonai­lag legfontosabb NATO­partnerének képviselőjét. Von Hassel behatóan tár­gyalt McNamarával, s máris' fegvvermegrendelést kapott az Egyesült Államoktól: húsz milliméter kaliberű Hispano Suiza lőfegyvereket fognak eladni. a Pentagonnak; Ugyanakkor Von Hassel nagy nyomás alatt áll, hogy fokozza az Egyesült Álla­mokban a nyugatnémet fegy­vervásárlást. Befejeződött a DGB 7. kongresszusa £ Nyugat-Berlin (MTI) Ludwig Rosenberg elnök zárszavával szombaton dél­után befejeződött a Nyugat­német Szakszervezeti Szö­vetség (DGB) Nyugat-Berlin­ben rendezett 7. kongresszu­sa. A szükségállapot-törvé­nyek megtagadására irányu­ló, pénteken elfogadott hatá­rozat után a kongresszus újabb, haladó szellemű ha­tározatokat hozott. A DGB például' tiltakozik az ellen, hogy a fejlődő országoknak fejlesztési segély címén fegy­vert, muníciót és katonai felszereléseket szállítsanak. Gennagyij Szavicsev Tengeralattjáróval a világ körül III llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllll I Nemréfien egy szovjet búvárnnszád-lcötelík vi­lágkörüli ütőn vett riszt. A kötelék egyik ten­seralaltjáróján nlazi.lt a Krasznaja Zvezda ki­küldött tudósítója. GennagylJ Szavlrsev másod­osztályú tengerészkapitány, akinek útijegyzeteit némi rövidítéssel az alábbiakban közöljük. m Okmányaim bon úticélként mindössze a szokásos be­jegyzés állt: a flottára. Ennek ellenére föltételeztem, hogy n< ni egészen szokásos út vár rám, ugyanis különö­sen szigorú orvosi vizsgálaton kellett átesnem. Vajon mi­nek annak orvosi bizonyítvány, aki egyszerűen csak hajó­kázni akar a tengeren? A tengeralattjáró-kötelék parancsnoka egy szúrás, át­ható tekintetű, középtermetű, kemény kötésű tengeri med­ve. szobájában fogadott. Kezet szorított velem, tetőtől tal­pig végigmért, s katonás rövidséggel nyomban a tárgyra téri. — Szeretne-e hosszabb utat tenni atom-tengeralattjá­rón? Bevallom, az elsö pillanatban nem tudtam, mit vála­szoljak. Nem tekintve korábbi, meglehetősen hosszú szol­gálati időmet a flottánál, mint „felszíni" tengerésztiszt, a tengeralattjárókról csak egészen halvány elképzeléseim voltak, s természetesen fogalmam som volt azok előnyé­ről, vagy hátrányáról. Ezenkívül közvetlenül utain előtt véletlenül elolvastam a „Víz alatt a világ körül" című könyvet, amelyben amerikai tengeralattjáró-parancsnokok visszaemlékezéseiket írták meg. Becsülettel bevallom, hogy a könyvben tálalt történetek nem növelték amúgy is sovány optimizmusomat. Valahogy olyan érzésem tá­madt, hogy az atom-tengeralattjárók személyzete szin­te állandóan kockáztatja az életét. Ízelítőül néhány fejezetcím: „Baljós előjelek", „Ne­hézségek és kellemetlenségek", „Hajszálon múlt a pusz­tulásunk", „Nehéz visszatérés", „Felmerülés, lassan!", „Nehéz megpróbáltatás", „Megráizkódtatás, amelyből majd­nem tragédia lett". S az egész gyűjteményre a Tresher atom-tengeralattjáró ismert tragédiájának részletes leírá­sa tette fel a koronát. — Szeretnék — válaszoltam ennek ellenére. — Na­gyon szeretnék. — Nos. akkor kitűnő — mondta a tengernagy —, költözzék a hajóra. Hamarosan kifutunk. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1966. májas 15. — Hova és mennyi időre? A tengernagy elmosolyodott: — Ezt majd a tengeren megtudja. — De miért? Ha újságírót vesz fel a hajóra, azt je­lenti, hogy a sajtó írni fog az útról. Nem bízik talán az út szerencsés kimenetelében? — A szerencsés kimenetelben nem kételkedem — válaszolt a tengernagy. — Nem erről van szó. ön nem kellemes kirándulásra, hanem harci feladat végrehajtá­sára Indul. Következésképp a feltételeknek egészen közel kell állniok a valódi harci követelményekhez. Ez pedig szigorú titoktartást követel. A szolgálati szabályzatban is ez áll. Alig fél óra múlva gépkocsin az alom-tengeralattjá­róna vittek. Hideg volt. Hajnal óta rózsaszín ködfüggöny ült az öböl, a cserjés partvidék felett • Estére a köd felszakadozott, de nem lett melegebb, sőt a hőmérséklet két fokkal csökkent. Az ég teljessen kitisz­tult hideg fénnyel ragyogtak a csillagok. Lassan feljött a Hold sarlója is. Ezüstös fény ömlött szét a behavazott dombokon és a keskeny, kanyargás úton. Hamarosan fel­tűnt az öböl, megláttuk a lei világított hajók gyöngyfüzé­redt, a vízállásmérő bólyák pislogó fényeit Ebben a pillanatban el sem tudtam képzelni, hogy több, mint másfél hónapig nem láthatom a dombokat, a Jelző- és a parti fényeket. Egyszerűen nem gondoltam erre. Később gyakran eszembe jutott, és ez olyan hon­vágyféléhez hasonlított. Amikor az atom-tengeralattjáró felépítményére lép­tem, az első benyomásom a szokatlanul nagy méret volt. Teljesen irreálisnak tűnt előttem, he®? egy ilyen hatalmas gépezet víz alá merülhet, haladhat óriási sebességgel a mélységben. Később meggyőződtem, hogy az atom-tenger­alattjáró nemcsak alá- és felmerül, vagy száguld a víz alatt, hanem komoly mélységekben a bálna fürgeségével manőverezésre is képes. A hajóügyeletes, egy mozgékony, talpraesett hadnagy fogadott. Belépőm gondos áttanulmányozása után beveze­tett a hajó belsejébe. A szelvényben, ahol a kajütök so­rakoztak, ámulva vettem észre, hogy minden kajüt falát világos, fényezett faburkolat borítja. Ilyesmit még nem láttam tengeralattjárókon. Furcsán hatottak a tükrök, a szekreterek. A hadnagy végigvezetett a hajón. Nagy hévvel ma­gyarázta az egyes szelvények rendeltetését, amiből én ak­kor csupán az atomreaktort magába foglaló szelvényt tud­tam úgy-ahogy áttekinteni. Ott álltunk a hadnaggyal a vas­tag üveggel borított kémlelőnyílás előtt, és áhítattal néz­tünk a csillogó emeltyűk, huzalok és dugattyúk bábelét Másnap délután a hajóra érkezet t a flottaparancsnok és a katonai tanács tagja. Azt hittem, a tengernagy nem fog tudni átbújni a szelvényeket összekötő kerek lyukakon, de ő csodálatos ügyességgel közlekedett, s minden matrózhoz, altiszthez volt egy-két közvetlen szava. Távozáskor a tengernagy a hajó hangosbeszélőjébe a következőket mondotta: — A flotta katonai tanácsa megvizsgálta és rendben találta a hajót A többi tengeralattjáróhoz hasonlóan a legénység szelleme kitűnő. Mindenki egészséges ós min­denki megfogadta, hogy becsüléttel teljesíti feladatát Parancsnokuk, aki tapasztalt tengeralattjárós, jelentette a katonai tanácsnak, hogy készen állnak a feladat végre­hajtására. Szerencsés hajózást, barátaim! Viszontlátásra! Elhangzik az indulási parancs. Az atom-tengeralattjá­ró kötelék kifutott támaszpontjáról. Bizonyos idő múlva a fedélzetről mindenki a hajó belsejében gyülekezett. A kötelék parancsnoka, Szorokin ellentengernagy, órájára nézett és így szólt parancsno­kunkhoz: — Adjon parancsot a merülésre! Ez volt életem legkülönösebb nagygyűlése. A nagy­gyűlés jelentős mélységben folyt le, és résztvevői nem együtt, hanem külön voltak: a szelvényekben, az őrhelye­ken és a parancsnoki posztokon. A nagygyűlést az akció parancsnoka nyitotta meg. — Tengerész barátaim! — szólt a mikrofonba. — Rendkívül fontos és felelősségteljes feladatot kell végre­hajtanunk: a víz alatt körbe kell hájóznunk a Földet. A hajó valamennyi szelvényében egyszerre mély csend lett. Ez hát az út célja! Magellán óta több világ körüli hajóutat tart nyilván, a történelem. Megkerülték a földgolyót vitorláshajók, mechanikai hajtóművel felszerelt hajók és csatahajók. 1803 és 1855 között orosz haditengerészek 41 -világ körüli és tá­voli utat tettek. 1895 óta egymagukban is indultak hajók világ körüli útra. Víz alatti világ körüli utat tett az amerikai Triton ten­geralattjáró Edward Beach parancsnoksága alatt A mi utunk, a mérföldek számát tekintve körülbelül azonos a Triton útjával. De milyen különböző körülmények közt valtak az amerikai tengerészek és a mieink. Először is, a csoportos hajózás nem hasonlítható egy atom-tengeralatt­járó útjához. Másodszor közismert hogy szinte az egész Földet amerikai haditengerészeti' támaszpontok borítják. A Triton bárhol járt, mindenütt a saját támaszpontok el­lenőrzési hatósugarában volt. Csak egy embernek kellett megbetegednie a legénység közül, hogy nyomban ott te­remjen valamelyik amerikai cirkáló, amely a beteget azonnal fedélzetére vette. A szovjet atom-tengeralattjáróknak viszont olyan tér­ségen kellett keresztülhaiolnipk, ahol sem szovjet támasz­pontok. kikötők nem vpltak, de még csak szovjet hajók sem jártak arra pillanatnyilag. Mindez a szovjet haditen­gerészek javára billenti a harci szellem mérlegét. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents