Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-14 / 113. szám

jó munka anyagi megbecsülése országos érdek Fejlesztések a harmadik ötéves tervben Pénteken az Építők Szak- következő években mintegy szervezetének székházában 20 úi benzmkút létesül. 18 az idegenforgalom irányítói, útmenti csarda. illetve autós a megyei pártbizottságok és tanácsok, minisztériumok és főhatóságok képviselői, mint­egy 300 szakember, tanács­kozott a magvar idegenfor­galom helyzetéről, a lehető­ségekről és a tennivalókról. pihenő 15 élelmiszer- és ja­tókpavilon is épül. Javulnak a szórakozási lehetőségek is íi; budapesti éjjeli szórako­zőhelv és két balatoni él­szókat mulató életrehívásá­val. Vendépe'nk elhelyezését nagvben segíti az. hogy a fi­zetővendég-szolgálat lénye­gesen bővül és az idegenfor­galom a nyári idényben több diákszállót vehet igénybe. Végezetül dr Vitéz András az ez évi idegenforgalmi szezon várható alakulásáról Kifejtette, ma már az ide- gs P feladatokról beszélt. Az Országos Idegenforgal­mi Tanács nevében Tausz János miniszter nyitotta meg az értekezletet, maid dr. Vi­téz András, az Országos Ide­genforgalmi Hivatal vezetője tartotta meg előadását. A ban városligeti az egyik vasarvaros­legnagyobb Z EMBEREK növekvő .szerint történjék. Ez a szo­öntudata lényeges cializmus egyik objektív lendítője a termelés­kiállítási csarnok az NDK | nek, a közösség javára vég­pavilonja. Az NDK immár j zett munkának. Tapasztala­tok igazolják azonban, hogy ez önmagában nem elegen­dő: érvényesülnie kell an­nak a szocialista alapelv­nek is. mely szerint a jobb munkáért nagyobb anyagi és erkölcsi elismerés jár. A pórt és a kormány több in­tézkedése. a törvények és rendeletek egész sora irá­nyul arra. hogy ez az általá­nosan helyeselt elv minde­nütt természetes gyakorlat­tá váljék és az embreek ér­lékelésénél az általuk vég­zett munka mennyisége és minősége legyen az elsőd­leges mérce. A szocialista bérezés alap­vető kérdése, hogy az el­osztás a végzett munka mennyisége és minősége nyolcadszor rendez kollektív kiállítást a 20-án nyíló bu­dapesti vásáron. Az 1140 négyzetméter alapterületű csarnokban és a 950 négyzet­méteres szabad területen a gépipari vállalatok a szer­számgépek több változatát, sík- és revolveresztergákat, fogaskerékmaró és menet­vágó gépeket mutatnak be. A magyar élelmiszeripari szakemberek körében bizo­nyára érdeklődést kelt a konzervdoboz-készítő gépsor és a komplett italtöltő gép­sor. A Zeiss-gvár a BNV-re számos olyan újdonságot vagy jól bevált termékeinek továbbfejlesztett változatát küldte el. amelv első ízben szerepel külföldi kiállításon. gfntorgalom fontos népgaz­dasági ág. amelv jelentős tényező lehet az ország pénz­ügvi gazdálkodásában is. Magvarország rendelkezik olyan idegenforgalmi érté­kekkel amelyek segítségével a jelenleginél lényegesen na­evobb idegenforgalomra ren­dezkedhetünk he. Felmérte az elmúlt ötéves tervben megtett utat. Foglalkozott: az idegen for­galmi létesítmények fejlesz­tésével kapcsolatos elgondo­lásokkal is. A harmadik öt­éves tervben hazánkban mintegy 8500—7000-rel bővül a szálloda' férőhelyek szá­ma 12 szálló építési tervei elkészültei:. A szállodák te­a szakemberek vették már a hasznosítási le­lepi tésénél figyelembe gyógyvizek hotőségét i? A harmadik ötéves terv­ber szeretnénk körülbelül 10 turistaszállót és néhány kempinget építeni, a megle­vőket pedig jobban felsze­rcln'. Sokat kell tennünk a közlekedés fejlesztése. az utak javítása a kereskedel­mi hálózat bővítése terén. Az elgondolások szerint a SZANKCIONÁLÁS Tavaly novemberben egy ben egy sokkal igazságo­',uc.skos hideg napon betop- sabb ártámogatási kísérleti pantam a csengelei Arany­kalász Tsz. irodájába. Alig tudtam mire vélni a dol­got. A máskor mindig szen­vedélyesen vitatkozó, szá­molgató. latolgató elnök. Gazsovics József most annyi­ra szótlan volt, hogy azt kellett hinnem: beteg. Nagy­sokára — amikor felszakadt belőle a keserűség — el­mondta. hogy valami 104 ezer forinttal „megszankcio­nálták" a szövetkezetét. Pontosabban ennyi pénzt elvettek tőlük, mert vissza­élést fedezlek fel a mun­kájukban az új kísérleti ár­támogatással összefüggésben. Ez bántotta, s mondta, hogy nincs mostanában egy nyu­godt éjszakája sem. rendszert vezettek be a sze­gedi járásban. Lényege az, hogy a gyenge tsz-ek is csak az államnak eladott áruk arányában kaphatnak anyagi segítséget. Tehát aki többet ad a népgazdaság- alatt egész évi sertéshizlalá­Iom, az elrettentés kedvé­ért történt. Nos. az osztályvezető ál­lítását magam is bizonyítha­tom. Olyan tsz is van a já­rásban, mely — mikor ér­tesült az új rendszerről — nem egészen egy hónap Felkészületlenül Mi történt pen? Köztudomású, hogy 1a­valy tavasszal az ország más területein ma is ér­vényben levő állami támo­gatás rendszerével szem­Szervezik a TIT szegedi nyári szabadegyetemét LEGFONTOSABB NEVELÉSI TÉMÁK NAPIR ENDRE A már két évben sikerrel megrendezett Pedagógiai Nyári Egyetem folytatása­ként ebben az évben július 17-től 30-ig harmadszorra szervezi meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a József Attila Tudományegye­tem Neveléstudományi Inté­zete közreműködésével ezt a és pályaválasztás korban. Az érettségizettek pálya­választási és továbbtanulási problémái. 7. A köznevelési rendszer tervezésének tudományos alapjai. A köznevelési rend­szer fejlődését meghatározó nak, többet is kap attól. Míg a régi gyakorlat sze­rint olyan furcsa helyzet alakult ki. hogy „akik jól dolgoznak, azok amúgy sem szorulnak állami támogatás­ra". Ez a hibás elv hellyel­közzel parazitizmust szült, mondván: „szabad rosszul is dolgozni, az állam úgy is kifizeti a számlánkat". Az új kíséleti rendszer úgy jött, hogy senki sem várta, felkészületlenül ér­te a gazdaságokat. Tucat­nyi tisztázatlan jogi kér­dés támadt többek között a közös és a háztáji gazdasá­tulajdonkép- gok kapcsolatában. Például ha a háztáji gazdaságok va­lóban a szó teljes értelmé­ben részei a közösnek, ak­kor a háztájiban hizlalt sertéseket, szarvasmarhákat a tsz nevén is lehet értéke­síteni, s ezek után is jár az ártámogatás. Vagy ha nem jár, miért nem? Tény az, hogy az Aranykalász Tsz vezetői éltek a háztájiakban rejlő lehetőségekkel, felvá­sárolták az állatokat, s az­után — mint szaknyelven mondják — állami készlet­be juttatták azokat. Meg­történt az is. hogy a tsz­tagok egyike-másika a szomszédos megyében vá­sárolt jószágokat, s azután ezeket eladták a tsz-nek, mivel az valamivel többet fizetett értük, mintha egye­nest az Állatforgalmi Válla­latnak juttatták volna. KERÜLNEK 14 éves .. tényezők. Korreferátum: A nevelők pedagógia, tovább- köznevelés tervezésének ak­képzése szempontjából je­lentős kurzust. Mint kóréh ban. most is igen aktuális nácsközások '"tükrében, téma szerepel a Szegedi Pe­tuális kérdései az 1965. no­vember országgyűlési ta­a dagógiai Nyári Egyetem programjában: A közneve­lés rendszerének fejlődése a társadalmi és a tudományos technikai forradalom kor­szakában. Neves hazai és külföldi kutatók és gyakorla­ti szakemberek tartják a következő előadásokat: 1. A szocialista köznevelé­si politika alapelvei. 2. A Magyar Népköztársa­ság köznevelési rendszerének fejlődése és jelenlegi hely­zete. Korreferátum: A cialista országok köznevelési rendszereinek jellemző voná­sai. 3. A fejlett tőkés országok köznevelési rendszereinek jellemző vonásai. 4. A modern szocialista az középiskola. — Vita: Az. érett­ségi és az egyetemi felvételi vizsga. A szakmai előadásokon kí­vül az idén is gazdag kultu­rális program és sokféle szó­rakozási lehetőség várja a nyári egyetem vendégeit. Az 1550 forintos részvételi díj­ból a szállás és az étkezés költségein kívül biztosítja a nyári egyetem vezetősége a Háry János és Az ember tra­gédiája szabadtéri előadásá­nak belépőjegyét, ismerkedé­si esten és záró banketten való részvételt, városnéző autóbuszsétát. egész napos az elrettentés „kedvéért" Ebből lett azután a ...szankcionálás". A vezető­ket a gazdasági visszaélés vádjával illették. S több mint 100 ezer forint ked­vezmény megvonással bün­tették a közöst. Bár ma sincs még semmiféle til­tó jogszabály arra, hogy a tsz nem vásárolhat tagjai­tól olyan állatokat, melye­ket nem maguk a gazdák neveltek. A minap többek között ezzel az üggyel is foglalko­zott a szegedi járási ta­KZO- , . , , ,. , —, V ... nács végrehajtó bizottsága, flési Mandulást, Gyoparosfurdore Nflgy meelepeté.ssel hai. autóbusszal, egész napos ha­jókirándulást Mártélyra. A TIT Szegedi Pedagógiai Nyári egyetemének nyomta­tott prospektusa megjelent, érdeklődők díjmentesen megkaphatják a megyei ta­nácsok művelődésügyi osztá­lyain, a TIT megyei szervei­íf*A differenciálódás szük- "él, az IBUSZ kirendeltsé­és lehetőségei a geken es a Nyan Egyetem Igazgatosagatol. Minden érdeklődőt szere­tettel vár és az egyéni prob­lémákra is készségesen vála­szol a TIT Pedagógiai Nyári segessege köznevelés egységes rendsze­rében. — Vita: A középfokú szakoktatás. 6. A tanulók képességeinek megismerése: iskola- és pá­lyaválasztás. - Vita: Iskola- Egyetem Igazgatósága. lottam, hogy Gazsovicsék ..szankcionálása" tulajdon­képpen még most is tart, s a büntetés már messze meg­haladta a félmillió forintot is. Valaki megkérdezte az értekezleten a mezőgazdasá­gi osztály vezetőjétől: — Na ós ilyen üzleteket egyetlen más tsz sem kö­tött a járásban? A válasz így hangzott: — De igen, többen is. — És azokat is „meg­szankcionálták"? — Nem, másokat nem. A csengelei dolog, úgy gondo­si tervét teljesítette. Senki sem vitatta, hogy ezek az ártányok eredetileg kinek az óljában látták meg a fé­nyes napot. Ezt a tsz-t azonban nem ..szankcionál­ták". ellenkezőleg, megdi­csérték. Olyan tsz-t is tu­dunk. ahol a tehergépkocsik kampányban hordták tavaly a sertéseket a háztájiakból a vágóhídra, s azt már senki sem firtatta, vajon a közös udvarban, vagy máshol ra­kodtak-e. Több helyen a burgonyával is megesett, hogy a háztáji termés, meg a tagok rsézesedése együtt, a közössel jutott állami készletbe, őket is megdi­csérték. Mégis Gazsovics Józsefnek még ma sincs egy nyugodt éjszakája. Öt és ve­zető társait — ez is a járási tanács végrehajtó bizottsági ülésén hangzott el — havon­ta, néha hetenként is újra meg újra meghurcolják bi­zonyos igazságügyi szervek. Nyomozati, kihallgatási jegy­zőkönyvek hullanak egymás­ra fél év óta, mint az őszi falevél. Gazsovicsék most már a leváltással és a bör­tönnel is számolnak, bár a járási tanács végrehajtó bi­zottsága előtt már egyértel­műen bizonyítva áll. hogy egyetlen fillér eltulajdonítá­sa sem tapad a kezükhöz. Ami hasznot hajtottak moz­gékonyságukkal, az mind a közös alapba került. Miért a közös? Mégis azt mondjuk: ha vétkesek, bűnhődjenek! Vi­szont erkölcsi normáink is tiltakoznak az ellen, hogy ami az egyik helyen bűn, ugyanaz a másik helyen erény, jutalmazás, sőt néha kitüntetés alapja legyen. Ha fennáll Csengelén a gazda­sági bűncselekmény ténye, akkor azt egyes emberek kö­vették el, nem a tsz. Akkor miért éri az egész közösséget ez a súlyos pénzügyi meg­torlás? Tudunk olyan vezetőkről is, akik sokkal jobb földe­ken, mint a csengelei sivó­homok, „isten segítségével" összehoztak tavaly is 1 mil­lió forint körüli mérleghi­ányt. Az állam most is, mint máskor, zsebébe nyúlt, s már szokás hatalma, hogy fize­tett. Azt még senki sem hal­lotta, hogy ezeknek a veze­tőknek valami bajuk lenne az igazságszolgáltatással. Ta­lán Gazsovics József sem volna most ekkora bajban, ha nem akart volna minden megszerezhető, s az állam­nak eladható áruból pénzt csinálni. Tétlenségében ma­ga is beérhette volna egy millió mérleghiánnyal. Csépi József gazdasági törvénye. Szege­den az év eleji bérrendezés ennek figyelembevételével történt meg. A művezetők bérének rendezése például a szakképzettebb munka nagyobb megbecsülését je­lentette. Béremelést kaptak a nehéz fizikai munkát vég­ző dolgozók, rendezték a bé­reket például az építőipar­ban, ahol a termelés növe­lését segítettük elő vele. A vállalatok megfelelően dif­ferenciáltak, azonban még jobb lett volna a differen­ciálás, ha ebben szabadabb kezet kapnak. Lehetőséget adott a bérrendezés arra, hogy a vállalatoknál meg­szigorítsák a technológiai fegyelmet, s megköveteljék a pontosabb, jobb munkát. Hibaként említhető: a válla­latok általában nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy a párt- és a kormányhatá­rozat értelmében a létszám­megtakarítás 75 százalékát béremelésre használhatják fel. Megfelelő teljesítmény­előírások alapul szolgálhat­nának ezeknek az intézke­déseknek a bevezetéséhez. A vállalatoknak többet kel­lene foglalkozniok a mun­kaidő elemzésével. A veszte­ségidők csökkentése révén elő kellene mozdítani a munka jobb megszervezését, mert ezzel létszámot is le­het csökkenteni. Tapasztal­ható a vállalatoknál az a rossz gyakorlat, mely sze­rint a veszteségidöket csak a norma készítése céljából elemzik. abból a célból azonban nem. hogv javítsák a munka körülményeit, s a megfelelő munkafeltételek biztosításával elősegítsék a termelékenység növelését. A bérezés alapvető for­mája Szeged iparában a tel­jesítménybérezés. Ha a tel­jesítménybér ós az időbér arányát vizsgáljuk, megálla­pítható: nem elsősorban a teljesítménybér arányának növelését kell célul kitűz­ni. hanem a teljesítménybé­rezés tartalmán kell javí­tani. 1965-ben a szegedi üzemekben normakiigazítást hajtottak végre, s ez a nor­mában dolgozóknak 49.2 százalékát érintette. A mi­nisztériumi iparban mint­egy 10 400 noi-mát vizsgál­tak felül. A normában dol­gozók száma a normakiiga­zítás után nem változott lé­nyegesen. Ebben pozitív tendencia, hogy a vállalatok nem törekednek mindenáron normakialakításra. teljesít­ménybérezés bevezetésére akkor, ha ennek nincsenek meg a feltételei. Helyes azonban, hogy a norma ki­igazítás során 8.5 százalék­kal növekedett a műszaki­lag megalapozott normák száma, ugyanakkor a nem tudományosan megállapított és sokszor irreális követel­ményt előíró normák szá­ma csökkent. Az érvényben levő normák színvonala emelkedett, a teljesítmény­bérezés tartalma javult. A TELJESÍTMÉNYBÉ­REZÉSNEK számos előnye van az időbérrel szemben. A telje­sítménybér a legjobban tükrözi vissza a munka mennyisége és a minősége szerinti elosztás elvét és ezért legalkalmasabb az anyagi ösztönzésre. A telje­sítménybérezés növeli a dol­gozók személyes érdekeltsé­gét, elősegíti a munka- és üzemszervezés megjavítását, valamint a szocialista mun­kaverseny fejlődését is. Ezért, ahol a teljesítmény­bérezés bevezetésének meg­van a feltétele, ott helyes és szükséges'alkalmazni az időbér helyett Mindkét, fajta bérezésnek sok formája ismeretes Sze­ged iparában. Még mindig probléma azonban, hogy a vállalatok nem nyúlnak elég bátran a teljesítmény bérezés finomításához. Csu­pán egy-két vállalatnál van minőségi bérezés, vagy se­lejtbérezés, néhány vállalat­nál alkalmaznak olyan bére­zést, amely az anyag­rendementek megjavításá­ra irányul. Amikor tehát a teljesítménybérezés tartal­mának javítását szorgalmaz­zuk, akkor egyben arra is szükség van, hogy bátrab­ban keressék a vállalatok az új formákat, alkalmazzák az összetettebb ösztönzés mód­szerét is. Nem lehet egyértelműen elítélni az időbérrendszert sem. Vannak olyan terüle­1ek Szeged iparában, ahol közvetlen, vagy közvetett teljesítménybér nem vezet­hető be. Ilyen esetekben is helyes azonban, hogy a le­hetőség szerint premizálás­sal kössék össze az időbért, és ezzel valamilyen telje­sítmény, például a felújí­tási tervek határidőre való teljesítésére ösztönözzék a dolgozókat. A jutalmak odaítélése mindig problémát okoz, mert kisebb a jutalom ösz­szegc. illetőleg a jutalmaz­hatók száma, mint a meny­nyien jutalomra érdemesek, A jutalom odaítélésénél ál­talában azt a módszert al­kalmazzák, hogy az üzemi háromszög — illetve most már az üzemi négyszög — az üzemrészek vezetőinek javaslata alapján dönti el* ki kapjon jutalmat. Előfor­dulnak olyan esetek, hogy a Kiváló Dolgozó-oklevéllel járó egyheti kereset keve­sebb. mint az oklevél nél­kül járó jutalom összege. Ennek oka az. hogy a ju­talom összegének meghatá­rozásánál differenciálni kell a szakképzettebb, kvalifi­káltabb és a kevésbé szak­képzett munkát végzők kö­zött. í GY MEGTÖRTÉNHET, hogy egy segédmun­kásnak adott kiváló dolgozói oklevéllel járó ju­talom összege kisebb, mint egy szakmunkás egyéni ju­talma. Ezzel a gyakorlattal általában egyet lehet érte­ni, hiszen a szocialista bé­rezés elve szerint a szak­képzett munka nagyobb anyagi megbecsülést érde­mel. A jutalom odaítélésé­nél természetesen előfor­dulhatnak hibák, de ezeket a vállalatok rendszerint ki­küszöbölik a következő idő­szak jutalmazásánál. A té­vedést viszont nagyon nehéa ilyenkor megmagyarázni, hi­szen a bérezés, a jutalmazás hibáit az érintettek érzik jobban. A pártszervezeteknek biz­tosi taniok kell, hogy a bé­rezésnél a szocialista el­vek érvényesüljenek, mint ahogy ennek értelmében vettek részt a bérintézkedé­sek kidolgozásában. A to­vábbiakban arra kell töre­kedniük, hogy az idei bér­fejlesztést koncentráltan használják fel a vállalatok az egészen alacsony kerese­tűek bérének felemelésére, illetve a béraránytalanságok megszüntetésére. A bérfej­lesztés odaítélésénél vegyék figyelembe a nagyobb szak­képzettséget a hozzáértőbb gazdasági és jobb politikai munkát. Biztosítsák a párt­szervezetek, hogy a válla­lat éljen a tartós létszám­megtakarításból származó bérfejlesztés eszközével. A prémiumkeretek felhaszná­lása során ügyeljenek ar­ra, hogy az anyagi ösztön­zés a legfontosabb feladatok végrehajtását segítse. A na­pi feladatok mellett meg­felelő súlyt kapjanak a következő évek jó gazdasá­gi eredményeit biztosító technológiai feladatok. F. N. I. Kétszázmillió a cukorgyárra A Magyar Cukoripar ké­szül az 1966 67. évi cukor­répa-feldolgozási kampány­ra. A 11 cukorgyár febru­ár óta „szétszedve" áll a hagyományos évi karbantar­tás miatt A kampány in­dulásához szükséges nagy­javításokon kívül folytató­dik a cukorgyárak korszei rűsítése is. Az idén mint­egy 200 millió forintot for-i dítanak elsősorban három üzem — a szolnoki, a sze­rencsi és a hatvani cukor­gyár — bővítésére, korszerű­sítésére. Szombat, 1966, matus 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents