Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-13 / 112. szám

Népszerű a háztáji hitel A háztáji gazdaságok fej­lesztésére — állattenyésztés­re. gyümölcs- szőlőtelepítés­re stb. — igénybe vehető I hitelek rövid idő alatt na­gyon népszerűek lettek a falusi lakosság körében. A SZŰVOSZ tájékoztatása sze­rint az év eddigi részében csak a takarékszövetkezetek kereken 25 millió forint hi­telt folyósítottak különböző, háztáji-házikerti termelés fejlesztését szolgáló beruhá­zásokra. A legtöb hitelt Bacs. Békés. Csongrád. Haj­dú-Bihar és Tolna megyék­ben vették igénybe. Áristophanes: Felhők Az Egyetemi Színpad új bemutatója Valahányszor ókori szerző atyja, a „Gráciák neveletlen | műve kerül egy színházi kedvence" azzal aktuális probatáblára. önkéntelenül ma, hogy görbe tükröt tart adódik a kérdés: vajon tud-e a peloponnesosi háborúk ide­hatni évezredek távolából jén hanyatló athéni demok­egy ilyen színpad, s ha tud. rácia elé, kegyetlenül kigú­mivel és hogyan. Az őszinte nyolja a gazdag kereskedők valasz tulajdonképpen az, és iparosok uralmát, a há­hogy kevéssé. Kevéssé, és borús politikát. A politikai c*ak bizony® vonatkozá- témák mellett írt kulturális sokban, még akkor is. ha jellegű komédiáinak egyiké­ezeket a darabokat a késob- ben, a Felhőkben (Arany Já­bi századok elismert írói, n® fordítása) például a divat®. modern szerzők szócsavarás „művészetének": megfésülték, kivasalták, át- a szofisztikának olyan szel­Alkotóbb véleménycsere Üj elemmel bővülnek Szegeden a tanácstagi beszámolók — A testületi munka és a la kosság Sok szó esik ma a lakos- — például a KISZ és a Ha­sággal való együttműködés zafias Népfront vár®i bi­csak az a tanácstag „jó", csak az végzi megfelelően feladatainak általán® és egy- zottságával — tartott együt- feladatát, aki „kiharcolja" a ö! töztették. Áristophanes. a vígjáték Pedagógiai tanulmányok A városi tanács művelődésügyi osztályának kiadványa Érdekes pedagógiai kiad- gyakorló gimnázium tanára. szertárfej l®ztő vány jelent meg Szegeden n városi tanács művelődés­ügyi osztályának kezdemé­nyezésére. A könyvecske a szegedi pedagógusok felsza­badulásunk 20. évfordulójára meghirdetett pályázatának díjazott munkáit tartalmaz­za, melyhez Kovács József, a városi tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője írt előszót. Az első cikk szerzője Da­rók Miklós, a Tisza-parti gimnázium tanára. A tanár­diák viszonyt boncolja, hangsúlyozza a tanár szere­pét a szocialista nevelésben és rámutat a gyakorlati ta­pasztalatok fontosságára. Dr. Arató Ádám, a Radnóti gimnázium tanára a tanítók A tanulók munkájáról, a szemléltetés­ről mint egyik legfont®abb didaktikai alapelvről írt cik­ket Grigercsik Endréné. a Ság­vári Endre gyakorló gimná­zium tanára. Tarai Kálmán, a tanárképző főiskola l-es számú gyakorló iskolájának igazgatója dolgozatában a történelemtanításhoz ad se­gítséget. Mezőgazdasági gya­korlati foglalkozásokról és nevelési lehetőségeinek fel­használásáról írt Csizmadia Lajos szakvezető tanár a ta­nárképző főiskola l-es szá­mú gyakorló iskolájából. Szintén ennek az általános iskolának szakvezető tanára. Révész Béla, saját kísérle­teinek felhasználásával érde­kes feladatot tárgyal a Prog­tanítójáról. Diesterweg-ről ír ramozott oktatas probiémái megemlékezést. Érdekes té máról olvashatunk dr. Jezer­niczky Ákosnénak, a Ma­dách utcai iskola tanítónő­jének Ki tud többet? című tanulmányában. Az alsótago­zatosok. a harmadik oszályo­sok tudásszintjét, erkölcsi, magatartásbeli fejlődését elemzi és feladatlapok, kar­tonok segítségével módszer­tani segítségei is nj'újt a pe­az élővilág tantárgy kereté­ben című cikkében. Rakon­czay László testnevelési szakfelügyelő a tanulók ak­tivizálásáról és önállóságra neveléséről írt. Újszerű és jelentős taní­tási feladatról szól a kiad­vány utolsó tanulmánya. Maláj Györgynének, a Rad­nóti gimnázium tanárának tollából. A tér, idő egységé­dagógusokrak. Kőhegyi Er- , . - , zsebet, a tanárképző főiskola tananyagbantortenoel l-es számú gyakorló általá­nos iskolájának igazgatóhe­lyettese a korszerű orosz nyelvoktatás tennivalóit mu­lemes fricskáival találko­zunk. mely egyes részeiben ma is hahotára fakaszt. A fia arisztokratikus dőzsölése miatt adósságba keveredő Strepsiadesnek jó tanácsra van szüksége, hogy hitele­zőit kidobhassa. Elmegy te­hát a Gondol kozdúba, ahol Sokrates és a Felhők (a szo­fizrnus szétfolyó bölcseleté­nek allegóriái) próbálják ki­oktatni. Az ő feje azonban már nehéz ehhez. így fiát, Pheidippidést is elküldi erre a tanulmányútra, aki viszont annyira betanul a ..szakmá­ba", hogv nemcsak a hite­lezőkkel bánik el. hanem apjával is. A szerencsétlen Strepsiadés ezután felgyújtja a Gondolkozdát. Az Egyetemi Színpad elő­adása — Csemer Géza ren­dezésében — szorosan igazo­dott a mű eredeti színre vi­teléhez. mikor a napi élet fonákságainak poentírozását harsány hanghordozással szó­laltatta meg. A szereplők ugyanis abban az időben ki­játszottak a közönségnek, hiszen a sorok között ültek a komédia céltáblái. A m®­tani rendezés viszont el­hagyta az álarcokat — he­lyesen. de meghagyta a sok ós tarka díszletezést — hely­telenül, mert ezzel ártott az egységes, alapjában véve helyes koncepciónak. A fő­szereplők: Szirtes Gábor, Dienes Árpád és Nagy Já­n® igyekezete a karakteri­zálásra dicséretes. A kisebb szerepekben ördügh Szil­vesztert, Szegvári Menyhér­tet, Nagy Endrét. Németh Sándort, Tordai Lászlót, Papp Györgyöt. Karip Lász­lót, Monostori Imrét. Hajnó­czi Gábort. Balogh Tibort, Eötvös Pétert. Romberger Istvánt. Stanitz Károlyt és j Vágh Ernőt láttuk. A szín­pad mögötti élőzene Huszár a egy állami területet érintően tes ülései arról tanúskodnak, részteendőket is felölelő hogy igen alkalmasak a meg­problémáiról. Nemcsak a vizsgált problémák állami és szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakoztatására határozására, hivatott állami szervek, kü­lönösképpen a tanácsi szer­vezet tagjai és dolgozói kö­rében kerülnek felszínre megvalósításra alkalmas gon Tartalmi előrelépés A városi tanács a társadal­mi szervekkel való együtt­dolatok. hanem a lakosság működés gyakorlati alkalma­érdeklődési körének egyre zásával együtt kutatta azo­inkább központi kérdése lesz kat a további lehetőségeket, az állami feladatként szerep- amelyek rendszeressé teszik lő teendőkhöz adandó véle- a közvetlen kapcsolatot a ménynyilvánítás, és igen sok- lakossággal, s hozzájárulást szor a konkrét segítségnvúj- adnak — eppen e kapcsola­helyezéséről, tehát a közép­iskolások filozófiai fogalmai­nak bővítéséről, világnézeti j Laj® munkáját dicséri, nevelésük helyes módjáról díszleteket és jelmezeket a — . , , . rendező Csemer Géza ter­tatja be a VI. osztályosok tai<*°ztat « ad segitseget a , vezte nevelőknek. I nyelvtani anyagán keresztül. A tanulók önálló munkára való neveléséről ír Molnár Istvánné, a Ságvári Endre Nikolényi István tás igénye. Együttes döntések Az MSZMP VIII. kong­resszusa határozatának a ta­nácsi munkára vonatkozó in­tenciói nyomán országszerte nagy erőfeszítések vannak olyan módszerek bevezetésé­re, amelyek közérdekű kér­désekben tartalmukban 's alkalmasan szolgálják a vé­leménycserét a lakossággal, s az együttes döntések kifejlő­désének bizt®ítását. Szege­den szám® tanácsi munka­területen születtek intézke­dések. A példák egész sorá­val lehetne bemulatni az em­lített törekvések gyakorlati eredményeit. Ma már — például — a városi tanács testületi tevé­kenységében szinte gyakor­lattá vált. hogy minden fon­választókerülete által felve­tett valamennyi közérdekű igény megvalósítását. Ez társadalmi feladatainak meg- persze — miután a sok igény teljesítéséhez nincsenek anyagi eszközök — nem is le­hetséges, s a célok sürgősségi sorrend szerint érhetők el. Kiindulás a tesiüieti munka Mindezekből a tanács azt a következtetést vonta le, hogy a tanácstagi beszámoló­kat a tanács testületi mun­kájához kell kapcsolni. En­nek nyomán a tanácstagi be­számolókon a vita közép­pontjába a tanács testületi ülése napirendjére tűzött és a vár® egész lakosságát fog­lalkoztató konkrét közérdekű problémák körüli vélemény­nyilvánítás keiül. Ez élőbbé s reálissá teszi a tanács tes­tületi tevékenységéről, a ta­náratag egyéni munkájáról adandó küldötti jelentéseket is. Ugyanis sokkal érthetőbbé válik arról a tanácsülésről, a tanács azon döntéseiről szóló beszámoló, amelynek témá­ját korábban a tanácstagi be­számolókon a lakosság már megvitatta, s benne véle­ményt nyilvánított. A tanácsülésen napirenden szereplő fontosabb témáknak tok elmélyítésével — a ta­nács állami és államhatalmi jellege növekedésére irányu­ló szükségszerű igények ki­elégítéséhez. E munka kap­csán a tanácstagok választó­kerületi munkájának legje­lentősebb, a hatalom átru­házásából adódó jog szinté­zisében jelentkező és a kül­dötti felelősséget is magában foglaló intézmény, a tanács­tagi beszámolók eddigi rend­szere és formája is. Azért je­lentős ez, mert a tanácsta­gok. a választók küldöttei a tanáratagi beszámolók kere­tei között kerülnek intézmé­nyesen a lakosság ellenőrzé­se alá — a tanács testületi tevékenységében, és egyes ta­nárai intézményben végzett munkájukat illetően. Itt kell az előzetes megvitatása a la­kossággal nemcsak új szín­folt lesz a választók és kül­a küldötteknek számot ad­niok választóiknak a tőlük, a hatalom gyakorlására ka- dötteik kapcsolatában. ha­pott jog felhasználásáról; nem annak új jelleget is köl­tos, a lakosság egészét vagy bizóiki a nép érdekeit jelentős részét érintő kérdés­, ,...,. A tanacstagi beszámolók ben a tanacs ulese előtt esz- intézményé rendkívül jelen­mecsere indul a város társa- tős a lakossággal való kap­dalmi szervezeteiben. Sok- csolat alakulásában, formá­szor azok széles plénuma lod;isaban. Ezért a városi ta­előtt a napirenden szereplő ItZ^T^^oEl téma előterjesztési anyaga figyelem a tanácstagi beszá­fölött. Ezek eredményeként mólók olyan megtervezésére, nemcsak a jelentést készítő amely a lakossággal való wjt; közvetlen kapcsolatok rend­szervek munkaja kerül kriti- sxerességétt a véleménycse­kai elemzés ala, hanem a la- rék megtartását biztosítja. A kosság jelentős hányadának városi tanára határozatban véleménye is ismertté válik, mondta ki, hogy az ülései arról, hogyan képviselik meg- csönöz. Elősegíti az állam erősítését, ami feltételezi a Ezeken túlmenően igen érté­kesek azok a formák is, ame­lyek az egyes társadalmi szervekkel való együttes ta­nácskozásbein jelentkeznek. A városi tanácsnak a külön­böző társadalmi szervekkel Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései A Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalst KISZ-szervezete 1966. máius 14-én 19 órai kezdettél a Liget Ven­déglőben májusi bálát rendez Belénódít: 3.— Ft. Kórzeműködlk a „Ril­is" tánezenekar. S. 64 793 Amortizáció pes működni, akkor beszer­zési árának 10 százalékát minden évben költségként a vállalat, 10 Az önálló gazdasági el- bére stb.). A helyes az, ha a számolás elve alapján műkő- termék árában megtérül dö vállalatok árbevétele el- mindaz a költség, amibe a sősorban arra szolgál, hogy termék előállítása került, és elszámolja ezáltal a termelés költségei még ezen felül valami nyere- százalékkal megtérüljenek. A termék ség is marad. előállításához szükség van Azt mindenki természet®- ennek megfelelő összeget a anyagra, energiára, szerszá- nek tartja, hogy az anyag-, vállalat külön számlán gyűj­mokra, gépekre, épületekre, energia- és bérköltségeknek ti. Ezt az évenkénti összeget s mindezeket a termelés fo- gyorsan meg kell térülniük nevezzük értékcsökkenési le­lyamatába bevonó munka- az eladott termékek árbevé- írásnak, erőre. Ezek pénzbe kerülnek, telében. Ám vannak olyan A vállalatoknál az utókalku- termelési ®zközok is, ame­látor rendszeresen összegyűj- Ivek tartósan vesznek, részt a kozó elképzelések szerint, a ti az egy-egy termék széria- termelési folyamatban: ilye- jövőben a vállalatok hatás­ra vonatkozóan a különféle nek a gépiek, berendezések. napirendjére kerülő különö­sen fontos, a lakraság egé­szét, vagy jelentős részét érintő jelentési anyagot a választókicai meg kell tár­gyalni a tanácstagi beszámo­lók intézményének keretei között. A tanácstagi beszá­molókkal kapcsolatosan ugyanis arra az álláspontra jutott, hogy ezen intézmény alapvetően megfelelő, de tar­talmi összetevőit tekintve már nem szolgája elég alkal­masan az állam erősítésének, és — ami a kérdés másik ol­dalát jelenti — a néptöme- , .. . , , gek mind szélesebbkörű be- els,° ,zbe" Szeg0d egesz teT kapcsolasának feladatát A ruletere kiterjedően az uj tanácstagi beszámolókon tá- elemmel bővített tanacstagi masztott lényeges három kö- beszamolokra. Ezek kerete­velelmény: nevezetesen a) a ben a városi tanacstagok­néptömegek szélesebbkörű bekapcsolását, aktív segí­tését. A választókkal való ta­nácskozások intézményessé és rendszeressé tételével szinte folyamatos munka­kapcsolatokká válnak a ta­nácstagi beszámolók. Mert az ezekre való felkészüléssel a küldöttnek az adott témát részletekbe menően is ismer­nie kell, s véleménye kialakí­tását a választók segítik. Mindez összefüggésében a tanácstagoknak a t®tületi munkában való részvételét teszi határozottabbá, maga­biztosabbá és tudatosabbá. Következésképplen e tanács­kozások a városi hatalmi tes­tület, a tanács megerősítésé­nek. államhatalmi jellege megnövekedésének irányá­ban hatnak. Minden tanácstagi beszámolón A tanács határozatának megfelelően május 15-e és június 10-e között kerül sor csökken a gép tanács testületi munkájáról, nak számot kell adniok a b) a tanáratag egyéni tevé- városi tanára (a kerületi ta­nyilvántartott értéke, de az Az új gazdaságirányítási rendszer reformjára vonat­költségeket. körébe célszerű adni Megállapítja, épületek, víz-, gáz-, villany- amortizációs alappal az való hogy egységnyi tennék a vál- vezetékek, csatornák stb. lalatnak mibe került, s van- (Ezek értéke nem egyszerre nak olyan költségek, amelye- megy át a termékbe, hanem ket közvetlenül elszámol az 5—10, sőt 20 év alatt.) Vi­egyes gyártmányokra. Ilyen lágra. hogy ezek árát is szá­az alapanyag, a közvetlen mításba kell venni a termé­termelők munkabére. Vannak kek áránál, hiszen egyébként hogy az amortizációs össze­olyan költségek is, amelyek sohasem jön létre az a pénz- get nem ugyanannak a gép csak bizonyos szorzószámok- összeg, amely a tönkrement nek gazdálkodás jogát is. Így a vállalatnak nem kell külön beruházási keretet kérnie az államtól, állóeszközeinek pót­lására. A vállalat megteheti, kai bonthatók le gyártmá­nyokra. (Ilyen például a gé­piek javítási költsége, pótlá­suk költsége, a tisztviselők a pótlására fordítja, épület, kiszolgált gép pótlá- amelyik értékcsökkenéséből sához kell. Az épületeket. Szakképzett KERESKEDELMI dolgozókat >cter, divat-kötött, konfekció, műszaki szak­ukban felveszünk, valamint érettségizett fia­'olcat. lentkezés: Tisza Áruház, Szeged, reggel 8-tói u. 6-ig. xS. 64 692 azt képezte. A gyakorlat az, gépieket, hbgy az egész állóeszköz-ál­berendezéseket állóeszköznek lomány után létrejött amor­nevezzük. Értékük fokonként tizációs alapot az éppen ab­épül be a termékbe, olyan mértékben, ahogyan használ­hatóságukból veszítenek. Azt a folyamatot, amelyben ezen állóeszközök ára a velük elő­állított termékek árában kenységéről és c) a válasz- nácstagok vonatkozásában a toktól kapott közérdekű kerületi tanács) elmúlt fél­megbizatások teljesítéséről évi munkájáról, az szóló jelentések közül főként tevékenységekről, a egyéni koráb­és leghosszabb ideig ezen ban kapiott közérdekű meg­utóbbit tárgyalják. Itt je- bízatások teljesítéséről. Egy­lentkezik a legnagyobb fokú úttal vitára bocsátják a vá­rosi tanács júniusi ülésén „A má­eredmé­harmadik ötéves című je­aktivitás, de még sincs a kapcsolatok alakulására ked- napirendre kerülő vező hatással. Oka, hogy leg- sodik ötéves terv többször olyan közérdekű nyei és a igények felvetéséről van szó, terv célkitűzései" amelyek hosszú ideig csak lentést is. kívánságok maradnak, mert teljesítésük — döntően meg­felelő anyagi eszközök hiá­nya miatt — csak hosszabb Az I. kerületi tanácstagok a kerület kommunális ellá­tottságóról, a II. kerületi ta­nácstagok a munkásosztály ••••••••^•^^H helyzetének ido multán válik lehetség®- vonatkozó párthatározat nyo­sé. Ez ahhoz vezet, hogy a tanácstagok sokszor mán megszületett eredmé­ered- nyek értékeléséről; a III. ménytelenül járnak el egy- tf}áo£t3gok , , . r.' kerület egeszsegugyi hely­egy nagy anyagi befektetest zetéről szóló jelentést bo_ kívánó közérdekű megbíza- csátják vi-ara választóik kő­megtérül, amortizációnak ne- be néhány hónapja a mező­ban az évben szükség® pót­lásokra fordítják. Csak egy tás ügyében. De ami talán rbben a fontos: a vállalat évről év- még rosszabb. mindinkább re teremtse elő a pótláshoz eluralkodik a választók kö­szukseges pénzt. , . . E megfontolásból vezették j lelx>n az a karo« "ezét, hogy Dr. Dalia Sándor, a Szeged m. j. vár®i tanács osztályvezetője vezzük. Az amortizáció pénz­ügyi, számviteli bonyolításé­gazdasági termelőszövetkeze­tekben ls az amortizációs alapot. A felvásárlási árak nak kialakult módja van. emelése éppen azt célozta. Megállapítják előre, hogy a várható kihasználás mellett a gépet, épületet megközelí­tően, hány év múlva kell új­jal pót/olni. Ha például a gép előreláthatóan tíz évig ké­hogy az árakban az állóraz­közök egy részének elhasz­nálódása. értékcsökkenése megtérüljön, s a pótlási alap képzésére lehetőséget nyújt­son. Dr. Pirityi Ottó A Csongrád megyei Tanács Vegyesipari és Szolgáltató Vallalat felvételre keres gyakorlattal rendelkező gépésztechni k nst önálló munkakörbe, aki gyártási program készítésében jártas. Illetmény megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat központjában, Hódmezővásár­hely, Vöröscsillag u. 6. sz. H 51 111 Péntek, 1966, május 13, DÉL-MAGYARORSZÁG 5 i

Next

/
Thumbnails
Contents