Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-12 / 111. szám

Olvasóink Mai ^ndégűnfeg fr»ák D ruhagyár Béke brigádja ÉJSZAKAI CSENDHÁBORLTÖK A brigád minden tagja kor gyermekeikkel ott jár­í szalagnál dolgozik: varró- nak, elhangzik a megjegy­A halászcsárda gyakorta nők. A névsort nehéz lenne zés: — Én is megizzadtam részeg vendégeinek lármája, sőt záróra után még előfor­duló verekedések is felverik leírni, huszonhárom tagot érte. számlálnak. Selyem Erzsé- A vietnami nép megsegí­bet a brigádvezető. Ahogyan tésére szervezett műszakon a többiek mondják, ő a ve­Takaréktar utcaban lakók | ^ Az u kiderül, hogy a álmát. Többször hívtuk már ki az URH-s kocsit, de ak­korra. mire odaért a bot­rányokozók eltűntek. Ezért — legalábbis egy ideig — helyes lenne, ha a Takarék­tár utcában a késő esti és éjszakai órákban fokoznák a rendőri ellenőrzést, hogy megszűnjék az csendháborítás. éjszakai brigád valamikor gyönge lábon állt. már-már szét­esett, végül aztán egyenes­be jutottak, s ma büszkék arra, hogy jól megértik egy­mást, ha vége a műszaknak és elhagyják a szalagot, ak­kor is együvé tartozónak ér­zik magukat. Konferencia fehér asztainal E. L. E beszélgetés alkalmával magam is azt kerestem, ku­tattam a brigád életében, hogy vajon műszak után miben mutatkozik meg. hogy érződik az összetar­A napokban az NSZK-ból : egyáltalán nyo­ma annak, hogy immár ket­szer elnyerték a szocialista VÁROSNÉZÉS EGV KÜLFÖLDIVEL taltam a városban. Vendé­gem évtizedekkel ezelőtt Szegeden élt, s most azért Jött. hogy szétnézzen, s a városgazdálkodással kapcso­latosan érdeklődjék, tapasz­talatot szerezzen. Nem győ­zött csodálkozni azon az előnyös változáson, ami vá­rosunkban történt a felsza­badulás óta. örömmel gyö­nyörködött a nagykörút pompájában, az új épüle­tekben. Elragadtatása foko­zódott, amikor sétánk során átértünk Újszegedre, az új városnegyedbe. A hévízről pedig megállapította, hogy szerencsés adottsága Sze­gednek. Megvallom őszintén, büsz­ke voltam, hogy igényes vendégem elégedetten nyi­latkozott városunkról. Benke Gedeon A TlZFILLÉRES Ragyogó, napfényes, üde zöld, esőmentes vasárnapot töltöttem Újszegeden. Jól érezték magukat a gyerekek a Vidám Parkban. De a já­tékok körül sokat vártak, hogv sorra kerüljenek. Va­lami megcsillant a napfény­ben. Egy pénzdarab. Tízfillé­res volt. Átléptem én is, és még sokan mások. Aztán hirtelen egy emlék jutott eszembe. Tízéves lehettem, Iskolából jöttem haza. Egy gombforma feküdt előttem az úton. Felvettem, forgat­tam a kezemben. Egy rozs­dás pénzdarab volt. Rohan­tam a kúthoz s mezítlábas sarkammal addig dörzsöl­tem, mostam, míg teljes szépségében ragyogott a réz kétfilléres. Két fillérem van, vehetek rajta egy kis darab cukrot. Azután újra lepillantott tam a 10 filléresre, s láttam, hogy egy kisfiú, észrevette. Belerúgott, s a pénzdarab eltűnt a cipőtalpak alatt. Háry Lajosné címet Nagy segítségemre volt a beszédes Risnyovszky Gé­záné, akinek a brigádban hivatalosan is a „hangulat­keltő" funkciót osztották. — Bár riválisom is akad Szabad vári Gyuláné szemé­1 lyóben. aki mostanában ke­' rült a kollektívába — men­tegetődzik tisztségén. — Az új asszony tetőzni fogja — mondják többen is egyszerre. — Nem baj — válaszol Risnyovszkyné — legalább a szalag mindkét végénél jobb lesz a hangulat, mi­vel az új asszony ott dolgo­zik. Érdeklődöm, hogy mű­szak után összetart-e a bri­gád, van-e valamiféle kö­zös rendezvényük. — Ha olyan fehónasztal­konferenciára gondol, akkor van — nevetnek. Selyem Erzsi pedig meséli a leg­utóbbi összejövetelt: — Jelmezbál volt az egyik brigádtag lakásán. — A Föl desi-kastély ösz­szes termeiben — így a hangulatkeltő. Kiderül, hogy Földesi La­josné brigádbag háromszo­bás lakásában szokták „ren­dezvényeiket" megtartani, azért nevezték el kastély­nak társuk családi házát. — Csuda jól érezzük ma­gunkat az ilyen konferenciá­kon — mondják felszaba­dultan az asszonyok. — S hol vannak ilyenkor a férjek, vagy a vőlegé­nyek? — ök is ott vannak ve­lünk — felelik kórusban. Zöld ág a háztetőn Tovább görgetjük a sza­bad időt. Az összetartá. ezernyi momentuma kerül elő. Bulik Istvánná tavaly építkezett, ott volt min­denki segíteni. — Többet ért a tégla­Icaparás, mint egy gyári mű­szak — jegyzi meg valaki a brigád tagjai közül. — Készen van-e már a ház? — Föl is avattuk. Zöld ág volt a tetőn — mondja Risnyovszkyné. Selyem Erzsébet a brigád társadalmi munkájáról tájé­koztat. — Tavaly tavasszal a vi­dámparkban 100 órát dolgo­zott a Béke-brigád. Szívesen emlékeznek visz­sza erre a munkára, s ami­ís ott voltak mind a hu­szonhármán. De nehéz ko­molyra fordítani a szót e jó­kedélyű társaságban. Valaki tréfásan mondja: — Hóhányók is voltunk a gyár udvarában. Igen. a télen hirtelen nagy hó esett, segítem kellett a gyár udvarát rendbe tenni. Segítettek, társadalmi mun­kában. A brigádvezető gon­dolkodik egy pillanatra, hogy milyen eseményről is szóljon. — Megvan. Kézimunka­kiállítás volt a gyárban, ar­ra is beneveztünk ós dí­jat is nyertünk. A Ma­csánszkyné kézimunkája nyert Kié lesz a pálma ? Ezt a kis kuriózumot nem lehet kihagyni. A múlt év őszén a kollektíva egy két­méteres fikuszt kapott aján­dékba. Sokáig tanakodtak, hogy mitévők legyenek a vi­rággal, a közös pálmával. Végül salamoni döntést hoz­tak. — Azé a lányé lesz. aki leghamarább férjhez megy. A brigád közös ajándéka­képpen — mondják a dön­tés eredményét. — S elvitték már a virá­got? — Még nem. Talán Má­tyus Ilona, ő pályázta meg leginkább — mosolyognak, mivel az „okosabbja" azt vallja, hogy egy pálmáért még ha kétméteres is, nem érdemes feladni a függet­lenséget. De Mátyus Ilonát sem a virág elnyerése kész­teti a komoly lépésre. Sok igaz barátnő A brigádnaplót hosszan nézegettem. Igazán szép. Nagyon tetszett, hogy ami­kor új taggal gyarapodnak, akkor a naplóba is beírják a felvétel történetét ós oda­tűzik az új brigádtag fény­képiét a naplóba. Sok a ké­peslap. amelyet nyaralások­ról küldenek a brigádnak, de mintegy „hivatalos be­iég" megtalálható a napló­ban a színház- és mozije­gyek tömkelege is. Doku­mentálják közös kezdemé­nyezéseiket. — Most a Budapesti Nem­zetközi Vsárra akarunk kol­lektíven kirándulni. Bulik Istvánné talán itt, a nyilvánosság előtt akarja megköszönni a brigádnak, hogy tagjai között milyen jó a harmónia. — Több éve vagyok a gyárban, de amíg nem vol­tain a Béke-brigádban, bi­zony elmentünk egymás mellett, alig beszélgettünk, alig ismertük egymást. Itt közelebb kerültünk és bi­zalommal megoszthatjuk örömünket és bánatunkat, mert van kikkel. Mióta a brigádba felvettek úgy ér­zem sok igaz barátnőm van. A barátságnak példái is akadna!;. Állami intézetből került két kislány a brigád­ba. Eleinte „maguk mögé" bújtak, ma már kitárulkoz­tak, félretették kisebbségi érzéseiket: — Olyanok va­gyunk, mini a többiek —, hangjuk nem fél ónk, ami­kor ezt kijelentik. Egyik társuk, nemrégiben elvesztette a félhavi fizeté­sét. A brigád tagjai, min­denki kivétel nélkül a bo­rítékjába nyúlt és pillana­tok alatt egvütt volt az a 700 forint. Üjból megköszönj Koczkás Julianna a segít­séget. — Nekünk jobban esett, hogy segíthettünk — mond­ják egyszerre. Á munka is könnyebb A kerekasztal-beszélgetés minden érdemes részét le­hetetlenség lenne ebben a riportban megírni. Név nélkül írom a megjegyzése­ket: — Szombaton kén t felmos­suk a munkahelyünket, mert jobb érzés tiszta he­lyen dolgozni. — Kapun kívül is számít­hatunk egymásra. — A munka is könnyeb­ben megy ilyen hangulat­ban. — Egy árvaházi kisgyer­meket, vagy többet is sze­retnénk a védelmünkbe ven­ni és néha a családi kö­rünkben vendégül látni. — Senki nem dolgozik 100 százalék alatt. Ha gyengéb­ben megy valakinek a tel­jesítés, segítünk közösen. Hosszan lehetne az ilyen és az ehhez hasonló meg­jegyzéseket sorolni. Azzal fejezném be a vendégeink­kel történt beszélgetést, amit a brigád vezető mondott: — Egész évben végig kel­lene nézni, hogy milyen jó­kedélyű a Béke-brigád. Ez a kollektíva műszak után is brigád marad. Gazdagh István Az igazi jelige: spekuláció A lakásigények kielégíté­sének egy módjaként az állam évente több száz millió forint hosszúlejáratú építési kölcsönt folyósít a dolgozóknak. Még így is kevés a lakás, ezért bizo­nyos versengés folyik a kedvezmények eléréséért. Ezt a helyzetet egyre töb­ben egyéni haszonszerzésre használják ki, spekulálnál; a Lakásokkal. Vannak, akik igénybe veszik az állami kölcsönt, felépítik a házat, vagy a lakást, azután rö­videsen áruba bocsátják. Természetesen nyereséggel, nem is kevéssel: többszö­rösen tízezer forint is van egy-egy „lemondás" ára. Az átlagos dolgozónak 2—3 évi keresete az az összeg, amit egy mai uzsorás kér és — „mindig akad veréb" elv alapján — kap. Amiért ő még csupán foglalót adott az államnak, ölébe hull egy rakás pénz. A Selmeczi utca 10. szám alatti. OTP kölcsönnel há­rom éve épült családi há­zat — például — áruba bocsátotta a tulajdonos. Megkérdeztem, miért. El­adják — tájékozhattak —, mert bent a városban tár­sasházépítési szövetkezés­nek a tagjai s hamarosan elkészül az új Jakás Ez is állami segítséggel. Nos. a családi házért 180 ezer fo­rintot kérnek s a vevőnek még át kell vállalnia het­venvalahányezer forint tör­leszthető adósságot. Nyil­vánvaló, hogy itt az állami kölcsön szociális irányel­vének kijátszásáról van szó — busás haszonnal. Az egyik, két-három éve épült újszegedi szövetkezeti házban nemrég kelt el egy lakás. A tulajdonos még csak harmincezer forintot törlesztett az OTP-nek. s a vevőktől, akik siettek egymást megelőzni a vétel­ben, 80 ezret kért. Ennyi kellett ugyancsak kölcsön­nel épülő családi házának előzetes költségeire. Végül­is — egymásra licitáltak a vevők —• 90 ezer forintért cserélt gazdát a lakás. Több hasonló példát le­hetne sorolni. Olvastam olyan hirdetést a helyi lap­ban: „két és fél szoba össz­komfortos, új öröklakás készpénzért átadó. Áraján­latot kérek jetigére." Utá­najártam a dolognak. A Háló utca 9/b szám alatti társasház egyik lakásának tulajdonosa hirdette a la­kást, amelyben elkészülte óta (1965 ősze) nem lakik senki. A tulajdonos se. El­lenben most spekulál vele, munka nélkül akar nagy­összegű pénzhez jutni — ugyancsak az igénybevett állami segítség révén. A közvélemény elítéli a lakás-spekuláció minden megnyilatkozását. mert összeegyeztethetetlen álta­lános erkölcsi elveinkkel s többszörösen káros közéle­tünkre. Az államigazgatási és társadalmi szervek pe­dig még szigorúbb ellenőr­zéssel és intézkedésekkel igyekeznek útját állni a la­kásspekuláció további bur­jánzásának. Kondorosi János Diákotthon, kollégium, szocialista kollégium A felsőoktatási intézmé­nyek kollégiumainak, diák­otthonainak állami és ifjú­sági vezetői a KISZ KB. a Művelődésügyi Minisztérium bizonyít, hogy az első ta­nácskozás óta 55 diákotthon nyerte el a kollégium címet. A kollégiumokban a közös­ségi tevékenység, a szakmai és a szakminisztériumok ál- és politikai nevelőmunka tal rendezett kétnapos ta­nácskozáson vitatták meg a kollégiumi fejlődés eddigi tapasztalatait, a továbbfejlő­dés kérdéseit. nagymértékben segítette a titkár számolt be a konfe­rencián. Pigniczki György többek között hangsúlyozta az elméleti tudományos munka fontosságát a kollé­giumi nevelőmunka pedagó­23 ezer kollég'umi lakó Üljenek le! Vagy nem. mégiscsak ma­radjanak állva, de itt, a Sirály női divat­szalon kirakata előtt. És most nyissák ki jól a szemüket, de sarkig, hölgyeim és uraim, mert egy út­törő kezdeményezés­nek lehetnek tanúi. A női fehérneműk­ből változatos szép Hogyan kell divatba hozni pott. persze, akinek nem inge, az majd nem veszi magára. Megtalálja a lénye­gét kifejező női alsó­neműket a többi, ta­lán jobb sorsra érde­hulláma. Még jó, hogy a játékok ren­dezősége szerencsés kézzel válogatott, nem akármilyen darabo­kat tűzött műsorra. lését. A kollégiumok egyre inkább a KISZ politikai tö­megbázisai lettek. A mostani tanácskozás a továbbfejlődés céliát a „szo­Az első egyetemi kollégi- cialista kollégium" cím el­umí tanácskozás 1962-ben nyerésében jelölte meg. volt. Azóta jelentős mérték- arneIy adható & visszavon­ben fejlődött a kollégiumi mozgalom, melynek egyik alapvető feltétele az a gon­doskodás. amelyet államunk e kérdésben tanúsít. Ma az ország 92 felsőoktatási in­tézményéhez 146 kollégium és diákotthon tartozik. Az egyetemi ifjúság közel fele — több mint 23 ezer hall­gató — lakik kollégiumban, aminek a szegedi arány is megfelel. Kollégistáink 1963 óta egységesen havi 200 fo­rintért teljes ellátást kap­nak (érdemes megemlíteni, hogy az NSZK-ban az egye­temisták alig több mint 10 százaléka lakik kollégium­ban. drága pénzért). kommunista szakemberkép- fájának kidolgozása terén. zés hatékonyságának növe­Hasonló témáról szólt Ko­vácsné Győri Ida, a Tanár­képző Főiskola Semmelweis utcai kollégiumának igazga­tója is. Mindketten beszél­lek annak fontosságáról is, hogy a gazdasági munkának mindenkor a nevelőmunkát ható. Feltétele a megfelelő ^ szolgálnia s ehhez né_ -lAtTA) /xr- :iwbc. nn rv A f AT T.vlr A.V? * r nevelőmunka. az öntevékeny közösségi élet magasszintű kibontakozása. Ilven módon a jövőben a nevelőmunka szintjétől függően a bentla- zsef~ Attila lcásos intézmények három hály olyan problémát kell még kiküszöbölni, amely ma ennek hatékonyságát akadá­lyozza. Hevér László, a Jó­Tudományegye­^B^HMBH^H P^H tem KISZ-bizottságának típusát különböztetnénk meg: kóra u a tm,ábbfe]lődes diákotthon, kollégium és szo cialista kollégium. A szegedi kollégiumok is a több kérdésevei foglalkozott, különös tekintettel az egye­temen működő nevelési bi­Jelentős a minőségi felté­telek színvonalának emelke­dése is. Az egy szobára jutó létszám országosán és Sze­geden is egvre több kollégi­umban éri el az ideális 3—5 főt. Hasonlóan egyre több helyen biztosítottak a sza­bad idő kulturált eltöltésé­nek lehetőségei is. Nem ke­vés ugyanakkor a megoldat­ei-edményei jelentősek. Az zottságok munkájára, ezek elmúlt négy évben szinte hatékonyságára, a kollégi­minden szegedi felsőoktatási umi nevelőmunka színvona­intézmény új. modern kol- lának emelése terén, öröm­légiumot kapott, s reméljük. ^ állapítottuk meg. hogy a sor a jövőben folytatódni a konferencián a plenáris fog. Hallgatóink jelentős ré- ülés 15 felszólalója közül ne­sze fizikai munkával is részt gyen hegedi intézményeket Négy szegedi felszólalás egy szemet gyönyör­ködtető melltartó és egy pici-pikáns hab­fehér női nadrág. No, azért senkit 6e ijesz­szen meg a felirat: „Az ember tragédiá­ja". Istenem, ki mint él, úgy asszociál. A csokrok minden­sietlek elnevezni a maga a nagy Madách esetre édesek Hogy éppen Bűbájos éj-bu- rgi|(jfjji nevelés szabadtéri játékok is meg lenne eléged- komédiát csináltak a gyogót reklámozzon csokrokat kreáltak az mes darab: a Faust. ügyes kii-akatrende- a Gorda, az Otelló zök. s a csokrokat is. És azt hiszem. idei műsoráról. Ügy bizony! A Háry Já­nos omló ingeket ka­ve a művéhez mel­lékelt csokorral, melynek fénypontja. tragédiából? Hja, ké- kirakatrendezés ür rem, ez a formabon- gyén. táa, a női dolgok új S. M. vett az űj kollégiumok fel- képviseltek, építésében. • A konferencia nem hozott határozatokat. Véleményt; nyilvánított. javaslatokat Az objektív feltételek ja- tett, melyek hasznossága ér­vulásával a nevelőmunka te- ződni fog az e kérdésekben rén is komoly eredményeket születendő rendeletekben. . lan probléma sem. hiszen tehetünk az elmúlt évek határozatokban. Az értékes . as ;epp egesz sor orsz4gosan hallgatóink 16 mérlegére. Országosan is fi- konferencia tapasztalatai gyelemre méltó eredmények alapján mi is tervezzük a születtek a Szegedi Orvos- szegedi egyetemi kollégi umi tudományi Egyetemen, a konferencia megrendezését a KISZ és a kollégium együtt- jövő tanév eleién, melyen működése terén a hallgatók az országos irányelvek alap­eszmei-politikai nevelőmun- ján helyi feladatainkat kí­kájának fejlődésében, ami- vánjuk megvitatni, nek tapasztalatairól Pignicz­ki György, a SZOTE kollé­g-'umainak igazgatója és ízléstelen tréfára adott volna okot az akart vagy akaratlan tréfacsinálóknak, aki nyilván nem riadt volna vissza attól sem, hogy: Helytartó­melltartói, Egérút­harisnyakötöt vagy százaléka még mindig al­bérlő vagy beláró. s akad még diákotthon 18—20 ágyas szobával és sok helyen hi­ányzik mén a könyvtár, a klub stb. A tanácskozás leszögezte: jelentős fejlődés történt a nevelőmunkaban is. ami t A.nnus János orvoskari KISZ­Dr. KONCZ JÁNOS, KISZ Csongrád megvei bizottságának iskolai osztály vezetője Csütörtök, 1966. máius 12. DÉL-MAGYARORSZÁG S 4

Next

/
Thumbnails
Contents