Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-10 / 109. szám

Jubilál a Magyar fCáfoeSmííwek Munkatársunk telcfonjeIputése: si termében. A jubileumi kölni vállalat gyáregységeünnepségen megjelent Kis- ként dolgozott. 1945 után házi ödön, az MSZMP Köz- került magyar tulajdonba, ponti Bizottságának tagja. A háborús rombolás után az Elnöki Tanács helyettes valójában a semmiből kelelnöke, dr. Horgos Gyula lett újjáépíteni a magyar kohó- és gépipari minisz- kábelipart. Az igazi fejlőter. Polyák János, a Vas- és dés az 1950-es évek elején Fémmunkások Szakszerve- kezdődött. Üj gyáregységeknasz a kenyér minőségére A kai tudjuk elérni, fogyasztóközönség panaszai arra késztették az élelmiZenfai Ernő igazgató tartott beszámolót. Elmondotta, hogy a gyárat Hetvenöt éves fennállását 1891-ben egy svájci mérnök ünnepelte hétfőn a Magyar alapította. Később a magyar Kábelmüvek Budapesten, a kábelgyártás nemet érdeZománchuzalgyár művelődé- kéltség alá került, és egy szeripar vezetőit, elsősorban az Élelmezési Minisztériumot, hogy az eddiginél is alaposabban foglalkozzon a kérdéssel. — Miben látják a problémák okait? — tértük fel a kérdést Vokány Bélának, az Élelmezési Minisztérium Sütőipari Főosztálya vezetőjénele Hatvankilencmillió a sütőipar fejlesztésére Megoldásra vár a teljes gépesítés, a korszerű szállítás és tárolás Esztendők óta sok a pa- pítésekkel és beruházások- valamint a tabi 8 tonnás süzetének főtitkára. A meghívott vendégek között ott voltak a Magyar Kábelmüvek gyárának szegedi képviselői. A 75 éves gyár kel bővítették a központi üzemet, később pedig az ipartelepítés politikáját követték, és Szegeden, valamint Nagykanizsán építettek munkájáról és történetéről gyárat Tovább bővül a kábelgyár A magyar kábelgyártás különösen az elmúlt, öt év alati fejlődött rohamosan. A termelésre jellemző, hogy 1946-tól 1965-ig. az elmúlt húsz esztendő alatt több mint hatvanszorosára nőtt a termelés mennyisége. Jelenleg egy év alatt a Magyar Kábelmüvek 1 milliárd 875 millió forint értékű terméket. állít elő. Termékeit felhasználják a hazai iparban, megtalálhatók Dunaújvárosban. Berentén, a kabhegyi és a szentesi televíziós tornyoknál, valamint az Erzsébet-hídnál. A gyár exportja igen jelentős az elmúlt tíz esztendő óta. Ez idő alatt tizenegvszeresére nőtt a külföldre szállított kábel mennyisége. Sok ország, köztük Argentína, Ciprus. Finnország, Indonézia. Korea található a vevők között. Az exporttevékenységben nagy szerepet játszik a kábelművek szegedi gyáregysége. Miniszteri elismerés a szegedi termékeknek Az igazgató ünnepi beszé- színvonalat — mondotta a de után dr. Horgos Gyula miniszter üdvözölte .a jubiláló gyár munkásait. Külön is elismerését fejezte ki a színvonalat — miniszter. Ezután több dolgozónak kormánykitüntetést és miniszteri kitüntetést nyújtotszegedi gyár munkájáért, és tak át. összesen 867 dolgozó hangsúlyozta, hogy a szege- részesült különféle elismeri i gyár a következő eszteri- résben. A szegedi gyáregyoökben is toYább fog fejlődni. — A szegedi gyáregység ma is tovább fejlődik, termékei máris elérik a világség dolgozói a néhány nap pal ezelőtt megtartott szegedi ünnepséges vették át kitüntetéseiket, illetve jutalmaikat. G. I. — Ebben fiz évben — folytatta a főosztályvezető — 69 és fél millió forintot kapunk a sütőipar fejlesztésére. Ezt az összeget úgy kell elosztanunk, hogy a legégetőbb hiánvokat pótolhassuk elsősorban. tőüzemek építkezéseit. — Ugyancsak 10 tonna termelésűre növeljük az orosházi, békési, esztergomi, sárvári, székesfehérvári, püspökladányi. gyöngyösi és mátészalkai sütőipari üzemeket. — Az említett üzemek jórésze mór részben gépesíHamarosan iizenibc hc- fett. lyezzük a kisteleki sütő- A gépesítést tovább foíyiizemet, táljuk. Az új üzemeknél a fejlesz— A beérkezett jelenté- amely naponként 8 tonna tásnek nincs nagyobb akasekből azt látjuk, hogy kapacitással fog működni, dálya, ugyanis az úi üzemek elsősorban a technológiai Még ebhen az évben felépít- létesítésénél már jó előre fegyelem hiányáról van i'tk a Baranya megyei Sas- gondolunk a kenyér minődön az ó. Karcagon a 10. Za- ségét biztosító raktárak léiaegerszegen a 8 es Buda- (esítésére. Más a helyzet a pesten az új 45 tonnás su- régi üzemek felfeilesztésétőipari üzemeket. Rekonst- vek ezeknél úevanis megrukciót hajtunk végre és nő- szabott határai és lehetőséevetem laz-sép-innk fekz-í veIjük a teljesíttnényet a gei vannak a raktórozások_ feASf?- mezőberényi. szeghalmi és a nak. Távolabbi tervünk marcali üzemeknek. egyébként, hogy a jövőben — Jövő évben befejezzük felszámoljuk azokat az üzea 14 tonna r.api termelésű meket. amelyeket már nem szerencsi és nagvlétai üze- lehct továbbfejleszteni, amemek építését és még az idén iveknek raktarait es geoeelkezdjük Vácott a 18 ton- sítését nem érdemes növelni, rás. Vasvárolt a 14 tonnás. Zs. L. szo — mondotta. — A másik hibaforrás a szállításban van. a harmadik a kenyér tárolásában. A technológiai femolása elsősorban a taná csok ipari Osztályának a feladata. Tudnivaló az is, hogy a szakszerűtlen szállítás a legjobb kenyeret is tönkreteheti. Végül a tárolás, az örökségként reánkmaraöt kisebb sütödék mellett nincsenek megfelelő raktárak. Pedig ha a tárolásnál összezsúfolják a kenyerei, az természetesen a minőség rovására megy. — Felduzzadt a városok lakossága. A felszabadulás előttihez képest legalább tízszeres a fogyasztás, hiszen ma már a falusiak is vásárolják a kenyeret és kevés helyen van házisütés, alig akad már házikemence. A sütőipar nem tudott olyan gyorsan fejlődni, hogy a megnövekedett igényeket gyorsan és jól kielégítse. A cél a sütőipar teljes gépesítése és ezt — erőnktől függően — csak nagyobb teleNe repülhessen a vörös kakas... Bajhozó madár a vörös kakas. Veszedelmes a gyárra, a társadalmi tulajdonra. különösen a tűzveszélyesebb üzemekben. Állandóan résen kell len- meglátta a lángot, gyorsan niök. A gépek alatt munka kaptam a legközelebbi készükö'zben szösz és finom farost léket és eloltottam. Mire a gyűlik össze. Súrlódás, beme- sziréna megszólalt, már csak a hamva volt. Majdnem ki is kaptunk, a művezetőtől, hogy semmiért csinálunk hűhót. Aztán bizonygatták a többiek, hogy volt, s miiven magasan járt a tűz. Sántáné bátor beavatkozása éppúgy elismerést érdemelt, mint társnője. Wilhelmné hasonló tette. A fellegedés, leégés és még mi Ilyen például a szegedi juta- minden veszélyezteti a bizárugyár, ahol csupa könnyen tosógot! gyúló anyaggal — kender, Nézegetem a jegyzőkönygvapot, juta — dolgoznak a vet. Egy részlete: 1966. II. munkások, s ráadásul ennek 25-én. 21,37 órakor a 25-ös az anyagnak egy része még szövőgépnél tűz keletkezett, olaj® is. A kivizsgálás során megállani •< - pították, hogv a gép minden HKicíisren or: senek része meg volt olajozva és A Kenderfonó- és Szövő- melegedés nem volt sehol. Ipari Vállalatnak ebben az Feltételezhető, hogy öntvényüzemében hosszú évek óta hibából eredő szemcsékből szabadulási ünnepségen meghasztalan akar szárnyat bon- va§y elektromos szikrából dicsérték őket, oklevelet, tani a bajhozó madár. Elég pattant ki a tűz. amely a „„.„u.talm-it kaotak hulladékot meggyújtotta. Kár Pénzjutalmat kaptak. nem keletkezett. Igen, a tűzveszedelem megelőzése nemcsak a férfiak Fény- és hangjelekkel dolga. Mindenkié. Vigyáz- Idén hat tűzesetünk volt ni. óvni kell a gyárat, az - mondja a parancsnok —, anyagot, a társadalmi tulajHogy kik és hogyan, arra kar egv alkalommal sem ke- dont. a kérdésre Bak® Kálmán letkezett. tűzoltó parancsnok a leg- — ' jobb krónikus. A javakora- — Félkilónyi hulladék a beli barna férfi „föhadiszál- gép alatt, ez minden. Az ollósán'' szinte beborítja a fa- tás villámgyorsan történik, lakat a seregnyi kitüntető tűzoltóink azonnal a helyoklevél. amelyek a jutások színre rohannak, társadalmi tűzoltóit dicsérik. Mégis becsülik fontos buzMás-más a dátum és más a galmukért a gyári tűzoltókat, hely. de a helyezés csaknem A legjobbakat minden évben mindegyiken ugyanaz: első. jutalmazza az üzemvezetőség, az állami tűzoltóság pedig előléptetik őket. Balogh Sándor és Kádasi Péter lakat®ok. Bakaity János felvető gépmunkás és Szilágyi sűrűn próbálkozik pedig vele, elegendő neki egy elektromos kisülés szikrája, hogy füstben előugorjon valamelyik gép alól. Szerencsére azonban vannak, akik „vigyáznak rá". Új módszer a gátak védelmére ORSZÁGOS BEMUTATÓRA KÉSZÜL A SZEGEDI VÍZü GYI IGAZGATÓSÁG Három évvel ezelőtt nem- számítva ezer forint többletcsak hazai, hanem világvi- bevételt jelent szonyiatban is rangos helyen A napokban megkezdődött álló kísérletsorozat kezdő- mind a 470 szakaszon folyó dött az Alsóliszavidéki Víz- kisparcellás és mind a 70 ügyi Igazgatóságnál. A csak- holdas nagyüzemi területen nem 100 évvel ezelőtt épült a betakarító gépek próbatiszai-gátrendszer természet® üzemelése. Jelenleg a gépek védőtakarójának a felújítá- munkáját még nehezítik a sót. javítását tűzték ki célul, töltések tetején levő telcfona korszerű gyepgazdálkodási oszlopok és az oldalakon lemódszerek alkalmazásával, vő rőzsekazlak, de a közelAz elmúlt évek áradásai so- jövőben megkezdik ezek lerán ugyanis bebizonyosodott, helyezését a töltés külső alhogy a gyomnövényekkel be- jára. A tervek szerint az nőtt töltósrészek kevésbé áll- igazgatósághoz tartozó mintnak ellent a víz nyomásának. A egy 4 ezer holdat kitevő gátgyomok gyökérzete ugyanis rendszer egészére kiterjeszegy-másfél méter mélyre is tik az új eljárást. Az eddigi lehatol és így lazábbá teszi eredmények tanulmányozásáa gát talaját. ra az Országos Vízügyi FőAz isa7°atósá" szakembe- igazgaióság °rszág® bemutaAZ igazgatósa,, szaKemoe t(H szervez Szegeden ,még c rei több kutatóintézettel ®z- hónap folyamán. Itt a küszefogva eddig kisparcellas lbnbözö igazgatóságok vízterületeken folytattak mutra- ügyi szakemberei megismergvazasi. gycpapolasi. telepi- kednek az új bérlet gyakortesi kiserleteket, az ideiig vi- latj módszereivel, amelyek alkalmazása az egész ország Simái Mihály szont mintegy 70 holdas összterületű gátrészen a nagyüzemi eljárást is kipróbálták. Több mint 730 ezer forintos költséggel, különböző vágószögű gépi kaszák munkábaállításával a növényvédelem, a műtrágyázás. a betakarítás telj® gépesítésével. talajtani és klimatológiai vizsgálatokkal olyan módszert dolgoztak ki amelynek alkalmazása egységes minőségűvé teszi a töltések gyepszőnyegét, másrészt növeli a fühozamot. Az így kialakított fűtakaró a hullámverés ellen növeli a gátak biztonságát, míg a szénahozam növekedése, holdanként gátrendszerére is kötelezővé válhat. Épül a nemzetközi tv-lánc A Magyar Televízió műsorának gazdagításóra mind szél®ebb kapcsolatot épit ki a szomszéd® államok televízióival. A nemzetközi műsorközvetítő lánc megvalósítása révén gyakrabban nyílik lehetőség külföldi műsorok átvételére. Még 1964-ben kiépült a keleti mikrohullámú lánc a Szovjetunióval, jól halad a magyar—jug®zláv lánc építése és megkezdődtek a tár. gyalások Csehszlovákiával is a Pozsony—Budapest tv-lánc megvalósítására. Nehézségek mutatkoznak az osztrák— magyar átvétellel, mert a két ország berendezései nagymértékben eltérnek egymástól. A két postaigazgatóság között most folynak a megbeszélések, miként lehetne áthidalni a két adórendszer közötti különbséget. Közéletünk hírei TÁVIRAT AZ RKP JUBILEUMARA A Magyar Szocialista Munkáspárt, Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, az RKP megaiakuiásának 45. évfordulója alkalmából. A JUGOSZLÁV KATONAI KÜLDÖTTSÉG BARANYÁBAN A jugoszláv katonai delegáció, amely vasárnap a Balaton környékének nevezetességeivel ismerkedett, hétfőn Baranya megyébe látogatott. A delegációt elkísérte Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, valamint a Magyar Néphadsereg több tábornoka, magas rangú parancsnoka. A delegáció Pécsett megkoszorúzta a felszabadító harcokban elesett jugoszláv katonák sírjait es a szovjet hősök emlékművét, A CHILEI KÜLÜGYMINISZTERHELYETTES LÁTOGATÁSA Oscar Pinochet de La Barra chilei külügyminiszter-helyettes május 6 és 8 között a Magyar Külügyminisztérium meghívására hazánkban tartózkodott. A chilei vendeget fogadta Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. Az ötven férfit számláló csapat sokszor bizonyított már a gyárkapun kívül. s nemcsak a járási versenyeken. 1964-ben megnyerték a megyeit, majd az országrész- János segédművezető ápriliss elődöntőt is. Baján; még az 4_én kaptak előléptetést és országosra is feljutottak. De jutalmat. Mindkettőre ráa kapun belül is folyik a vetélkedés az üzemrészek csapatainak versenyében legutóbb az „előkészítő" lett az első. „Szikrájában..." A sok gyakorlás, versenyzés azonban az üzem hétköznapjaiban nyeri el értelmét. A társadalmi tűzoltók valójában nemcsak vasárnaponként. hanem állandóan szolszolgáltak több évi fáradsá9®, odaadó munkájukkal. Két bátor asszony A jutagyárban is kevés ..a férfi, örvendetes hát, ha az asszonyok is segítenek nekik az oltási munkákban. Sánta Jón®né II. és Wilhelm Józsefné szövőnők lélekjelenlétükkel, bátorságukkal bizonyították már, hogy ebben is Egy grammból száz méter A textilművek íonalújdonsága Annak idején, 1949-ben :!4-es finomságú fonalak készítésére tervezték a szegedi textilművek fonodáját. A nemrég befejeződött rekonstrukció mór 70-®t írt elő, két hete azonban mégis többen kísérleteznek. A szegedi textilművek a Soproni Pamutiparnak 5400 kilogrammot készít belőle május hónapban. A 67 százalékban polinozikus műszál. 33 százalékgálatban vannak, igyekeznek lehet egyenrangúság. Hogyan előzni a bajt. már lehetősé- is volt csak? gében, de legalább szikrája- — Nemrég történt. A melban elfojtani a tüzet. lettem levő asszony riadozott, kezdték a 100-as gyártását ban pamut anyagú fonál is. Ez azt jelenti, hogy 1 gyártásához pontos fonótergramm anyagból 100 méter vet készítettek, és a műszahosszú fonál lesz. Százas fo- kiak, a laboratórium és a naiat eddig csak fésült eljá- munkások összefogása gyors rással készítettek a hazai kezdeti eredményekre vezeiparban, a nyújtott eljárás- tett. hoz kevesebb gép kell, s Jelenleg napi 240 kiloezért kisebb a költségráfor- gramm 100-as fonalat kédítás is. szítenek, s az első szállít. ,.. „ , mánvt mór fel is adták Az elozmeny Szegeden az „ , . , .. .. . J b Sopronba. Maid ott, szoves 50-es műszál fonál gyártása, közben derül ki, sikerült-e amit tavaly a harmadik év- minden tekintetben megfenegyedben kezdtek el, s vé- lelő gyártmányt előállítani ? gül minőségben messze meg- Ha sikerült, a kísérleteket előzték a KELTEX-et, s kü- tovább folytatják, hiszen a lönösképpen a Magyar Pa- finom műszálfonalaknak rnutipart. melyek szintúgy nagy jövője van a textilgyártották. A 100-as fonállal iparban. Tartsd a tetőt, pajtás!" 99 A közmondás azt tartja: a munka dicséri mesterét. Ez az állítás magában rejti az ellenkezőjét is: a gyenge munka a „mesterkezek" szégyene . . . Nem tudom, hogy ilyen erkölcsi mércékre mennyire érzékenyek a ktsz-be tömörült kisipar®ok. Az üllési művelődési otthon igazgatója. Rigó Józsefné így jellemezte az Első Szegedi Járási Ktsz munkáját: Tartsd a tetőt, pajtás, amíg fizetnek". S ez igen szomorú, ha így van. Ezúttal valóban egy tetőszerkezetről van szó. Egészen pici műanyag héjazatról, melyet 1965 áprilisában készített a ktsz egyik brigádja. Pár hónap múltán azonban a műanyagtetőzet szétrepedezett, a tartó vaspántok elgörbültek. S az üzletfelek jó kapcsolatát példázandó, mi más következhet ilyenkor: a per. A művelődési otthon nem hagyta veszni a nehezen összespórolt ötezer forintot. A ktsz vezetői pedig — bár első pillanattól tudták, hogy szakembereik a bűnösök — reménykedve várták a döntést: hátha mégsem a maguk hibája? ... Közben ugyanis az Első Szegedi Járási Ktsz szerkezetében is változás történt, kivált belőle a szőregi építő ktsz. Talán így nehezebb tetten érni a bűnöst. A döntő bizottság tavaly novemberben elmarasztalta mindkét ktsz-t és kötelezte a tetőzet kijavítására. S mint ahogy lenni szokott — mert ez már a modern „építőm®e" Deus ex machinája — a tetőszerkezet még ma is elárvultan szomorkodik. Rigó Józsefné levelében kérdezi: Talán vannak törvényen kívüli lovagok? N®... A szőregi építő ktsz vezetői restellkedve mondják: — Éppen a napokban küldtünk egy levelet, melyben új tetőzet építését javasoljuk. A régit már nem lehet kijavítani. A hibát az Első Szegedi Járási Ktsz bordányi lakatosbrigádja követte el. Valóban kontár munkát végeztek. Az a brigád ma is megvan, ugyanazokkal az emberekkel, jelenleg is a járási ktsz-hez tartoznak. Miért nem javíttatják ki velük? Van ebben szemernyi igazság. De az ilyen problémákat maguk közt. per nélkül, a megrendelő boszszantása nélkül illenék eldönteni. A szőregiek tehát új tetőzetet szerkesztenek. Csakhogy mikor? - sürgeti a művelődési otthon igazgatója. Talán nem úgy fejeződik be iz ügy. mint a mesében: az építők még ma is mennek, ha meg nem haltak. B. ö. Csütörtök, 1966. május 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 3