Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

FIATALOK föRUMA Az első próba A szegedi vasöntöde új lkerkűpoló kemencéjének Szigethi István kohótechni­kus lett a ..parancsnoka". — Öt éve végeztem Mis­kolcon, azóta az öntödében dolgozom. Voltam a labora­tóriumban. a technológiai osztályún, majd a héiformá­zonak lettem a művezetője. A tanulóidő, úgy érzem, nagy hasznomra vált. mert a kúpoló üzembe helyezése nyomban izgalmas próbára tett. A működés közben, vá­ratlanul keletkezett, hibát a g- akorlati tapasztalatok alap­ján sikerült gyorsan kijaví­tani. Az üzem vezetői elégedet­tek az ifjú szakember mun­kájával. — Szorgalma, megbízható­sasa alapján reméljük, hogy Szigethi István helyt tud állni ezen a nagvon felelős­ségteljes poszton. Ezért bíz­tuk gondjaira az öntöde büszkeségét, az tJ.1 ikerkú­poló kemencét. Ezért kapott itt művezetői béosztást — mondotta róla Bódi László Igazgató. A „szenvedélyes" ifjúmunkás A TMK-mühelvben a bo­nyolult célgépek szerelésén, javításán dolgozik. Ez a munka nagy pontosságot és szakértelmet kíván, a finom tűreszelökkel. szerszámokkal nem szabad tévedni. Akit ide állítottak műsze­résznek. annak mesternek kell lennie. Dubecz György alig múlt 20 éves. de már az: nemrég a szakma kiváló ta­nulója megyei versenven el­ső helyezést ért el. és az or­szágos verseny után szak­munkás lett. Soron kívül, megelőzve a vele együtt kez­dő társait. A nagv szakértel­met. megbízhatóságot köve­telő beosztását kiérdemelte. Kecskeméten, a vers- és prózamondók országos ver­senyén szegedi szavalót. Du­becz Györgyöt hirdették ki az egyik győztesnek. A szép siker után most az „Édes hazám, szülőföldem" című műsorban, a szegedi járási KISZ-bizottság irodalmi szín­padának tagjaként szerepel. A legjobbak, a legtehetsége­Az elsősök tagfelvételének tapasztalatai sebb versmondók között tart­ják számon. Nem kis dolog a szakmát es emellett — nemes szóra­kozásként — a versmondást is ilyen eredménycsen szol­gálni. — Nehéz erről beszélnem, nehezebb, mint csinálni — mondja. — Lehet, hogy fur­csán hangzik, de én nem lá­tom kettősnek, két különbö­ző dolognak a szakmámat, a műszerószséget és a szava­lást. Mindkettőt egyformán szeretem, és egyformán nem tudom elhanyagolni. Úgy ér­zem: mindkettőben csak 6ziwel szabad és lehet ered­ményt elérni. Az első gondot a középis­kolás KISZ-szervezetekben az jelentette az idei tan­évben. hogy most először Bem KISZ-tagként érkeztek meg az általános Iskolákból az első osztályosok. Az „au­tomata", mely úttörőből KISZ-est csinált, nem vált be. A gondot tehát az okoz­ta, miként fogadják űj is­kolatársaikat, hogyan vezes­sék be őket a KISZ-be, hogy minél többen legyenek mél­tók erre magatartaaukkal, munkájukkal? A KlSZ-élef A gépipari technikumban is. hogv- ne következzék be törés az úttörőélet után a tanulók mozgalmi tevékeny­ségében. igyekeztek mielőbb megalakítani a KlSZ-csopor­tokat. Először osztályonként atlagosan öt. összesen húsz gyereket vettek fel. S most olvassuk a beszámolót szó szerint: „A kővetkező he­tekben a legfontosabb fel­adat a vezetőség megválasz­tása és a munkaterv elké­szítése volt. Ebben jelentős segítséget nyújtottak a pat­ronálok. Jó munkát csak lelkesedéssel lehet végezni. A lelkesedéssel nem is volt baj: úgy belevetették ma­gukat a szervezeti életbe, hogy a KISZ-gyűlést majd­nem fontosabbnak tartották az óráknál. Volt két tanuló, aki nem jött délelőtt isko­lába. de a délutáni KISZ­gvűlésen ott volt, iskolába azonban másnap se jött el. Később a lelkesedés le­lohadt., részben a felsőbb évesek nem adtak megfele­lő példát, részben rájöttek, hogy a szervezeti életben vannak kötelességek is". „Az első osztályokban végzett munkának az ered­ménye — folytatjuk az idé­zést —. hogy eddig az is­kolánkban 35 elsőst vettünk fel a KISZ-tagok sorába. Félévre kiderült, hogy a kiválasztott húsz közül sem érdemelte meg mindenki a bizalmat." Szóval ez a helyzet a technikumban, ahol négy el­ső osztály van. egyenként negyvenes létszámmal. Hát a Tisza-parti gimnázium­ban? Most nekik adjuk át a szót „Az első hetekben kiala­kult kép alapján a patroná­lók csoportokban mentek el az illetékes általános isko­lákba ahol bővebb informá­ciót kértek. A gimnázium­ban az osztályfőnökökkel szorosan együttműködtek, hogy tájékozottságuk reáli­sabb legyen. Azután létre­jöttek az elsős alapszerveze­tek, melyeknek jelenleg 15 —20 a létszámuk. Vélemé­nyünk, mely a közel egyéves tapasztalatok alapján alakult ki, hogy célravezető az új felvételi rendszer bevezeté­se, feltétlenül aktívabb te­vékenységre sarkallja az elsősöket. Bár az is igaz, hogy még nem minden el­sős alkalmas a KlSZ-tagfel­vételre." A patronálók Mindkét beszámolóban szó esett a patronálókról. Kik ezek, hogyan dolgoztak? „A gyűlések programja jónak ígérkezett — írta a technikum KISZ-bizottsá­ga —, de a kivitelbe hiba csúszott A gyűléseket ugyanis egyetemisták tartot­ták volna, feltéve, ha eljár­nak rendszeresen. Ök azon­ban, tisztelet a kivételnek, vagy el sem jöttek, vagy ha el is jöttek, nemigen tudták, mit kellene csinálni­uk. Az I/A osztály munká­ja minta lehet. Az I B-ben tanári pályára készülő egye­temista volt, aki teljesen beleélte magát a tanári sze­repbe, és így a foglalkozá­soknak inkább tanórai jel­lege lett..." „A patronálás­sal is voltak kisebb-nagyobb hibák. Mivel előadói rend­szer van az iskolában. a szüneteket az egyik osztály­ból a másikba történő ván­dorlás tölti ki. Nagyon ke­vés, vagy egyáltalán semmi idejük sem maradt a patro­nálóknak arra, hogy fog­lalkozzanak az elsősökkel. A másik hiba abból adó­dott, hogy a patronálók ne­hezen akarták megérteni, mi a feladatuk. Ez sok eset­ben rontotta az aktivitást és a közszellemet. A patroná­1 ás ban nagy szerepe volt a kollégiumnak, a felvett ta­gok is főleg a kollégisták közül kerültek ki. Itt több idő jutott a patronálásra." „A patronálók nyolcvan százaléka olyan harmad- és negyedéves, aki pedagógus­pályára készül — írták a Tisza-partiak. — Ez több szempontból ts jónak bizo­nyult. örömmel tapasztal­tuk és tapasztaljuk, hogy szeretettel foglalkoznak az elsősökkel, sokat vannak közöttük." Az önállósóg Nem tudom, felfigveltek-e arra, hogy a technikum be­számolója sehol sem említi az iskola vezetőinek vagy a pártszervezetnek a segítsé­gét? A gimnáziumé az idé­zetten kívül még ezt is tar­talmazza: „A párttaggyűlé­sen a KTSZ vb minden tag­ja beszámol munkájáról. A párttagok eljárnak a KISZ vb és KTSZ-bizottsági ülé­sekre, egyes foglalkozásokra. Az iskolai tanács minden ülésére meghívják a KISZ vb néhány tagját. Amit a párt­szervezet látogatásairól el­mondtunk, vonatkozik az is­kolai vezetésre is." Az elmondottakból már ol­vasás közben is levonhatták a kézenfekvő tanulságokat a KISZ-vezctők. Tehát valóban csak néhány megjegyzésre szorítkozunk. A közgazdasá­gi technikum igen őszinte hangvételű beszámolójából kiviláglik, hogy a KlSZ-szer­vezet teljesen önállóan volt kénytelen dolgozni, önállósá­guk elismerést érdemel, még akkor is, ha hibák forrásává is vált. A mozgalmi élet szervezetlensége az elsősök­kel szemben támasztott túl­zott követelményekkel páro­sult. Ezen kell elsősorban se­gíteni jövőre. A Tisza-parti gimnáziumban más világ volt, kétségtelen eredményeik intenzív támogatással jöttek létre. Ez kitűnő dolog akkor, ha az önálló kezdeményező­készséget nem szorította hát­térbe nagyfokú szervezett­ség. Az Iskola, akár a termé­szet, minden évben megújul. Az elsősökkel való foglalko­zás módszereiről, sikereiről és kudarcairól beszélni most volt érdemes, hogy majd az űj tanév kezdetén az akció­programok nyomban felhasz­nálhassák tapasztalatait. F. K. A ruhagyári KlSZ-szerve­zetben Dubtcz György, az ifjú szakmunkás, csúcsveze­töségi tag és egvben az ipa­ri tanulók KlSZ-csoportja­íink vezetője. Egyik motorja annak a kezdeménvezésnek. amelyben a gyári KlSZ-szer­vezet az üzem. a TMK ipari tanulóinak képzését, munká­ját segíti. — Most szabadultam. s így még nagyon közel va­gyok az ipari tanulók éle­téhez. gondjaihoz, a tanul­mányi és a szakmai problé­mákhoz. Egyben ez adja a segítség alapját is. Az isme­retek tudatában nem nehéz előremozdítani az ügyet — mondja. Elvét naponta tettekre váltja. Szakmai. tanulmá­nyi szempontból és a szer­vezeti munkában is egy­aránt támogatja a KISZ­csoport ipart tanulóit. Vál­lalkozik segítségadásra, a fo­gósabb matematikai példák megoldására, vagy egv-egv nehezebb munkaművelet megértetésére. Nem sok ennyi feladat? — Soha nem érzem ter­hesnek egyiket sem: a KISZ­feladatokat, a színpadot és a tanulást sem. Az életemet csak így tudom elképzelni, így, amikor nincs rés. „üres­járat" az órák és a napok között. Amit Dubecz György tesz. azt nyugodtan példának ál­lt hatjuk sok más fiatal elé. Munkája, hivatásszeretete hasznára válik a közösség­nek és saját magának is. Matkó István A Szeeedi Háziipari Szö­vetkezet felvesz kötöttáru összeállításban szakmai evakorlattal rendelkező » m noi munkaerőt Jelentkezés Takaréktár u. 2. (udvart, kötőrészleenél. xK. 197. Hogyan születik a riport? Egy munkatársunk kora reggel elindult, hogy hangu­latos riportban számoljon be olvasóinknak az istenháta­rnögötti vasúti bakterház éle­téről. Előző napokban fél­méteres hó esett. Éppen ez adta az ötletet: hogyan él. miként dolgozik a lakott helyektől távoleső és a nagy hó miatt attól elzárt család a sínek mentén. A MÁV igaz­gatóság igazán szívélyes volt, s felajánlotta, hogy sínautó­val a helyszínre fuvarozza kollégánkat. A kis autó szabad pályát kapott és elindultak a cél felé. Körülbelül tíz kilomé­tert haladtak elég körülmé­nyesen, amikor az erősödő szél akadályt gördített a kocsi elé. Elővették a lapá­tokat és hányták a havat a jármű elöl. Hiába. A hótor­laszokon a mozdonyok vígan átfutottak, de a könnyű sín­autó ezekkel nem tudott megbirkózni. Végül aztán két távoleső állomás között végleg befulladt a sínautó. Gyalog vágtak neki az ól­nak, persze csak a legköze­lebbi vasútállomásig, ahol felültek a személyre és visz­szatértek a kiindulási nonl­ra. Vagyis kollégánk nem tu­dott az istenhátamögötti bak­terházról riportot írni. Vi­szont megírta, hogyan akad­tak el a hóloiiaszokban és miként maradt el a terve­zett riportja. Ez lett a ri­port. Ezt a véletlen hozta. Ol­vasóink szokták mondani, hogy a téma az utcán hever, csak le kell érte hajolni. Ilyen is előfordul, gyakran az utca szolgáltát témát, mivel az aszfalton sok min­den megtörténhet. Dc még­sem „lehajlással" születnek a riportok, s elsősorban nein így találja meg az újságíró riportja „nyersanyagát". Már csak azért som lehet az ilyen véletlenekre bízni a riportírást, mivel a lapot mindennap pontosan kell szerkeszteni és tervezni, te­hát a „találásra" nem ala­pozhat egyetlen lap som. Ilyen könnyelműséget többnyire még a polgári la­pok sem engednek meg ma­guknak. a szocialista sajtó meg különösen nem. A mi lapjaink az olvasóval ezer és ezer szálon kapcsolódnak össze. Ezért kell pontosan és terv szerint megválasztani miről akarunk riportban — vagy más forma ban koztatást adni. tájé. Múhelybeli dolog megha­tározni a történés, az ese­mény híradásbeli műfaját. Nem minden esemény, va®? történés alkalmas ugyanis aya, hogy riport formájá­ban dolgozzák fel. Hogy ri­port szülessen-e, vagy vala­mi másfajta írás, azt a szerkesztőség, s maga az új­ságíró dönti el. Erre lehető­séget ad az esemény isme­rete, annak várható fordu­latai ós az a tény, hogy a konkrét esemény milyen ér­deklődésre tárthat számot az olvasók körében. A miitor legutóbb Szegeden járt Kállai Gyula minisz­terelnök, s meglátogatta a gumigyárat, valamint az új­szegedi lakónegyedet és más intézményeket, lapunk ter­jedelmes riportban számolt be szegedi látogatásairóL Lehelett volna egy rövidebb, vagy hosszabb tudósításban i.s hírt adni az eseményről. Protokollárisán felsorolni, hogy mikor érkezett a mi­niszterelnök, kik fogadták a városban, s hogyan telt el munkanapja, merre járt, mit csinált. Ez a látogatás azon­ban olyan meleg hangulatú volt, olyan közvetlen, hogy a tudósítás, mint műfaj nem felelhetett meg a híradás formájának. Riportra vnít szükség melynek segítségé­vel az újságíró szinte az esemény színhelyére vitte el az olvasót, együtt haladták a történés sodrában, s ami a legfontosabb, a személyes élmények sem hiányoztak az írásból. Talán legrövidebben az Üj magyar lexikon határoo­za meg, hogy milyen műfaj is voltaképpen a riport: olyan újságcikk, mely irtá­son megtörtént események­ről személyes élmény alap­ján számol be. Ilyen frás gyakran születik, s az újság­író útja sokfelé vezethet ri­portírás céljából: eljut a föld alá, egy bányabeli fej­léshez, a föld fölé. egy gyár­kémény tetejére és a leve­gőbe is, hogy helikopterről járja be a kiáradt folyó vo­nalát. Az újságírói munka egyik legszebbike a riport, s a szituációk ezerféle válto­zata lehetséges, hogv meg­szülessen az írás, amely né­ha nem is könnyű feladat. Szegedi Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkal­maz szegedi munkahelyre kőműveseket, kubikosokat, segédmunkásokat, valamint ipari tanulókat szerződtet kőműves szakmára. Jelentkezés: Szeged, Dáni J. u. 14. Munkaügy. xS 84 528 A Szegedi Háziipari Szövet­gyakoriolt géphímzőket bedolgozónak felvesz. Je­lentkezés Lenin krt. lí. sz. xk. 7999. FELHÍVÁS TÜDÖSZÍ! RÉSRE! Befejezés előtt áll az I. kerület lakosságának tüdőszű­rése. Az I. Kerületi Tanács és a Tbc Gondo/.ó ezúton is felhívja mindazokat a 14 éven felüli I. kerületben lakókat, akik a kerület január eleje óta folyó szűré­sén ezévben valamely okból (ideköltözés, lakásválto­zás, vagy korábbi szűrési-idézés ellenére) még nem je­lentek meg, hogy a kötelező tüdőszűrésre — ?aiát é ­deklikben — mielőbb jelentkezzenek. — Szűrés h-h/3­Tüdőszűrő Állomás. Szeged, Kálvin tér Szűrés idej •: hétköznap de. 8—13 óráig, kedden-pénteken: 12—17 óráig. xK. 180 Férfi és női segedmunkasoka, kőfaragókat, műköveseKet, mükőcsiszolóka. kőműveseket, acsokat állandó budaoesti munka felveszünk. Vidékieknek szállást biztosítunk. Jelent­kezés személyesen: P.M 41. sz. ARV. Budaoest XI.. Dombóvári út 19. <«->-« 47­es vUlemoasnlt vsgv Bu­dapest tn.. S'-nt-ndi-o 191. sz. alatt. L Vasárnap, 196fl. május 8. OELMAGYARORSZA«. 9 1 » A

Next

/
Thumbnails
Contents