Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

Export a homokvidékről A szegedi járás homokföldjein — a kedvező meleg időjárás hatására — a szokottnál korábban kezdték meg a spárga szedését. Más években csak május derekán volt a szezon és jelenleg naponta mintegy harminc mázsányi termés fut be a szegedi tranzittelepre. A spárgakult.űra sokat fejlődött a járásban. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának felmérése szerint körülbelül száz holdat tesznek ki a telepek. Öttömösön, Üllésen, Bordányban és Rúzsán a közös gazdaságok is előszeretettel foglalkoznak ma már a jövedelmező zöldségféleség termesztésével. A legnagyobb területtel az öt•ömösi Magyar László Termelőszövetkezet rendelkezik. Az idei termés, hozam szempontjából, jó közepes s B minőséget tekintve sem lehet panasz, túlnyomórészt első osztályú a szegedi járásban felvásárolt áru. Az egyébként kényes, fényre érzékeny spárgát a szegedi tranzittelepröl mindjárt az átvétel után Kecskemétre szállítják, ahol Bács, Békés és Csongrád megye áruját gyűjtik össze, osztályozzák és rakják hűtővagonokba. A magyar spárga legnagyobb fogyasztója a Német Szövetségi Köztársaság. A megrendelő kívánságára félkilós kötegeket készítenek egyforma hosszúságú és vastagságú termésekből, így aztán a külföldi önkiszolgáló üzletekben mérés és csomagolás nélkül árusíthatják. Kedvezmény 1300 pedagógusnak A lakásépítési akcióban előnyt élveznek a házaspárok, a családfenntartók és a fiatalok [ A népi akarat a bíráskodásban A Pedagógusok Szakszervezete és a Művelődésügyi Minisztérium által kezdeményezett kedvezményes lakásépítési akció élénk érdeklődést váltott ki a pedagógusok körében. Gondos előkészítő munkával — a megyei szakszervezeti szervek közreműködésével — összegyűjtötték az igényeket, s ennek alapján határozták meg a megvei kereteket. Az elbírálást rábízzák a helyzetet közelebbről ismerő megyei szervekre, amelyek össze tudják egyeztetni az oktatásügy érdekeit az építkezők egyéni törekvéseivel. Amint a Pedagógusok Szakszervezetében elmondották, ebben az esztendőben a pedagógusok kedvezményes lakásépítő akciója keretében 1300 jelentkező igényét tudják kielégíteni az Országos Takarékpénztár által engedélyezett kölcsönkeretből. Ezen belül a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó iskolák nevelőinek soraiból több mint 1200-an, a Munkaügyi, valamint a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alatt működő oktatási intézmények pedagógusai közül pedig csaknem százan juthatnak kedvezményes építési kölcsönhöz. örvendetes, hogy a jelentkezők között elég nagy számban, mintegy 40 százalékos arányban vannak pedagógus házaspárok, továbbá olyanok. akik járási székhelyektől távoleső, kisebb községekben kívánnak letelepedni — élve a jelentős anyagi támogatással. Ez perspektivikusan lehetővé teszi, hogy a kisebb települések iskoláiban is fokozatosan kialakuljon a pedagógusok törzsgárdája. A keretek elosztásánál egyébként előnyben részesítik a házaspárokat, a családfenntartó és a fiatal pedagógusokat. Az illetékesek ezúton is felhívják az érdekeltek figyelmét, hogy a kölcsönfelhasználóknak legkésőbb június 30-ig alá kell ímiok az OTP-nél a kötelezvényt. Ajánlatos, hogy az építeni szándékozó nevelők előtakarékossággal gondoskodjanak arról, hogy amikor igényüket benyújtják, már rendelkezzenek a szükséges anyagi feltételekkel. Tekintettel arra, hogy a kedvezményes akció 1970-ig tart. remélik, hogy a következő években minden Jogos igény kielégítésére sor kerülhet — fejeződött be a tájékoztatás. (MTI) Politikai könyvek és politikus olvasók Beszélgetés a móravárosi fiókkönyvtárban John Reed: Tíz nap mely megrengette a világot. A Politika föliratú polcról veszem kezembe a könyvet. Kartonján öreges betűkkel áll a legutolsó olvasó neve: Mező Mihály. Kraszt Sándorné könyvtáros mosolyogva mondja: Az éjjeliőr nappal olvas — Éjjeliőr a bácsi. Egyik legszorgalmasabb olvasónk. Ez az olvashatatlan aláírás egy nyugdíjasé. Ez . .. várjunk csak ... most volt középiskolás a Czikora Karcsi, de idén bevonult katonának. Itt ez egy lakatos, alatta Kinhofferné, nyugdíjas, Bozsó János tsz tag. — Nagy az érdeklődés az ilyen könyvek iránt? — Nem mondanám, ha nem látta volna ezeket a neveket. De ez még semmi. Kezdetben úgy volt, hogy még megpróbáltam a divat előtt járni, most már nem is próbálkozom. Elolvassák az újságot, és rögtön jönnek kérni könyveket Ghánáról. Most egyetlen ilyet sem tudnék mutatni. Ugyanígy állunk a Vietnamról szóló könyvekkel is. Az ilyen politikai jellegű olvasmányok közé sorolnám az útleírásokat is. Hogy ez mennyire helytálló, arról tanúskodik annak a néninek az esete is, aki valami 1922-ből származó útleírást vitt ki valaPARKÉPÍTŐK Szeged országhatáron belüli és kívüli 1ó hírét zöld gyepszegélyes. virágos utcáinak. üdítő, színes parkjainak is köszönheti. Mi pedig azoknak a ritkán emlegetett, több elismerésre érdemes embereknek. akiknek kezemunká.ia nyomán létrejöttek, s jönnek a gvör.yörküdtető látványossá gok. A Lechner téren Az egyre jobban szépülő, bővülő városban mindig akad űj munkájuk a városgazdálkodási vállalat parképítő munkásainak. Jelenleg a legnagyobb szabású a Lechner tér irdatlan buckáinak, gödreinek eltüntetésével, a terep rendezésével, sétautak, virágágyak. játszótérségek kiépítésével, majd lombos és tüievelű fák beültetésével készülő parkosítási munka. Két brigád dolgozik itt. Lajkó Imre ötödmagával évek óta varázsol szép tereket a pusztán hagyott elhanyagol! területeken. A József Attila sugárúton, a Marx téren, az Odessza körúton. a Rudolf téren, a Gedóban az ő munkájukat dicséri fű és virág. — Kiskundorozsmáról kerekezünk be naponta — mondja. — Különben a vállalat minden kubikosa dorozsmai. Jómagam tizenegy éves korom óta kubikolok (most negyvenkét éves), s most nyolcadik éve, hogy a városhoz szegődtem. — Azért ez nem a régi értelemben vett kubikosmunka — jegyzem meg. — Sokoldalú ez a foglalkozás. a legértelmesebb a mostani, mert az eredmény gyönyörködtető. „Ahogy dolgozunk" — Megtalálják-e a számíts srácát? — A magunkfajta ember nem szívesen változtat ..gazdát", bár elég gyakori volt ez regen. A kereset? Ahogy dolgozunk. A kétezer forint igencsak megvan havonta. — A család? — Feleségem huszonöt, éve szövőnő. Tizenhét éves fiam ugyancsak a városgazdálkodásnál talált helyet: motorszerelő tanuló. Lányom, a kisebb. gimnazista. Pár éve már a saját házunkban lakunk. — Tehát... — Az tudja csak. aki csinálja. Én innen megyek majd nyugdíjba — s ez a kijelentés nem egyszerű óhaj Lajkó Imre szájából. Több mint 20 éve A másik brigád a támfal alapozásának földmunkáit végzi, ök alig egy éve kerültek a vállalathoz. Vass Nándor már ötvenhárom éves, arca napszítta. — Cseléd, napszámos, arafómunkás voltam eszem tudása óta. Annyi gazdám, helyem volt életemben, hogy számát sem tudom már — így emlékezik, de aztán magabiztosabban folytatja. — Húszegynéhány éve vagvok kubikos, ezt igazi.munkának tartom. Most azért szegődtünk ide egv éve. mert a vízügyieknél, ahol azelőtt dolgoztunk. messzibb helyekre is el kellett járnunk, s már nem vagyunk olyan fiatalok. Szabó Lajos. Hajdú József. Gyuris Ferenc és Tüskös Kálmán a társam évek óta. Az utóbbi kettő már nyugdíj előtt áll. — Otthon? — Tavaly már házat vettem. Az asszonv a konzervgyárban dolgozik. Van négy unokám. Ez minden, es * Legalábbis nelegtöbb. kem az. „A legszebb..." Az idén már nemcsak a varasban, hanem a környékén is végez munkát a vállalat. Kiskundorozsmán. a kubikos törzsgárda lakóhelyén kezdtek el először egy nagyobb szabású parkosítást a tanácsház előtti téren. Kalmár János itt a brigádvezető. — Gyerekkoromban téglagyári munkás voltam — mondja —, aztán lettem kubikos. Negyvenhatban kezdtük a Hortobáffv munkáit, s míg tartott a nagyja. ott dolgoztam. Ez a fajta földmunka más mint az útépítés: jobb kedvvel csinálja az ember. Kalmár János a legfiatalabb azok közül a parképítők közül, akikkel beszélgettem. Azazhogy még fiatalabb ember Törő János mérnök, a parképítők vezetője. 33 éves csupán, budapesti, a kertészeti főiskola elvégzése után. friss omlóméval mindjárt Szegedre került. — Nagyon megszerettem ezi a várost. Szerintem a legszebb az országban. — Nincs ebben valami elfogultság? — Lehet, hogv van. A feleségemmel egvütt kezdtük itt. ő is főiskolát végzett. Azóta énített új parkiaink a virágok százezrei, mind olyan, mintha az enyémek 'ennének. Törő János osztályvezető irányításával százharminc fizikai és műszaki dolgozó tevékenykedik a város kertészetében. a narkénítő részlegben és a tervező csoportban. nagv egyetértéssel és buzgalommal azon. hogv még csinosabb, üdébb. vonzóbb legven Szeged Kondoros] János melyik nemrég felszabadult országról. Kedvetlenül hozta vissza: .„Nem jó ez a könyv. Nem arról akarok én olvasni, hogy miként vezet az út a hegyek között, hanem azt akarom megtudni, hogy hogyan élnek annak az országnak az emberei." Adtam neki egy mai útleírást, amelyik a mi szemünkkel tekint a világra, és rögtön megbékült. „Ilyet adjon, kedves!" — mondta legközelebb. Kézről kézre — Melyik az a könyv, amelynek a legnagyobb forgalma van? — Azt abból lehet megtudni, hogy mit jegyeztetnek elő, vagy mi nincs bent. Nézzük csak. Nem lehet megtalálni a Habe-könyvet, a Halál Texasban címűt, meg általában a II. világháborúról szóló dolgokat. A lelkiismeret lázadásá-ból három példányunk is van, de ha most kérné, nem tudnám odaadni. Ilyen még a Halálgyár, A hóhérnak nincsen arca. Ez például — mutatja Hans Herlin könyvét, a Mit tettél Káin-t, állandóan keresik. Éppen most tettem félre valakinek. A könyvtáros háta mögött ízlésesen elrendezett, falra függesztett könyvbemutató. Mezőgazdasági kiállítás, mondja a címe. Kérdő tekintetemre megint elmosolyodik. — Most ezt viszik. Eper, málna, saláta, retek terem erre a kiskertekben. — Mennyi tagja van a könyvtárnak ? — Eddig az új évben 602 iratkozott be. Múlt év végén a létszám 968 volt. Ha öszszehasonlítjuk tavaly márciussal, akkor látható, hogy máris többen járnak, már 83 űj olvasónk van, a többiek pedig jönnek újrairatkozni. Kötelező irodalom — Marx—Engels művei? — Ezeket általában azok viszik, akinek kötelező irodalom. Középiskolások, egyetemisták járnak hozzánk. — Politikai ankétok? — Nem megy. Anyagilag nem tudjuk megoldani. Szépirodalmi előadást gyengébb előadóval is meg tudunk tartani, de ehhez képzett emberek kellenének. De rendezünk mi itt ankétot egymás között. Amikor varró szakkörre összejönnek az asszonyok, úgy elbeszélgetünk mi a napi politikáról, mint máshol a pletykákról. Minden héten van nálunk versbarátok köre is. Legutóbb Mezei András járt itt, de tartott már felolvasást Várnai Zseni és Berkesi András is. Veress Miklós A

z igazságszolgáltatásban alapvető változást jelentett az 1950es évek elején az ülnökbíráskodás általános bevezetése. Tizenöt év után, a bírósági népi ülnökök újjáválaszt ása küszöbén — úgy véljük — érdemes ós szükséges e jogintézmény céljával, jelentőségével foglalkozni, és megvizsgálni, miként töltötte be feladatát. A bíráskodást nem hivatásszerűen űző, úgynevezett laikus elemek részvétele az igazságszolgáltatásban már a burzsoá társadalmi rendszerekben is ismert volt. Ilyen volt hazánkban is a Horthy-rendszer előtt az esküdtbíráskodás. Az esküdtté való választás előfeltételei azonban már eleve lehetetlenné tették, hogy a nép döntő többsége hallassa szavát az igazságszolgáltatásban. A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékének tagjait már a munkás-, katona- és földművestanácsok választották, de bukása után a Horthy-rendszer lényegében kiszorította a népi elemeket a bíráskodásból. Felszabadulásunk után újból lehetővé vált, hogy a nép akarata választott képviselői útján ismét kifejezésre jusson a bíráskodásban. Alkotmányunk 2. 5-ában olvashatjuk: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu doldozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat". Az igazságszolgáltatásban ezt a legszélesebb demokratizmust a népi ülnökök működése valósítja meg. Ugyancsak alkotmányunk szögezi le: „A bíróságok hivatásos birákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek". Az első fokon ítélkező bírósági tanácsok két ülnökből és egy hivatásos bíróból állnak. A Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló törvény szerint: „Az ítélkezésben a hivatásos bírákat és a népi ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik". Az azonos jog és kötelezettség mellett a számbeli fölény azt jelenti, hogy a népi ülnökök az ítélkezésben a dolgozó nép igazságérzetét, akaratát döntő súllyal érvényesíthetik. E tény kiemelése távolról sem azt jelenti, hogy a hivatásos bírák és a népi ülnökök között valami szemléletbeli különbség lenne, és az utóbbiaknak számbeli fölénye biztosítja csupán a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek érvényre jutását, hanem azt, hogy Magyarországon minden ítélet a dolgozók által jelölt és az illetékes tanács által megválasztott népi ülnökök hozzájárulásával, egyetértésével születik. Ez a tény adja meg az ülnökválasztás ielentóségét! M

int ismeretes, a népköztársaság Elnöki Tanácsának 8/1966. számú határozata értelmében, az üzemekben és termelőszövetkezetekben most folynak a jelölések, hogy miá.jus 15. és június 30. napja között a tanácsüléseken megtarthassák a választásokat. Ezeken a jelölő gyűléseken minden dolgozónak joga és kötelessége, hogy véleményt nyilvánítson: kik legyenek azok, akik képviseletükben a következő három év alatt a bírói székbe ülnek. így biztosítható csak, hogy politikailag öntudatos, kellő élettapasztalattal rendelkező, feddhetetlen előéletű és a munkában is élen járó dolgozókra essék a választás. Tapasztalataink szerint az ülnök választások jelentőségét ma jobban megértik dolgozóink. mint három, vagy hat évvel ezelőtt. Viszont még ma is találkozunk meg nem értéssel, sőt az intézmény jelentőségét lebecsülő nézetekkel is. Pedagógusaink, műszaki értelmiségünk és orvosaink egy része nem szívesen vállal ülnöki szerepet. Pedig amellett, hogy a fiatalkorúak ügyeiben ítélkező tanácsoktan kötelező egy pedagógusülnök részvétele, jó lenne, ha például az ifjúság elleni bűntettek elbírálásában a hivatásos nevelök, egyes műszaki ismereteket igénylő viták eldöntésében pedig a műszaki értelmiségiek minél többször nyújtanának segítséget a hivatásos bíráknak. Hány esetben lehetne rövidebb idő alatt befejezni a pereket, ha egy orvos is ülne a bírói székben akkor, amikor szakmájába vágó kérdések eldöntése körül folyik a vita? Biztosak vaigyunk benne, hogy a közösség nem kárát, hanem hasznát látná annak, ha egy-egy napra az érintett személyek kikapcsolódnának mindennapi munkájukból. Hivatásos bíráink szívesen fogadják a munkájukat érintő jószándékú kritikákat, de ezen túl a hibák kijavításához a dolgozó nép legjobbjainak segítségét is igénylik. Ez az igény, véleményünk szerint, jószándékkal, a közügy jelentőségének felismerésével kielégíthető. Az ülnökbíráskodás bevezetése óta eltelt másfél évtized tapasztalata azt bizonyítja, hogy ez a jogintézmény beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Abban, hogy a törvényesség hazánkban megszilárdult; hogy az állampolgárokat törvény adta jogaik érvényesítésében senki sem akadályozza; hogy ártatlanul senkit sem ítélnek el és a bűnösök személyválogatás nélkül elnyerik büntetésüket, nagy részük van a feladatuk magaslatán álló népd ülnököknek. Bebizonyosodott, hogy a népi ülnökök közreműködésével ítélkező bírósági tanácsok képesek sokrétű feladataik megoldására. A

népi ülnöki ntézmény jelentősége és a társadalom tagjaira gyakorolt hatása nemcsak a bírósági ügyintézésben, hanem a társadalmi élet egyéb területein is lemérhető. Népi ülnökeink nemcsak segítik szakmai ismereteik, élettapasztalatuk révén a hivatásos bírákat, hanem bírósági működésük során maguk is hasznos tapasztalatokat szereznek. Az üzemekben működő társadalmi bíróságok és munkaügyi döntőbizottságok tagjai között számosan vannak, akik bírósági ülnökként működtek. Az a tapasztalat, hogy ezekre a dolgozókra a szocialista demokratizmus kiszélesítése érdekében biztosan lehet számítani. Ha tehát szervezők. jelölők, választók és választottak mindannyian átérezzük felelősségünket. akkor biztosan számíthatunk arra, hogy a választások lebonyolításas után munkába álló mintegy 770 népi ülnök eredményesen fogja szolgálni Csongrád megyében szocialista hazánk további felemelkedését. Dr. SIMON LÁSZLÖ, a Csongrád megyei bíróság elnöke Csütörtök, 1966. májas 5. OU-MAGYARORSiAt 3