Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

s A.. Lássunk magunk körül! JT gv vagyunk gyakran a magyar valósággal, mint a UJ gyerekkel. Szeretgetjük és perlekedünk vele, természetes és megnyugtató számunkra létezése, fejlődését azonban alig észleljük. Aztán egyszercsak elcsodálkozunk, hogy nini, hiszen egészen megnőtt már, sőt ha valaki felhívja rá a figyelmet, még határozottan szépnek is találjuk, s némi büszkeségtől dagad a mellünk. Az ingajáratnak, amely sokakat egyazon útvonalon lódít hazulról a munkahelyére és vissza, van bizonyos közömbösítő hatása azzal, hogy leszűkíti a horizontot, kifakítja az embereket, a tárgyakat, gépiessé teszi a mozdulatokat, sőt olykor a gondolkodást is. Nem árt tehát, sőt r.éha határozottan jót tesz kisebb-nagyobb kerülőt tenni, elcsatangolni az élet mélyebb, rejtettebb zugaiba is, ahol a lényeg szokott hallgatagon meghúzódni. Egy bizonyos Idő után olyan szembeszökő a változás, hogy fellelkesít. Látnunk kell mi történik körülöttünk, hogy becsülni ls tudjuk a magunk erejét és tehetségét. Csináljuk napról napra a ránk szabott munkát, mérgelődünk, napi vitákban rongyoljuk idegeinket, de közben a társadalom — mindenféle bürokratikus kolonc és tudatbeli konzervativizmus ellenére — csodálatos dolgokat művel. A megállíthatatlan idő mintha az épitőkedvet is magával ragadná. Nézzünk szét először a magunk házatáján! A folyton- | folyvást gyarapodó Szeged még az örökmozgó, sok mindent észrevevő lokálpatriótáknak is számos meglepetést tartogat. Mert hányan látták már például — nem újságban. hanem valóságban — a kábelgyár hatalmas műhelycsarnokát? Bizony elég kevesen. Pedig ezek a méretek, a merész ívek már önmagukban is feloldják a fásultságot, az itt serénykedő munkások derűje, lendülete még a peszszimista látogatókba is képes optimizmust csepegtetni. Az egykori laktanyaudvar közepén, fű és salak helyén úgy nőtt fel ez a jelentős üzemrész, hogy a lakosság zöme alig tudott róla, csupán néhány sajtóhír tudatta létezését. De ez csak egy a sok közül. Bemehetünk a textilművek szövödéjébe is. Érdekes, hogy néhány külföldi delegáció már elismeréssel nyilatkozott az itt tapasztaltakról, sok szegedi viszont még képet sem tud formálni magának arról, mit jelent több mint ezerkétszáz szövőgép elhelyezése és munkára fogása. Hányszor, de hányszor halljuk: nincs ami lelkesítse a mai fiatalságot. ..Emeljétek fel szívünket, azé, aki fölemeli" — mondja a költö. Vajon hány iskoláscsoportot vezettek már el ide a tanárok, hogy felforrósítsák kis tanulóik fogékony lelkét? Kell, persze hogy kell az oktató olvasmány, szükség van az okos eligazító szóra, a személyes élmények azonban legtöbbször úgy hatnának a gyermek érzékeny tudatára, mint fényképpapírra a fixir: állandósítanák az elméleti tudásanyagot. S ki járt mostanában a Béke utcában, ahol takaros, kétemeletes iskolát; a Bécsi körúton, ahol egy egész lakótömböt; a Kossuth Lajos sugárút külső végén, ahol impozáns. 11 szintes munkásszállót; a Bajcsy-Zsilinszky utcában. ahol új nyomdaépületet emeltek magasba a munkáskezek? Fényképek tömegével, tárlatnyi festménnyel lehetne csak szemléltetni, vagy inkább érzékeltetni azt a sok-sok gyárat, kollégiumot, gépet, lakóházat, óvodát, üzletet. iskolát, raktárt, utat, vezetéket, közlekedési eszközt stb., amelv az utóbbi tíz esztendőben egészen megváltoztatta Szeged városképét is, és kényelmesebbé, perspektivikusabbá tette a lakosság életét Természetes, magától értetődő tények ezek? Igen, de az érdem nem sz örökké dohogó, mindennel elégedetlen keveseké, hanem az eredményeknek örülni tudó száz és százezreké. Egy önmagára talált, erejében, képességeiben, rendszerében bizó nép alkotó munkájának kézzelfogható kifejeződése minden, ami tetszik környezetünkben. Amink van. azt nem úgy koldultuk össze, hanem magunk teremtettük saját boldogulásunk céljából tisztességes, békére törekvő kommunista politikával, hozzáértéssel. Persze, hogy van itt baj is. Tagadhatatlan, hogy akadnak balkezes vezetők is, kényelmet kereső, minden forradalmi újtól viszolygó egyének is. De az ilyenek szerencsére nem béklyózhatják le az országos nagy nekibuzdulást, a szakadatlan előre törekvést. Sót van abban valami tiszteletre méltó. hogy visszahúzó erők ellenére is rendre megvalósulnak szép terveink és a párt mind a jobb felől, mind a bal felöl akadékoskodok szándéka ellenére is képes volt kidolgozni a gazdaságirányítás új rendszerét, amelytől a megnőtt, differenciáltabb igények kielégítését várjuk. Nem lehetünk elégedettek soha azzal, amit elértünk, hiszen tudjuk, hogy jóval többre is képesek vagyunk. A hibákat, a kisebb-nagyobb bosszúságókat okozó jelenségekét nem a mi rendszerünk, nem a szocializmus tenyésztette ki, hanem a múlt élősdieként kisérnek makacsul bennünket némelyek gondolkodásában. Egy percig sem békülhetünk meg velük. Ahhoz azonban, hogy végre tisztára takarítsuk magunkat, muszáj többet törődnünk egymással. Látnunk kell magúnk körül a nem tetsző dolgokat is éppúgy, mint ahogy észrevesszük és támogatjuk mindazt, ami hasznára válik a társadalom egészének. F. NAGY ISTVÁN ^KjgBjk VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK} DílMyam 56. évfolyam. 105. szám Ara: 50 fillér Csütörtök. 1966. május 5. Az Indiai KP küldöttsége Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására N. K. Kirshnan és Yogindra Sharma, az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagjai hazánkba érkeztek. Az indiai testvérpárt küldöttségét a Ferihegyi repülőtéren dr. Korom Mihály, az MSZMP KB titkára fogadta. (MTI) NAPI 20 VAGONRA KÉSZÜLNEK Szezon előtt a konzervgyárban B francia külügyminiszter újabb országokba látogat Couve de Murville francia külügyminiszter szerdán a De Gaulle elnöklésével megtartott kormányülésen beszámolt romániai és bulgáriai látogatásáról. Yvon Bourget tájékoztatásügyi' államtitkár. a kormány szóvivője az ülés után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a külügyminiszter rövidesen a többi népi demokratikus országba is ellátogat. Couve de Murville a minisztertanácson megelégedéssel nyilatkozott romániai és bulgáriai tapasztalatairól. A külügyminiszter aláhúzta, hogy Franciaország fejleszteni kívánja kapcsolatait valamennyi kelet-európai országgal. Kint a földeken még csak virágzik a zoldborsó. a Szegedi Konzervgyárban azonban már akár holnap megkezdhetnék a feldolgozást. A bcrsóesép'iő gépeket kijavították, rendelkezésre áll két új, önjáró gép is. melyek egyikét a szegedi Üj Élet Tsz kapja, másikát, tartalékként hasznosítják maid. Az üzem borsófeldolgozó gépsorait ismét összeállították. Új előfőző is növelt a kapacitást. úgyhogy összesen napi 20 vagon készáru gyártása vált lehetségessé. A gyár terve idén 320 vagon zöldborsó konzerválását írja elő, hússzal többet, mint tavaly. Várhatóan május 25-e körül he is érkezik az első szállítmány, s néhány napos próbagyártás után már teljes üzemmel dolgozhatnak. A hónap végén tehát megsezdőddik a főszezon a konzervgyárban. A borsóval egy időben jön az. eper. azutari a cseresznye. és így tovább. Ma még „téli" cikkeket, a zakuszkát, a húskonzervet gyártják, de a nyári szezonhoz szükséges gépsorok karbantartásának legjaván is túljutottak. A paradicsomfeidolgozó gépek készültségi foka például 70 százalékos. pedig hol van még a paradicsom? A konzervgyár idén 10 millió forintot fordít új gépek beszerzésével a kapacitás és a termelékenység javítására, a gyártásközi veszteségek csökkentésére A gépek, kevés kivétellel, már megérkeztek. Segítségükkel a gyümölcsüzem kapacitása 30. a főzeléküzemé 20 százalékkal bővül. mégpedig nagyobb létszám igénybe vétele nélkül. A Körítőben a rendelkezésre álló gőz és víz menynvisége másfélszeresére nő. ami igen jelentős fejlődés az üzem számára. A dolgozók termelési aktívaérlekezleten tárgyalták meg a szezonra való felkészülést. s a hangulat már csak azért is bizakodó, mert jók a terméskilátások. A gyár parinerei. a MÉK, a mezőgazdasági üzemek egymás után érdeklődnek, hogy a tervezettnél nagyobb termés esetén a különbözetet át tudja-e majd venni feldolgozásra a konzervevár. Jugoszláv katonai delegáció hazánkban A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban járt magyar katonai küldöttség látogatásának viszonzásaként Ivan Gosnjak hadseregtábornok, a jugoszláv fegyveres erők főparancsnokának helyettese, nemzetvédelmi miniszter vezetésével szerdán délelőtt jugoszláv katonai küldöttség érkezett Budapestre, baráti látogatásra. A vendégeket a zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren katonai tiszteletadással, ünnepélyesen fogadták. A küldöttség fogadására megjelent Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, a Magyar Néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának sok tagja, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. A jugoszláv katonai delegáció szerda délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékmüvét. Karbantartás az elűfózőhen üzemkész a borsúfelilolgozú Magyar—iráni kereskedelmi megállapodás Teheránban folytatott gazdasági tárgyalások eredményeként aláírták a magyariráni hosszúlejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodást. A megállapodás 1969ig érvényes és tartalmazza az export-import előirányzatokat. A magyar külkereskedelem főként gépeket, energetikai berendezéseket, különféle beruházási javakat, továbbá hengerelt árut szállít Iránba, gyapot, gyapjú, fehérjetakarmány, bőrök, déligyümölcsök ellenében. (MTI) Vége! ért az Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése szerdán Rusznyák István elnöklésével zárt ülésben folytatta munkáját. Az elnökség hétfőn elhangzott beszámolójának vitájában felszólalt Babics Antal, Barta István, Benedikt Ottó, Bognár Géza, Budó Ágoston. Csáki Frigyes. Csanádi György, Ember Győz-. Erdei Ferenc, Gegesi Kiss Pál, Hajós György, Hevesi Gyula, Jánossy Lajos, Kalmár László, Kodály Zoltán. Korach Mór, Krompecher István. Kovács Károly Pál, Nagy Károly. Nizsalovszky Endre, Pach Zsigmond Pál. Pál Lénárd. Straub F. Brúnó, Szabó Imre. Szalai Sándor, Szádeczky-Kardoss Elemér. Szigeti György. Tamás Lajos. Tolnai Gábor, Waldapjel József és Weiszfeiler Gyula. A vitában elhangzottakra Erde.v-Gruz Tibor főtitkár válaszolt. majd a közgyűlés jóváhagyóan tudomásul vette az elnökség beszámolóját. Az Akadémia munkájának további javítása és társadalmi súlyának növelése érdekében megvalósítandó feladatokat határozatban fogadták el. A közgyűlés Rusznyák István zárószavalval ért véget (MTI) Délben Czinege Lajos fogadta a küdöttséget. Az eszmecsere befejezésekor Ivan Gosnjak átadta a Jugoszláv Néphadsereg ajándékait: egy csapatzászlót és egy fegyveres partizánt ábrázoló szobrot. Czinege Lajos szerdán este a magyar néphadsereg központi klubjának nyári helyiségében fogadást adott a jugoszláv katonai delegáció tiszteletére. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson Czinege Lajos vezérezredes és Ivan Gosnjak hadseregtábornok pohárköszöntőt mondott. (Liebmann (elv.) Üjitá-s: a karika perem hajlító *