Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

Ahol az alumínium hajók születnek 1 Több mint egy évszázada játékszernek ható kis gőzös pöfögött a réfi Pestről Vác felé. 1846-ot írtak, amikor első vasútvonal — Pest és ,Vác között — országos szen­zációnak számított. Azóta a (hajdan szunnyadó kisvár®, ,Vác, világhírre tett szert kü­lönleges alumínium hajóival. Az alumínium alkalmazása a hajóépítésben csak a leg­utolsó évtizedben terjedt el. Hazánk ebben a tekintetben előkelő helyet foglal el. A Magyar Hajó- és Darugyár váci telepén már 1948-ban gyártottak kisebb alumíni­zött 1952-ben indult meg a tervszerű gyártás. Azóta az alumínium mentőcsónakok egész sorát dolgozták ki ,és a jól bevélt tervek nyomán jelentős mennyiséget gyár­tottak. Az egyes típusok be­fogadóképessége: 12-60 sze­mély. A csónaktestek kitűnő korrózióálló ötvözetből ké­szülnek. A későbbiek során a men­tőcsónakok mellett más. ren­deltetésű alumíniumcsónakok gyártására is sor került. Ezek közé tartozik az alig 60 kilogramm® vadász-hor­gászcsónak; e típus sokat ígé­(MTI Foto - Vadas Ernfl felvétele) A teljesen alumíniumból kés sült tengeri motoroshajó. tim hajótesteket, 1952-től pe­dig tervszerűen építenek alu­míniumból hajókat, valamint acélkonstrukciójú hajótes­tekre alumínium felépítmé­nyeket. Az alumínium viszonylag kis fajsúlya, korrózió-állósá­ga és könnyű megmunkálha­tósága megteremtette ez egyre szélesebb körű alkal­mazás lehetőségeit. Magyar­ország bauxitkészleteit tekintve a 2. helyen áll Európában. A magyar alu­miniumfeldolgozás tudomá­nyos megalapozottságú fej­lesztése megteremtette az Alumíniumhajók gazdaság® gyártásának előfeltételeit. Szerény körülmények kö­rő exportja 1963-ban indult meg. Világhírre tett szert a NIXY motorcsónak, mely­nek nagy előnye, hogy cse­kély súlyú, ugyanakkor men­tes a polimer-műanyagokból készült (sajtolt) sportcsöna­kok hátrányaitól, nevezete­sen a hidegre érzékenységtől. Csúcssebessége (26 lóerős motorral) eléri az 50 -55 km/óra éríékef! A NIXY továbbfejlesztett változata egy hordszárnyas alumíniumcsónak. A hord­szárnyak alkalmazása meg­növeli a csónak'testre ható felhajtóerőt. Ennek követ­keztében haladók közben 10—15 cm-rel a víz színe fö­lé emelkedik, haladási ellen­állása kisebb, igy azon® tel­jesítményű motorral nagyobb sebesség is elérhető. Lelkes, fiatal gárda dolgo­zik a Magyar Hajó- és Daru­gyár váci részlegében, akik olyan eredményt értek el, amelyek európai színvona­lon is úgyszólván egyedülál­lóak. A tengerentúlon ugyancsak ismert 301 soroza­tú vízibuszok alapkonstruk­ciójának kialakítására az 1950-e.s évek közepén került sor. Ebben az időszakban — ilyen nagyságrendben .— Magyarországon gyártottak először teljesen alumíniumbél készült hajókat! A 150 fő befogadó­képességű, 170 LE beépített motorteljesítménnyel rendel­kező alumíniumhajó vi­szonylag tekintélyes sebes­ségű, s nemcsak jó, hanem gazdaság® is. Világszerte 20—40%-kal drágábban épül­nek az alumíniumhajók, mint a megfelelő befogadóképessé­gű, acélból készülő hajók. Mégis, az üzemeltetés során fellépő előnyök ellensúlyoz­zák a nagyobb árat. A ma­gyar alumínium hajókkal szerzett tapasztalatok meg­győzően bizonyítják ezt a megállapítást. Az említett tí­pus önsúlya például — ép­pen az alumínium alkalma­zása következtében — alig 29,5 tonna. Országúti szállí­tása biztosított; Ausztriában, Jugoszláviában, Csehszlová­kiában, sőt legutóbb Olasz­országban nem egy esetben sok száz kiri-es szállítás után jutottak el rendeltetési he­lyükre a magyar alumínium­hajók. így a magyar kon­strukciók előnyei mellé (pl. többlet-sebesség az acélkon­strukcióhoz képest) egy to­vábbi js felsorakozik: csak szárazföldön mégközelíthető víziutakra is elszállíthatok. Szegedi fényképek a napfogyatkozásról Ezer megawattos turbogenerátor A leningrádi ..Elektroszila" vállalat megbízást kapott egy 1000 megawatt® teljesítmé­nyű turbogenerátor gyártású­ra. A leningrádi elektromos gépgyártók eddig is ilyen szép teljesítménnyel büszkél­kedhettek. 1960-bnn készítet­ték az első 300 MW-os blokk­egységeket, 1964-ben pedig az első 500 MW-os egységet. Jelenleg a 800 MW-os óriás aggregát kialakításán dol­goznak. És a kővetkező fel­adat: az 1000 MW-os beren­dezés elkészítése. A feladatok elvégzése so­rán igen sok bonyolult mű­szaki problémát kellett meg­oldani, többek között a for­gó és az álló tekercsek áramvezető részeinek köz­vetlen hűtését, valamint ma­gasfeszültségű szigetelő anya­gok kialakítását. A gépek mérete és súlya jelentősen csökkent. A tervezők és a gyártók jelenleg a turboge­nerátorok további tökélet® sítésén dolgoznak és az a céljuk, hogy a berendezések élettartama és üzembizton­sága még jobban fokozód­jék. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az aggregátok teljesítményének a növelé­se rendkívül előnyös és gaz­daságos. Sokkal olcsóbb és egyszerűbb egy 300 MW-os teljesítményű blokkeg.vség építése, mint két 150 MW­osé. Miután kevesebb fémet és hajtóanyagot kell felhasz­nálni, ezért a termelt ener­gia olcsóbb lesz. Egy rég? konstrukciójú 150 MW-os turbogenerátor súlya és tér­fogata azon® egy új típusú 300 megawattoséval. Telefonok r. i . , Újfajta olajok, kenőzsírok és PVCIágy/tó alapanyagok Látogatás a veszprémi Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetben A BNV-n sokan megállnak a RI DAVOX telof-jnkés/Ulák-i előtt. A «t*p ás színes kíszOlé kek — piros, szürke, vajszínű, zöld, fekete - üvegUrcs«sak c» karcsúak. .1110000 készülí'elt ügynevezett emlékező zsinórral Itttak el. amelyet a Magyar Ka. belmui ek szegedi gyárában ké szitenek. Miért csattan az ostor Ez a mindennapi jelenség évszázadok óta sok fejtörést okozott az embereknek. Nem tudtak kielégítő magyaráza­tot adni arra, hogy a meg.su­hantott ostor vége miért ad csattanó hangot. A problé­mát végül is aerodinamikai alapon sikerült megmagya­rázni. A vizsgálatok kimutatták, hogy nz ostor vége hangfe­letti sebességre gyorsul fel A hanghatár átlépésekor ­akárcsak a nagysebességű repülőgépek esetében — itt is fellép az Ismert hangrobba­nás jelensége. A repülőgép nagyobb tá­volságban lejátszódó hang­robbanását mélyebb hangú­nak halljuk, mivel a robba­nás magasabb hangjai nem jutnak el hozzánk. A nagytá­volságú mennydörgés is mé­lyebb hangú, mint a közeli. Az ostorcsattanást tehát kö­zelsége miatt halljuk sokkal élesebbnek, magasabb han gúnak. mint a repülőgér hangrobbanását. Becslései szerint az ostorvég a hang­sebesség másfélszeresőt is elérheti. Miközben a busz felka­paszkodik a hegyes-völgyes vár® középpontjába, elénk tarul Veszprém, a vegyipar fellegvára. Az ország egyet­len vegyipari egyeteme és iöbb vegyipari kutatási in­té?mépye adja meg jellegét ennek a dunántúli központ­nak. A Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetet az új városrészben, mo­dern villák, újszerű lakó­tömbök, az egyetem hatal­mas épülettömbjei közelé­ben találjuk. Veszprémen kí­vül Péten, Budapesten és a Tiszai Vegyikombinát terü­letén, Tiszaszederkényben tárt' fenn kísérleti telepe­ket. Kutatási területük igen széles: a korrózióvédő anya­gok kísérletezésével, a mo­torolajokkal, a petrolkémiai úton előállított különböző vegyipari alapanyagokkal egyaránt foglalkoznak itt. E szeles területet a kőolaj es földgáz számtalan haszno­sítási lehetősége határozza meg. Az intézet telepein nemcsak a kívánt anyagokat kísérletezik ki, hanem a nagyipari gyártás technoló­giáját is meghatározzák. Köztudomású, hogy világ­szerte nő a műanyagok fel­használása. Ma már nemcsak takarékossági szempontokból használnak mirtden fogyasz­iási agban és az ipar terü­letén műanyagokat, hanem azért is. mert tartósabbak, jobbak, mint a régebbi fém­anyagok. Ilyen anyag a PVC. Az ebből készült ter­mékek hajlékonyságát, puha­ságát kb negyedrésznyi lá­gyító anyagok bekeverésé­vel biztosítják. E lágyítószer előállításához szükség® spe­ciális alkohol hazai gyártá­sát oldotta meg az intézet világviszonylatban is egy® Az intézőinek fennállása óta vezetője ór. Freund Mihály Kossuth-díjas akadémikus. C. egyetemi tanár, aki 77 évével je­lenten ls frissen, tempósan Irá­njüja a rendkívül hatékony, gazdaságos kutatómunkát dülálló szintézissel olcsó krakk-benzinbnl. A Péti Nitrogénműveknél 30 millió forintos költség­gel felépült 500—700 t év ka­pacitású próbagyár tapasz­talatai alapján 10 ezer ton­nás kapacitású üzemet ter­veznek. Ez a nagyüzem, az időközben 30 ezer tonnára emelkedő PVC gyártás tel­jes alkoholszükségletót fe­dezi majd. Az intézet megalakulása óta foglalkozik kenőolaj­adalékok kutatásával és nagyrészt ehhez kapcsolódó­an fékpadi és nagyüzemi motorkísérletekkel. Több kidolgozott adalékuk ipari gyártása és alkalmazása fo­lyik jelenleg is. Az egy® adalékok és megfelelő alap­olajok felhasználásával ki­alakított motorolajokat beve­zetésük előtt alapos és h®szadalmas motorkisérle­teknek vetik alá Zs L. Május 20-án kétségtelenül a részleg® napfogyatkozás állt az érdeklődés közép­pontjában. Erről tanúskodtak azok az összetört, kormozott üveglapok is, amelyeket másnap lépten-nyomon az utcán láthattak a járókelők. Hogyan is jön létre nap­fogyatkozás? Ha a Nap, a Hold és a Föld egy egyenes mentén helyezkedik el és a Hold árnyékot vet a Föld-e. Tapasztalatból is tudjuk, hogy n Hold és a Nap közel egyforma nagynak látszik az égbolton. Az égi háttérre a Nap látszólagos mozgása fel­rajzol egy kört, amit eklipti­kának nevezünk. Ez a kör tulajdonképpen a Föld pá­lyasíkjának helyzetét .adja meg nekünk a térben. A Hold földkörüli pályasíkja az ekliptikával kb. 5 fok® szöget zár be, és így az ek­liptika körének és a Hold ál­tal az égboltra felrajzolt körnek két metszéspontja, úgynevezett ®omópontja van. Könnyen belátható ezek után, hogy napfogyatkozás csak akkor jöhet létre, ha újhold idején a Hold a cso­mópontok egyikében, vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el. Amikor va­lamelyik csomópontban he­lyezkedik el a Hoklí akkor teljes, gyűrűs, vagy teljes­gyűrűs. fogyatkozás, egyéb esetekben pedig • részleges napfogyatkozás jöhet létre. Teljes és gyűrűs Teljes a fogyatkozás pél­dául akkor, ha a Nap a föld­távolban, a Hold földközel­ben van, mert ekkor a Hold látszó átmérője nagyobb, mint a Napé. Gyűrűs, ha például a Nap földközelben, a Hold földtávolban van, mert ilyenkor a Nap látsiő átmérője nagyobb a Holdé­nál. Gyűrűs-teljes a napfo­gyatkozás, ha a geometriai viszonyok a fogyatkozás 1® folyási!~atatt blyrhódon vál­toznak meg, hogy ogyik föld­rajzi helyről még teljesnek, de más földrajzi' hélyről már gyűrűsnek látjuk a fogyatko­zást. Mivel a Hold árnyékkúp­jának a Földig érő része leg­feljebb 264 kilométer átmé­rőjű lehet, így ugyanabban az időpillanatban a fogyat­kozás teljesnek csak legfel­jebb egy Ilyen átmérőjű kör területéről látható. A fogyat­kozás teljesnek pedig csak egy legfeljebb 264 kilomé­ter szél® sáv mentén figyel­hető meg. A telj® fogyatko­zási sávhoz ennek két olda­lán egy-egy olyan sáv tarto­zik, melyek területéről a fo­gyatkozás részleg®nek lát­ható ezek a területek a Hold félárnyékába esnek). Szegeden: 75 százalék A május 20-i napfogyatko­zás gyűrűs napfogyatkozás volt, melynek vonala az At» lanti-óceán egyenlítő vidé­kén, Északnyugat-Afrikán, a Földközi-tengeren, Görögor­szágon, Törökországot érint­ve a Fekete-tengeren, a Kaspi-tenger északi partjain* Közép-Ázsián és Kínán ha­ladt keresztül. Hazánkból ez mint részle­ge* napfogyatkozás volt megfigyelhető és legnagyobb fázisának nagysága Szeg® den kb. 0,75 volt, ami azt jelenti, hogy az elfedett nap­átmérő Százalékosan kifejez­ve '75 százalék. A napfogyat­kozás kezdete Szegeden 9 óra 19 perckor, legnagyobb fázisa 10 óra 39 perckor, vté­ge pedig 12 óra 3 perckor volt Négyszáz felvétel A Szegedi Uránia Csillag­vizsgálóban az előzetes meg­figyelési programtól a fel­hős idő miatt el kellett tér. r. nü'ok, de _ így is. több mint 400 felvételi sikerült készí­tenünk. Ezek közül száznál többet készítettünk távcsö­vön keresztül, a többit p® dig fényképezőgépekkel. Gon­dolom, sok embert érdekel az, hogy egy nem is olyan nagy táyeső segítségével mi­lyen felvételeket lehet készí­teni a Napról. Ezért egy fényképfelvételt is közlök* melyet 10 óra 41 perckor, te­hát, a legnagyobb fázis után 2 perccel sikerült készíteni egy kis felhőmentes égdara­bon. A felvétel egy 80 milli­méter átmérőjű lencsés táv­csővel készült, 1 25 másod­perc® expozíciós idővel egy darab sárga cs két da­rab vörös színszűrőn keresz­tül. A felvételek készítésében közvetlenül résztvettek t a csillagászati szakkör tagjai és sok érdeklődő kísérte fi­gyelemmel a fogyatkozás menetét, főleg a legnagyobb fázis idején Uránia Csillag­vizsgálónkból. MÁRKI-ZAY LAJOS, a Szegedi Uránia Csillagvizs­gáló vezetője Az új könyvtárban A szegedi kenderfonogyár újjáalakított, kibővített könyvtárában megnövekedőit a forgalom. Pávó Ferenc könyvtáros — képünk jobb oldalán — mindenkinek tud ajánlani jó és hasznos olvasmányt. Az üzem dolgozóinak 32 százaléka látogatja a könyvtárat. Vasárnap, 1966. május 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 t

Next

/
Thumbnails
Contents