Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

Kapós a magyar tv-készülék Az elmúlt 10 évben több mint 2 000 000 rádiót és tv-t gyártott a VTRGY. &«gújabb típusaikat már a modern forma, a nyomtatott iramkör, a tranzisztoros megoldás jellemzi. Az idén rádióiknak 30. tv-készülékeiknek pedig 25 százalékát exportálják. Ebben az esztendőben "200 000 televízió készül, s ezt a mennyiséget a rendelők már teljes egészében lekötötték. Az idei utolsó 5000 tv szállításáról a BNV-n írtak alá szerződést román rendelőkkel. Többi ügyfelükkel már a jövő évi szállításokról tárgyalnak. Fal unap Mihálytelken A hagyományos falunapot — tizenhat év óta — rendszeresen. minden esztendőben megtartják Miháivtelken. Idén, az ünnepségek az úttörőmozgalom húszéves jubileumának alkalmából, tegnap kezdődtek el: délután megkoszorúzták Gárdonyi Géza mihálytelki domborművét, majd az első alkalommal megrendezett helytörténeti kiállítás nyílt meg. A kiállítás értékét különösen az emeli, hogy a falu életét bemutató munkaeszközöket, népművészeti tárgyakat az általános iskola úttörői gyűjtötték össze. Este a nemrég felavatott új művelődési otthonban a helyi általános iskola diákjai Gárdonyi Géza műveiből adtak jólsikerült emlékműsort. Az idén két napra tervezett ünnepségsorozat ma folytatódik. Ha az időjárás engedi, vasárnap délután 4 órakor a Gárdonyi Géza iskola udvarán látványos tornaünnepélyre kerül sor. utána az iskola nevelői baráti beszélgetésen szülőkkel' találkoznak. Segítenek a kommunisták Az öthalmi Állami Kísérleti Gazdaság néhány esztendővel ezelőtt még megyei első volt a tejtermelésben: az egv tehénre jutó évi hozam 4700 liternél tartott. Közben átszervezés történt. A gazdaság területe 8 ezer hold fölé emelkedett, s öthatomból csupán egy kerület lett. Annak idején helyes volt a döntés, hogy itt kell kialakítani a jövendő nagy tehenészetet, mely iskola lehet a tsz-ek számára. A tehenészet sokmillióba került. Szabó János, a gazdaság egységes pártvezetőségének titkára mégis úgy látja: talán akkor sem lennének gyengébbek a termelési eredmények, ha a teheneket árokparton tartarák. Öt-öt és fél liter volt eddig a fejési átlag. önkritikus beismerés Csődöt mondott talán a modern technika? A kérdésre Szabó János elvtárssal a helyszínen kerestük a feleletet. Bárkányi Márton elvtárs, 8 helybeli párt-alapszervezet titkára először azzal érvelt: a régi jó tenyészállomány kiöregedett már, s nem sikerült ugyanolyan utánpótlást szerezni. A központ sem itt van, a gazdaság nyolcszor akkora most. mint régebben. Nehezebb rendet, fegyelmet tartania az igazgatónak. Tavaly tavasszal maguk a kommunisták önkritikusan beismerték: ha nem változtatnak helyzetükön, továbbra sem tudnak kellő segítséget nyújtani az igazgatóságnak. Ezért a múlt év márciusában az öt kerület legtapasztaltabb kommunistáiból létrehozták az egységes pártvezetőséget. A tavalyi év tulajdonképpen a párt sorainak gazdaságon belüli rendezésével, a bajok forrásának feltárásával telt el, mert a legjobb pártonkívüli szakemberek is csakhamar megértették: a párt segítsége nélkül képtelenek megoldani feladataikat. Maga Pásztói Lajos, a gazdaság vezetője és mások felvételüket kérték a pártba. Az új egységes vezetőség most már nem egyszerre tárgyalja a gazdálkodás összes problémáit, hanem a helyszínen tanulmányozza a részkérdéseket is. A tehenészet ügyében például értekezletet tartottak az öthalmi kerületben és sommásan feltárták a bajok okait. Az állatorvosok szerint azért történt számos nehéz ellésből eredő elhullás, mert a fiatal anvaállatok napi jártatása gyakran elmaradt, ugyanakkor túltáplálták azokat. Kutatták: mi az oka. hogv az októberben, novemberben napi 15—16 liter tejet adó tehenek két hónap múlva felére apasztanak? Kiderült, hogv a takarmányozás sem tökéletes. Mulasztás a tv miatt Rájöttek továbbá arra is. hogy mivel az esti fejés, etetés egybeesik a tévé legérdekesebb műsorszámaival, a tehen eszek némelyike csak tessék-lássék képpen összehajította a munkát, nem fejték ki rendesen a tejet. Pedig láthatták, milyen kárt okozott a mulasztás. Az egvik — méghozzá a legroszszabbul felszerelt — régi istállóban dolgozó szocialista brigád Tóth István vezetésével tavaly a fertőző szájtó körömfájás ellenére is 101 százalékra teljesítette fejési tervét. A nem szocialista brigádok egy tehénre jutó termelési átlaga csak 1043 liter volt. a szocialista brigád pedig 4,2 százalékos zsírtartalom mellett 2681 liter átlagot biztosított. A pártvezetőség javasolta: a tévé miatt hozzák előbbre az esti etetés, fejés időpontját; a nagyétvágyú jószágokat egy helyre gyűjtsék az istállóban, mert így az etetőkocsiból is többet teríthetnek eléjük; a tejtermelés tervét állatonként is kéthetenként ellenőrizzék, s az ellenőrzés adatait megbízható nyilvántartás tükrözze. Ez a módszer máris jól vizsgázik. Palócz Károly tehenész standján például az első ellenőrző fejés napján 70 liter tej volt az eredmény. Üjabb dekád elmúltával ugyanezek a tehenek már 91 liter tejet adtak. Gál József standján az ellenőrzés első napján 156 literrel kezdtek az állatok, s két héttel később már 170 litert mérhettek utánuk. Gulyás Mihály bizonyított A munkában elvárják a kommunisták példamutatását is. Szabó János elvtárs szép történetet mondott erről. A kübekházi kerületben a szarvasmarha-hizlalók havi 1400 forintot kerestek, s panaszkodtak a „szigorú" normákra. Gulyás Mihály traktoristát, a pártvezetőség egyik tagját — aki korábban hizlaló gulyás volt — megbízták: menjen vissza régi munkahelyére. Gulyás elvtárs változatlan körülmények és feltételek mellett a korábbi 1400 forint helyett 2900 forintnyi átlagkeresetet ért el a ráhizlalt súly alapján. Az igazgatóság nagyra értékeli az efajta pártmunkát, s azoktól, akik megérdemlik, a jutalmat sem sajnálják. A kommunistákkal együtt vették fel a harcot a középszerűség és az „általában végzett" munka ellen, s ez a célratörő nevelő tevékenység már érleli gyümölcsét. Csépi József 600 ezer levelezőlap Szegedről Az 19C6. évi Szegedi Szabadtéri Játékok kezdéséig még mintegy két hónap van hátra, azonban a kereskedelem már most megkezdte felkészülését a várható forgalomra. Az idén a szabadtéri játékok idejére 600 ezer szegedi témájú levelezőlap kerül forgalomba — szemben a tavalyi 500 ezerrel —. melynek fele színes kivitelben készül, s 10 ezer pedig eszperantó nyelvű felirattal. A választék bővítését szolgálja továbbá 15 ezer úitípusú, 10 képből álló fehér-fekete leDoreiló, s még 10 ezer színes is. Megkezdődött a könyvhét Tegnap délután a Klauzál téri megnyitóval megkezdődött Szegeden a magyar könyvkiadás 1952 óta hagyományosan, évenként megismétlődő seregszemléje: az ünnepi könyvhét. A megyei könyvbarát mozgatom akcióbizottsága délelőtt a megyei tanácsházán baráti találkozót rendezett Csongrád megye, Szeged több kulturális vezetője és a megyénkbe érkezett íróvendégek: Tóth Dezső irodalomtörténész, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának munkatársa, Váci Mihály Kossuth-díjas költő, Komlós János író, a Népszabadság szerkesztőbizottságának tagja és Mezei András költő részvételével. A baráti beszélgetésen ott volt Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese és Forgó Pál, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa is. Döme Mihály, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetőjének üdvözlő szavai után kötetlen beszélgetés folyt a helyi kulturális vezetők és az íróvendégek között, melynek során Tóth Dezső részletesebben is néhány értékes gondolatot vetett fel irodalompolitikánk aktuális kérdéseiről. Tegnap este Makón a József Attila Művelődési Házban ünnepélyes keretek között nyíltak meg a Csongrád megyei könyvhét ünnepségei. Dr. Vida Zoltán tanulmányi felügyelő bevezetőjében az írók tó a közönség új viszonyáról, a nagy példányszámban megjelenő könyvek kulturális jelentőségéről szólott. A műsorban előbb Mezei András József Attila-díjas költő, majd Váczi Mihály Kossuth-díjas költő olvasott fel müveiből. Különösen nagy tetszéssel fogadta a közönség Váczi Mihály az Utazás Bürokronéziában című két szatirikus portréját. Ugyancsak nagv sikert aratott, a televízióból közismert Komlós János szellemes, de ironikus hangvételű műveivel. Mikes Lilla, a budapesti Irodalmi Színpad, Mentes József a szegedi és Bánffy György, a pécsi Nemzeti Színház tagja mély átéléssel. drámai erővel tolmácsolt több költeményt. Berdál Valéria fe Littay Gyula, a szegedi Nemzeti Színház művészei operaáriákkaJ járultak az est sikeréhez. A könyvhét ünnepi műsorát Versenyi Ida rendezte. (Somoevlné felvételen Baráti találkozón az író vendégek Séta a könyvutcában Számok, fények, emberek... A Központi Statisztikai Hivatal gondozásában megjelent egy kis könyvecske, mely részletesen — 750 oldalon keresztül — ismerteti a megyék, városok, járások, gazdasági körzetek adatait. Legmagasabb népsűsűség összehasonlítani a négy megyei jogú várost érdemes: vagyis sorrendben Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged városokat. A, legkisebb területen Szeged fekszik. 112,6 négyzetkilométeren. Debrecen négyszer ekkora. Miskolc kétszer. Pécs alig valamvel nagyobb Szegednél A lakosság számát tekintve Miskole vezet 167 ezer lakossal. Debrecennek 146, Pécsnek 134, Szegednek 116 ezer lakosa van. Ha a népességet a városok területéhez viszonyítjuk, kiderül, hogy Szegeden legnagyobb a népsűrűség: egy négyzetkilométeren 1014 ember lakik. Debrecen népsűrűsége 326,7 fő négyzetkilométerenként. A legalacsonyabb szaporulat A lakosság életkor szerinti megoszlása is érdekes képet rr.utat. mivel kiderül, hogy Szegeden, a lakosság arányához viszonyítja jóval több a hatvan éven felüli ember, mint például a nagyobb lélekszámú Miskolcon, vagy Pécsett. Viszont annál furcsább, hogy az ezer lakosra jutó házasságkötések száma igen magas; 9,5 Szegeden. de a nagyvárosok közül a válások száma is Szegeden a legmagasabb, ezer lakosra 3,1. Az élveszületések száma a legkisebb, a halálozások száma a legnagyobb ezer lélekre számítva. A természetes szaporodás tekintetében Szeged az utolsó helyen áll: -f 0,1-del. Ezzel szemben Miskolcon + 5.1, Debrecenben + 4,0, Pécsett pedig + 3,2. Évente 3000 beköltöző A lakóhelyváltoztatások aránya eltérő a négy nagyváros viszonylatában. Jellemző. hogy Szegedre és Szegedről inkább ideiglenes ki- tó bejelentkezéssel vándorol a népesség. Az állandó lakhelyváltoztatók száma nálunk a legalacsonyabb: 1964-ben Szegedre költözött 2863, elköltözött 2146 ember. Ugyanakkor ideiglenesen idp köitözött 11 531. s elköltözött 10 274 fő. Ebben az esztendőben a város népességének növekedése az el- tó beköltözéssel kapcsolatban 2974-gyel növekedett, amely viszont 1964-ben a négy megyei jogú város adatai közül a legmagasabb volt. Honnan, illetve hová. milyen irányban költözködnek az emberek'' 1964-ben az állandó lakóhelyüket változtatók közül legtöbben a szomszédos Szolnok, Békés és Bács-Kiskun megyékbe távoztak, összesen 921-en, Budapestre 314-en, távolabbi megyékbe 819-en, más megyei jogú városokba 92-en. Hol dolgoznak az emberek? Szeged lassan közeledik az úgynevezett ipari városok szintje felé, s ha a lakosság számát tekintjük, éppen anynyian dolgoznak az iparban, mint például Pécsett, Az ipari dolgozók száma a következőképpen alakult (1964es adat): Miskolc 49 782. Pécs 32 699, Szeged 30 060. Debrecen 25 326. A szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma Szegeden a legmagasabb, összesen 4000 fő. Az ezer lakosra jutó iparban foglalkoztatottak számát tekintve Szeged Miskolc után következik. Viszont Szegedre jellemző, hogy az iparvállalatok munkáslétszáma alacsony. Ami a munkások átlagos havi keresetét illeti, csak a megye adataival együtt öszszegezték, s a következő képet mutatja: Csongrád megyei 1453 forint, amely az országban a legalacsonyabb. A legmagasabb Baranya megyében, 2108 forint, Komárom megye 2075, Nógrád megye 2037 forint. G. L A borongós, esős idő ellenére is délután a Klauzál téren sokan voltak kíváncsiak a megnyitóra. Rövid ünnepségen Tóth Dezső méltatta a könyvheti ünnepségek jelentőségét, a könyv szerepét, majd Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Illyés Gyula: A költő felel című versét tó Kosztolányi Igék a könyvről című írását mondta el. A megnyitó után a jelenlevő írók: Váci Mihály, Komlós János, Mezei András és Bárdos Pál a közönség „rendelkezésére" álltak! — ki-ki műveit dedikálta. A budapestieknek már szinte megszokott kép, hogy a nagyforgalmú Váci utca, különösen ilyen ünnep idején — valóságos könyvutca. Nálunk, Szegeden még csak most szokjuk az ilyen látványt. És milyen szívderítő ez a látvány! A Klauzál téren négy alkalmi pavilon állt díszes sorfalat az idelátogató könyvbarátoknak, vásárlóknak, érdeklődőknek. Az Állami Könyvterjesztő Vállalatnak négy, a Kossuth Kiadónak pedig egy-egy utcára költözött könyvesboltja árulta a könyvhét új, reprezentatív kiadványait. A Széchenyi téren az ifjúsági könyvek pavilonját állították fel. A sátraknál sürgölődő, lapozgató emberek láttán kísért a gondolat: alig fél évszázada, hogy a jeles polgári radikális író-újságíró, Supka Géza útnak indította a könyv ünnepének eszméjét, de míg 1927-ben még azzal a céllal szerveztek szükségakciót, hogy a szegénysorsú hazai íróink, költőink helyzetén enyhítsenek, ma az ünnepi könyvnapok, •s, • Mezei András költő könyvét dedikálja Czinkőczi Júlia főiskolai hallgatónak könyvhétté szélesedve, egészen más funkciót töltenek be. Tegnap délután Váci Mihály és Mezei András nem azért dedikálta könyveit, hogy közönséget toborozzon magának, hanem mert a könyvszerető emberek várták az alkalmat, a szemtől szembeni találkozást az alkotókkal. A magyar kultúra idei seregszemléjén 64 úi mű 835 ezer példányban, díszes kiállításban került a kirakatokba országszerte, s a Klauzál téri pavilonok már délelőtt szép számban árusították is a szép kiadványokat A könyvvásár ma is folytatódik, a pavilonok és az üzletek egész nap az olvasók rendelkezésére állnak. Megkezdődött a könyvhét.. I Nikolényi István „Fesziivólfilmek" az amatőrfilm klubban szat című kisfilmje, melyet jó képi és hangulatkeltő elemeiért jutalmaztak, derűs életszerűségével is megnyerte a szegedi közönséget. Érdekes kísérlet volt az ELTE amatőrjeinek filmvariációja, melyet Jacques Prevert Reggeli című versére készítettek. A műsorban Mertz Nándor szellemes, bravúros technikájú és Sveszták Ágnes egyéni hangulatú filmjeit láthattuk. A fesztivál és a szegedi bemutató legnagyobb közönségsikerét Bárdos Károly Metamorphosis című kisfilmje aratta. Az ember és művész számkivetettségét, eiesettségét próbálta egyetemessé fogalmazni — és érAz országos Amatőrfilm Fesztiválon is bemutatott filmekből állították össze a Csongrád megyei Amatör Filmklub péntek esti műsorát. A bemutatott nyolc film közül kettős volt a szegedieké: Toókos György Riport 65 című kisfilmje, amelyet igényes és életközi hangriportjáért, és Gaál Csaba Álmodozás című filmetűdje, melyet jó világítástechnikájáért és portrékomponálásáért díjaztak. A budapesti ELTE amatőrfilmes küldöttsége hat filmmel szerepelt. Váradi István Busójárás című kisfilmje a mohácsi busójárásról készült. Riportszerú, ügyes feldolgozással mutatta be a népszokástól elszakadó, idegenforgalmi látványossággá váló jelmezes karnevált. Horváth Zoltán Öszi haládekében szólni - a Zsidó hegedűs sorsában. A filmbemutatót vita követte. Vasárnap, 1966. május 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 5