Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 136. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1906. május 29. Élelmezésünk és a mezőgazdaság Nagydíjas termékek a BNV-n Amik elmúlnak Heg kezdődött a könyvhét Segítenek a kommunisták Harsonák és babák H úszéves fennállását ünnepli a magyar úttörőmozga­lom. s a mai napon a gyerekeket ünnepli az egesz ország. Szülők és nagyszülők a szeretet szavaival — és ajándékokkal — veszik körül a gyermekeket, uno­kákat. Az úttörőmozgalom „bölcsőjénél" álló lányok és fiúk — akik először kötötték fel a kék és vörös kendőt — ma már családanyák, családapák. Kézenfogva viszik gyer­mekeiket az úttörőmozgalom születésnapi köszöntőjére. S útközben tréfásan azt mondják „de jó volna még a dísz­menetében lépkedni, feszes vigyázzban állni, amíg a jelen­téstétel elhangzik". Megszólalnak a kisdobok, kedves, szép ünnepség fo­lyik ma mindenütt, üjra ízlelgetik a 20—30 évesek a sza­vakat „úttörőmozgalom" és újraélik az ott töltött éveket. Üttörók. Utat törnek ők eszükben, lelkükben — egy új élet útját, amely elhatárolható mesgyéket vágott magának; a régitől elhatárolt mesgyeket. Nem a kenyértelenség és a rongyoskodás az ő útjuk, nem a létbizonytalanság láp­jára Jász ez az út — szomorú, de az elődök útja oda vitt. Az elődök nem lehettek úttörők, megvágott csapáson jár­tak. amelyet a félelem és az alázat, rideg eldurvultság sze­gélyezett, és amelynek végén elbizonytalanodott minden. Az élet, s a növekvő gyerek élete „véletlenek" játékszere volt, hiszen a kenyér-hajsza őrölte, s a háborúk temették B frontok árkába. Az úttörők érzéseikben és gondolatvilágukban éppen «en a förtelmes utakon jutottak túl, annyira, hogy már nem is ismerik, csak később könyvekből eszmélkednek vissza, ök a biztonság, életre valóság, az egyenes jellemű, dolgos nemzedék pionírjai. Az ő fogalmaik szerint az élet egészséges, örömet adó, sok-sok tanulással járó valami. Otthon meg van az ennivaló, a ruha, cipő, a tankönyvek es a tanszerek. Meg van a csapatközösség, amelyben az a izellem uralkodik: „egy mindenkiért, mindenki egyért." Az új világ úttörőit magabiztosságukban a felnőtt nemzedék tette ilyenné! ök a mi akaratunk, kívánságunk és elképzeléseink legdrágább és legszebb tükörképei. Já­tékuk és komoly foglalkozásaik, felelősséggel végzett őrsi munkájuk a félnőtt nemzedék akaratából, érzésvilágából fakadnak, s abból az anyagi lehetőségből, amelyet mi megteremtettünk a számukra. A magyar proletár gyerekét az utca nevelte, a parasztét a nagybirtok borozdája és a címeres ökrök püspöki, uradalmi istállója. Még a betű­vetes megismerése sem sikerült mindannyiunknak. Mi­csoda távolság: hangszer, olvasás — tehéntrágya gyűjtés, téli tüzelésre. Televízió, rádió — petróleumlámpa. Emberi szó. pedagógia — az első béres káromkodó ordítása. Or­szágjárás, nyári tábor — út a falu közepéig, a szatócsig. Üttörő egyenruha, fegyelem — testünket meztelenül hagyó rongyok, s éhes. fáradt közömbösség. Szép ünnepségek, lélekbe markoló érzések — petróleumlámpa bűze és szo­morú családi civakodás a nincsen. Egy másik — elmúlt — világban felnőtt nemzedék is ezt kívánta volna, gyermekmúltját valahogyan így szerette volna emlékezetében őrizni! De az egy más mesgyéje volt az életnek. S most emlékei helyett, megteremtette a való­sagban, már nem magának, hanem a jövendőnek. Úttörők köszöntenek különböző felnőtteket, idős kom­munistákat, magas rangú vendégeket, konferenciákat, fontos rendezvényeket. Megperdül a dob és méltóságteljesen lép­kednek lányok, fiúk és közülük egy fölszólal. Szépen, sza­batosan mondja, izgalma alig látszik. Nem a szavakra ügyel ott a hallgatóság; nézi a gyerekeket és amíg egyi­kőjük beszél, a felnőttek szemében gyakran megcsillan a könny. Szép viruló gverekek, egészségesek, életerősek, nyílt tekintetitek, egyenruhások — talán a pillanatnyi emlékezés rázza meg az érzelmeket, de kipottyan a szemekből a könny. Nem szégyen — lelketrázóan őszinte meghatódott­ság ez. Békés életet, szabad, dolg® felnőtt kort — ezt hagy­hatja örökbe a mai szülé. S ezt akarja örökbe hagyni. Félti őket a háborútól, az oktalan pusztulástól, félti őket a tőkésvilág ragadozó karmaitól. Szocialista gondolkodá­súvá akarja érlelni — és azzá érleli — őket a felnőtt nem­zedék. Hazaszeretövé, és áldozatkész emberé! Szeressék és életük végéig megőrizzék a gyerekkor emlékét. Az első úttörő nyakkendőt, az elsó hajas babát, az első labdát és azt az áldott arcot és kezet, amely átnyújtotta nekik ezeket! A gyerekkor szép emlékét vigyék egy életen, amely magában foglalja mindazt amiért érdemes lesz dolgozni küzdeni: a szocialista hazáért. Ők még nem értik a fel­nőttek gondolkodását, de ha okosan neveljük őket; meg­értik majd. R öszöntjük a húszéves úttörőmozgalmat, szeretet­tel üdvözöljük a mozgalom „kis katonáit" és veze­tőit Elismeréssel szólunk e mozgalom fejlődését segítő tanárokról, tanítókról. Köszöntjük a gyermekeket — a babás. labdás nemzedéket, akikért a felnőttek örömmel, szívesen dolgoznak és áldoznak. Abban a tudatban, hogy a sok-sok áldozat és fáradozás árának kis részét a felnőtté válóktól majd visszakapják. Mindent előkészítettek a KISZ-társasházak építéséhez Szervezés további lakások építésére Másfél éve, a KISZ 1964 decemberében megtartott, kongresszusán hangzott el először és ugyanott vált ha­tározattá a célkitűzés: öt év I alatt a fiatal dolgozók részé­I re tízezer lakás felépítésének ügyét vállalja magára az ifjúsági szövetség. Az orszá­gos tervből 500 lakás létrehozásának intézése jutott a szegedi ifjúsági szervezeteknek, amelyek a városi KISZ bi­zottság irányításával hama­rosan hozzá is fogtak a fel­adat végrehajtásához. A kü­lönböző szervek összefogásá­val indult akcióban a legna­gyobb segítséget jelentette a város politikai és állami ve­zetesének támogatása. Először az igényeket mér­ték fel. Azokban a KISZ szervezetekben, amelyeknek tagjai kereső foglalkozásúak, ismertették a lakásépítési lehetőségeket és feltételeket. Vagyis azt. hogy aránylag nagy lakásszámú társashá­zakban OTP kölcsönre, de a teljes költség negyedrészé­nek előzetes befizetésével építendő lakásokra lehet je­lentkezni, amelyek fennma­radó költségeit 30 évi tör­lesztésre előlegezi az állam. Erre a felhívásra 600 fiatal jelentette be részvételét az akcióban. Természetesen az első ütem­ben ennél jóval kevesebb kérés kielégítésére volt le­hetőség, ezért a KISZ szer­vezeteknek nagy gondot oko­zott a kiválogatás. A szociá­lis szempontok elsősége mel­lett a munkában való helyt­állás és a mozgalmi tevé­kenység elbírálása alapján az alapszervezetek javasla­tára a KISZ városi végre­hajtó bizottsága döntött az először épülő lakások szét­osztásáról. Ezzel egyidőben, de az akció kereteiben szer­vezte meg az orvostudomá­nyi és a József Attila Tudo­mányegyetem KISZ bizott­sága saját társasházépitését. s járt el mindazokban az ügyekben, amelyek az elő­készületekhez tartoztak. Meg­alakultak az építőközössé­gek. és megválasztották ve­zetőségeiket, amelyek önállóan intézik a még szükséges és felmerülő ügyeket. Mindez csupán egy részét képezte az előkészületeknek. Gondoskodni kellett a,város területén megfelelő telkek­ről, figyelembe véve a ta­nács városrendezési terveit. Az Odessza körút 22—26. szám alatti magánterületek kisajátítása, a Petőfi Sándor sugárút, a Bécsi körút és Batthyány utca által hatá­rolt belső telek kisajátítása sem ment könnyen, de külö­nösen nehéz akadályok me­rültek fel a Római körút 26. és a Brüsszeli körút 16. szám alatti telkek. Illetve magán­házak kisajátítása és szaná­lási eljárása során. A tanácsi szervek haté­kony támogatásával ezek a problémák is megoldód­tak, bár ha az akadékoskodok nem okoznak huzavonát, a kivitelezési munkálatok jó negyed évvel korábban meg­kezdődhettek volna. A te­lekügyek rendezésével egy­időben kezdték meg a terve­zést. Fiatal mérnökök, a megyei és a városi tervező vállalat KISZ-esei vállalták társadalmi munkában a fel­adatot, ez különösen nagy segítséget jelentett. Sikerült biztosítani az építőipari kapacitást is. A megyei építővállalat 226. a szegedi vállalat pedig 45 lakás építését vállalta az el­ső ütemben. A megyei be­ruházási iroda pedig fel­ajánlotta, hogy a lebonyolí­tás műszaki ellenőrzésében működik közre. Szeged négy különböző ré­szén. a Római, a Bécsi, á Brüsszeli és az Odessza kör­úton minden előkészület megtörtént a KISZ társashá­zak építésének idei megkez­déséhez. Az eddigi tapaszta­latok birtokában a tömeges jelentkezésre máris tovább folyik a szervezés az üze­mekben, hivatalokban a jö­vőre kezdődő lakásépítkezé­sekre. Visszaérkezett Bukarestből az MSZMP budapesti bizottságának küldöttsége Hatnapos bukaresti láto­gatás után szombaton dél­után repülőgéppel hazauta­zott az MSZMP budapesti bizottságának öttagú kül­döttsége, amelyet Németh Károly első titkár vezetett. A küldöttség tapasztalatcse­rét folytatott a Román Kommunista Párt bukaresti bizottságának vezetőivel a pártmunka kérdéseiről. s meglátogatott több üzemet. (MTI) Szovjet—vietnami kulturális egyezmény A Szovjetunió és a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság kulturális és tudomá­nyos együttműködési egyez­ményt írt alá. Az 1966-ra szóló megállapodás értelmé­ben a két ország együttmű­ködik az egészségügyi kuta­tómunka területén és a Szovjetunió szakembereket képez a VDK-ban folyó szo­cialista építés elősegítésére. A Szovjetunióban fény­képkiállításon és televíziós filmek segítségével ismerte­tik a vietnami nép harcát. A IX. koneressius tiszteletére: Lelkes munka, jelentős gazdasági eredmények A szegedi üzemek, vállala­tok dolgozóit egyre jobban magával ragadja a kongresz­szusi munkaverseny. Rend­re új felajánlások, példa­mutató kezdeményezések születnek s új brigádok ala­kulnak. A felajánlásokat őszinte lelkesedés és reális törekvések jellemzik. A cél: a gazdaságosabb, ésszerűbb, a népgazdaság számára az eddigieknél hasznosabb mun­kavégzés. Száznál több brigád A szegedi textilmüvekben sodró erejű kollektív ver­seny alakult ki: 154 brigád 1615 fővel vesz részt az MSZMP IX. kongresszusa Ünnepi ülést országos Ünnepi ülesen emlékezett meg szombaton a budapesti Kossuth-klubban a TIT or­szág® elnöksége az iskolán kívüli szervezett népműve­lés. a tudomány® ismeret­terjesztés megindításának 125. évfordulójáról. amely egyben a TIT elődje, a Ma­gvar Természettudományi Társulat megalakulásának ötnegyed század® jubileu­mát jelenti. Megnyitóul Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című költeménye hangzott, el Szakáts Miklós művészi tolmácsolásában, ezután dr. Ortutay Gyula akadémikus mondott ünnepi beszédet. A magyar tudománytörténet­nek és a népművelésnek az 1841-től máig terjedő ha­talmas fejlődési periódusát méltató szónoklatot, kővető­en kitüntetéseket nyújtottak át az ismeretterjesztésben évtizedek óta munkálkodó, tartott a TIT elnöksége eredményesen dolgozó TIT­aktiváknak. A TIT legmagasabb tár­sadalmi kitüntetését, a Bu­gát Pál-emlékérmet nyúj­tották át Fóris Ferenc nyu­galmazott tanárnak. Vásár­helyi István nyugalmazott biológusnak. Leidenfrost Gyulának és Vadász Ele­mérnek. A Munka Érdem­rend ezüst fokozatával 11, bronz fokozatával 4. Kiváló Népművelő kitüntetéssel 3, Szocialista Kultúráért cím­mel 15 és miniszteri dicsé­rő oklevéllel 19 TIT-elóadó kiemelkedő munkáját jutal­mazták. Az ünnepi ülés után a TIT elnöksége fogadást adott a meghívott vendégek tiszteletére. Az évforduló alkalmából a Kossuth-klub aulájában „Tudomány a bélyegen" címmel többezres kollekció­ból érdek® filatéliai kiállí­tás . nyűtt (MTI) tiszteletére indított ver­senymozgalomban. A textil­művek ezzel vesz részt a Pa­mutnyomóipari vállalatok közötti vetélkedésben; A feladatokhoz mérten jelentős vállalásokat tettek az üzemrészek. A fonoda 1 millió 500 ezer forintos, a gzövöde csaknem 5 millió forint értékű többlet-terme­lést ajánlott fel. A minőség megjavításából, az alapanyag­megtakarításokból, a több­let-termelésből így együtte­sen 8,5 millió forint nyere­ségre számíthat a vállalat. Az eredmények biztosítá­sáért megszilárdítják a mun­kafegyelmet s megelőzik a baleseteket. A brigáderedmé­nyek kiértékelésekor példá­ul a technológiai előírások megszegéséből bekövetkezett balesetek kizáró feltételek. A fonó- és szövő C-mű­szak vezetői ú.i módot talál­tak a termelés segítésére. Műszaki brigádokat alaki­totfak. Ahogy tudósítónk — Hrabovszki Mihályné írja — ez a kezdeményezés rendkí­vül hasznosnak és • eredmé­nyesnek bizonyult. A műve­zetők segítségével sikerült csökkenteni a veszteségidő­ket is. További érdeme az új műszaki kollektíváknak, hogy a területükön működő brigádokat jól összetartják, egymást és a dolgozókat szakmailag továbbképzik. A sikerre jellemző, hogy a fo­noda kongresszusi versenyé­ben a C-műszak eddig az el­ső helyen áll. Negyvennyolc tonna terven felül A szegedi jutaárugyár ko­rábbi felajánlását a párt­kongresszus tiszteletére 16 ponttal egészítette ki. Az így újból összefoglalt válla­lások a termelési tervek túl­teljesítését és a minőség ja­vítását segítik elő. Például a keresett szőnyeg-vetülékío­nalból terven felül 48 ton­nát készítenek a jutában. A termelékenység növelése szintén a vállalások közép­pontjában szerepel. A finom­fonógépeknél úgynevezett kétgépes állásokat képeznek ki. Ugyancsak a termelé­kenység megnövelését szol­gálja az új gépek határidőn belüli üzembe állítása is. Ezekkel a vállalásokkal az év végéig még 10 tonna fonal megtakarítását érik el a ju­tagyárban. Eredményes első hónap A szegedi MÁV Igazgató­ság dplgozóinak a második negyedév elején hirdették meg a kongresszusi munka­versenyt. A feltételekben az élüzem cím elérése, illetve túlteljesítése szerepel, ezért a legjobb eredményt elérő csomópontnak kongresszusi zászlót és 20 ezer forintot; míg a kisebb szolgálati he­lyek dijaként a zászlókitün­tetésen kívül 5 ezer forint® jutalmat állapítottak meg. A versenymozgalom már most, az első időszakban jelentős mértékben segítette a vasút mindennapos munkáját. A tavalyi negyedévhez képest az idén több utast és teher­árut szállítottak, s megjavult a kocsikihasználás is. Az áru­szállításban pl. 1965 hasonló hónapjában képest 20.8 szá­zalékkal nagyobb teljesít­ményt értek el. A gzállittatókkal is megja­vult a kapcsolat: 5.1 százalé­k® időmegtakarítást értek el a kocsikihasználásban. Az vasutas dolgozók fe­gyelmezett, jó munkája már a verseny első hónapjában szép sikerrel járt. A MÁV­nak májas 27-én a budapes­ti központban megtartott ér­tékelése alapján a célkitűzé­sek 101,7 százalék® teljesí­tésért a szegedi igazgatóság dolgosóit 80 ezer forintos külön jutalomban részesítet­ték. M. L

Next

/
Thumbnails
Contents