Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-28 / 125. szám

a, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl a magyar szocialista mujskaspá rt lapja 56, évfolyam. 125, szám Ara: 50 fillér Szombat, 1966. május 28. A könyv ünnepére írta: Darvas József, a Magyar Irók Szövetségének elnöke •ehány hónappal ezelőtt, különböző statisztikai felmérések alapján, több cikket is írtam arról, hogy csakugyan olvasó nép vagyunk-e már, ahogyan sokszor elmondtuk magunkról és hogy mit olvas a népünk? A kép, ami ezekből a cikkekből, azaz a statisztikai adatokból kialakult. nem volt egyértelműen szívderítő. Illetve, legyünk pontosak: lerombolt néhány magunk gyártotta illúziót. Kiderült az, hogy a felszabadulás előtti helyzethez mérten hatalmasat léptünk előre népünk olvasottsága terén. Számokkal szinte ki sem fejezhető ez a fejlődés, oly nagy mértékben megnőtt a betűt szeretők száma. S ami a legszívderitőbb ebben a fejlődésben: a munkásosztály és a parasztság soraiban a legnagyobb az emelkedés. Ott, ahol a múltban a legnagyobb volt az elmaradottság. És az olvasás tartalmi szintje is sokat emelkedett. A ponyva jórészt eltűnt. A helyét elfoglalta a jó, vagy a legalábbis jobb irodalom. Olyan könyvtári hálózatot építettünk ki, amilyennel egyetlen kapitalista ország se dicsekedhet. Ez a dolog egyik oldala. A másik oldal viszont az, hogy még ezekkel a nem lebecsülendő eredményekkel együtt se mondhatjuk el önmagunkról, hogy olvasó nép vagyunk. Az ország írni-olvasni tudó lakosságának — ide értve a nagyobb iskolásokat ls — alig több, mint 25 százaléka az, aki rendszeresen olvas. És a többi 75 százalék? A fennmaradó háromnegyed rész? Van egy 15—20 százalék, aki időnként, rendszertelenül, elolvas egy-egy könyvet. A többi: egyszerűen nem olvas. Felnőtt lakosságunknak több mint fele nem ismeri az olvasás örömét. Nem ismeri azt az örömet, amikor egy jó könyv elolvasásával lélekben, tudásban, emberségben. a világról való ismereteiben többnek érzi magát az ember. S bár — mint az imént már írtam — a felszabadulás óta sokat nőtt a munkások és a parasztok olvasottsága, a nem olvasók arányszáma közöttük még mindig a legmagasabb. Főleg a parasztok között. A falun eladott könyvek mennyisége, értéke évről-évre nő — de hol van még mindig a falusi lakosság arányszámától?! Miért mondom el mindezeket, éppen a könyv ünnepén? Talán, hogy ünneprontó legyek? Éppen ellenkezőleg: hogy világosabbá tegyem az ünnep, a könyv ünnepének az értelmét. Azt, hogy itt nem egyszerűen csupán valami formális dologról van szó. Nem arról, hogy mert ez szokássá, hagyománnyá vált, ünnepeljük "a könyvet, a betűt; hogy ünnepi szavakkal felemlegessük szép eredményeinket. Persze, beszéljünk arról is, ami eredmény. I^együnk büszkék mindarra, amire büszkék lehetünk. De ne hallgassuk el azt se. hogy nagyon sok még a tennivaló. Az ünnepi könyvhét nemcsak szép hagyomány, hanem eleven, sürgető tennivalók alkalma. A könyv, a betű. a szellemi kulturálódás további elterjesztésének az alkalma és lehetősége. Ünneplés azokkal együtt, akik számára már életszükséglet a könyv; — és a beszélgetés. a tanítás, a felvilágosítás, a szóértés alkalma azokkal, akiket még ezután kell meggyőzni a könyvolvasás hasznáról és szépségéről. S én erre az utóbbira tenném a hangsúlyt. A meggyőzésre. Az új olvasóközönség meghódítására. Azokat se szabad kihagyni az ünnep örömeiből, szépségeiből, akik már szeretik a könyvet. Ez igazságtalanság lenne. De tulajdonképpen a könyv-szeretők is úgy ünnepelhetnek a legméltóbban.. ha — legalább ezen az egy héten át —. maguk is propagátoraivá válnak a könyvolvasásnak. A könyvhét sikere nemcsak azoknak az tlgye, akik hivatásszerűen foglalkoznak a könyvek kiadásával, propagálásával, elterjesztésével. Ez mindnyájunk ügye: országos közügy! Azt mondják, hogv a mással megosztott öröm: kétszeres öröm. S ez igaz. A könyvet szeretök úgy szerezhetnek maguknak kétszeres örömet ezen az ünnepen, ha nem csupán a legjobban vágyott új könyvet szerzik meg a maguk számára, hanem új olvasókat, új könyvbarátokat is hódítanak a ma még nem olvasók — sajnos — hatalmas táborából. Az ünnepi könyvhét után mindig úgy szoktunk számot adni, hogy elmondjuk: ennyi, meg ennyi kötet könyv kelt el, ekkora összegben. S ez az összeg évről-évre emelkedni szokott. Reméljük, az idén szintén így lesz. Persze, az üzleti forgalom számai, adatai se mellékesek. Az ünnepi könyvhét ugyan elsősorban nem üzleti alkalom. — de a mutatószámai mindig túl is mutatnak az üzleten. Kultúrpolitikai mutató számok is ezek egvben. De az igazi eredmény mégis az lesz, ha az eladott könyvek számának, az üzleti forgalomnak az igazi fedezetét minél több új olvasó jelenti. Az ünnepi könyvhét nemcsak általában a könyv ünnepe. hanem ezen belül különösképpen a magyar irodalom, mégpedig mindenekelőtt az élő magyar irodalom ünnepe. A könyvheti kiadványok középpontjában is élő irodalmunk művei állanak. És az eddig bevált író—olvasó találkozók megsokszorozódnak. Mindez egyáltalán nem jelenti akár a klasszikus irodalom, akár a külföldi irodalom lebecsülését. Sőt! Egyszerűen arról van szó. hogy az ünnepi könyvhétnek fejlődő, új szocialista irodalmunkat kell mindenekelőtt szolgálnia. Nem, mintha minden kor és az egész emberiség értékeit nem éreznénk a magunkénak. — de mégis ez az irodalom az. amelyet a legközelebb érezhetünk magunkhoz. A mi új valóságunk talajából nőtt. a mi világunkról a leghitelesebben tud szólni, s éppen ezért a szocialista ember formálásában a legtöbbet tud segíteni. De csak akkor, ha mi is ápoljuk, segítjük. Bírálattal is, ha kell. De meglevő értéke: megbecsülésével is. A statisztika adatai azt mondják, hogy az elmúlt években megnőtt az új magyar irodalom olvasottsága. Egy könyvkiadói adat szerint 1960 és 65 között kereken megkétszereződött a kiadott ú.i magyar művek példányszáma. Ez nyilván azt' is jelenti, hogv új irodalmunk igazabban, őszintébben és magasabb művészi színvonalon beszél mai életünkről, annak konfliktusairól, a mai ember gondjairól és örömeiről. Nos, ez az ünnepi könyvhét szolgálja még jobban fejlődő, uj irodalmunk és népünk találkozását! Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A buddhisták követelték a bábkormány lemondását Hegyei tanácsülés A BNV hírei Az árulók orca A kételkedéstől a meggyőződésig A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága május 25., 26., 27én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül meghívottként részt vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökei, a Minisztertanács tagjai, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, vezető közgazdászok, főhatóságok és tömegszervezetek képviselői. A Központi Bizottság napirendre tűzte és megtárgyalta a gazdasági mechanizmus reformjának és a III. ötéves tervnek irányelveit. Ezt követően folyó ügyeket tárgyalt. A Politikai Bizottságnak a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló előterjesztését és a határozat-tervezetét Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára ismertette; a ITT. ötéves terv irányelveiről szóló előterjesztés és határozattervezet előadója dr. Ajtai Miklós, a politikai Bizottság póttagja volt. A két előadói beszédet széles körű, beható vita követte. A vitában az ülés résztvevői közül harmincan vettek részt. Felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első j titkára is. A vita után a Központi j Bizottság a következő határozatokat hozta: O

A gazdasági mechanizmus reformjának irányelveit egyhangúlag elfogadja és úgy dönt, hogy a határozatot, valamint. Nyers Rezső előadói beszédét a Népszabadság 29-i, vasárnapi számában nyilvánosságra hozza. O

A III. ötéves terv irányelveit egyhangúlag elfogadja és javasolja a Miniszteretanácsnak, hogy az elfogadott irányelvek alapján készített tervtörvény-javaslatot terjessze az országgyűlés elé. (MTI) fl Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatást Hivatala közli: A Minisztertanács pántokén ülést tartott Az Országos Tervhivatal- elnöke e lőtér jesztette a népgazdasági harmadik ötéves tervéről szóló törvény tervezetét A kormány a tervezetet megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy megtárgyalás és jóváhagyás végett az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. (MTI) Pár!- és tanácsi delegáció tíz nappal korábban /esz utazott Szegedről Odesszába őszíborűck A szegedi járás falvaiban pontjának szakemberei több Tegnap, pénteken Szegedről öttagú párt- és tanácsi küldöttség utazott Odesszába, a szovjet testvérváros pártbizottságának és tanácsának meghívására. A küldöttséget dr. Biczó György, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke vezeti. Tagjai: dr. Varga Dezső, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője, Laza Etelka, a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese és Tóth József, a Szeged m. j. városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője. a nagyüzemi gyümölcsösökben és a házak körüli kertekben szépen fejlődik az őszibarack, s a kedvező időjárás következtében tíz nappal korábban várható az érés, mint más esztendőkben. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő KözSzabadkai népfrontküldöltség Szegeden Jugoszláv-magyar baráti est A Hazafias Népfront és a KISZ Szeged városi bizottságának, valamint a szegedi nőtanácsnak a meghívására tegnap, pénteken a déii órákban háromnapos baráti látogatásra. Szegedre érkezett a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége szabadkai bizottságának delegációja. A küldöttség v® zetője Nagy Kanász Lázár, a JDNSZSZ szabadkai bizottságának elnöke. Tagjai: Sztipics Gyúró, a JDNSZSZ szabadkai bizottsága eszmeipolitikai bizottságának elnöke, Fejes Szilveszter, a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség szabadkai bizottságának elnöke, Raicskovics Erzsébet, a nőszövetség szabadkai bizottságának elnöke, Péics Rózsa. a Gyermekvédő Egyesületek Szövetségének szabadkai titkárságának tagja. A vendégeket a röszkei határállomáson Hofge sang Péter, a népfront városi bizottságának titkára, Biró Lajos, a KISZ megyei bizottságának első titkára, dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára és Tari Jánosné, a városi nőszövetség titkára fogadta, köszöntötte, A délután f® lyamán a vendégek kis sétát tettek a városban, majd a népfront városi bizottságának székházában találkoztak és időszerű kérdésekről beszélgettak a népfrontmo®galom megyei éa városi bizottságának tagjaival Este a Juhász Gyula Művelődési Otthon nagytermében nagy sikerű jugoszláv —magyar baráti esten vettek részt, amit a népfront és a KISZ városi bizottsága a májusi békehónap k® retében rendezett A forró sikerű baráti esten Tari Jánosné megnyitó szavai után dr. Földi Gábor mondott tetszéssel fogadott beszédet. Nagy taps közben köszöntötte a baráti est résztv® vőit a szabadkai küldöttség nevében Nagy Kanász Lázár. Éltette a jugoszláv és a magyar nép. benne Szeged és Szabadka lakosságának barátságát. Az est második részében kulturális műsor követk® zett. Az Építők Ladvánszki Kórusa Kertész Lajos karnagy vezényletével délszláv népdalokat adott elő, majd a KISZ Irodalmi Színpada Zsolnai József főiskolai tanársegéd bevezető előadása után „Ember a porondon" címmel jugoszláv irodalmi összeállítást adott. Szilágyi János művészeti vezetésével, Dubecz György rendezésében. ÉH ízben tartottak termésbecslő szemlét, fajtánkénti értékelést. Ezek szerint a tájkörzetben legelterjedtebb Ford őszibarack jó közepes termést ígér, de az Amsden* az Alekszander és más közép- illetve késői érésű fajtáktól is kielégítő hozamot várnak. A tavaszi fagyok csupán a korai Mayflowerben okoztak kárt, de ez sem nagymérvű. Az esőzések következtében helyenkint 1® vélfodrosodás lépett fel, ami azonban megszűnik, ha szárazabbra fordul az idő. A kártevők megjelenését előrejelző állomások figyelik, különös tekintettel a barackmoly elleni védekezésre A gyümölcs szállítási előkészületek már megkezdődtek: kétszázötven vagon árura kötöttek szerződést s ebben a szatymazi és a rúzsai gazdák járnak az élen. A hagyományos országos őszibarack kiállítást az idén július 23-tól 26-ig rendezik meg Szegeden. Ezen jugoszláv gazdaságok is képvisetetik magukat. A HUNGAROFRUKT Vállalat pedig olasz és francia árut mutat majd be export csomagolásban. ÍScmoevJ KárotTTiá fetv.) A szabadkai kflwmtfség fn<r» dása a röszkei határálloAGcmini-9 fcl!övcsenefc ujabb halasziasa • Cape Kennedy (AP Reuíer) Cape Kennedyben pénteken úgy határoztak, hogy a Gemini—9 űrhajó kilövését, amit május 31-re tűztek ki, június l-re halasztják. A szakértők ugyanis nem képesek május 31-re befejezni a célrakéta megfelelő előkészítését. Az Atlas-Agena rakéta-kombinációt június 1-én, szerdán, magyar idő szerint 16 órakor lövik fel, míg a Gemini—9 űrhajót 17.39 órakor indítják útjá<