Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-26 / 123. szám

MAI VENDÉGÜNK: Húsz ország A kenderfonógyár műszaki brigádja újvidéken Befejeződött a nemzetközi árumintavásár „1963. szeptember 1: Ábrahám Jenő és Joo Miklóe 18-tól a textilipari technikum negyedik osztályába járnak." „Október 10. Ambrus Ferenc eredményesen elvégez^ te a közgazdasági technikumot, a brigád tagjai gratuláltak neki." Ilyen és hasonló bekezdésekkel találkozik az olvasó már a vörös bőrű brigádnapló elején. S ugyanilyen a folytatás is: sok szó esik a tanulásról, tanfolyamokról, izgulásról, vizsgákról. Az eredmény® befejezést is megörökíti egy-egy mondat: a gratulációkról, s a közös megünneplésekről is szó van az emlékeket, örömöket, gondoltat őrző vaskos könyvben. Csak szűk körben sikerült találkozni a rangos műszaki kollektíva tagjaival, akik már a szocialista címet is magukénak vallhatják. A kör azért szűk, mert a fonodái műszaki „ifjú gárda". a fonó I., II. és III. ..parancsnoksága" szinte sohasem tud telj® létszámban összegyűlni, ldnek ebben, kinek abban a műszakban 'an tennivalója, s tennivalóik mindig sürgősek. Ezt a szétszórtságot összetartással, ezt a külön dolgozást együttmunkálkodással ellensúlyozni már maga is érdem. Tanulni, tanulni A tíztagú munkacsapatból öten jelentek meg Karácsony i Pál vensenyfelelős kis szobájában. Ambrus Ferenc, a Műszak I. brigádvezetője — aki egyébként üzemvezetői tisztet tölt be itt a kenderfonóban —, egymás után mutatja be az érkezőket. A kurta hajú, jókedvű Mári Györgyöt, a nyáriasan barna Ábrahám Jenőt, a magas hajú. szerényen mosolygó Habik Tibort, s a fekete, energikus fellépésű Meggyes! Mihályt. Míg a távollevők névsora összeáll Bite István, Farkas Ferenc, Joó Miklós, Szilasi Béla és Török Tibor nevéből — néhányan órájukra pillantgatnak, mentegetőzve, hogy hamarosan menniük kell. Ilyenkor dél tájban Ugyancsak sűrűsödik a művezetők dolga. Fiatalok valamennyien. Rövid fejszámolás után 25 éves korátlagban egyezünk meg. Technikusok, de jó néhányan már mint a gyár dolgozói ®ti tagozaton végezték a középiskolát, így nyert képesítést Ábrahám Jenő. Bite István és Megygy®i Mihály is. — Én már textiltechnikusként kerültem ide — hajol előre Mári György, rövid hajában szürkés szöszszel. a fonoda e jellegzetes „jelvényével". — Utána nagy fábe vágtam a fejszémet. műszaki egyetemre jelentkeztem. De az túl nehéz volt — vallja meg őszintén —, így felsőfokú gépipari technikumha iratkoztam be. Eredményeik summája 1959-ben az alapító brigódvezető, Berta István kivételével még mind segédművezetők voltak a kollektíva tagjai. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, hullámvölgyben is, hullámhegyen is járt a műszaki munkacsapat, de a sok tanulás, a kitartó munka végül is magasabb szintre emelte őket Eddigi eredményeik summáját, a szocialista brigád címről tanúskodó oklevelet idén április 4-én vették át. Az iskola után a gyári gyakorlat iskolája és gyakorlati munka közben további elméleti ismeretgyüjtéss — szép, érdek®, de nehéz esztendők lehettek ezek. Ki-ki előbbre lépett tudásban, s ki-ki arra a posztra került, ahol legnagyobb szükség volt képességeire. Hat művezető, egy főművezető, egy diszpécser- és egy technológus — íme a tagság foglalkozási listája. Hogy büszkék fejlődósükre-haladásukna, ez természetes. A régi brigádvezető, Berta István már csak tiszteletbeli brigádtag. A városi pártbizottság ipari osztályán dolgozik. De amint 6 a gazdasági munkát segíti, a politikai munkával is, ugyanúgy kapcsolódik öszsze itt a fiatal műszakiak tevékenysége a politikaijai. — Ambrus elvtárs a pártalapszer vezet oktatási felelőse — mondja Mári György, az üzem KlSZ-titkára. — Meggy esi szervezőtitkár a párt-alapszervezetben. Farkas alapszervezeti titkár a KISZ-ben, Habik pedig a csúcsveze tőség szervező titkára. Képzettség és tudásszomj — Minden hónap első vasárnapján tartjuk a brigádértekezletet — mondja az élénk szemű, zömök Ambrus Ferenc, (ö egyébként nem is olyan régen lett brigádvezető. Elődje, Meggy esi Mihály sok elfoglaltságára hivatkozva mondott le. Hogy mért esett rá akkor a választás, arról tréfásan így számol be a brigád „jegyzője": „Figyelembe vettük munkabeosztását és adottságait — például frizura, testsúly. — Ambrus elvtárs biztosított bennünket, hogy jó vezércsillagunk lesz".) Az ilyen összejöveteleken beszélik meg a feladatokat. Itt vetődnek fel az ötletek, ilyenkor szegődik egy-egy jó gondolat nyomában a „kollektív böl®eség", hogy makacsul. sok-sok fejtörésen át próbálkozzon a megvalósítással. Szellemi erejükből, gyakorlati szaktudásukból, érdeklődő tudásszomjukból jó sor újításra tellett már eddig is. Személyre vagy csoportokra szólók a feladatok, gyakran „duók", „triók" alakulnak megoldásukra. A laikusnak persze nem anynyina a témák — csapágybetétek bakelitből, metamid műanyag alkalmazása, szalagvezetők módosítása a Spdnbau-gépeken, szalagkiemelő henger meghajtása stb. — mondanak sokat, lianem a témák sorozata. Még ha nem mondanák ls, kitalálhatná akárki, amit Habik Tibor magyarázatul megjegyez: — Bennünket főleg az ilyen, munka során felmerülő problémák, a napi feladatokból adódó gondok foglalkoztatnak. Vannak kisebbek, nagyobbak, a fontos az, hogy megoldjunk valamit, ami előbbre viszi a termelést, könnyíti a dolgozók munkáját, biztonságosabbá teszi a gépet. Nem adják fel Érthető, hogy mint művezetők is, mint újítók is szorgos olvasói a műszaki könyveknek, s nagyon örülnek a nemrég avatott új könyvtárnak, a nagyobb lehetőségnek. Forgatják a speciális kenderipari kiadványokat, tájékoztatókat, lépést akarnak tartani a műszaki haladás nagy lépteivel. Tagjai a Textilipari Műszaki Tudomány® Egyesületnek. — őszintén szólva adódnak olyan feladatok, amibe beletörik a birakánk — mondja a brigádvezető. _ Régóta mot®zkál mindenkiben a , ,Sof tener-probl énia", sajnos mindeddig eredménytelen a fejtörésünk. Van bennük annyi technikusi makacsság, hogy nem adják fel: amit szükség®nek tartanak, arról nem mondanak le egykönnyen. Simái Mihály Minden esztendőben meg- törpe traktorok, a kis vágó- Sajnos, a magyar mezőtartják Újvidéken a Nem- szélességű, erögépvontatás gazdasagi gépipar nem képzetközi Mezögazdasagi Áru- nélküli motor® kaszálógépek viseltette magát elegge az míntavásárt. Az idén május különböző formái keltették áruminta vásáron. A kiállító közepén rendezték meg sor- fel. A kiállítás azt mutatta, téren csak két magyar unirendben a 33. kiállítást, hogy a legtöbb országban verzális erőgép jelképezte amely e hét elején zárta be már megoldották a mezőgaz- gépgyártásunkat. Pedig a kapuit. A nagy hagyományú dasági nagyüzemek általá- vásárt élénk üzleti tevékenykiállítás és vásár 20 ország nos gépesítését és m®t a ség ós szám® üzletkötés jettermékeit sorakoztatta fel. részmunkák, a háztáji, ház lemezte. A jug®zláv keresmi-ntegy 360 ezer négyzetmé- körüli gazdaságok nagyobb kedelmi szerveken kívül 24 terén. A jug®zláv vállalato- mértékű gépi ellátása került államból érkezett gazdasági. kon kívül többek között a előtérbe. Ez minden kiállító kereskedelmi küldöttség és Szovjetunió, Csehszlovákia, cég számára megadta a to- üzletember az árumintavásár• Lengyelország, Kanada, vábbi gyártmányfejl®ztési ra Franciaország és az USA is programot. A Szovjetunió A vásárignzgatóság öeszeré6zt vett a nagyszabású be- pavilonja azt mutatta, hogy sltése szerint mintegy 600 mutatón. készült is az ilyen változásra, ezer látogató kereste fel a A vásárra 1300 kiállító vo- mert a nagyüzemi gépek kiállítást, akik között szemellett a kisgépek sem gediek is jócskán voltak. A hiányoztak termékei sorából, magan-turistákon kívül köAz újvidéki Agrovojvodina zel 400 látogató utazott ki is tárgyalásokat folytatott a Újvidékre az IBUSZ szegeszovjet képviselőkkel mint- di irodája által szervezett csoportokkal. T. J. nult fel a legkülönbözőbb szántóföldi, állattenyésztési, élelmiszer és vegyipari, mezőgazdasági-gépipari termékeivel, és ezen belül a talajelőkészítéstől a termékek egy 400 kistraktor behozatavégső előállításáig tartó ter- Iára. melési folyamatokat Í6 bemutatták. Mi jellemezte az újvidéki mezőgazdasági árumintavásárt? Elsősorban a mezőgazdasági kisgépek előállításának és forgalmazásának térhódítása. Eddig csaknem valamennyi hasonló jellegű kiállításon a nagyüzemi, nagy teljesítményű nehézgépek foglalták el a vezető helyeket, m®t viszont ezek háttérbe szorultak. A különböző országok kiállítói bemutatták ugyan mezőgazdasági gépgyártásuk nagyobb egyedeit, de a fö érdeklődést a különböző motk>r®kapák, a KE PERMyő iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiniii A „csodatevő" hasznosi Mária Bátrabban politizálnak Tovább fejlődött a KISZ-oktatás Az ifjúság neveléséből a ipari termeiét; gazdasagossáKISZ évről evre növekvő ga stb. kérdéseivel foglalfeladatot vállal. Ezt blzo- kozó előadásokat végig nagy nyitja a fiatalok minden figyelemmel kísérték, korosztályát megmozgató Ugyanígy a társadalom és akcióprogramok sorozata és az egyén viszonyával foglala KISZ évenként megismét- kozó tanulmányi körök iránt is fokozottabb az érdeklődés. A magénélet erkölcséről, az alkotómunkáról, az egyéni boldogságról szenvedélyes viták zajlottak le. Mindez azt mutatja, hogy az oktatási tervek összeállításakor a városi KISZ-bizottság helyesen látta meg az ifjúságot legjobban foglalkoztató problémákat. Sikerült a leaíőbb célt elérni: a szervezett KISZ-oktatás a fiatalok Érdekes dokumentumfii- tetni. betemetni a kutat — met mutatott be kedden ®te vagy kiépíteni egészségügyi a televízió. Alkotói — Pász- leg elfogadhatóvá? Segít is a tory János rendező és Koz- mérlegelésben, figyelemre ma Béla operatőr — felke- méltó szempontokat tolmár®ték a Mátra nyugati ré- csol a megkérdezettektől. A szén. Hasznos és Mátráké- kutat — mondja egy orv® resztes között, a közúttól — kár lenne betemetni, párszáz méterre, a hegyte- úgyis kevés a víz a Mátrátőn a csodavárók és hiszé- ban, márcsak a kirándulók kenyek társadalmi munká- kedvéért is megéri, hogy jávai épült falloskúti kápol- rendbehozzák. S ha a kápolnát. Bár a dokumentumfilm na nem ls hivatal®, nem éppen filmművészeti szem- lenne hely® lebontani, ezpontból gyengén sikerült, zel megsérteni azokat a szealig, illetve zavaróan mutat- rencsétlen embereket, akik kozott csak a képsorok vá- t®ti és lelki szenvedéseikre gásában, összeállításában a enyhülést keresnek csodavárendezői munka, nem aknáz- ró. elkeseredett hitükben, ták kl az alkotók az anyag- Közmondásiszerűen minden ban rejlő lehetőségeket meg- csoda hét napig tart. s majd közelítőleg sem, mindazon- megunják ezt az ál-csodaáltal lekötötték és elgondol- helyet is. Ez valószínű — koztatták a nézőt. Vagyis Itt feltéve, ha a babona haszonmaga a közvetített valóság élvezőit leleplezzük, pellenvolt az érdek® és az alkotók gérre állítjuk, a rájuk bizolödő oktatási tevékenysége. Sokszínű program A Szegedi Konzervgyár hódmezővásárhelyi telepén a munkásfelvételeke! 966. V. 26-ÁN MEGKEZDI. Jelentkezni lehet a hóanezővásárhelyi telepen reggel 8—10 óráig. S 78 255 AZ EXPRESS IFJÚSÁGI IRODA május 29-én vasárnap KÜLÖNVONATOT INDÍT SZEGEDRŐL BUDAPESTRE a nemzetközi vásárra , ugramban: vásárnézés, sétahajózás, a Népstadionban két bajnoki mérkőzés megtekintése szerepel, lészvétell díj: 100— forint. Jelentkezni lehel korhatárra való tekintet nelkul a KISZ SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁN, május 27-ig. K. 230 érdeme annyi, hogy felfigyel lek rá. a publikum elé tárták. Pár mondatban körülírva ez a valóság így hangzik: az említett hegyen forrásra bukkantak az emberek: egy helybeli asszony (ő maga mondja magnetofonra a film alkotóinak, hogy sokat szenvedett, volt már a Lipótmezőn is — nem kell sok kommentár) Máriát látta ott. Elterjedt a hely csodatevő híre. melyet egy álbéna meg'gyógyulása látvány®an bizonyított. Jöttek a testi és lelki betegségben, nyomorúságban szenvedők, s aki hitte, hogy könnyebbeaett, propagandát csinált, akj nem, az hallgatott. Gyűlt a pénz. melyet a csodalátó asszony állítólag elvesztett, közben adományokból kápolna épült, mely máig felszenteletlen. Ma ls gyűlnek az adományok, jönnek a csodavárók és a haszonremélók (mint a miséző álpap. aki civilben budapesti TÜKER bérelszámoló), de a fallosi kápolna gazdátlan — sőt mondhatjuk: maszek búcsújáróhely. A film megszólaltat másokat is. Az egyházat, mely tartózkodásra inti hívőit az eféle csodavárással szemben. Az egészségügyi vezetőket, akik col! baktériummal fertőzöttnek találták a kút vizét. A nézőnek teszi fel a kérdést és gondolkodásra késztetve választ vár rá, mi a megoldás: szent helynek nyilvánítani a kápolnát — vagy megszünnyosodó csalásért szükség szerint felelősségre is vonjuk. N. F. A Szeged vároei KISZ-bizottság 1965-66-® oktatómunkája a korábbi évekhez képest sokszínűbbé és célkitűzéseiben gazdagabbá vált. Az üzemek, vállalatok, intézmények és iskolák KISZ-szervezeteiben működő különféle tanfolyamok vitafórumává vált. témáját a fiatalok érdeklőd®e szerint állították össze. A marxizmus—leninizmus ®zméivel. az MSZMP politikájával, a szocialista épíA pártszervezetek támogatásával 1965—66-ban összesen 26 IPMBHBB^B ^HH ezren vettek tanult® feladataival, az ínterna- r.lknyi mozgalomban, továbcionalizmussal és az aktuális bi 3 ezer KISZ-fiatal pedig világpolitikai ®eményekkel a szervezett KlSZ-oktatájegyaránt megismerkedtek a }*"• ^Mtéevők száma a „ korábbi evekhez kepest torésztvevők. Megnőtt a gaz- v4bb emelkedett, s ma mar aasági kérdések iránti ér- eléri Szeged vár® lakossádeklődés is: az ipari, gazda- gának az egyötödét, sági szakkérdésekkel foglal- A siker titkát elemezve kozó körök száma az elmúlt elsősorban a párt szerepét oktatási évben egyről tizen- kell említeni. Az üzemekhatra emelkedett. ben, vállalatoknál szoros A KISZ-szervezetek által kapcsolat alakult ki a pártválasztott témák legnagyobb szervezetek cs a KlSZ-szertésse találkozott a fiatalok vezetek között. A párt-, érdeklődésével: az új gazda- gazdasági és szakszervezeti ságirányítási rendszer szük- vezetők sok esetben szeméségességével, az ár- és bérpo- lyesen is részt vettek a taktikai intézkedések okaival a nulmányi körök munkájáI KGST és a Közös Piac, az ban — s ez jelentősen vonzotta a fiataiolcat. Különösen jó kapcsolat alakult ki a húsipari vállalatnál, a gyufagyárban, a KÖJÁLLnál, a fonalfeldolgozó vállalatnál, a védőnőképzőben, a vas- és fémipari ktsz-nel es a Kossuth Zsuzsa ápolónőKépzőben. Az itt tartott KlSZ-löglalkozásokon majdnem minden esetben hiánytalanul megjelentek a résztvevők. Egy-egy különösen font® ideológiai előadás megtartását, vitavezetést a párttitlcárok vállalták. Több KISZ-szerveaet közvetlenül a vár®i pártbizottságtól kapott ilyen esetekben támogatást, Százezer nyári napközis A Művelődésügyi Minisz- ban június közepén nyíló térium tájékoztatása szerint táborokban változat®, hasza nyári napközis táborokban n® időtöltési lehetőséget a szünidő alatt több mint bizteeítanak. A foglalkozások százezer tanulóról gondos- zöme játék és sport lesz. Nem kodnak majd. mialatt szüle- feledkeznek meg azokról a ik dolgoznak. Üj tábor nyi- gyerekekről sem. akik valalik egyebek között Dunaúj- milyen tantárgyból megbukvárosban, ózdon, Kazincbar- tak őket a jó tanulók korrecikán. petálják, készítik fel a javíA gyerekeknek az általá- tóvizsgára. (MTI) Alig&zoknya — ALIG VIZSGA Az oxfordi egyetemen megtiltották a lányoknak, hogy a vizsgákon az úgynevezett „aligszoknyát" hordják, amely a combokból többet mutat, mint amennyit takar. A rendelkezés szerzője Mrs Mary Proudfoot dékán azzal indokolja a drákói tilalmat. hogy az aligszoknya elvonja a férfihallgatók figyelmét munkájukról. A vizsgáztató tanárokról nem szólt Proudfoot asszony (A Proudfoot név szószerinti jelentése egyébként: büszke láb. A szerk.). Egy diáklány, a 22 év® Mary Kaldor így kommentálja a rendelkezést: egy férfi, aki a vizsgán a barátnőm mellett ült, később elmondta: „Nem tudtam levenni a sziemem gyönyörű lábairól." Végül is a barátnőm jól vizsgázott, a fiú pedig megbukott. A kötelező vizsgaöltözet: bokáig érő hosszú fekete szoknya, fehér blúz és négyszögletes akadémiai kalap, meg a fekete talár! Eredményes munka A városi KISZ-bizottság a napokban tartotta meg az 1965—66-® oktatási év zárókonferenciáját. A konferencia összegezve megállapította, hogy az oktatási tervek maradéktalanul megvalósultak. A KISZ-szervezetek munkájában egyre nagyobb szerep jut a rendszeres oktatásnak. s ezt a legtöbb helyen felismerték. Az oktatás rendszer® ebben. szervezettebben folvt. mint 1964-85ben. Jól segítette elő a fiatalok marxista—leninista szemléletének kialakulásai. M. 1. Csütörtök. 1966. május 26. DÉL-MAGYARORSZÁG d