Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-25 / 122. szám

A singapore-i miniszterelnök látogatásai LA Kuang-ju. a svngapore-i köztarsasag miniszterelnöke, felesege. valamint kísérete kedden délelőtt Péter János külügyminiszter tarsaságá­ban ellátogatott a Budapesti Nemzetközi Vásárra. A ven­degeket a vásár főbejáratá­nál Baczoni Jenő külkereske­delmi miniszterhelyettes és dr. Vitéz András, a Budapes­ti Nemzetközi Vásár igazga­tója fogadta. A singapore-i vendégek megtekintették a Magyar Tudományos Akadémia, a könnyűipar, a kohó- és gép­ipar. a vegyipar, az alumí­niumipar. az élelmiszeripar pavilonját, majd ellátogattak az angol és a szovjet kállí­tasi csarnokba. A vasárnézés után Péter János külügyminiszter ebé­del adott a vendégek tisztele­tére a Mátyás pince étte­remben. Li Kuang-ju és kíséreté­nek több tagja kedden dél­után látogatást tett Sarlós Istvánnál, a Fővárosi Tanács VT? elnökénél. Kwa Geok Choo asszony, a miniszter­elnök felesége pedig buda­A számok mögött... Az MSZMP Központi Bi­zottságának határozata a munkásosztály helyzetének megjavításáról 1958-ban je­lent meg. A határozat irány­elvei ma is élöek. megszab­ják a szocializmus epítese során végzendő feladatokat. Több mint hét éve Szege­den a párt- és állami szer­vek többször is megvizsgál­ták a eélkitüzesek megvaló­sításának eredmenyeit, ösz­szegezték a tapasztalatokat, melyeknek fel használása val a határozat további végrehaj­tása lehetséges. Ötödször Szeged II. kerületében most ötödször ertékelik a munkásosztály helyzetének alakulását. Nem véletlen m. hiszen a városnak ez. a kerü­lete főleg munkáslakta rész. itt kellett és kell még ezen­túl is különösen sokat ten­ni a múltbeli elmaradottság felszámolására. A jelenleg folyó tanácsta­gi beszámolókon a dolgozó tömegek a párthatározat óta eltelt több mint hét év eredményeit, hibáit teszik a pest üzleti negyedével. a | mérlegre, mondják el javas­belváros életével ismerke­dett. Vendéglátói kíséreté­ben betért a Budapest Divat­szalonba. ahol a tiszteletére rögtönzött divatbemutatón ízelítőt kapott a magyar nők nyári divatjából. Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások A KGST magyar—lengyel belkereskedelmi munkacso­portja a két ország belke­reskedelmi miniszterének ve­zetésével Budapesten meg­tartotta alakuló ülését. A tárgyalásokat folytatják. Tatisz János belkereskedelmi miniszter megbeszéli egye­bek közötöt a munkacsoport ügyrendjét, munkatervét. A munkacsoport elősegíti majd a magyar és a lengyel ke­reskedelmi árucseréket, ezen­kívül azonban a két ország kereskedelmét érintő problé­máikkal. ellátási kérdések­kel. a belkereskedelem gaz­daságossági. irányítási és szervezeti kérdéseivel, a ke­reskedelmi gépek és beren­dezések közvetlen cseréjé­vel. sót a kereskedelmi gép­lataikat, s mindezek össze­gezése kerül majd a tanács­ülés elé. amely a további teendőkről dönt. A pozitív változásokat leg­inkább a számok összeha­sonlításával lehet érzékeltet­ni. A szamok mögött vi­szont rengeteg munka, em­beri kapcsolat van, ami tar­talmilag igazolja a párt cél­kitűzéseinek helvessegét. Mert például az a tény, hogy a kerületi tanács 1959 évi tizenegy költségvetésével 19t>5-ben már több mint 22 millió forinttal gazdálkodott: az elmaradottság gyorsabb felszámolását, utak. járdák, vízvezetékek, csatornák épí­tését, a villanyhálózat bőví­tését jelenti. Üj iskolát, óvo­dát, bölcsődét, a régiek kor­szerűsítését. a közegészség­ügy fejlesztését, magukra hagyott öregek napközi ott­honait jelenti — hogy csak a legfontosabbakat említsük. ra alkalmas régebbi telete­ket korszerűsítették. Az állami intézkedések fokozták a dolgozók egyéni kezdeményezéseit is. 1959 óta több mint félezer családi ház építésére adott enge­délyt a kerületi tanács. Be­fejezték a kerületi előké­születeket Tarján telepen a harmadik ötéves tervben kezdődő nagyszabasű lakó­házépítéshez, s folyamatban van Baktón 750 családi ház telkeinek kialakítása. De a közérdekű feladatok válla­lását is fellendítették a párt­határozat nyomán tett in­tézkedések. Hat év óta lehet jelentő­sebb társadalmi munkáról beszélni a kerületben. Ez alatt az idő alatt többezren kapcsolódtak be a közös megmozdulásokba, s mint­egy két és fél millió értékű munkát végzett a lakosság. Négyezer javaslat Az egyéni és a társadal­mi érdekek találkozását, he­lyes összekapcsolását mutat­ja a demokratizmus széles­körű terjedése. Tanácsülése­ken. tanacstagi beszámoló­kon. választói gyűléseken hét esztendő alatt több mint négyezer közérdekű javaslat hangzott el. Ezek jelentős részét fel lehetett használni a határozat végrehajtása so­rán. A tanács aktívahálózatá­nak számbeli és tartalmi erősödeset igazolja, hogy kilenc állandó bizottságban, 20 albizottságban és a tár­sadalmi bizottságokban, leg­újabban pedig a 64 lakó­bizottság létrehozásával ma már több mint ezer a ke­rület rendszeres munkát végző, konkrét feladatokkal megbízott aktivistáinak szá­ma. A társadalmi életben te­vékenykedők között a mun­kások mellett megtalálha­tók a mezőgazdasági, az ér­telmiségi és alkalmazotti foglalkozásúak, a magánkis­iparosok és kiskereskedők képviselői is. A párthatározat megvaló­sításának eddigi tapasztala­tai azt igazolják. hogv a munkásosztály életkörülmé­nyeinek fejlődése egyenlő az általános életszínvonal emelkedésével. Ezért vallják magukénak más dolgozó re­tegek is. ezert, kapcsolódnak mind nagyobb tömegek a feladatok végrehajtásába. K. J. A világpolitika hétköznapjai és a XXIII. kongresszus Készülődés a „borolimpiára' Az alföldi bortemő vidé­I keken az elmúlt hetekben í rendezték meg a megyei döntőket, legutóbb pedig a Komárom megyei és a so­mogyi borok vizsgáztak. Az eddigi tapasztalatok jók. Kü­lönösen a Bács-Kiskun és a millió forintos Csongrád megyei borok nyer­szemben j tek kitűnő helyezéseket. A legszebb és legjobb ma­gyar borok szeptember 5—15 között mérkőznek a Va.ida­hunyad-várban. a világnak szinte valamennyi borterme­lő országából a budapesti borolimpiára érkező borok­kal. De ott lesznek szeptem­ber 6—18 között a mezőgaz­dasági múzeumban készülő nagyszabású borkiállításon is. A nemzetközi borverseny­re és kiállításra eddig 12 or­szág több mint 200 borfajtá­val nevezeti be, (MTI) Tízszeres termés a tudomány segítségével Hót óv változásai Hét év alatt a kerületre azelőtt jellemző szatócske­reskedelem helyett meggyor­sult a lakosság ellátását minden tekintetben kielégí­tő kereskedelmi hálózat fej­lesztése. Oi peremboltok gyártás kapacitás cseréjével mellett műhelyház, általános is foglalkozik. (MTI) ' szolgáltatóház épült, az ar­II szovjet nagykövetség zovjet sajtó képviselőinek és a látogatása Szegeden Tegnap. kedden — a Csongrád megyei Hírlap és a Dél-Magyarország szer­kesztőségének meghívására — Szegedre látogatott A. M. Karpacsov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének tanácsosa, kulturális es sajtóattasé, valamint a Magyaroi-szágon akkreditált szovjet újságírók csoportja: A. Korzin. a Szovjet Híradó főszerkesztője. V. M. Gera­szimor. a Pravda. H. Ro­gyionov. az. Izvesztyija és Ny. Jugov. a Novosztyi (APN) magyarországi tudó­sítója. Délelőtt a szegedi újság­íróélet vezetőivel, dr. Lókös Zoltánnal, a Dél-Magyaror­szág, Rácz Lajossal, a Csong­rád megyei Hírlap főszer­kesztőjével és más elvtár­sakkal találkoztak a sajtó­klubban. és időszerű kérdé­sekről beszélgettek. Ugyanitt Tari János, a Szegedi Sza­badtéri Játékok igazgatója tartott tájékoztatást az idei Szegedi Ünnepi Hetekről. Délután Arvai József, a Szeged m. j. városi tanács v+i elnökhelyettese a város­fejlesztés kérdéseit. Szeged helyzetét és terveit ismer­tette a vendégekkel. Találkoztak Csdpcnszki Istvánnal, a szegedi járási pártbizottság első titkárával is, akivel a szegedi járás életéről folytattak beszélge­tést. A délután folyamán a sajtóklubban a Szovjet Hír­adó ankétjára került sor az MSZBT Csongrád me­gyei szervezetének rendezé­sében. Ezen a lap olvasói vettek részt és mondották el véleményüket é6 kívánsá­gukat a közkedvelt lapról. Boros József, az MSZBT Csongrád megyei titkára méltatta a lap népszerűsé­gét és az olvasók számos kérését is tolmácsolta. A vendégek felkeresték a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet is. Itt (ér. Antal József, az intézet igazgatóhelyettese .számolt be tudományos eredménye­ikről, amelyben jelentős szerepet játszanak a szovjet tapasztalatok is. Ezt követő­en a Csongrád Vidéki Pin­cegazdaságot látogatták meg, ahol Király Ferenc igazgató ismertette a szov­jet sajtó képviselőivel az ott folvó munkát. Az esti órákban az Irinyi János egyetemi kollégium­ban vetítették le — a szov­jet nagykövetség bemutatá­sában — „A nagy győzelem 20. évfordulója" című met. amelyet a megjelent hallgatók élénk tetszéssel fogadtak. A filmbemutató alkalmával A. M. Karpacsov nagy figyelemmel kísért meleg hangú beszédet mon­dott az összegyűlt diákok­nak. A szovjet vendégek teg­nap este visszautaztak Bu­dapestre. Tudományos kutatók, pártmunkások, tanácsi ve­zetők, gyakorlati mezőgaz­dák találkozóhelye volt két napon keresztül a balás­tyai Móra Ferenc Tsz. Ellá­togattak ide szakemberek messzi dunántúli megyék­ből. a fővárosból, főleg azonban Csongrád megye falvai ból. Tanulmányozták azokat a ejazdasagi lehetősé­geket, melyeket a balástyai tudományos homoki gyepja­vítási kísérletek tártak fel. Gratczl Dénes, a Dél-alföl­di Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munka­társa három érvel ezelőtt kisparcellás kísérleteket ál­lított be az egykori balás­tyai. már-már alig hasznai­ható homokdünés, elgyomo­sodott közlegelón. A külön­féle tápanyagok hatására je­| lentkezö eredmények lát­' tán csakhamar arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogv az ; effajta területek is viszony­lag olcsón megjavíthatok, gazdasági értékük megsok­szorozható. Országos jelentőségre szá­mot tartó sikernek lehet­tünk most szemlélői. Olyan területekről, melyeken a fűtermés korábban száraz szénában számítva a 3. má­zsát is alig érte el holdan­ként. most már az elsö ka­szálás alkalmával 30 má­zsa körüli átlag száraz szé­natermést takarítanak be, méghozzá nagyüzemi mé­retekben. Mi az eredmeny nyitja? 1964 nyarán 90 kataszteri holdon tereprendezést vé­geztek, elegyengették a ho­mokhátakat, majd pedig úgynevezett homogenizáló mélyszántást végeztek. Egy mázsa szuperfosifát, egv mázsa nitrogén és 50 kiló kálisó kiszórása után rozsot vetettek, hogy a nagymér­vű gyom fertőzést megszün­tessék a területen. A rozs fii- | betakarítása .után 2 mázsa szu per foszfátot, egy mázsa kálisót juttattak a talajra. « | » egy újabb mélyszántás után vegyes fűmaggal újra telepí­tették a táblát. Bár a ke­reskedelem nem tudott olyan fűmag-féleségekkel szolgálni, rríint amilyenek feltétlenül szükségesek let­tek -volna, mégis várakozá­son felüli eredmeny szüle­tett. A szemlét követő an­kéton arról tárgyaltak a szakem berek: tulaj donkép­pen a kezünkben van nem­csak a szegedi járás 18 ezer holdnyi lei-omlott gyepfe­lületének, hanem az egész Duna—Tisza-közi homokhát­ság leromlott legelődnek a folyamatos feljavításéra al­kalmas módszer. csak még — mint. dr. So­morjai Ferenc. a Dél­alföldi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet nyugalmazott igazgatója elmondta — még finomítani. tökéletesíteni kell. Nagyobb méretű alkal­mazásához szükséges — mondotta dr. Daniska Jó­zsiéi. az. FM rét-. legel ója ví­tási szaktanácsadó szolgála­tának vezetője —, hogy ér­dekeltté tegyük az. újrate­lepítésekhez szükséges fű­magok termesztésében, és a területeken a szükséges víz­rendezési munkálatokat mi­hamarabb elvégezzék A vita során felszólaló dr. Nagy Miklós, dr. Fazekas Lajos, dr. Förgeteg Sándor, Kovács László kutatók. Nagy Sándor, a tsz elnöke és mások egyaránt elismeré­süket fejezték ki Gratczl Dénesnek Arról értesültünk, hogy már újabb 70 holdat készitenek elő telepítéshez, s menetközben korrigálják az új módszer eddig tapasztalt l'ogvatékosságait. Cs. J. S zovjet—olasz gazdasá­gi együttműködési megállapodás a Szov­jetunió gépkocsi-gyártásá­nak nagyarányú fejlesztésé­re, szovjet, segítség az Eufrá­tesz gátjának felépítéséhez, Koszigin latogatása Kairó­ban, az űj szíriai miniszter­elnök tárgyalásai Moszkvá­ban, szovjet jegyzék Bonn­hoz a német kérdésben, De Gaulle tábornok szovjetunió­beli útjának előkészületei — a felsorolt és az ezekhez hasonló diplomáciai és gaz­dasági lépések. amelyeket a Szovjetunió a XXIII. kongresszusa óta eltelt más­fél hónap leforgása alatt tett, joggal keltenek olyan benyomást, hogy az SZKP rendkívüli jelentőségű kong­resszusa után nagymér­tékben aktivizálódott a szovjet külpolitika. Érdemes és szükséges te­hát visszatekinteni a part­kongresszus munkájára ab­ból a szempontból i.s, hogy megvizsgáljuk: miként hat ki a gyakorlati világpoliti­kára. A mának legégetőbb és legsúlyosabb nemzetközi problémája a vietnami kér­dés: az amerikai agresszió megpróbálja elfojtani Dél­Vietnam népének függet­I lenségi törekvéseit, a hábo­! rü kiterjesztésével fenyege­tőzik az egész délkelet­i azsiai térségben és végső so­! ron világháborús veszélyt 1 idéz elő. Az SZKP XXIII. kongresszusa nagy nemzet­közi visszhangot kiváltva ítélte el az Egyesült Álla­mok népellenes, barbár vi­etnami agresszióját. A szov­jet kommunisták állásfogla­lása, amellyel az agresszió megszüntetését, a beavatko­zó amerikai csapatok teljes kivonását követelték. csat­tanós választ adott azokra a washingtoni hiú ábrán­dokra. amelyek szerint meg lehetne alkudni Vietnam dolgában ... A kongresszus az USA agresszióját elítélő nyilatkozatában ünnepélye­sen kifejezésre juttatta test­véri szolidaritását a hős vi­etnami néppel, a Vietnami Dolgozók Pártjával és a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Fronttal. A szov­jet pártkongresszuson a kel­lő nyomatékkal hangsúlyoz­ták. hogy a vietnami kér­dést csak akkor lehet meg­oldani. ha elismerik a VDK kormányának és a DNFF­nek a jogo6 követeléseit. A szovjet álláspont isme­retében kell tehát ezután végezniük számításaikat Wa­shingtonban az amerikai ve­zetőknek. de a moszkvai ál­lásfoglalás alapján kell számba veránök közvetítési lehetőségeiket azoknak az államférfiaknak is, akik „jó szolgálataikat" fel akarják ajánlani. A kongresszuson végzett értékelés a világpolitikában aláhúzta azt a jelenséget, hogy az utóbbi éveket az imperialista agresszió foko­zódása és a reakció élén­külése jellemezte. A szov­jet kommunisták megbélye­gezték korunk reakciójának fő erejét, a világcsendőr .szerepében fellépő amerikai imperializmust. Ennek a megállapításnak kiegészítő­je az. hogy a bűnös kalan­Újabb felmelegedés kezdődik A skandináviai központtal nemrég kialakult ciklonrend­szer első esapadékfront.ja — hűvös, helyenként viharos széllel kedden átvonult a Kárpát-medencén. Frontja viszont meg messze van. az. Északi-tenger és a Balti-ten­ger partvidékén közeleg. Hazánkban már hétfőn es­te megkezdődött a hidegfront átvonulása és kedd reggelig a Nagykanizsa—Salgótarján vonalig jutott délkeletnek. A reggeli csapadéktérképek sze­rint azonban kiadós, jó eső­ket csak a nyugati határvi­dékek kaptak. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán közölték, hogy egy ki­sebb anticiklonnvulvány most szárazabb, csendesebb időt hoz. Az erős északnyu­gati szél szerdára elcsitul, a kéleti országrészeken átme­netileg mérséklődik a meleg, viszont nyugaton — főleg a bőséges napsütés révén — újabb felmelegedés kezdődik. Már csak felhőátvonulásokra, szórványos kisebb esőkre kell számítanunk. A szerdai maximumok keleten 18. a Dunántúlon 23 fok körül ala­kulnak ki. dókra éppen a kapitalriniué általános válságának mé­lyülése és ellentmondásáé­nak kiéleződése ösztönzi mind fokzottabban az im­perialista Amerikát. A tőkés nlagon belüli ellentmondások vi­szont számos lehetősé­get nyújtanak a Szovjetunió számára a differenciált dip­lomáciai tevékenységhez, meg a rugalmas külkereske­delmi politikához. A Fran­cia Köztársaság elnökének küszöbönálló moszkvai lá­togatása minden bizonnyal példát szolgáltat erre, a szovjet—olasz gazdasagi együttműködési megállapo­dás pedig azt bizonyította, hogy az SZKP kongresszu­sán nem formálisak, voltak a kijelentések a tőkés orszá­gokkal való gazdasági kap­csolatok kiszélesítéséről. (Fi­gyelemre méltó, hogy ép­pen az Egyesült Államok igyekszik gátolni azt a fo­lyamatot, amelynek eredmé­nyeképp — mint Koszigin miniszterelnök hangoztatta — aiz utolsó öt évben a Szovjetunió kü 1 keres kedel­me a tőkés országokkal a másfélszeresere nőtt.) Az. SZKP XXIII. kong­resszusa az imperialista ag­resszivitás megnyilvánulási formái között hívta fel a világ figyelmét a nyugatné­met revansista mili tariz­musra. Azóta a szoi jet kor­mány jegyzéket intézett Bonnhoz és ebben leszögez­te, hogy a Szovjetunió a leghatározottabban ellenzi az NSZK atomfelfegyverzé­sét és szemben a bonni igé­nyekkel — megváltoztatha­tatlannak és véglegesnek minősítette az Odera—Neis­se-határt. A szovjet jegyzék nyolc pontban összegezte azokat a tárgyalási eleme­ket, amelyek a Szovjetunió és az NSZK viszonyónak megjavítása céljából megvi­tathatok, a nukleáris fegy­verek elterjedését megaka­dályozó nemzetközi szerző­dés megkötésétől kezdve mindkét német államnak az ENSZ-be való felvételéig. A szovjet kormány ezzel konstruktív javaslatokkal szolgált a német kérdés fo­kozatos megoldásához. A moszkvai kongresszu­son nagy figyelmet szentel­tek az űn. ..harmadik vi­lág" problémáinak, a nem­rég felszabadult országok megsegítése kérdéseinek. A szovjet diplomácia gyakor­lati lépései azóta igazolták a Szovjetunió külpolitikájá­nak e téren történő aktivi­zálódását. A szovjet kor­mányfő kairói látogatása szorosabbra vonté a szovjet —egyiptomi kapcsolatokat, amelyeket az olyan wa­shingtoni fenyegetések sem zavarhattak meg, mint hogy az Egyesült Államok nem szál­lítja le az EAK-nate ígért éleimisaermennyiséget... A szovjet—szíriai viszony fel­tűnő javulásának jele Zua­jen moszkvai útja és srr Eufráteszen megépülő ..má­sodik Asszuáni gát'' létesí­téséhez nyújtandó szovjet segítség. Hasonlóan mindeh­hez a szovjet—jemeni kap­csolatok is kedvezően áto­kulnak. Köaép-Kddjeai amely valaha óz ínupdrtaJ^H ták „védett vadászterülete11 volt, egyre jelentősebb a Szovjetunió tekintélye és be­folyása. J elképezheti a vftápiwA ebben a térségében mutatkozó fejlődés is. hogy — anrérrt ezt a XXITT. kongreasaHw wmgjkuS­ten megáttapftotta — ka­runkban a történetiül fejüfc riés fő irányát a »znei«N»­ta világrendszer, s azok arz erők határozzák meg, ame­lyek az impierializrmis el­len, az emberi társadalom szocialista átalakításáért harcolnak. teerte. 1966. mája. K. «fJÍ« 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents