Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

Az ismeretterjesztés legfejlettebb formái A tudományos ismeretter- mi szervek, intezmények Jeszt.es jelenlegi legmaga- együttműködése; sabb es legszervezettebb 4. a közönségszervezésben formai a szabadegyetemek, szakítottunk az olyan szerJelenlegi forumjukban az vezési stílussal, hogy csak ismeretterjesztő társulat altalában propagáltuk ren1954-ben hozta létre őket es riezvényeinket. helyette feladatait_ így határozta konkrétabban alkalmaztuk a meg; „Elóadasainak téma- személyekhez szpló propaiikaja azokat az alapisme- sandát, a figyelemfelkeltés reteket ölelje fel, amelyek a módszerét. szocializmust épitö emberek általános műveltségének f® ... , ,, , vábbfejlesztcséhcz szükségé- Előadok es előadasek sok". A szabadegyetemi előadáAzöta nehánv e.setben sok megtartásához valóban újabb határozatok születtek azokat a szakembereket sia szabadegyetemi forrnak került megnyerni. akiktől kifejlesztéseitek elősegítése erdekében. Azonban tartósba mégiscsak Budapesten fejlődtek ki: József Attila Szabadegyetem immár több mint egy évtiezedes múltra tekinthet vissza. Hogy mas varasokban e vállalkozás mért nem lett. tartós es tömegméretű. annak számtalan oka van. Szerepet játszottak ebben anyagi és szervezeti okok is, aztán az 1956-os elenforradalom eszmei kar tevése. Ai első lépesek A tudományos ismeretterjeszt es ben a hely® és alkalmas formák megválasztása mindenkor nagy jelentőségű. Ilyen hasznos formáméi tán elvárhattuk — ® ebben nem is csalódtunk —, hogv mondanivalójukat a tudomány® ismeretterjesztés legkorszerűbb követeimenyeinek megfelelően tolmácsolják. Nem a teljesség igényével, de elmondhatjuk, hogy a tudományok olyan ismert kiváló művelői iéptek a közönség elé, mint többek között Stmi/b F. Brúnó, Törö Imre, Kalmár László akadémikusok. Kiszelt/ György. László Gyula, Halász Előd, Vajda György Mihály egyetemi tanárok. A jog. a közgazdaság, a pedagógia és a művészeti tagozatokon minisztériumok. ország® főhatóságok resn =VaL\ aZ beosztású szakembe1960-as evektől azakadenuadatában vagyunk annak, hogy nem a szabadegyetemi forma a tudományos ism® retterjesztés egyedüli és kizárólagos formája. Tevékenységünket továbbra ls sok irányban kell szerveznünk. De azt akarjuk, hogy már a közeljövőben necsak Szegeden és Csongrádon, hanem a megye valamennyi városában a szabadegyetem, mint a tudományos ismeretterjesztés jelenlegi legfejlek tebb formája, a rangjanak kijáró helyet foglalhassa el. Előrehaladásunkban lelkesítenek bennünket a tud® mányos ismeretterjesztés eddigi eredményei, amelyre hivatkozni annál is inkább aktuális, mert ez évben kerül sor társulatunk fennállása 125. évfordulójának megünneplésére. Szalontai József, a TIT Csongrád megyei szervezetének titkára Pártnapok Szegeden Május 23, hétfő: A Csöng- rendeltsége, a Neon kirenrád megyei Gyógyszertár dellség. és a Háziipari Szöközpontban a központ és a vpíkezet dolgozóinak. Dél_ . . utan 4 orakor. Eloat Kohászati Alapanyagellátó Vállalat dolgozóinal-. Délután 4 órakor. Elő adó: Dr. Szél Éva. Előadó: dr. Horuezi László. Május 25, szerda: A ruhagyárban. Délután fél 3. ElőA MAV nevelőintézetben adó: Perjési Lasz16a Gagarin, a Hámán Kató, és a siketek általános isA belvárosi 2-® pártszervezetben. a fémfeldolgozó és kólája és a Ságváritelepi ál- finommechanikai vállalat dolgozóinak. Délután 3 órakor. Előadó: dr. Bödő István. A Hungária Szállóban a szálló, a szálloda és Étterem vállalat, és a Csongrád talános Iskola pedagógusainak. Délután 6 óra. Előadó: Havasi Zoltán. Május 24, kedd: A Juhász Gyula művelődést otthonban az I., II., és a III. kerületi tanács, a városi ta- Me8ye' Vendéglátóipari Válnács és az idegenforgalmi lalat dolgozóinak. Délután hivatal dolgozóinak. Délután 4 óra. Előadó: Ozvald Imre. 4 óra. Előadó: Dr. Biczó György. Május 25-én, szerdán: A A Fegyveres Erők Klub- Haladás Tsz-ben déli m jában a téglaipari vállalat, egykor. Előadó: Balassy a GELKA, a Fogtechnikai Sándor. Vállalat, a Víz- és Csator- . . , , „ . . namú, a Hídépítő Vállalat A Marosi 2-es partszerszegedi építésvezetősége, a vezetben a CsemegekereskeKözúti Üzemi Vállalat ki- delmi Vállalat és a Tisza rendszerű ismeretterjeszt®. De az ennél magasabb szintű ismeretterjeszt® sem varathatott sokáig magára. Ezért került újólag Ismét napirendre a szabadegyet® mi formák felújítása. A kezdő lépésre 1962. decembereben került, sor. amikor a TIT Ország® Elnöksége ismételten állást foglalt a szabadegyetemi formák felrei léptek az elóadói emelvényre. köztük Szilbereky Jenő. Keserű Ján® miniszterheiyett®ek. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Meznerics Iván, az MNB jogi fó®ztályának vezetője. A szabadegyetemeken megtartott közel 300 előadás újítása mellett. A határozat előadói között 70 egyetemi eredményeként már 1962- ^ föiskoiai tanár, Illetve 63-ban, de fokent 64-65- , , ben a budapesti József At- oktato; ,Uö,.^öknak a szatlla Szabadegyetemen kívül ma. akik Budapestről utaz16 megyei TIT-szervezet tak Szegedre, vagy a mefogUlkozott kisebb-nagyobb ^ városaiba a vélmeretekben a szabadegvete- , , .... , mi formák szervezésével. lalt p'oadasok megtartására. Csak a köszönet hangján A Csongrád megyei siker A szabadegyetemek szervezése Csongrád megyében az 1064—65-ös ismeretterjesztő évadban került újólag előtérbe. Méreteit tekintve akkor még nagyon kis részét jelentette az előadás® ismeretterj®ztésnek. Gyökér® fordulatot az 1965 -66-® évad jelentett. Ekkor mór 33 szabadegyetemi tagozat keretében közel 300 elóada.st. tartottunk. F,z az ismeretterj®ztó előadásoknak közel 10 százaléka. De nemcsak a tagozatok szamának növekedése érd® mel figyelmet* hanem — ami még ennél is font® sabb — a hallgatóság érdeklődése is. A szabadegyetemi tagozatok hallgatóságának túlnyomó többsége egy-egy sorozat valamennyi előadásának meghallgatására „elkötelezte" magát: az egész sorozatra bérletet váltott Az úgynevezett „nehezebb" témákat magában foglaló szabadegyetemi tagozatokon is, mint például a biológiáin, a közgazuaságtudománj 'on stb. a beiratk® zott hallgatói létszám eléri. sót meghaladja a 100 föl A népszerűség okai Mindezek aiapjan kérdésként merül fel: mivel magyarázható ezen ismeretterjesztő forma iránti érdeklődés? A tapasztalatokat több pontban lehet össz® gezni; 1. önmagában az a tény, hogy a szabadegyetemi forrna szervezeti és tartalmi vonatkozásban eltért az úgynevezett. hagyomany® formáktól, jobban felkeltette a közönség érdeklődését: 2. a közönség várható érdek löd esét. figyelembe vevő tématerv ®szcállitása, valamint e témákhoz a legjobb előadók kiválasztása: 3. eredmenycsen valósult meg e munka szervezésében erdekeit állami és társadalemlékezhetünk meg áldozat® közreműködésükről. A jövő Az 1965 őszén Indított szabadegyetemi program lényegében befejeződött. Tekintetünket már a jövőbe vetjük. Van alap, amire építve tervezhetünk az 1966—67-es ismeretterjesztő évadra. TuEzen a kongreszszusen nem vesznek részt tudósok. és nem is hangzanak el tudomány® előadások. A televízió tánckon gresszusá n táncolnak és énekelnek: a könnyű múzsa legkiválóbb művészei mérik össze erejüket. Kedves hangulat. vidámság szövi ót a kongresszus „plenáris ülését", amelynek elnökségében ott ül Kiss Manyi, Lórán Lenke, Márkus László, I® hoczky Éva és Ráthonvi Róbert. A Vogel Eric által tervezett díszletek között megelevenednek az egy® korszakok korhű környezetben, a Szegő és Pető koreografálta táncok. Bágya András kitűnő muzsikájára. A kongresszus szétágazó tevékenységét. Horváth Tivadar fogja össze. A Tánckongresszus című nagyszabású zenés tv-revű felvételei a napokban fejeződtek be. A tv 2. számú stúdiójában m®t készül a „Kongresszus" riportereinek daláról a felvétel. A színpad előterének szélén a két főriporternó: SáTánckongresszus a televízióban rosi Katalin és Toldi Mária a mikrofonba búgjak a kongresszus dalos beszámolóját, amelyet harmonikus dallamú ritmusban kísér a riporternök kórusa, az öttagú Harmónia énekegyüttes. A kongresszus a napirend szerint rendben folyik, de egyszeresek a kongresszus tiszteletre méltó tagsága megrettenve figyeli, ahogy betörnek a b® atlesek, és fenekestül felforgatják a kongresszus munkáját. És milyen beatl® sek! A torzonborz üstök, a hosszú sörény azért mégsem takarja el telj®en Bodrogi, kis, .Latyi, Garas Dezső, Kósa András arcát. Üj ritmus pezsdíti fel a tanácskozás részvevőinek vérét. Mit határozott ez a lánckongresszus, milyen döntés született a dal és a tánc mesi tereinek e nagyszabású összejövetelén? Kiderül május végén, amikor a Televízió teljes egészében közvetíti e rendhagyó kongrrasizus minden napirendi pontját. S. I. Állami Áruház dolgozóinak; Délután fél 7 óra. Előadó: dr. Dudás Béla. Május 26, csütörtök: A Minőségi Cipőgyár szegedi üezmében délután 2 órakor. Előadó: Sárvári Mihály. A konzervgyárban, a NIVÖ Faipari Játékkészítő Ktsz dolgozóinak. Délután fél 3. Előadó: Nagy Pál. A húsipari vállalat szalámigyárában a gyár. a KOHUSZ és az ecsetüzem dolgozóinak. Délután 4 óra. Előadó: Bódi. László. A nyomdaipari vállalatnál a nyomda, a Papír és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat, és az Állami Könyvterjesztő Vállalat dolgozóinak. Délután fél 4-kor. Előadó: dr. Komáromi László. A Felszabadulás Asztal® Ktsz-ben a ktsz és a szőrmekikeszítő Háló utcai üzemegysége dolgozóinak. Délután 2 órakor. Előadó: Balog István. Az l-es számú városi kórház művelődési termében az l-es és a 2-es kórház, a gyermekkórház, a KÖJÁL orvosainak, egészsegügvi dolgozóinak. Délután fél 3. Előadó: Dr. Márta Ferenc. A rókusi pártszervezetben délután 6 órakor. Előadó: Kóbor László. Május 27, péntek: A MÁV Művelődési Otthonban, a MÁV üzemi vállalatok és a MÁV Igazgatóság dolgozóinak. Délután 4 órakor. Előadó: Molnár Béla. A postaigazgatóságon délJ után háromnegyed 5-kor. Előadó: dr. Csikós Ferenc. A MESZÖV-nél a MÉSZÖV és a MÉK dolgozóinak. Délután 3 óra. Előadó: Szabó G. László. A népfront helyiségében a TÜZÉP és a göngyölegellátó vállalat dolgozóinak. Délután 5 óra. Előadó: Ozvald Imre. Az alsóvár®! pártszervezetben a Tisza-matom és a szerszámkovács és redőnykészítő ktsz dolgozóinak.' Délután fél 3 órakor. Előadó: Csádon Gyula. A Tömörkény GimnáziJ umban a gimnázium, a közgazdasági és statisztikai^ az építőipari technikum a gyors- és gépíró iskola, az építőipari és a Majakovszkij kollégium pedagógusainak. Délután 3 órakor. Elő-j adó: dr. Serfőző Lajos. Jegyzetek a közízlésről Érdeket, színes viták kerekedtek néhány könyv, bemutatott film, színdarab és képzőművészét! alkotás kapcsán. A Húsz óra című könyv, a Rozsdatemető, a Piros tövű nád című tv-játék, a vásárhelyi földmunkás mozgalom emlékére emelt szobor stb. femielzik e viták fő vonulatát. A cím tehát leszükitetten irodalmi, képzőművészeti alkotások által kiváltott közönségvisszhangra (nem szakmai körökre) vonatkozik. E közönsegvisszhang ugyanis valami fele közízlés kifejeződése. Sokszínű, elutasító és pártoló, közömbös és bizonytalan, ezért érdemes és szükséges is elemezni a közönség véleményét. A műalkotások megítélése — tetszik, nem tetszik alapon — már nem egy szúk Intellektuális körön belül történik. Minden olvasó, tárlatlatogató, tv-nezö nemcsak műélvező, de egyben kritikusa is a művészetnek. Nem egyforma képzettseggel, érdeklődéssel és igénnyel, és nem is azonos nézőpontból jelentkeznek a vélemenyek. De összességükben mégis csak egy-egy társadalmi réteg ízlését, esztétikai véleményét fejezik ki. A munkások, parasztok izlésformálásának legjelentősebb eredménye, hogy amíg húsz ®ztendővel ezelőtt ritka volt a műélvező munkás és még ritkább a műélvező paraszt, ma az Irodalom és képzőművészei otthonra talált a két vagy társadalmi osztály szellemi életében. Fölösleges ezt a könyvkiadós számadataival, tv-készülékek számóval, a tárlatlátogatók statisztikájával bizonyítani: közismert a kultúra e térhódítása Annak ellenére, hogy egyáltalán nem lehetünk elégedettek _ elsősorban — a parasztság jelenlegi kulturális igényével; olvasottságával, művészeti alkotasok iránti érdeklődésével. Ez egy másik — nagvon lényeges — téma. Eltekintve a természetszerű szakmai, elvi vitáktól — amelyek szellemi-szakmai fórum® kon esztétikai, művészetpolitika!, sajn® gyakran azonban politikai jellegűek — van tömegméretű vita is, amelyeket nem rögzítenek folyóiratok és napilapok; ez a vita szóbeszédben folyik. Persze a szakmai vitáknak a hatása rezonál a tömegek körében folyó vitákban is. A művészeti körökben folyó viták elősegítik a közízlés formálását is. De a mértéktelen viták, a „sok hűhó semmiért", ami sajnos kezd nálunk honossá válni művészeti életünkben, inkább zavart eredményeznek a közönség körében, mintsem esztétikai nevelésüket segítenék. Gyakori, hogy könyveket filmeket képzőművészeti alkotásokat e viták kapcsán ..fölfújnak", s néha „lefújnak" a vitázok, kritikusok, és ennek kapcsán a műértés előszobájában járó nagyközönség nem tudja, mit fogadjon el és mit tekintsen jónak és mit rossznak. A felesleges és gyakran szubjektivitással spékelt viták nem használnak a közönség ízlésének. Politikailag sem jók. A százszor agyonkritizalt, valóban rossz mü rangon felülivé lép elő és néha felárral jár kézről kézre. S ezáltal r®sz mű, rossz művész olyan tiszavirág életű rangot kap, ami gyakran a politika síkján növi ki magát teljesen feleslegsen és szükségt® lenül. A közízlés nálunk nem egységes. Sok tényező hat a magas szellemiségű egység® közízlés formálása mellett Irodalmunkban és képzőművészetünkben is az eszmei meghatározó tényező a marxista világnézet, s ennek megfelelő alkotó módszer — a szocialista realizmus — részesül előnyben. A művészeti alk® tások ára európai méretekben is igen alacsony, kiskeresetűek által is megfizethető. Figyelembe veendő azonban, hogy művészeti életünk képviselői között sokan — érthetően — még nem dolgozták fel önmagukban a marxista világfelfogást és ezért alkotómunkájukban más nézőpontot és alkotó módszert érvényesítenek. Ez a körülmény teszi indokolttá, hogy lehető^ séget kapjanak nem szocialista realista, de népünk törekvéseihez hű, az imperializmus ellen ható, a béke mellett szóló alkotásaik megjelentetéséhez. Fenntartva azt a jogunkat, hogy marxista kritikánk véleményt mondjon ezeknek az alkotásoknak erényeiről és gyengeségeiről, esztétikai, művészeti, eszmei értékéről. Innen buzog egyrészt a széles körű vita, amelyben marxista kritikánknak van — és lenne — nagyobb szerepe. De ez nem az általános politika „asztala", s kár, hogy néhány művész esetenként éppen erre az asztalra sz® retné „letenni" a vitát. Ez a fajta „asztalcsere"-törekvés nem jó és nem is lehet megengedni. De ellenkező előjelű indíttatásból sem haszn®. például úgy. amikor közéleti emberek — valóban hamis művészi alkotások kapcsán* tájékozatlanságból vagy félreértésből — a politika rangjára emelnek egy-egy könyvet, filmet. képzőművészeti alkotást Ez a marxista kritika területe, súlyosabb ®etekbén a kultúrpolitikáé és nem az általános politikáé, amelynek a kultúrpolitika csak része és nem meghatározója. O* egységes közízlés hiánya összefügg történelmi múltunkkal is. A két évtized teljesen megváltoztatta ugyan a helyzetet. A kultúra, művészet a tömegeké. De két évtized nem volt elegendő arra, hogy olyan magasfokú közízlést teremtsen, hogy a közönség egyedei önálló ítéletalkotással bírálják el: vajon az olvasott vagy látott mű valóban jó, gyenge vagy rossz. Ebben szerepet játszott az ötvenes évek elején kialakult hibás kultúrpolitikai koncepció, amelyben a kispolgári ízlés és felfogás konzerválódott Az önálló véleményformálás hiányát lehet, érezni azon, hogy leggyakrabban az értékítélet a „tetszik, vagy nem tetszik" alapján történik. Hozzáteszem, hogy ezt nem is lehet másként elképzelni, hiszen egycsapásra nem lehet egységes közízlést teremteni. Az egységes közízlést befolyásoló tényezők egész komplexumáról kell beszélnünk. Ehhez 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1969. tnáfes 2K