Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-20 / 118. szám

I hlTúlrattk l] VILÁG PROLETÁJtJ^, EGYESÜLJETEK! mim 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam. 118. szám Ara: 50 fillér Péntek. 1966. máius 30. Kádár lános elvtárs Baranyában Gazdag programot állítot­tak össze a házigazdák csü­törtökre a Baranya megyei körúton levő Kádár János elvtársnak. az MSZMP . Központi Bizottsága első tit­kárának. Délelőtt 40 szocia­listabrigád-vezetővel, illet­ve üzemi alapszervi párttit­kárral találkozott a Mecse­ki Szénbányászati Tröszt rene nyugdíjas vájár, aki a pécsi szénmedence dol­gozói közül elsőként kapta meg a Kossuth-díjat. A tanácskozáson — ame­lven részt vett Orbán Lász­ló elvtárs, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Aczél György elvtáns, a KB tagja, a megye országgyűlési kép­Kedves köszöntés: Kádár János elvtársnak egy kisfiú, Kovács Mátyás nyújtja át az üdvözlő csokrot meszesi munkásszállásán. Az viselője — a munkacsapa­összejövetelen ott voltak a tok vezetői számoltak be szénbányák, az uránbánya, a pécsi kesztyűgyár, a porce­munkájukról, gondjaikról, lángjár és' több más üzem terveikről, a szocialistabri­küldöttei. köztük Sudár Fe- gád-mozgalom sikereiről. A szocial istabrigád-mozgalom mély gyökereket eresztett Kádár János elvtárs fel­szólalásában őszinte elisme­réssel beszélt a kiváló munkateljesítményekről, amelyek a különböző terü­leteken dolgozó brigádok nevéhez fűződnek. Kiemelte a szénbányászok munkájá­nak jelentőségét. Megjegyez­te, hogy manapság sokakat foglalkoztat a kérdés: a jö­vőben fejlesztjük-e — s ha igen, milyen mértékben — a szénbányászatot. A kér­dés annyiból indokolt, hogy ez energiatermelésnek gaz­daságosabb formája például a földgáz, a kőolaj stb. fel­használása. Hazai viszonya­ink között azonban — a ter­mészeti adottságokat figye­lembe véve — még bosszú ideig szükségünk lesz szén­re. szénbányászaink munká­jára. Természtes tehát, hogv a szénbányászatot a jövőben is bizonyos mérték­ben fejlesztenünk, gépesíte­nünk kell. Kádár János elvtárs rész­letesen foglalkozott a szo­cialista brigádok jelentősé­gével. Utalt arra, hogy a viszonylag rövid múltra visszatekintő brigádmozga­lom sokban rokon ugyan a korábbi élmunkásmozga­lommal, de sokban el is tér attól. Már megjelenése­kor sokkal életerősebb és egészségesebb volt. elődjé­nél. Az elindulás óta mind nagyobb tömegeket nyert meg. s ma már nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a szociolistabrigád-mozga­lom mély gyökereket eresz­tett, erkölcsi győzelmet ara­tott. E mozgalmat dolgozó­ink magukénak érzik és fejleszteni akarják. A tanácskozás ..hivata­los" részének befejeztével előkerültek a brigádnaplók. Kádár Ján® elvtárs m®o­lyogva tett. eleget a kérés­nek, s valamennyibe beír­ta nevét. A zobáki bányászoknál A látogatás következő ál­lomása az ország legfiata­labb bányaüzeme, a komlói Zobák-akna volt. amely az elmúlt esztendőben több mint egymilliárd forint ér­tékű beruházással gyarapo­dott. Az üzem epülete előtt vájárok, bányászok, műszaki dolgozók népes serege vár­ta a vendégeket. A zobáki munkáskollektívával Kádár Ján® elvtárs röpgyülésen találkozott. A párt első tit­kára a Központi Bizottság és a kormány nevében kö­szöntötte a bányaüzem dol­gozóit, akik az elmúlt idő­szakban példásan helytáll­tak a termelésben. Ezután így folytatta: — Nekünk, akik a párt és az állam vezét.ó szerveiben dolgozunk, az a feladatunk, hogy megszabjuk az általá­n® célokat, az országban folyó munka fő irányát és fő kereteit. Hiába tűznénk ki azonban a legszebb és legreálisabb célokat is, ha önök nem követnének ben­nünket és munkájukkal nem támogatnák törekvéseinket. Kádár Ján® elvtárs a to­vábbiakban néhány bel- és külpolitikai kérdésisel fog­lalkozott. Hangsúlyozta, hogy a második ötéves terv az élet minden területén számottevő fejlődést hozott. Az ipari termelés 47 száza­lék® emelkedése a munkás­osztály nagyszerű helytállá­sáról tanúskodik. A terv­időszakban 10 százalékkal emelkedett a mezőgazdaság termelése is, s közben olyan történelmi feladatot oldot­tunk meg, mint a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se. Ha ezt figyelembe vesz­szük, joggal állapíthatjuk meg, hogy a szocialista át­szervezéssel egyidejűleg el­ért termelésnövekedés ki­emelkedő eredménye né­pünknek, parasztságunknak, egész dolgozó társadalmunk­nak Hangsúlyozta, hogy nép­köztársaságunk szilárd, a népi hatalom erős, a felté­telek adottak a további előrehaladáshoz. Bővültek hazánk nemzetközi kapcso­latai, megnőtt tekintélye. Mindezt úgy értük el, hogy keményen dolgoztunk, szi­lárdan kitartottunk' marxis­ta—leninista elveink mellett, nem tettünk elvi enged­ményt — folytatta. — Meg­győződésünk, hogy elvi kér­désekben alkunak nincs he­lye. Hazánk a szocialista táborhoz tartozik, a Varsói Szerződés tagállama. Ez né­pünk békéjének és nyugal­mának biztosítéka, védőpaj­zsa a nemzetközi méretű ®ztályharcban. A Szovjet­unióhoz fűződő barátságunk, a Varsói Szerződéshez va­ló hűségünk biztos alapja népünk épitőmunkájának, szocialista hazánk felemel­kedésének. A forró hangulatú röp­gyűlés végén a zobákiak íz­lésesen megmunkált bá­nyászlámpa-modellel ked­veskedtek Kádár Ján® elv­társnak. Délután a vendégek Szi­getvárra, az ősi várhoz lá­togattak el. Az uránvárosban A négy évszázados emlé­kek után a jelen egyik im­pozáns alkotásával, az urán­vár®i modern lakótelep­pel ismerkedtek meg a vendégek. Az trránvárosiak forró szeretettel üdvözölték a Központi Bizottság első tit­kárát Kádár elvtárs végig­sétált a hat-nyolc emeletes modern házak sora között, s a szívélyes invitálásnak eleget téve, belátogatott a 39-es Dandár út egyik laká­sába, Varga László vájár ott­honába. Hosszan elbeszélge­tett az ízlésesen, kényelme­sen berendezett szép lakás gazdájával, majd a telepi látogatás végén az uránvá­rosi új tejüzemben időzött. A pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában rendezett vacsorán a megye felsőokta­tási intézményeinek vezetői­vel, professzoraival, oktatói­val és kiváló hallgatóival találkozott. A vacsorán dr. Donhoffer Szilárd, az orvostudományi egyetem rektora üdvözölte a vendégeket, s szavaira Ká­dár János válaszolt. (MTI) Javában tart már a paprika palántázás szezonja. A ml­hályteleki Új Élet Tsz-ben 380 holdat ültetnek be fű­szerpaprikával. Az azelőtt nehéz, fáradság® munkát gépekkel végzik. Képünkön: ilyen egyenes sorokba pa­lántálja a gépekkel a papri kát Bullás Imre munka­csap ata Gazdaságosan, ésszerűen A megyei szállítási bizottság ülése Áruszállításé tanácskozást rendezett tegnap, csütörtö­kön Szegeden, a megyei ta­nács székházának nagyter­mében a Csongrád megyei szállítási bizottság. A tanács­kozáson részt vettek a szál­lító és szállíttató vállalatok vezetői és szakemberei, a Csongrád megyei szállítási bizottság tagjai. Részt vett a megbeszélésen Csakmag György elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak osztályvezetője, Csádon Gyula elvtárs, a városi párt­bizottság munkatársa. Har­gitai Jenő, az Autóközleke­dési Vezérigazgatóság osz­tályvezetője. A tanácskozást Szabó József, a Csongrád megyei tanács vb osztályve­zetője nyitotta meg, majd átadta a szót Csoltó László­nak, a Központi Szállítási Tanács titkárának. Új intézkedések H®szű évek után tavaly először fordult elő, hogy a közlekedés valamennyi ága sikerrel oldotta meg szállí­tási feladatait, a közlekedés lényegében minden igényt kielégített. A múlt év más­ban is sikeresnek tekinthető. Tavaly, h®szú évek után először alakultak reálisab­ban a szállítási szükségletek is. Ennek köszönhető, hogy 1965-ben a szállítási telje­sítmények növekedése és a nemzeti jövedelem növeke­dése között — a korábbi évekhez viszonyítva — már nem mutatkozott egészségte­lenül nagy különbség. Ez azoknak az intézkedéseknek a következménye, amelyek csökkentik a felesleg® szál­lításokat. A feladatokat ismertetve az előadó elmondotta, hogy az idén a vasútnál mintegy 3 százalékkal, a közhaszná­latú autőközlekedésnél pe­dig mintegy 8 százalékkal nagyobb igényekkel kell szá­molni a tavalyinál. A za­vartalan forgalom lebonyo­lítására az idén is szám® intézkedésre kerül sor. Men­tesíteni kell a fuvaroztató üzemeket és vállalatokat az indokolatlan. fel®leges ter­hektől. Ennek példája a kö­zelmúltban bevezetett új szabályozás a vasúti rak® dási határidőkkel kapcsolat­ban. Amilyen mértékben nö­vekszik az érdekelt közleke­dési ágazatok teljesítőképes­sége. úgy kerülnek beveze­tésre a további könnyítések. flmi a leggazdaságosabb A Központi Szállítási Ta­nács titkára fontos feladat­ként jelölte meg a gazda­ságtalan szállítások további csökkentését. Hangsúlyozta azonban, hogy a gazdaság­talan áruszállítás kiküszöbö­lése nemcsak a közlekedés, hanem az egész népgazdaság egyik legfontosabb feladata. Ebben többek között sok fel­adat vár a megyei szállítási bizottságokra. Csökkenteni lehet a gaz­daságtalan áruszállításokat bizony® beruházások meg­valósításával is. Sokszor vi­szonylag kis beruházásokkal jelentős népgazdasági hasz­not sikerül elérni. így pél­dául a cukorrépából a vizet kipréselő sajtolok használa­tával a nedvességtartalmat majdnem olyan mértékben lehet csökkenteni, hogy évenként 50 ezerrel keve­sebb vasúti kocsi lesz szük­séges a cukorrépa-szállítás­hoz. Gazdaságtalannak te­kinthető az is, amikor az ér­dekeltek nem azt a közlek® dósi ®zközt használják fel szállításhoz, amelyik a nép­gazdaság szempontjából leg­inkább indokolt. Ezért külö­nösen jelentős lesz az áru­díjszr.bások új rendszere. Ez összefüggésben van a gazda­sági irányítási rendszer át­alakításával is. mivel a fő hangsúly a vállalati eredmé­nyességen, jövedelmezőségen lesz. Javulás a megyében Csongrád megye áruszál­lítási munkáját értékelve Csoltó László elmondotta, hogy mind a vasútnál, mind pedig a közhasználatú autó­közlekedésben komoly a ja­vulás. Ez annak köszönhető, hogy a megyei szállítási bi­zottság hatékonyan működik közre az áruszállítási célki­tűzések megvalósításában. A vasút és a közhasználatú autóközlekedés is túlteljesí­tette szállítási tervét. Mivel Csongrád megyében viszony­lag magas a közületi és a mezőgazdasági tulajdonban levő tehergépkocsik száma, és jelentős a cél fuvarozó vál­lalati fuvareszköz száma is, mindhárom közúti közlek® dési szektor működését rend­szeresen figyelemmel kell kísérni. Az egyik legnagyobb gon­dot a betakarítással és a fel­vásárlással kapcsolatos fel­adatok jelentik. Kétségtelen, hogy a rakodások gépesíté­sében a múlt években jelen­tős javulás tapasztalható, a megyében is szükség lesz azonban a kézi munkaerő bevonására. Tovább kell ezért szélesíteni azt a hely® Csongrád megyei kezdemé­nyezést. amelynek keretében a KISZ által szervezett ra­kodóbrigádok részt vállalnak a munkában. Az előadást élénk, tartal­mas vita követte, amelyben az érdekeltek sorra elmond­ták véleményüket, javasla­taikat a gazdaságosabb, ész­szerűbb szállítások megszer­vezéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents