Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-18 / 116. szám

Banké Valéria [ elvtársnö Kisteleken Benke Valéria elv-társnő, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője teg­nap. kedden Kistelekre lá­togatott. Elkísérte Csápensz­ki István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára. Látgoatása során találkozott e* beszélgetett a Kistelek községi párt-végrehaitóbizott­sáig tagjaival. Bn/nn Mik­lós elvtárssal, a községi párt­bizottság titkárával. Harmati István. Marczis Vilm®. Mi­A rakodórakéta 1 Az emberek igényei Dolgát végegte, most, az nek sora. a nyugati iparkor- ben. kettő jobbról. kettól utolsó óráit tölti itt a tíz- zet egesz látképe. Illetve a balról. Sorra mutatja be az emeletes munkásszálló mel- panorámának csak egy ré- ..ítéletvégrehajtókat": látja, lett a büszke, méltóságteljes sze. mer: a többit, szomszé- most lefelé ereszkedik a kö­toronvdaru. a kék és ezüst daink. a nyolcadik, kilence- tél! Most a gémet mozga­színű „rakodórakéta". Való- dik. tizedik emeletek takar- tom, fölfelé! Ezzel megyünk ban rakéta benvomását kelti ják. Ez a szürke falsík itt előre-hátra! Emezzel meg a technikának ez. a tetszetős olyan, mint a munka nyi- jobbra és balta fordulha­külsejű acélerödie. Csak a tott könyve, s nincs fe.ieze- tunk. Mozog fordul a tornyából kinyúló gép — 1e. amely Hegedűs Zoltán monstrum, a jobbfelőli üveg­amellyel egviitt. 48 méter nélkül íródott volna. Nem lapban elbillen az új ház magas — húzza át. egy ki- is lehel, hisz a darus az tükörképe. Oldalt nyárfák csit a hasonlatot, amint a építkezés keze. bókolnak a szélben. Az ám. kapcsos acélsodronyt lóbálva Nyolc hónapnál ezelőtt hogy állunk a szelekkel? mozdul a szélben. még az alapba rakta a be- Snnek a darunak szél tont. Aztán a pillérek, pa- nélkül is van vagy 60 centi nelek emelgetése követke- kilengése zett. Napi 300—120 emelés. — Fe.jon? — kerdezi He- Minden anyagot a daru ®z­gedns Zoltán, a daru pa- togatott jobbra-balra, adta a Iz építkezés „keze* kula Kálmán és Szabó Jó- zen. mapi iuu— izu emeies. i* u - i„ zsef elvtái-sakkal. — Feljön? — kérdezi He- Minden anyagot a daru ®z- ~ Es ha eros 8201 tamad? Délután a községi művelő- i aedus Zoltán, a daru pa- togatott jobbra-balra, adta a ~ Hat- dolgozunk tovább, dési házban pártnapi elő- 1 rancsnoka. Kicsit már fenn légiát és vitte a sárga ab Olyankor jobban kell vi­adást tartott Benke Valéria | is vagyunk; a talapzaton ál- ]akkereteket is. amelyek Kfázni, azért van a fék. az elvtársnő. A zsúfolt nagy- u"lk- előttünk aoró kor- most élénken ki virítanak" az teremben főleg a község asz- I manvkerekek. hátul az el- épületből. szonyai gyűltek egybe, akik I lensűlv fekete-sárga sáv«s ember hamarább ..hozzáfog vagy nem fordul át olyan nagy figyelemmel hallgatták i vastömbjei, sz előadást és többször sza- ' mázsa kították félbe egyetértő tap­sukkal. Benke Valéria elvtársnö Kistelekről visszautazott Bu­dapestté. Ilyet még nem csinál- gyorsan. Persze van határ: „csekély" 124 tam miót;i daruzok! ilyen 55, kilométer,őrá* szélben til® dol­K isi párosok és kiskereskedők békena«v2> "lese r?, tt. A Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége, a KIOBZ és a KISOSZ Csongrád megyei szerveze­tei rendezésében tegnap es­te békenagygvülés volt Sze­geden a Kamaraszínházban. A nagygyűlésen részt vett dr. Szat mari Nagy Imre, a Hazafias Népfront Ország® Tanácsának titkára, Katona Sándor országgyűlési képvi­selő, a népfront Csongrád megyei bizottságának titká­ra. dr. Hofgesang Péter, a népfront Szegedi városi bi­zottságának titkára, a KI­OSZ és a KISOSZ helyi vezetői, a szegedi és a sze­gedi járási kisipar®ok és i IS^rót^af^crté a ^ altal meghirdetett „Vd­titkára nyitotta meg. ez- fkc"> vtsszhangra ta­iáit a magyar néphadsereg valamennyi alakulatánál. A KISZ-szervezetek kezdemé­.. magasat — mondja büszkén mar szigorúan — Gyerünk. _ 2B é\ es fiatalember. — Fent a hosszú cso legve- Nagvon sok volt a mUnka, — És honnan lehet meg­gen ego lámpa mutatja a p)áne mjkor 12 őráztunk. tudni a pontosat? celt. Halvanyan. mintha ep- Bizony, erősen kell itt nézni, _ A repülőtérről meg­pen beszivárogná a nap- rigyelni. Nekifogtam én ol- kérdezhetek Ite erre wL fen.y. Különben soletseg ki- ... „ni ..„*,•„•. ,*nt „ m,,nkás V'1:, e L sér felfelé bennünket a vas ^"I(fnt a ™unk<,v- nem volt szükség, nem all­létrán Hoswú ez a mászás sfal 1a"SO?i do a, ,unk miatt. Hideg miatt lenan. nosszu e/. a maszas al]tak faradtak voltak. ­fölfelé, nekom. aki először teszem meg. biztosan két­szer olyan hosszú, mint ma­ga a darutest. amelynek csi­golyái, a fémgyűrűk néha felsejlenek oldalról. No, végre itt vagyunk. Fel­billentem a kisajtót. kifú­jom magam, a darukezelő is kilép. Elég szűkösen férünk meg ketten a „parancsnoki kabinban". De akár a kilátás is meg­érte a fáradtságot. Alattunk huílámzanak a nyárfák csú­csai, zöldell a Vasutas-pá­lya gyepszőnyese. feltárul a konzervgyár éoülettömbjei­sem, a télen. Költöző madár a daru után dr. Szatmári Nagy Im­re mondott beszédet a vi­etnamiak harcáról, az ame­rikai agresszorok kegyetlen háborújáról és azokról a megmozdulásokról, ame­lyekkel hazánk népe segíti a függetlenségéért küzdő vi­etnami népet. A nagygyűlés ünnepi mü­eoraban fellépett Bodor Ti­bor. a Madach Színház mű­vésze. nyezésére a katonafiatalok csolodva több egységnél egy emberként emelték fel .,Vietnami vasarnapot" tar­tiltakozó szavukat a vietna- tottak. s az elvégzett mun­rni agresszió ellen. Az akció ka ellenértékét, befizettek a szolidaritási alap javára. A katonafiatalok tömege­sen vesznek részt az ön­kéntes véradó mozgalom­keretében ifjúsági nagygyű­léseket. fáklyás felvonuláso­kat és tiltakozó gyűléseket tartottak a falusi. vár®!, üzemi és iskolai KISZ-szer- ban. s a vér jelentős részét — Itt lakik a Kossuth La­jos sugárútiban? — Egyelőre. Aztán meg ide költözöm az újba — mu­tat az óriásházra. A beszél- 1963 ota darus. megszokta getés .során kiderül, hogv a mar a magasban, szereti ezt „magaslati" ember inkább a munkát. Derék gép a „Ra­valamolyik alsóbb emeletet Pld ez az NDK-beli konst­szeretné lakóhelyül válasz- lukc-o; jol bírja az emelést, tani. Tatán, hogy megtartsa Csak amolyan 5—6 perces az arányt a fenn és lenn töl- k^ebb géphibák adódnak, tött. órák között. — Néha persze vannak „ , . . . meleg percek. De azért bal­KOrmanyKereKeK eset nélkül dolgoztam mind­eddig. Nagyon vigyáz az em­Hogyan is kormányoz in- ber. mindig dudálok, ha ci­nen a darus? Negy kis kor- indulok a teherrel. Így ni! mánvkerék van a keze ügyé- .... .. • Mikor visszamegyünk, elő­re indul. Lépkedek lefelé a vaslétrán, a vasbarlangban, amely különösen visszhang­zik a szavaktól. — Megszámolta már hány lépcsőfok? — Hetvennyolc, újra a talapzaton állunk. Elmondja, hogv most már a költözés következik, az „óriás" ledöntése, ami nem olyan egyszerű, aminthogy a szállítás sem az. Most nem messzire utazik a daru és a darus; a Bécsi körúton magasodnak majd. s rakják — nyolcig — az emeleteket. — Vannak-e nagyobbak: — mutatok a gépóriásra. Katonák a harcoló Vietnam népéért A KISZ Központi Bízott- kép- és plakátkiállításokat szerveztek, amelyek megra­zóan tárják a fiatalok elé az amerikai agresszió mód­szerét és következményeit. A területi KISZ-szerveze­tek kezdeményezéséhez kap­Az azerbajdzsáni kultúra napjai Kedden a Barátság Há­zában sajtóértekezleten is­mertették a május utolsó he­teben sorra kerülő azer­bajdzsáni kulturális napok programját. Az MSZBT a Hazafias Népfronttal és más tömegszervezetekkel együtt­működve rendezi meg május 23—31 között az azerbajd­zsáni kultúra napjait. Eb­ből az alkalomból hazánkba érkezik a Szovjet—Magyar Baráti Társaság azerbajdzsá­ni tagozatának neves köz­cleti személyiségekből álló küldöttsége és egy művész­csoport. vezetekkel közösen. a harcoló Vietnamnak aján­Szám® helyőrségben fény- lották fel. Magyar finn árucsere Budapesten május fi-a óta magyar—finn kereskedelmi tárgyalások folytak és a tárgyalások eredményeként a Külkereskedelmi Miniszté­riumban kedden jegyzőköny­vet írtak alá. A jegyzőkönyv a Magyarország és Finnor­szág között érvényben levő hosszúlejáratú árucserefor­galm.i megállapodás harma­dik évére, az 1966. július 1-től 1966 június 30-ig ter­jedő időszakra szabályozza a két ország árucsereíör­galmát. A megállapodás alapjón a magyar külkereskedelem fő­leg gyógyszereket, bitument, hengerelt árut. szerszámgé­peket. televízió- és rádióké­szülékeket, textilárut és más könnyűipari cikket, valamint élelmiszeripari termékeket szállít Finnországba, ahonnan fafeldolgozó ipari terméke­ket. cellulózt, papirt és kartonárut, műr®tot és vegyszereket vásárol. (MTI) — Hogyne, hatvanméiere­sek is vannak. 35 méteres gémmel. Azok 20—22 eme­letig tudnak dolgozni. Biz­tos Szegeden is sor kerül majd a „bevetésükre" — mondja Hegedűs Zoltán. — Ajaj! Kogv fog oda felmenni az újságíró? — mondom, de költői kérdés ez, legszívesebben máris fel­jegyezném naptáramba az időpontot, amikor sor ke­rül rá. Simái Mihály JJgv távolodik tőlünk a üzem kollektívájának anya­társadalmi nincstelen- gi helyzetét: „Műszak előtt ség. hogy sokan már alig és után valóság® divatbe­emlékeznek vissza rá. Az mutatót lehet itt látni. Csak egész népre vonatkoztatva is háború ne legyen, hogy dol­van jó adag igazság abban, gozhassunk!" És Szegeden hogy aki elér a biztonság® egyre gyakrabban hangzanak élet magaslatára, az szégyen- el ilyen vélemények. 11 egy kicsit a nyomorúságot, pártszervezeteknek ér. ahonnan elindult, meg akkor de ' azonban megszívlel­is, ha egykori sorsanak nem ő volt az oka. A tény azon­ban az, hogy túl vagyunk a jóllakás és a praktikus köl­tekezés szegényes igényén, s niök az olyan észrevételeket is, amelyek el-elhangzanak kommunisták és pártonkivü­liek részéről egyaránt. Mint _. _ , ,, ., . mondják, megint kezd elsza­m®t mar egyetemesebb elet- • • értekezlet Né. igenyek kielegiteseert fara- ' ,,, ,A,„„ „ál­dozunk. Ez azt jelenti, hogv mely v erető - fo eg nagyobb „v aw .„„^ittiS. üzemekből jott ilyen jelzes szeretünk többet gondolkod­ni, örülünk a szépnek és fo­kozottabban akarunk bele­szólni a közügyekbe. Nem közömbös számunkra, hogy „ . .. ... ... milyen környezetben telnek * .do'g°zok ugvet-bajat. Van — nem ér rá, vagy nem tart­ja fontosnak, hogy néha-né­ha elmenjen a gépek közé és közvetlenül is meghallgassa olyan igazgató, akit — ha tesz is egy-egy körutat — úgy gyűrűbe fog a kísérete* hogy lehetetlen a közelébe férkőzni. A pártoktatás egyik-másik tanfolyamáról olyan vélemények hallhatók, hogy azok kezdenek formá­lissá válni, éppen ezért nem jaszándékkal, de néha szen- eiég vonzóak. Több elvtárs vedélyesen kritizáljuk a nem időszerűnek lát valami a hétköznapok; igyekszünk teljesebben megismerni egy­mást a munka folyamatában; jobban számon tartjuk, ki mit prédikál és mit cselek­szik; véleményt formálunk vezetőink magatartásáról és szakmai felkészültségéről; tetsző jelenségeket. Ennek nem mond ellent az itt-ott észlelhető „halkabb" politizálás sem. A szorg® építőmunka kevésbé igényli a harsány jelszavas, szónok­olyasféle megoldást, hogy a politikai kérdések iránt ér­deklődők egy jelentős ré­szének ne kelljen évről évre lényegében ugyanazon a fo­kon tanulnia, mert így nem érjük el a kívánt célt. Az ecsetgyárban jellemzőül latos demonstrációt, mint az mondták el, hogy a termeié az időszak, amikor a mun­káshatalmat kellett megvé­deni. A kábelgyárban és másutt is normálisnak te­kintik, hogy m®t nem a szüntelen vitatkozás a gépek zaja tölti meg a műhelyeket. Az úgynevezett v4 tettek, nagypolitikába mintha ke- egyébként si tanácskozásokon szíveseb­ben vesznek részt a munká­sok, mint. egy-egy gyenge szemináriumon. Az előbbin ugyanis az őket közvetlenül is érintő kérdésekről esik hanem szp. mi" az utóbbin egyre­másra olyanokat hallanak, amit már korábban maguké­vagy a sajtó is rendszeresen vesebben szólnának bele. megmagyaráz. M®t úgy érzik az emberek, Nem törvény az, hogy a hogy a közvetlen termelési nyugodtabb életkörülmények feladatok tömkelegének meg- következtében a pártszerve­zet szem elol tevessze sajat oldasa var rájuk, bonyolult tennivalóit. Ha a munkások gazdasági törvényeket, ösz- nem is élnek már a régebbi szefüggéseket kell megismer- értelemben vett szüntelen niök, ha az igényeiket ki forradalmi feszültségben azért allandoan izgatja okét akarják elégíteni. Ilyen kó­péidéul az amerikai impe­Kiállítás a kenderfonógyárban BUDAPEST mmmm lik: SS Az MSZMP Szeged vár®i bizottságának propaganda­és művelődési ®ztálya a tö­megszervezetekkel és né­hány vállalat részvételével kiállítási rendezeti a Szege­di Kenderfonógyár Rigó ut­cai művelődési termében. A kiállítást, amely a szemlél­tető agi táci® módszerével ismerteti meg a látogatókat, tegnap délelőtt Deák Béla. a Szeged városi párt-végrehaj­tó'oizottság tagja, a pártbi­zottság osztályvezetője nyi­totta meg, majd délután 3 orakor sor került az első rendezvényre is; a Magyar— Szovjet Baráti Társaság munkájáról tartottak elő­adást. amelyet filmvetítés követett. A kiállítás május 27-ig tart és szombat kivételével minden munkanapon dél­után 3-tól 6 óráig tekinthető meg. Nyitva tartása alatt ezenkívül további rendezvé­nyekre kerül sor: 20-án, pénteken, délután 3-kor az SZMT. 23-á.n, hétfőn, dél­után fél 5-kor a Hazafias Népfront, a nőtanács és a TIT, 24-én. kedden délután pedig a Vöröskereszt vár®i titkársága tart. filmvetítéssel egybekötött előadasokat. A május 20-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásá­ron az ipari berendezések, műszerek, találmányok mel­lett ismét bemutatja a ma­gyar ipar a fogyasztóknak szánt legújabb cikkeit is. A sok látnivalóból egy kis „előleg" ez a kép: mutató a magyar szövetkezeti ipar legszebb cipőiből. rülmények között érthető az rialisták kiűzése Vietnamból* elmélyültebb gondolkodás, és mart úgy látják, ettől függ a az is, hogy legtöbben tartóz- s az örömet nyújtó al. , ,, . koto munka. A gazdasagira­kodnak az elhamarkodott vé- _yítás üj rendszere is fog­leményektől. Bíznak a párt laíkoztatja őket, mert ezt az bölcsességében, s különben életszínvonallal közvetlenül is úgy vannak vele: a gépek kapcsolatosnak érzik. Igen. „-1 i_ l-l. . több helven inkább érzik es mellől nehezebb rálátni az „,•„„• * •<•„,.„.,„ nem értik elegge. íoforman egész országra, nehezebb át- c.sak annyit tudnak róla, fogóan megítélni az egész hogy „jön a mechanizmus", kérdéskomplexumot. Várakozás, olykor bizonyta­lanság. belső ellenállás és helyett sokakat foglal- szkepticizmus is tapasztalha­koztatnak a közvetle- tó, gyakran még gazdasági nül észlelt kisebb-nagyobb funkcionáriusok részéről is. problémák. Az ecset- és sep- Nagy szükség volna tehát rűgyárban legtöbb munkás arra, hogy a pártszervezetek elégedett a keresetével és — hozzáértő szakemberek nyugodtan, jó közérzettel bevonásával — alap®abban végzi a dolgát. Az egyik fia- tájékoztassák saját területük talasszony úgy jellemezte az dolgozóit a párt és a kor­mány szándékaina):, céljai­nak lényegéről, a részletek megtárgyalására ugyanis mindenütt ezután kerül sor. Néhány üzemben felvető­dött, hogy az anyagi ösztön­zés nem kapitalista kategó­ria-e? Taggyűléseken, párt­napokon. vagy kisebb ta­nácskozásokon a kommunis­táknak kellene megmagya­rázniok, hogy a szocializ­musban alkalmazott anyagi ösztönzés szocialista kategó­ria. hiszen a munka szerinti elosztás elve csak szocialista gazdasági rendszerben való­sítható meg. A bérezésnek csak a formái hasonlat®ak a tőkés bérezési formákhoz, a bérezés tartalma, az anyagi ösztönzés lényege azonban szocialista. Ez persze csak egyetlen probléma, az üze­mekben még sok egyébre vá­laszt várnak a dolgozók. rvendetes, hogy az em­bereket egyre jobban érdeklik a társadalom egé­szének ügyei, gondjai. A kommunisták legszebb köte­lessége, hogy helyesen lát­tassák ezeket mindenkivel; illetve minél magasabb fo­kon elégítsék ki a politikai és gazdasági kérdések iránt is megnövekedett igénye­ket. F. Nagy István Szerda. 1966. május ts. OGT-MAGYAROMZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents