Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

Napirenden a kukoricatermesztés a]Dr. Förgeteg Sándor, a Dé» a korai fajtákkal kell kez- ben a könnyű, gyorsan felíeti intézőt' igazgatója nyilat- deni, és aztán vetni a hosz- melegedő barna homok és kozott a kukoricatermesztés szabb tenyészidejű kukoricá- homoktalajckon 6—12 centikorszerű agrotechnikai mód- kat. Ha azonban tovább is méteres, a kötöttebb talajokMásról, a vetődő"1 mé^va- elhúzódik ez a hűvös idő és kon 5—10 centiméter® velasztásárói. a szakaszos ve- későn kezdhetjük a vetést, a tésmélység kívánatos. A kotöSzámroicyom,rtásrúl és * korai fajták vetését esetleg ru tavaszi gyomirtás elhaiélbe kell szakítanunk, hogy nyagolása jóvátehetetlen A csapadékos időjárás mi- a késői érésű kukoricák is visszaesést okoz. att ősszel sok helyen elma- a földbe kerülhessenek ma- A hazai gyártmányú gyomradt a mélyszántás, a tala- aJS 10-'g és így elég idejük irtó szerek közül kísérletejók vízzel erősen telítettek, a 'egyen a beerésre. ink alapján a Hungazin PK föld nehezebben melegszik A korai fajták termesze- és a Hungazin DT gyomirtó íol ® később kezdődhet a tesen kev®ebb termést hoz- szert javasoljuk holdankénti kukoricavetés. Több éves ki- Gának a rövid tenyészidő 3-—1 kiló mennyiségben, a sérleteink szerint ha már ta- rniatt, ezt azonban nagyobb, szokásos vízmennyiségben vasszal kell a kukorica alá —24 ezr® tőszámmal le- oldva. A terméseredményt szántani, ezt minden ®etben h«t ellensúlyozni. Ha egy inlcntősen befolyásolja a tősekélyen végezzük, hogy a gazdaságban csak egyfajta szám. melyet vagy a sortátaiaiban levő nedv®sógct kukoricát vetnének, a be- volság, vagy a soron belül túlságosan ne párologtassuk érést a vetési idő elnyújtá- a rövényszám kialakításával el. Ahol elvégezték az őszi sával lehet befolyásolni, módosíthatunk. Az eddigi taméiyszántást. a kigazosodott Egyébként a talaj felmele- pásztóiatok szerint legfonlotalajt úgy kell fellazítani, gedésétől függően — 8—12 sabb a sertávolság bővítése hogy a benne rejlő bőség® fokos hőmérsékletet megvár- és a soron belül a növények nedvességet minél tökélete- va — április 15-től május távolságának a szűkítése, sebben megőrizzük. Erre ki- tls° dekádjával befejezve ami a gépi vagv fogatos nösérleti eredményeink szerint vethetjük a kukoricát. Ki- vényápolást is elősegíti — a leghatékonyabb módszer a sérleteink szerint a gyors és tanácsolja dr. Förgeteg Súukultivátorozás, míg a tár- egyenlet® csírázás érdeké- dor. csázás vagy a tavaszi szántás három-négy százalékkal kedvezőtlenebb terméseredményt okoz Ezután következik a vetési idő megválasztása. Kísérleteink szerint, ha az április 15-i vetés eredményét száz százaléknak vesszük, a 25-i vetés terméseredménye 102, a 30-i vetésé pedig 105 százalék l®z, majd utána fokozatosan csökken az eredmény. De nemcsak ezt kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a kukorica ne egy időben érjen be a gazdaságban és ne torlódjanak össze majd a betakarításnál a munkák. Ezt kétféleképpen segíthetjük elő: vannak term®ztésben korai, közép és késői érésű, szeptember közepén, októberben, illetve október végén — tehát mintegy kéthet® időközzel —érő hibrid kukoricák. A vetést VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Bírósági ítéletek HANYAGUL KEZELTE A TÁRSADALMI TULAJDONT ítélte. Ifi Lelkec Péter koráhhan utca 12' szám alattl lak°sket L ^LÍIUÍH.U^ embertől felvett különböző Szegeden, a Felszabadulás .. . . aiinak feié Tsz-nél volt pénztár®, s p^5*^' . Pogy , , __„ . . ben tüzelőt szállít lakasukegy alkalommal tobb tsz- _ . , tagtól vont le túlfizetett elő- ® ® o leget. Ennek összege 3126 "^JTL a I rinlT forint volt, amelyről a le- »®»"itotta £ A Csongrao vont összeg aránvában adott m<igyel bíróság jogerosen 3 SS « szabadságvesztésre megszűnésével ifj. Leik® Péter a visszafizetésekkel nem tudott elszámolni; noha zárható páncélszekrény állt rendelkezésére, mégis fiókjában tartotta ezt a pénzt. Utólag m®t már nem állapítható meg, hogy a biztonságosan nem zárható íróasztalfiókba tett pénz hová lett. A szegedi járásbíróság ifj. Leik® Pétert a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt kéthónapi szabadsáágv®ztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próba- i időre felfüggesztette. Ugyanakkor kötelezte, hogy a szegedi Felszabadulás Tsz-nek 15 napon belül fizessen meg 3126 forintot, illetve ennek Nem a víz a vétkes! A Dél-Magyarország mér- csökkentették, tehát 66 ezer cius 13-i számában „Nem a forint® megtakarítást jelenvíz a vétk®" című cikkében tett a házak otthagyása. A bírálta, hogy az áradás elől vizsgálat helyesli cikkünknem vitték el az újszegedi nek azt a megállapításait, camping faházaiból a felsze- hogy a faházakban levő fekreléseket. amelyeket így a vőhelyek, villanybúrák és víz pusztít. A cikk nyomán égők elszállításáról gondosa városi tanács vb vizsgála- kodnia kellett volna a camtot rendelt el, amelynek pinget működtető Szegedi eredményéről dr. Csikós Fe- Idegenforgalmi Hivatalnak, renc a Szeged m. j. városi Dr. Csikós Ferenc elvtárs a tanács vb titkára értesítette helyszínen tett személy® szerkesztőségünket. megállapítása alapján felhívEgyebek között megírja, ^ az idegenforgalmi hivatal hogy tavaly a házak el- és vezetőjét, hogy a belső bevisszaszállításával 96 ezer rendezések elszállításának elforint® többletköltség jel mulasztása miatt a camping lentkezett az idegenforgalmi vezetőjének a felelősségét hivatalnál. Az idén ezt az á'lupitsa meg. A faházak összeget 30 ezer forintra be'50 berendezéseiben keletkezett kár ugyanis a berendezések elszállításával elkerülhető lett volna. Megjegyzi egyébként a tanács vb titkára — nem szorosan a cikkel kapcsolatban —, hogy a camping kijelölése négy évvel ezelőtt nem a legszerencsésebb helyre történt. Azzal kell ugyanis számolnunk, szinte minden esztendőben, hogy a víz sajnálatosan rongálja a campinget. berendezéseit. Ezért azt tervezik, hogy ha kisebb öszszegből megvalósítható, akkor a faházakat mintegy másfél méter magas cölöpökre emelik. Bírósági ülnököket jelölnek Szegeden Hazánkban a bíróságok betöltött, büntetlen előéletű munkájában immár h®szú magyar állampolgár, férfi és ®ztendők óta a nep részvé- nő, aki választójoggal rentele tükröződik a népi ülnö- delkezik. kök aktív munkálkodásában. Szegeden ötven vállalat, ilA Magyar Népköztársaság letve üzem, intézmény, vaalkotmánya általán® alap- lamint társadalmi szerv érelvként határozza, meg a dekelt a népi ülnökök jelödolgozó nép képviseletét az lésében. Az eddig is eredigazságügyi szervekben. Or- menyesen dolgozó népi ülnöszágszerte most folyik az köknek mintegy 70—80 száüzemekben, tsz-ekben, álla- zalékát jelöltetik újjá. Melmi gazdaságokban, intézmé- léjük jelölik, illetve választnyekben és társadalmi szer- ják majd azokat a nőket és vekben a lejárt rnandátumú férfiakat, akik először v®znépi ülnökök, illetve az igazr nek részt a bíróságok munságügyi szervek munkájába kajában. A többi között a újonnan bekapcsolódó állam- textilművekből 10, a Kenpolgárok jelölése, később pe- derfonó- és Szövőipari Váldig megválasztása. A jelölé- lalattól 28, a ruhagyárból 15, sek május 15-ig tartanak, a a pedagógusok közül 12, a választások pedig június Csongrád Megyei Építőipari 30-ig fejeződnek be. Vállalattól 13. a falemezAz országban 17 ezer népi gyárból 10. a nyugdíjasok köülnököt választanak. Csöng- zül 16, a Haladás Tsz-ből 2, rád megyében pedig 770-et. az Üj Élet Tsz-ből 4, a FelEbből a Csongrád megyei bí- szabadulás Tsz-ből pedig 1 róságon dolgoznak majd népi ülnököt jelölnek. A sze60-an, a szegedi járásbírósá- tedi járás községeiből 90 ülgon pedig 390-en. A többi nököt jelölnek, illetve váa makói, a szentesi és a hód- lasztanak majd. mezővásárhelyi bíróságok A jelölőgyűléseket az üzej között osztódik meg. A népi mekben a szakszervezeti biülnöki tisztség nagy felelős- zottságok készítik elő. Ahol seggel jár, éppen ezért azo- szákszervezeti bizottság kat a dolgozókat jelölik a nincs, ott a Hazafias Népnép képviseletére, akik gaz- front kerületi bizottságai vedag élettapasztalattal ren- zetik 'e a jelöléseket. A jedelkeznek, általános erköl- löltek névsorát megkapják esi magatartásuk feddhetet- majd a tanácsok végrehajtó len, élvezik munkatársaik bizottságai. Külön tanácsülémegbe®ülését. Választható sen választják majd meg a minden olyan 23. életévét népi ülnököket. BECSAPTA MEGRENDELŐIT Vadász Imre Szeged, Gáz Befejeződtek az iparjogvédelmi napok A technika hónapja kere- egycsapásra a gazdasági vetébein az Ország® TaláLmá- zetők és a be®ztott dolgonyi Hivatal és a Szakszer- zók érdeklődésébe került. Ez vetetek Csongrád Megyei nem kis eredmény, hiszen Tanácsa által rendezett ipar- az újítási, találmányi probjogvédelmi napok tanulságait lémák-tisztázásával az üzetegnap — zárómegb®zélésen mekben folyó műszaki fej- összegezték a Találmányi ,esztö munka jelentős támoHivatal és a szakszervezet itatást kapott. Az előadások munkatársai. Egybehangzó 08 rendezvények között véleményként állapították megszervezett tanácsadó szolmeg, hogy az eddig kissé gálát is haszn®nak bizove háttérbe szorult találmányi nyu't: Kok újító kapott azonaz összegnek 5 százalékos ^ újítói, valamint az ezzel nali tájékoztatást, utbaigazíkamatát" is 1964. augusztus kapcsolat® jogi kérdések, tast kerdeseire. 1-től. ———————— A kétnapos program eredményezte érdeklődés azt köKÉPÉR Ny Ő A Forog az idegen csütörtök esti második elődöntője valamivel jobbam sikerült az elsőnél. A rokoszenv® játékvezető, Kovalik Károly megpróbált gyorsabb tempót diktálni, de a nehézke kérdések, a bonyolult eredmény-számítás, az ide-oda vonulás még mindig hátráltatja a kívánatos lendületet. A báj® Krencsey Marian ne-t szívesen elnézzük Vart pour l'art is, de itteni közreműködése fölösleg®, sőt tovább lassítja az ütemet. A kirakós játéknak, a képekkel való operálásnak csak akkor van értelme, ha meg tudják oldani az eredmény képernyőn való nyugodt. élvezhető szemlélését örülünk, hogy a délkeletmagyarországi csoport (Miklya Jenő szeghalmi tanító és két katona. Kelemen Gábor matematika szak®, Izsák Péter leendő joghallgató) került be a döntőbe, sőt Izsák Péter a m®tami vetélkedő egyéni győztese is lett Érdek® volt hogy a balatoni versenyzők elsőségét is szegedi kérdés, a Dömötörtorony döntötte el. Zavaró viszont a rosszul föltett kérdés: Juhász Gyula nem tanított Szegeden, s Petrovits Istvánnak nem kocsmája volt Félegyházán — mindkét esetben a versenyzők igazították ki a kérdezőket — sajn® hasztalan, mert erre ügyet sem vetettek sem a játékvezetők, sem a bírálók. P. L. tl egyórás Kincs a néphitben című előadásait vette föl indexébe. A második fél évben, 1925 tavaszán pedig Bevezetés az ethnográfiába (heti 2 MEGVERTE HARAGOSÁT Harangozó Sándor Szeged. Széchenyi tér 15. szám alatti lak® egy alkalommal találkozott az utcán egy régebbi harag®ával, aki „nem jó szemmel" nézett rá. Ahogy az elhaladt mellette. Harangozó utána ment és fültövön vágta. Nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Harangozó Sándort a szegedi járásbíróság 4 hónap1 szabadságv®ztósre ítélte, melynek letöltését 3 évi próbaidőre felfüggesztette. ITTASAN MOYimóZOTT Pusztamérgesen tetten érték a gépjárműveket ellenőrző rendőrök Nyári János, Kisszállás 96. szám alatti lakost, aki ittasan hajtott motorkerékpárján. A Csongrád megyei biróság Nyárit iogerősen 2 ezer forintra büntette. Segédmunkásokat kőművesek mellé szegedi munkahelyre felveszünk. Szegedi Epitő Ktsz. Brüsszeli krt. 8. xK. 143. veteli, hogy Csongrád megyében és Szegeden negyedévenként rendezzenek ilyen jellegű tanácsadást, előadásokat — állapították meg a résztvevők. . Eladó! Jól beállt sűrűsoros lucerna ?gész évi kaszálásra. Táncsics Mgtsz. Deszk. Telefon: 12-es K. 143. Javulnak a dunai szállítások A MAHART-ra a második gazdaságok a győri kikötőknegyedévben nagy feladatok bői kapják a műtrágyát. Az várnak. Például mintegy Alsó-Dunán a legnagyobb negyvenezer torma műtrágyát kell szállítani Linzből. A víziutak jobb kihaszná- dunai hajózással együtt az lására a műtrágyát szállító idén mintegy egymillió hajók m®t már a dunaúj- tonna ércet juttat a szovjet Így Reniből Megnövekevárosá, a bajai és a mohá- kikötőkből, esi kikötőkben is raknak ki Dunaújvár®ba műtrágyát, s így közúton, illetve vasúton csak rövidebb távon kell vinni a talajjavító anyagot. Az északdunántúli tsz-ek és állami József Attila is hallgatta előadásait... Az elfelejtett szegedi néprajztudós - Emlékezés Herrmann Antalra Szegedről éppen egy évti- tulajdonképpen alig ismerjük vári örmény Múzeumot. A T3 népet' ame'yet k«nnányo- tíz® években Vácott nyom^a, irodalmibb magyar va- hatámvtórr, „i dat vásárolt, folyóiratokat rosX Ám nemcsak irodalmi ^'V, hatar0ztam e!' és könyveket adott ki. Egyehagyomanyamk különlegesen hogy teljesen a magyaror- bek közt ő hozta napvilágra gazdagok a vidék városai kö- Kcági nemzetiségek tanulmá- Kálmány Laj® Hagyomátörténetében is egyedülálló GAM- (1914) kötetét szerepet töltött be városunk. i887-ben megindította az A Tanácsköztársaság 1919Wl! ha^mln^nkra e £ ^logische Mitteilungen ben őt bízfa. meg' a mgán* pókban. Április 11-én volt Ungarn (Magyar Népraj- ^^zTitdolJozZZl l hetvenedik évfordulója Fe- zi Közlemények) című nem- l^eTelveteT kó^ttr ZSK taw Ze&ÖZÍ hírŰ f°lyÓÍratót' * kézirattárában őrzött hagyaNueIvőr első szegedi !X mozgalmat indított a Magyar tékában érdek® és még fölKínt^SaHzt Képrajzi Társaság létrehozá- JWggg. váré «*£-•* lásmondásokat, hiedelmeket, sára. Kezdeményét siker ko- talamatoR erre vonatkozoan. népdalokat és más népi szö- ronázta: a Tánsaság 1889-ben . _ .. ff — megalakult, s 1890-ben meg- ^dt népra,!, orbksé.g r^r^jtbeSLAt indult máig élő fo.yóirata, az ^dre a^olotevári egye azóta a Szegedi Szótárba is. Ethnographia. ö maga is egy ^ méltó, hogy ideig szerkesztője és termé- József Attila is hallgatta eíóNyelvzseni keny munkatársa, volt. ösz- adásait. 1924 őszén a heti kétés nemzetiségi kutató szehasonlító folklorisztikai és órás Cigányok költészetei 8 mitológiai tanulmányai a nyelve, zenéje című és a heA másik évforduló: Herr- maguk nemében úttörők. mann Antalnak, a szegedi egyetem tanárának életmű- A Tanácsköztársaság vére emlékeztet. 1926. Ápri- . . , , .„. lis 16-án, negyven éve. 75 év® c/gony-szokerto/e korában hunyt el a kalandos cigányság néprajza volt érában) és A cigányok népsorsu furraa egyérúségű tu- legked^eltVehh\utató területe. ,(het' ' °rában' "mu ^fffV fodben ,nyug: Megszállottként vetette bele k°"egmmait hallgatta, szik Jóllehet utolsó eveitől ^ cigányság életébe: Szegednek kivételesen gazSü Hm óh 6 T0!011 ki" 1885 nyarát álruhában közöt- dag öröksége a népismereti vul - Brassóban, Kolozsva- íí " _ Dietykák kutatás. Dugonics Andrástól* hott, Bécsben, Pancsován és í0™"® há7jtodoU" ar- a Példabeszédek és jelesmonmásutt - zajlott le. m az id^ a vt^famíul dások alkotójától kezdve a Nyelvzseni volt, az euró- jába! -, hogy hitvilágukat, népdalgyűjtő Tóth Ján®on, a pai nyelveken kívül héberül, költészetüket, zenéjüket meg- hagyományokat mentő Csapszanszkritül, arabul, törökül, ismerh®se, följegyezhesse. lár Benedeken, Ferenczi Jáönményül, cigányul beszélt. Legbüszkébb volt Cigány de- n®on, Kálmány Laj®on. KoVilágutazónak is tartható: mológia című munkájára. vács Jánoson át a ma élőkig Afrikát, Ázsiát járta. Nép- Pártfogójául megnyerte a ci- - annyian vették ki részű, rajzi érdeklődése már a bé- gánynyelvtan íróját, József ket a nép kultúrájának és esi egyetemen kialakult. A főherceget. Ami neki passzió, életmódjának megismerésépaedagógiumban a magyar Herrmannak hivatás volt. b6l- Itt kezdte Bartók és és a német összehasonlító 1898-ban a kolozsvári egye- Kodály népdalgyűjtéseit irodalomtudományt művelte, temen magántanári kép®- (1905. 1906). A szegedi egye„Ügy éreztem, aligha tudok tést szerzett, utóbb nyilvá- temen létesült először, 1929újat mondani Goethéről" - n® rendes tanári címet ka- 1x1 n- hazánkban néprajzi tanvallotta később. — „Érez- pott. szék SolVm°ssy Sándor kátém, hogy az egész magyar Külföldön is méltányolták tedrájának kisugárzása a politikának van egy hibája: eredményeit. A berlini. Szegedi Fiatalok Művészeti müncheni, bécsi embertani Kollégiumának néprajzi-tártársaságok. a londoni nem- sadalomrajzi munkásságában; zetközi folklór tanács. a szám® közéleti, történelmi nemzetközi kelet-ázsiai bi- szerepű tudós és költőegyézottság a nemzetközi cigány niség - Radnóti Miklós. Ertudóstársaság tagiául, az dei Ferenc, Ortutay Gyula utóbbi ügyvezetőjéül válasz- e-s mások - eletmuvében letotta Számos kongresszuson mérhető. A szegedi irodalmi ő képviselte a hazai népraj- népiesség - a századvégi pazot. A londoni folklór világ- rasztnovella kism®tereitől kongresszuson (1891) a cigá- Tömörkényén át Móráig és nyok eredetére vonatkozó követőikig - ugyancsak hozkutatásait egvöntetű hely®- Miárult a saját® népi® léssel fogadták. Néprajzi szegediség kialakításához. A ízekelőadóia volt Az Osztrák város szellemi múltjától, mű-Mngvar Monarchia írásban "dodéstörténetétől elválasztdett szállítási igények kielé- k*vb"n című hntpimas ki- hatatlan e kettős örökség, gítését segíti az is, hogv az I fevápvcornzatnak. Jelentős Eevik formálóját idézzük a dénaDunán hat, 1300 illet 1 volt az Erdélyi Kár- különc Herrmann Antalra ve 1600 tonnás uszálv állí- iát Múzeum létrejöttében, ő emlékezve, tanak forgalomba. 1 teremtette meg a szamosúj Péter László feladatot az ércszállítás jelenti. A MAHART a szovjet s/omhat, 1966. április i6. DÉL-MAGYARORSZÁG 5