Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

fiz ügyek nem oltódnak meg magoktól Oat taxe ttcnsgftlat vizsgálatot követ az egyik trrtézménvben. Ezer kilométereket futott már a megyei vezetők gépkocsija az ügyben, pedig hát az intézmény alig ötven kilométerre van a megyeszékhelytőd. Sok száz órát foglalkoztak az ottani ügyekkel, hoztak tucatnyi fegyelmi határozatot, megtárgyaltak ugyanannyi fellebbezést, elutasítottak ugyanannyi panaszt. S az intézményben ma ugyanazok az egészségtelen állapotok uralkodnak, mint hat esztendővel ezelőtt Minden baj és zűrzavar gyökere, hogy itt a szakmai és a gazdasági vezető nem fér össze egymással, veszekszenek. kölcsönösen jelentgetik egymást Az illetékeseket kérdezve, magánemberként, mindegyiküknek az a véleménye — s mint mondják, az volt már az ügy kezdetének kezdetén —, hogy addig nem lesz rend, amíg ez a két, egymással összeférni nem tudó ember kénytelen együtt dolgozni. Mint „hivatalos személyeknek" azonban más a véleményük. Nem nézik az ügyek egészét, csak külön-külön vizsgálják a különböző panaszokat, bejelentéseket, szabálytalanságokat, s ezekben hoznak — a helyzetet csak elmérgesítő, de az alaki szabályoknak tökéletesen megfelelő — határozatokat. Mert igaz ugyan, hogy kényelmetlen dolog újra és újra vizsgálatot indítani, tanuk tucatjait kihallgatni, mit is mondott a két veszekedő közül valamelyik ekkor vagy akkor, de az illletékesek inkább azt csinálják, mert meg akarnak menekülni attól a kényelmetlenségtől, amivel a hathatós intézkedés járna. Márpedig ezt meg kell tenni, s azoknak Kell megtenniük, akik az intézmény felügyeletéért felelősek. Véglére is azért állították őket oda. hogy azokat az anyagiakat, amelyeket államunk az intézmény ellátására fordít, a lehető legjobban gyümölcsöztessék, s nem azért, hogy folytonosan igazságot tegyenek az intézet két megátalkodott veszekedője között. Tévednek, akik mindeddig halogatták az üevben az érdemi határozatot, ha azt hiszik, hogy ezzel megmenekültek a döntés felelősségétől. így van ez akkor is, ha arra hivatkozhatnak, hogy a döntés — végtére is két munkavállalóról van szó — nagy felelősséggel jár, hiba lett volna elhamarkodni a dolgot. Valamit alaposan megfontolni, vagy évekig halogatni valamit — két különböző dolog. Az időhúzás, a csodavárás és a megfontoltság korántsem azonos fogalmak. Ha például az újítással foglalkozók bátran, valóban az újítás értékét, népgazdasága hasznát figyelembe véve döntenének mindenkor, aligha húzódna olyan sokáig némelyik újítási ügy. Sajnos, sokan szem elől tévesztik egy-egy műszaki javaslat elbírálásánál az alapvető kérdést: hasznos e az újítás a népgazdaságnak. Ehelyett inkább csak azt vizsgálják, milyen paragrafus ad lehetőséget időhúzásra, a határozat halogatására. Szó sincs róla, hogy bárkit is törvénysértésre, a rendeletek, a szabályok áthágására szeretnénk biztatni! Arra azonban joggal figyelmeztetünk. hogy a halogatást lehetővé tevő paragrafusoknál jóval fontosabb törvényeink szelleme, a különböző részigazságoknál sokkal forntosabbak alapvető elveink, célkitűzéseink. Megtörténik, hogy emberek, akik baráti körben, társaságban szívesen beszélnek az élet rohanásáról, az íróasztal mögött ülve úgy gondolkoznak, hogy minden ráér. Gyakran előfordul, hogy egy-egy bérelszámolási panasz elintézése hetekig tart. Az ügyintéző természetesen nem akadályozza meg, hogy a dolgozó megkapja jogos járandóságát, de vár vele például a következő bérfizetésig. Pedig hót ő is a. fizetéséből él, s nagyon jól tudja: különösen a kisebb keresetű nagyobb családokban bizony gyakran nagyon várják mór a fizetés napjót, s ha az ember meg is kapja a pénzét, egyáltalán nem mindegy, hogy mikor. Bizony, nem az életben, hanem bürokrata módjára csak a papírok között élnek azok az emberek, akik úgy vélik, hogy hetekig-hónapokig ráérnek a dolgok. S azok is tévednek. akik úgy gondolják, az ügyek majd megoldódnak maguktól. •> ármennvire is kényelmetlen egyeseknek, a döntés nemcsak jog. hanem kötelesség is. Akit mások felügyeletével, irányításával bíztak meg, annak, irányítania, felügyelni kell. S joggal kérik tőle szánion nemcsak az egyes ügyek elintézését, hanem az egész gondjaira bízott terület munkájának színvonalát, eredményességét. S ha ö csak ügyeket intéz, sőt halogatva intéz, s szem elől téveszti az egészet, bizony rosszul sáfárkodik a rábízottakkal. P. I. VTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK} 56. évfolyam, 89. szám ARA: X^TT * íS^ 50 fillér Szombat, 1966. április 16. A harmadik ötéves tervben Háromszázféle terméket kapunk a KGST együttműködés eredményeként A magyar vegyipar a második ötéves terv időszakában rohamosan fejlődött. A növekedést nagymértékben segítette a KGST-ben kialakított szakosított együttműködés, amely a harmadik ötéves tervben fokozódik. 1966—1970 között sok százra emelkedik azoknak a vegyicikkeknek a száma, amelyeket az együttműködő baráti országoktól kapunk. Köztük a nagyvolumenú alapanyagok, késztermékek száma eléri a háromszázat. A magyar vegyipar főleg késztermékeket szállít cserébe. A kooperációnak ez a formája lehetővé teszi, hogy a magyar vegyipar továbbra is mentesüljön egyes termékek előállításához szükséges draga beruházásoktól és minden erejét azoknak a gazdaságos termelési ágaknak a fejlesztésére fordíthassa, amelyekre a KGST vegyipari állandó bizottságának ajánlásai specializálták. A szuszpenziós PVC-gyártásra specializált magyar vegyipar például továbbra is fejleszti ennek a fontos műanyagnak a termelését. A jelenlegi tervidőszakban viszont nem kell berendeznie a költséges beruházással járó emulziós gyártásra. Az emulziós PVC-fajtát, amelyet eddig nagyrészt nyugatról vásároltunk, most teljes egészében Lengyelországból és az XDK-bóI kapjuk majd, termékcsere formájában. A növekvő múanyagfelhasználás következtében a nálunk nem gyártott polistirolból is nagyobb mennyiségre lesz szükség a következő években, mint korábban. Ezt az eddig jórészt nyugatról importált múanyagfajtát ezután szintén baráti országoktól, az NDK-tól, a Szovjetuniótól és Csehszlovákiától kapjuk majdnem teljes egészében, és így szükségtelenné válik polistirolgyár építése az 1966—1970. évi időszakban. A műszálak közül a magyar ipar látja el danulonnal és polipropilénnel Lengyelországot, Bulgáriát, az NDK-t, s poliészter, valamint poliakrilnit szálat kap érte cserébe. A hazai viszkózmúszálfelhasználás így növekszik majd a következő években, de csak 1970 után kell gondolni a nyergesújfalusi gyár viszkószrészlegének bővítésére, addig a Szovjetunió szállítja részünkre a többlet viszkózműszálat, részben pedig n hozzávaló cellulóz alapanyagot. Fenolt is mind nagyobb mértékben használ majd fel a múanyagés gyógyszeripar. Évi 1000 tonnás igényét a 200 tonna kapacitású dorogi gyár azonban nem bírja már kielégíteni. Igen előnyös a hazai vegyiparnak, hogy az elektromos ipar részére szükséges szilikonok gazdaságtalan gyártását leállíthatta. Az NDK és a Szovjetunió vállalta a magyar elektromos ipar ellátását ezzel az anyaggal. A saervesvegyiparban nagymennyiségben szükséges metilalkohol előállítása alól Lengyeország és a Szovjetunió mentesíti vegyiparunkat. 1970-ig a teljes szükségletet szállítják. A mezőgazdaság ma már 40—30 féle növényvédőszert használ, közülük azonban íovábbra is csak néhány tömegcikket gyárt a hazai ipar, a többit a baráti országoktól kapjuk. Az ipar több fontos ágában nélkülözhetetlenné vált ioncserélő gyantákat viszont a magyar vegyipar szállítja • Csehszlovákiának és Bulgáriának. A hazai gumiipari termelés! egyik fontos alapanyagának, a múkaucsuknak a biztosítása már hosszabb ideje gondot okoz. A harmadik ötéves tervben a Szovjetunió és az NDK szállításai megszabadítják az ipart ettől a gondtól és csak későbbi időre kell előirányozni múkaucsukgyár építését. A nagyarányú termékcsere sorám a magyar vegyiparra az eddigieknél is nagyobb feladat vár, hogy a KGST-országokat gyógyszeralapanyagokkal és speciális gyógyszerkészítményekkel ellássa. A magyar gyógyszeripar további nagyarányú fejlődését jórészt éppen azok a szállítások biztosítják, amelyek a Szovjetunióba, Bulgáriába, Csehszlovákiába. az NDK-ba és a többi baráti országba irányulnak. Steroid-hormonókkal, sokféle vitaminnal, barbiturát-készítményekkel és számos egyéb gyógyszerrel csaknem kizárólag a magyar vegyipar látja el a baráti országokat. (MTI) A BUDDHISTÁK KOMPROMISSZUMA VIETNAMBAN LÍL: AZ ISKOLAREFORM IDŐSZERŰ FELADATAI «IF? A KUBAI EGÉSZSÉGÜGY „DIAGNÓZISA" R.U MINT EGY NAGY CSALÁD :::: NAPIRENDEN A KUKORICATERMESZTÉS szegedi textilipar exportterv túlteljesítése A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi és pécsi gyárai eredményesen zárták az év első negyedévét. A végfonás tonnaval mért mennyiségi tervét a vállalat 101,2 százalékra teljesítette. A gyárak közül a pécsi kenderíonó eredménye a legmagasabb: 104 százalék. A kész- és értékesített félkésztermékek termelési tervét a nagyvállalat 103,5 százalékra teljesítette. E téren az. új szegedi gyár és a szegedi jutafonó érte el a legszebb eredményt, 100,4, illetve 104.1 százalékot. A vállalat exportkiszállitási tervének 107,6 százalékban tett eleget az első negyedév folyamán. Néhány partnernek. így a Szovjetuniónak jóval a szállítási határidő előtt elküldték az esedékes rendeléseket, hogy ezzel is hozzájáruljanak a szovjet textilipari dolgozók vállalásainak sikeres teljesítéséhez. Műanyaggyár Jerevánban A szovjet vegyipar fejlődése kiterjed valamennyi köztársaságra. A közelmúltban kezdte meg működését egy új gyár Jerevánban, örménv ország fővárosában is. A műbőrök, ragasztók, lakkok egyik alapanyaga készül ebben az üzemben, a polivinilacetát. A köztársaság önellátó lett, most már Jerevánból szállítják az ország múanyagfclrloJgozó üzemeibe ezt a fontos vegyipari terméket. Még tehet javítani a primőráru-ellátáson A központi felvásárlás mellett bővítik a közvetlen árubeszerzést a termelőktől Meglátogattunk Szegeden néhány zöldség-gyümölcs és élelmiszerüzletet: milyen minőségű és mennyi primőrárut ajánlanak a vásárlóknak. Nem mindenütt megnyugtató a helyzet, s elsősorban ennek okait kutattuk. m ségleteit. A Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 7-es, 8-as, 17-es és 31-es üzleteinek szintén közvetlen szabadpiaci felvásárlási joga van. Ezért ezekben az üzletekben a MÉK-től átvett arukon kívül mindig van bőségesen termelöktől vásárolt zöldség. csupán az áruellátási szervezetlenségek az okai. A központi felvásárló szerv ugyanis nem mindig a megrendeléseknek megfelelően szállít; gyakran 2—3 napra való zöldséget is kénytelenek átvenni a kisebb üzletek, ami azután a nyakukon marad. A földmúvesszövetkezet 25-ös gyümölcs-zöldség szaküzletében, a Széchenyi téren bőven van minden, a szemnek is jó az üde. friss fejessaláták, retekcsomók, a sóska, a paraj, a zöldhagyma látványa. A bolt alkalmazottai arról tájékoztatnak, hogy naponta friss árut vásárolnak. főleg a kübekházi termelőszövetkezettől, de a háztáji gazdaságokból is. Áru® | juk naponta el is fogy. így másnapos zöldség nem kerülhet a vásárlókhoz. A 110-es csemegebolt a primőrök egy részét a MÉK-tőI rendeli, de több éves üzleti kapcsolata van a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezettel is. Így — ha a központi ellátás nem kielégítő, amire többször van példa — akkor a közvetlenül termelőtől megvett áruból • biztosítják a vásárlók szükm L2_l Tehát a földművesszövetkezeti üzletek, a csemegeboltok és az említett élelmiszer-kiskereskedelmi árudák már az új gazdasági szemlélet elvei alapján, önállóságuk praktikus gyakorlásával állnak a vásárlók szolgálatára. Ez a módszer egészséges kereskedelmi versenyt jelent, amelynek eredményeként friss, tetszetős, jó minőségű és bizonyos esetekben még olcsóbb is az ái'u, ami a fogyasztóhoz kerül. Az élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek túlnyomó része azonban nem vásárolhat közvetlenül a termelőtől, kizárólag a MÉK ellátására van utalva. A 4-es és a 26os boltban, s más árudákban is hervadt, több napja kitett salátát, zöldhagymát, egyéb primőrt láthattunk, s ennek Felismerte ezt a helyzetet a vállalat is, ezért vette tervbe, hogy rövid időn belül még további nyolc üzletében teszi lehetővé közvetlen árubeszerzést a termelőktől. A szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezettel kötött megállapodást, de tovább mélyíti kapcsolatait a szegedi Felszabadulás és a Haladás, a röszkei Petőfi, a domaszéki Rákóczi Tsz-szel és más termelőkkel is. Ezáltal könynyít a MÉK gondjain is és így a csak központi ellátásból profitáló boltok szintén friss, jó minőségű primőröket kaphatnak s adhatnak el a fo•gyaszitóknak. Ennek a jól bevált módszernek a kitérj esz. «e annál is inkább helyeselhető, mert a hamarosan bekövetkező gyümölcsszezonban is az áruellátást fogja javítani, a fogyasztó érdekeit szolgálja. S ez az elsőrendű!