Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

Izraelita vezetők eskütétele Csütörtökön délben Kis­házi Ödön, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke előtt a Ma­gyar Népköztársaságra és alkotmányára esküt tettek a Magyal- Izraeliták Országos Képviselete, illetve a Buda­pesti Izraelita Hitközség újonnan megválasztott veze­tői: dr. Seifert Géza elnök, dr. Láng Viktor alelnök, dr. Kulcsár Imre alelnök és Ács József főtitkár. Az es­kütételnél jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Prantner József az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke. Irodalmi estek Szegeden Fővárosi költő vendégeink Mint lapunkban már be­számoltunk róla, a költé­szet napjával kapcsolatos ünnepségeket Szegeden pén­teken és szombaton rende­zik meg. Ma délután 6 órai kezdettel dr. Csaplár Ferenc bevezetőjével négy fiatal szegedi költő: Veress Miklós, Kelemen János, Oláh Éva és Boros István Üj hajtás címmel mutatko­zik be verseivel a Fegyve­xes Erők Klubjában. Hol­nap, szombaton este 7 óra­kor ünnepi irodalmi est lesz a József Attila Tudo­mányegyetem Dugonics téri épületének aulájában. A meghívott szegedi költőkön, Andrássy Lajoson és Papp Lajoson kívül az estnek fő­városi vendégei is lesznek: Garat Gábor. Csanády Já­nos és Demény Ottó. A Versényi Ida által rendezett holnap esti irodalmi összeál­lításon dr. Tamás Attila mond bevezetőt. A művek tolrnácsolói Bánky Zsuzsa, Horváth Ferenc, Pápai Er­zsi, Szabó Kálmán és Mik­lós Klára lesznek. GARAI GÁBOR, Megadóztatják az aránytalanul magas jövedelmeket 1 i A sző/ő- és gyümölcstermelők bevallási adatait most értékelik A közelmúltban tobb jogszabály jelent meg, me­lyek a közteherviselés arányosabb megosztása érdeke­ben szabályozzák az aránytalanul magas jövedelmek megadóztatásának új for máit. Az adóhivatalok ezzel kapcsolatos munkáiról az alábbi tájékoztatást adta dr. Olasz Sándor, a megyei ta nács vb pénzügyi osztálya adócsoportjának vezetője: — Az adócsoportok ez év elején a szokásos adókivetési (ház- földadó stb.) munkák mellett, a kiadott rendelke­könyvbe helyeztek, vagy ép­pen otthon tartalékként fél­retettek. — A bevallási ivek adatait most értékelik az adóhivata­lok. Ma még nem lehet megmondani, hogy közülük hányan fizetnek majd az aránytalanul nagy jövede­lemnek számító tiszta jöve­delmük után — a rendelet­ben előírt progresszivitás alapján — jövedelemadót. Alig tízen ismerték el, hogy tiszta jövedelmük meghaladta az 50 ezer fo­rintot, zések alapján foglalkoztak az ugyanis a rendelet szerint ez aránytalanul magas jövedel- a szám a nagy jövedelem Tény, hogy a bevallások mek utáni adókivetés élőké- alsó határa. Az adóbevallást alapján csupán egyetlen szítésével is. készítőknek mintegy 80 szá- adózó van, aki saját maga Elmondhatom, hogy az zaléka ezer forinttól 20 ezer bevallása szerint is nagy jö­adókivetések egy része — a forintig terjedő tiszta jöve­kisiparosokat, kiskereskedő- delmet ismert el, míg tíz szá­két tekintve — már megtör- zalékuk kimutatta, hogy rá­tént, bár az erről szóló fize­tés-meghagyásokat csak má­jusban küldik ki az adóhiva­talok. Az elmúlt évhez ké­pest mintegy félmillió forinttal több összeget várunk a kis­iparos adózóktól. Ez az összeg egyrészt az adók vedel met ért el — 50 ezer forintot — méghozzá úgy, hogy földjén bérlő dolgozott. fizetéses volt a tavalyi év. Az adócsoportoknak tehát Nyilvánvaló, hogy a legtöbb bevallás nem fedi a valóságot. Erre példát is mondhatok. Jó néhányan például a ház­egybe kell vetniök a be­vallott adatokat az adott község termelési eredmé­nyeivel, a közismert tényekkel, hogy vásárlásra, vagy éppen a bú- az adóalanyok a ténylegesen torvásárlásra fordított ösz­szeget nem tekintették tiszta' fizessék az hogy emeléséből, másrészt a ked- jövedelemnek. Van olyan vezmények megadásának szi- adóbevallás is, amelyen tör­gorításából adódik. Körűibe- ténetesen lül 100 személyt érint az adó- az autóvásárlás kiadásként emelés a több mint 2500 kis- szerepel, mint „beruházás", iparosból, ugyanis az elmúlt Jó néhányan tehát tiszta jö­évben elért tiszta jövedel- vedelemnek csak azt az ősz­eiért tiszta jövedelmük után adót. Ismétlem, mük egyrészt általuk is be­vallottan, másrészt a külső ismérvek alapján bizonyítha­tóan magasabb volt, mint a megelőző évben. Megemelt, adóösszeget a termelő és nagyjövedelmű kisiparosok (építő, építőanyag iparral foglalkozók),' továbbá a szolgáltató iparral fog­lalkozók egy része (szobafestő, kárpitos, motor-, rádió-, villanyszerelő stb.) fizetnek. Ismert a kisiparo­sok előtt az is, hogy akik alkalmazottat tarta­nak, azoknak ez év január 23-tól havonta 500 forintot kell fi­zetniök. A kedvezmények (tanulókat foglalkoztatóknak, öreg és csökkent munkaké­pességűeknek stb.) változat­lanul fennállnak a korábbi években alkalmazott módon. Szigorítás azonban az, hogy a kedvezmény összege ez­után nem haladhatja meg az 1000 forintot. — Meggyőződésem, hogv az érintet kisiparosok való­ban a ténylegesen elért ta­valyi tiszta jövedelmük után és a jogszabályoknak meg­felelő módon fizetnek adót. Ez a tény már önmagában is megcáfolja azokat, akik elterjesztették, hogy vala­mennyi kisiparos adója emel­kedik. Erről szó sincs, mert a perifériákon dolgozók, ki­mondottan a lakosság javító­szolgáltató igényeit kielégítő kisiparosok változatlanul a szokásos adójukat fizetik. — Az elmúlt év szeptem­berében jelent meg és ez év elején lépett hatályba a me­zőgazdaságban elért nagv jövedelmek új adóztatási rendszere — folytatta nyilat­kozatát dr. Olasz Sándor. — Az adóhivatalok mintegy 500 -— döntően a szegedi járási és néhány csongrád-környéki — szőlő- és gyümölcsterme­lőt hívtak fel adóbevallásra, mert a külső ismérvek alap­jár. kiemelkedően nagy jö­vedelmet értek el az elmúlt évben. A bevallási ivek alap­ján néhány jelenségre felfi­gyelhetünk. a tiszta jövedelmük és nem bevételeik alapján! — Mindezeknek az adatok­nak kimunkálása most fo­lyik, úgy hogy az adóivek ki­kézbesítésére júniusban ke­szeget tekintették, amit töf- rül sor — fejezte be nyilat­ténetesen az OTP-nél betét- kozatát dr. Olasz Sándor. a mai magyar lírikus nem­zedék egyik kiemelkedő képviselője. József Attila­díjas költő és műfordító. Verseivel először az ötve­nes évek elején jelentke­zett, de pártos költészete jobbára 1956 után bontako­zott ki. Az 1962-ben ki­adott negyedik kötete. a Mediterrán ősz különösen szép sikert aratott, de ver­seskötetein kívül is több antológiában szerepelt már. Mint műfordító, ihletett tol­lú tolmácsolója többek kö­zött Brecht, Cocteau, Ma­jakovszij, Jevtusenko, Ril­ke és Verlaine műveinek. Jelenleg az Írószövetség külügyi titkára. CSANÁDY JÁNOS, ugyancsak az ötvenes évek elején tűnt fel verseivel a Csillag és az Üj Hang ha­sábjain. Szegényparaszti család sarjaként az elemi iskolák utáh napszámos és tanonc, majd Budapesten autószerelő volt, aki szak­érettségije után a színművé­szeti főiskola dramaturgiai tagozatát is elvégezte. Ver­seiben eredeti hangon éne­kel a munka szépségéről, de jelentős hely jut a gyermekkor emléke idézésé­nek is. Eddig megjelent kö­teted: Felzúdul a táj, Át­tört egek, Hegyélen és az Üj törvény. DEMÉNY OTTÓ, is szegénysorból küzdötte fel magát. Fővárosi prole­társzülők gyermekeként ke­rült falura, a mezőgazdasá­gi dolgos mindennapok ih­lető világába. Lírája őrzi ezeket az időket éppúgy, mint gyári-munkás éveinek élményeit; a budapesti kül­városok régi és újjászülető világát. Költészetének kö­zépponjában a kétkezi mun­kásember áll, róla énekel a Virág utca és A legszebb kor című kötetedben. Hétköznapi fasizmus Új film Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései 0 Népgazdasági egyensúly EGY ORSZÁG GAZDA- fenntartása sem könnyű. SÁGAT hatalmas háztartás- Évrő1 évre meg kell tervez­ni, mekkora vagy importáljanak —, mint amennyire vásárlóképes ke-_ reslet. szükséglet mutatkozik. LEHET OLYAN piaci hoz hasonlíthatnánk. Gazdái- "lli^l-^" 3 '?k°®ság VÓ" kodni kell - mégpedig jól! ^lóereje, J* « hogyan osz­• 5 , ,J, lik meg a kulonfele fogyasz­l^wtta J-ilT tási cikkek, építőanyagok, egyensúlyt is teremteni, myaígál T emtri erővel ^'számok között. A számi- amely mögött nem a terme­anyaggal es emoen erővel. tás a;)hasem lehet lég les es a szuksegletek egyeze­gazdálkodfk®a tefTeb tos' A ,akaság igényei változ" se, áü' Ha példáUl ^^ gazaaiKoaiK a penzzei, elei nak az üj korezerű vagy sok van, s nehezen eladható. gondozza' a 'kertet a laklfí divatos termékek iránt sok- leszállítják az árát és; a gonciozza a Kertet, a laKasi, szar váratlanul jelentkezik a keszletek a szukseges szinvo­rendben tartja a ruhakat. kerGsletj s ezt előre feimérni Maira csökkennek. Az egyen­lehetetlen. Ugyanakkor a súly ekkor helyreáll. Ha pe termelés is eltérhet a terve- diS valamiből nem tudják bútorokat stb. Hazánkban több, mint tíz­millió ember él. Szükségletei­ket folyamatosan ki kell elé­gíteni. A boltokban minden­ből annyit és azt kell tarta­ni, amennyi és ami a vá­sárlóknak kell. A gyárak, a zettől. Különösen áll ez a mezőgazdaságra, ahol az idő­járásnak nagy szerepe van . ., . ... . ,, , Arra az omzáa aazriasáai Az llyen árintézkedések AtTa . az gazdasagi sznr.ia,iafa pa7AaK&ohan , iranyitasa ügyel, hogy a pia­kielégíteni a szükségleteket akkor felemelik az árát, e2 mérsékli a vásárlási kedvet a szocialista gazdaságban elég sanoKnaK Ken. A gyaraK. a ""sí . ritkak A r-öznoníi naz­mezőgazdasági üzemek sok megjelenő vásárlóerővel fas-aveTetés inkább arr^tó anyagot, alkatrészt, gépet, símben elegendő áru le- %S,Togy« "érme st a műszert vásárolnak. Annyit gyen- lgy az atflogo. globális szüksAa,PtP%hP„ iaazítsa Fz kell ezekből forgalomba hoz- egyensúly létrehozható, de ez ^me^ egyik napról a ni mint amennyit az üze- ne™ eleg; másikra. Ilyenkor az árvái­méit normális működésükhöz A globális egyensúly mel- toztatásokat is alkalmazni igényelnek. Amikor a kínált lett az áruk választéki, ősz- keu és a keresett termékek szetételbeli egyensúlyát is A'szocializmus legfőbb gaz­mennyisége azonos, akkor a biztosítani kell. E részará- dasági törvénye a dolgozók termelés és a fogyasztás, a nyok megteremtése a legne- növekvő szükségleteinek mi­kereslet és a kínálat egyen- hezebb feladat. Ahhoz, hogy n<j] teljesebb, jobb kieiégíté­súlyáról beszélünk. a piacon, az üzletekben tar- Ennek lényeges tényezője Egy ország azonban nem- tósan részegyensúly legyen, a ' népgazdasági egyensúly csak határain belül keres- az szükséges, hogy minden- fenntartása. bŐ1 a™yit ™jenek - * PIBITYI OTTÓ kintetben akkor van egyen —-— súlyban a népgazdaság, ha értékben — rubelben vagy dollárban — kifejezve ugyan­annyit ad el külföldön, mint amennyit onnan vásárol. Sőt, az a kedvező, ha egy kicsi­vel több az exportból szár­mazó bevétele, mint az im­port miatti kiadása. Külke­reskedelmi egyensúly nélkül a népgazdasági egyensúly is megbomlik. A belső piaci egyensúly Megnyílt a milánói vásár Csütörtökön reggel ünnepélyes külsőségek között meg­nyílt a 44. Milánói Nemzetközi Vásár. A vásár négyszázezer négyzetméternyi kiállítási terüle­tén 12 804 kiállító mutatja be áruit. A nemzetközi üzleti központban 54 ország létesített külön kereskedelmi kiren­deltségei. köztük Magyarország is, amely már tavaly is nagy sikert ért el mind a látogatottság, mind pedig az üzletkötések terén. (MTI) Katonai parádé, menetelés fúvószene: ezzel kezdődik Mihail Romm, világhírű szovjet filmrendező új do­kumentumfilmje a fasizmus hétköznapjairól. S ezzel is végződik: meneteléssel, fú­vószenével, parádékkal, fel­vonulásokkal, zászlólengetés­sel. De közben az, ami a film elején ezekkel a pará­dékkal kezdődött, s aztán később vérbeborította a vi­lágot, tehát a fasizmus, meg­bukott, leverték. Azok a me­netelések, ünnepségek, zász­lólengetések, arcok és sza­vak azonban, amik a film végén megjelennek, kísérte­tiesen emlékeztetnek a ko­rábbiakra. Ott láthatjuk a filmen például Mosley-t, az angol fasiszták ma is élő és tevékenykedő vezetőjét, lát­juk a gyűléseit, s aztán fel­tűnnek a vásznon azok az amerikai tengerészgyalogo­sok, akik ma a halált szór­ják Vietnamban, s akiknek kiképzése nagyon emlékeztet a náci hadseregben alkalma­zott módszerekre. Mindezzel nyilvánvalóan azt akarja dokumentálni és bizonyítani a rendező, hogy bár annakidején, húsz esz­tendővel ezelőtt leverték a fasizmust, de a becsületes emberekben, a világ lelki­ismeretében nem oktalanul él az aggály, hogy ez a fa­sizmus — ha hagynánk — feltámadhat, ismét erőre kaphat. Lennének most is támogatói, mint ahogy ak­kor, a kezdet kezdetén is voltak. Olyan ipari hatal­masságok. mint például az ágyú- és fegyvergyáros Krupp família, amelyek Hit­ler melletti beszédét halljuk és látjuk a filmen. A Hétköznapi fasizmus nem történelmi film, s ép­pen amiatt nem, hogy ilyen erős szálakkal kötődik a mához. A film problemati­kája. mondanivalója kifeje­zetten mai: az emberek em­berek iránti kötelezettségér­zetét ébreszti fel és erősíti. Nemcsak azért jelentős ez, mert például az ifjúság, a háború befejezése óta felnőtt nemzedék saját tapasztalatai alapján semmit sem tudhat a fasizmusról, hanem azért is. mert Romm alkotása az idősebbek, azok számára is sokatmondó, akik közvetlen közelről ismerték az ember­telen rendszert. Ez a szovjet dokumentum­film ugyanis jelentős részé­ben olyan anyagokat tartal­maz, amelyeket eddig még sohasem láthatott a közön­ség. Annakidején minden náci riportfilmből készült egy példány Göbbels számá­ra is; a náci miniszter sok­nak a bemutatását nem en­gedélyezte. Ez a sokszázezer méter filmanyag a háború idején a szovjet hadsereg birtokába került; húsz év óta Mozskvában van. A Hét­köznapi fasizmus készítése közben Romm munkatársai­val, Maja Turovszkaja-val és Jurij Hanjutyin-nal hete­kig tanulmányozta ennek az archívumnak az anyagát, s innen kerültek ki a szenzá­ciós, eddig nem látott és nem ismert dokumentumok. Ilyen részlet például a Mein Kampf hatalmas dísz­példányának készítése. Nem papírból voltak ennek a könyvnek a lapjai, hanem i bőrből, s betűit nem nyom­tatták, hanem kézzel írták, borítója vasból volt; mindez azért, hogy a könyv ebben a formájában ezer évig fönnmaradjon. Láthatjuk Hitlert néhány kellemetlen szituációban, hatalomrajutá­sának első hónapjaiban; za­varodott kamaszként, ügyet­lenül, sután viselkedik az emberek között. Nem csoda, hogy Göbbels ezeket a ri­portokat nem engedte bemu­tatni. A fasizmus története: vé­res események, borzalmak története. Romm filmje nem hallgat ezekről. Megeleve­nednek a filmen az SS-ek rémtettei is. Romm azonban nem ezeket az eseményeket állítja műve középpontjába. A nagy szovjet rendező azt vizsgálja ebben a filmjében, hogyan roncsolta szét, tett« tönkre, züllesztette le az em­berekben az emberséget a fasizmus, hogyan vált hatá­sára az emberek nagy része egyre gátlástalanabbá. Egy rettenetes és elréinísztő mechanizmus működését lát­juk a filmen, amely embere­ket változtatott, züllesztett, s ez talán még ijesztőbb és rettenetesebb, mint a gyil­kosságok és gaztettek soro­zata. Ez a különlegesen ki­tenyésztett embertípus volt csak képes véghezvinni azt a sok rettenetességet és bor­zalmat, amit a fasizmus megkövetelt. A film nagy hatásához je­lentősen hozzájárul a ren­dező kísérő szövege, amelyet magyar Gáti József kifejező tolmácsolásában hallgat a közönség. ö. L. * Csütörtökön a Magyar Sajtó házában találkoztak az újságírókkal a szovjet film­művész küldöttség tagjai. A Hétköznapi fasizmus című film alkotói, Mihail Romm rendező, a forgatókönyv író­ja, valamint a két társszer­ző, Maja Turovszkaja és Ju­rij Hanjutyin. Mihail Romm a többi kö­zött elmondotta, hogy a Hétköznapi fasizmus-t 1965­ben versenyen kívül „indí­tották" a lipcsei filmfeszti­válon. A zsűri azonban be­nevezte a versenybe. Az al­kotás elnyerte a nagydijat. Munka utáni városkép, délután négy óra. A Szé­chenyi téren fér­fiak, nők, gyere­kek; ki sétál, ki sütkérezik. A hát­tér zöld gyep, pompázó tulipán­fák, egyszóval: tavasz. Bájos fiatal­asszony áll az egyik piros-sárga ülőalkalmatos­ság mellett, kicsit előrehajolva fog­ja üldögélő cse­metéjét, nehogy leessen. Fogja, de csak bal kezével. Jobbjával a ha­risnyáját igazíta­ná, de sehogyan sem megy a do­log. A kezes-lá­Tavasz hasba bújtatott csöppség egyre mocorog, a haris­nyatartó meg plá­ne makacskodik. Jönnek-men­nek az emberek, s odanéznek, ahol az idegias ujjak babrálnak. Amit látnak, formás­nak találhatják, mert csökönyösen visszajár a tekin­tetük. — Talán segít­hetek — pattan oda egy hirtelen­szőke fiatalem­ber. A kis barna nő tolakodásnak, sőt szemtelenség­nek veszi ezt, majd felnyársal­ja a pillantásával, az ifjú azonban máris eloszlatja a félreértést. — No nem! Nem a térdsza­lagrendért! — harsogja derű­sein. Megfogja a kisbaba vállát, s még háttal is for­dul az asszony­kának. — így biztos könnyeb­ben boldogul. S valóban. Vé­ge a fotótémá­nak, a néhány ácsorgó diák is továbbindul. Egyikük még epé­sen megjegyzi, a hirtelenszőkére mutatva: — A stréber.:! S. M. K-61. autódarura jogosít­vánnyal rendelkező kezelőt keresünk. Érdeklődni: A G R O K E R , Szeged, Tábor u. 5. H. 47. Péntek, 1966. április 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents