Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

Malinovgzldi marcali vezetésével Szovjet kafanai látogat hazánkba R. J. Malinovszkij nak, a Szovjetunió marsalljának. a Szovjetunió honvédelmi miniszterének vezetésével holnap, szombaton szovjet katonai küldöttség érkezik hazánkba ba­ráti látogatásra. A delegáció a Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség szovjetunióbeli látogatását viszonozza. A vendégek itt-tar­tózkodásuk alatt találkoznak üzemi, mezőgazdasági dolgo­zókkal és meglátogatnak katonai alakulatokat. (MTI) Hatnyelvű (Gifii«e$bereiíiiezés A Szimullon elnevezésű hatnyelvű tolmacsberende­zést mutatja be a Nemzet­közi Vásáron az Elektro­mechanikai Vállalat. Veze­ték nélkül, • hosszúhullámon működik. A vevőrész, a tol­mácsegység, a keverőberen­dezés tranzisztoros, nybmott áramkörös. Egy-egy készülék ára félmillió forint. A Szi­multou kitűnően hasznosít­ható nagyobb üzleti tárgya­lásokon. kongresszusokon, idegenvezetésnél. A társadalom részvételével - a társadalom javára írta: Bálint József, az MSZMP KB Államgazdasági Osztályának helyettes vezetője Szegedi találmányok Tasnádi Emil nyilatkozata a Dél-Magyarország számára Az iparjogvédelmi napok iani tudja a feltalálói díjat, rendszer átalakítása, mint is­megnyitása alkalmával Sze- Dr. Kalmár László és Musz- meretes, többek között ele­geden tartózkodó Tasnádi ka Dániel fonalőr borenae- térbe helyezi majd a músza­Emiltől, az Országos Talál- zését két helyen is kipró- ki fejlesztést, és ez rokon az mányi Hivatal elnökétől nyi- bálták, de egyelőre nem vál- újítások témájával. Célsze­latkozatot kértünk néhány totta .be a hozzá fűzött re- rú tehát, hogy megvárjuk, olyan kérdéssel kapcsolat-, menyeket. A magunk része- míg az irányítási rendszer­béin. mely — tekintettel az röl szükségesnek tartjuk a rel kapcsolatos viták befe­üjitók es feltalálók széles ta- további kísérleteket, annál is jeződnek. s megszületik az borára — közérdeklődésre inkább, mert ezt a külföldi egyértelmű állásfoglalás, tarthat számot. érdeklődés is megköveteli. — Nagyon sok visszássá­— Milyen eredményei Dr. Mészáros Lajos réspor- gol okoz a munkaköri kö vannak az újítómozgalom- lasztója megoldotta az 500 nak? Celsius-fok alatti olvadás­— Az újítómozgalom 17 pontú fémek porlasztását, és éves fennállása alatt nagyon biztató kísérleteket végez­szep eredményeket ért cl. nek vele az 500 fok feletti Több mint négymillió a be- olvadáspontú fémek, például szemléletnek kell megvál­nyújtott javaslatok száma, az alumínium porlasztására, toznia vele kapcsolatban. Ha kétmillió az elfogadottaké, s A problémát a kísérletek \alaki nagyobb teljesítményt nem sokkal keveseb valósult lassúsága okozza mutat fel, mint amennyit meg közülük. Az erednié- — Köztudomású, hogy új beosztásától, fizetéséért el nyeket talán az illusztrálja újítási rendelet készül. Mi- lehet várni tőle. az külön el­korra várható inegjele- ismerést érdemel. Ha ilyen nése? újítást alkot, nem lehet el­— Az új rendelettel, véle- ütni a díjazástól azzal, hogy menyem szerint, nem kell munkaköri kötelessége volt. újítási javaslat születik, sietni, a meglevő sem lenne Az újítások egyszemélyi el­szinte valamennyi külkeres- rossz, ha mindenütt ismer- bírálóinak esetenként kell kcdelnii cikkünk újításból, nék és helyesen alkalmaz- mérlegelniük ezt a kérdést, találmányból származik. nák. A gazdaságirányítási F. K­— Melyek a múlt év ki­G azdálkodásunkban az keztetést vonhatjuk le, utóbbi években hogy a fejlődés korábbi olyan, ismétlődő ne- szakaszában szükségszerű és gatív jelenségeket tapaszta- eredményes volt a gazdaság­iunk, amelyek megszünteté- irányítás erősen központosí­sére évről évre elszántuk tott rendszere. Ezzel nem magunkat. Jelentős erőfeszí- azt mondjuk, hogy min­téseink ellenére is kiderült, hogy a kedvezőtlen folya­matok teljes megszüntetése nem sikerült. Ilyen problé­mák: nem kielégítő mi­dent jól csináltunk és a leleményességét hangoztat­juk, illetve hangsúlyozzuk, és olykor tőkés vállalatok némely előnyös tulajdonsá­gait emlegetjük, ekkor ezt nem azért tesszük, mintha a tőkés vállalatról akarnánk mintát venni, ahol nem sza­vezetési módszerek teljesen mit az ember — csak a tökéletesek voltak. Sőt, mai profit. De nem nélkülöz­elméieti és gyakorlati isme- heljük azt a szocialista vál­teteink birtokában már tud- lalattípust, amely kezdemé­nőségi termékek és munka juk, hogy például az árak nyezésben, és az anyagi ösztönzés nem szervezettségben kiállja kapták meg kellő helyüket, próbát. a gyárakban, a mezőgazda­sági üzemekben, a műszaki fejlesztés lassúsága, az épít- ami helytelen volt, amit kezések szétaprózása és legjobb tudásunk szerint hosszú megvalósítása a most megszüntetünk. gyorsaságban, telesség fogalmának kü­lönböző magyarázata. Le­het-e rendezni ezt a kér­dést? — Központilag aligha, a szükségletek által nem igé­nyelt anyag- és árukészletek növekedése, s így tovább. Ismételten felmerült a kér­dés mi az orvoslás? Nem­egyszer hallottunk olyan végletes véleményt, hogy ezeket a gondokat csak a vezetők szigorú büntetésé­vel, leváltásával, egyszóval „kemény kézzel" lehet meg­oldani. A rend, a fegyelem, A gazdaságirányítás fogó reformja magá­I eredményes növekedé­se gazdaságunknak a munkásosztály és a át- parasztság javát szolgálja, ezért a két osztály szövefc­tól értetődően igen ségét is erősíti. A reform bonyolult elméleti és gya- azonban túl ezen, sajátos korlati kérdések sokaságát ftiödon hozzájárul a mun­veti fel, s ezeket szakértők kás-paraszt szövetség erő­széles együttműködésével le- sítéséhez azáltal is, hogy le­het megoldani. A legavatot- nyegesen kedvezőbb gaz­tabb tudások, specialisták dálkodási feltételek ala.kul­és gyakorlati emberek al- nak ki a mezőgazdasági ter­kotó közreműködése nélkü- melés számára, s ennek a szigorúság természetesen Jözhetetlen feltétele annak, igen fontos mozzanata legjobban, hogy 1 milliárd 300 millió forintot fizettünk ki összesen újítási díjként. Évente körülbelül 250 ezer emelkedő újításai, talál­mányai? — A jelentősebb újítások iés találmányok között sze­gedi eredetűek is voltak. Marcheschy Károly, a Rost­kikészítő Vállalat főmérnöke új módszert dolgozott ki a rosttoikc-szítésre, találmányát külföldön is bejelentettük; Szabó Sándornak, a ruha­gyár főmérnökének fotocel­lával vezérelt varrógépét több baráti országban al­kalmazni kívánják. A nem szegediek közül megemlítem Enödy Emil és Károlyi Béla találmányát, mely megoldot­ta az automatizált csavar­gyártást; Miglin Károlynak és társainak találmányát, mely különösen a cipő- és ecsetgyártásban jelentős, mi­vel ragasztóanyag és lakk együttes felvitelét teszi le­hetővé; Török Dezső univer­zális folyadéktöltésű ipari jégtisztítóját, melyei külföl­dön is el tudunk majd adni. — Milyen sikerei és problémái vann.»k a sze­gedi újítóknak, feltalálók­nak? — Braun Ede és Marton József szalámiérlelő beren­dezése megvalósult, a talál­mány bevezetésével beruhá­zási megtakarítást is értek el. A probléma a feltalálók díjazásánál mutatkozik. Most p Húsipari Tröszt gazdasági számítást pórbál végezni, hogv ennek alapián folyósí­Hz építőipai fejlődése Előadás és kiállítás a megyei építővállalat székházában A technika hónapja alkal- Csongrád megyeiét is úgy mából tegnap, csütörtökön fejlesztik, hogy a környező Bondor József miniszter- megyékben js dolgozhasson, helyettes, az ÉM Építőipari A tanácsi építőipait is támo­Főigazgatóságának vezetője gatják, hogy a minisztériumi „Az építőipar fejlesztése a harmadik ötéves tervben" címmel előadást tartott a vállalatokat tehermentesíteni tudják. A téglahiánv pótlá­sára kézi falazóblokkok megyei építővállalat Bocskai használatát vezetik be. Nő utcai székházában. Az el­nökségben helyet foglalt Ár­vái József, a Szeged m. j. vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tese, Sípos Mihály, a Csong­rád megyei Építőipari Val­majd a vasbeton-szerkezetek alkalmazása, és olyan előre­gyártott elemek gyártását kezdik meg, melyek segítsé­gével tipizált ipari csarno­kokat, valamint mezőgazda­lalat igazgatója, Zsebik Jó- sági épületeket lehet építeni. zsef, az MTESZ szervezeté­nek titkára, Heim János, az Általában az építőipar to­vábbi iparosítása kerül elő építőipari Vállalat főmérnö- térbe minden szempontból a harmadik ötéves terv ide­jén. « Az előadás előtt két kiál® ke. Az előadás bevezetéseként Bondor József visszatekintett a második ötéves terv építő­ipari vonatkozásaira, ele- lítás is nyílt az építővállalat mezte az elért eredményeket Bocskai utcai székházában, és a még meglevő hibákat. A szilikátipari burkolóanya­A harmadik ötéves terv leg- gokét Kakasy Gyula, az ÉM fontosabb építőipari feladata műszaki fejlesztési főosztá­a tervek teljesítése mellett lyának munkatársa, a mú­az igények kielégítésének szaki fejlesztési kiállítást megközelítése. Ehhez meg Heim János, a megyei épí­kell teremteni többek között tővállalat főmérnöke nyitot­az ütőképes mélyépítőipart ta meg. Mindkét kiállítás a és a szerelőipart is. Néhány nagyközönség számára is megyei vállalat mélyépítő­résziegét, többek között a megtekinthető április 24-ig, reggel 9-től eset 7 óráig. elemi feltétele a munkának. De az említett bonyolult problémák megoldhatók-e csak utasításokkal, felelős­ségre vonásokkal? A kérdésre a szocialista hogy a reformból valóban felvásárlási árak helyes hatékony eszközt kovácsol- színvonalának megállapítá­sunk. De a reform, mint sa. E tekintetben 1966 ele­eszköz, egész társadailmun- jén jelentős lépéseket tet­ké és a cél is közös, ami- tünk, s ha a városi embe­nek eléréséhez alkalmazni rek egy része ezt csak kívánjuk. Ezért joggal telmileg tette is még országok többsége szinte egy mondhatjuk, hogy a reform gáévá, remélhetjük, hogy er­ma­időben kereste a választ, a megoldást. Alapos vizsgáló­dás után olyan következte­tésre jutottak, hogy az is­métlődő problémák okait döntően nem a vezetők, a dolgozók munkájában kell keresni, hanem főként a gazdálkodási módszerek, irányítási formák merevsé­gében, kötöttségeiben. A termelőerők fejlődése, gaz­dasagunk bonyolultsága, az emberek szakmai és kultu­rális színvonala, a szocializ­mus egyre fejlettebb politi­kai intézményei korszerűt­nagy társadalompolitikai in- mezőgazdaság eredményei tézkedés, amelynek életre­valóságában, hatékonysá­gában nemcsak a szakértők szűk köre, hanem egész tár­sadalmuuk érdekeit. majd érzelmileg is hatnak. A reform nem marad ha­a szocialista de­mokráciára sem, mert köz­pontosán irányított gazdasá­gunkban a decentralizált ha­táskörök lényegesen kibő­vülnek. Kibővül a vállala­tok és tanácsok döntési jog­köre. s ez a vállalati kol­lektívák szerepét is megnö­veli. Helyesebben tükröző­dik a tudatban a felelősség A reformtól azt várjuk, hogy az ország rendelkezé­sére álló erőforrások ki­használása hatékonyabb, tervgazdálkodásunk még eredményesebb legyen. Né­hány évi „bejáratás" után a hatékonyság javulása minden bizonnyal gyorsíta- megoszlása az országos ve­tó fogja egész gazdasági zető szervek és a vállalati növekedésünket, s így egy- vezetők; kollektívák Között lenne tették a gazdaságira- ne bővebb lesz az életszín- Nagyobb lesz a dolgozók nyitási rendszerünket 1957- vonal rendszeres emelésé- beleszólása a közvetlen vál­tói ugyan több olyan intéz- netk forrása is. Ám a re- lalati ügyekbe, a vállalati kedést tettünk, amelyek a form nem varázsszó, ame- alapok felhasználásába a gazdaságirányítás tökélete- lyet csak ki kell ejteni, vállalatfejlesztés kérdéseibe sitését, hatasosabbá tételét vagy nem automatizmus, Megnő a vállalati vezetők szolgálták (begyűjtési rend- amelyet csak be kell kap- ' " szer eltörlése, tervmutatók csalni és már is megy minden magától. A re­form lényege, hogy kedve­zőbb feltételt teremt az egyes ember, s a vállalatok, tehát a dolgozó számának csökkentése, nye­reségrészesedés bevezetése, ipari termelői árreform stb.) ezek azonban pozitív szere­pük ellenére sem bizonyul­tak elegendőnek. A szocia­lista építőmunka további sikeres megvalósítása meg­kívánja tehát, hogy gazda­ságirányítási rendszerünket, amellyel az elmúlt tizenöt évben hatalmas történelmi feladatot oldottunk meg és eredményesen szolgálta tár­sadalmunkat. most gyöke­resen átalakítsuk megre­formáljuk. A reform alap­társadalmi felelőssége, mert döntéseik közvetlenebbül érintik a kollektíva anyagi érdekeit. A reform eredményes be­vezetése, az új irányítási emberek "J uanyiiasi milliói cselekvésére s Tly *.€ndszer zavartalan ™úkö­«Z orohttH '„JL:y dese- a gazdásági módon az emberi cselek­vésitől, a szorgos munkától, ési az egyre inkább ki­bontakozó alkotó tudomá­nyos-műszaki tevékenység­vezetők sok tekintetben újszerű munkáját igényli. Többen felteszik a kérdést: képesek lesznek-e a vállalatok és más szervek vezetői az tői várhatjuk a nagyobb si- , , az U'' kert. Ezért nem vli he- ÍT^STJf í* : lyas úgy felvetni a kérdést, hogy egyik dolog a reform, a jobb ösztönzés, a na­gyobb önállóság, a másik gondolata: rugalmasabb gaz- dolog az öntudat és a célra dálkodási feltételek biztosi- törő szervezőmunka. Itt a ve dolgozni? Erre bátran felelhetünk igennel. A re­formot nem néhány „okos ember" találta ki, hiszen ha valakik felvetették jelenlegi irányítási módszereink el­tása a vállalatok számára, a társadalmi tevékenység egy- ^^^rfásosságát. a túlzott túlzott centralizmus felszá- mást feltételező. különféle "segelt ertel metlensé­n-.olása, a vállalati döntési jogkörök és felelősség ki­bővítése, az anyagi érdekelt­ség következetes alkalmazá­sa * a szocialista demokrácia e.lösít*e társadalmunk elmélyítése. gazdasaga alapját, a szocia­1 ista tu la ,i don t. szoc ial ista Gazdasági munkánk ta- államunk politikai alapját, a munkás-praszt szövetsé­get, Amikor hangsúlyozzuk munkánk pasztalataiból azt a követ­terültteinek egységéről van nf 7" akkor éppen -a mosta­szó m gazdásági vezetők, kü­lönösen vállalati vezetők A reform arra is hivatott, tették ezt, akik mindunta­lan a saját bőrükön érzé­kelték a fonákságokat, a fej­lődést nehezítő tényezőket. NSZK-beli revansisták Csehszlovákia ellen Sajtótájékoztató a csehszlovák nagykövetségen Jozef Pucik. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete csütörtökön sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban az utóbbi hónapokban sokasodnak a Csehszlovákia ellen irá­nyuló revansista megnyilatkozások. A Csehszlovákiából kitelepített németek revansista szervezete az 1938-as müncheni diktátumot tekintik mérvadónak, a csehszlovák határmenti részeket német területeknek tartja és lépten­nyomon,hangoztat ja, hogy az 1945-ben kitelepített neme­tek e'"területhez illetőségi jogot formálnak. A nagykövet utal arra, hogy szinte nem múlik el hét anélkül, hogy valamelyik nyugatnémet városban ne ren­deznének kisebb-nagyobb összejövetelt a szudétanémet honfitársak szövetségének szervezetei. A sajtótájékoztató résztvevőinek ezután bemutatták azokat a legújabb dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az NSZK-ban a Csehszlovákia ellenes szervezetek élén a hitleri V. hadoszlop egykori tagjai, a Henlein-párt volt vezető funkcionáriusai — köztük nem egy háborús bűnös — állnak. (MTI) ' A nyomdászok ígérik: Tanévkezdés előtt megjelennek az új tankönyvek A Tankönyvkiadó Vállalat vek idejében elkészülnek és tájékoztatása szerint az új a diákok kezébe kerülnek. tanévre megjelenő reform­tankönyvek kéziratai mái­nyomdában vannak. A könyvek zöme az Atheneum, az Egyetemi, a Kossuth és a Szikra nyomdában Utánnyomással együtt az idén csaknem 700 féle álta­lános, középiskolai, nemzeti­ségi, egyetemi, főiskolai stb. tankönyvet, ezenkívül szá­mos tanári kézi- és segéd­készül, könyvet gyártanak. Az ösz­de több kisebb fővárosi és szes könyv példányszáma vidéki nyomda is segít a meghaladja a 17 milliót. A nagy feladat elvégzésében, tankönyvek készítéséhez Az üzemek egybehangzóan több mint 8 5 ezer ív papírt azt ígérik, hogy a tanköny- használnak fel. (MTI) Persze, sokat kell tanul­nunk. Tanulniok kell azok­nak is. akik a reform szük­az egyes ember és a válla- ségességét és irányvonalát lati kollektívák kezdemé- már megértették, hiszen a n.vezőképességének aktívabb részleteket is tudniuk kell. kibontakoztatását, amikor a Még többet kell tanulniok nagyobb önállóságról szó- azoknak, akik számára a tónk, akkor a szocialista reform még sok mindenben üzemek, köztük a mezőgaz- nem elég világos, de lehet dasági termelőszövetkezetek jó vezető az is, aki ma tevékenységére, tehát a szo- még nem ért mindent vilá­cialista talajon álló nagy- gosan a reformból, de hol­üzemek vállalkozására gon­dolunk. Ez a mi szocialista Ideálunk, ami mellett — a társadalomnak szükséges mértékig — elismerjük a nagyüzemen kenységét, egyéb gazdaságok szerepét, a kisipar és szolgáltatások területén a magántevékeny­séget, sőt bizonyos terüle­teken a társadalom ehhez kedvezményeket is ad. S ha a vállalatok rugalmasságát, nap, holnapután megérti és különösen, ha azt jól is csi­nálja. Nagy többségben csak azoktól várhatjuk a reform gyakorlati bevezetését és kívüli teve- eredményes ' működtetését, a háztáji és akik a szocialista építőmun­kában eddig is vezetési ta­pasztalatokat gyűjtöttek é® az újabb feladatok megol­dásában társadalmi rendünk mellett álltak, szakmailag felkészültek ós kellő emberi rátermettséget bizonyítanak. Péntek, 1966. április 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents