Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

Áz újítások és találmányok jelentősége Tusnádi limit előadása Szegeden A technika hónapja keretében megrendezett iparjogvédelmi napok megnyitásaként tegnap, szerdán Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke ,.Az újítói és feltalálói tevékenység jelentősége a műszaki fejlesztésben" címmel előadást tartott a megyei tanács nagytermében a szegedi vállalatok, üzemek gazdasági és műszaki vezetői, újítási szakelőadói számára. Az elnökségben helyet foglalt Horváth János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, Árvái József, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese, dr. Németh Lajos; az SZMT mb. vezető titkára, Harmatos József, a KISZ Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, Blaskovics Zoltán, az MTESZ szervezetének elnöke. Hoffmann Mártonnak, az SZMT titkárának megnyitója után Tasr.ádi Emil előadásának bevezetőjében a gazdaságirányítás rendszerének megváltozásával kapcsolatos feladatokra hívta fel a figyelmet: minél inkább szükséges a korszerű technika alkalmazása, annál jobban nő a műszaki fejlesztésé. A tudomány és a technika eredményeinek lehetőleg kis ráfordítással történő alkalmazásáé. Az újítómozgalom szerepe tehát tovább növekszik. Az újítómozgalom a termelés, a gazdaságirányítás resze, ezekkel együtt kell fejlődnie. Ha a vezetők térni ékelemzést végeznek, s minden dolgozónak megmondják, mit, hogyan, mennyiért gyártanak, az újítók táborát egyre inkább a legfontosabb feladatok megoldására lehet irányítani. Természetesen nem kell mindent „kitalálni", a szakirodalom ismerete és felhasználása, a licencia vásárlása olykor célszerűbb lehet. Az alkotás azonban, akár újítás, akár találmány, megérdemli a legnagyobb figyelmet. Nem magánügy, elutasítani csak érvekkel szabad, elfogadni pedig úgy, hogy az illetékesek nyomban meg is teszik az intézkedéseket megvalósulására. És a munkát el is kell ismerni, meg kell fizetni. Az újítási díjak átlaga országosan 3,5—4 százalékát teszik ki a népgazdasági eredménynek, s ez kevés. Az elbírálók idegenkednek a megérdemelt magasabb öszszegek kifizetésétől, s a felelősséget igyekszenek elhárítani magukról. Ezen az áldatlan helyzeten a vállalatoknak saját érdekükben mielőbb változtatni kell. Befejezésül szólt az előadó a találmányok szabadalmi védelméről, mivel erre sokkal nagyobb figyelmet érdemes fordítani, nehogy gyártmányaikat, technológiájukat külföldön átvegyék, s ezzel tönkretegyék piacukat. Hasonló célt szolgál a védjegy és a mintaoltalom is. Előbbi nevet ad a gyártmányoknak, utóbbi a termékek külső alakját, formáját védi az utánzástól. A gazdaságirányítás rendszerének megváltozásával. a nagyobb vállalati önállósággal ezek az eddig elhanyagolt kérdések jelentősége megnő, befolyásolhatják a gazdaságos termelést, a nyereség alakulását. Ezerkétszáz ú j gyártmány Miiszaki-fejlesztési kiállítás nyílt Szegeden Együttműködés a fejlődő országokkal Nyilatkozat a magyar kormánydelegáció látogatásakor folytatott kereskedelmi tárgyalásokról, szerződéikötésekről A Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a KISZ Csongrád megyei bizottságának rendezésében műszaki fejlesztési kiállítás nyílt tegnap délután Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Otthonban a technika hónapja alkalmából. A megnyitón megjelent dr. Komócsin Mihály. áz MSZMP Csongrád megyei biz-ottságának titkára, Tasnádi Emil. az Országos Találmányi Hivatal elnöke, Arvai József, a Szeged mj. városi tanács vb. elnökhelyettese. A kiállítást dr. Németh Lajos, az SZMT mb. vezető titkára nyitót meg. Tíz iparág 25 vállalata, valamint 14 szövetkezete 120 képtablóval és 1200 termék, alkatrész, gép és modell segítségével'mutatja be a múlt években továbbfejlesztett, illetve bevezetett új gyártmányait. A bemutatott cikkek nemcsak a szakemberek körében ismeretesek, többságükkel már olvasóink is megismerkedhettek lapunkban. A kiállítás például kitűnően érzékelteti a kenderfonógyár rekonstrukciójával kapcsolatos változásokat, az újszeged! szövőgyár szintetikus alapanyagú, lángmentes szöveteit; a kenderkóc újszerű hasznosítását. A ruhagyár színes munkaruháival és a KGST keretében készült célgépeivel hívja fel a figyelmet. A megye iparát különösen a vásárhelyi mérleggyár elektronikus mérlege, a Divat Kötöttárugyár mindössze deka súlyú műszálas női Aiióvcre reprezentálja. Sok újdonságot vonultat fel a kábelgyár, a posta és az élelmiszeripar is, s ezáltal jól szolgólja a célt: a műszaki fejlesztés fontosságának propagálását. A kiállítás 20.-ig, délelőtt 10-től este 6 óráig tart nyitva. Hazánkba érkezett a Jugoszláv Néphadsereg Művészegyüttese Április 27-én lép a szegedi közönség elé A Honvédelmi Minisztérium. a Magyar Néphadsereg Művészeti Együttesének és a helyi alakulatoknak a képviselői tegnap délben a röszkei határátkelőhelyein ünnepélyesen fogadták a Jugoszláv Néphadsereg Művészegyüttesének hazánkba most első alkalommal ellátogatott csoportját, A vendégek és a vendéglátók közül sokan régi barátokként üdvözölték egymást. Elsősorban azok találtak sok ismerőst a jugoszláv csoport tagjai között, akik a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesével tavaly Jugoszláviában jártak. A jugoszlávok mostani magyarországi vendégszereplésükkel viszonozni kívánják a magyar katonaművészek 1965ben országukban tett turnéját. A Jugoszláv Néphadsereg Művészegyüttesének, hazánkba látogatott 164 tagja tegnap Szegeden ismerkedett a város nevezetességeivel és ma utaznak tovább első magyarországi fellépésük színhelyére, Pécsre. A jugoszláv kalonamúvészek parancsnoka. Bank Franyo alezredes, munkatársunk kérdésére elmondotta, hogy együttesük húsz évvel ezelőtt a partizán zene és énekkarok hagyományainak örököseként alakult meg és eddig már több mint kétezer előadáson léptek fel. Több alkalommal működtek közre a Dubrovniki Nyári Játékokon és ott az idén is vendégszerepelnek. — Művészeti együttesünk életében — mondotta a parancsnok — fontos állomásoknak tekintjük külföldi fellépéseinket. A szocialista országok közül eddig Bulgáriában, Csehszlovákiában és Lengyelországban jártunk, de felléptünk már svájci, belgiumi és ausztriai színpadokon is. Énekkarunk reszt vett a Pique Dame és az íuan Szuszanyin című operák felvételezésénél a londoni Decca cég meghívására. Magyarországon most tiz városban lépünk színpadra az elkövetkezendő napokban. Turnénk utolsó állomása Szeged lesz. ahol a Nemzeti Színházban az április 27. műsorunkkal fejezzük be magyarországi vendégjátékunkat. Szegedi vendégjátékunkon egész estét betöltő szimfonikus-, klasszikus műsort láthat majd a közönség. Áruátadók tanácskozása A Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága Vörösmarty utcai székházában szerdán délelőtt értekezletet tartottak a Csongrád megyei tesz-ek áruátadói. A növekvő mezőgazdasági áruátadás-átvétel sok konkrét gyakorlati problémáját vitattás meg. Aktuális szövetkezetpolitikai kérdésekről Kiss Sándor, a megyei tanács vb kertészeti felügyelője tartott előadást, dr. Dobó Margit jogász pedig a termelési, értékesítési szerződésekkel kapcsolatos jogi kérdésekben nyújtott tájékoztatót. Martonosi József, a MÉK felvásárlási osztályának vezetője az idei zöldség- és gyümölcs!elv a sáriás bonyolításának rendjéről tájékoztatta többek között, az erdekeit rnegvei szakon,berekét. Hogyan alakulnak sazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal, s c kapcsolatok kiszélesítéhez hogyan járult hozzá az a magyar kormánydelgáció, amely Kállai Gyulának, a Minisztertanács elnökének vezetésével néhány afrikai országban es Indiában járt? — erre a kérdésre kért választ az MTI munkatársa Üjházi Lászlótól, a Kíilkererkedelmi Minisztérium főosztályvezetőjétől. aki szaktanácsadóként a delegáció tagja volt. — Ma már 29 fejlődő országban van kereskedelmi kirendeltségünk és 26 országgal van államközi-gazdasági megállapodásunk. Külkereskedelmünk összforgalmának csaknem 7 százaléka bonyolódik a fejlődő országokkal. A nem szocialista országokkal fennálló árucserénkben a fejlődő országok mintegy 20 százalékkal részesednek. Ezek az arányok alapjában véve nem nagyok, de a kapcsolatok bővítésének üteme gyors. 1961-hez képest 1965ben kivitelünk a fejlődő országokba 60 százalékkal, behozatalunk csaknem 100 százalékkal nőtt. Importunknak a kivitelünknél gyorsabb növekedése, a fejlődő országokkai bonyolított kétoldalú forgalom megközelítő egyensúlyát eredményezte. Az egyes árucsoportok exportját és importját figyelembe véve a fejlődő országok az átlagosnal nagyobb arányban részesednek külkereskedelemünkben. A nem szocialista országokban irányuló termelési rendeltetésű gepek és berendezések mintegy háromnegyed résize, az ipari fogyasztási cikkek kivitelének egyharmada talál vevőre a fejlődő országokban. Behozatalunkra a forgalom erőteljes növekedése mellett jellemző, hogy a nyugati közvetítőket kikapcsolva a fejlődő országok termékeit közvetlenül vásároljuk. Az úgynevezett gyarmatáruk, például bors, kakaóbab, kávé, tea behozatalunk zöme több fontos ipari alapanyag, gyapot", csillám, shellak, vasérc, trópusi fa, raffia, iuía és jutatermék, fehérjetakarmány, növényi olaj és ola.iosmag nagyrésze a fejlődő országokból érkezik. kere.-vkedelmünk az elmúlt öt. év alatt legdinamikusabban az ázsiai és afrikai, önálló gazdaságukat építő, felszabadult országokká! fejlődik. A fejlődő országokba irányuló kivitelünknek nia mintegy 65 százaléka esik e két világrészre. Törekvéseink. a . kétoldali! kapcsolatok fejlesztésére nem mindenütt vezetnek eredményre, egyes dél-amerikai országok politikai magatartása például ezt nem mozdítja elő. A fejlődő országok érthetően arra törekednek, hogy a monokulturális gazdálkodás korlátait áttörjék, a külkereskedelmi cserearányokat javítsák, egyre több iparilag feldolgozott, fogyasztási célra szolgáló terméket — egyes országok már gépeket, szerelvényeket stb. —• exportáljanak. Ezt a körülményt külkereskedel műnknek, elsősorban azonban felhasználóinknak figyelembe kell venniök. A megnyíló uj behozatali lehetőségek felkutatása és realizálása a nemzetközi munkamegoszlás érvényesítése mellett sok esetben feltétele kivitelünk és behozatalunk arányos fejlesztésének is. A fejlődő országok termelésének segítőkész előmozdí- < | tását szolgálja a termelési-műszaki-tudományos együttműködés kibontakoztatására irányuló törekvésünk. Napirendre került egyes országokban a közös vállalkozások lehetőségének kérdése is. I .," • • . . . , , többsége termelésének Kétoldalú fi fejlődő országok Termékeink a nemzetközi kertészeti kiállításon Nég.\száz láda zöldségfélét és gyümölcsöt, többszáz cserép dísznövényt és nagymennyiségű vágott virágot indítottak útnak szerdán Budapestről az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításra. A szombaton nyíló kiállítás első eredménybemutatóján húsz termelőszövetkezetünk. 11 állami gazdaságunk és nyolc más mezőgazdasági üzemül,\ vesz részt. A magyar pavilonban gazdag dokumentációs anyag tájékoztatja majd a látogatókat kertészeti gazdálkodásunk helyzetéről, eredményeiről. Bemutatjuk tartósított kertészeti termékeinket is: 180 féle konzervet, gyümölcslevet, mélyhűtő* t készítményt és más konzervipari árut. A pavilonban kis képzőművészeti kiállítás ts nyílik kertészeti témájú, illetve kertek díszítésére szolgáló festményekből, kisplasztikákból és kerámiai alkotásokból. (MTI) .Magyar—osztrák vizsgáló bizottság alakult A magyar és az osztrák külügyminiszter elmúlt évi találkozója sorén határügyi egyezményeket erősített meg. Az egyezmények értelmében létesült közös vizsgáló bizottság szerdán tartotta első. alakuló ülésszakát Budapesten. A vizsgáló bizottság — arad' évenként ül össze — a két ország közös államhatárán előforduló események vizsgálatával foglalkozik. (MTI) körül van, áruinkert szabad devizával űzetnek. Eddigi kávé-, lenmag- és fehérjetakarmány-behozatalunk növelésére van lehetőseg. Hailé Szelasszié császár magyarországi látogatásakor már felvetődött a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kereteben az. hogy bekapcsolódhatnánk az etióp mezőgazdasági termelés és feldolgozó ipar fejlesztésébe. Szakbizottság előzetesen tanulmanyozta a kérdést és most elvi megállapodás jött létre, hogy Addisz Abebu közelében mintegy 1000 hektáros területen mezőgazdasági kísérleti üzem létesítésében veszünk részt. Tanzániával tavaly kötöttünk kereskedelmi megállapodást. Felmerült annak lehetősége, hogy részt vehetnénk a nemzeti feldolgozó kis- és középméretű ipar fejlesztésében gépipari felszerelések szállításával, szakismeretek átadásával oly módon is, hogy vállalkozóikkal társasviszonyba lépjünk. Kérésükre gazdasági szakembereket küldünk ki ennek tanulmányozására. Hasonló Kérdések fejlesztéséhez külső segítségre szorul úgy is, hogy fizetési könnyítéseket — hitelt j — vegyen igénybe. Gépipari kivitelünk egy része e kategóriába esik. Magyarország anyagi erőforrásainak határai között kedvező kamatozású és áruban törleszthető finanszírozási segítséget nyújt a fejlődő országoknak. — Az Egyesült Arab Köztársaságban összforgalmúnk három év alatt 30 százalékkal nőtt és a kétoldalú forgalom 1965ben körülbelül 26 millió dollárt ért el. Az üj megállapodások megvetik az alapjait. annak, hogy a jövőben a kölcsönös szállítások mennyisége és választéka tovább bővüljön. Az együttműködés többoldalúvá váljék. 1966-ra a kereskedelmi szerződés megjelölte a cserélendő áruk mennyiségét, kontingens-listáit is. A gyapoton kívül számos más egyiptomi termeket is importálunk. A rizs, a fehérjetakarmányok. textíliák, olajosmagvak, gyógynövények, olaj és egyes iparcikkek képezik ma már vásárlásaink körülbelül hatvan százalékát. Egyiptom a magyar gépipari beruházási javak hagyomanyos felvevő piaca, és várható, hogy az EAKba. következő ötéves terve keretében, a mar jolismert magyar közlekedési eszközökön. vasúti kocsikon. Diesel-motorvonatokon, folyami hajókon kívül a jövőben gyárakat, komplett üzemberendezéseket is szállíthatunk. Létrejött egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy miniszterelnök-helyettesi szinten a gazdasági kapcsolatokat ápolo, együttműködési bizottság alakuljon. Az Etióp Császársággal a kereskedelmi kapcsolatok biztatóan alakulnak, az export évente mintegy másfél millió dollár merültek fel Kuwaitban is, ahol — mint mondottak — a helyi anyagi erők eredményesebb kihasználásához, feldolgozó iparok létesítéséhez segítséget várnak gépi berendezések, az üzemszervezés, vállalatvezetés terén úgy, hogy osszuk meg a felelősséget is. Tanzániában és Kuwaitban egyaránt elhangzott az a kezdemenyezes. hogy hozzunk létre magyar kereskedelmi kirendeltséget. E kéréssel egyetértettünk. Kuwaittal kereskedelmi kapcsolataink jól fejlődnek. az utóbbi években kivitelünk megháromszorozódott. Rövidesen magyar bizottság keresi fel Kuwaitot, hogy többek között a kuwaiti nemzeti iparfejlesztésbe való részvételünk lehetőségét is tanulmányozza. — India az EAK-hoz hasonlóan szintén régi és nagy kereskedelmi partnerünk, gépipari termékeink fontos elhelyezési piaca. Szállítunk jelentős mennyiségben hengerelt árut, vegyipari cikkeket, gyógyszereket is. Behozatalunkban a népgazdaság számára igen fontos állati fehérjetakarmány a legjelentősebb. Földidió darából az évi behozatal mintegy százezer tonna. Vásárolunk jutaszövetet, csillámot, vasércei, kávét, teát. borsot, dohányt, textilárut. bőrt és cipőt is. Az utóbbi évek piackutatása nyomán a gyorsan fejlődő indiai gépipar termékeiből is találtunk olyanokat, amelyeket jól hasznosíthatunk. Beszereztünk a timföldgyári rekonstrukcióhoz nagy ipari szűröket, vettünk szerszámgépeket, szerelvényeket. Legutóbb szerződés jótt létre 500 vasúti tehervagon behozatalára. Ezek egyébként kooperáció formájában magyar kerékpárok és fékberendezések felhasználásával készülnek. Az összeszerelés Jugoszláviában történik. Az indiai gazdasági körök messzemenően érvényesíteni kívánják a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit. A magyar —indiai ipari kooperáció már bizonyos múltra tekint vissza. Az első eredmények c téren többek kőzött futódaruk, teodolitok, zománcozott saválló vegyipari berendezések. a bányagyutacs, árammérő vácuumtechnikai berendezések gyártásában voltak és kooperáció kezdődött a gyógyszeriparban is. n

riplonáriii látogatásakor írta alá ueieydUU a két ország külkereskedelmi minisztere azt a jegyzőkönyvet, amely a kereskedelmi megállapodás érvényét 1970-i.g kiterjeszti. Aláírásra kerültek azok a kontingens-listák is, amelyek 1968-ig szabályozták a szállításokat. A magyar—indiai kereskedelmi összforgalom 1961-hez képest 1965-ben mintegy 65 százalékkal nőtt. Jelenleg a magyar— indiai export-import éves értéke mintegy 37 millió dollár. A forgalom előreláthatólag a következő időben évi 8—10 százalékkal emelkedhet. Levélváltás történt arra vonatkozóan is. hogy a közeljövőben megkötjük az első gazdasági együttműködési megállapodást, amely az indiai iparfejlesztésben való részvételünket fogja előmozdítani. berendezések, komplett gyárak szállítása révén. — A gazdasági kapcsolatok ápolasa 4 fejlődő országokkal nekünk is. partnereinknek is előnyös. Népgazdaságunk szamára hasznos árukat szerzünk be ezekből az országokból. A nem szocialista országokba irányuló gépipari kivitelünk fokozása el nem képzelhető e felvevőpiacok nélkül. A fejlődő országok általában reálisan figyelembe veszik a mi lehetőségeinket és a kölcsönös érdekek, a kétoldalú forgalomnövelés alapján kívánják velünk kiszélesíteni az együttműködést. Értékelik azt a segítséget, amit számukra az egyenjogúság és kölcsönös érdekek alapján stabilan fejleszthető gazdasági kapcsolatok jelentenek, amelyekhez nem fűződnek semmiféle politikai feltételek, megkötöttségek. A delegáció útja és a látogatás alkalmával folytatott megbeszélések. az aláirt megáll.) Dodások a kölcsönös megértés és segítőkész kapcsolatfejlesztés kifejezőivé váltak, előmozdítják az új típusú kapcsolatok továbbépítését, sokoldalúbbá tételét. (MTI) Csütörtök, 1966. április 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 3