Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

HÁROM MINISZTER a fiatalok jövőjéről n A szakmunkástanulók 'smeret.es, hogy a következő néhány évben nem emeljük a középiskolákban kerülök számát, noha az általános iskolákban számottevően többen végeznek. A népgazdaságnak mind a mezőgazdaságban, mind az iparban elsősorban munkásokra — mindenekelőtt szakmunkásokra van szüksége. £ „ gondokat, jelent a Nem változik lenyegesen az .7=kmunkástanuló kéDzés egyetemi, főiskolai felvéts- iWn ,s P lek keretszáma sem. A dol- , .. , gozók tanulási érdeklődését A jelenleg, munkaerohelyn szakmai iskolák a közép. 7M.C\ vizs«á va- mind « ,tat" iskolák felé igyekszik terel- sada,om' az lele _,„_; • , szempontjából ésszerűnek es le,le , , . .„ . me.!t. ezt fényit mind. ff07rl„im„hhnalf zik, és az átmeneti túlképrseny és futballmeccs A harmadik ötéves terv Meg kell azonban azt ls első éveiben kerülnek ki az mondani, hogy az ebben az általán® iskolákból a ma- időszakban végzett fiatalok gas létszámú kor®ztályok. között átmenetileg elófordulEzekben az években az ál- hat, hogy nem mindenkit letalán® iskolát végzettek het a végzett szakmájában száma roham®an emelkedik, foglalkoztatni. Ezt igyekszünk azokra a fiatalokra korlátozni, akik szakmájukat gyengén sajátították el. De 1970 után. a jelenlegi demográfiai helyzet következményeként, az ifjúsági forrás jelentős csökkenése következés után — előreláthatólag a negyedik ötév® terv éveiben már hiány is ]®z mcgf® sürgctőbben az élet. Ezek e«n3ttal gangosabbnak után természetszerűen vető- látszik, ha e nagylétszámú dik fel a kérdés: mi lesz a korosztályok fiataljainak je- _ gyerekekkel, ha szakmát fa- lentős részét a szakmunkás- letóen képzett szakmunkám/Inak. megtalálják-e számi- tanuló-képzésbe vonjuk be. sokbői. Nagyon sok múlik fásukat, boldogságukat az Ezért 1970-ig a szakmunkas- azon. hogy a tanulóképzés életben? Erre a fontos kér- tanulók létszámában mint- jelentős létszámfejlesztésé, desre kértünk választ há- egy 50—00 ezres emelkedés mely területeken, milyen rom minisztertől. VERES JÓZSEF MUNKAÜGYI MINISZTER Lányok az iparban várható. ágazatokban, iletve szakmák ban szorgamazzuk. Ha a fiatalokat sikerül azokra a szakmákra irányítani, ahcj a későbbi foglalkoztatásuk és elhelyezésük a legtextiliparban — egy® vidé- sadalom és egyén érdekeit ^^ban biztosítható k! városokban, például Sze- összehangolja. Célunk, hogy geden is — hiány van fonó- ne érezzék a fiatalok szinte és szövőnőkben. Ennek oka tragédiának, ha nem éppen elsősorban ipartelepítésünk, a legdivat®abb szakmában amely nagyon is függvénye helyezkedhetnek el. anyagi lehetőségeinknek. Másik gondunk, hogy a Ezenkívül az is oka a mun- fiatalok nem törekednek kaerőhiánynak. hogy — bár eléggé szakképzettségük nöiparunk „könnyűipar" a fo- vetésére. Nagyon eluralkodott a ..papír szemlélőt.", amely szerint elsősorban nem a szaktudás a font®, hanem a bizonyítvány. Szám® üzemünkben tapasztalnás és a szövés nem a legkönnyebb munka. Szerepet játszhat ebben az is. hogy évek óta elhanyagoltuk az Ifjúság munkaszeretetre ne— például a mezíigazdaságba, a szolgáltató jellegű szakmákba — akkor ez a gond már 1970 előtt is lényegesen kisebb lesz. Kormányunk a harmadik ötév® tervben is jelentős összegeket fordít a szakmunkástanuló-képzés anyagi bázisának fejlesztésére. Mégis, a szükségletnek csak egy részét tudjuk fedezni a rendelkezésünkre álló beruházási keretekből, annak ellenére, hogy a harmadik ötéves velősét, nem ismertettük, sze- juk, hogy ügy® szakrmmká- terv idején 500 tanterem. NAGY JÖZSEFNÉ KÖNNYŰIPARI MINISZTER rettettük meg a nehézségek sok a legkülönbözőbb — leküzdésének örömét, a har- rendszerint irodalmi munkácot. Hamis illúziókat keltve ra képesítő — iskolákba túlságosan Is hangoztattuk, akarnak beiratkozni, ahehogy nálunk mindenki az le- lyett, hogy a választott szakhet, ami akar s nem Jutott mában tökélet®íténék ma2300 otthon férőhely ® 1500 tanműhelyi munkahely létesítését tervezzük. A szakmunkástanuló-képzés létszámának növekedéséből adódó feladatokkal párhuzam®an megkívánjuk olnvSn'nSbbrésS eléggé kifejezésre a nehezebb gukat. Ezzel felesleg® terh® réMs.^f^^üSlSl'öm: dolgoznak De a nők nem- munkák megbecsülése. El ket rónak a társadalomra, s leges feladatot jelent. Riztocsak dolgozók, hanem fo-~ k«11 érnünk, hogy a pálya- természetesen saját érdekük sítani akarjuk azt is. hogy a gyasztók is, ők viselik legtöbb irányítás és a pályaválasztás ellen is cselekszenek, hiszen .«wakmOTkásképrö-iskolát SoSl^^lád^bbftTg' Wám°'3aP " ^ szakképééi- k'Sskolaf "^régrt >s janak is a rehárati cikk® munkaerőigényével, s a tár- tést dobnak el maguktól. megszerezhessék, ket. Hogv a könnyűipar enynyire női Iparágnak számít, egyben azt is jelenti, mi is számítunk a szorgalmas, szakképzett nőkre, mégpedig saját érdekükben is, hogy igényeiket mindjobban ki tudják elégíteni. A múlt 10—lz évben a Ha az újság gumiból volna .. igen. akkor nem kellene naponta megküzdeni a sorokért, hogy még ezt vagy azt az érdekes kis hírt is elhelyezhessük. Csakhogy az újság az ólom törvényei szerint készül, s csekély hat oldalon nem lehet a nagyvilág eseményeiről mégcsak leltár-szerű összefoglalót adni som. Hiszem naponta akár három újságot is ki lehetne szabni csak a hírszolgálati irodák információs tekercseiből! Hogy is van ez? Mi jelenik meg és mi marad ki? Hosszú ennek a sora, de az alapelv pár szóval is körülhatárolható: a hazai és külföldi társadalmi és politikai élet jelentós esemé :yei napról napra elsőbbséget élveznek, nélkülözhetetlenek. Ezeknek nemcsak helyet kell adni, hanem fontosságuknak megfelelően illik őket elhelyezni az újságban, hozzájuk való címzéssel, typográfiáI val. Ezt a követelményt magunk között úgy szoktuk megfogalmazni: ha az olvasó csak ránéz az újságra, már akkor is lássa, ml a legfőbb új a világban, az országban vagy a szűkebb hazánkban. De a „lapkészítést" természetesen nemcsak a szenzációk diktálják. A cikkek és közlések skálája a világpolitika jel® eseményeitől egészen a napi rádióműsor és az apróhirdetés megjelentetésének kötelességéig terjed. S hiába van egyegy napra akár két-három vilájjíiaunzáció is, hiába esik egybe például egy jelent® kozm®z-hír és egy történelmi jelentőségű kongresszus, száz más kér még helyet. „Többet szerettünk volna olvadni és részletesebben a nyngdíjmegállaptás új feltételeiről" — így egy levelezőnk. De ugyanaznap több helyet kértek a sportolók is és így tovább. Ha az újság gumiból volna!... — mondhatjuk erre ismét, hiszen ml is mindig azt sajnáljuk legVonzó mezőgazdaság jobban, ami kimarad a lapból. amivel adósak maradunk olvasóinknak. Ezt a leckét az élet mindennap feladja: rcsrába tenni az ország, a világ és a közelebbi táj hírei, megmérni őket együtt és külön-külön. Miközben napról napra birkózunk ezekkel a gondokkal, egyik-másik olvasónk esetleg keves 11 vagy sokallja a külpolitikát, a sportot. a riportokat, vagy egyebet. Ez viszont mégis főként érdeklődési körével hozható összefüggésbe. Hiszen a zenész azt mondja: „Húsz sort írtak a hangversenyünkről, és ugyanabban a számban ötvenet a SZEAC-ról! Micsoda mérték cz?" Ez a zenész vagy a futballista mértéke, nekünk általánosabb érdekek diktálják az arányokat: az események, hírek objektíve Ls meghatározható fontosságával együtt a teljes olvasótábor érdeklődése. S csak így lehet megérteni, hogy a terjedelem nem lebecsülés, vagy kiemelés általában, hanem i gázóriás az általán® igényekhez is. Megnéztünk például több vidéki napilapot, és azt tapasztaltuk, hogy külpoltikai közléseik terjedelemben helyenként csak felét érik el a Dél -M agyar-országénak. Ök csinálják jól, vagy mi? Ezt az olvasók döntik el. Kétségtelen azonban, hogy a városi munkás- éfi érelmiségi olvasók tőlünk részletesebb külpolitikai információt várnak. Nekünk mindig 30 ezer előfizetővel ÓN legalább hárorrvszorannyl olvaeóval kell számolnunk. Olyanokkal, akik között vannak komoly politikai érdeklődésű munkások, alkalmazotlnk, értelmiségek, apróhirdetés-böngészők és rejtvényfejtők, tizenháromév® gyerekek és 70 év® nagymamák. Hiszen az. újság egyetlen példánya sem a munkatársak gyönyörűségére, hanem az olvasók ezernyi fajta igényének arányos szolgálatára készül. A katonák új sikerekért versenyeznek Nem túlzás, hogy mezőgaz- sokéhoz. Ahogyan az ország daságunk egész jövője jé- anyagi lehetőségei engedik, sor kerül a ma még meglevő szakképzettség nélküli nők nek szakmát adjon — több mint 20 ezer nő vett részt. A könnyűipari középiskolákban. a textilipari és a cipőipari technikumokban a tanulóknak 32 százaléka lány, illetve asszony. Az idén 5100 ipari tanú múlt 10—12 évben a részt attól függ, dolgozik-e a í!'"- ""TV"'"" könnyűiparban végzett szak- termelőszövetkezetekben az különbség mérséklés® munkások 80 százaléka volt _ " ' , megszűntétekre ,s. nő. Az 1P63/66-® tanévben all®mi gazdasagokban elegen- A fotelokat csábítja qz a könnyűiparban 35 szakma- dő és jól képzett fiatal me- iparba a biztonságosabb k® jában végző tanulók közül zógazdasógt munkás. Köztu- re.set. és az is. hogy olt kormi nórty 5 ezer lány van A dorrtAsú. hogy a falu szövet- gzerúbb eszközökkel, kedveszakmasító és egyeb tanfo- .. ' . .. ,., ... ,,....,. .... lyamokba amelyeknek az ke7eti átszervező se ota fel- zobb munkakörülmények koa célja, hogy a betanított milliónyian hagyták el a zött dolgozhatnak. Ami a jömunkásként elhelyezkedett, mezőgazdaságot, vállaltak vedelem biztonságát illeti, az munkát az. iparban. Ezeknek évről évre növekszik a tszaz embereknek a túlnyomó ekben, s azon lesz.íink, hogy többsége fiatal vagy javako- ebben a vonatkozásban is rabeli, munkabíró férfi. minél gyorsabban csökkenAz egyébként természet®, jen a különbség a tsz-tag és hogy a gyors ütemben fejlő- a munkás között. Ezzel egvdő ipar növekvő munkaerő .,..,„ .„„„. „,.„. , , . , , . . _ , ídetuleg igyekszünk felszatgenyeihez a falu is hozzá- , . lót, köztük 4 ezer lánytanu- járul. Nálunk azonban a kí- molni mezőgazdáságunk vilót várunk. Azzal is könnyí- vánatosnál nagyobb méret® szonylag® lechnikai elmarad leni igyekszünk a 18 év® ket öltött, ez a folyamat. A dotíságát és gyorsítani a terlányok elhelyezkedésén, hogy mezőgazdaság! termelés gééventc kétszer, februárban és p®itése. általában a techniszeptemberben indítunk ka a kemizálás térhódítása szakmunkásképzést. Az is- vf>)t ma sem mert szovo-fono szakiskolakon kívül újabb szakmák- olyan gyors ® nagyban ls megindult a lányok arányú, hogy ekkora elvánképzése. A gyapjúipari üze- dorlás ne okozna gondokat, mekben a mű szövést, a ruha- Kárát látja az elvándorlás- és más nagyobb városokban ipari üzemekben a női an- ' me7ögazdaság. több az ilyen lehetőség, gol és ferfiruhavarrast. a . .. , ... , , , ,, , cipőgyárakban a cioőfelső- végeredményben az egesz Mégis azok. akik naponta rész-készítést tanítják. népgazdaság. Ezért igyekszik járnak el falujukból valaAz ipari tanulók bérezésé- elősegíteni a párt és a kor- melyik gyárba vagy épftkeben új kedvezmény, hogy mány, hogy a fiatalok szá- zéshez. nem sokat szórakozteljcsilménybérben foglalkoz- mára' ls vonzóvá váljanak a hatnak a vár®ban sem. hitathatiak es a felnőtteknek ,„ , , . . . .... megállapított bér 90 százaié- mezőgazda sági nagvuzemek. szén szabad idejük nagy rekát kaphatják azok. akik A közelmúltban születtek szét elveszi a fárasztó utanégye, ötös átlageredményt olyan intézkedések. Hmelvek zás. Ha pedig el bérlet ben érnek el az utolsó félévben. csokkentik a különbségeket vagy ágyrajáróként „laknak" lile!ve nravedévben. Ez a ...... „. .. , . a bérből es fizetésből elok es a tsz-tagok szociális ellátása között. Ezek az Intézkedések is azt a célt szolgálják, hogv a szövetkezeti parasztság életszínvonala fokozatosan közelebb kerüljön a munkámelés korszerűsítését. A fiatalok elvándorlásának okaként emlegetik azt is, hogy falun kevés a kulturális és szórakozási lehetőség. Való igaz. hogy Budapesten lehetőség nagy előnyt ielent a gyengébb anyagi körülmrnvek között élő fiataloknak. Mindezek ellenére a kftnynyűipar vezetőinek évek óta legnagyobb gondjuk, hogy a legnagyobb szakmában, a valahol, akkor anyagi és egyéb ; kadályok miatt nem élvezhetik a város előnyeit. Persze a falusi fiatalok szülei sem nagyon biztatják fiaikat, lányaikat arra. hogy tsz-tagok, mezőgazdasági r.osoxczi FAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER munkások legyenek. Biz® nv® fokig érthető ez. hiszen az idősebb parasztemberek csak a régi paraszti él® tet ismerik, az újból még nem sokat tapasztaltak. Mi a holnap mezőgazdaságát, az abban való munkálkodást, s az abból fakadó szép. tartalmas emberi életmódot ajánljuk a fiataloknak. A csírái, az első hajtásai már nem találhatók a holnapi mezőgazdasági nagyüzemeknek, a modern falusi életmódnak. Bizt®ra vehetik a fiatAlok, hogy nem hosszú idő múlva az lesz az átalán®. amit ma még csak néhány száz termelőszövetkezetben értek el. S azok számítanak okosan, azok cselekszenek helyesen, akik ebbe az irányba fordulnak, akik nem hagyják el a falut, hanem a mezőgazdaságban akarnak dolgozni, megélni. T. L. — Ü. L. A hadseregben régi hagy® mányai vannak a harc kiké® zást, a katonai és politikai nevelést segítői önként® szocialista verseny mozgalomnak. A kemény, férfias munkát kívánó vetélkedésben évről évre a katonák nagy tömegei vesznek részt. A legtöbb alakulatnál ezekben a hetekben folyik a sz® cialista verseny szervezése, a benevezések éfi vállalások Összesítése Az eddigi tapaszlalatok azt mutatják, hogy a csapatoknál tovább növekedett a verseny népszerűsége, vonzóereje és tekintélye. A kiváló és élenjáró címekért, a különböző osztályokba sorolást jelentő minősítésekért minden eddiginél nagyobb számban jelentkeztek a katonák. A verseny szervezésében és népszerűsítésében különösen kitűnnek azok a kat® nák, akik az elmúlt évben sikerrel szerepeltek az év végi vizsgákon. Katona F® renc főhadnagy és beosztottjai a múlt évben például ötödször nyertek el a .„néphadsereg kiváló szakasza" címet. Az alegység katonái ebben az évben is követni akarják a hagyományokat és az elsők között neveztek be a szocialista versenybe. Vállalták. hogy hatodszor is elnyerik a kitüntető címet. A katonák szorgalmasan, ' f® gvelmezctten tanulnak, önzetlenül segítik egymást, és minden reményük megvan arra. hogy a kiképzést év végén valóra váltják ígéretüket. Jégbiztosítás szőlőre, gyümölcsre és zöldségfélékre A jégverés ellen védekezni a tudomány mai állása szerint nem lehet, ezért kötnek a termelők évről évre jégbiztosítást szőlőre, gyümölcsre éfi zöldségfélékre. Ez m<»t ismét időszerűvé vált. Tavaly 30 jég® ŐS nap volt Csongrád megyében és közel 20 ezer hold föld termelési eredményéből több mint 23 millió forint értékűt pusztított el. Ez azonban nem tükrözi mindazt a termelési Veszteséget, amit a jégverés okozott, mert a fenti összeg csak azt mulatja, amelyet az Állami Biztosító megyei igazgatósága a biztosítással rendelkezőknek kifizetett. A jégverés már kora tavasszal nagy károkat okozhat. Tavaly például Tiszaszigeten és környékén áprilisban egyetlen jégverés félmillió forint értékű kárt okozott a salátákban. Font® tehát a jégbiztosítás. A tapasztalt gazdák tudják, hogy 100 négyszögölenkénti néhány /ölötöké termése, vagy néhány kiló gyümölcs ára f® dezi a jégbiztosítás évi díját. A jégbiztosítás a svőlőnél rügyfakadástól. a gyümölcsöknél az elvirágzástól kezdve érvényes. A biztosítás díja egész idényre azonos. akár áprilisban, akár júniusban kötik meg. Ezért n termelőknek az az érdekük. hogy a jégbizt®ítást minél előbb megkössék, hiszen a jégvert növények már nem biztosíthatók. Vasárnap, 1966. április 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 9