Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-08 / 83. szám

Befejeződött a képzőművészek közgyűlése . Csütörtökön délelőtt az Újvárosháza dísztermében folytatta munkáját a kép­zőművész szövetség közgyű­lése. Az elnökségi beszámoló feletti vita után dr. Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztá­lyának vezetője a Központi Bizottság üdvözletét tolmá­csolta a közgyűlésnek. Fel­szólalt Aczél György, a mű­velődésügyi miniszter első helyettese is. Befejezésül megválasztották a Magyar Képzőművészek Szövetségé­nek vezető testületét. (MTI) Véget ért a beruházási ankét / / Tegnap délelőtt Szegeden, vállalatainak, gyárainak igaz­a megyei tanácsháza föld- gatói, beruházási ügyintézői szinti nagytermében került jogtanácsosai ebb6i ^^ sor a február 16-án megin- ka]ombó] meghallgatták Ma­dult beruházási ankét záró- ^^ Attilánafc a Magyar előadásaira az Építőipari Tu- Beruházási Bank vezérigazga­dományos Egyesület szegedi tó_helyettesének előadását Csoportjának Közgazdasági iBenjházási rendszerünk re­Szakosztálya, a Csongrád formjának néhány problé. megyei tanács, a Csongrád mája az irányítási rendszer Róka hivja Tiszát... Rádió mellett a tűzoltókocsiban Bordányból gyerekjáték okozta tüzet jeleztek Sze­gedre az I. tűzrendészet! ha­tóságnak. Ég a szárkűp és egy szalmakazal, s a láng­nyelvek veszedelmesen csap­kodnak a lakóépület felé. Mire a mondat végére pon­tot tennénk, egy rádiós fecs­kendőkocsi fel bőgve-sziré­názva kivágtat a szertár aj­taján. Nem túlzás: pár perc alatt „nyeli el" a kilométe­reket Szeged és Bordány kö­zött. A falu határából azon­ban visszaszólnak az adó­vevő készüléken: — Itt a Róka! Itt a Róka! Hívja a Tiszát, hívja a Ti­szát! — Adását vettük! — szól­nak vissza a központból. — Még egy kocsi indul­jon utánunk. A tűz nagyobb, mint ahogy jelezték. — Kérését vettük. A ko­csi máris indul. Ettől fogva már a másik rádiós fecskendőkocsival, egy nagy teljesítményű Diesel­terepjáróval is „vonalban" van a Róka. A terepjáróra nagy szükség van a homo­kon, amelyet úgy felszárí­tott már a szél, hogy a „si­ma" kerekű és meghajtású gépjármű alól „kiszalad" a homok. A terepjáró viszont maga alá parancsolja az en­gedetlen „futó" talajt. Még egy nekirugaszkodás a la­pályról egy kis emelkedőre, közel egy ásott kúthoz. Hát­megyei Döntőbizottság és a f6bb jellemz5inek tükrében" Beruházási Bank Csongrád címme, ^ Majaros Ki­megyei fiókja rendezésében. chárdnat a Központi Dön­Csongrád megye és Szeged t6b}zottság döntőbírójának előadását a „Beruházási Kó­dex a döntőbizottsági gya­korlatban. Az eltelt időszak elvi állásfoglalásai" címmel. Ezt követően mindkét elő­adás anyagából konzultáció is volt ha annak vizére is szükség lesz. A következő pillanatban két sugárból zúdul a víz a tűz gócára, fészkére. A tar­tálykocsik vizének fele is elégséges a lángnyelvek el­fojtására. aztán már csak a meleg gőz, pára száll az ud­varban laposan. A tanyab® liek ott szoronganak a tor­nác előtt. Most ijednek csak meg, hogy mekkora veszede­lem fenyegette őket és a kis tanyát. Csak a fehérre me­szelt tűzfalat kormozták be a lángok, s a kár alig több 200—300 forintnál. A gyors és a korszerű beavatkozás­nak köszönhető ez. Viszont a tűztől megkímélhették vol­na magukat a tanyabeliek, ha a kisgyerek elől elrakják a gyufát, nem hagyják az asztalon. A tűzoltók már szerelnek s a kocsik indulnak vissza­felé. Róka jelenti a Tiszá­nak, hogy végeztek a fel­adattal. Útközben azonban vissza kell fordulnia Üllésre. Onnan kisebb rendellenessé­get jeleztek az olajmezőkről. Oda viszont habképző anyag­gal fut egy másik kocsi is. A technika végérvényesen befészkelte magát a tűzoltó­kocsikba is. Az eddig is gyors beavatkozás idejét most még tovább csökkentették, s adott esetben ez az anyagi javak megmentését eredmé­nyezi. L. F. Jól vizsgázott a „Balaton kincse" Tizedik alkalommal bírál- ről szaporították el. s a bf­ták a szőlőfajta-jelöltek bo- rálátnál most megállapítot­rait a Mezőgazdasági Minő- ták, hogy a nagyobb ter­sítő Intézetben, összesen 55 féle borújdonsóg ízét, aro­máját, színét értékelték, s több igen jól szerepelt a mi­nőségi vizsgán. A hegyvidéki fehérborok közül kiválónak bizonyult az étkezési szőlőként is ízletes „Kocsis Irma" fajta bora, s muskotály® zamatú „Bala­ton kincse". Az alföldi bo­rok választékát valószínűleg a hárslevelű pír® tramini­tel bővíthetik majd. A vö­rösbortermelés fellendítésére többek között felhasználják a Muscat-bouchet nevű, több mint 100 évvel ezelőtt ne­mesített, s nálunk már csak gyűjteményekben található, kiváló minőségű francia vö­rösbort. A bíráló bizottság iónak találta az ennek és a hazai kadarkának a keresz­tezésével előállított fajta je­lölt borát. Sikeresen vizsgá­zott több furmint- és háns­levelűjelölt is; ezeket a faj­ta legbővebben termő tőkéi­Kihirdették a művészeti fesztivál eredményeit Kiemelt arany fokozatban részesült a Szegedi Egyetemi Színpad Csütörtök délután az fellépők közül a Budapesti Egyetemi Színpadon sorra ÉKME és a Soproni Erdé­került három produkció szeti és Faipari Egyetem után, este eredményhirdetés- színpada, a Móra Művelődé­re került sor a József Attila si Otthonban szereplő együt­Tudományegyetem Dugonics tesek közül a Budapesti Ker­téri aulájában. tészeti és Szőlészeti Főiskola, A záróbeszédet és a díjki- valamint a Debreceni Or­®ztást dr. Kpncz Ján®, a v®tudományi Egyetem ír® KISZ Csongrád megyei Bi- daimi színpada, zottsága iskolai ®ztályának A szegedi felsőoktatási in­vezetője tartotta. Először a tézmények közül a tanár­négy kiemelt arany fokozat- képző főiskola és az orvos­ban részesített együttesnek, tudományi egyetem irodalmi a Gödöllői Agrártudományi színpada ezüstéremben része­Egyetem, a Budapesti Orv®- sült. A szavalók és próza­tudományi Egyetem, a Bu- mondók versenyén arany dapesti Műszaki Egyetem fokozatot ért el a JATE elő­irodalmi színpadának és a adói közül Ferincz Éva és JATE Egyetemi Színpadának Sajti Emese, a Szegedi Ta­gra tulált. n árképző Főiskoláról Nagy Arany fokozatot ért el a ka- Zoltán. Ezüst fokozatban ré­maraszínházi bemutatók közül szesült Bajnóczky István a a Budapesti ELTE Universitas Szegedi Orvostudományi együtt® és az Egyesített Egyetem hallgatója, bronz Tiszti Iskola irodalmi szín- fokozatot kapott Kerekes pada, az Egyetemi Színpadon László és Merényi Judit (JATE). A fesztivál alkalmából megrendezett képzőművész® ti kiállítás aranyérmesei: Bánhidi István (Miskolci Mű­szaki Egyetem) Csont István (Egri Tanárképző Főiskola), valamint Matkó Katalin és Zoltánffy István, a Szegedi Tanárképző Főiskola hallga­tói. A f®ztivál négynap® ün­nepségsorozatát a Hungária Szállóban megrendezett gála­®t zárta le. mőképesség mellett is meg­tartották eredeti minőségü­ket. Meghalt dr. Vilmon Gyula A Szegedi Orvostudományi Egyetem Tanácsa, tanári ka­ra, ifjúsága és valamennyi dolgozója mély fájdalommal tudatja, hogy dr. Vilmon Gyula nyugalmazott Kos­suth-díjas egyetemi tanár, nyugalmazott egészségügyi miniszterhelyettes, az or­vostudományok kandidátu­sa, a Magyar Népköztár­saság Érdemrendje V. fo­kozatának, a Munka Ér­demrend arany fokozatának kétszer®, a Fodor József Emlékéremnek és a Bugát Pál Emlékéremnek tulajdo­nosa, az Orv®-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének, a Magyar Vöröskereszt El­nökségének, a Nemzetközi Hygiénikus Társaságnak tag­ja, valamint a Tudomány® Ismeretterjesztő Társulat egészségügyi szakosztályának elnöke április 6-áról 7-re virradóan életének 70. évé­ben elhunyt. Benne felejth® tetlen és nagyrabecsült ta­nártársunkat, odaadó bará­tunkat, a magyar egészség­ügy egyik legkimagaslóbb alakját, tanítványainak és az orvostársadalomnak hivatott tanítómesterét gyászoljuk. Budap®ten 1966. április 9­én a déli órákban helyezik örök nyugalomra. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük. Szegedi Miniatűrök írja: Csongor Győző Eise mérnökszolruriiról »» Örvényben Három filmnovella csokor- határozza, megadja magát az ba fűzésével villantja fel a ellenségnek. Még rá is lő fia­háború örvényét ez a Haj- talabb bajtársára, aki meg rudin Kravac és Gojko Si- akarja akadályozni ebben, povac rendezte új jugoszláv Hasonlóan erőtelj® konf­filmalkotás. A helyzetek, liktusra épül a harmadik amelyeket bemutat, végi® filmnovella, az örvényben is. tesek és szélsőség®ek; mind- Ebben az apa és fiú kerül három novella hatalmas el- szembe egymással. Az apa: lentéteket sűrít egy-egy pil­németekkel együttműködő, csetnik, a fiú: partizán. A film alkotói a három történet közül ezt az utolsót tekintették legjelentősebb­nek. Valójában ez sikerült legkevésbé. A befejezés Vásárhelyi Pál halálának 120. évfordulójára Ország® ®emény volt Szegeden a fiatal, tehetsé­2® szobrász, Mátray Laj® bemutatkozása, mikor 1905. október 22-én leleplezték al­kotását, hazánk első köztéri mérnök-szobrát. A nagy ^munkatárs", Széchenyi Ist­ván márváinyalakja szom­szédságába került a folyó­szabályozás legnagyobb munkásának. Vásárhelyi Pálnak emlékműve. „Különleg® tünemény" — írták a lapok, hiszen techni­kusok akkor még m®toha gyermekei voltak a társada­lomnak. Ök vetettek — ahogy mondani szokták — s a j® gászok arattak... S hogy miért éppen Szegedre esett a Magyar Mérnök- és Épí­tész Egylet, s a Tiszavölgyi Társulat közös vállalkozása a szobrot illetően, magyaráz­za a körülmény, hogy a hazában immár negyedszá­zada végzett mérnöki mun­kásságot (a vár® vízvédel­me. a rekonstrukciós építke­zés) a fővár®on kívül éppen városunkban méltányolták. Nehezen találnánk fel­jegyzést arra vonatkozólag, hogy Vásárhelyi ellátoga­tott-e valaha is Szegedre életében. Hogy itt járt, bi­zonyítja még 1831-ben elké­szített, s manapság valahol lappangó árvízvédelmi tér­képe Szeged környékéről. Tragikus vége megakadá­lyozta abban, hogy befejez­hesse nagy életművét. Csak lanatba. Az első történetben, az Apá-ban a német katonák földeken dolgozó parasztokat túszoknak szednek össze. Közöttük van egy öreg pa­rasztember is. két fiával. A németek tisztje az apát ha­zaküldi. A két fiú azonban azok között marad, akikre pcxcek múlva halál vár. Az apa gyötrődve könyörög, en­gedjék haza a fiait is. A né­met tiszt az egyik fiút haj- ... , ,. . ^ ., , . . , . Visszafele forog az ido ke­lando elengedni, de az apa- rekie> s ^^ a film ötlet®, nak kell kiválasztani, hogy rajz® feliratai elvonulnak, melyiket. A filmnovella azt már el is érkeztünk a múlt . „oir.41 századba, pont®abban annak mondja el, rmt csinál ebben majdnern a legvégéra A a helyzetben az apa. színhely Koppenhága, idő­A második történet, a Mo- pont 1899. december 29, s csár, két partizánról szól, egy jól szituált családi kör­akik elszakadtak egységüktől ben már meg is indul a szí­és a mocsárba szorultak, n® egyhangúság. Pontosan Egyikük seb®ült. lázas, ere- úgy, mint a Forsyte Sagák­jc végéhez közeledik, s el- nál, vagy a Buddenbrokkok­Rövidfilmműsor A Vörös Csillag filmszín- te rövidfilmje — A Nagyfülú ház műsora a gyermekeknek — egészen más jellegű mű, kedvez. Nem nagyszámú kö- kis játékfilm, etűd, szűksza­zönség jelent meg a bemu- vú történetével. Ráillik a ki­tató előadáson, de a nevető- sérletezés jelző, de a jó ké­sek gyerekhangja bizt®tám- pek mellett ez gyöngesége is: pont a kritikusnak is. A sz® elvonatkoztatja, rejtélyessé kásos híradó után mindjárt t®zi a történetet céltalanul egy magyar bábfilmmel kez- Walt Disney stílusára emlé­dődött a rövidfilm-sorozat: a lreztető szórakoztató és sok bábokról, babákról a bábja- vidámságot nyújtó szín® tékokról szólt. Noha témája rajzfilm volt a lengyelek ki­több lehetőséget kínál a szó- ránduló—horgászó libacsa­rakoztatásra. mégis ez volt ládja. A Le marionettiste (A az unalmasabb, mint a kö- bábjáték®) című kitűnő szá­vetkező, a számokról és a nészi játékot nyújtó francia számolásról szóló sikeres, kisfilm az egyik legemléke­mulattató és közben oktató zetesebb a sorozatból élet­rajzfilm. Végignevették a kortól függetlenül. Jóízű raj­gyerekek. A tánc eredete cí- z® mese az elcsavargott mű rövidfilm, melyet Vuji- hangyácska kalandjait meg­csics Tihamér figyelmet in- jelenítő szovjet színesfilm. A gerlő modern zenéje f®tett műsor legsikeresebb száma alá. már inkább a felnőttek- az elévülhetetlen Walt Dis­nek szólt. Ha itt gyerekne- ney Donald Duck-ja volt. vetést hallottunk, épp abból Utána Nepp József gyakran eredt, hogy nem értették formálisan részletező öcsi íyi Egy®ületek Szövetségének szegedi szervezete, a meg, ezért volt komikus és a varázslója csalódást kel­_ra Ferenc Múzeum és a Somogyi Könyvtár. Déli 12 j számukra. Annál inkább a tett. Nem lett volna jobb órakor megk®zorúzzák a reformkor nagy magyar mér- j gyerekek nyelvén szólt a jó gyermekműsort állítani ösz­nökének, a Tisza szabályozójának Széchenyi téri szob- j humorú Holzinger, a csíny- sze — akár délelőtti adás­rát, majd munkásságáról kiállítás nyílik a múzeum kupo-. tevő rossz diák története. A ban? lacsarnokában. 1 Stúdió 3. Sándor Pál rendez- N. F. Új filmek m®terkélt és szinte teatrá­lisnak ható szimbolikája 1® rontja a helyesen kiválasz­tott, drámai erejű alapkonf­liktus hatását A másik két filmnovella színvonala egyenletesebb és ezért na­gyobb hatású is. Mindháromban közös azon­ban, hogy a háború és a fa­sizmus igazi arcát, a nép rettenet® szenvedéseit eb­ben a háborúban, minden kendőzés és szépítés nélkül mutatják be ö. EH bronzba öntve érkezett vég- Akadtak, kik sajnálták, legesen ide, hogy a hálás hogy nem ő volt Szeged utókor, az Alföld népe hó- vár® főmérnöke, mert ta­dolatát fejezhesse ki iránta. Ián akkor a Feketesas utcát Igaz, mint mellékalakok, a (a mai Bajcsy-Zsilinszky ut­dolgozó nép képviselői sem ca) is szabályozhatta volna, maradtak le a talpazatról. De akkor nem is kapott vol­a szobor eredeti tervezője, na szobrot ebben a vár®­az idő előtt elhunyt Széchy ban, hiszen még udvari ta­Antal szobrász jóvoltából, nácsosságig sem vitte életé­Bár voltak már félmeztelen ben ... kubikusok Tisza Laj® szob- A szép szobor általában ra alatt is, hisz ezekre je- megérdemelt tetszést keltett gyezte meg a „szögedi pó- s kelt ma is. Akkoriban újí­gár": tásszámba ment, hogy az - Csakugyan ..." ilyen vót alakokat egyből öntötték, az a lekonstrukció! A gróf Sok víolt az előkelőség az nézte, hogy a nép dogozik!... ünneplők sorában, a lapok A Vásárhelyi-szoborról sem alig győzték felsorolni őket. maradtak le a megjegyzések. Csak egy volt a kifelejtettek Nehezen ment a leleplezés, között, Tömörkény István, Az ®őben megázott vászon akinek pedig „tömör", csen­nem akart lecsúszni a szo- des humorú megjegyzéséből bor kinyújtott baljáról. A kicsendült, mi az, ami eb­tűzoltókat kellett segítségül ben az országban a nagy hívni, fgy született meg az mérnök érdeme: első „baljós" megállapítás, „Szobori szempontból is bizonyára öreg halászok szá- igen csak üdvös, hogy ide jából: óvakodott Vásárhelyi Pál - Tudja-e kend, mért mu- szobra. Mert csak vaki tat a kezével a városra? szempontból állitodhatik, Asröndja, ez az a vár®, a szobor nem a terek ahun a szabályozás miatt nem felék®it®e irányában duro­löhet ócsó halpaprikást ön- dik ki a földből. Nagy hala­nj val vagyok tekintetes uram ""rjci- i j _JL- bronz profilja iránt, mivel - Lát. kend, az apja még hQgy - Pmest^rkedett abban, Kedves család kubik® vót, ül a, fia n most ott hogy biztos talajon áll m®t a kultúrpalota!..." ÉGET RENDEZ ma, pénteken, Vásárhelyi Pál 120. évfordulóján a Műszaki és Természettu­nál, csupán nem angolul, se németül, hanem „dánul". Mutassuk be talán a hősö­ket, hiszen a mindössze 2 nap® cselekményben — a film ugyanis jelkép® módon pontosan a századforduló másodperceivel zárul — sem történik más. A ház feje egy kereskedő, özvegy hajótulaj­don®-spekuláns FYiis, amo­lyan talpraesett Goriot apó, akinek eszén én pénzén csak túlságosan nagy furfanggal lehet túljárni. A legidősebb lány Elise, de sem ő, sem hallgatag férje nem érdemel említést egy ilyen szűk jel­lemzésben. A középső leány Emi ly, kinek párja egy va­gyontalan svéd nem®, a „kék vérű", örökvidám Cla®. A mi Mikszáth Kálmánunk Noszty Ferinek nevezte. Vé­gül a legkisebb, én persze a legcsinosabb, Ida — mert Itt is három a kislány — pedig csak a végén kap igazi tár­sat, egy automobill-szenv® délynek hódoló fiúban. Ez a lány kapcsolja a családhoz Möwenhelm grófot — ma­radjunk a Mikszáth ana­lógiánál: báró Köpereczkyt —, aki végül is kegyvesztett iesz, hiszen neki már Tan méltó partnere. Hogy ez a szerelmi társ kicsoda, nesm nehéz kitalálni ebben a szá­zadvégi panoptikumban: ter­mészetesen lokál énekesnő. Hát ez lenne az a bizonyos kedv® társaság, illetve még plussz egy fő, a fiatal „huli­gán", Jacob. De ő már csak távolról tartozik a famíliá­hoz, s a lokálból mosolyogja meg — öntudatlanul is — a Gustav Esmann színdarabja nyomán Antid MüUer meg­írta forgatókönyv századvégi hőseit. n. L Péntek, 1966. április 8. Dii-M A GYAJtOHiiAí 5

Next

/
Thumbnails
Contents