Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-07 / 82. szám
KomszomoT-delegáció Debrecenben A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-bizottságának meghívására Debrecenben érkezett a kijevi Sevcsenko Egyetem Komszomol-delegációja. A kijevi vendégek megtekintették a Debreceni Ruhagyárat, amelynek fiataljai nemrég kapták meg a magyar— szovjet barátság ápolása terén kifejtett munkásságukért a Komszomol Központi Bizottságának díszoklevelét. Szerdán délután a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében megkezdődtek a debreceni és kijevi ifjúsági szervezetek képviselőinek tárgyalása az együttműködés to' V bfejlesztésérő!. GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA* GYORSPOSTA A XX* századi magyar festészet és szobrászat KIZÁRTÁK A NYUGDÍJASOKAT A TV-NÉZÉSBÓL? A Juhász Gyula Művelődési Otthonban februárig nézhettük esténként a tévéadásokat. Akkor más terembe vitték a készüléket, amelyet egyeseknek bekapcsoltak, minket viszont kizártak a terem látogatásából azzal, hogy a korábbi termet kiigényelték a művelődési otthontól hivatalnak — írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében Szűcs Béláné nyugdíjas olvasónk. * Levélírónk panaszával megkerestük a Juhász GyuMalcoltn Frager nagy sikerű zongoraestje Régi jó ismerősként fogadfa kedden este a Zeneművészeti Szakiskola nagytermét megtöltő hallgatóság Malcolm Fragert, a kiváló fiatal amerikai zongoraművészt. Pedig Frager csak egyetlen alkalommal szerepelt eddig Szegeden. Ügy látszik, ennyi is elég volt ahhoz, hogy művészetével és közvetlenségével meghódítsa a közönséget. Malcolm Frager világviszonylatban is élvonalbeli művész. Hangszerével tökéletesen egybeforrott virtuóz, s ugyanakkor mélyen filozofikus egyéniség. Haydn 1784-ben komponált ritkán hallható B-dur szonátájával nyitotta műsorát. A darab egyike Haydn legnehezebb és legdinamikusabb szonátáinak. S Frager élt a mű adta lehetőségekkel: játéka felnagyítva vetítette ki a klasszikus a i ivOtris arányait, megtöltve a hangokat feszültseggel, élettel. Vendégművészünk a végletei; embere is. Hihetetlen nagy dinamikai skálája van, s ezernyi hangszíne. Különösen ez a gazdagság tette élménnyé Beethoven Esz-dúr szonátájának előadását. Szinte egy zenekarral vetekedett Frager zongorája, még a hangszerelést is lehetett hallani. Schumann g-moll szonátáját ilyen összefogottan, cnynyire XX. századi módon nemigen hallottuk mostanában. Pedig Frager játéka igazi romantikus játék volt, csak a megszokott, formai elengedettség nélkül. A kiváló sikerű estet Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című nagyszabású zongoraműve zárta le, hatalmas erőt sugárzó, lendületes, a sokszor váratlan dinamikai megoldás ellenére is lenyűgöző előadásban. A közönség ünneplését három ráadás-számmal köszönte meg a nagyszerű művész. Vántus István la Művelődési Otthon gazdasági vezetőjét. Farkas Istvánnét, aki a következőket mondotta: — A Zsótér-ház általános felújítása, korszerűsítése miatt ki kellett onnan költöznie a Szeged mj városi tanács illetmény hivatalának is. Művelődési ottnonunkban kapott helyet átmenetileg ez a hivatal, a volt tévé-teremben. A kártyaszobába vittük a készüléket, s ez a terem kisebb az előbbinél. Hogy egy helyiséggel szegényebbek lettünk, ez kihatott összes rendezvényeink és szakköreink elhelyezésére. Megtörténik, hogy egy-egy szakköri foglalkozás is éppen akkor van az esti órákban, amikor jó műsor ígérkezik a tévében. Ilyen esetben a szakkörök munkáját helyezzük előtérbe, s a tévé-készüléket nem tudjuk bekapcsolni, mert zavarná a közös munkát. A levélíró és a többiek panasza is jogos. Sajnos a problémát egyelőre nem tudjuk megoldani. A lehetőségekhez mérten igyekszünk úgy egyeztetni a művelődési otthon programját, hogy a nyugdíjas tévénézői; igényét is ki tudjuk elégíteni. Kiállítás Szegeden A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utoai képtárában A XX. századi magyar festészet és szobrászat címmel megnyílt kiállítás anyagát kétévi időtartamra a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönözte Szegednek. Ezt a szép és értékes festményés szoboregyüttest még a régi és mai szegedi művészek munkáival egészítették ki, részben a Móra Ferenc Múzeum, részben Szeged megyei jogú város tanácsának tulajdonából. A mintegy másfél száz alkotás — 75 festő és 20 szobrász művei — a magyar művészet hat évtizedének különböző irányzatait változatosan és érdekesen tükrözi; a modern művészet előretörése és térhódítása idején festészetünk és szobrászatunk nemzeti sajátosságait az európai művészet egészében tartozását, s attól mégis eltérő voltát érzékeltetve. Mai szegedi művész képe a kiállítás anyagából. Cs. Patai Mihály: Szabadtéri előkészületek A SZÁZADFORDULÓ és a XX. század elején, e forrongásokkal teljes, mozgalmas időben az akadémizmussal szemben Európaszerte ellenhatások mutatSzületésnap a csibeházban Hétfő általános születésnap a csibekeltetőben: reggelre harminc-negyvenezer ^ pihegomolyag csipog a ha| talmas „kotlók" védőszárnyai alatt, örömnap tehát ez, hiszen az ember nagy állatbarát: hol a csibék bársonyos puhaságáért rajong, hol a felnőtt csirkék ízletes húsáért. A nagy-nagy gondoskodást is ez az érzés sugalmazza: Zöld és piros szemek Az asztalnál hat-hét nő vakcinázza a sárgásbarnás, vagy fekete csibéket. Pestis ellen. — Idén ez a harmadik kelés, összesen ötvenezer darab. Ezután azonban minden hétfőre negyvenezer csibét várunk, hiszen márciusban, áprilisban és májusban csúcsidényünk van. Nem győzzük kielégíteni a keresletet — magyarázza dr. Szeles Jenőné, a Szeged és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet keltetőállomásának vezetője. Immár tíz éve. A Lezajlott az orosz nyelvi tanulmányi verseny A Művelődésügyi Minisztérium. a KISZ Központi Bizottsága és az MSZBT szerdán a Magyar—Szovjet Barátság Házában rendezte meg az országos középiskolai orosz nyelvi tanulmányi verseny döntőjét. Az általános tantervű középiskolák versenyében az első, második és harmadik dijat budapesti diákok nyerték. A további helyezettek között van Megyeri Istvám, Szeged, Ságvári Endre gimnáziumi III. o. tanulója is. hosszú terem két oldalán tizenkét hatalmas fehér „kotló'" ül mozdulatlanul, csak zöld és piros szemük villan olykor-olykor. — A kel tetőgépekben egyszerre százhúszezer tojást helyezünk el. három hét alatt kelnek ki, három turnusban ... A piros és zöld szemek a fűtést és a levegőcserét szolgáló automatikus ki-bekapcsoló berendezés működését jelzik — mutatja be a korszerű gépeket Szelesné. Kinyitja egyik modem „kotló" ajtószárnyát: a forgatható állványokon ötezer tojás. Mennyi az éves termés? Spártai célszerűség — Tavaly 707 ezer volt. Értékesítési nehézségek hátráltattak. Idén is mintegy 700 ezres a tervünk — mondja az állomás vezetője. Közben arra gondolok: az ember alaposan kiforgatta természetéből a tyúktársadalom életét. Üzeme sí tette a csibekeltetést az angol típusú zárt rendszerű tojóházak meg valóságos tojástermő géppé változtatják a tyúkokat. Spártai célszerűség szabja meg itt a szeretet kifejezését: az egészséges csibéket oltással óvják, a gyengéket és nyomorékokat pedig egyetlen mozdulattal némítják el. Szakma, mesterség ez; hogy minél több húst adó tyúkállományt nyerjen az ember. Miért tizedrangú? A keltető állomás a baromfiállomány nemesítési feladatát is végzi. Négy éve frissíti a háztáji állományt, „teríti" a húsos hampseire fajtát. Milyen eredménnyel? — Ez idő alatt körülbelül egymilliót adtunk el a szegedi járásban. Reméljük, két-három éven belül teljesen kicseréljük a vegyes házi állományt. Mórahalmon, Zsombón, Pusztaszeren egész szép eredményeink vannak ... Sajnos, a tsz-ek többsége tizedrangúnak tekinti a baromfitenyésztést. Fajtiszta tojásból beszerzési nehézségeink vannak. Eddig a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz, a gyálaréti Komszomol Tsz, a röszkei Kossuth Tsz szállított nekünk. Korábban az algyői Üj Élet Tsz-től is kaptunk. Az öttömösi Magyar László Tsz-szel nem sikerült megegyeznünk: számukra nem kifizetődő ... Talán a tojásonként újabban fizetendő húsz filléres felár ismét meghozza a kedvet — magyarázza az állomásvezető. Nagyon bízott a szőregi tojóház indulásában, sajnálkozással olvasta az újságban, hogy sok idő van még addig .. . Csak annyit mond: — Akkor járjuk tovább a tanyákat, végezzük a baromfiak vérvizsgálatát. Balogh Ödön BUDAPEST—NEW YORK Megkezdte közgyűlését a képzőművészek szövetsége Szerdán reggel az Újvárosháza dísztermében megkezdte kétnapos munkáját a Magyar Képzőművészek Szövetségének VII. közgyűlése. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt hehelyet Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője. Az elnökség közgyűlési beszámolót készített a szövetség elmúlt három esztendei tevékenységéről, amely értékelte képzőművészetünk fejlődését és jelenlegi helyzetét. Fenyirídfa 8—15 cm átmérőjű 3—6 fmes fm-ként 9.— Ft Akác-, fenyő- és olaifarözse minden mennyiségben Haladás Tsz. Forráskút. Ügyintéző: Molnár István főkönyvelő. Telefon: Forráskút 13. xS, 63 261 Kedves ünnepség színhelye volt a Ferihegyi repülőtér a Budapest—New York közötti közvetlen légijárat megindulása alkalmaból. A KLM Holland Királyi Légiforgalmi Társaság DC-8 típusú interkontinentális gépe átszállás nélkül 10 óra 20 perc alatt teszi meg az utat. A gépet M. P. Bosman kapitany vezette aki a magyar olimpiai csapatot Tokióba szállitó gép parancsnoka is volt. Budapestre érkezése alkalmából Rudasné Antal Márta magyar olimpikon üdvözölte. Műszaki ügyintézői munkakör betöltésére építésztechnikust keresünk. A pályázatot részletes önéletrajzzal írásban kérjük „130" jeligére a SAJTÓHÁZBA. K. 130 kioztak. A természet elfogulatlan tanulmányozása, közvetlen ábrázolása, a táj és ember kapcsolata, a színek és formák szerepe a különböző megvilágításban — jelentették az új eszményeket a képzőművészetben. Az 1896-ban alakult nagybányai művésztelep, s az ezt követő vidéki művésztelepeink sora, mintegy természetes következménye az európai új művészi áramlatoknak. A nagybányai kolónia legjelentősebb mestereinek — Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János — alkotásaival indul a tárlatunk. A magyar tájak változatos szépsége, lelkesítő ereje egyre inkább hazahívta a századfordulón a külföldi művészeti központokban tanuló, a francia, a német művészet bűvöletébe került művészeinket. A nagybányai festők Münchenben ébredtek ellenállhatatlan vágygyal arra, hogy a látottakkal a tarsolyukban hazajöjjenek és hogy hazai tájat, hazai problémákat fessenek. Ez az olthatatlan izzó érzés még inkább fokozódik ós még mélyebben gyökerezik népi-nemzeti hagyományainkat fejlesztő, Munkácsy örökét váilaió alföldi művészeink céljaiban. Festményeikben, szobraikban a magyar parasztság életét és környezetét és a magyar alföld valóságát örökítik meg. Legkiválóbbjai — Fényes, Koszta, Rudnay, Tornyai, Nagy István, Nyilassy, s a szobrász Pásztor János, Medgyessy Ferenc — döntő szerepet játszanak festészetünk XX. századi fejlődésében, nemzeti jeliegének kialakulásában. Mednyánszky művészetét az emberi lélek mélységeibe hatoló csavargó ábrázolásai, s a francia pointilisták stílusával rokon technikájú Hóolvadás a hegyvidéken című tátrai tája, Fényes Adolfot súlyos mondanivalójú öregasszonya, és vonzóan szép Varró parasztleánya, Kosztát karakterisztikus önarcképe és még nagybányai idejéhez kapcsolódó Vízhordók című plein-air képe, Rudnayt Hímző nő mélybarnára hangolt festménye képviselik a kiállításon. Tornyai János tájképében az alföldi síkság tikkadtságát, végtelenségét érezzük, öregkori képén pedig a szentendrei művésztelep őszi színessége ól. Nyilassy Sándor friss, eleven színekkel festett Tanyai fiatalság című képe kevesebbet szerepelt még kiállításokon, mint üdezöld színhatású Napsütésben című sárga kalapos csendélete, mely a szegedi tárlatlátogató közönség egyik legkedvesebb festménye. Nagy István tömör, lényeget kifejező festészetét Havas táj és Nő korsóval című művei jellemzik erőteljesen. HA A KORSZERŰSÉGET mércének tartanák, méltán hivatkozhatunk RipplRónaira, aki a festői alakítás legújabb módjait a századforduló idején élen járó francia művészekkel egyszerre gyakorolta. Művészetét három remekműve képviseli a kiállításon, köztük a Szomorúság, mely feleségét kaposvári otthonuk meghitt környezetében mutatja be. Említhetjük Csontváry Kosztka Mihály Tivadar expresszionista hevülettel és szimbólumokkal telített festészetét is, amely nagy kortársai, Van Gogh; Gauguin, Henri Rousseau művészete mellé állítható. A kiállítás látogatói lírai finomságú, kisméretű Dalmát tengerpart című festményében gyönyörködhetnek. A különböző európai festői áramlatok nálunk többnyire új, progresszív tartalmi mondanivalóval gazdagodtak. Legjobbjaink művészi céljaikat nemcsak modern festői törekvéseikkeh hanem mind magasabb eszmei mondanivalóikkal is szolgálták. A két világháború között Derkovits Gyula művészetében teljesedett ki igazán a modern festői vívmányok és a leghaladóbb elvi tartalom elválaszthatatlan egysége. Halárus című képe, melynek mérlegén a művész önarcképe tükröződik vissza és a Hídépítők című ezüstösen csillogó festménye zárja a kiállítás I. emeleti részét. művészetünk európai rangjának elérésében egyesek I A KÉPTAR !második eme" I A létén a Szönyi István sajátos líraiságú festészetével: a Duna-kanyar festői látványával és Zebegény falusi hétköznapjait megörökítő alkotásai val kezdődik a kiállítás második része. A közelmúlt es inai művészetünk sajátos arculata a félszáz festő és szobrász művében színesen és izgalmasan bontakozik ki. Az idősebb generáció és a fiatalok körében egyaránt megtalálható a hagyományok folytatása, fejlesztése, valamint új utak, megoldások keresése. A francia művészethez való igazodás; mely a század elején még alapvető követelménye volt modernségünknek, napjainkban aktualitását vesztette. A nyugati művészet torzulásai — nonfiguratív, tassizmus, pop art — meglehetősen idegenek tőlünk. A valóságból való künduiás gazdag színvilág, lényegre törekvés, a szerkezet hangsúlyozása — bizonyos fokig esetleg absztrahálva is — jellemzi mai művészeinket Nem okozhat semmi felemelőbb érzést a művésznek, mint az a bizonyosság, hogy nemzetének szüksége van műveire — vallják kiállított alkotásokkal művészeink, és olvashatjuk a kiállítás gondosan szerkesztett, tudományos alapossággal összeállított, szép kiállítású, 20 reprodukciót tartalmazó katalógusában. Bodnár Éva, az M. N. G. tudományos kutatója. Csütörtök, 1966. április 1. OÉL-MAGYARORSZAG 5