Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

KomszomoT-delegáció Debrecenben A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-bizottságának meghí­vására Debrecenben érkezett a kijevi Sevcsenko Egyetem Komszomol-delegációja. A kijevi vendégek megtekintet­ték a Debreceni Ruhagyá­rat, amelynek fiataljai nem­rég kapták meg a magyar— szovjet barátság ápolása te­rén kifejtett munkásságukért a Komszomol Központi Bi­zottságának díszoklevelét. Szerdán délután a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében megkezdődtek a debreceni és kijevi ifjúsági szervezetek képviselőinek tárgyalása az együttműködés to' V bfejlesztésérő!. GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA* GYORSPOSTA A XX* századi magyar festészet és szobrászat KIZÁRTÁK A NYUGDÍJASOKAT A TV-NÉZÉSBÓL? A Juhász Gyula Művelő­dési Otthonban februárig nézhettük esténként a tévé­adásokat. Akkor más terem­be vitték a készüléket, ame­lyet egyeseknek bekapcsol­tak, minket viszont kizártak a terem látogatásából azzal, hogy a korábbi termet kiigé­nyelték a művelődési otthon­tól hivatalnak — írja szer­kesztőségünkhöz küldött le­velében Szűcs Béláné nyug­díjas olvasónk. * Levélírónk panaszával megkerestük a Juhász Gyu­Malcoltn Frager nagy sikerű zongoraestje Régi jó ismerősként fogad­fa kedden este a Zenemű­vészeti Szakiskola nagyter­mét megtöltő hallgatóság Malcolm Fragert, a kiváló fiatal amerikai zongoramű­vészt. Pedig Frager csak egyetlen alkalommal szere­pelt eddig Szegeden. Ügy látszik, ennyi is elég volt ahhoz, hogy művészetével és közvetlenségével meghódítsa a közönséget. Malcolm Frager világvi­szonylatban is élvonalbeli művész. Hangszerével töké­letesen egybeforrott virtuóz, s ugyanakkor mélyen filo­zofikus egyéniség. Haydn 1784-ben kompo­nált ritkán hallható B-dur szonátájával nyitotta műso­rát. A darab egyike Haydn legnehezebb és legdinamiku­sabb szonátáinak. S Frager élt a mű adta lehetőségek­kel: játéka felnagyítva ve­títette ki a klasszikus a i ivO­tris arányait, megtöltve a hangokat feszültseggel, élet­tel. Vendégművészünk a vég­letei; embere is. Hihetetlen nagy dinamikai skálája van, s ezernyi hangszíne. Különö­sen ez a gazdagság tette élménnyé Beethoven Esz-dúr szonátájának előadását. Szinte egy zenekarral vete­kedett Frager zongorája, még a hangszerelést is lehetett hallani. Schumann g-moll szonátá­ját ilyen összefogottan, cny­nyire XX. századi módon nemigen hallottuk mostaná­ban. Pedig Frager játéka igazi romantikus játék volt, csak a megszokott, formai elengedettség nélkül. A kiváló sikerű estet Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című nagyszabású zon­goraműve zárta le, hatalmas erőt sugárzó, lendületes, a sokszor váratlan dinamikai megoldás ellenére is lenyű­göző előadásban. A közönség ünneplését há­rom ráadás-számmal köszön­te meg a nagyszerű művész. Vántus István la Művelődési Otthon gaz­dasági vezetőjét. Farkas Ist­vánnét, aki a következőket mondotta: — A Zsótér-ház általános felújítása, korszerűsítése miatt ki kellett onnan köl­töznie a Szeged mj városi ta­nács illetmény hivatalának is. Művelődési ottnonunkban kapott helyet átmenetileg ez a hivatal, a volt tévé-terem­ben. A kártyaszobába vit­tük a készüléket, s ez a te­rem kisebb az előbbinél. Hogy egy helyiséggel szegé­nyebbek lettünk, ez kihatott összes rendezvényeink és szakköreink elhelyezésére. Megtörténik, hogy egy-egy szakköri foglalkozás is éppen akkor van az esti órákban, amikor jó műsor ígérkezik a tévében. Ilyen esetben a szakkörök munkáját helyez­zük előtérbe, s a tévé-készü­léket nem tudjuk bekapcsol­ni, mert zavarná a közös munkát. A levélíró és a töb­biek panasza is jogos. Saj­nos a problémát egyelőre nem tudjuk megoldani. A lehetőségekhez mérten igyek­szünk úgy egyeztetni a mű­velődési otthon programját, hogy a nyugdíjas tévénézői; igényét is ki tudjuk elégí­teni. Kiállítás Szegeden A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utoai kép­tárában A XX. századi ma­gyar festészet és szobrászat címmel megnyílt kiállítás anyagát kétévi időtartamra a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönözte Szegednek. Ezt a szép és értékes festmény­és szoboregyüttest még a régi és mai szegedi mű­vészek munkáival egészítet­ték ki, részben a Móra Fe­renc Múzeum, részben Sze­ged megyei jogú város ta­nácsának tulajdonából. A mintegy másfél száz alkotás — 75 festő és 20 szobrász művei — a magyar művé­szet hat évtizedének kü­lönböző irányzatait változa­tosan és érdekesen tükrözi; a modern művészet előre­törése és térhódítása idején festészetünk és szobrásza­tunk nemzeti sajátosságait az európai művészet egészé­ben tartozását, s attól még­is eltérő voltát érzékeltet­ve. Mai szegedi művész képe a kiállítás anyagából. Cs. Patai Mihály: Szabadtéri előkészületek A SZÁZADFORDULÓ és a XX. század elején, e forrongásokkal teljes, moz­galmas időben az akadémiz­mussal szemben Európa­szerte ellenhatások mutat­Születésnap a csibeházban Hétfő általános születés­nap a csibekeltetőben: reg­gelre harminc-negyvenezer ^ pihegomolyag csipog a ha­| talmas „kotlók" védőszárnyai alatt, örömnap tehát ez, hi­szen az ember nagy állatba­rát: hol a csibék bársonyos puhaságáért rajong, hol a felnőtt csirkék ízletes húsá­ért. A nagy-nagy gondoskodást is ez az érzés sugalmazza: Zöld és piros szemek Az asztalnál hat-hét nő vakcinázza a sárgásbarnás, vagy fekete csibéket. Pestis ellen. — Idén ez a harmadik ke­lés, összesen ötvenezer da­rab. Ezután azonban minden hétfőre negyvenezer csibét várunk, hiszen márciusban, áprilisban és májusban csúcsidényünk van. Nem győzzük kielégíteni a keres­letet — magyarázza dr. Sze­les Jenőné, a Szeged és Vi­déke Körzeti Földmüvesszö­vetkezet keltetőállomásának vezetője. Immár tíz éve. A Lezajlott az orosz nyelvi tanulmányi verseny A Művelődésügyi Minisz­térium. a KISZ Központi Bizottsága és az MSZBT szerdán a Magyar—Szovjet Barátság Házában rendezte meg az országos középiskolai orosz nyelvi tanulmányi verseny döntőjét. Az általános tantervű kö­zépiskolák versenyében az első, második és harmadik dijat budapesti diákok nyer­ték. A további helyezettek kö­zött van Megyeri Istvám, Szeged, Ságvári Endre gim­náziumi III. o. tanulója is. hosszú terem két oldalán ti­zenkét hatalmas fehér „kot­ló'" ül mozdulatlanul, csak zöld és piros szemük villan olykor-olykor. — A kel tetőgépekben egy­szerre százhúszezer tojást helyezünk el. három hét alatt kelnek ki, három tur­nusban ... A piros és zöld szemek a fűtést és a levegő­cserét szolgáló automatikus ki-bekapcsoló berendezés működését jelzik — mutatja be a korszerű gépeket Sze­lesné. Kinyitja egyik modem „kotló" ajtószárnyát: a for­gatható állványokon ötezer tojás. Mennyi az éves ter­més? Spártai célszerűség — Tavaly 707 ezer volt. Értékesítési nehézségek hát­ráltattak. Idén is mintegy 700 ezres a tervünk — mondja az állomás vezetője. Közben arra gondolok: az ember alaposan kiforgatta természetéből a tyúktársada­lom életét. Üzeme sí tette a csibekeltetést az angol típu­sú zárt rendszerű tojóházak meg valóságos tojástermő géppé változtatják a tyúko­kat. Spártai célszerűség szabja meg itt a szeretet ki­fejezését: az egészséges csi­béket oltással óvják, a gyen­géket és nyomorékokat pe­dig egyetlen mozdulattal né­mítják el. Szakma, mesterség ez; hogy minél több húst adó tyúkállományt nyerjen az ember. Miért tizedrangú? A keltető állomás a ba­romfiállomány nemesítési feladatát is végzi. Négy éve frissíti a háztáji állományt, „teríti" a húsos hampseire fajtát. Milyen eredménnyel? — Ez idő alatt körülbelül egymilliót adtunk el a sze­gedi járásban. Reméljük, két-három éven belül telje­sen kicseréljük a vegyes há­zi állományt. Mórahalmon, Zsombón, Pusztaszeren egész szép eredményeink van­nak ... Sajnos, a tsz-ek többsége tizedrangúnak te­kinti a baromfitenyésztést. Fajtiszta tojásból beszerzési nehézségeink vannak. Eddig a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz, a gyálaréti Komszomol Tsz, a röszkei Kossuth Tsz szállított nekünk. Korábban az algyői Üj Élet Tsz-től is kaptunk. Az öttömösi Ma­gyar László Tsz-szel nem sikerült megegyeznünk: szá­mukra nem kifizetődő ... Talán a tojásonként újabban fizetendő húsz filléres felár ismét meghozza a kedvet — magyarázza az állomásveze­tő. Nagyon bízott a szőregi tojóház indulásában, sajnál­kozással olvasta az újság­ban, hogy sok idő van még addig .. . Csak annyit mond: — Akkor járjuk tovább a tanyákat, végezzük a ba­romfiak vérvizsgálatát. Balogh Ödön BUDAPEST—NEW YORK Megkezdte közgyűlését a képzőművészek szövetsége Szerdán reggel az Újvá­rosháza dísztermében meg­kezdte kétnapos munkáját a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének VII. közgyűlése. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt he­helyet Aczél György, a mű­velődésügyi miniszter első helyettese, Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsá­ga kulturális osztályának ve­zetője. Az elnökség közgyűlési be­számolót készített a szövet­ség elmúlt három esztendei tevékenységéről, amely érté­kelte képzőművészetünk fej­lődését és jelenlegi helyzetét. Fenyirídfa 8—15 cm átmérőjű 3—6 fm­es fm-ként 9.— Ft Akác-, fenyő- és olaifarözse minden mennyiségben Haladás Tsz. Forráskút. Ügyintéző: Molnár István főkönyvelő. Telefon: For­ráskút 13. xS, 63 261 Kedves ünnepség színhelye volt a Ferihegyi repülőtér a Bu­dapest—New York közötti közvetlen légijárat megindulása alkal­maból. A KLM Holland Királyi Légiforgalmi Társaság DC-8 tí­pusú interkontinentális gépe átszállás nélkül 10 óra 20 perc alatt teszi meg az utat. A gépet M. P. Bosman kapitany vezet­te aki a magyar olimpiai csapatot Tokióba szállitó gép pa­rancsnoka is volt. Budapestre érkezése alkalmából Rudasné Antal Márta magyar olimpikon üdvözölte. Műszaki ügyintézői munkakör betöltésére építésztechnikust keresünk. A pályázatot részletes önéletrajzzal írásban kérjük „130" jeligére a SAJTÓHÁZBA. K. 130 kioztak. A természet elfo­gulatlan tanulmányozása, közvetlen ábrázolása, a táj és ember kapcsolata, a szí­nek és formák szerepe a különböző megvilágításban — jelentették az új eszmé­nyeket a képzőművészetben. Az 1896-ban alakult nagy­bányai művésztelep, s az ezt követő vidéki művész­telepeink sora, mintegy ter­mészetes következménye az európai új művészi áram­latoknak. A nagybányai ko­lónia legjelentősebb meste­reinek — Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti Ist­ván, Iványi-Grünwald Bé­la, Thorma János — alkotá­saival indul a tárlatunk. A magyar tájak változatos szépsége, lelkesítő ereje egy­re inkább hazahívta a szá­zadfordulón a külföldi mű­vészeti központokban tanu­ló, a francia, a német mű­vészet bűvöletébe került művészeinket. A nagybányai festők Münchenben ébred­tek ellenállhatatlan vágy­gyal arra, hogy a látottak­kal a tarsolyukban hazajöj­jenek és hogy hazai tájat, hazai problémákat fessenek. Ez az olthatatlan izzó ér­zés még inkább fokozódik ós még mélyebben gyökere­zik népi-nemzeti hagyomá­nyainkat fejlesztő, Munká­csy örökét váilaió alföldi művészeink céljaiban. Fest­ményeikben, szobraikban a magyar parasztság életét és környezetét és a magyar alföld valóságát örökítik meg. Legkiválóbbjai — Fé­nyes, Koszta, Rudnay, Tor­nyai, Nagy István, Nyilassy, s a szobrász Pásztor Já­nos, Medgyessy Ferenc — döntő szerepet játszanak festészetünk XX. századi fejlődésében, nemzeti jel­iegének kialakulásában. Mednyánszky művészetét az emberi lélek mélységeibe hatoló csavargó ábrázolásai, s a francia pointilisták stí­lusával rokon technikájú Hóolvadás a hegyvidéken című tátrai tája, Fényes Adolfot súlyos mondanivaló­jú öregasszonya, és vonzó­an szép Varró parasztleá­nya, Kosztát karakteriszti­kus önarcképe és még nagy­bányai idejéhez kapcsolódó Vízhordók című plein-air képe, Rudnayt Hímző nő mélybarnára hangolt fest­ménye képviselik a kiállí­táson. Tornyai János táj­képében az alföldi síkság tikkadtságát, végtelenségét érezzük, öregkori képén pe­dig a szentendrei művész­telep őszi színessége ól. Nyilassy Sándor friss, ele­ven színekkel festett Tanyai fiatalság című képe keve­sebbet szerepelt még kiál­lításokon, mint üdezöld színhatású Napsütésben cí­mű sárga kalapos csendéle­te, mely a szegedi tárlat­látogató közönség egyik leg­kedvesebb festménye. Nagy István tömör, lényeget ki­fejező festészetét Havas táj és Nő korsóval című mű­vei jellemzik erőteljesen. HA A KORSZERŰSÉGET mércének tartanák, mél­tán hivatkozhatunk Rippl­Rónaira, aki a festői alakí­tás legújabb módjait a századforduló idején élen járó francia művészekkel egyszerre gyakorolta. Mű­vészetét három remekműve képviseli a kiállításon, köz­tük a Szomorúság, mely fe­leségét kaposvári otthonuk meghitt környezetében mu­tatja be. Említhetjük Csont­váry Kosztka Mihály Tiva­dar expresszionista hevü­lettel és szimbólumokkal te­lített festészetét is, amely nagy kortársai, Van Gogh; Gauguin, Henri Rousseau művészete mellé állítható. A kiállítás látogatói lírai finomságú, kisméretű Dal­mát tengerpart című fest­ményében gyönyörködhet­nek. A különböző európai fes­tői áramlatok nálunk több­nyire új, progresszív tar­talmi mondanivalóval gaz­dagodtak. Legjobbjaink mű­vészi céljaikat nemcsak modern festői törekvéseik­keh hanem mind magasabb eszmei mondanivalóikkal is szolgálták. A két világhá­ború között Derkovits Gyu­la művészetében teljesedett ki igazán a modern festői vívmányok és a leghaladóbb elvi tartalom elválaszthatat­lan egysége. Halárus című képe, melynek mérlegén a művész önarcképe tükröző­dik vissza és a Hídépítők című ezüstösen csillogó fest­ménye zárja a kiállítás I. emeleti részét. művészetünk európai rang­jának elérésében egyesek I A KÉPTAR !második eme" I A létén a Szö­nyi István sajátos líraiságú festészetével: a Duna-kanyar festői látványával és Ze­begény falusi hétköznapjait megörökítő alkotásai val kezdődik a kiállítás máso­dik része. A közelmúlt es inai művészetünk sajátos arculata a félszáz festő és szobrász művében színesen és izgalmasan bontakozik ki. Az idősebb generáció és a fiatalok körében egyaránt megtalálható a hagyomá­nyok folytatása, fejlesztése, valamint új utak, megoldá­sok keresése. A francia mű­vészethez való igazodás; mely a század elején még alapvető követelménye volt modernségünknek, napja­inkban aktualitását vesztet­te. A nyugati művészet tor­zulásai — nonfiguratív, tas­sizmus, pop art — megle­hetősen idegenek tőlünk. A valóságból való künduiás gazdag színvilág, lényegre törekvés, a szerkezet hang­súlyozása — bizonyos fokig esetleg absztrahálva is — jellemzi mai művészeinket Nem okozhat semmi feleme­lőbb érzést a művésznek, mint az a bizonyosság, hogy nemzetének szüksége van műveire — vallják ki­állított alkotásokkal művé­szeink, és olvashatjuk a ki­állítás gondosan szerkesz­tett, tudományos alaposság­gal összeállított, szép kiállí­tású, 20 reprodukciót tar­talmazó katalógusában. Bodnár Éva, az M. N. G. tudományos kutatója. Csütörtök, 1966. április 1. OÉL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents