Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

EMERGE 265 minióért A porta előtt négy falusi Csalódtak egy kicsit a külsejű ember ácsorog. Fel- pesti életben. Azt mondja vétel iránt érdeklődnek. Az Szarka, hogy minden tekin1 Fehcr La]os előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján flz ember és városa egyiket megkérdezem: — Tudja-e miből készítik a gumit? Rámnéz csodálkozva és nem válaszol. Időt kíván nyerni, ezért visszakérdez: tetben. A termelés még nem kezdődött el, amikor visszajöttek a szegedi gyárba. A szókimondó és beszéd® ember így emlékezik: — Hengerosztály csak pazók számára előnytelen, vo- [ A Magyar Szocialista Munnatkozik ez a papírüzletek- káspárt Központi Bizottsatől kezdve a Patyolat üzlete- gának Politikai Akadémiákig. „Február elseje óta pe- ján szerdán délután Fehér dig a húsellátás is jóval gyengébb, mint P®ten." Mielőtt el— A rend® gumit, vagy a píron létezett még. A lemezEgy új munkás liohamosan növekszik az emberiség száma, meredekeit emelkedik a városok népességének grafikonja. Az ezredfordulóra — nem egészen harmincnégy ®ztendő telik még el addig — az emberiség száma a számítások szerint eléri a hatmilliárdot... A XIX. század elején kétezer főnél nagyobb településeken az emberiségnek nem egészen két és fél százaléka lakott, öt ®ztendővel ezelőtt már több mint húsz százalek, nisztertanács elnökhelyettese tehát mintegy hatszázmillió váraslakó volt, s az ezredA mezőgazdaság fejl®ztésé- fordulóra feltehetően a hatmilliárd ember fele már városLajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mihagytam volna irányai címmel elő- ban él. A várasba tömörülés nemcsak lakásgondot, hanem tnúgumit? — A műgumit — mondom gyorsan, hogy mielőbb szó»lásra bírjam. Határozottan felel: — Benzinből. osztályon kezdtük, de csináltunk mindent, amit kellett, ahol „fogd meg munkára volt szükség". Kerek egy ®ztendeje dolgozunk a hena gyárat, a titkárságon valaki szólt a titkárnőnek, hogy nyolc munkást vegyenek fel. Valóban, sok itt az új eroadást tartott. Az építők Ró- hatalmas kommunális feladatokat is jelent, zsa Ferenc Művelődési Há- A városiasodásnak, az urbanizációnak azonban sokkal előadáson súlyosabb, pénzben ki sem fejezhető következménye az zában rendezett megjelent a párt Központi Társai elégedetten néznek gerosztályon. Akkor csak ferá. olyan érzéssel, mint aki hér keverék volt és mi f® a becsületüket mentette meg hérek voltunk, most korom az ismeretlen vizsgáztató keverünk és feketék vaelőtt. mivel bármelyiküket mal KevenJnK es reke,eK va érhette volna a kérdezés, gyünk. „Fekete ördögei" a Csak a portás mosolygott gumigyárnak, einkosan felém. ber: Huszár István alig két Blzottságánaki az Elnöki Tahonapja lepett be a gyarba. s , , László nácsnak és a Forradalmi KormányOtt dolgozik Szarka csoportjában. — Honnan jött? Munkás-Paraszt nak több tag.ia, politikai, Mielőtt Szarka belépett volna a raktárba, ahol beszélgettünk, valaki megjegyezte: — Fantasztikusan tud Szarka, remek szakember. — Nemrégiben csoportvezetőnek léptették elő, elisA portán egyébként igen tiagy a szigorúság. A titkárságon is. Amíg a gyár vezetőjére várakozom, a falon levő térképet böngészgetem. Csongrád megye gazdasági térképe. Rajzokkal illusztrálva a nevezetesebb iparágak: szalámi, textil, konzerv, pap- mervén kepessegei es szorrika... A gumi hiányzik az Balmát. Kettoezer-kettoezerábrák közül. A térképet egyszáz forintot keres „prem1962-ben készítették. csivel" együtt. Mit szeret ebben a szakmában? — ker- mostanaban emeltek fel 7,301961-ben még dem tőle és tekintetemmel kukoricát ka- jelzem, hogy mennyire szenypáltak a mos- nyező és valószínűleg nehéz tani betonutak ;s a hengerosztályon végzett munka. — .Sándorfalván lakom, de gazdasági és társadalmi élea dorozsmai szövetkeret kő- k i8mert képviselője. műves brigadjaban dolgoztam. mint segédmunkás. Ál- ; —— landó munkát nem tudtak biztosítani, s a feleségem mondta, aki régebben ideke- j rült a gyárba, hogy én is. A negyvennyolc év® fér- A Brutyó Ján® Bruiyó János • hazautazott Phenjanból vezette a sok ártalom, melyet a mesterséges környezet az emberi szervezetre közvetlenül vagy közvetve kifejt. A kérdés nemzetközi fontasságára való tekintettel, az Egészségügyi Világszerveret ebben az évben az április 7-i Egészségügyi Világnap központi mondanivalójául az ember és vár® témát jelölte meg Nem oktalanul nevezik egyes szakemberek sivatagi klímának a városok jeliegret® éghajlatát. A sűrűn beépített területeken az átszellözés hiánya miatt gyakran megreked a száraz meleg levegő, és sajnos nem ritka látvány az égéstermékből és ködből képződő füstös párakupola, mely a napsugárzás jelentős részét visszatartja. A gépjárműforgalom megnövekedése, a fűtéskor a 1® vegöbe kerülő égéstermékek és a nagyvár®i lakosság egy® tüdőmegbetegedései közti összefüggést nem nehéz megtalálni. A megterhelést fokozza a dohányzás. A levegő szennyeződésével azonos nagyságú probléfinek nem új a gyár, azt magyar szakszervezeti kül- j mát jelent a vizek szennyeződése. A naigy ipari centruniondja, hogy fiatal korában gyárimunkás volt. — Hogy érzi magát? — Eddig még nincs panaszom. A kezdő 6,70-® órabérét döttség április 6-án reggel mok közelében található folyó és állóvizek ma már aligAz új gyár és üzemcsarnokok helyén. A következő esztendő tavaszán egy új gyár magiát vetették a kapavagások nyomába. A szárba szökkent vetés 265 millió forintot ér. Űj iparág költözött Szeged életébe: a nehézipar gumigyára. — Azt, hogy a semmiből csinálunk valamit. — Megjön b®zélö kedve és példazódik. — Van ugye olyan munkakör, ahol erő kell és kevés ra, valószínű később tovább javul a keresete is, ha szorgalmasan és megbízhatóan dolgozik. Gazdagít István ha nevezhetők élővizeknek, s különösen a vegyi és múhazautazott. Búcsúztatásukra anyagipari gyárak szennyvizei v®zéiyeztetik a vizek öna repülőtéren megjelent j tisztulását. Bár csatornázásunk az elmúlt negyedszázad Kim Val-Rjong. a Koreai alatt megháromszorozódott, a fokozódó igényeknek csak i nehezen tud megfelelni. A legújabb település-egészségügyi vizsgálatok másfajta Szakszervezeti Szövetség KB elnöke ós több munkatársa, Kádas István magyar nagykövet és a nagykövetség munkatársai, valamint a szovjet és a vietnami nagykövetség vezetői. Példás gyorsasággal épült ész, van ahol ész kell és erő fel a gyár. 1964 őszén, pró- npm kell. Itt a hengerdében baképpen ugyan, de már ^ eiAre is szükség megindult a termeles. A fe- , lig elkészített termékeket van. Kosz® munka, csúnya Pesten fejezték be. 1965 nya- munka, de mégis szép. rán, itt megkezdett és itt be fejezett késztermék hagyta el az üzemet. A gumigyárban jelenleg 660 ember dolgozik, közülük 150-en a pesti üzem tömlőgyártó részlegében sajátították el az ismereteket. A műszaki állomány száma hatvan fő. Többségük vegyészmérnök és vegyésztechnikus. A munkásgárda magját a gyár építése közben a budapesti központi gyárban képezték ki. A tiSzinte áradozva b®zél munkájáról és munkahelyéről. Amikor búcsúzóul keretfogunk megjegyzi, hogy innen szeretne nyugdíjba menni. A főváros után Kereszthegyi László tózsgyökeres budapesti fiatalember. A technikum elvégzése után a ruggyantában ismerkedett meg a gumiiparral. A pesti gyár központi apparátusában zenkét „felfedező" ma is itt dolgozott, később pedig üremdolgorik az üzemben. A be" vo,t diszpécser. A szemunkások életkora általában aedi gyárban fodiszpecser a munkasok elet kora altaianan beosztása A fővárosban a fiatal, a havi átlag® kereset szülőkkel laktak együtt, ami1600 forint körül ingadozik, kor megnősült. Sok verető és műszaki középkáder Budap®tről jött — Szívesen jött Szegedi-e? — Előbb is jártam már itt Szegedre. A gyár vezetője és nekem tetszett a vár®, éppen negyed századot húzott. le a Palma-gyárban, de kedveli és szereti a Tiszaparti várost. A szegedi munkásokat pedig Pesten ismertem meg ós így ismerősök közé jöttem. A popril a legfőbb újdonság Ankét a hazai szintetikus szálak gyártásáról Szerdán a Technika Há- képes berendezkedni arra, zában a Magyar Kémikusok hogy mindenfajta szintetikus Egyesülete és a Textilipari szálat saját maga gyártson, Műszaki Tudomány® Egye- ezért a szakemberekre m®t sülét ankétot rendezett, hogy az a feladat vár, hogy kivákicseréljék a hazai szintéti- lasszák azt a néhány fajtát, kus szál gyártásának és fel- amelyeknek az előállítása a használásának eddigi tapasz- legcélszerűbb és a külkerestalatait. kedelemmel együttműködve „ . ,, , , megszervezzék a cserét a baHazunkban nyolc evvel ez- ^ orszagokkal. {MTI) előtt kezdték meg a szintéurbanizációs ártalmakat is felderítettek. A városi utcák zaja sok helyen már olyan fokot ért el, hogy hallásromláshoz és más idegrendszeri betegségekhez vezethet. Nem elhanyagolható tényező a fokozódó baleset v®zély sem. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világ legnagyobb gépkocsi- és vonat-forgalmú országaiban a szív, az érrendszer megbetegedései és a rák® betegségek után a legtöbb halál® áldozatot a megnövekedett forgalom követelt. Ugyancsak rendkívül figyelemreméltó a nagyvár®ok rohanó élettempójának egészségkárosító hatása. Egész sor megbetegedést okoz a rohanás, az idegeskedés, az ezekhez kapcsolódó rossz alvás. És azt sem szabad szem elől fcév®zteni, hogy a városi ember keveset tartózkodik a levegőn, keveset mozog. Az Egészségügyi Világnap is jó alkalom arra, hogy egy kicsit elgondolkozzunk azon, vajon mit is tehetnénk mi magunk — a saját érdekünkben. Legutóbb ugyanis egy nagyméretű felmérés megállapította, hogy lakosságunk jelentős többsége jól tudja, mi a szerepe a t®tmozgásnak, a sétának, a turisztikának, de sajn® nem hasznosítja. A városi ártalmak felismerése segítséget nyújt megszüntetésük lehetőségeinek megvitatásához és megvalósításához. Gyors sikereket nem lehet remélni, de ha észszerűen használjuk fel jelenlegi lehetőségeinket és a jövő tervezésénél és megvalósításánál szem előtt tartjuk az eddigi tapasztalatokat, ezzel sokat tehetünk mindannyiunk érdekében. Dr. VERESS PÁL Egy portré Persze eleinte a szülők és a feleség talán fentartásokSzarka Lász- kai éltek a vidékre való küllő alacsony tözés miatt, de aztán beláttermetű, ke- ták, hogy a két vár® köménykötésű fi- zött a távolság is elenyésző. s a különbségek is csekélyek. Újszegeden kaptak szép lakást. Megszoktak és elég® dettek. Némely vonatkozásban azonban kritikusak is: hiányolják, hogy Szegeden a szolgáltatások befizetésében nagy a bürokratizmus, nincs — Egy évig tanulni kell a atutalásos rendszer, hogy a mesterséget a központi gyár- szaküzletek nyitvatartása ban. nem jó, különösen a dolgoatalember. Valamikor a ,p®tánál dolgozott, levél kézbesítő volt. Hirdetésre jelentkezett a gumigyárba, illetve az akkori szervező irodába. — Mit kell tenni? — kérdezte ambícióval. tikus textilnyersanyag előállítását, s az akkori 300 tonna helyett tavaly már 2300 tonna pamut- és gyapjútípusú vágottszál. danulonfonal készült. Tavaly megkezdődött a selyemtípusú szálak gyártása is, az idén pedig a polipropilén, vagy ahogyan újabban ezt nevezik, a popril lesz a legfőbb újdonság A textilipar ez évben maitöbb mint 3000 tonna hazai szintetikus szálat kap. Ebből készül az ®sres harisnyaféle, harisnyanadrág és így nagyarányú importot takarítanak meg. A szakemberek elmondották, hogy a lakástextíliáknál a propil szálé a jövő, 50 százalék® bekeveréssel takarót, bútorszövetet és faltól falig érő szőnyeget kísérletezett ki a lakástextil vállalat- A danulont sikerrel alkalmazzák a kártolt szövetek erősítéséhez, a munkaruhák és a közületi célra szolgáló, példáu. kórházakban használatos és gyakran mosásra szoruló lepedők élettartamának növelésére is. Egy . európai onszág sem Áz új brigád —egy hónap után „A Szered J. postahivatal <-somagkézpesítőtböl és a szállítást régzö répkoesivezetőkböt közös mtinkshriftád alakult." fffovács lwihatty tudósét® któ?) Tézonöten összefogtok, hogy a munka jobb megszervezésével a címzettek hamarabb jussanak pastai csomagküldeményeikhez. Azt mond Itatná bárki, aki nem ismeri az előzményeket, hogy már ez is valami? Igen. az! Persze tudni kell, hogy a kézbesítendő postai csomagok száma 1958-bain 84 ezer, 1965-ben pedig mér 216 ezer volt. A megnövekedett feladatot lényegében ugyanazok a személyek ugyanolyan eszközük segítségével végzik. Tehát ki kell találni valamit. Volt elképzelés bőven: pontos előkészítés ós indulás, a kézbesítői munka meg®ztása a gépkocsivezetőkkel, az adminisztrációs munkában való nagyobb jártasság elsajátítása stb. Viszont leküzdhetetlen akadálynak látszott az a bérezési módszer, aimely szerint a gepkocsivezető úgy keresett többet, ha magasabb óraszamot teljesített; a kézbesítő pedig akkor. ha rövid idő alatt sok csomagot átadott a címzetteknek. Hosszú idő óta foglalkoztok feletteseik is a problémával míg megtaláltok a megoldást: átalánybér közbeiktatásával most már a gépkocsi-v® zetőknek is azon® az érdekük a kézbesítőkével. Igv tehát megalakult a brigád, amelynek a kézbesítőkön és a gépkocsivezetőkön kívül tagjai a raktárosok, a leszámolást végző tisztviselő és a csoportvezető is, vagyis mindazok, akiktől a iTKtrvfca gyorsabb elvégzése függ. A brigadvezetó Bárányi Imre kézbesíi ő, a helyettese pedig Eperjesi József gépkocsivezető, ebből is nyilvánvaló a közös elhatározás. Azt vállalták, hogy már fél kilenckor kiindulnak a csomagraktárból, egy fuvaróra alatt 16 csomagot kézbesítenek, s visszaérkezés után fél óra alatt Számolnak. Egy hónap telt el, mióta így dolgozik a brigád, s máris javulás vam: a munkaszervezés bevált. Ut- és járdakorszerűsitések a belvárosban A közlekedés rendje a munkálatok idején Mmegyorozoá ——EO'tma krófc.' kaionr Napirenden van — mmt ismeretes — Szeged Belvárosa útjainak és járdáinak korszerűsítése. Ennek résreként az I. kerületi tanács intézkedésére a Városgazdálkodási Vállalat megkezdte a Takaréktár és a Horváth Mihály utca felújítását. Hamarosan hozzáfognak a Széchenyi tér északi résre egy szakaszának korszerűsítéséhez is. Ezeket a munkákat — ha csak az időjárás nem akadályozza — a szabadtéri játékok kezdetéig befejezik. Még az idén korszerűsítik a Vörösmarty és a Wesselényi utcákat, s ezzel együtt befejezik a Széchenyi tér északi oldalának telj® felújítását. Az út- és járdakorszerűsitések a felsorolt részeken mintegy 6 millió forintba kerülnek. Természetesen az út- és járda felújításokkal együtt végzik el a közművek szintén igen indokolt és halaszthatatlan cseréjét is. A belvárosi űt- és járdaépítések idején szükségszerűen megváltozik a közlekedés rendje. A felújításra kerülő utcákban az átmenő közúti közlekedés teljesen szünetel, a gyalog® közlekedés azonban, ha korlátozottan is. de bizt®ított. A munkálatok idején a villant® is változatlanul közlekedik. Az érintett ucákban az üzemek, vállalatok teherforgalma az érdekeltekkel folytatott tárgyaláson megnyugtatóan rendeződött. A közúti közlekedés Ttsza felé irányuló résre, az építések tartalma alatt, a Lenin körúttól — úti cél szerint — a Lenin körúton, h Kazinczy vagy az Arany Jánas utcán, Dózsa György utcán, vagy a Lenin körúton, Nagy Jenő utcán, a Széchenyi tér déli oldalán át bonyolódik le. A Takaréktár utcai taxiállomást az itt folyó munkálatok idejére a Horváth Mihály utcába helyezik majd át. A korszerűsítések idejére a Bajcsy-Zsilinszky utcában a MÁV-igazgalóság előtti autóbuszmegállókat a Kálvin térre és a Lenin körútra tették át. Rajzunkon: az útépítések helyei, a forgalom korlátozása és terelése. Csütörtök, 1966. április 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 3