Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

ww u Nemzeti ünnepünkön írta: Siklós János NNEPELJÜK új rendben formálódó történelmünket. Feltehető a kérdés, hogy vaióban a teljes megHuszonkettedszer jelöljük naptárainkon április 4- elégedettség hangján ünnepelhetünk. Ha a mögöttünk levó A* a ,— két évtized munkáját, sikereinket nézzük, nyugodt lelkiisét S erre a napra nálunk fiatalja, időse úgy készül, mint saját, személyes ünnepnapjára. S valóban az is. Csak így válhatott népünk értelmi-érzelmi világában valóságos. élő nemzeti ünneppé. Április 4-hez mély, őszinte azonosulás köti a becsületes, dolgos tömegeket, mely a haza szabadságának érzésében, értésében fogant, szovjet katonák véráldozatos harcának örökemlékű tiszteletéből táplálkozik. A haza szabadságának születése, a fasizmus háborús pusztító, nemzet- és családromboló őrjöngésének megszüntetése, szovjet katonák ezreinek halála magyar földön, az új nemzeti történelem megindulásának mindenki által ismert, egymással összefüggő valóság ténye. Már többször elmondtam és leírtam, hogy szabad, független hazánk léte nem óhaj és nem örök rettegés, merettel igent mondhatunk. De ha az előttünk levő öt-tíz év kirajzolódó teendőinek kvalitásait boncolgatjuk, akkor az egyértelmű igent felcserélhetjük és azt mondhatjuk: örülünk, hogy eddig eljutottunk és most nagy erőgyűjtéssel, erőfeszítéssel egy emelettel magasabbra, tökéletesebbre kell tenni mindent. Ez mindjárt összefügg azzal, hogy sok régi fogalmat, ismeretanyagot, elképzelést félreteszünk és helyükbe újat állítunk. Ami persze nem megy magától. Csak küzdelem árán valósulhat meg! Ebben a pártnak olyan szervező, irányító, agitatív a szerepe, mint a hatalomért folytatott harc idején, vagy a mezőgazdaság szocialista átalakítása.. „ , . , , , . ., . , kor. Ha múltunkat nézzük, nincsenek más mértékegysétnmt szittya elődeink kor^n Kisebb-nagyobb királyaink jnk elvég2endö feladatainkhoz, csak az említett két vagy hódítottak vagy okét hódítottak, hiszen ha a nagy sorsdöntő cseiekedetünk. esapasokat sorolom, a tatarjarast. torokdulast, a 400 eves Habsburg-elnyomást, és a civilizáció kannibalizmusa, a né- A gazdaságirányítás reformja több évre szóló megmet fasizmus magyarországi haláltáncát... akkor a nem- valósításának egy-két kérdését érintem, és érzékelhetőbbé zeti lét bizonytalanságában élő elődök évezredét említem, válik a fenti megállapítás. Nem a termelés oldaláról, haAz önálló nemzeti létért való küzdelem évezredes perié- nem a piac, tehát az eladhatóság szemszögéből kell vizsdusa zárult le 1945 április 4-gyel, mert hazánk olyan gálni az üzem működését az igazgatónak, a mérnöknek és biztosítékokat kapott függetlenségének és szabad fejlődé- a pártvezetőségnek. Az egyoldalú termelési szemléletet sének lövőjéhez, amely nem játékszer, nem diplomáciai már most olyan nézőpont váltsa fel, hogy „azt és annyit bizonytalanságra épült, hanem a proletár, kommunista termeljünk, amit és amennyit értékesíteni tudunk a kevilágmozgalom testvéri internacionalizmusára! Szociális- reskedelem útján." Ha nem így nézem a következő napota hazánk függetlensége, a szocialista táborho: tartozá- kat, hónapokat és éveket, olyan raktári termelést folytasunk, testvéri kapcsolatunk a szovjet néppel népünk tok, amely nem jelent értéket, mert hiszen senki sem velétének és boldogulásának a jövő századokra szóló biz- szj meg a terméket. Ez pedig népgazdasági kár. Üzemektosítékai! ben dolgozó kommunistáknak már most ebből a szempontAz emberiséget fenyegető háborús imperializmus ma bél célszerű segíteni, ellenőrizni a termelés alakulását, éppen úgy készen áll szándékaiban a kommunista és ha- Már ebből a példából is kiderül, hogy más nézőpontról és ladrt mozgalmak megtörésére és elpusztítására, területek igényről van szo, mint a korábbi evekben, elhódítására és kirablására, mint ézelőtt harminc vagy ötven esztendővel. Akiknek talán illúzióik voltak az imperializmussal szemben, azokat is kigyógyította ebből az USA vietnami rabló háborúja. Ekéi-Vietnam tragédiája megrázta a világ lelkiismeretét. Nemcsak mementó ez a Szemléleti változást Igényel az js, hogy a mezőgazdaság árutermelésében a szerződéses áruigény kielégítésén felüli terméket a szövetkezet értékesítse saját árusításában, de lényegesen nagyobb mennyiséget hozzon , . , ... .... ... . ... forgalomba saját kiskereskedelme útján, mirrt a korábbi tuz. hanem világnézeti harci nado is: erőink, egysegünk években NöveIje a vá1apztékot. korszerűsítse a kiszólgálást! Városainkban nyisson ízléses, sokoldalú árukészszorosahbra fűzésére, imperialistaellenes küzdelmünk erősítésének szükségességére figyelmezteti az egész emberiséget. Szolidárisak vagyunk, segítjük Vietnam szenvedő, küzdő népét mi is. lettel bíró üzleteket! Álljon össze több szövetkezet, és közös vállalkozás útján szolgálják a fogyasztói igényeket a szerződéses árutermelés kielégítésén felüli áruEurópában csönd van. A szocialista tábor ereje csönd- mennyiséggel! re int.. De enélkül az erő nélkül már itt sem lenne béke. Akik beleereznek ebbe és képesek a mélyére nézni e 1 ONDOLKODASBELI és oselekvesi módosulást igelehetőségnek. azok szívből beesülik a gondolatot: hűsé: VF nyel beiskolázásunk megváltoztatása is. A szakmuna Szovjetunióhoz, egvség a szocialista táborban. kásképzés, tehát az ipari, mezőgazdasági szakmun... , ka. a fizikai munka becsülete olyan polgárjogot kap a köA két társadalmi rend békés egymás mellett élését mi vetkező években, mint amilyen megilleti Az általános isralljuk. És ennek fejlesztésére az államközi területeken kolát végzök zömét mezőgazdasági és ipari pályára irányítják tantestületeink, egyetértésben a szülőkkel. Az ipari, mezőgazdasági munka nem játszhat alárendelt szerepet a szellemi pályákkal szemben sem anyagi, sem morális vonatkozásban. A kettő szembeállítása a valóságnak és az életigényeknek sem felel meg. Mindenkor és mindenütt nagyobb a becsülete egy jó szakmunkásnak, mint egy rossz szellemi munkásnak. És fordítva is. A műveltebbé váló nemzet és a szellemi pályák, fehér köpenyek, íróasztalok megszerzése, e különböző fogalmak összekeminden eszközt felhasználunk. Diplomáciai, kereskedelmi, tudományos, kulturális kapcsolatokat bővítünk, a turisztikai forgalmat növeljük a kölcsönös előnyök alapján, de tudjuk, hogy felfogásunkban és céljainkban nincs azonosság: az imperializmus és a kommunizmus céljai kibékíthetetlen ellentétben állnak egymással. Népünk figyelme most Moszkván van. A Kreml kongresszusi termén, ahol a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa ülésezik. Ismerjük a beszámolót, amelyet Brezsnyev elvtárs terjesztett elő. Ez a beszámoló, a verődésének terméke, hamis illúziók szülője, kongresszus, sok érdekességet hozott. ,,A beszámoló és az eddigi felszólalások azokat igazolták, akik az SZKP eddig követett és nemzetközileg elismert, célravezetőnek és helyesnek bizonyult, az egész haladó emberiség számára megnyugtató és előremutató politikai vonalának a megerősítését várták." A legfontosabb ..elsősorban az, hogy az utóbbi évek fejleményei mennyire minden részletében igazolták a XX. és a XXII. pártkongresszuson kidolgozott irányvonalat; hogy ez a politika mennyire megszilárdult, kikristályosodott és az SZKP életének, a Szovjetunió harmonikus fejlődésének természetes alapjává lett" — írta a Népszabadság április 1-én A következetesség kongreszszusa című cikkében. Minden magyar kommunista szívből jövő éraését. tolmácsolta Kádár János elvtárs az SZKP XXIII. kongresszusán, s kifejezte: a mi pártunk legőszintébb egyetértéssel fogadta az erőteljesebb kongresszusi beszámolót Felszólalásának következő mondatai azóta a Szovjetunióban már közszájra kerültek: ,.A magyar kommunisták azt vallják, hogy az internacionalizmus próbaköve volt mindig és ma ls a Szovjetunióhoz való elvi. elvtársi viszony. Szovjetellenes kommunizmus nem volt, nincs és nem is lesz sohasem." Ebben a tömör mondatban fejeződik ki legőszintébben elvtársi, baráti kapcsolatunk minden elvi és gyakorlati vonatkozása. •pr NNF.PI DERÜNK biztonságérzetünkből sarjad, inter^J nacionalista szövetségeseinkkel együtt valljuk: ..Mindenki egyért, egy mindenkiért". Jó érzésünk másik forrása, hogy a szocialista építésben korszakos alkotásokat vallhat magáénak a magyar munkásosztály, egész népünk. Nem győzelmi jelentés ez, csak a józan öröm hangja, mert ha mögénk nézünk — két évtizednyit —, akkor elégedetten mondhatjuk: új országot teremtettünk a Duna—Tisza mentén. Iparban, mezőgazdaságban, a lakosság gondoskodásában és életviszonyaiban egyaránt. Ezt még legádázabb ellenségeink sem vitathatják el tőlünk, és ma már nem is Igen vitatják. Kik teremtették meg ezt? A dolgozó milliók együttes erőfeszítése hozta létre. Igaz, megteremtettük az igényeket is, amelyek néha előbb járnak, mint a lehetőségek. Emiatt előfordul zsörtölődés is. Ma már olyan igény jelentkezik a falusi parasztházban. amiről tíz-tizenkét esztendeje nem is hallottak. A parasztember olyan szakmai. földrajzi, termelési és kulturális fogalmakkal bíbelődik, amelyeknek létrejöttéről azelőtt csak a „tanult" ember tudott valamit. A munkás pedig a világot kezdi tudományosan, egységesen szemlélni és jelölgeti ennek a vilagnak a piacait, ahol gyökeret kell eresztenie a magyar ipar termékeinek, ha létezni akarunk idehaza. S kezdi jobban Hason jóképpen a hazaszeretet elmélyítésében ls többre kell jutnunk. Arra a jogos nemzeti büszkeségre, amely nagy tettek forrása, s tartalmát a szocialista haza építésének, boldogulásának forradalmi áramköre adja, mert ez összekapcsolja a nemzetköziség érzésével. Milyen megrázóan szólt Solohov, a Lenin-díjas és Nobel-díjas író az SZKP XXIII. kongresszusán a hazáról: „Mi a szovjet hazát anyánknak nevezzük, valamennyien egy család tagjai vagyunk — mondotta. — Nincs szentségtörőbb és undorítóbb annál, mint anyánkat bemocskolni, mint anyánkra kezet emelni." Ez az a mély, belső meggyőződésből sarjadó hazaszeretet, amely a magyar szocialista hazáért is úgy hevül sok-sok millió hazánk fiából, ahogyan azt Solohov fogalmazta a kongresszuson. De sajnos ez még nem mindenkiről mondható el. E néhány példa mutatja és bizonyítja, hogy milyen nagy vállalkozásról van szó a szocialista haza teljes felépítésének idején. Ez a vállalkozás a miénk. Kongresszusra készülünk, pártunk ez év végére — novemberre — összehívta következő, IX. kongresszusát, ahol ezek a kérdések is szóba kerülnek. Megtett utunk, 1956. november 4-e óta, évtizedes tapasztalatok gazdagságát halmozta föl, a tapasztalatok igazolják, hogy a VET. és VIII. kongresszusunk fő vonala helyesnek bizonyult nagv tetteink kijelölésében. Nagy szerepet játszik, hogy idén az iparban, mezőgazdaságban, a tudományos és kulturális életben jól elvégezzük azokat a napi feladatokat, amelyek lakosságunk életkörülményeinek javulását szolgálják. A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának közös felhívása megyénkben is kapjon megfelelő támogatást a munkások és termelőszövetkezeti gazdák körében. Ilven a mi ünnepünk. Az okos. szorgalmas alkotómunka adja tartalmát és értelmét. Ezen az alapon fejlődött és erősödött meg népünk egysége, szocialista érzelmű nemzeti egysége. Minket nem választanak el egymástól osztálykorlátokból sarjadó érdekellentétek, összeköt bennünket közös sorsunk és közös célunk: mi mindanynyian békében, boldogan akarunk élni becsületes munkánk útján. Mi nem egymás becsapásával, kijátszásával akarunk boldogulni, mert így nem is lehet. Mi egymás munkáját kiegészítve értük el eddigi eredményeinket, s ezután még inkább ily módon boldogulhatunk. A munkás. paraszt testvérisége nemcsak jelszó, hanem eleven társadalmi vhlóság. s az értelmiség természetes szövetségese e két nagy termelő osztálynak. Nemzeti létünk új. Alekszej lesm^v magyar kitöltetése Dobi István és Alekszej Leonov A Népköztársaság Elnöki fan ácsa Alekszej Leonov űrhajós alezeredesnek, a Szovjetunió Hősének, az emberi haladást szolgáló űrrepülésével és a világűrbe történt kilépésével szerzett elévülhetetlen érdemei,- bátorsága és hősi magatartása elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fokozatát adományyozta. A kitüntetést vasárnap a Parlament Munkácsyy-termében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Az ünnepségen megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Benkei András belügyminiszter. Péter János külügyminiszter, továbbá társadalmi életünk számos más vezető egyénisége. Ott voltak a budapesti szovjet nagykövetség, valamint az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának képviselői. Dobi István a kitüntetés átadásakor rövid beszédet mondott, majd miután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács határozatát a kitüntetésről, Dobi István a hős űrrepülő mellére tűzte a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fokozatát. Ezután Alekszej Leonov köszönetet mondott a megtiszteltetésért. A Magyar Állami Operaház hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából vasárnap este Erkel Bánk bán című dalművét adta elő. Nádasdy Kálmán, a Magyar Állami Operaház igazgatója köszöntötte az ünnepi előadás résztvevőit, köztük Alekszej Leonov űrhajós alezredest, akit a megjelentek meleg ünneplésben részesítettek. (MTF> Harmincegymillió forint nyereségrészesedés a szegedi üzemekben érteni azt is, hogy a munkáshatalom nem szépen hangzó belső tartalmat kapott társadalmi vonatkozásban is. Iga cikcióktól erősödik, hanem ebben a világversenyben effektív produktivitása ad útlevelet honi boldogulásához. A magyar értelmiség kémleli, méregeti a tudományok világszintjét és saját helyzetét, amely munkájában így. '-agy úgy elhatározó lépesekre készteti — gyorsabban-e vagy már utolértük őket? zi nagv alkotó ereje most bontakozott ki szocialista viszonyaink között, és ennek a nagy alkotó energiának hat vávyozottabb teljesilökészségét mulatják meg a ránk következő évek a harmadik ötéves tervben. így vált valamennyiünk Ünnepévé — nemzetünk ünnepeve — április 4, felezabadulázunk napja. A szegedi vállalatok, üzemek, ktsz-ek. jelentős nyereséggel zárták az elmúlt évet, s ezért a megyében közel 42 millió forintot, ebből Szegeden 31 millió forintot osztottak szét a napok| ban nyereségrészesedés címén a dolgozók között. A ktsz-eknél már régebben megtörtént a kifizetése — az üzemek, vállalatok dolgozói pedig a napokban kapják kézhez. A szegedi cipőgyár dolgozói jobban kihasználták a belső lehetőségeket, három régi kézi további tású szalagot mechanikus meghajtásúvá alakítottak át. Ezzel és más módosításokkal a termelékenységet mintegy 5 százalékkal növelték, de javítottak a gyártmányok minőségén is. Jelentős anyag- és költségmegtakarítást értek el technológiai módosításokkal is. Ezért kaptak a cipőgyári dol1 gozók átlagosan 23 napi munkabérüknek megfelelő ! nyereségrészesedést. ! A Kenderfonó- és Szövő| ipari Vállalat elmúlt évi ] munkáját a megnövekedett export, s a gazdaságosabb munkavégzés határozta meg. Például 36 millió forintfal több ponyv át, zsineget és más árut gyártottak külföldi megrendelésre. A kikészítő üzem különösebb gépi kapacitás növelése nélkül 600 ezer négyzetméter bolgár gyártmányú ponyvát impregnált terven felül. A négy üzem közül a szegedi jutagyár ós a központi gyáregység dolgozott a legjobban Itt körülbelül 3 heti munkabérnek megfelelő összeget fizettek nyereségrészesedésként. míg a szegedi kendergyárban és a pécsi kenderfonónál 14 napi bér a nyereségrészesedés összege. A Pannónia Szőrmekikészitőnél is az exporttevékenység volt a 20 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedés alapja. A szegedi textilmüveknél ugyancsak a gazdaságosabb munka és az exporttevékenység eredményezte átlagosan a 18 napi nyeresegrésze&edést A Gyufaipari Vállalat 15 napi munkabért fizetett a dolgozóknak nyereségrészesedés címén. Ennek alapja kifejezetten az exporttermelés növekedése, a gazdaságosabb munka. A Xl-es számú Autójavító Vállalatnál 19 napi munkabért fizettek a dolgozóknak. Itt a 6.6 százalékos termelékenységnövekedés. a technológia megjavítása és az újítások eredményezték a szép összeget. A Sjzpgcdi Ecset- és Seprűgyár a hulladék anyagokat hasznosította kitűnően. Több mint * ezer kiló szőrhulladékot dolgoztak fel terven felül, s ezen kívül a faanyaggal is jól gazdálkodtak. A nyereségrészesedés összege itt is kétheti munkabérnek felel meg. A DÁV-nál a rezsiköltségek csökkentése, a munka .jobb megszervezése és a gépi kaoacitás lehetőségek szerinti jobb kihasználása volt az alapja a múl' évi »re:lményes munkának. A ü AV dolgozói kétheti munkabérüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. Hétfő. 1966. április 1. DEL-MAGYARORSZAG 3