Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

l&F' A saegedi hévizfeltárás taák alaeján majd negyven éves múítra volt, hogy " tekint vissoa. Az Anaa-kút fúrását 1827-ben fejezték be tó 1S*)0— 2600 méter kScdtóvan^annak a földtani képződménynek, szoígáiiatóöra 40—60 C°-os vizziel; Q Kertémet. baromftte" lep, istálló stb. fűtése 12—16 C belső hőmérséldet944 méter mélységgel. Annak a felső pannon rétegsornak a idején percenként 600 literes határa, amelyből a magyar re ,50—70 C'-os vízzel: 32 C hőmérsékletű vizet adott A következő fúrásra csak 1937-ben került sor. Ekkor a Haladás, két évvel később a Felszabadulás termelőszövetkezetek fúrattak 1013 illetve 1014 méteres kutakat, hogy primőrkertészetük üvegházait fűtsék a meleg vízzel, Az eredmény meghaladta az Anna-kútra alapított várakozást. A Haladás kútja 2000. a Felszabadulás prdig 1300 liter 33 C* hőmérsékletű vizet adott percenként. A maidnem 2000 méteres első furáira lP62-ben került sor az újszegedi Székely soron. Az eredmény telj® mértékben megfelelt a várakozásnak. Az 1900 méter mélységű kút — mint köztudomású — percenként 1500 liter 39 C° hőmérsékletű vizet szolgáltat, melyet az Odessza lakótelep lakásainak fűtésére és meleg vízzel való ellátására használnak fel. Ezekben az években végre megérlelődött a mélységi vizekben rejlő természetes energia, a geotermikus energia nagyüzemi felhasználásónak gondolata. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság magáévá tette. s megalakította a geotermikus tanácsot, amelv Szegedet jelölte ki kísérleti területnek a hévizkutak telepítésével. termeltetésével és hasznosításával kapcsolatos tudományos kutatási munkák és kísérletek részére. Azóta már az. OMFB támogatásával úiabb három 2000 méteres fúrás készült, a negyedik pcdig„p tápéi Tiszafái Tsz részére fúrt kút olajat, termel A Cserepes sori fúrás kb 1000 méter mélységben műszaki nehézségek miatt félbemaradt. ..elszerencsétlenedett". A három nagy mélységű kút egyike, melyet a Móra Tsz területén -fúrtak, még nincs megnyitva, a klinika és a textilgyár részére lemélyített fúrások percenként 1700. Illetve 1100 liter 90 C-os vizet szolgáltatnak. A hőforrások főbb adatait táblázatban foglaltuk össze. Ebbe felvettük a Tisza-parti strand részére 1961-ben fúrt kút adatalt Is. mivel vizének hőmérséklete 37 C. Vegyi összetétel szempontjából az 1014 métert meg nem ha'adó négy kút egyszerű hévíznek minősül, ' mert az összes szilárd alkatrész alig haladja meg literenkét az 1000 mg-ot. Az utóbbi fúrások tulajdonképpen földtani kutatási célt is szolgáltak, mert adamedence területen hasznosításra alkalmas mennyiségű hévíz nyerhető. A víz hő4 víz; Gyógy- és zárt fürdőkben legalább 40 C-os ÜJ ENER GIA Úttörők nagyszerű tette Megkapó eseményről tudósított Zákányszékről Jáger Erzsébet csapatkrónikás. „Iskoláink úttörői csapatgyűlésen határozták el — írja —, hogy segítik a vietnami nép jogos harcát. Elvál•S folytatja a krónikás. A3 iskolai osztályokban tablókat helyeztek el vietnai képekkel, Vietnamról írt cikkekkel, versekkel, A távoli testvérnép igazságos harca még versírásra is ihlette a kis lalták. hogy a Május 1. Tszcs diákokat, a krónikás Csépi A múktó már a siránkozás, amely többnyire irredenta honfibúval vegyült, hogy természeti kincsekben szeglény ország vagyunk. Egy új tudomány, a geotermia. hangos szóval hirdeti, hogy hazánk a föld melegének kivételesen 'gazdag tárházával rendelkezik. Nálunk két és félszer nagyobb a földi hóárarn, mint a világátlag. Hazánknak ez az úgynevezett geotermikus anomáliája az egész világon egyedülálló. Alattunk forróinz-tenger van. amelynek hőenergiája — Boldizsár Tibor számításé szerint — legkevesebb 120 milliárd tonna 3000 kalóriás szén hőértékének felel meg. Más szóval: hazánkban a hévíz-készlet, energiája nagyobb. mintáz ország összes egyéb reménybeli hasznosítható energiája! A köola*j- és földgázJcinccsel együtt, most. már elmondhatjuk, gazdagok vagyunk energiában! Csakhogy ezt az ingyenes energiát a föld alól a fölszinre kell hozni, majd pedig átgondoltan, tervszerűen kell hasznosítani. S ebben az utóbbiban vagyunk elmaradi-a Olaszországhoz, Izlandhoz, Kamraatkához. Kaliforniához stb. képest, ahol hőerőművek is kiaknázzak földünk belső melegét. Nálunk Pávai Vajna Ferenc volt megszállottja, apostola az „új energiaforrásnak", a hévíznek. E napokban volt negyven esztendeje, hogy az első szegedi hőforrás, az Anra-kút megfogant agyában: 1928. április 20-án készült el a megfúrandó kút tervével. Azóta kilenc kút ontja vizét — nyolc nz utóbbi kilenc év alatt született. A fejlődés nyilvánvaló, mégsem lehetünk elégedettek. Forrásaink vize ugyanis még mindig sok kihasználatlan meleget visz magával a Tiszába. Alig hét éve. 1959-ben a Nehézipari Minisztérium és az Országos Energiagazdálkodási Hatóság még ezt. vallotta: ..Ezen egyébként is mérsékelt jelentőségű energiaforrásunk távlati fejlesztőiét, nem tervezzük.'' Késve, csak 1963-tól ismerték el a hévízkincs rendkívüli jelentőségét hazánk jövőjében. Ennek következménye, hogy még mindig nincs elég hozzáértő szakemberünk, nincsenek intézményeink, nincs komplex hévfzhasznosítás nálunk De azóta, Szeged a hévizfölhasználás kísérleti városa lett. Itt működik az ország első geotermikus hőközpontja. amely az idén már mintegy ezer helyiséget fűtött — ingyen, mivel három év alatt már megtérült a befektetés, amibe került. Ennél beszédesebb példa nem kell. hogy mit jelent a hévízkincs. Szeged c különleges adottsága föladatokat ró a városra. A József Attila Tudományegyetem természettudományi karán tanszéket kellene kapnia az új energia tudományának, a geometriának; a Tisza-parti vízügyi gimnázium tantervébe is föl kellene venni a hévizgazdálkodás tudnivalóit; szövetkezeteink dolgozóival is meg kellene fsthékfehnl a hévíztdh'cs hasznosításának tehetőségeit. További hidrológiai, kémiai, fizikai, geológiai, balneológia!, műszaki stb. kutatásokét. kell itegezni, hogy mihamarabb megvalósítsuk hévizeink komplex hasznosítását, s kivegyünk belőlük minden kalóriányi meleget, mielőtt a Tiszába engedjük vizüket. mérsékletének felső határa pedig 90—91 C-nak adódott. Hazánkban a hévizek hasznosítási lehetősége nagv vonásokban és a hőmérsékletnek megfelelő lépcsőkben a következő: 1 Fűtés 20 C vagy anx ilál nagyobb hőmérsékletre. legalább 70 C-os vízzé': *>) Használati meleg víz EJ Szabadtéri ** úszómedencék tása. ahol már 30 C° hőmérsékletű víz is jól használható. Szegeden igen kedvező a földtani adottság hévíz feltárásra, mert 600—2000 méter között vízadó rétegekből 35 —90 C-ig — mondhatni — bármely hőmérsékletű víz nyerhető, ennek következtében a hasznosítási lehetősé gíteni, sőt ipari célokra (pl. kendergyár) is igen jól felhasználhatók a 35—60 C-os vizek. A vajháti. szegvári, nagylaki kendergyárak már hévizet használnak áztatásra. Az eddigi fúrások rétegsorának ismeretében ugyanis bizonyosnak látszik, hogy a még ki nem próbált 1000— 1700 méteres mélységszakaszban is hévíznyerésre igen alkalmas rétegek vannak. melyeknek vize a mélységtől függően kisebb hőmérsékletű ugyan 90 C-nál, de előnyös abból a szemponthól, hogy kevesebb az ásványi só tartalma is. ennek folytán csökken a sókiválási és lerakodási hajlam a kútban és az elosztóvezetékekben. Szegeden 100 méterenként kereken 5 C°-kal yáltozik a víz hőmérséklete, ami azt jelenti. hogy pl. az 1500—1600 méteres mélységből is még 75—80 C hőmérsékletű víz várható. Nincsen azonban még arra vonatkozólag elég tapasztalat és ismeret, hogy egy-egy vízadó réteg nyomása, illetve a kutak vízhozama több kúttal való megcsapolás esetén nem csökken-e lényegesen, vagy hatással lesznek-e a kutak egymásra. Nincs még tisztázva az sem, hogy milyen távolságban lehetnek egymástól a kutak. hogy egyik a másik vízhozamát ne befolyásolja. Ezekre a kérdésekre választ azoknak a nyomásméréseknek eredményei alapján lehet majd kialakítani, amelyeket. a kutakban a vízadóréteg mélységi szintjébe leeresztett és a kútfejen felszerelt műszerekkel sorozatosan véegeznek a kutak termelésének megindítása után. A hévízhasznosítás főképp a kút köreiében gazdaságos, mert a kúttól a felhasználás helyéig a vezetéket a lehűlés ellen hőszigeteléssel kell burkolni, s ez költséges. Lényegesen növeli a hévíz, hasznosítás gazdaságosságát, Wrd?*' ha például a fűtési rendszervizellá- b6] !eeresztett kb 60 C-os ..fáradt" vizet a kisebb hőmérsékletű vízzel ls kelégíthető célokra, akár még két lépcsőben felhasználják. Arra kell tehát törekedni, hogy „több lépcsős" hasznosítással a hévíz hőenergiáját, sőt az esetleges gvógvténvezőit is kl lehessen használni. gyümölcsösében 1,200 fát bekötözünk a téli kártevések ellent védekezésül, s ha fizetnek érte, a pénzt elküldjük a vietnamiak megsegítésére. A munkát becsületesen elvégeztük — jeleskedett a Tyereskova és a 31kovszkij őrs — és 360 forintot tettünk postára." László őrsvezetőnek két versét. Magda Ilona faliújságfelelősnek pedig egy versét is mellékelte a tudósításhoz. A szép, a nemes tettek, s hősi harc íme ma is szül kis Tinódi Lantos Sebestyéneket, bár ezek éneke még nem elég csiszolt, de amit mondanak egy népre jellemzőek. Reflektorok a gyümölcsösökben Üzemelnek a fénycsapda-állomások Özembe helyez.ték a gyümölcsösök fénycsapda-állomásait Csongrád megyében. Ezekből a legtöbb a szegedi járásban található, mégpedig Domaszéken, Mórahalmán, Zákányszéken, öttömösön, Pusztamérgesen, Szatymazon és Ralóstyán. Ezenkívül a szentesi járásban és Hódmezővásárhelyen van egy-két ilyen korszerű növényvédelmi berendezés. Esténkint felgyújtják a virágzó fák között az. erősfényű reflektorokat. A fények magukhoz csalogatják a rovarokat, amelyek bele hullanak a lámpák alatt levő nem olyan kártevőket mint például a baraekmoly, azonnal elrendelik a riasztást, s megkezdik a permetezést. A körzeti szakemberek arra vonatkozóan is útba igazítást adnak, hogy adott esetben milyen permetezőszereket használjanak n termelók. Az összegyűjtött anyagból rendszeresen küldenek a Kertészeti Főiskola növényvédelmi tanszékének. A szegedi járásban ugyanis az utóbbi években előfordulnak olyan rovarok, amelyek Magyarországon máshol nem találhatók. Ennek az a magyarázata, hogy — egyháztartási és üzemi gek mindegyikét ki lehet eléBélíeky Lajos kloroform® gyűjtőtartályok- előre csak kisebb számban — ba. A „zsákmányt" a Hód- ide tévédnek dél-európai mezövásárhelyl Növényvédő hártyás szárnyú rovarok. Állomás vizsgálja meg. s Ezek hazai előfordulására, amikor nem csupán ártal- rajzására vonatkozólag tudomatlannak mondható éjsza- mány® adatokat gyűjtenek kai lepkéket észlelnek, ha- a főiskola tanszékén. Mese egy mozdonyról A téina a szegedi II-es kórházból már szájról szájra kelt és nagyon" toll aló 'kívánkozott. A story nagyvonalakban így hangzott: vásároltak a kórháznak egy kimustrált vasúti mozdonyt megszabaduljanak a kellemetlenkedő géptől, amelv nagyon szem előtt van és most már kínos, az ottléte? A mozdonyt előbb le is fényképeztük, néhogy mire e cikk megjelenik, akkorra elazért. hogv azt maid beépít- vigyék, s ne tudjuk bizonyísék ideiglenesen kazánnak, a központi fűtés segítésére. A mozdonyért jó messzire, Győrbe utaztak, éspedig háromszor oda-vissza. Drága tízezreket költöttek rá. s azután mégse használták egy percig sem. Azóta is ott van a kórház és a KÖJÁL épütani létét. Ilyen előzmények utón érdeklődtünk a mozdony iránt a kórház igazgató-főorv®ánál, dr. Berkes Pálnál es Bata Ján® gazdasagi igazgatónál. Mindketten jót mosolyogtak a frappánsul költött történeten, jobbat álmodni sem lehetett Az első hőforrást a várostól bérbevevő, élelmes Patzauer Dezső a lánváról nevezte el. Az Anna-víz így'vált ismertté. kedvelt gyógyvízzé. Eredetétói függetlenül alkalmasnak látszik, hogy szaporodó héiizkűtjalnk megkülönböztetésére névadási ötletet adjon. Amerikai meNévadás teorológusok az évente egy máart követő tornádókat ábécé rendben női nevekkel jelzik. Mennvivel méltóbb. stílusosabb, na mi az áldást hozó, meleget adó, selymes vizű forrásoknak adjuk a női nem neveit. Az. elnevezésre pedig szükség van. mert hévízkútjainknak nincs egységes nomenklatúrája. különféleképpen és terjedelmes körülírésokra kényszerülve írnak, beszélnek róluk, s emiatt, gyakran nem is lehet őket azonosítani. A hévizkútjainkról közölt táblázatban — zárójelesen — ezeket, a szerkesztőségünk által javasolt neveket tüntettük föl. Első hőforrásunk mára kicsit megöregedett, de ha hozama folytán fűtő szerepe csökkent is, nem változott jelentősége mint ivókúrára alkalmas gyógyvízé. Nem tudjuk még. újabb hévizeink közül melyik válik alkalmassá hasonló föladatra. A/. Anna-víz mindenesetre sokak öröme. A Kálvin téri kútnál majdnem mindig találni valakit, aki poharával a helyszínen kortyolgatja a gyomornak, beleknek, májnak oly jó melegvizet, vagv kannával, kosárüveggel viszi haza. A lágy víz. a legkitűnőbb ruha és haj mosására, s lehűtve, kivált autószifonban szénsavval dúsítva, olyanok számára is ízletes ital, akik melegen nem kedvelik. így árulják palackozva is. Sajn® azonban az arra illetékesek nem ismerik föl jelentőségét. A szabadtéri játékok alatt a Szőke Tiszán újvidéki vendégeknek akartam szolgálni e specialitásunkkal — hasztalan. A Körösinél kubai költővendégünkAz Anna-vizről H»ly» OsvstoH nsvs) Cpfllt Mélység m Hozam Húfok l/p j Co p lationok mg/l Anionok mg/l Összes oldott sA n.g/l H»ly» OsvstoH nsvs) Cpfllt Mélység m Hozam Húfok l/p j Co TVa Ca Mg 4.1 Fe 0,1 Cl HCÓ.I SO, CO, Összes oldott sA n.g/l 1, KII Kin HÍR (Anna) ísrr 944 455 49 339.7 4,3 Mg 4.1 Fe 0,1 34.0 888,3 nyom 1310.4 1. Haladás Tsz (Ágnes) 1957 IMI 2000 53 345.6 7.1 0.9 0.1 27.0 634.4 1.2 936 3. Felszabadulás Tsz <F\á> ns9 1014 IÍ35 53 388,3 7,1 0.9 0.3 36,0 732.0 2.1 1057 t. PartfitrrtO (Fanni) IMI m noo 37 139.9 16.4 3.9 0.03 6.0 402,6 8.7 585.4 s. Székely aor (Fidra) tilt* 19(KI 1500 39 794.9 30.0 0,9 0.8 75,0 2fT4.ll 3.3 43.6 3065 e. Klinika (Irta) 1185 zooo 1700 10 961.4 5.0 37.6 1.1 42.5 2556.0 102.5 93.5 3330 7. Textilművek (Ilona) 1985 1999 1190 39 1315.9 9.4 11.5 0.3 17.7 3952.4 69.3 4348 I. Möra Tsz (Judit) 1965 2200 Vizsgálat alatt Vegyi vizsgálatuk folyamatban A SZEGEDI HŐFORRÁSOK — A Vízgazdálkodási Tudományos Kutat A Intézel Oaazeá tiltási s. Cserepes sor (Júlia) 1908 tl» Nem mükAiHk Sí Vegyi vizsgálatuk folyamatban A SZEGEDI HŐFORRÁSOK — A Vízgazdálkodási Tudományos Kutat A Intézel Oaazeá tiltási lete között. Arra vár, hogy volna. A kérdéses mozdony elvigyék, vagy szétverjék, körüli valóság azonban sokAz utóbbit azonban csak 5 kalta „vérszegényebb". semezer forintért vállalja el a hoGV most. szat.fratémaként MÉH. Már m®t ki honnan kívánkozna vegyen ennyi pénzt, hogy Az "reg. 143 négyzetméter fűtőterületű masinát a Szegedi Fűtőházban. illetve Szolnokon selejtezték M tavaly. Szolnokra és onnan vissza Szegedre is a saiát kerekén gurult, azután „becsalogatták" a kórház udvarába, hogy az. akkor még megoldatlan fűtési problémákkal bajlódó B-épületet fűthessék vele. Pénzbe a mozdony nem került, a MÁVtól könyvjóváírással kapták. Most pedig ugyanigv adják tovább a Csongrádi Tisza Bútorüzemnek, mivel a II-es kórházban véglegesen és n korszerű követelményeknek megfelelően oldódik meg ebben az évben a fűtési berendezés beszerzése. A továbbajándékozás előtt azonban nagyon is kapós volt a síneket immár kiszolgált masina. Többen is versenglek érte. Végül ls az a vállalat kapta meg. amelynek legnagyobb szüksége van rá. s amelyik a leggyorsabban elszállíttatja. Talán azóta már úton is van. hogy valaki majd újabb történetet költsön eredetéről. Lehet, annyira viszi még. hogy valaki kinevezi páncélvonatnak, vagy a magvar mozdonygyártás legelső termékének. Akkor viszont múzeumba kerül, hiába is apellálnak a nyugalomba vonulás miatt. Az újabb mesék születéséig viszont, munkára fogják még. hogy hírességét ezzel bizonyítsa. U F. kel szerettem volna mevízleltetni. ott sem kaptam. Voltaképpen Szegeden nem is szabadna szódavizet gyártani: Anna-vizet kellene — akár szódásüvegben is — adni bennszülöttnek, vendégnek egyaránt. Ha netán üveg-, vagy más felszerelési gondok jelentenek problémát, azt l.s sürgősen meg kellene oldani. Nagyobb propagandát is kéne kifejteni, sőt országosad is terjeszteni. mint a parádit vagy a mohai Ágnest; ezeket a fővárosban és a vasúti étkezőkocsiban is kapni. Az Anna-víz méltó erre: szakértői vélemények szerint a kaukázusi Borshom és a francia Vichy Grand Grllle források gyógyvizével rokon. Alkalmas a szervezet átöblítésére, kór® anyagcsere termékek eltávolítására, a gyomor, a bél, a ves"medence. a hólyag hurut® megbetegedései esetében kedvez a gyógyulásnak, akadályozza a kőkppzödést. Jódtartalmanál fogva az ebben szűkölködő szervezetnek, különösen az idősebbeknek, áldásos. g DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1966. április 23. t