Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

Mit várnak • London (MTI) Az általános választásokon aratott fölényes munkáspárti győzelem eredményeként a Wilson-kormánynak 97 fős, átfogó szótöbbsége lesz az április 21-én megnyíló új parlamentben a konzervatív és a liberális ellenzékkel szemben. Ijondonban nagy érdeklő­déssel tekintenek a jövő hé­ten várható kormányátalakí­tás elé. Radikális változá­sokra nem számítanak, de úgy vélik, hogy sor kerülhet a 23 tagú kabinet létszámá­nak csökkentésére, a kor­ménygépezet egyidejű meg­fiatalításával egyetemben. A polgári sajtó hírmagya­rázói aggodalmukat fejezik ki, hogy az alsóházba beke­rülő 62 új — többségükben a 20-as és a 30-as éveikben le­vő — képviselő „balfelé tol­hatja" a politikai súlypontot a kormánypárt alsóházi pad­soraiban. Ebből a szempont­ból jellemző lehet, hogy több új képviselő első meg­nyilatkozása szerint az an­gol választók „több szoci­alizmust" és Washingtonnal szemben „nagyobb önállósá­got" akarnak, különösen a vietnami háború kérdésében. K. T. Heves tüntetések Dél-Vietnamban Iftdira Gandhi Moszkvában # lendon (TASZSZ) Indíra Gandhi Indiai mi­niszterelnök szombaton dél­után Londonból Moszkvába repült Gandhi asszony London­ban találkozott Wilson angol miniszterelnökkel, akivel több nemzetközi kérdést vi­tatott meg. # Saigon (UPI) Dél-Vietnam három nagy­városában szombaton össze­sen 20 000 ember tüntetett a kormány ellen, s a tünteté­sek átterjedtek a fővárosra, Saigonra is. A UPI hírügynökség je­lentése szerint 5000 kor­mányellenes buddhista diák az esti órákban „Yankee go home" felkiáltásokkal rend­kívül heves tüntetést rende­zett Saigon utcáin. A diákok alaposan megvertek egy amerikai katonát. A budd­histák kerékpárláncokkal és botokkal felfegyverkezve vo­nultak végig Saigon főutcá­ján, a menetet egy béna fiatalember vezette, aki to­lókocsijában nemzeti színű zászlót lengetett. A tömeg áttört a drótakadályokon, gépkocsikat fordított fel. A rendőrség tétlenül szemlélte az eseményeket. A tüntetők Westmoreland tábornoknak, a Vietnamban bevetett ame­rikai csapatok főparancsno­kának erősen őrzött főhadi­szállása elé vonultak, és ott megismételték Amerikai-elle­nes jelszavaikat A zűrzavart még csak fokozta, hogy a fullasztó forró estén isme­retlen okokból megszűnt ez áramszolgáltatás. Da Nang vámosában szom­baton (tízezer) ember vonult fel békés menetben — a kormány lemondását köve­telve. Hué-ban ugyancsak folytatódtak a kormányelle­nes tüntetések. Chieu tábornok, a katonai direktórium főtitkára szom­baton .visszaérkezett Saigon­ba, miután Hué-ban 48 órát töltött — gyakorlatilag a kor­mányellenes mozgalmat ve­zető diákok foglyaként. Indonézia ismét belép az ENSZ-be? # Djakarta (Reuter) Az indonéz hadsereg heti­lapja, a Djakartában megje­lenő Trisakti szombati szá­móban azt „tanácsolja" a kormánynak, hogy Indonézia ismét foglalja el helyét az ENSZ-ben. A hetilap a bör­tönben levő Subandrio volt külügyminisztert hibáztatja amiatt, hogy Indonézia kivo­nult az ENSZ-ből, „ily mó­don elszigetelődött és a nem­zetközi küzdőtéren barátokat veszített el". A félhivatalos Antara hír­ügynökség, amely szintén a hadsereg ellenőrzése alatt áll, szombaton azt közölte, hogy Suharto hadseregügyi miniszter elrendelte a közal­kalmazotti karban folyó bal­oldal-ellenes „tisztogatások" fokozását. Az indonéz hadsereg Am­pere című lapja szombati számában bejelentette, hogy letartóztatták Muljuno Her­lambang légügyi marsallt, az indonéz légierő volt vezér­kari főnökét, volt repülés­ügyi minisztert, aki nemré­giben mondott le. Hz SZKP kongresszusának szombati ülése Gromiko felszólalása a vitában Moszkvában a Kreml Kongresszusi Palotájában áp­rilis 2-án folytatta munkáját az SZKP XXIII. kong­resszusa. Az ülésen, a Központi B! zottság és a Központi Reví­ziós Bizottság beszámolójának vitájában felszólalt I. G. Kebin, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, A. A. Gromiko külügyminiszter. J. D. Fili­nov, a volszki szaratov — terület kerületi pártbizottságá­nak titkára és Sz. P. Pavlov, a Komszomol Központi Bi­zottságának első titkára. A külföldi kommunita pártok felszólaló képviselői: Max Reimann elvtárs, a Német Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára. Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártja küldöttségének ve­zetője és Victor Codovilla, az Argentin Kommunista Párt elnöke. Meg kell akadályozni az új háború kirobbanását A kongresszus szombat délelőtti ülésén a második felszólaló Gromiko volt A szovjet külügyminiszter ki­jelentette, hogy napjainkban egyetlen politikus sem tagad­hatja a szocialista államok külpolitikájának mind job­ban növekvő jelentőségét, hacsak szemet nem huny a reális helyzet felett. A szónok aláhúzta: ez a politika arra irányai, hogy megakadályozzák az új háború kirobbanását és csapást mérjen az agrasz­szív erők cselszövéseire. Kijelentette, hogy a két külpolitikai irányzat — a békeszerető és az agresszív — ellentéte különösen a vi­etnami eseményekkel össze­Tisztogatás Ecuadorban • Quito (MTI) Clemente Yerovt Indaburo, Ecuador új ideiglenes elnöke pénteken széles körű tisztoga­tásokat rendezett a hadsereg berkeiben. Utasítására a hodügyminisztérium nyug­állományba helyezett hat tá­bornokot és közöttük szere­pelt a bukott junta három tagja is. A hadügyminiszté­rium ezenkívül megfosztott beosztásától hat további fő­ők azonban továbbra is aktív szolgálatban marad­tak. Egyyelőre nem ismere­tes, miért került „b-listára Telmo Vargas vezérkari fő­nök", aki nagy szerepet ját­szott a junta megbuktatásá­ban és a polgári kormányzat helyreállításában. A bukót junta három tagját egyébként egy quito­környéki gazdaságban őrzik. Indaburo elnök szűkebb miniszteretanácsot tartott és ezen megtárgyalták a kor­mányprogramot. London Az angliai Jodrefl Bamk rádiócsillagászati megfigye­lőállomás szombaton etfje vet­te a csütörtökön fellőtt Lu­na—10. szovjet űrszonda jel­zéseit. Palomares Jól tájékozott körökre hi­vatkozva jelenti a UPI hír­ügynökség, hogy az ameri­kai haditengerészt újból el­vesztette a hidrogénbombát: amikor azt már száz láb­nyira felemelték a tengerfe­nékről. hirtelen elszakadtak a tartókábelek. Párizs Couve de Murville április 18-án Bonnba látogat. A külügyminiszter utazása a francia—nyugatnémet együtt­működési egyezmény kereté­be illeszkedik, fő célja azon­ban a Nyugat-Németország­ban állomásozó francia csa­patok heyzetének megvita­tása. Bukarest A Román Szocialista Köz­társaság Államtanácsának és a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára fe­leségének kíséretében ápri­lis második felében hivata­los látogatásra Romániába látogat. Nairobi Thomas Kanzát és Chris­tophe Gbenyét, a kongót ha­zafias mozgalom két vezető­jét kiutasították Kenyából. függésben éleződött ki. Az Egyesült Államok eljárása Vietnamban egy imperialista nagyhatalom által kirobban­tott agresszió. Annak érde­kében, hogy véget érjen a háború Vietnamban — foly­tatta Gromiko — az Egyesült Államoknak ki kell vonnia onnan csapa­tait. haladéktalanul be kell szün­tetnie a VDK elleni rablótá­madásait. Tiszteletben kell tartania továbbá az Indoki­nával kapcsolatos genfi meg­állapodásokat, valamint a nemzetközi jog elemi sza­bályait Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió teijes egészé­Den támogatja a vietnami helyzet rendezésének prog­ramját amelyet a VDK kor­mánya vetett fel, valamint a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítást Front platform­ját AndreJ Gromfko ezután kijelentette, hogy a Szovjet­unió elítélte és elítéli azokat, akik „önké­nyeskednek, akik összees­küvéseket szőnek az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai országokban". A Szovjetunió feHép azon kísérletek ellen, hogy „a né­peket megfosszák a társa­dalmi rendszer megválasztá­sának jogától, e választás megvédésének, ezen belül fegyveres megvédésének jo­gától". A Szovjetunió ellen foly­tatott burzsoá propagandát érintve a külügyminiszter ki jelentette, hogy az Egye­sült Államok szilárdan tart egy sajátos rekordot: „Egyet­len más kapitalista ország­ban sem termelnek négyzet­méterenként a Szovjetunió­ra és annak külpolitikájára, a kommunizmusra szórt any­nyi rágalmat, mint az Egye­sült Államokban". „Jobb lenne, még a szov­jet—amerikai viszony szem­pontjából is, ha Washington rengeteg doktrínája helyett csak egy, dc jó doktrína lenne: a bekének, a népek jogai tiszteletbentartásának, a más államok belügyeibe való be nem avatkozásnak a doktrí­nája". A külügyminiszter rámuta­tott, hogy a Szovjetunió volt szövetségeseinek letérése a potsdami egyezmények elvei­ről megbosszulja magát. Olyan követelésekbe torkol­lik, hogy rajzolják újra Európa térképét, azt ered­ményezi, hogy növekszik a nyugatnémet fegyveres erő. Gromiko hangsúlyozta, hogy a potsdami egyezmények eL árulását jelenti a nyugati ha­talmaknak az a készsége, hogy a Német Szövetségi Köztársaságot az atomfegy­ver-raktárakhoz engedik. Az a jegyzék, amelyet a közelmúltban az NSZK kor­mánya a Szovjetunióhoz in­tézett, újra csak elsősorban a jelenlegi európai határok revíziójának igényét tartal­mazza. „Az európai határok kér­dése végérvényesen meg­oldást nyert" — hangoztatta a küldöttek nagy tapsa közepette Gromika. A miniszter kijelentette, hogy az NSZK-nak még nagy utat kell megtennie ahhoz, hogy elfogadható hírnévre tegyen szert a népek szemé­ben. Sadrwe, néhány nyugati állam kormányai az utóbbf időkig nem tettek lényeges erőfeszítéseket azért, hogy érintkezési pontokat találja­nak a felek álláspontjában és kiemeljék azt, ami az euró­pai államok érdekeiben kö­zös — mondotta Gromiko. — Ez különböző okokkal ma­gyarázható, de az egyik ilyen ok „egy nem európai nagy­hatalom befolyása". „Az Egyesült Államok ki tudja miért, úgy vélekedik, hogy Európa nem lehet meg az 6 gyámkodása és Jelen­léte nékül... Az európai né­pek azonban máris kimond­ják és a jövőben még inkább hallatják majd ezzel kapcso­latos véleményüket". * A pártkongresszus hétfőn, moszkvai idő szerint 10 óra­kor (magyar idő szerint 8 órakor) folytatja munkáját (MTI) Szabadság ünnepén — más nép szabadságáról H azánk földjéről huszonegy esztendeje kitakarodott az idegen megszállók utolsó katonája, a felszaba­dult országra ráköszöntött a béke, s amint elhall­gattak a fegyverek, a háborús romok között megkezdő­dött az ígéretes új élet Az évforduló alkalmából lehetetlen felednünk, hogy van a világnak egy sarka, ahol most is dörögnek a fegy­verek, ahol a „frontok nélküli, kegyetlen háború" min­dennap tömegével szedi áldozatait. A második világháború megpróbáltatásai a ml idő­sebb generációink emlékében még elevenen élnek, fia­talságunk számára mindez többnyire csak történelemórák tananyaga. Ifjak és öregek aligha tudják felfogni ná­lunk — az európai nagy háború nyomainak ellenére sem —, hogy milyen embertelen szenvedéseket él át a hós vietnami nép. Már két évtizede csaknem megszakítás nélkül harcol szabadságáért, függetlenségéért Vietnam népe. Bár az or­szág felén kivívta ugyan önálló, szocialista állami létét, de az új háború pusztulással fenyegeti tíz esztendő bé­kés építésének eredményeit A gálád amerikai légi agresszió a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság békés földjére gyilkos bombazáport zúdít. És elpusztította a Ma folyó partján épült erőmű­vet, amelyet magyar mérnökök terveztek s amely magyar gépekkel adott életet, munkát jelentő villanyáramot A szimbólum még fájdalmasabb és még elevenebb, amikor emlékezetbe idézzük az erőmű elleni amerikai támadá­sok első napját: éppen egy esztendeje lesz, 1965 április 4-én, a magyar függetlenség ünnepének napján tették használhatatlanná levegő-föld rakétáikkal az Egyesült Ál­lamok légi kalózai azt a villanytelepet, amely az emberi építőakarat és a proletár internacionalizmus bizonysága­ként emelkedett a vietnami folyó mentén... Az imperializmus bűnös és kíméletlen vietnami ag­resszióját nemcsak nálunk ás mifelénk, a megvalósuló szo­cializmus országaiban ítélik el. A felháborodásban oszto­zik velünk a Föld — bízvást mondhatjuk — minden be­csületes és jóakaratú lakója. A világnak csaknem minden 2 D§L'MA<SYARORSZAG Vasárnap, 1966. április 3. országában nagy tömegek jettatják kifejezésre szoIWIart­tásukat a harcoló Vietnammal. KeU-e jellemzőbb példa, mint az, amelyet japán bur­zsoá újságok közvéleménykutetása szolgáltatott? Korkér­déseik azzal az eredménnyel jártak, hogy Japán lakossá­gának háromnegyede elítéli a Vietnami Demokratikus Köztársaság barbár bombázását, az amerikai agressziót Vagy nem tekinthető-e ugyancsak sokatmondó bizo­nyítéknak, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban, amelynek vezetői az Egyesült Államok „elsőszámú európai szövetségesei", a közvélemény jelentős része elmarasztalja az amerikai háborús politikát? Még Nyugat-Berlinben is, a bonni revansizmus „frontvárosában", ismétlődnek a tün­tetések az amerikaiak vietnami agressziója ellen ... Az Egyesült Államok politikai síkon már edszógeteló­dfc Nemcsak arról keli lemondania, hogy maga mellé ál­líthassa a világközvéleményt Pedig másfél évtizede még az ENSZ lobogója alatt, a NATO tagországok politikai és katonai támogatásával vonult hadba Korea ellen az ame­rikai haderő. Ma Vietnam dolgában jószerével csak a Washingtonnak lekötelezett londoni és bonni kormányok belpolitikai megnyilvánulásalt Írhatja a maga javára a Fehér Ház ura. Az ENSZ főtitkára tárgyalásokat sürget és ellene fordul az amerikai külügyminisztérium diplo­máciai manővereinek, amelyek azt célozzák, hogy a világ­szervezet tekintélyével leplezzék az Egyesült Államok ag­resszióját Nem fölösleges felhívni a figyelmet VI. Pál pápa békeüzeneteire sem. A jelenlegi pápa állásfoglalása más, m»nt volt XII. Plusé, oki a koreai háború idején az agresszor amerikaiakat támogatta ... Franciaországban nemcsak a közvéleménynek szinte egésze, nem csupán a sajtó nagy többsége, de a hivatalos politika is ellentmond az Egyesült Államok véres, hódító terveinek. Az úgynevezett „harmadik világban", a nemrég fel­szabadult országok népei tudván tudják, hogy a vietnami háború — ellenük is irányul. Az amerikai hadügyminisz­tériumban, a Pentagonban nem egyszer árulták el, hogy a vietnami hadviselés az amerikai stratégáknak „nagy­szerű kísérleti lehetőségekkel" szolgál. Valóságos „próba­háborúnak" tekintik, s a gyakorlatba ültethetik át gyilkos elméleteiket. Azt próbálják, miképpen lehet fegyveresen elfojtani a népek szabadságvágyát, mi a leghatásosabb esz­köz és harcmodor partizánok ellen .. . Amikor mérgező gá­zokat alkalmaznak, amikor a „fölperzselt föld" taktikájával kísérleteznek, amikor „stratégiai falvakba" kényszerítik a földjükről elűzött parasztokat, amikor megsemmisítik a termést, elpusztítják az állatokat, kiirtják az erdőket, ami­kor a kínvallatás legborzasztóbb módjait eszelik ki és te­szik gyakorlattá, nos, eközben már a következő háborúkra gondolnak. Ki tudja? Holnap a laoszi, vagy a kambodzsai népek ellen, holnapután afrikai, utána meg latin-amerikai tömegek ellen vonultatnák fel haderejüket S a későbbi harcokhoz most szereznek „tapasztalatokat" ... Ezek a „tapasztalatok" azonban igen sok esetben fáj­dalmasak az amerikai tisztek és katonák számára. Dél-Vi­etnam őserdei ben és rizsföldjedn hétről hétre több ameri­kai lesz az áldozata a Washingtonban erőszakolt, esztelen vérom tásnak. Mind több amerikai otthonba jut el agyász­hír: fia elesett, férje elesett... Nem véletlen, hogy az amerikai nép soraiban is tö­megmozgalom van kialakulóban a vietnami háború ellen. Ne becsüljük túl, hiszen még milliók és milliók hiányoz­nak, munkások is, farmerek is a háborúellenes megmoz­dulásokból. De minden hónappal megnövekszik azoknak a száma az Egyesült Államokban is, akik rájönnek, hogy a Wall Street, a Pentagon és a Fehér Ház urai félrevezették őket. Mind több amerikai döbben rá: vezetői „nemzeti ér­dekekről" szónokoltak és elleplezték az agresszió igazi cél­jait „békeoffenzívát" emlegettek, és folytatták a vietnami népirtást... A vietnami nép pedig nem adja fel hősi harcát. Dél­Vietnarnbajn a szabadságharcosok életük feláldozása árán is súlyos csapásokat mérnek az amerikai haderőre. Észa­kon nők és férfiak, fiatalok és öregek a bombák zápo­rában is helytállnak, újjáépítik azt, amit a kalóztámadá­sok lerombolnak. A szocialista országok — köztük hazánk is — eleget tesznek internacionalista kötelességüknek: minden segítséget megadnak a vietnami népnek, hogy megvívhassa küzdelmét a betolakodó agresszorral. A vi­lágközvélemény nyomása a jövőben is ránehezedik az im­perialista támadóra. H isszük, hogy a vietnami nép áldozatvállalása nem lesz hiábavaló, a szocialista tábor segítségével és a vi­lág békeszerető erőinek támogatásával a sokat szen­vedett vietnami milliók előbb-utóbb eljutnak a me»r>''ó­báltatásuk végéhez. Megérik azt. amit mi 1945 áprili- 4-én: a felszabaduló országra ráköszönt a béke, elhallgatlak a fegyverek és a háborús romok között megkezdődik az ígéretes új élet. PÁLFY JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents