Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-21 / 93. szám

Közérdek és embert kapcsolatok A szabálysértések tapasztalatai a II. kerületben Milyen szabálysértésekkel foglalkozik a tanács? Nőtt-e a szabálysértések száma? Hogyan hat az emberek egy­más közötti kapcsolatára egy-egy eljárás lefolytatása? rintos bírságolás volt a leg- velük élő két kis unoka je­nagyobb. Elszaporodott a lo- lenlétében tettlegesen bántal­pások száma az önkiszolgáló boltokban. Érdekes, hogy ezeket a szabálysértéseket nem ráutaltságból, életszük­Tuiajdonképpen mi a társa- ségletből követik el, inkább dalmi haszna a tanács ilyen irányú tevékenységének? 840 feljelentés Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Galgóczy Dezső­nc dr-ral. a szegedi II. kerü­lei i tanács szabálysértési elő­adójával és dr. Czifranies Józseffel, az. igazgatási < sz­talv vezetőjével. Kicsit meg­lepeti a nagy szám, hogy ta­valy 040 fe'jelentéssel fog­lalkoztak, ennyi ügyben kei­lett vizsgálatot tartaniok, « körültekintő alapossággal „ítéletet"' mondaniok. Aztán megmagyarázták, hogy a sok eset csak látszólag sok. s nogy több, mint az előző években, azt lelenti: a biza­lom növekedésével egyenes arányban mind többen for­pillanatnyi meggondolatlan­ságból. Vannak azonban, akik többször esnek ebbe a bűnbe. Ilyen volt az emlí­tett példa is. Először „csak" pár forint értékű cigarettát csent el egy nő. ekkor 200 forintra bírságoltuk. Másod­szor 136 forint értékű üveg rum került a szatyorba, ezért marasztaltuk el súlyo­sabban. — Előfordult. ' hogy dúlnak ügves-lajos dolgaik- szabálysértő kai a tanácshoz. nyugdíjas férfi kölnit lopott minden célszerűség nélkül, mások csokoládét, kávét, li­kőrt, tehát nem feltétlenül nélkülözhetetlen cikket tu­lajdonítottak el. Ilyenkor ér­tetlenül állunk szemben az elkövetőkkel. A gyakoriság és az ismétlődés arra kész­tet, hogy ezentúl nyilvános tárgyalásokat is tartunk a munkahelyén. mazta feleségét, nagykést tett a párnája alá, hogy vé­gez az asszonnyal egy os­toba pletyka miatt. Az ugyancsak idős feleség fel­jelentést tett s megindult az eljárás. A tények megfelel­tek a valóságnak, döntés előtt mégis éppen a feljelen­tő kérte az eljárás meg­szüntetését, s ezzel az ügy lezárult. Azóta béke van a családban. Itt a józan belá­tás győzött. — Csaknem tragédiával végződött egy fiatal házas­pár ellentéte. Törvényesen idős elváltak. A bíróság ítélete az — Az úgynevezett „ítélet" i? a legtöbb esetben a meg­győzésben jut kifejezésre, nem bírságot, hanem a szembenállók kölcsönös meg­egyezését tartalmazza. Az ilyen eseteket tartjuk mun­kánk legsikerültebb eredmé­nyeinek — mondja az asz­szony, akiről kevesen gon­dolnák, milyen szenvedélye­sen kutatja az igazságot bo­nvoiult ügyekben. — A szabálysértések leg­különfélébb formájával ta­lálkozunk. Például az utóbbi időben elszaporodjak az en­gedély nélkül! magánépítke­zések. Nyilvánvaló, hogy amikor általános városren­dezési tervek vannak ér­vényben, ilyen örikényeske­déseket nem lehet megen­gedni. A rend érdekében a pénzbírság mellett az enge­dély nélküli épületet leg­Csirkeketrec vagy gyermekkocsi? A társadalmi szervek és a közösség nevelő hatása po­zitívabban értékelhető az emberek együttélésében, egyre kevesebb a renitens­kedők, a közbotrányokozók száma. Néhány érdekes pél­da azonban azt mutatja, van még tennivalója a szabály­sértési előadónak. — Társbérlők apró, jelen­téktelen piszkálódásai. egy­mást bosszantó cselekedetei rontják, mérgezik a közös­ségi életet. Mások a házi­rend ellen vétenek önké­nyeskedéseikkel. A Párizsi körút 41 számú házban az egyik lakó csirkeketrecet többször le is bontatja a ta- helyezett el a lépcsőházi for­dulóban, amely a bölcső­dés gyermekek kocsijainak nács a tulajdonossal. Rum, kölni, cigaretta — Ügyintézésünkben veze­tő helyet foglal el a tulaj­don elleni szabálysértések száma — tájékoztat az osz­tályvezető. — Bár itt is a meggyőzésre és az okozott kár megtérítésére fordítjuk e figyelmet, tavaly mégis 274 feljelentésből 90 esetben kellett bírságolnunk. — Milyen skálája van a bírságolási összegnek? tárolására szolgál. Szülők és a bölcsőde vezetője kifogá­sára a csirketulajdonos bosz­szúból a szőnyeget is a mél­tatlankodók nyakába porol­ta. Beszélgetésünk során a szabálysértő elismerte tettét, mi 200 forintra bírságoltuk, s azóta rend van a házban. Nagykés és gázcsap — Megtörtént, hogy a hat­volt, hogy a nyolc éves kis­lány neveléséről az anya gondoskodjék, s mivel a la­kást nem lehetett megoszta­ni, a férjnek kellett elköl­töznie. Hiába szerzett azon­ban albérleti lakást az asz­szony volt ferjének, az nem fogadta el. Sőt egyre brutá­lisadban viselkedett: gyer­mekét és az anyát rendsze­resen ütlegelte, kizárta a la­kásból. Dermesztő hideg éj­szakákon szomszédok fogad­ták be őket. Végül az. asz­szoiiy öngyilkossági szán­dékkal megnyitotta a gáz­csapot. Ekkor is a lakótár­sak mentették meg s most már a szerencsétlen anyával együtt kérték a hatóság be­avatkozását. ötszáz forintra vagy húsz napra átváltható szabadságvesztésre bírságol­tuk. Több fórumon fellebbe­zett, végül is megkezdte sza­badságvesztés büntetésének 'letöltését. Pár nap múlva valaki befizette a hátralevő bírságot helyette, ő szaba­dult s elhagyta a lakást. Azóta megnyugodott anya és gyermeke. — Sok-sok példa bizonyít­ja, hogy a mi hivatali mű­ködésünk nem hiába való, de ugyanakkor elképzelhe­tetlen is az emberek, a tár­sadalom közreműködése, se­gítsége nélkül. A példák pedig azt iga­zolják, hogy az összefogás, az egymásért érzett fele­lősség mindinkább terebé­lyesedik. Kondorosi János Hytoázezer tulipán Mintegy nyolcszázezer tuli­pán virít a szegedi Űj Élet Tsz mihályteleki üzemegysé­gében, négy holdnyi terüle­ten. A hatalmas virágkerté­szetet ősszel költöztették ide Bodomból. Jól választottak, itt hamarabb melegszik fel a talaj, egy héttel korábban jelennek meg a virágkelyhek. ötvenhét fajtát nevelnek, köztük a legűjabbakat, ame­lyeknek hagymáit tavaly kapták Hollandiából. Ilye­nek a Holland S. Glori, a Favorité, az Oxford, az Apeldoorn és a White. E2 utóbbiaknak az a különle­gessége, hogy sziromlevele csúcsba végződik s ezért li­liomhoz hasonlít. Bár a tsz-ben kevés a munkaerő, mégis gyommen­tes, szépen gondozott a tuli­pánkert. Vágott virágot ke­veset értékesítenek, mert to­vábbszaporitásra nevelik a tulipánokat, amelyeknek hagymáit országszerte kül­dik. Ragy részvéttel temették el Jancsé Miklós professzort Nagy részvéttel kísérték utolsó útjára tegnap a 63 éves korában elhunyt dr. Jancsó Miklós kétszeres Kos­suth-díjas egyetemi tanárt, akadémikust. Az elhunytat a szegedi egyetemek Dugonics téri központi épületének elő­csarnokában búcsúztatták. A végső búcsúztatón a család­tagokon és a hozzátartozókon kívül megjelentek a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a József Attila Tudomány­egyetem vezető professzorai, az Egészségügyi Miniszté­rium és a társegyetemek képviselői, az elhunyt bará­tai, munkatársai, tisztelői és tanítványai. Részt vett a gyászünnepségen Arvai Jó­zsef, a városi tanács vb el­nökhelyettese és Szabó Lász­ló, a városi pártbizottság munkatársa. A ravatalnál a Szegedi Orvostudományi Egyetem ne­vében dr. Tóth Károly egye­temi tanár, rektor búcsúzott az elhunyttól. Az Egészség­ügyi Minisztérium képvisele­tében dr. Lukács Jenő osz­tályvezető méltatta Jancsó Miklós kimagasló érdemeit. A Magyar Tudományos Aka­démia képviseletében dr. Gömöri Pál budapesti egye­temi tanár mondott beszédet. Dr. Julesz Miklós Kossuth­díjas egyetemi tanár a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem pártbizottságának nevé­ben búcsúzlott a világhírű ku­tatótól. A társegyetemek, a budapesti, a pécsi és a deb­receni orvostudományi egye­tem képviseletében dr. Sós József budapesti egyetemi ta­nár mondott beszédet. Az elhunytat a belvárosi temetőben a városi tanács által adományozott díszsírhe­lyen helyezték örök nyuga­lomra. A sírnál az egyetem általános orvosi kara nevé­ben dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanár, dékán, a közvetlen munkatársak nevé­ben dr. Kovács Tibor egyete­mi docens, az ifjúság nevé­ben Annus János egyetemi hallgató és a ghanai Emá­nuel Tettesh mondott búcsúz­tatót Költők - színek - korok A KISZ irodalmi színpadának új műsora Az ugyanazon témát fel­dolgozó irodalmi és képző­művészeti alkotások egyide­jű megjelenítése tulajdon­képjpen nem „spanyolviasz", amit most kell feltalálni, mégis valahogy ennek az új­rafeltalálásnak örömével ha­tott a KISZ Szeged városi bizottsága irodalmi színpa­dának új műsora. Mert két­ségtelen tény, egy festmény bemutatása is szuggesztívebb erejű, ha látása közben a belőle fakadó poézis, az ál­tala ihletett költő vall sze­mélyes élményéről, de ta­lán ennél is többet nyer ma­ga a költemény, ami sokszar az élőszavas előadásban nem jut el úgy a közönséghez, mint egy rajzolt vagy festett műremek. Ebből a helyes elképzelés­ből fakadt a Költők - színek — korok című összeállítás, amelynek kedden este volt a bemutatója a Kamaraszín­házban. A szépirodalom és képzőművészet mellé még bekapcsolódott a zene is, bár nem mindenütt indokolt mó­don, de mindenesetre jó ki­egészítésként, hiszen a mo­dern irodalmi színpadok perspektívája mindenképpen a társművészetek szélesebb körű kapcsolásában rejlik. Sajnos az elhangzott műsor — bizonyos előre látott technikai hibák miatt — cél­ját válójában nem tudta tel­jesen elérni. Több olyan ve­tített kép is megjelent a vásznon, amiről nemigen lehetett eldönteni, mit is áb­rázol. Segítségül ott volt ugyan az előadás előtt sok­SBjorosított műsorlap — s ez ismét nagyon szerencsés gon­dolat volt —, de a sötét né­zőtéren erre csak 1 a legrit­kább esetben tudott támasz­kodni a sokszor tájékozatlan — Háromezer forint bír- van éves rokkant nyugdíjas ságot enged meg a törvény. férj dührobamában össze­Mo6tanában egy kétezer fo­törte otthon a berendezést, a SZEGEDI MŰVÉSZEK Mentes József Fogókban a deviza A falitérképen piros nyi­lak jelzik az „exportmenet­rendet" a Kéziszerszámgyár szegedi gyáregységének iro­dájában. Brazília és az Egyesült Arab Köztársaság, a Szovjetunió és India épp­úgy végpontja egy-egy nyíl­nak, mint a skandináv ál­lamok és Belgium, vagy Francia- és Görögország. Jelenleg már a termelés 55 százalékát jelenti az üzem­ben a kivitel. Most mégis azt kérdezik maguktól, s a külkereskede­lemtől a kéziszerszámgyári­ak; lehet-e százezerrel több? Ennyivel akarnak többet termelni az úgyne­vezett egyetemes fogóból, amely keresett cikk a kül­földi piacokon, önbizalmuk is lehet a többletvállalás­hoz, hiszen már az első ne­gyedévet jelentős túltelje­sítéssel zárták; ez a 600 ezer forint jó alap most a kétmilliósra tervezett ex­portnöveléshez. A kéziszerszámgyár mű­szaki dolgozói nagy ambí­cióval törekednek új gyárt­mányok előállítására. Nem­rég készült el az első 20 da­rab az úgynevezett nyélto­kos szerszámkészletből, amely, mint a neve is mu­tatja, egész készletet tarto­gat saját nyelében. Ugyan­csak praktikus, kényelmes fogású szerszám az ívelt markolatú ágfűrész, mely­nek nyelét • alumíniumból készítik. A második negyedévben kerül sor a 0-sorozat gyár­tására, a műanyagtasakos szerszámkészletből; ebben csvarhúzókat, fogókat, ka­lapácsot, franciakulcsot, pontozót, lyukaszót, vésőt találnak majd az autósok, motorosok. Ugyancsak ha­marosan megkezdik a nyél nélküli csapszegvágó gyár­tását is. Újfajta szállítóelemlánc is készül a kéziszergyámgyár­ban. Nevezetessége a nagy térbeli hajlíthatóság; három­dimenziós mozgásra képes, bizonyára felhívja majd magára a szakemberek fi­gyelmét. Ez már csak azért is remélhető, mert a mű­szaki fejlesztési kiállításon ez képviseli a kéziszerszám­gyáriakat Nem csoda, hogy az egy­szerű emberek jellemét, problémáit képes a legélete­sebben elénk vetíteni: ő ma­ga is egyszerű, csendes, póz­talan — a hangos beszédtől gyakran visszhangzó színész­társalgóban és színész-öltöző­ben feltűnő jelenség — hall­ga tags agával. Pedig neki igazán volna mát mesélnie. Elete puszta élményei — kitűnő nyers­anyagként kínálkoznak egy nemzedék sorsát tükröző műhöz. Sopronkövesden szü­letett s élte át a gyerekkor eszméitető napjait, ötgyere­kes földműves-napszámos család gyerekeként. Kicsi ko­rától erősen vonzódott a ze­néhez, mindenáron a zene területén szerette volna ki­bontani magából azt, amit közölni szeretett volna az emberekkel. Nem sikerült. Zuhatagos, próbás évek sorjáztak, Men­tes Józsefnek egész rend al­kalmi munkát végig kellett vállalnia, volt napszámos, csapos, szakács — végül a Horváth Árpád színészkollé­giumban kötött ki. Itt élte át a „fényes szellők" éveit, s a főiskolát követően — 1951-ben — Miskolcra szer­ződött. Ott másfél évig dol­gozott, majd a minisztérium munkatársai a kibővített fa­luszírinázba hívták, művésze­ti referensnek. A Néphadse­reg Színházában eltöltött másfél esztendő után Szol­nok következett; itt tűnt fel alakítása a Szegedről átláto­gató rendezőnek, Horváth Je­nőnek. Az ő biztatására jött a Szegedi Nemzeti Színház­hoz 1956-ban, kerek tíz esz­tendeje, Páratlan jellemábrázoló képessége itt bomlott ki igazán: mindenekelőtt a „Stu­art Mária" titkáraként reme­kelt ... Póztalan, mégis szug­gesztív eszközökkel formál­ta színre a szerencsétlenül járt figura tragédiáját: a kis­emberét, akit a válságos hely­zetben mindenki elhagy, sőt, igaztalanul megvádol... Aki Davisonként láthatta Öt a színpadon — s látó szemmel' és értő füllel érzékelte jele­netét, annak nem volt nehéz szép jövőt jósolnia Mentes­nek ... Jöttek is a nehéz felada­tok egymás után. S hogy me­lyik szerepében volt a leg­jobb? A Postamesterben — az öreg Pjotr-ként, vagy az Éjjeli menedékhelyben, punt Luka? ... Ezt a szakemberek hivatottak eldönteni. A sze­gedi közönség mindmáig, mint Svejk páratlan adott­ságú életrekeltőjét, emlegeti. Ám nem felejtik a Fiúk, lá­nyok, kutyák-béli fiatal srá­cot. s a Tanítónő elsőrangú tanító-figuráját sem. A kiemelkedő színészi munkát méltóképp koszorúz­ta a Jászai-díj — s a nem mindennapi népszerűség, az egyszerű emberek ragaszko­dása és szeretete. Legutóbb a Botlár-ügy „brigadérosa­ként", Hengeiként láthattuk a szegedi színház mai atmosz­férát érzékeltető színpadán. Keresetlenség, belül ről-látta­tás, intellektuális gondosság s érzelmi erő jellemzik ezt az alakítását is. Milyen jó lenne ezt a hi­vatásáért rajongó, szerény, mégis határozott karakter­színészt minél gyakrabban látni színpadunkon — egyre jelentősebb szerepekben!... Persze, sok a társadalmi­mozgalmi munkája, nagy az elfoglaltsága a színpadon túli világban is, de azért.:. a tehetségekkel nem árt oly­Icor okosabban sáfárkodnunk. Nekünk lenne hasznunk be­lőle elsősorban — nem pán nekik... Dér Endre néző. A néhány rövidebb léJ legzetű vers megszólaltatása is zavaróan hatott, mert mi­re a filmvásznon először ho­mályosan megjelenő képet ki­tisztították, s a látvány a maga szépségében kibonta­kozhatott volna, már vége is volt a szavalatnak, s jött a következő műsorszám. Félreértés ne essék: a fen­ti hibákat nem bántó szán­dékkal mondjuk el, hiszen isimerjük ennek a fiatalokból álló, zömében tehetséges tár­saságnak ambiciózus törek­véseit, de talán nagyobb kö­rültekintéssel kellene hozzá­nyúlni egy ilyen kitűnő lehe­tőség megkomponálásához. Ami pedig jó volt: elsősor­ban néhány kiemelkedő vers­mondás, s jól kivetített szí­nes reprodukció. Olyan, mint például Appollinaire Emlék­szel Rousseau-ja Adók Gi­zella előadásában, József At­tila Anyám című verse (Pic­caso Vasalónőjének megjele­nítése mellett) Bodor Anikó tolmácsolásában és Juhász Gyula Gioconda-jának meg­szólaltatása (Leonardo da Vinci Mona Lisa-jával) a ki­tűnő Dubecz György inter­pretálásában. Jó volt a kísé­rőzene is — Joó Ete munká­ja, — az elhangzott zenei be­tétanyag Kökéndi József és Kerek Ferenc előadásában, s technikai hibái ellenére az összeállítási és rendezési gon­dolat — Szilágyi János szín­padvezető ötlete. A műsor a hibák korrigá­lásával komoly érdeklődésre tarthat számot Nikolényi István Gyöngyházfesték szintetikus anyagból Szintetikus gyöngyházfes­ték tömeges gyártását kezd­ték meg a Szegedi Univer­sal Ktsz vegyi üzemében. Ezt a gyöngyház utánzatú gombok, bizsuk, dísztárgyak készítésénél használatos anyagot eddig részben im­portáltuk, másrészt hal pik­kelyből állították elő a sze­gedi ktsz-ben. Most már mindkettőnél előnyösebb, olcsóbb megol­dást alkalmaznak: a szövet­kezet szakembereinek szege­di egyetemi kutatókkal kö­zösen kidolgozott találmá­nya alapján szintetikus úton állítják elő a finomkristá­lyos, selymes fényű vegyü­letet. Ennek előállítási költ­sége alig egytizede a hal­pakkelyből kivont festék­anyagénak, emellett ugyan­olyan tetszetős. Felveszi a versenyt hasonló import­anyagokkal is. Az anyag aBcalmazási te­rülete a díszítésben szinte korlátlan. Felhasználhatja például a nyomda- és papír­ipar, gyöngyházfényű p>apí­rak, csomagolóanyagok ké­szítésére, színezhető vele műbőr, vagy éppien gépko­csi- és motorkerékp>ár-zo­méne is. A .szegedi ktsz, meglevő speciális gépri berendezésé­vel képes a jelenlegi meny­nyiségnek többszörösét, akár évi tíz tonnát is gyártani a gyöngy házpasztából. Ha csak a jelenleg tervezett mennyiséget készítik el, az is körülbelül egymillió fo­rint értékű valutamegtaka­rítást jelent évente a népi­gazdaságnak. Már külföldön is érdek­lődnek az új cikk iránt, miután a külkereskedelem útján öt országba küldtek belőle mintát. Csütörtök, 1366. április 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents