Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

Népművelési tájértekezlet Szegeden Napirenden a politikai-ideológiai ismeretterjesztés A Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, valamint a Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztályának rendezésében, tegnap délután háromnapos népművelési tájértekezlet kezdődött Szegeden a megyei tanács székházában. A tanácskozáson négy megye, BácsKiskun. Békés, Baranya, Csongrád és Szeged város tanácsi művelődésügyi osztályainak vezetői, főhivatású népművelők és népművelési szakemberek vettek 1 észt, mintegy ötvenen. Részt vett a tanácskozáson Bíró Vera. a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője és egy német vendég: Rosemaria Engel. a Német Demokratikus Köztársaság Művelődésügyi Minisztériumának helyettes osztályvezetője. A tanácskozást Döme Mihály, a Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. A többi között hangoztatta, hogy fokozni kell ebben a munkában a vitakészséget. a helytelen nézeteket határozottan meg kell cáfolnunk. Ezután a Kecskeméti Katona József Színház művészeinek felolvasó színpada — Udvaros Béla rendezésében — nagy hatással részleteket mutatott be Kipphardt Az Oppenheimer-ügy című darabjából. A háromnapos népművelési tájértekezlet résztvevői este három csoportban Makóra, Ásotthalmára, és Apátfalvára látogattak, ahol politikai klubfoglalkozáson vettek részt. Asotthalmán dr. Csongor Győző, a Móra Ferenc Múzeum helyettes igazgatója tartott vetitettképes előadást Jugoszláviáról. Az értekezlet ma a Csongrád megyei tanács székházában folytatja munkáját. Délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor Csenke Lászlónak, a Csongrád megyei tanács népművelési csoportvezetőjének A politikai ismeretterjesztés helyzete, új formák alkalmazása Csongrád megyében című előadására. Járási úttörők kulturális szemléje A KISZ Szeged járási bizottsága és a Szeged járási tanács vb művelődésügyi osztálya által rendezett tavaszi kulturális napok keretében — a helyi és körzeti selejtezők után — kerüit sor a szegedi Űttörőházban vasárnap délelőtt az úttörő kulturális szemle járási bemutatóira. Huszonhárom iskola mintegy 150 szereplővel vett részt ezen a seregszemlén. Az úttörők idei felkészülése és így a műsorok színvonala az előző évekhez képest emelkedett, s ez a felkészítő pedagógusok jó munkáját dicséri. A versenyen induló kisdobosokat és úttörőket külön bírálták el. Az első helyezettek továbbjutnak a májusban sorra kerülő megyei döntőbe. A járási úttörő kulturális szemle aranyérmesei a következők: versmondás: Úrban Julianna, Kiskundorozsma, a kisdobosok közül első: Bodó Klára, Tápé. Mesemondás: Czakó Sándor, Bordány. Prózamondás: Várnagy Márta, Kiskundorozsma. Énekszóló: megosztva Bakacsi Ilona, Mórahalom, Márton Klára, Tápé. Aranyérmes lett Kószó Éva tápéi kisdobos. Énekkettős: Berta Anna—Nagy Sándor, Tápé. Hangszerszóló, zongora: Kopasz Ferenc és Pálmai József kisdobos, Szatymaz. Kamarakórus: Mórahalom (ezüst). Népi tánc: Tápé úttörő és kisdobos csoportja is. Bűvészkedés: Virágh Tamás, Balástya. Kamarazenekar: megosztva a kiskundorozsmai zenekar és az üllési furulyazenekar között. Jelenetek: Balástyai úttörő csoport Az elismerés és „elmarasztalás" oklevelei Balástyán tartották a műkedvelők járási vetélkedőjét A vasárnapi esö sok balástyait otthon fogott, másokat meg futballmérkózés csalt el. Így a művelődési otthon, bár a műkedvelők járása színvonalversenye változatos szórakozást kínált, lassan népesült be. A tavaszi kulturális napok e járási vetélkedője azért siker® volt. A műsor végefelé telt ház lett. A balástyaiaknak sok örömet tartogatott a vetélkedő: két aranyoklevelet nyertek. A színjátszó csoport, Bárány Tamás: A fiam nem a lányom című háromfelvonásas vígjátékával nemcsak a közönség hajlandóságát nyerte meg, de a versenybizottság elismerését is. Virágh Ján® pedagógus, a színjátszás régi művelője nem fáradozott hiába a balástyai fiatalokkal. Hasonló öröm a jutalma Kiss Istvánnénak, aki a lányok tánccsoportját tanította. A német polkával aranyoklevelet szereztek. Az üllési műkedvelők két ezüstoklevelet kaptak. Színjátszóik Darvas Szilárd: Bahatündér című vidám jelenetével, tánccsoportjuk pedig a Bihari ugrással ós a Somogyi karikázóval szerezték meg a közönség tetszését és a zsűri elismerését. Meglepetés volt a forráskút! művelődési otthon énekkara, az amúgy is dal® kedvű forrásikútiak kórusa szintén ezüstoklevelet kapott. A röszkei színjátszók Karinthy Frigy® három vidám jelentével nevettették meg a hallhatóságot. Jutalmuk: sok taps és egy bronzoklevél. A balástyai Móra Ferenc Tsz KlSZ-szervezete, a tanyasi fiatalokból toborzott színjátszó csoport műsorával elismerő oklevelet szerzett. Nem szokás „elmarasztaló okleveleket" kiállítani az ilyen találkozókon, pedig teljességgel rászolgáltak a távolmaradók. N®, ebben az .arany fokozatot" talán a kisteleki művelődési otthon érdemelné. E nagy község erejéből nem futotta egyetlen csoportocskára sem? Az elmarasztalás „ezüstjét" a sándorfalviak érdemlik. Tavaly tartalmas, szép műsorral szerzett aranyoklevelet az irodalmi színpad. m®t nyomtalanul eltűntek. Ügy látszik, a műkedvelő csoportoknak is megvan a maguk „üstokös"-sorsuk. Érdemes lenne kideríteni: az ismeretlenbe vesző röppályák útját, milyen „földi erők" befolyásolják? B. ö. IDOMENEO Operabemutató a Szegedi Nemzeti Színházban Az Idomeneo egy korszak határán áll. Mozart ezzel a Magyarországon eddig még soha nem játszott művével búcsúzott a barokk operától s egy évvel később a Szökteíéssel átlépett az opera serié ból a vígopera egészen más világába. Az Idomeneo ilymódon összefoglalás. Benne koncentrálódnak azok a zenedrámai elképzelések és gondolatok, amelyek Mozartot az opera seria műfajában addig foglalkoztatták. Konvencióink szerint az opera akkor vált naggyá, amikor- találkozott a romantikával. Az a zenedráma, amely ebből a találkozásból született, majdnem szétrobbantotta a színpadot. Mozgalmasságának, felfokozott érzelmeinek, indulatainak, úgy tűnik, minden hely, szinte az egész világ kevés. Szenvedélyessége az eget ostromolta. Az Idomeneo elfér a színpadon. Nem mintha valami hűvös érzelemmentesség, indulathiány jellemezné. A romantika izgatott dinamikuasága nincs benne: az Idomeneo. mint minden barokk opera, méltóságtelj®en statikus. A mai néző számára, aki néha hajlam® a zenedráma romantikus formáit kizárólagosaknak tekinteni, talán mindenekelőtt ezért szokatlan. Mozart zenéjének nagy értékei azonban — nemcsak kristálytiszta szerkezete, hanem főképpen tartalmi mélysége, őszinte emberi hevülete — hangsúlyozzák és bizonyítják, hogy a romantikus operához fűzött elképzelések nem többek egyszerű konvencióknál. A szegedi opera Idomeneo előadása tehát jóval több zenei különlegességnél, színházi inyencfalatnál. A barokktól búcsúzó, a reális emberábrázolás hangjait ker®ő és megtaláló Mozart muzsikája nyújt benne magasrendű művészi élményt G. Varesco mitológiai tárgyú szövegkönyve nem minden tekintetben ér fel Mozart zenei remekléséhez. A librettó Kréta szigetére viszi el a nézőket. Idomeneo, a trójai háborúból hazatérő király —, hogy egy tengeri viharból megmeneküljön — megfogadja: az első embert, akivel országában találkozik, feláldozza Neptunusnak, a tenger istenének. Az opera konfliktusa ebből a fogadalomtételből bontakozik ki: Idomeneo ugyanis saját fiával, Idamantessel találkozik először. A cselekmény az istenek A bolygó hollandi Uj film Wagner világhírű operájának szél®vásznú NDK filmváltozata látvány® előadást, gazdag élményt jelent a nézőnek. A tengerparti népek egyik ismert mondájának legendás hősét, a hollandi tengerészt idézi meg, akit átok hajt tengereken, óceánokon át. Vasco de Gamma korában élt ez a merész hajós. Le akarta győzni a világot, vonzották az ismeretlen távlatok, határtalan tettvágyára azonban nem talált szabadulást. A legenda szerint azóta is nyugtalanul vándorol a tengereken és ®ztelen bolyongásától csak egy aszszony hűség® szerelme válthatja meg. Az álmodozó Senta arra vállalkozik, hogy szerelmével és hűségével megtöri az átkot és megváltja a hollandit. A képzelet, az irreális álom világából azonban a valóság kerül ki végül győztesen, de a kiteljesedő ősi legendának előadásához keretet biztosít. Joachim Herz érdek® technikai megoldással érzékeltette a kétféle szituációt; az álom és a valóság állapotát. Az álom mitikus víziójához felhasználta a szél®vászon nyújtotta térlehetőségeket, míg a valóság színterét a normálfilm játékterére szűkítette. A zene, a legenda és a cselekmény egységének szálait így nagyszerűen összefogta. A film művészi megoldását szolgálta még a külön játszó színészi és operai együtt®. Senta szerepében mind Anna Prucnal mind Gerda Hannemann szép telj®ítményt nyújtott. Fred Düren valamint Rainer Lüdeke a hollandi szerepét formálta — énekelte sikerrel. Erich Gusko operatőr munkáját kitűnő természeti képei, különösen a tenger sokféle arcának megidézése dicséri. Pr. z. Gazdag program a szegedieknek Ifjúsági társasutazások belföldre Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Irodánál tavaly alakult meg a belföldi idegenforgalmi osztály, mely az idén először a vidékieknek is rendelkezésére áll. Az osztály feladata. hogy a KISZ-szervezeteket hozzásegítse az akcióprogramok telj®itéséhez. Ezért nemcsak lebonyolítja az utazásokat, hanem gazdag tartalmat is igyekszik adni hozzájuk. Figyelembe véve a fiatalok érdeklődési körét, az irodalmi, kulturális programok mellett mezőgazdasági, ipari programokat is nyújt. A szegedi és Csongrád megyei fiatalok számára az idén egy, két és három nap® országjáró utakat szervez az Expressz, kiemelkedő kulturális rendezvényekre. sport®eménvekre viszi el őket, üdülésről és táborozásról gondoskodik. Az utazásokat általában autóbuszszal bonyolítják le. Az első nagyobb szervezett utazás azonban különvonattal indul: május 22-én a Budap®ti Nemzetközi Vásárra, dunai sétahajózással vagy futballmórkőzéssel egybekötve. A belföldi utazások részletei iránt az Expressz központi irodájánál vagy a KISZ szegedi bizottsága mellett működő társadalmi ®ztólyánál lehet érdeklődni. Bukás Rosszul számolt a Csongrád megyei Moziüzemá Vállalat. Nemcsak azért — mert mint vasárnapi lapunkban szóvátettük — a Hétköznapi fásizmust együtt játszatta a Cicababákkal. Azért is rosszul számolt, mert lebecsülte a közönséget. Valaki azt hitte talán, hogy a szovjet dokumentumfilm simán megbukik majd. s nem érdem® a szokás® egy heti vetítési ideig a műsoron tartani? Négy napig viszont — a film előzetes híre, témája, világhírű rendezőjének rangja miatt — mégis illik. A kecske is jól lakik, s a káposzta is megmarad így. A film azonban nem bukott meg. Az első napon ugyan kevesen látogatták, de amikor elterjedt a híre, gyorsan megnőtt iránta az érdeklődés és szombaton, vasárnap már alig lehetett rá jegyet kapni. Éppolyan nagy tömegek látogatták, mint a Cicababákat. Vagyis nem a film bukott meg. hanem a moziüzemi vállalat. Nem üzleti szempontból, mert a Hétköznapi fasizmussal így is jól járt. A bukás: politikai. Vasárnap azt írtuk, az ilyenfajta műsorpolitika tisztességtelen. Művészi szempontból és politikailag is. Most már azt is hozzátehetjük: kár®. Ö. L. A király éa a szerelmesek" Illa Csaba) és Idomé bénító hatalma ellen küzdő embert állítja a középpontba, s az emberi kitelj®edés akadályát — a felfogással végződő befejezés ellenére is — ebben a lenyűgöző, bilincsbeverő hatalomban jelöli meg. Ez a humanista tartalom nagy értéke a szövegkönyvnek. A cselekményalakítás sok részlete azonban mesterkélt és finomkodó. A szereplők mitológiai alakok ugyan — maga Idomeneo Homérosz egyik ismert hőse, s találkozunk az operában Elektrával is, aki megőrizve tragikus vonásait, a görög drámákból lépett át ide — magának a történetnek azonban nincs nyoma a görög mitológiában, ez teljesen a szövegíró egyéni leleménye, s végeredményben inkább jellemző a XVIII. század Németországára, mint az ókori Krétára. Ezért is hely®, hogy a szegedi előadáson mindössze Radojevic Radmilla jugoszláv vendégművész jelmezei képviselik a krétai színeket. Versényi Ida rendezése a mű tartalmának általános vonásait hangsúlyozza. A barokk opera műfaji-előadásbeli jelIegzet®ségeit és követelményeit, mindenekelőtt a statikusságot. következet®en érvényesíti ugyan — a szereplők például viszonylag keveset mozognak, s akkor sem a romantika teátrális lendületével — a fő célja mégis: a mű közelítése a mai nézőhöz. Ezt szolgálja Sándor Laj® absztrakt színpadképe is, amelyben néhány s nem is túlságosan kiemelt krétai motívum jelenik csak meg, de még az is feltolvad a díszlet elvontságában. A forgószínpad viszont fölöslegesen nagy szerepet kapott. Tényleges drámai funkciót csak egyszer, a tengeri vihar megjelenítésében tetj®ít; ott kifejez, hangulatot, afcm®zférát teremt. A továbbiakban viszont nincs szükség rá Vaszy Viktor zenei vezetése azon felül, hogy minden részlet kidolgozásában feltétlen pontosságra, a zene árnyalt megszólaltatására törekedett, mindenek előtt azt tekintette feladatának, hogy Mozart zenéjének emberi indulatait, drámai kifejező erejét végig törés nélkül tolmácsolja. Ennek a következetességnek köszönhető, hogy az Idomeneo első magyarországi előadásán egyenletesen magas színvonalon szólalt meg Mozart érzelemgazdag muzsikája. A szereplő művészek a bemutatón a tőlük telhető legjobbat nyújtották. Kiugró egyéni teljesítményt, kiemelkedő egyéni siker nem kísér(Siflis felv.) (Karlkó Teréz), Idamantes (Réti neo (Szabó Miklós) te a produkciót; a szép eredmény az egész együttes jó munkájának köszönhető. Elsőként mégis Karikó Terézt említenénk, aki a fogoly kü rálylány alakjának megformálásával — hangjának lírai szépségére építve — jelentőset és emlékezet®et alkotott. Kifejező, kultúrált ének és a barokk operától megkövetelt saját® színészi játék szerv® egységben forrt össze ebben az alakításban, s zeneileg a mű legjelentősebb részében, a III. felvonás szerelmi kettősében jutott el csúcsára. Kedv®ének, Idamant®nek szerepében Réti Csabát láttuk. Ügy érezzük, ez a nem könnyű szerep a fiatal művész számára elsősorban zeneileg jelentett fejlődést és megoldandó feladatokat. A címszerepet Szabó Miklós játszotta. A mondanivaló szempontjából az ő alakja a legfont®abb: a trójai király képviseli a leghatározottabban az istenek félelmet® hatalma ellen küzdő embert. Szabó Miklós erőteljesen kiemelte szerepének ezt a tartalmát, s jórészt ennek eredménye. hogy az opera mondanivalója, amelyet régebben általában az apai és fiúi szeretet színpadi megfogalmazásában jelöltek meg, m®t világ®an félreérthetetlenül. rajzolódott a nézők elé. Elektra szerepét Alpár Mária énekelte. Az alakítás elsősorban zenei megformálásának színvonalával, a hang szépségével és kifejező erejével. fölényes biztonságával hatott; a színészi játék tekintetében halványabb. A f3pap drámailag jelentős alakját Sinkó György erőteljesen formálta meg. Arbaces dramaturgiailag kisebb fontosságú szerepét Gyimesi Kálmám monumentális hatással játszotta — énekelte. A színpadon meg sem jelenő Neptunus szövegét Gregcrr József kifejezően szólaltatta meg. Az operában kivételesen nagy szerepe van a kórusnak. A tengeri viharok ábrázolása — megjelenítése nz énekkar vállain nyugszik; az erőteljes; monumentális hatású kórusmunkáért Szalag Miklós karigazgatót illeti dicséret A librettó első magyar fordítása Szabó Miklós munkája. Minden erőltetett régi®kedés nélkül nemssveretű. de a modern emberhez közelálló nyelven, j<51 énekelhető fordításban adta viasza az eredeti német szóveget. Néhány helyen azonban a fordítás m®terkélten finomkodó. Ezeket az apró hibákat érdem® lenne kijavítani. ökrös László Kedd, 1966. április 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 \