Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-17 / 64. szám

Mfffilifl petlagígösoK jönntk tanulmányútra A Pedagógusok Szakszervezete tevékenységének tanulmányozására több külföldi delegáció érkezik hazánkba. Egyebek között angol, török, algériai, mexikói és mali pedagógusok látogatnak Budapestre. Áprilisban külön tanulmányi csoport is jón Angliából, hogy megismerkedjék a magyar zeneés énektanítással. Dániából szintén áprilisban érkeznek pedagógus-vendégek, akik alsófokú oktatásunkat tanulmányozzák majd. Ezenkívül a Pedagógusok Szakszervezetének meghívására angol és francia tanárok érkeznek, akik júliusban tíznapos nyelvi táborban segítik nyelvtanár magvar kollégáik továbbképzését. Az idén 25 tagú szovjet pedagóguscsoport is ellátogat hazánkba tíznapos csereüdülésre. Viszonzásként magyar pedagógusok Moszkvába és Kijevbe mennek üdülni, ötven-ötven fős csoportokban bonyolít le csereüdülést a magyar és az NDK-beli pedagógus szakszervezet. 1 Mennyi és mennyiért? A baromfi- és halhúsellátás néhány kérdése Az Amu Darja és a Zeravsan „kézszorítása" Buharánál, Közép-Ázsia történelmi nevezetességű városánál „kezet szorított egymással az Amu-Darja és a Zeravsan". Három év alatt elkészült a két folyót összekötő 220 kilométeres csatorna. Hatezer ember hatalmas technikai apparátussal több mint 60 000 000 köbméter földmunkát végaett el. Az új csatornát az SZKP XXIII. kongresszusáról nevezik el. (MTI) Átrendezték a munkaidőt A reggeli torlódás elkerülése \ égett Moszkvában ezen a héten sok ezer hivatalban és tudományos intézetnél átrendezték a munkaidő kezdetét, mégpedig a munkahelyek övezetenkénti elhelyezése szerint. A munkaidő kezdete reggel nyolc óra, fél kilenc, kilenc. fél tíz és tíz óra. A földalatti vasútnál és más forgalmi gócokon végzett megfigyelések szerint az átállítás bevált. (MTI) Szerdánként a szegedi heti piacokon általában gyengébb a felhozatal, mint a szombati napokon. Érvényes ez a megállapítás a baromfira is. A kereslet-kínálat mozgatja itt az árakat, különösen ha a baromfi-tenyésztő nagy szegedi tsz-ek nem mindegyike árusít egyazon napon. így volt ez tegnap is. A termelőszövetkezetek A Felszabadulás Tsz a baromfi-árusítással szerdán, szombaton, sőt vasárnap is bent tartja lábát a Szent István téri piacon. Az árakat tehát jó irányban befolyásolja. A csirke kilóját 30 forintért árusítja, két forinttal olcsóbban, mint tavaly ilyenkor. A Móra Ferenc Tsz-nek tegnap csak a baromfiszállító ketrecei ásítoztak üresen, szombatról maradtak ott. Csak szombaton árusít baromfit, mert szerdán, úgymond, nem érdemes 50—100 darabbal kiszaladni. Több pedig esetleg nem kel el, s visszavinni a bentmaradt állományhoz egészségügyi szempontból veszélyes. Árszabályozó szerepét tehát tegnap nem is éreztethette ez a tsz I. osztályú baromfival, kilónként 31 forintért. Tavaly ez a tsz 34 forintot kért egy kiló baromfihúsért a piacon. Szili Antal, a Móra Ferenc Tsz elnöke a szombati piacra ígért nagyobb szállítmányt. Utána kihagynak egy hetet, mert nem lesz kése csirkéjük, csak a következő szombatra. A mihólyteleki Új Élet Tsz a szegedi piacokon idén még nem hozott forgalomba csirkét. Két hét múlva lesz csak érett szállítmánya. A múlt hét szombatján a gyálaréti Komszomol Tsz 34 forintot kért egy kiló csirkéért, a tyúkért 25-öt. Ugyanúgy, a Szegeden árusító mindszenti Lenin Tsz is 34 forintra tartotta a csirke kilóját Drága áron A fenti kép eléggé kedvez a magáneladóknak. , Tegnap 120—150 forintot kértek egy pár 2,5—3,5 kilogrammos csirkéért, ennél alig kevesebbet egy pár tyúkért. A csirke kilónkénti ára tehát 40, a tyúké 32 —35 forint körül mozgott. Ezt csak a tsz-ek tudják lejjebb szorítani a maguk olcsóbb, nagyobb tömegű és jobb árujukkal. Ennek sajnos az ellenkezőjével is találkoztunk tegnap. Több mázsa 8—10 dekás ezüstkárásszal és kétmázsányi 1 kiló körüli súlyú keszeggel és balinnal szaladt be a Marx téri piacra a bajai Üj Élet Halászati Tsz SA 83—36-os rendszámú furgonja. A vásárlók alig egy órán belül elkapkodták a kilónként 6—14 forintos halat. S mi volt szemben? A csongrádi halászati tsz-től Donga Illésné ugyancsak apró ezüstkárászt árusított, kilónként 15 forintért A múlt hét szombatján ugyanilyen halat mértek ugyanebből a halászati tsz-ből, kilónként 16 forintért, vagyis közel háromszoros árat kértek az ezüstkárászért. Ugyanakkor ez a tsz is igénybe vette a helypénzfizetésnél a közös gazdaságoknak járó 50 százalékos kedvezményt. Nincs itt ellentmondás? De igen. Hathatós intézkedét sürgetnek a vásárlók — levelet is írtak erről szerkesztőségünkhöz — éspedig sürgősen, s erre jogalap is van. Furcsa „szokás" Utunk a 40-es, Széchenyi téri húsárudéba vitt. Itt a vágottbarom fi-választékot néztük meg. 31 forintos harmadosztályú és a 35 forintos másodosztályú baromfihús nem volt, csak csomagolt elsőosztályú, 37 forintért. Az olcsóbb húsból hetek óta nem kaptak, Borbás László üzletvezető tájékoztatása szerint. Volt ugyan bontott pulyka első és másodosztályú, 31 forintért, illetve 29 forintos harmadosztályú. Hiányzott a 16 és 24 Sugárzás a lakásban Esküszöm, hogy erre soha nem gondoltam: sugárzás érhet a lakásomban. Pedig így van. Egy fiatal geofizikus mérnök, Tóth Árpád győzött meg róla. Tóth mérnök és technikus társa mostanában készül arra. hogy apró műszereivel mintegy ezer lakásban vizsgálatokat, méréseket végezzen kandidátusi disszertációjához. Mindenben van minden A tudományos téma címe hevenyészett fogalmazásban körülbelül igv hangzik: „Természetes dózis terhelés összehasonlító vizsgálata hazank főbb tájegységeinek bioszférájában. A mérésekel Szeged. Pécs, Miskolc, Szolnok és Veszprém városokban végzik. — A lakásban is sugárzás ... ? — nézek laikus ábrázattal. — Egykori professzorom szavaival élve: „Mindenben van minden" — mondja Tóth Árpád. — Az anyagok radioaktívak. Amit én vizsgálok, az a természetes radioaktivitás, amely állandóan hat a légkörben, a lakásban, a kövekben, a talajban és a berendezésekben is. Kiderül, hogy nem új dolog ez a felmérés, de hazánkban még nem volt ilyen vizsgálódás. Külföldön is csak kettő, Svédországban és Angliában. Az ottani felmérések szerint a legnagyobb mérvű sugárzás, vagyis radioaktivitás a betonépületekben észlelhető, jóval kisebb a téglaépületeknél és legkisebb a íaépületekben. Sőt a gyakran és jól szellőztetett lakásokban is alacsonyabb a radioaktivitás, mint az állandóan zárt helyiségekben. Kidiffundál" a falból Az építőanyagok már önmaguk radioaktívak. Uránium. thórium és rádium található ezekben az anyagokban. Az első kettő esetében gáz alakú anyagok szabadulnak fel (radioaktív gazok), vagyis „kidiffundalnak" a falból. — Felismerhetően? — Nincs semmiféle ismertető jele, de vannak apró szemcséi, szaknyelven „leány-termékek", amelyet légzés közben beviszünk a szervezetbe, a tüdőbe. — Hatása? — Semmiféle károsító hatása nincsen. Nem is érezhető. — És a rádium? — A falban levő rádium sugárzása nem lép olyan értelemben a szabad pályára, mint az uránium és thórium esetében. A falban marad, de a környezetére kihat: állandó bombázással érkeznek a gamma fotonok és végeredményben kívülről hatnak. Ez a sugárzás genetikai értelemben érdekes (A gén mutációk hatása az utódoknál jelentkezhet, különösen a túlérzékeny embereknél.) A mérnök látja, hogy sápadt vagyok és mosolyog rajtam. Persze, persze semmi ijedtség, hiszen ennyi sugarat talán kötelező is „lenyelni". Speciális műszerekkel — Mennyi idő szükséges egy méréshez? — Egy-egy lakásban körülbelül fél órára van szükség. Szegeden 100—150 lakásban szeretnénk méréseket végezni. Naponta tíz vizsgálatot végzünk. A sugárzás méréseit egyszerű, de speciális műszerekkel végzik. A levegőben is úszó gáz alakú anyagokat szűrőpapírra szívatják és a papíron az úgynevezett „leány-elemek" fennmaradnak. Az alfa aktivitást ezután egy hordozható szcintillációs alfaszámlálóval mérik meg, a külső sugárzást pedig hordozható gamma szcintillációs műszerrel és más speciális műszerekkel. A lakók támogatják-e a kutató munkáját? Akadnak, akik nem szívesen veszik, de általában megértik és támogatják a kandidátusi disszertáció érdekében végzett kutatómunkát. S mennyi az az idő, amely a szoba levegőjét megbízhatóan mutatja? Általában 8—10 órás zártságra van szükség a reális eredményekhez. G. I. forintos aprólék, továbbá a gyöngyös- és tyúkhús, a fiatal és öreg kakas, a hízott liba. Korábban kaptak külön csomagolt csirkemellett és combot. Most ez három rendelésből is kimaradt A 8-as önkiszolgáló élelmiszerüzletben — furcsa ,.szokás" szerint — csak a hét második felére rendelnek baromfit A múlt heti rendelés, 36 kilogramm harmadosztályú baromfi, 24, illetve 48 kilogramm aprólék, valamint 40 kilogramm elsőosztályú csirke már elfogyott tegnapra. Fogyna itt a külön csomagolt csirkemell és -comb is. Innen hívtuk fel telefonon az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat húselosztóját. Elsőosztályű csirke és pulyka volt raktáron, csak rendelni kellett. S ezt nem lehetne megtenni a hét elején is? De igen! Rendelni kell! A Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál azt a felvilágosítást kaptuk, hogy szállítójuknál, a szentesi B A RNEVÁL-nál kifogytak a téti készletekből, A március 3-d szállításban sem kapták meg a másod- és harmadosztályú vágoétbaromfi-húst és az újabb szállításra sem kaptak biztatást S még egyet: korábban a szentesi BARNEVÁL-tól érkezett harmadosztályú, tehát olcsóbb baromfi, de ez nem nyerte meg sem a kereskedők, sem a vásárlók tetszését Az idei szállítmányok viszont szépek voltak, ezért keresik most is. Mit mond a BARNEVÁL ? Gyors telefon a szentesi BARNEVAL-hoz. Béládi Kálmán szállítási csoportvezető a következőket mondotta: — Az őszi-téli készletekből valóban kifogytunk. A pecsenyekacsa csak két hónap múlva kerül forgalomba, Csak csirkénk van, de az sem korlátlanul. Éppen ezért az aprólék is kevesebb. Tekintve viszont, hogy a tsz-ek szállítmánya mind jobb minőségű, kevesebb baromfi kerül az alsóbb osztályozásba. Különben Szegen igen válogatós, korábban mindig csak elsőosztályú árut kértek baromfiból. Igyekszünk azért megfelelni megrendelőink követelményeinek, másodés harmadosztályú baromfit ezután is szállítunk, de nem korlátlanul. Hízott libából viszont korlátlan készletet kínál a szentesi BARNEVÁL. Ugyanígy tud szállítani azonnal poharas libazsírt, bőrös- és bélhájat. Reméljük, ezzel a lehetőséggel mielőbb él is majd a szegedi kereskedelem. L. F. r „Évelő" naplók r 1 , A Italában negyedévenként kerül sor a termelési tanacs^ kozásokra. Ha a dolgozók többsége kéri, vagy a gazdasági-műszaki vezetők, illetve a szakszervezeti szervek szükségesnek tartják, persze negyedévközi időben is öszszehívható a tanácskozás. Ezzel a lehetőséggel azonban vajmi ritkán s nagyon kevesen élnek. Bizonyos, hogy kevesebbszer, mint célravezető volna. Mert ha ezeket az időnkénti spontán megbeszéléseket mérlegre tesszük, a mérleg nyelve most is, mint mindannyiszor a dolgozóknak az irányításba való fokozottab bevonása felé billen. A közokosság és közakarat nem egy vállalat tervének szekerét kihúzta már a váratlan, előre észre nem vett vagy észre sem vehető kátyúkból, amikor a vezetőség a munkások segíteni- és tenniakarására támaszkodva próbált megoldást kereesni. Erre azonban — nem.csak negatív előjelű gondok esetén — többször is gondolni és támaszkodni lehetne. Korántsem az a célja ennek a javaslatnak, hogy a sok megbeszélést elengedhetetlen követelményként propagálja. Mindig és mindenütt annyi szót kell váltani a teendőkről, amennyit megérdemelnek. A beszéd úgysem veheti át a tettek szerepét, ezzel mindenki tisztában van. De mintha ennek tudatában egyes munkahelyeken túlságosan is természetesnek, netán kívánatosnak tartanák azt a viszonylagos csendet, amely két termelési tanácskozás között tapasztalható. Pedig a lehetőség, hogy termelési tanácskozáson kívül is folytatódjanak a termelők tanácskozásai, minden üzemben adott. Mert mi más az „észrevételek, javaslatok naplója", ha nem egy írásban rögzíthető folyamatos megbeszélés „színhelye", problémák felvetésének, megtárgyalásának alapjában egyszerű, kézenfekvő módja. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt. Kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének 1001/1965. (I. 16.) sz. együttes határozata alapján a dolgozók ebbe a naplóba jogosultak bejegyezni észrevételeiket. De vajon élnek-e ezzel a jogukkal? Az ember azt várná, hogy a termelés célszerűbb szervezésére, a műszaki intézkedési terv sikeresebb végrehajtására, a termelékenység fokozására, jobb technológiára vonatkozó észrevételek, ha nem is túl bőven, de legalább is vannak a zöld fedelű kiadvány lapjain. Azt várná, hogy például a feladatok leggazdaságosabb megoldására, a minőségjavításra, az anyag-, energia- és szerszámtakarékosságra — hogy csak a legfontosabbakat említsük — számos konkrét javaslatot talál, ha belelapoz ezekbe a központilag, s nyilván kellő megfontolás után kibocsátott, takaros könyvecskékbe. Nem óvja meg magát a csalódástól, aki ezt akarja tenni. Először is megtörténhet vele, hogy hosszabb ideig kell várnia maguknak a naplónak az előkerítésére; nem mintha az üzemrészben lennének, hanem mert egyáltalán nem is tudják, hol vannak, annyira „törődnek" velük. Mikor végül is megtaláltatnak, már egészen magától értetődő a meglepetés, hogy üresség ásítozik az oldalakon. S a másik eset sem sokkal vigasztalóbb, amikor ugyan előírt és közismert helyén van a javaslattevő napló, de ugyancsak üres, esetleg egy-két nem oda, hanem a norma panaszkönyvbe illő bejegyzés az összes tartalma. í sem természetesebb, minthogy ilyen esetekben igyekeznek elbagatellizálni a napló jelentőségét. Különféle érvek kerülnek elö: az „úgyis elmondják — vagy elmondjuk — a termelési tanácskozáson" — féle primitívebb magyarázattól kezdve egészen addig, hogy „sajnos, ott még nem tartunk." Ezen az utóbbi érven érdemes elgondolkozni. Vitathatatlan, hogy a munkások egy részében még él ez az idegenkedés a papírtól, ennek oka azonban véleményem szerint főként az irányítás, segítés hiánya; az, hogy nincs; aki egy kicsit vezesse is a tollúkat. És persze, ha tollat fognak, legyen, aki válaszoljon javaslatukra. Mert a kevés föllelhető bejegyzés között is akad megválaszolatlan, s ez a lapozgató másik csalódása — nyilván a bejegyzővel együtt Természetes, hogy ilyen előzmények után jóleső érzés — ha gyéren is — hasznos és felhasznált bejegyzésekkel találkozni. Jó látni azokat a lapokat, melyeknél az észrevétel ténye, s az elintézés módja egyaránt meggyőző; világosan bizonyítják, mennyire szükséges és hasznos ezeknek a naplóknak az alkalmazása. A munkásoknak megmondták a termelési tanácskozáson, hogy van ilyen napló, ez azonban nem elég. A használatra még biztatni és nevelni kell őket. Ne értse félre senki, nem „papírdömping" meghirdetéséről, vagy számonkéréséről van szó: mindössze egv hasznosnak ígérkező gyakorlattal kellene kiteljesíteni az üzemi demokráciát. Egy olyan gyakorlattal, amelyért eddig, valljuk be; vajmi keveset tettek az arra illetékesek. Holott senki sem képzelheti, hogy az üzemi demokráciának évente csupán négy fóruma lehet, a négy termelési tanácskozás. Bizonyos, hogy a vezetés részéről kifejtett nagyobb aktivitásra hasonlóan fokozott aktivitás lenne a válasz a munkások részéről is. S ha csodákat nem is lehet várni, a javaslattevő naplóktól — mint az előrehaladás gyorsításának egyfajta eszközeit a sok egyéb mellett feltétlenül igénybe kell venni őket. Akkor is, ha ehhez az igénybevételhez néhány helyen nagyon messziről, sőt teljesen elölről kell kezdeni a felkészítést — ott, ahol 1965 első félévében lett volna időszerű. SIMÁI MIHÁLY Szegedi ktsz a kijevi vásáron A szegedi Vas- és Fémipari Ktsz dolgozóinak kezemunkája az ország határain túlra is eljut. Egyik legnagyobb megrendelőjük a Szovjetunió, ahová laboratóriumi felszereléseket, hűtőpultot, olaj-légszivattyút és más precíziós berendezéseket gyártanak. A közeli napokban tíz labor-hűtőpultot és 32 párologtató berendezés szállítását kezdi meg a Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat. Az augusztus 15-én megnyíló kijevi vásáron 20 részből álló toll-feldolgozó gépsort mutatnak be. Ebből a berendezésből ezideig jó néhány gép — például a tollszeparátor, a szárító, a mosó — elkészült már, tehát minden remény megvan arra, hogy május végére tervezett próbaüzemet a ktsz-ben pontosan megtarthatják. A tollfeldolgozó gépsor a Vas- és Fémipari Ktsz idei legnagyobb munkája s a szövetkezet dolgozói maguk szerelik össze Kijevben. Árh ulláttt a Bodrogon A csapadékos időjárás hatására a Tisza egyik mellékfolyóján, a Bodrogon, úja-bb árhullám vonul le. Az elmúlt három napban a folyó amúgy is magas vízállása több mint egy métert emelkedett és a Bodrog-zugban mintegy tízezer hold rét és legelő újra belvíztengerre változott. Az áradó folyó gátjain másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Csütörtök, 1966. március n.DÉL-MAGYARORSZAG 3