Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-16 / 63. szám

Városi szavaló­verseny Tegnap, kedden délelőtt tartották meg a KISZ Szeged városi bizottsága városi sza­vailóversenyét a Móra Ferenc Művelődési Otthonban — 33 tanuló részvételével. Az in­dulókat két csoportba osztot­ták, s ennek alapján külön rangsorolták a középiskolai, illetve az ipari, kereskedelmi és vendéglátóipari tanulókat. A két csoport győztesei Szeg­vári Menyhért (Ságvári gim­názium), Szabados Margit (Tartósító- és Húsipari Tech­nikum), valamint Dubecz György és Zsemberi Ildikó (mindketten a MüM. 624-es Ipari tanuló Intézet növendé­kei) voltak, ök képviselik majd városunk színeit ápri­lisban. a költészet napja al­kalmából Kecskeméten meg­rendezésre kerülő országos szavalóversenyen. Koszorúzási ünnepségek 'f\/jj|<or leSZ Újra Szivárványt március lo-en ' Í—aIIaM • A —• Á „ A, A A március 15-i ünnepségek folytatásaképpen tegnap dél­előtt koszorúzásokra került sor. A KISZ Csongrád me­gyei, Szeged városi és szege­di járási bizottságainak kül­döttei, valamint a Hazafias Népfront képviselői koszorút helyeztek el a szőregi csata emlékművén, a pantheonban Petőfi Sándor szobrán és a Klauzál téri Kossuth-szobor talapzatán. A koszorúzáso­kon a Tisza-parti, a Ságvári és a Tömörkény gimnáziu­mok kórusai a Himnuszt és a Szózatot énekelték. Népfrontjubileum Újszegeden Bensőséges ünnepségen tartotta meg ülését tegnap, kedden az újszegedi nép­frontbizottság, amely öt év­vel ezelőtt ült össze először. Kiss Jenőnek, a népfrontbi­u /Karának megnyitó szavai után Katona Sándo" A Holéczy-együttes Szegeden Tulajdonképpen nem is a Holéczy, hanem a The Ho­léczy együttes látogatott el hétfőn Szegedre, hogy két előadásban ismét bemutat­kozzon. A korábban intelli­gens játékáról, sokoldalú ze­nészeiről ismert zenekar ugyanis — mint az együttes vezetőjének neve elé helye­zett angol névelő mutatja — az utóbbi, külföldön eltöltött » évek alatt teljesen átalakult. van Klscrte el a Az együttes, amelyet most hallottunk, összetételében is, előadásmódjában is utánozni igyekszik a nyugaton ma­napság oly divatos „beat"­stílusban játszó gitárzeneka­rokat. Holéczyék lépéstartása azonban csak hellyel-közzel mondható sikeresnek. Ha hanghatásukban részben fel is idézik példaképeiket, mint előadók semmiképp sem tűn­nek rokonszenvesnek. Amit ők hangulatkeltés címén csi­nálnak, az minden átéléstől mentes manír, megjátszott ál-produkció. Táncdalénekeseink közül ezúttal Ambrus Kyri, Bencze Márta, Sárosi Katalin, Arad­szky László és Németh Ist­Holéczy­együttest. Valamennyien megszokott színvonalukon szerepeltek. Feltűnt az ex­vidám fiú, Németh István szokatlanul szép angol kiej­tése. A műsort dr. Hegedűs Já­nos konferálta, inkább ele­gánsan, mint szellemesen. A. L. a Hazafias Népfront Csong­rád megyei Bizottságának el­nöke, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Méltatta a népfrontmozga­lom eredményeit, a társa­dalmi összefogásban elért si­kereket, amelyben különösen jól tevékenykedett Szeged új városnegyedének főként munkásokból, parasztokból, pedagógusokból és szabad­foglalkozásunkból álló lakos­sága. Hangsúlyozta a haladó erők összefogásának szüksé­gességét a béke érdekében. Az ünnepi bizottsági ülésen részt vettek az öt évvel ez­előtti alapitó tagok, és a népfrantmuinka jelenlegi ak­tivistái. Őket köszöntötte vi­rágcsokorral a helyi nőtanács és a Mező Imre Általános Iskola fiatalsága Az ünnep­séget a Tudományegyetem jogi kara és a Rózsa Ferenc Gimnázium szavaiéinak, s az általános iskola énekkarának gazdag kulturális műsora fe­jezte be. ? Egy áruház maratoni átépítésének befejezetlen története Szegeden, a Kárász utca resett kérte, hogy a mun- Az álmennyezet és a vá­16. számú ház földszinti üz- kálatok elvégzésére jelöljék laszfal eltávolítása után le­letsorának lehúzott redőnyei ki az ÉM Csongrád megyei és üres kirakatablakai las- Építőipari Vállalatot, amely san egy év óta hatalmas arra való hivatkozással, hogy kérdőjelekként merednek az profiljába az új építkezések ott sétálgató belvárosiak és tartoznak, nem pedig a fel­az áruház megnyitására vá­ró vásárlók szemébe. Mi­csoda átok, vagy bürokrácia, esetleg nemtörődömség gá­betett ugyanis meglátni az alulbordás vasbetonfödém­szerkezetet, és megállapítani azt, hogy a födém állaga rossz, nem megbízható. Az IKV ekkor már gyorsan in­tézkedett: 1965. július 6-án megrendelte a tervezőknél a födémzet szakszerű vizsgála­tát. A Szegedi Tervező Vál­lalat alvállalkozásba adta a újítások — nem vállalta a munkát. Amíg idáig jutott az ügy, hosszú, meddő hó­napok teltek el. Az IKVek­tolja a munka befejezését? kor a Szegedi Építőipari Megvizsgáltuk, s az a meg- Vállalathoz fordult, de az — állapításunk, hogy a munka azzal a magyarázattak hop munkát az ÉM Földmérő és elhúzódásának okai között egymillió forint költségen fe- Talajvizsgaló Vallalatnak, vannak olyanok is, amelyek- lüli munkát nem vállalhat, amely erre 1965. december re előre nem lehetett számi- valójában pedig kapacitás 20-át szabta meg határidö­tani, azonban még az objek- híján - visszautasította a nek. Ebből ujabb vita, le­tív tényezők sem teszik in- megbízást. Vegul az IKV ah- velezes szármázott vegul az dokolttá az átépítési határ- hoz a megoldáshoz folyamo- EM tervezési foosztaiya aon­idő ilyen mérvű elhúzódását, dott amit eredetileg is a tott: ezt a vizsgalatot ko­legcédszerűbb lett volna va- rábban nem lehet elvegezni. lasztani: 1964. február 15-én saját dolgozóival fogott hoz- Áz utolsó szakvélemény zá a munkához. Az épület Igy kezdődött A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat még 1961 januárjá­Dossziéra való vizsgálati felújítását hat hónap alatt anyag, seregnyi tárgyalás ban megrendelte a Kárász eJ ls végezték és sor kerül- után 1966. március 12-én ér­utca 16. számú ház felúji- ^^ volna ^ ^^ ^ kezett meg az utolsó szakvé­lemény a kriminális födém­tási. kiviteli terveit az ÉM Szegedi Tervező Vállalaté- átépítésére is. tói. Ekkor az IKV hibafelvé­teli jegyzőkönyv alapján kö­zölte a tervezőkkel az épü­let állagát, a szerződés meg­kötésére — ki tudja miért — 1961 júliusában került sor. Eszerint a terveket 1962. február 28-ig kellett elkészí­teni, ami meg is történt S Váratlan akadályok ről. Ez megállapítja a múlt bűnét is: hogy annak idején statikailag nem teljesen meg­felelő lemezt és bordákat Miközben az ingatlanke- építettek be, ez állóképes­zelő az épületen dolgozott, a ségében megrongálódott az Szegedi Kiskereskedelmi Vál- áruházi tűzben is. Tehát a lalat — amelyhez akkor a bolt utcai traktusában, az bolt tartozott — 1965 má- eladótér felett meg kell erö­jusban bezárta azt és pót- síteni a födémet, ami oiy ekkor kezdődött a labdázás, munkaigényt jelentett be. régóta függvénye a teljes amely két évig tartott. Az IKV — építőkapacitás hiányában — kivitelezőt ke­CAMERA BUONA Új amatőrfilm-klub Ezzel a névvel — jelenté­se: jó kamera — új film­klub alakult Szegeden hét­főn este a Fegyveres Erők klubjában. A főként fiatalok­ból, középiskolásokból, egye­temistákból álló, negyvenöt tagú filmklub egyaránt se­gítséget nyújt azoknak, akik elméletileg érdeklődnek a filmművészet iránt és azok­nak is, akik alkotni, forgatni szeretnének. A klubban alapfokú technikai tanfolya­mokat indítanak és felszere­lést, valamint nyersanyagot is biztosítanak a tagoknak. Foglalkozásokat kétheten­ként tartanak. Legközelebbre — március 28-ra — Szemes Marianne dokumentumfilm­rendezőt és Bernáth Lászlót, az Esti Hirlap munkatársát hívták meg vitaestre. Az alakuló ülésen Ideig­lenes vezetőséget is válasz­tottak. Elnök Rónyai Balázs egyetemi hallgató lett, a tit­kári teendők végzésével An­geli Ildikó magyar-történe­lemszakos tanárjelöltet bíz­ták meg. Művészeti vezető Hemmert János festőművész. Jugoszláv professzor szegedi előadása Milenko Lázics, a Növi Sad-i egyetem mezőgazdasá­gi karának professzora, a Mezőgazdasági Kutató Inté­zet tudományos főmunkatár­sa ismertette tegnap Szege­den a megyei tanácsházán a lucernatermesztés jugoszlá­viai tapasztalatait. A ter­mesztés alapkérdéseivel fog­lalkozott. Az előadást érdek­lődéssel hallgatta mintegy 75—80 szegedi mezőgazdasá­gi szakember. Lázics profesz­szort meghívták újabb elő­adásra is, amelyet majd a lucernatermesztés techniká­járól tart meg. Előadások a politikai akadémián Az MSZMP Szeged városi bizottságának természettudo­mányi kérdésekkel foglalko­zó politikai akadémiáján március 17-én, csütörtökön délután fél 3 órai kezdettel tartanak foglalkozást a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem központi épületének au­lájában (Dugonics tér). Dr. Kiszely György egyetemi ta­nár, az orvostudományi egyetem biológiai intézeté­nek igazgatója „Az öröklő­dés elmélete, különös tekin­tettel az emberi öröklődésre" címmel tart előadást. Ugyancsak március 17-én, csütörtökön délután fél 3 órai kezdettel a művészeti kérdésekkel foglalkozó poli­tikai akadémián a megyei tanács nagytermében (Rákó­czi tér) Nemeskürty István filmesztéta „A világ filmmű­vészetének útja 1945-ig" rím­mel tart előadást Az előadásokon érdeklődő­ket szívesen látnak. A demográfia figyelmeztet Értekezlet az iparitanuló-képzésről A Csongrád és Békés me- ban csak átmeneti jelenség, gyei szakmunkásképző isko- 1968/69-ben „tetőzik", sl976­lák igazgatói, párttitkárai és ra mélypontra jut vezető-könyvelői részére A fiataloknak elsősorban egész napos értekezletet hí- szakmát kell adni, s ezért vott össze tegnap, kedden ezekben az években nem­Szegeden, a 600-as számú csak az adott szakmunkás­Móra Ferenc Iparitanuló In- szükséglet biztosítása fon­tézetben a Munkaügyi Mi- tos, egyes szakmákban gotv­nisztérium. Az értekezlet dőlni kell a később követ­munkájában többek között kező „szűk esztendőkre" is. részt vett Szabó G. László, Előtérbe kerül tehát a tar­áz MSZMP Szeged városi talékképzés elve, s az is elő­bizottságának munkatársa, fordulhat hogy a fiatal Czipszer József, a MÜM sze- szakmunkások átmenetileg mélyzeti osztályvezetője, Ko- nem tudnak elhelyezkedni vács József, a megyei .jogú tanult szakmájukban, városi tanács vb és dr. Se- A harmadik ötéves terv bestény Józsefi a Békés me- alatt országos szinten kő­gyei tanács vb művelődési rülbelül 30 százalékkal nő­osztályvezetője. András Lász- vekszik az első éves ipari lónak, a MÜM oktatáselmé- tanulók száma. Képzésükhöz leti osztályvezetőjének be- 850 új tanterem kell, az elő­számolója után kilenc inté- zetes elképzelések szerint 35 zet, köztük a 600-as és a kerül Csongrád megyébe, eb­624-es szegedi iskola igazga- bői 10 — mint a napokban tója is beszámolt az oktató- már hírt adtunk róla — Sze­nevelő munkáról, a módsze- geden épül majd. Az átmé­rek fejlődéséről, az utánpót- neti helyzetben azonban lás problémáiról. csak úgy lehet megoldani az Nyilvánvaló, hogy az érte- ipari tanulók képzését, ha kezleten azokról a kérdések- más iskolák is rendelkezésre ről esett a legtöbb szó, me- bocsátanak tantermeket Er­lyek a harmadik ötéves terv re Szegeden már van kezde­idején a szakmunkás-után- ményezés. pótlás mennyiségi és minő- A szakmunkás-utánpótlás ségi fejlődését szolgálják. Az minőségének fejlődését se­iparitanuló intézeteknek már gíti elő, hogy fokozatosan most fel kell készülniük ar- megszűnik zártsága, beleil­ra, hogy néhány éven belül leszkedik a közoktatás rend­a demográfiai adottságok a szerének egészébe. Az úgy­korábbinál sokkal nagyobb nevezett emelt szintű okta­íeladatok elvégzését róják tás, a szakközépiskolák le­rójuk. Ugyanis az 1965-ös hetővé teszik, hogy a fiatal adathoz képest 1968-ban or- szakmunkások továbbtanul­szágosan 15,2; 1969-ben pe- janak. A Csongrád és Békés dig Csongrád megyében 12,9 megyei intézetek igazgatói százalékkal több gyerek vég- értekezlete arról is számot zi el az általános iskolát adott hogy a tartalmi fejlő­Hasonló lesz a helyzet ter- déshez is egyre inkább meg­mészetesen Szegeden is. A vannak a tárgyi és személyi számszerű növekedés azon- feltételek­Tudvalevő, hogy az üzlet- felújítási munka befejezésé­ben 1951-ben tűz pusztított nek. Most a födémmegerősí­s akkor átfalazást végeztek, tés kivitelezési terveit szük­Ennek a megszüntetését a séges elkészíttetni a tervező burkolat kicserélését és a vállalattal; ezt a munkát az meglevő álmennyezet kibő- IKV április 15-i határidőre vítését kérték a főfalig, hogy kérte. A tervek birtokában így az eladói és raktári tér az IKV 1,5—2 hónap alatt; megnövekedjék. Mindezen el tudja végezni az átépítést igények előzetes bejelentése — s megnyílhat végre az nyilván korábban felfedte áruház. volna azokat az akadályo- H csak k5zbe n^m jön kat, amelyek a megkezdett 2int valami munka újabb elhalasztásé- meRint valarm hoz vezettek. Kondoros! János Az Acta Historica űj kötete Serfőző Lajos és Gaál Endre tanulmányai Bomba robbant 1922. április 3-án este, Budapesten, az Er­zsébetvárosi Kör Dohány ut­cai klubjában, ahol több mint hatszázan gyülekeztek, hogy a választási vacsorán meghallgassák a polgári el­lenzék vezetőit A szónokok azonban késtek, így a nekik szánt bomba másokat ölt meg. Az egyik például az ismert ellenzéki politikus, Rassay Károly üresen álló széke alatt robbant. Az ese­mény óriási visszhangot kel­tett az országban, különösen szág politikai helyzetét sta­bilizálni. Ezt a stabilizációt végezte el Bethlen István, s ennek volt egyik legjelentő­sebb állomása a Szociálde­mokrata Párt bevonása a parlamentbe. Ez kétségtele­nül hozott némi fellendülést; lényegében azonban az SZDP térdhajtása volt a hi­vatalos politika előtt, mely hosszú időre lehetővé tette az uralkodó osztály befolyásá­nak érvényesülését a magyar munkásmozgalomban. A József Attila Tudomán ig­azért, mert mindenki tudta: egyetem Bölcsészettudomá­a merénylet összefüggésben van a küszöbön álló válasz­tásokkal. „A bomba nagy rést ütött Bethlen tiszte vá­lasztásokra vonatkozó ígére­nyi Kara történeti intézeté­nek kiadványa, az Acta His­torica sorozat XIX. kötete a fenti tanulmányon kívül közli még Gaál Endrének; tének falán is" — állapítja az újkori magyar történeti meg Serfőző Lajos legutób- intézet adjunktusának mun­bi tanulmányában, melynek káját is: A szegedi ipari ríme: A Magyarországi Szo- munkásság 1905 előtti szoci­ciáldemokrata Párt bekerülé- alista szakmai szervezkedés se a parlamentbe. sének néhány kérdése rím­A Bölcsészettudományi meL A tanulmány hasznos .., . ... .. ' adalékul szolgál a szegedi Kar ujkon magyar történeti munkásmozgalom történeté­tanszékenek adjunktusa hez A szerz6 tulajdonképpen Bethlen István miniszterei- ennek is szánta hiszen na_ nők politikájának egyik sar­kalatos kérdését vizsgálta meg: a szociáldemokraták bevonását a Trianon utáni konszolidációba. Századunk gyobb lélegzetű, összefoglaló monográfiája részletesen tár­gyalja városunk munkás­mozgalmának történetét a kiegyezéstől a tanácsköztár­I A RÁVILL 13 SZ. HANGLEMEZBOLTBAN (Szeged. Köl­csey u. 4„ Royal Szállóval szemben) OTP-hitellevélre Crystal-tone Stereó lemezjátszó kapható, amely kiváló minőségű stereófónikus hangvissza­adást biztosít. , X. S. 62 648 történelméből ahg több mint saságig. Itt csupán részletet egy ev esemenytorténetét ra- közöi ebb61. a szakszervezetJ gadta ki: az 1921-es Bethlen mozgalom 1905 előtti fejló­—Peyer paktumtól az 1922-ee désérői ad adatszerű ^szá­választásokig terjedő ido- molást, értékelést Megálla­szakot Ez az ido igen alkal- pítja, hogy 1905-ig a szegedi FényezelI hálószobák most rendkívüli választékban SZEGED. BAJCSY-ZSILINSZKY UTCAI BÚTORCSARNOKBAN LION HALÓ FRANCIA EXPORT MAHAGÓNI HALÓ DÉLIBÁB HÁLÓ ERIKA HALÓ MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZÍVESEN LATUNK. 2688,— Ft SZENTES IlALÓ 6460,— Ft SZENTES IlALÓ FELSZABADULÁS HALÓ KECSKEMÉT HÁLÓ 6800,— Ft 7440,— Ft 7820,— Ft 8060,— Ft 8680,— Ft 8720.— Ft CSMV. IPARCIKK KISKER VÁLLALAT X. S. 62 521 masnak mutatkozik arra, hogy érzékeltesse egyrészt az uralkodó osztály manő­vereit a belső helyzet stabili­zálására, valamint a Ta­nácsköztársaság után a nyu­gati uralkodó körökben el­szenvedett presztízsveszte­ség korrigálására, másrészt, hogy bemutassa a szociálde­mokraták politikájának igazi arculatát. Ezekben az évek­ben Olaszországban már ki­alakul a fasizmus, nálunk azonban sem a belső, sem pedig a külső helyzet miatt nem jöhetett létre egy totá­lis fasizmushoz szükséges tö­megpárt. Az uralkodó körök­nek csak kompromisszumos megoldással lehetett az or­szocialista mozgalom jelentős fejlődésnek indult Több új szakegylet is alakult, melyek ezekre az évekre már a szo­ciáldemokrata országos szak­szervezeti mozgalom harci szervezeteivé váltak. Ezek­ben már sokkal céltudato­sabban és eredményesebben folyt a munkások szocialista nevelése, sikerült szélesebb körben is megismertetni a marxizmus tanításait. Az Acta Historica leg­újabb füzete az újkori ma­gyar történeti tanszék tan­székvezető professzorának, Mérei Gyulának szerkeszté­sében került az olvasó elé. Nikolényi István Szerda, 1966. március Itt. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents