Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-16 / 63. szám

Földben a korai rózsa Néhány faiunak a koratavaszi foglalatosság a korai burgonya. S az idei példában a legnagyobb újdonság: kevesen emlékeznek Tisza szigeten olyan évre, amikor február végére elvetették a korai rózsát. A vetöburgonya, mely pár héttel ezelőtt a parasztházakban melegedett és a csiráztató ládákban hajtott ki, már 168 hold háztáji földben várja a meleg napsugarakat. — A mi falunkban hagyományos kultúra a korai burgonya, ez hozza az első forintokat a konyhára. Ezért nagy gonddal, a csírák épségére vigyázva, egyenként helyezzük a fészekbe — vallják a gazdák. Kocsis János, a tsz elnökhelyettese 44 éve minden évben termel korai burgonyát. Amióta tsz-gazda, fél hold területet vet be. s cz a 15—20 ezer forintot is meghozza. Májusban szedhetik és viszik a piacra. Utána fűszerpaprikát, vagy más növényt termesztenek ugyanazon a helyen. Persze e kultúra szeretetének nyomós oka van. A tiszaszigeti gazdák tavaly 25 vagon korai burgonyáért 996 ezer forintot kaptak. Idén is leszerződtek 168 hold termésére. A burgonya mellett 88 hold saláta és 12 hold uborka termesztésére is kötelezettséget vállaltak. Tavaly ezekből több mint 250 ezer forintot kaptak. A falu háztáji földjeinek terméséből összesen i millió 600 ezer forint jövedelme volt a szövetkezeti gazdáknak (dicséretükre válik, hogy a tsz-ben is szorgalmasan dolgoztak). Paprikapiac — nyugaton — Egyre több — mondja az igazgató. — A világ leghausfrau" című színes ké- nagyobb paprikaellátója peslap, amely a legutóbbi Spanyolország. A szocialisszámában öt oldalon át a ta országok közül is mind Szeged a paprika városa, dó példának az NSZK-ban Tudjuk, hogy a magyar pap- megjelenő „Die kluge rika, a szegedd paprika világmárka, híre és neve van határainkon túl is. Persze valamit közelebbről is ille- magyar paprikáról ad tudó- többen fejlesztik a paprikanék tudni: hogyan véleked- sítást. nek a vásárlók, megvan-e még a régi ázsió? Erről beszélgettünk Polák Zoltánnal, a Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatójával, aki nemrégiben tért haza az NSZK-ból, jelenlegi legnagyobb nyugati piacunkról. A jó bornak is kell reklám exportjukat: Jugoszlávia, Bulgária, de Románia és Csehszlovákia is jelentős mennyiséget szállít a világpiacra. — Elégedett-e a magyar paprika minőségével? — Igen. Amint említettem is, a minőségünk egyenleRengeteg példát elmondott Polák Zoltán. A német kereskedelmi cég hó•iasszonyokat hív meg bemutatóra. Forog a csirke az tes. Nem mi állapítjuk meg infravörös sütőben, arra is a minőségi mulatókat, hapaprikát szórnak: szebb a nem egy teljesen kívülálló _ esztendő színe. Utána uzsonna követ- szerv, amely nem érdekelt alatf a nyugatnémet piacon kezik. Az ilyen reklám, nem anyagilag. Az igényeket: íz, a magyar paprika lett az vitás, pénzbe kerül, dé vé- szín és árnyalati kívánságoMagyarázkodni kellett Egy adat: tíz uralkodó. Ha hússzor annyit gül is megéri, vásárolnak, mint 1952-ben. S Szó szerint így igar: a mit tapasztalt az igazgató? németek megtanulták, ho— Inkább magyarázkodni gyan kell a magyar paporikellett, hogy miért nem szál- kával főzni. Htunk többet. — S miért nem? — Az elmúlt két évben gyengébb volt a paprikaterkat is igyekszünk kielégíteni. A magyar paprika bizalmat élvez a nemzetközi piacon. Az igazgató bejárta a legfontosabb vevőket München, Stuttgart, Frankfurt, A csomagolás külön fejezetet érdemelne. Az igazgató kis tasakokat rak az Hamburg, Bréma és más gyengeoo voro a asztalra. Papírdobozkák, mű- városokban. Mindenütt elémés A szegedi területen 10 an_y®S szoros edenyek, alu- gedetten szóltak különleges .százaléka a kalocsai terű- míniumfóliák, sőt üveg- árunkról és a pontos szálle ten pedig 30—40 százaléka edénykékben árulják a ma- lításról. fagyott meg a termésnek. Ez a fő ok. Érdekes a dolog másik olgyar paprikát. A felirat is _ Amerikai ügyfelünk, az csábító: originál ungansche öreg Schönfeld bácsi mondpaprika, originál Juliska es ta ]egutóbb: „Fiaim, az a jó, Piroska. A szép kivitelű hogy gyorssin és pontosan J^J^n* «olá, az áru külcTínc ST tíz év alatt ilyen nagymértékben a nyugatnémet piac felvevőképessége ? — A magyar külkereskedelmi szervek jó munkája, s az ottani propaganda- és reklámtevékenység hatására. S még valami, ami enmég a jó bor esetében is szükséges, bár azt mondják, hogy a jó bornak nem kell cégér. Annak is kell... Kitűnő minőség A magyar paprika tartja nél is döntőbb: a magyar vezető helyét a világpiacon. paprika egyenletes, jó minősége ós a pontos szállítás. A reklámra talán eiegenSzívesen vásárolják Finnországtól Üj-Zélandig és USA-tól Japánig. — És a versenytársak? Pártmunka az iskolákban Újszerű kezdeményezést kotniok az iskolai munká- ben — dr. Lőkös Zol táraié, indított, el legutóbb a vár;)- ról, s ha szükséges, vitat- a városi pártbizottság muns.1 pártbizottság mellett működő köznevelési bizottság: rendszeres időközönként kökozniok, érvelniök is kell. katársa, Szalay Imre, a Köz Természetesen úgy, hogy az gazdasági Technikum pártigazgató érezze, a pártszer- szervezetének titkára — tetlen beszélgetésre, kerü- vezettől őszinte, becsületes hangsúlyozták, hogy a mikritikát kap, amelynek az nőségi követelményeket nem a cé'ja, hogy előrevigye az szabad túlzásba vinni, a letenként összehívja az iskolai pártszervezetek titkárait, hogy az iskolai alapszervezetek mindennapos munkájának kérdéseiről tanácskozzanak. Az első ilyen megbeszélést a középiskolai párttagságot teljesíthetetlen feltételekhez kötni. A példásan dolgozó nevelökkel az alapszervezeteknek foglalkozniok ke'L Jelenleg ez a munka stagnál; az iskorészvételével a Radnóti ®bbdl indult ki fzcertf: alapszervezetek többsége gimnáziumban tartották. Az kezJf; hogy - mmt Szabó hosszú ido ota senkit sem újszerű tanácskozási for- Laszlo> * yarosl Partb zott- javasoit felvetelre. ügyek megoldását. A tagfelvételi munka A napirend második pontpártszervezetek titkárainak ^^ mának megfelelően az értekezleten nem hangzott el ság munkatársa megállapította — az utóbbi években heszámoln Írásbeli ielentést a középiskolai pártszervezeoeszamoloLi irasbeli^jelentest tekben a tagfelvételi munIdőszerű feladatok Lehetne 5 mázsával többi Magyarázkodni kellett, hogy nem tudunk többet szállítani. De miért nem? Elfagyott, az igaz. Azonban nagyobb termés is lehetne, ha... — Ha fejlettebb termeszaz tési mód uralkodna a termelőknél. A melegágyi vagy védett módon történő pa— lántaneveléssel el lehetne érni, hogy körülbelül két héttel előbb ültetnék el a palántákat. Így hosszabb lenne a tenyészidő és magasabb a terméshozam. — Mennyivel? — A kéthetes differencia holdanként körülbelül 5 mázsa többlettermést jelentene. Az öntözés még ennél is nagyobb jelentőségű lehetne: nagyobb termelési biztonság mellett jóval magasabb terméshozamokat ígér. A bolgárok előnye éppen e téren tapasztalható. Valószínű, megérné a befektetést a termelőknek is, s a népgazdaságnak is, hogy nagyobb terméshozamokat érjünk el a jelenlegi területről. A többletre van vevő, s dollárban fizet. Gazdagh István sem kaptak a résztvevők; ka elszürkült, ellaposodott. "zt a felszólalások pó- Semmiféle tagfelveteh kam. toltak. Mint a tanacskozas ^ meginduásárol nincs A világnézeti nevelőmun kával, a KISZ-szervezetek támogatásával kapcsolatban , a felszólalók hangoztatták, szo; az a kovetelmeny hogy h a pár tszerveZetek mun tio o.l'Q rve7ortro'7űTAk' ÍV/T a . rv az alapszervezetek ezt a munkát is tegyék tervszerűbbé. Az ezzel kapcsolatos feladatokat László Nándor, a 600-as iparitanuló-intézet igazgatója, a köznevelési bi egész anyaga bizonyította, ez az újszerű fonna eredményesen és hatékonyan szolgálta a célt: a tapasztalatok kicserélését, átadását. Állami vezetés — pártvezetés meg. A többi között harigA köznevelési bizottság és súlyozta, hogy az alapszere középiskolai párttikárok vezeteknek meg kell isegyüttes értekezletén három merniök a pedagógusokat, kérdéscsoport körül alakult az iskolában dolgozó em- " ' órv V" tó különösen élénk vita': az bereket, s az áldozatkész szervezetenek t,tkara elman pedagógusokat — érdeklődéMindannyiunk ügye: az idegenforgalom Mappába kerültek, össze- gását, a mi szolidat* báré iT* geződtek már az elmúlt gunkkal. Megütköznek, ha év idegenforgalmának végle- éretlen elemek megbámulják ges számadatai. Ismét öregbítettük hazánk hírnevét, őket. Elvárják, hogy befizetett valutájukért megkapják sok új barátot szereztünk a színvonalas, magyaros (4országunk népének, tájainak, látást, érdeklődő kérdéseikre Az 1965-ös évben nagy lép>ést tettünk előre a külföldről érkező látogatók fogadásában és ellátásában. Egy a sokoldalúan felkészült vendéglátók szíves válaszát A 108 ezer osztrák, a 71 ezer nyugatnémet, a 24 ezer amerikai és a többi tőkés-orszáhagyomanyosan vendegszere- kból jött vendég ^^ ^ to nep, csaknem 80 ezer várhatóan százezres követőik szállodái- motel- ttzetoven- 0Z idén Ls _ a magyartesa depzolgalab es egyeb fero- szocialistát együtt kerestek hely fogadta azt az 1 millió ^ Szamukra « a 318 ezer külföldit, aki meg felfedezés: hogyaT1 élnek, aU akart ismerkedni hazánk életével. Az idegenforgalmi hivatalok, a városi és vidéki vendéglátóipar — az előző évek tapasztalataiból okulva — hatékony intézkedésekkel tették kulturáltabbá az idegenajkú százezrek pihenését, ellátást. Megszoktuk, hogy a szomszédos népi demokráciák, a testvéri országok ontják hozzánk a barátokat, akik személyes tapasztalataikból, előadásokból vagy filmekből már ismerik népünk életét, így fogadtuk tavaly a félmilliónál több csehszlovák vendéget. a mintegy százhúszezer lengyel turistát, a több mint százezer szovjet látogatót, a németek, a románok, a jugoszlávok tízezreit. Számukra hazánk élete egy szín a szocializmus palettájáról, itt tartózkodásuk pedig olyan élmények sokasága, melyek — más tájak között is — a kedves otthont idézik fel. S ha néha a rossz szervezés vagy a helyi nemtörődömség miatt bosszankodnak is, talán elnézőbbek. Ez persze nem jelent menlevelet a mulasztások okozóinak. Ám a kapitalista országokból é.kező vendégek — az a több mint 300 ezor turista — aki a piros-fehérzöld határt átlépte, sokszor valóban az idegen szemével méri fel világunkat. Ittlétük nem nyújt elég alkalmat arra, hogy belülről éljék át mai életünket, hogy az ízes ételek és nemei borok mellett jobban megismerjék termelő munkánk gyümölcseit vagy kulturális életünk termékeny vitáit. A külszín alapján is összehasonlítást tesznek, saját kialakult idekotnak és gondolkodnak Közép-Európában, egy szocialista országban? A z idegenforgalom szán*, adatai azt is bizonyítják, hogy már nem csupán a főváros és a Balaton jelentik a megismerés forrását, tömegesen keresik fel az ország más tájait is. Az elmúlt évben a vendéglátóipari férőhelyeken elhelyezett külföldiek mintegy 60 százaléka Budapesten, mintegy 25 százaléka a Balaton mellet lakott, de velük együtt s rajtuk kívül százezrek jártak hazáink más vidékein is — a tennivalók tehát mindanynyiunkat érintenek. Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc és más nagyvárosok látogatói hosszú úton és széles körben érintkeznek a lakossággal és hivatalos szervekkel. Ezért fontos, hogy a gazdasági tennivalók, a vendéglátóipar fejlesztése mellett, az idegenforgalom által támasztott politikai következtetésekről is többet beszéljünk. S nemcsak akkor, amikor a meleg nyári nap tüze már a körmünkre ég... Jó, hogy elkészültek már a képes ismertetők, bár tartalmuk néha vitathatóan sok engedményt tesz a régi közízlésnek, kevesebb bennük az újarcú magyar világ. Vitatható az a tavalyi gyakorlat is, mely szerint megajándékozták határainkon a tíz-, tizenöt-, huszonötezeredik látogatót ... Talán több jellemző képet, és több korszerű élményt tudnának adni mindenütt, minden érkezőnek. Ezt ismerte fel például a párt Veszprém megyei végrehajtó bizottsága, amikor kája ilyen tekintetben élénk és eredményes. Hampel Ferenc, a 600-as iparitanulóintézet igazgatóhelyettese a többi között elmondotta, nogy legutóbb beszámoltatzottság tagja foga'mazta tók a KISZ-titkárt morf A :.'-v.r. t-»i L-nor.tt horid_ a szervezet munkájáról, s megfelelő határozatokat is hoztak. Darák Miklós, a Tisza-perti gimnázium pártállami vezetés és a pártszervezet kapcsolata, a tagfelvételi munka és a világnézeti nevelés problémái. Az első napirendi ponttal kapcsolatban a résztvevők gazik, bátran fel kell vet egyetértettek abban, hogy az ni előtte, hogy akar-e pártiskolai pártszervezeteknek — tag lenni. Csak ilyen alabár ellenőrzési, beszámolta- pos. körültekintő munkával az iskolában történik. Csak úgy tudnak érdemben segíteni. A párttitkároknak önállóan kell véleményt aldotta, hogy iskolájukban a .,...., , - , , - párttag nevelök segítenek a sí körüknek megfelelően - KISZ-szervezetnek a különbizzak meg feladatokkal, ^zö politikai kérdések kiten ni valókkal. Ha a pedago- dolgozás4hanj s hogy ^'"i-11^" 'Ll? KISZ-szervezetet még az i kolatanács munkájába is bevonják. Időnként kibővített iskolatanácsi ülést is ...... . : , tartanak, s ezeken a fiatatasi joguk nincs - éberen lehet megszüntetni, hogy a ]ok képviselői ^ vesz_ " 'J1™' tagfelvételi munka a közép- r.ek. iskolai pártszervezetekben A tanácskozáson a pártne legven hullámzó. szervezetek időszerű felEzzel kapcsolatban töb- adatairól Kovács József, a városi tanács muvelodesugyi — .osztályának vezetője beszélt. A többi között felhívta a párttitkárok figyelmét, járuljanak hozzá, hogy a középiskolai felvételeknél a fizikai dolgozók gyerekei ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. S ilyen tekintetben nemcsak a felvételekről van szó. A pártszervezetek állandó feladata, hogy a hátrányos helyzetben levő tanulók helyzetét figyelemmel kísérjék, s hozzájáruljanak ahhoz, hogy a tantestületekben ezzel kapcsolatban megfelelő légkör alakuljon ki. s minden pedagógus érezze: egyik legfontosabb feladata az ilyen tanulók rendszeres segítése. ö. L. TMK-centrum — Szegeden A Szegedi Vas- és Fém- — kitűnő szakembereket ipari Szövetkezetben új rész- csoportosítottak át erre a leg kezdte meg működését az fontos posztra — jelenleg 12 idén: a tervszerű megelőző szövetkezet 37 fajta gépén karbantartó részleg. Célja az dolgozik. Január óta g.vakorvolt. hogy a Kisiparosok latban bizonyították az elCsongrád megyei Szövetsége- gondolás helyességét; a hez tartozó ktsz-ek géppark- téemkás csoport létrehozása jának jobb állapotához, fel- nagy nyereség a szegedi és újításához hozzájáruljon. Csongrád megyei szövetkeNem könnyű feladat ez, de zeteknek. A csoport tagjai mesterkézzel és ésszel sokat jelentősebb átalakítási munlehet tenni a gépek nagyobb iíakat is vállalnak, például a élettartamáért, s általában Szegedi Paprikafeldolgozó termelékenységük emelésé- Ktsz kézimeghajtású gépeit ért. gépi meghajtásúakká alakítA részleg húsz dolgozója ják át. Az USA agresszléja társadalmi vétek Dz Opus Pacis intéző Bizottságának és az Országos Béketanács katolikus bizottságának üzenete a vietnami katolikusodhoz A katolikus papi békemozgalom vezető testülete — a püspöki kar több tagja, valamint a papi békemozgalom vezető személyiségeinek szocializmus a társadalmi részvételével — kedden ülést életben, nem egymást kiráró tartott dr. Brezanóczy Pál tényezők. Ember és ember, püspöknek, a püspöki kar embercsoport és embercsotitkárának elnökletével. port között lehet ellentét valA résztvevők foglalkoztak lásos világnézeti vonalon épp a békeharc feladataival húsvét alkalmából intéztek az észak legaktuálisabb úgy, amint politikai, vagy és a közelgő gazdasági téren is. De ugyanüzenetet akkor, amikor egy elnyoés dél- mott nép a természetjog vietnami katolikusokhoz. Az alapján a végsőkig küzdhet üzenet egyebek közt a következőket mondja: — Amikor a mostani nagyböjti időben a bűnökről tar- kab^ai tunk lelkiismeretvizsgálatot, kifejezzük szégyenünket és sajnálkozásunkat afelett, hogy vannak, a kik távoli or, , ... községi, járási kezdeményegenf orgalmu kat vetik össze után napirendjére tűza mi kezdeti lépéseinkkel, a te hazánk egyik legszebb, a tőkés világ vetélkedő harso- külföldiek által leginkább látogatott tájának idegenforgalmi feladatait. A vita a többi között abból indult ki, hogy öt év alatt csaknem egymilliárd forintos értéken, fontos beruházásokon és felújításokon túl, amelyekkel a megye gazdagodott, ki kell terjeszteni a vendéglátás teendőit a szocialista hazafiság, a nemzeti büszkeség, a politikus idegenforgalom sajátos gondolataival is. Az idegenforgalom ügye a tavasz érkezésével széles körben napirendre került. Az idegenvezető, a tolmács, a felszolgáló, s a nyelveket tudó utcai járókelő egyaránt felelős azért: mit tudunk nyújtani az érkezőknek? Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az idegenforgalom nem csupán gazdasági ügylet, bár ez az oldala sem lebecsülendő. Ha nem mutatunk rá életünk megrögzött és szüntelenül gazdagodó szépségeire, ha nem szüntetjük meg a kisebb-nagyobb bosszúságok okait, bizony zavart okozunk a látogatók gondolatvilágában, rólunk elraktározott emlékeiben. nek a kereszténység nevében egy alakuló új társadalmi rendtől. — A kereszténység és a szabadságáért az elnyomó ellen, nem lehetséges, hogy anyagi érdekeltségek, hahatalom birtoklása céljából indított erőszakos és véres háború gonoszságát vallásos világnézeti gondolatok hanszágokból érkezve fegyvert goztatásával törekedjenek elrejteni Küzdelmetekhez mi ezt a tanúságtételünket adjuk segítségül. Imádságainkat igaz ügyetek diadaláért. Tillakozásunkat az ellenetek támadókkal szemben. Anyagi — Elítéljük az emberi go- erőinket, amelyből másfél- millió forintnyi összeget és templomi felszereléseket egyéb hozzájárulásaink mellett, mint kifejezetten kaemelnek rátok, országotokat hadszintérre változtatják és ugyanakkor, amikor szóban annyit hangoztatják a békét, cselekedetben annyiszor meghazudtolják saját szavukat. noszság és hatalomvágy e megnyilatkozásait. Valljuk, hogy minden népnek saját joga sorsa felett dönteni és társadalmi vétek a más nép tolikus híveink adományát életébe való erőszakos beavatkozás. Ilyen lépést még teremtettük elő templomi gyűjtéseink során. És szót avval a jogcímmel sem le- emelünk mellettetek het megtenni, hogy a fegyveres beavatkozással egy régi társadalmi rendet véde- szüntetését. lág előtt, követelve a vietnami háború mielőbbi megR izonyítják az elmúlt évek példái, hogy a külföldi látogatók fele, a személygépkocsik és autóbuszok többsége a harmadik negyedévben, július, augusztus, szeptember hónapokban lépi át a határt. Még jó néhány hónap választ el tehát a főidén ytől, mégsem érdektelen figyelmeztetni, mit kíván a korszerű idegenforgalom az ország lakosságától és hivatalos szerveitől — Soprontól Biharkereszlesi, avagy Gyékényes és Hidasnémeti között... 1 Jurmics László Szerda, 1966. március 16. DÉL-MAGYARQRSZAg 3