Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-15 / 62. szám

I SZOT kiildittsése Hanoiban Brutyó Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, a SZOT elnö­kének vezetésével megérke­zett Hanoiba a SZOT kül­döttsége. A küldöttség fogadtatására a hanoi repülőtéren Hoang Quoc Viet, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a Vietnami Dolgozók Általános Szövetsé­gének elnökével az élén megjelent a Vietnami Dol­gozók Általános Szövetsége vezetőségének számos tag­ja (MTI) A Magyar Színházművészeti Két mozgalom - egy célért Szocialistabrigád-vezetők és újítók tanácskozása a cipőgyárban A sorokat újra meg új- szorították a munkatermek- fejtegették. Szavaik nyo­ra rendezni kell. 1966 har- bői. ez azonban nem meg- mán a brigádvezetők elgon­madik hónapjában járunk, felelő indok. Hisz, ha fejlő- dolkozhattak arról, s majd de a kezdést folytonos új- dött is az üzem, a sok és a munkacsapatnak való be­rakezdés követi a dolgos használatos kisgép változat- számoláskor eltöprenghet a üzemi hétköznapok során! lanul kínálja a problémákat, brigádtagság is; mennyire kéri a jobb technikai meg- értik, érzik, hogyan va­Ilyen újrakezdés volt a oldást a hozzáértőktől. S lósítják meg ennek a jel­Minöségi Cipőgyár szegedi nem kell mindig valami szónak a lényegét. Hiszen a gyáregységében a szocialista- nagy-nagy dologra gondolni, nyomaték minden esetben a brigád-vezetők és újítók kö- az apró változtatások is „társas" fogalmon van, a zös tanácskozása. A szakma fontosak, s nagy ered mén v- többiekhez való viszony, legjobb művelői, a párt és hez vezethetnek együttesen, a SZOT határozata szelleme- Most már az újítókon a dolgozótársak támogatása meghatározza, lei hol tart az ben az alkotókészség jobb sor, hogy a számarányt is- elv gyakorlati értelmezésé­ki bon ta koztat ásáró 1. a két rnét a termelés javára far testvérmozgalom előtt álló díbsák. feladatokról-lehetöségek­ről váltottak szót egymással Szep szammal s gazdasági, politikai veze- tendő példa művezetők és tőikkel. Természetes, hogy szocialista brigádok jó kap- kapun kívül, a magánélet­részt vettek a megbeszéld- eredményes ben is. Abban is egyetértet­sen a szocialista címet meg , - - „ ^ — -•-•-1—1—-1- >—— -> el nem nyert, de a kitünte- együttdolgozáséra. Ezt tésért küzdő munkacsapatok felől is meggyőzően tanúsí­ben. S éppígy, meg kell hogy mutatkozzanak a szo­cialista vonások a szakmai tudás folytonos gyarapítá­sában, s nem utolsósorban a II. közgyűlése Hétfőn a Fészek-klub nagytermében megtartotta II. közgyűlését a Magyar Szín­házművészeti Szövetség. Az elnökségben helyet foglalt Köpeczi Béla. az MSZMP Központi Bizottsága kulturá­lis osztályának vezetője, Aczél György, a művelődés­ügyi miniszter első helyette­se is. Marton Endre, a szövetség titkárságának tagja üdvözöl­te a közgyűlésen résztvevő mintegy kétszáz színházi szakembert, valamint a kül­földi vendégeket. Az elnök­ség beszámolóját Kazimir Károly, a szövetség főtitkár* ismertette. A beszámoló egyebek kö­zött részletesen foglalkozott a vidéki színházak helyzeté­vel, majd az előadó annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben születnek jó magyar drámák: a közönség is követeli a magyar dara­bokat. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Ráday Imre. Péchy Blanka. Vámos László és Major Tamás is. Köpeczi Béla a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának üdvözle­tét tolmácsolta a közgyűlés résztvevőinek. Ezután Kazi­mir Károly foglalta össze a vitában elhangzottakat, majd a közgyűlés Nádasdy Kál­mánt egyhangúlag a Magyar Színházművészeti Szövetség díszelnökévé választotta. Ezután megválasztották a 25 tagú elnökséget. (MTI) vezetőd is. Konkrét vállalásokat Idén főként a termelé­kenység további növelése, az anyaggal való jobb ta­karékosság, a szervezettebb balesetvédelem, s különös­képpen a magas kötbérösz­tek a tanácskozók, hogy ál­talában az embert ember­hez, sőt. brigádot brigádhoz tották az illetékesek, hang- kapcsoló szálak erősítése az súlyozva, hogy enélkül az összhang nélkül döcögöbb lenne a termelés; erre kell hát törekedni minden te­rületen. A jelszó lényege Az értekezleten részt egyéneknek is. a termelés­nek is nyereségére válik. Hiszen ennek a tanácsko­zásnak és ezt követően a brigádmegbeszéléseknek ép­pen azt a célt kell elérni, hogy a megnövekedett fel- i adatok megoldására össze­ve- fogják, mozgósítsák a mun­szegek csökkentése jelent vő párt- és szakszervezeti kasokat, fenntartsák és nö­gondot az üzemben. Sok a vezetők többek között Terepjáró fúróberendezés hármas — szocialista mó- „ tennivaló, s az eluzem cím ^ élni dolgoznii tanulni duletet elnyeréséért is mindent meg — jelszó mélyebb értelmét akarnak tenni a cipőgyári­ak. Folytatná kell azt, ami eddig már bevált a gyakor­latban, s fel kell számolni a hiányosságokat. A tanácskozás így hát en­nek az ellentétpárnak a jegyében zajlott le. Változ­tatni több dolgon is kell. A formális, általánosságban be­szélő vállalások helyett le­gyen konkrét, szabatos és értékelhető a brigádok fel­ajánlása. Az olyan magatar­táson, mint amelyet a Vosz­tok-brigád tanúsított, szin­tén változtatni kell; a sok műszaki hibás cipőért őket terheli a felelősség. Ilyen munkával nyilván nem le­het megőrizni a szocialista címet; amíg ismét nem bi­zonyítanak, méltatlanná vál­tak ré. „Sok kicsi" Nehéz megmagyarázni az újítók bizonyítványát; ta­valy összesen 8 esetben se­gítették a termelést. Pedig egy évvel előbb több mint 50 hasznos újítás született itt. Elhangzott olyan véle­mény, hogy az üzem új gép­sorai a régivel együtt a változtatás gondját is ki­vel jék az eredményhozó len­Simai Mihály Hová és hogyan? Középiskolából a termelőmunkába Mi lesz azokkal az érett­ségizett diákokkal, akik az egyre növekvő felvételi kö­vetelményeknek nem tudnak megfelelni? Milyen ajtókon találnak bebocsátást? Gyárainkban, üzemeinkben igen ..előkelő helyen" tart­ják számon az érettségizett szakmunkásokat, technikuso­kat. Lehetőséget adnak szá­mukra a továbbképzésre. S ha tehetség, ambíció, szor­galom van bennük: itt is nyitva áll az út álmaik meg­valósítására. De nemcsak az jelent prob­lémát a középiskolásoknál, hogy nehezen szánják rá ma­gukat a kétkezi munkára, hanem gyakran előfordul, nem tudják, hova érdemes menniök. Miként segítik elő az ille­tékesek a különböző szakmák iránt érdeklődő középiskolai tanulók pályaválasztását? Sallai Jenő, a városi tanács művelődésügyi osztályának munkatársa ezt mondja: — A Pályaválasztási Ta­nács felkérte a munkaügyi osztályt, fejtsen ki széleskö­rű propagandát a középisko­lákban is. Így aztán mintegy 1800 példányban különféle röplapokat bocsátottak ki az érettségi előtt álló gimnazis­ták számára. Ezekben a Sze­geden levő elhelyezkedési le­hetőségek szerepelnek, s az egyes szakmákról rövid le­írásokat is adtak. Másrészt felhívtuk az iskolák figyel­mét a munkaügyi miniszter 102 1965-ös utasítására, mely szabályozza a szakmunkás­tanuló intézetekbe való fel­vételt, Ez a a rendelkezés utal arra, hogy a gimnáziu­mok negyedik osztályából je­lentkezési lap nélkül, közvet­len felvételi kérelemmel for­dulhatnak a tanulók a szak­munkástanuló-intézetekhez. Arra kértük a középiskolai igazgatókat, hogy a negye­dikesek osztályfőnökei adja­nak részletes tájékoztatót er ről a diákoknak. Kolláti István, a Tisza­parti gimnázium tanára: — Helyzetünket nagymér­tékben megkönnyítette, hogy osztályomnak, a IV. A-nak már három éve tartalmas, jó kapcsolata van a kábelgyár­ral. Ismerik az üzemet, lát­ják az ottani munka pers­pektíváit, s talán nem utol­sósorban ezzel magyarázha­tó: a 26 tanuló közül 11 ide gravitál. En ezt mondtam nekik: mérnök szeretnél len­ni, s úgy érzed, nem tudsz a követelményeknek megfe­lelni? Maradsz a megálmo­dott pályán mint technikus, vagy ha az sem megy, mint szakmunkás. Innen ugyanis nyitva az út. Ha jó szak­munkás, ha jó technikus vagy, mérnök is lehetsz — csak szorgalom kell hozzá. Az osztályba is benéztünk. A falon kifüggesztve a fent említett rendelkezés, az ak­tuális mondatok piros vo­lallal aláhúzva. Czimmer László és Boros Etelka tár­sai így válaszoltak. N. I. A Mélyfúró Berendezések Gyára tervező kollektívája a régi típusú fúróberendezést továbbfejlesztette. Másfél évi munka eredményeként 1964— 65-re elkészültek az R—200­as terepjáró berendezéssel, amelyet a KGST szakbizott­sága Magyarországra profilí­rozott. Az idén 15 darab ké­szül, ebből 12 exportra. A kútfúrásra és kutatófúrásra egyaránt használható fúró­berendezés hidraulikus ve­zérlésű, 200 méter mélysé­gig használható. A terepjáró fúróberende­zést Guinea különböző he­lyein fúrás közben fogják bemutatni. Torténelenből emlékezünk ^iető emberek, gyülekező emberek. Pilvax kávéház, márciusi ifjak, Nemzeti dal és a tizenkét pont — egyszóval forradalom. Március 15 elsőre önkéntelenül is ezt juttatja eszünkbe. A történelem precízebb meghatározást ad róla. Polgári demokratikus forradalom és szabadságharc. Forra­dalom a feudalizmus ellen, szabadságharc az osztrák el­nyomással szemben. A piemonti láng, mely egy kontinens tavaszót lobbantotta fel, nálunk Magyarországon ragyogott a legfényesebben. Büszkék vagyunk rá. hiszen a feudaliz­mus megmentésére hivatott Szent Szövetség reakciós gyű­rűjében legmagasabbra tudtuk emelni a szabadság zász­laját, akkor is, amikor Európa már elcsendesült. Elcsende­sült anélkül, hogy a szabadságát kivívta volna. ..Szégyen reá" — mondja a költő első hevületében, a lehiggadt utókor azonban értékel. Elismer, dicsér, méltat, de kriti­zál, bírál is. A proletariátus klasszikusai, Marx és Engels lelkes hangon emlékeztek meg a nagy metamorfózis-kísérlet­ről — így megkülönböztetett helyen a magyar forradalom­ról —, egyszersmind rámutatva a hibákra is, hogy a to­vábbhaladó történelem új talajából sikeresebb forradal­mak születhessenek. Alig több, mint két évtizeddel ké­sőbb a Párizsi Kommün már a proletariátus erejéről tu­dósítja a világot, 1917-ben pedig az orosz csoda megterem­ti a földkerekség első munkóshatalmót. Nincs megállás, a történelem megy tovább, s a tovasuhanó századok sodrá­ban mindig új, friss áramlatok jöttek, először nyugatról, aztán keletről. Különös dolog, mi valahogyan mindig az elsők között léptünk a letűnő rendszerek romjain épülő barikádokra. Ahogyan 1848-ban legerőteljesebben reagáltunk a láncait letörni készülő Európa szabadságszózatára, 1919-ben sem késtünk felzárkózni az „új lángok, új hitek, új kohók, új szentek" eszméi mögé. így lett a Magyar Tanácsköztársa­ság a történelem jelentős dátuma, egyben az 1848—49-es forradalmunk hiteles jogutóda. S a két március — 1848 és 1919 — szellemének hagyatékát végre méltó helyen őriz­hetjük. Immár 21 éve a megvalósulás társadalmában, szoci­alizmust építő népünk termőföldjein, gyáraiban és iskolái­ban. Tisztán és igazul, mindenfajta meghamisítás nélkül — olyannak, amilyen valójában volt. 1945. április 4-ben szimbolikusan él a két március emléke. Ott van a traktor­zúgás mögött, a gépek zajában, a munka ütemében, benne él szocialista társadalmunk minden mozdulatában. S az utókor 118 évvel később is néma tisztelettel hajt fejet a hősök emléke előtt, akik lángoló hazaszeretetükkel tették le névjegyüket a haladó emberiség számára. Valójában ma is köztünk élnek. Nikolényi István Megemlékezés Szegeden március 15 évfordulójáról Ma koszorúzás/ ünnepségek A szegedi fiatalok tegnap városszerte megemlékeztek 1848 március 15-ének 118. évfordulójáról. A középisko­lások központi ünnepségét délután tartották a Ságvári gimnázium dísztermében. A szegedi középiskolákat diák­delegációk képviselték az ün­nepségen. Részt vett a meg­emlékezésen Ozvald Imre, a városi pártbizottság osztály­vezetője, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára és Ko­vács József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Csomor Anikónak, az is­kola KISZ-titkárának meg­nyitója után március 15 tör­ténelmi jelentőségét Mari Kálmánné. a KISZ Szeged városi bizottságának osztály­vezetője méltatta, majd a Ságvári gimnázium növendé­kei ünnepi műsort adtak. Vörösmarty Harci dal-ót Új­vári József IV. osztályos ta­nuló szavalta, Ady A tűz márciusa című versét Szabó Olga II. osztályos tanuló ad­ta elő. Szécsi József tanár vezetésével közreműködött az ünnepségen az iskola énekkara is. Kossuth-nótákat és Liszt Ünnepi dalát éne­kelték. A március 15-i ünnepségek ma koszorúzásokkal folyta­tódnak. A KISZ Csongrád megyei, Szeged városi és szegedi járási bizottságai, a Hazafias Népfront bizottsá­gaival együtt délelőtt 10 óra­kor megkoszorúzzák a sző­regi csata emlékművét, a Klauzál téri Kossuth-szobrot és Petőfi szobrát a pantheon­ban. Hz eső megduzzasztotta az apadó belvizeket A Tiszánál — amint az várható volt — az apadás­nak megfelelően megszűnt a harmadfokú árvízvédelmi ké­szültség és most már Tisza­füred és Algyő között csak másodfokú készültség vigyáz­za a folyót. A Mátra vidé­kén lehullott csapadék hatá­sára viszont a Zagyván mint­egy kétméteres árhulláin in­dult el. Ezért a Közép-tiasa­vidéki Vízügyi Igazgatóság hétfőn a folyó feLső szaka­szára elrendelte az elsőfokú készültséget. A hét végi esőzés a belvíz­védekezésnek okozott sok gondot. A Tiszántúlon és a Mátra vidékén péntektől hét­főig általában 25—30 milli­méter csapadék hullott. Az esőzés az első napon csu­pán lassította a víztelenítést, de nem akadályozta meg a belvízzel borított terület csökkenését. Az utóbbi két napon azonban, főleg Szol­nok, Szeged és Debrecen környékén újabb 25 000 hold­dal növekedett, a belvízzel borított terület. ,AJH0" aranyérme A tavaszi lipcsei Nemzetközi Vásáron aranyérmet nyert a Láng Gépgyár gyártmánya, az Ajko-magasnyomásti sző­rőprés. A képen a Láng Gép­gyár képviselője a vásár­igazgatóságtól átveszi az aranyérmet. (Telefoto — MTT Külföldi Képszolgálat) Kedd, 1966. március 15. QétJHAGYAAOASZAO 3

Next

/
Thumbnails
Contents