Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-12 / 60. szám

Űj finanszírozási módszerek az építőiparban Bér eddig sem babra ment • játék az építőiparban, egy közelmúltban rendezett tanácskozáson azt hallottam, hogy ezentúl „vérre" fog menni. Na nem. inkább csak pénzre! Viszont sokkal nehezebben, a népgazdasag számára jóval előnvösebb feltételek teljesítésével juthatnak pénzhez az építőipari vállalatok, mint eddig. Ez közgazdasági szükségszerűség, melyet az építőiparban most bevezetett új finanszírozási módszerek szolgálnak. lépiazdasági érdek szerint Mit érthetünk ez esetben a közgazdasági szükségszerűségen? Azt, hogy a beruházások a népgazdasági érdekek szerint jöjjenek létre, s a termelési terv teljesítése ennek alá legyen rendelve. Ügy is mondhatjuk, hogy egyforma érdekek fűződjenek mindkettőhöz. Mert mostanáig úgy volt, sőt részben még jelenleg is úgy van, hogy az építőipari termékek távol esnek a beruházások használati értékétől, mivel a beruházók és a kivitelezők céljai különbözőek. Míg a beruházóké az lenne, hogy a beruházások hamar és jó minőséggel készüljenek el, a kivitelezőké inkább csak az, hogy a termelési tervet valami módon vagy éppen minden áron teljesítsék. Amíg a kivitelező vállala'tok bárhol végzett termelésük után és aránylag rövid időközökben hozzájuthatnak munkájuk ellenértékéhez, nem ösztönzi őket semmi a termelés koncentrálására, az átfutási idők lerövidítésére, magyarán: az egyes beruházások gyors felépítésére. A probléma megoldásához az új rendelkezések máris hozzákezdtek. A legfontosabb közülük a befejezetlen termelés fogalmának és az úgynevezett építményi elszámolásnak a bevezetése. Mindkettő közelebb viszi az építőipart a többi iparághoz, melyeknél a befejezetlen termelés már régóta ismert fogalom. s az is természetes, hogy csak a kész termék számolható el. hiszen amíg nincs kész. nincs vásárlója sem. Később az éves termelési tervmutató meg is szűnik majd az építőiparban, s az árbevétel mint természetes mutató válik a legfontosabbá. Akkor a befejezetlen termelést önköltségi áron tervezheti, tehát az új finanszírozási módszerek teljes mélységükben fejthetik ki hatásukat. átmeneti megoldások Egyelő: - még több átmeneti megoldásra van szükség, mivel a feltételek még nem értek meg a felvázolt cél azonnali eléréséhez. Bár a befejezetlen termelés fogalma már az idén megjelent, most még elszámolható, tehát az érdekeltségi rendszer, a tervteljesítés mérése lényegében a hagyományos marad. Viszont a kivitelező vállalatoknak már az idén sem adják „ingyen" a pénzt. Az úgynevezett összevont teljesítményi előleg helyett termelési, üzemviteli hitelt kapnak, mégpedig kétszázalékos kamatra. A hitelt a megtervezett havi termelési értéknek megfelelően, tetszés szerinti időpontban le lehet hívni a bankszámláról a hitelkeret határáig, s az árbevételeket a bank automatikusan a hitel csökkentésére fordítja. A hiteleket a bank az igényeknek megfelelően, rugalmasan kezeli. Büntető kamatok Az építményi elszámolás sem lesz még teljes. A Beruházási Bank a 15 millió forintos költségűnél nagyobb beruházásokat egyedi megfigyelés alatt tartja. a hitelt csak arra a részére fizet ki, ami a már elkészült építmények árának levonása után hátralékban marad. Az úgynevezett összevont megfigyelés alá a 15 milliósnál kisebb és a szerződéses határidő előtt teljesíthető beruházások tartoznak. Lemaradás esetén nem egyedileg, mint az előző kategóriában, hanem abban a negyedévben valamennyire ír ki a bank nagyobb vagy büntető kamatot. Természetesen ezek csak vészletek az építőiparban most meghonosodó finanszírozási módszerekből, annak érzékeltetésére, hogy az új gazdaságirányítási rendszer kialakításával kapcsolatos átmeneti intézkedések miként hatnak a beruházásokra. Eddig sem babra ment a játék az építőiparban, legfeljebb olykor a népgazdaság zsebére. Ezentúl azonban mindinkább a társadalmi közgazdasági érdekek érvényesülnek. Fehér Kálmán Kétezer fiatal versenye Budapesten és nyolc vidéki városban március 14én kezdődik a szakma kiváló tanulója verseny döntőinek sorozata — tájékoztatta pénteken a Magyar Sajtó Házában Nádor György, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője az újságírókat. Hatvan szakmában összesen kétezer ifjú szakimunkás jelölt vetélkedik majd a díjakért, s a legjobbak soron kívül — három hónappal előbb, mmt évfolyamtársaik — kapják meg a szakmunkásbizonyítványt. A verseny győztesei kéthetes külföldi jutalomüdülésen vehetnek részt, a második és a harmadik helyezettek tárgyjutalmat kapnak, s ezenkívül minden szakma három legjobb fiatalja a KISZ Központi Bizottságának emlékplakettjét és díszoklevelét is elnyeri. Kevesebb lesz az üzemzavar Szocialistabrigád-vesetők értekezlete a DjV-nál A Del-magyarországi .Áramszolgáltató Vállalat bajai- békéscsabai, nagykőrösi és szegedi üzletigazgatóságainak szocftilistabrigád-vezetői részvételével tegnap egész napos tanácskozást tartottak a vállalat szegedi székházában. Űj fórum Ismeretes, hogy a népgazdaság fejlődése egyre magosabb követelmények elé állítja az energiaszolgáltató üzemeket. A villamosenergia-igény a tavalyi évhez viszonvítva 20 százalékkal emelkedik a Dél-magyarorszagi Áramszolgáltató Vállalat területén. A megnevekedett feladatok minél jobb és gazdaságosabb megoldása erdekében fűzték szorosabbra a gazdasagi vezetők és a termeles legelső katonái — szocialista brigád-vezetők kapcsolatát. Ezért volt szükség erre az új fórumra is: a szocialista brigádok tanácskozására. Ezt szögezte le beszámolójában dr. Paku Mihály termelési osztályvezető és Ungi János, a szakszervezeti bizottság titkára. Tapasztalatcsere Az értekezlet egyik legjelentősebb eredménye az volt, hogy a különböző üzletigazgatóságok szocialistabrigád-vezetői hasznos tapasztalataikat kicserélték egymással. A legkülönbözőbb problémákról: az amyagtakarékosságról, az elfekvő készletek hasznosításáról. a termelékenység növeléséről, a szocialista embertípus kialakítasaroi, a brigádokban élő fiatalok nevelésének kérdéseiről egyaránt érdekes hozzászólások hangzottak el. így például a szegedi üzletigazgatóság ötszörös szocialista hálózatszerelő brigádjának vezetője elmondotta, hogyan küzdöttek le a „divatos" italozást; a békéscsabai üzletigazgatóság Kállai Eva nevét viselő női számlázóbrigádjának vezetője pedig a nők munkavégzéséről. a második műszak gondjairól beszélt. Szoros együttműködés Petri Pál. a DÁV főmérnöke új kezdeményezésről számolt be. Elmondotta, hogy a vállalat felsőbb műszaki vezetői és a szocialista brigádok között szorosabb együttműködést kívánnak létrehozni. Ez azt jelenti hogy a népgazdaság számára fontos és nagy körültekintést igénylő speciális beruházások és más munkálatok során a vállalat műszaki vezetői felkeresik a végrehajtó brigádokat, útmutatásokkal segítik őket. A lakosság érdekeit is szolgálja az a tanácskozáson elhangzott felajánlás, hogy a bripadvezetök ezentúl fokozottabban vállalnak felelősséget az energiaszolgáltató berendezések biztonságos működéséért. így kevesebb lesz 1966-ban az üzemzavar, az áramkimaradás. Az értekezlet befejezésül elfogadta a DÁV gazdasági, párt- és szakszervezete által kidolgozott módszereket, amelyek a vállalat előtt álló 1966-os tervek sikeres megvalósítását teszik lehetővé. Magyar—angol kulturális csereprogram Pénteken a Kulturális Kapcsoiat.ok Intézetében — a március 8 és 11 között Budapesten tartott magyar— angol kulturális tárgyalások eredményeképpen — aláírták az 1966—1968. évre szóló angol kulturális csereprogramot. Az okmányokat magyar részről Vályi Gábor, a KKI főosztályvezetője, angol részről Richárd L. Speaight, az angoi külügyminisztérium kelet—nyugati kapcsolatok osztályának igazgatója írta alá. Dr. Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Sir Alexander Morley budapesti angol nagykövet hivatalos levélváltással erősítették meg a csereprogram érvényét. Zárt fürdőkapuk Mi történt Ásotthalmon cikkünk megjelenése óta? Már születése óta zárva az ri napokon. Pedig befizették ásotthalrm fürdő kapuja. A az 1 millió 200 ezer farínkulcsot — amint azt „Egv tos „belépőjegyüket", vízbe fúlt fürdő históriája" Balogh tttfön című korábbi cikkünkben megírtuk — ae építők felelőtlensége. szakszerűtlen munkája fordította rá a zárra ... Ezúttal arról érdeklődtünk a községben: mi történt az utóbbi hónapokban? Mikor lesz a falu fürdője ez a dráea létesítmény? Az épület mutatós, szinte rangos: csakhogy nincs élete. Nem szolgálja a község tisztálkodását. Csupán a kazánház gépi berendezése fürdik a közel egyméteres talajvízben. — Pedig elzárták a mélyre került rókatorkokat, az építő vállalat magasabb szintre helyezte át. Mégis bent a víz. Szerződésünk van arra. hogy május elejéig 8— 10 centi méter vastagságú betonburkolattal erősítik a kazánház szigetelését — magyarázza a tanácselnök. A cikk meg jelenese óta tehát tettek egyet- mást a hiba kiigazítására. Elkészült a 2 kilométer hosszú belvízievezető csatorna, mélyért további 4 kilométeren kell mélyíteni. Ehhez kapcsolják a használt fürdővíz csatornáját. Talán így utat nyer. Van-e gazdája a hibáknak? Minden irat, levelezés és a szakvizsgálat jegyzőkönyvei a megyei döntőbizottságon. Ott mondják ki a szentenciát: kit terhelnek j a felesleges kiadások? A hiúság vására %1 ennyi időt és energiát emészt fel az emberi hiú íjáig! A * Ha az önfitogtatásra, a minden áron feltűnni akarásra, a felsőbbrendűség illúziójára fordított erőmenynyiség a társadalom javára befogható lenne, lökésszerű eredményeket lehetne vele produkálni. Képzeljük csak el: az osztályvezetőnek szemébe mondják, hogy ezt e* ezt az intézkedést a gyakorlat nem igazolta, ennélfogva elvetendő. Nos, ha az illető ebből hiúsági kérdésit csinál ahelyett, hogy levonná a maga számára a konzekvenciát, máris személyes síkra tereli az ügyet. Ebből azután, tekintve, hogy a vádaskodással bonyolított igazságkor esés elég hosszadalmas folyamat, esetleg csak hónapok, sőt évek múlva evickél ki egy egész apparátus. Közben természetesen senkisem törődik az eredeti fontos probléma megoldásával, hiszen az érdekelteknek mindennél fontosabb a saját véleményük helytállóságáj nak bizonyítása. Itt van például ez a postaláda-ügy. Már az egése ország zsörtölődött miatta. Az előfizetők ugyanis az eléggé át nem gondolt intézkedés miatt reggelente nem olvashatják el kedvenc lapjukat. Tömegesen jön a panasz: igen kényelmetlen kora reggel — esetleg többször is — lebotorkálni a hideg lépcsőházban a harmadik ragy a negyedik emeletről, hátha megérkezett már az újság. A posta azonban a takarékosság népszerű áljelszava mögül tovább fújja a maga nótáját. S ki tudja, meddig tart még a vita, úgy látszik, csupán azért, mert az értelmi szerzők presztízsveszteség és felelősségvállalás nélkül szeretnék megúszni a dolgot. Ha a hiú embereknek szobrot állítana valaki (sokan közülük talán ez ellen sem tiltakoznának), igen tarka panoptikum jönne létre. Láthatnánk a költőt, a hivatalvezetőt, a tudóst, a gazdasági embert, a szónokot, a kiskirályt és másokat, akik az őket meg nem illető babérokra pályáznak. Csak néhány közeli példa: egy agronómus vérig sértődve távozott szerkesztőségünkből, mert nem közöltük csasztuskának is gyatra rigmusait. Egy igazgató azzal tagadta meg az újságíró fogadását, hogy előzőleg nem jelentette' be magát. A tudománynak egyik érdemes munkása azért nem egyezett bele, hogy munkásságát ismertesse a Dél-Magyarország, mert előtte már másokat is népszerűsített. Akad olyan tsz-elnök is, aki „nem bírja" a másik tsz-elnököt, mert az szebb eredményeket tud felmutatni. Hiúság, hiúság — egy egész vásárravaló! A hiúság a gyökere annak, hogy némelyek a jogos bírálatért is elégtételt igyekeznek venni valamilyen úton-módon, természetesen úgy állítva be az intézkedést, mintha az a népgazdaság, a köznyugalom, a munkamorál és ehhez hasonló érdekében történt volna. Nem számít nekik a munkásközvélemény lesújtó ítélete, csupán egyet tartanak fon tosnak: hibátlannak, átlagon felülinek látszani azok előtt, akiik hivatottak eldönteni, ki milyen funkció betöltésére alkalmas. Tehát elsősorban önmagukat adminisztrálják, olykor elhanyagolva még a rájuk bízott feladatkört is. Pedig ha tudnák, mennyire melléfognak! Az ezerszemű társadalom, s annak képviselője, a párt, mindig a lényeget nézni, nem a hókuszpókuszt, s csak a hasznos nautikát végzőknek adja meg a tiszteletet. F. NAGY ISTVÁN „Visszaigazolták" az akcióprogramot Ülést tartott a K4SZ városi bizottsága A középület, szomszédságában tágas, szépen konstruált strandfürdő. A községi tanács 700 ezer forintot költött rá. A befejezéséhez szükséges 500 ezer forint is kéznél van. csakhogy nincs vállalkozó, aki a kabinokat, zuhanyozókat elkészítse. — Nem tudom, miért nem biztosítanak kapacitást a félbemaradt létesítményekre? — tanácstalan Ságt elnök, hiszen erre az évre sem ígértek kivitelezőt. Két éve készen a beton medence, s a folyóvízben nincstelen homoki táj emberei mégsem enyhíthetik hőségüket a nyáA Kommunista Ifjúsági Szövetség VI. kongresszusán, 1964. decemberében született meg először a KISZ munkájának új összefoglaló fogalma, az akcióprogram. Azóta az 1965-ös végrehajtásán már túl vannak, a második, az 1966-ra szóló „viszsza igazolása" is megtörtént. Az akcióprogram egyesíti a KISZ-esek erejét a legfontosabb politikai és népgazdasági feladatokra. Különösen a termelést segítő munka fejlődött sokat Szegeden a tavalyi akcióprogram megvalósulásával. A KlSZ-szervezetek vállalásai a termelékenység emelésére, a normaidő, az önköltség, a selejt csökkentésére, a gazdaságosság javítására irányultak. Sok jó ifjúsági brigád dolgozott az üzemekben, s kifejlődött egy új mozgalom, a Fiatal Mérnökök és Technikusok Tanácsa, mely aktív részt vállalt a műszaki intézkedési tervek végrehajtásában. Fejlődött az ifjúsági szövetség nevelő tevékenysége | is. A legkülönfélébb állami, üzemi és politikai oktatásban 19 ezer ifjúmunkás, diák és alkalmazott vett részt. Javult a pályaválasztási tanácsadás. A szabadidő hasznos eltöltése viszont akadályokba ütközött, mivel sem az egyetemista, sem a középiskolás fiataloknak nincs meg a lehetőségük Szegeden a kulturált szórakozásra, klubéletre. A KISZ alapszervezetek idei akcióprogramját az új jelszavak, a „Tervezzünk és cselekedjünk együtt", a „Szót kér a KISZ-tag" határozzák J meg elsősorban. Az akcióprogramok jók, az üzemek ben — mint már korábban részletesen foglalkoztunk ve le lapunkban — sok hasznot kezdeményezés, védnökségvállalás született a legfontosabb termelési, gazdasági és műszaki feladatok elvégzésére. Az akcióprogramok az egész KISZ-tagságtól magasfokú kommunista helytállást igényel, ennek kialakításához következetes, tervszerű erkölcsi-politikai nevelőmunkára van szükség. Ismeretes, hogy az üzemekben dolgozó ifjúmunkások külön műszakok szervezésével fejezik ki szolidaritásukat a hős vietnami nép iránt, hogy a „Vádoljuk az imperializmust"! jelszóval kibontakozó mozgalom termékeny talajra talált a fiátalokban. Továbbra is fontos cél a nevelőmön ka, s a szabad idő megfelelő megszervezése. Ezért szükség van üzemi klubok létrehozására, az oktatás színvonalának javítására, viták szervezésére, élénk KISZ-életre. A vezetőképzés tapasztalatai alapján megállapítható, hogy megértették az új ISZM-től adódó feladatokat és az ifjúság a szocializmusért" mozgalmat az akcióprogram megvalósításának szolgálatába állították. _ Az alapszervezetek, üzemi KISZ-bizottságok akcióprogramjainak alapján készül majd el a városi akcióprogram. Tegnap, pénteken a KISZ városi bizottságának ülésén dr. Földi Gábor. a KISZ városi bizottságának titkára számolt be az 1965. évi teljesítés tapasztalatairól és az 1966-os új akcióprogramról. Az ezt követő élénk vitában felszólalt dr. Lókös Zoltán né, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa, Bodó Károly, a KISZ megyei bizottságának nevelési osztályvezetője és a KISZ-bizottság több tagja. Az ülés foglalkozott a, szervezeti élet kérdéseivel is és elfogadta a bizottság 1966. évi munkatervét GifékcHifSzafifor helyeit strandtáska A tápéi háziipari szövetkezet nem rég megtartott évi küldöttközgyűlésén is megállapították: a tápéiak több évszázados mesterségének alapja, a gyékényszatyor immár kiment a divatból. A cikk készítését még az 1600as években kezdték. Annak idején a sózotthal szállításához göngyölegként alkalmazták a szatyrot, s még az elmúlt években is tízezerszám készítették. Ehelyett az idén már túlnyomórészt bútor kárpitokat, strandfülkévé alakítható szöveteket, s divatos női táskákat készítenek a vízinövényből, a gyékényből. Tervezik kínaiszalma és gyékény kombinációból díszes falvédők, strandtáskák készítését is. Ez utóbbi cikkeket csak „tartalékna' zánják, hiszen kapaci zömét leköti a flamand árpit készítése. Belgiu oan olyan elégedettek az eddigi ilyen szállítmányaikkal. hogy a tavalyi 17 ezer helyett most csaknem 50 ezer székkárpitra küldtek megrendelést. így aztán hiába múlta divatját a szatyor, a tápéi szövetkezet termelése mégis növekszik. A tavalyi 7.4 millió helyett az idén 9 millió forint értékű gyékénycikket gyártanak, idei exportfeladatuk értéke több mint másfél millió forinttal növekszik. Snmtet, 1966. mirctas TZ. DéL-MAOTARORSZÁO 3