Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-11 / 59. szám

Lenin Münchenben Január 25-én a Majna­Frankfurt-i Frankfurter Rundschau a következő cik­ket közölte: „A müncheni állama irat­tár anyagának átrendezése­kor rendőrségi iratokra buk­kantak a Jordán öv-házaspár müncheni tartózkodásává 1 kapcsolatban. Az iratok 1900-ból valók. Jordanov­nak, a jogtudományok dok­torának neve alatt nem más rejtőzött, mint Vlagyi­mir Iljics Lenin. Marica Jordanova név alatt pedig Nagyezsda K onsztan tyinov na Krupszkaja. Lenin 1900 szeptemberétől kezdve a Kaiser Strasse 53. szám alatt lakott, ahol Georg Rittmeyertől, egy kis szálloda tulajdonosától bé­relt szobát 1901 tavaszán Münchenbe érkezett Jorda­nova (Krupszkaja), s a Jor­danov-házaspár beköltözött a Schlelsseheimer Strasse 100. szám alá, ahol egy szobát bérelt Hans Kaiser munkásnál. Később — 1901. május 18-tól 1902. áprilisig — Jordanovók Schwabing elővárosban, a Sdegfried Strasse 14 számú házban laktak." Érdekes és fontos lelet A müncheni leletet a Szovjetunióban Mihail Mi­hajlovics Vasszer, az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Le­ninizmus Intézet Lenin műveivel foglalkozó részle­gének tudományos munka­társa vizsgálta meg és ér­tékelte. M. Vasszer szerinte lelet nagyon érdekes, mert lehetővé teszi, hogy pon­tosabban meghatározzák Le­nin müncheni tartózkodásá­val kapcsolatos adatokat. Vasszer a Novoje Vrem­ja tudósítójának kérdéseire elmondotta, hogy Lenin müncheni tartózkodásával kapcsolatban eddig két cí­met ismertek. Krupszkaja emlékirataiból azonban kö­vetkeztetni lehetett arra, hogy volt még egy harma­dik is. Krupszkaja azt ír­ta, hogy Münchenbe való megérkezése után egy német munkáscsaládnál telepedtek 1c. Vlagyimir Iljics itt kezdett dolgozni a Mi a te­endő? című halhatatlan mű­vén. Akinél Lenin lakott A Frankfurter Rund­schau ban megjelent cik­ket Alfréd Heucck, a lap müncheni tudósítója írta. Heueck egy sajtókonferen­cia alkalmával ismerkedett meg a Lenin müncheni tar­tózkodását engedélyező irat­tal. Ez felkeltette a tudósí­tó érdeklődését. Néhány év­vel ezelőtt ugyanis beszélge­tett egy Hans Kaiser nevű öreg müncheni munkással, akinél annak idején Lenin lakott Kaiser Heuecknck el­mondotta, hogy nagyszerűen emlékszik az orosz lakás­bérlőre. Szavai szerint Le­nin igen szerényen viselke­dett, hallgatag volt. Ritkán távozott el hazulról. min­den idejét a szobájában töl­tötte, dolgozott. Kaiser oly­Új DOKUMENTUMOK kor elbeszélgetett Leninnel, de Lenin nézetei a német szociáldemokratának „túlsá­gosan radikálisaknak" tűntek. Többek között visszariasztot­ta Lenin ateizmusa. Kaiser azt is elmondotta, hogy meghívta Lenint a szociál­demokrata gyűlésekre. Az orosz vendég a meghívást elfogadta, de nem vett részt a vitákban. Heueck 1961-ben beszélgetett Kaiser­rel, aki akkor már tűi volt életének 80. évén. Testvéri összefogás Vlagyimir Iljics Lenin életének müncheni periódusa az SZKP története szem­pontjából igen fontos. Eb­ben az időben itt jelent meg az Iszkra, s München­ben írta Lenin, aki egyéb­ként éppen müncheni tar­tózkodása idején kezdte müveit Lenin néven aláír­ni, olyan fontos alkotásait, mint a Mivel kezdjük?, a Mi a teendő?, Az orosz szo­ciáldemokrácia agrárprog­ramja. Ebben az időben ké­szült a párt első programja és folytak az előkészületek a második kongresszusra. Az Iszkra kiadásában Le­ninnek és elvbarátainak óriási segítséget nyújtott Clara Zctkin, a német mun­kásmozgalom ld magasló sze­mélyisége. Adolf Braun ba­jor szociáldemokrata, Her­mann Rauh lipcsei nyom­dász. Leninnek nemcsak a németek segítettek, hanem Julián Marchlevoski, az is­mert lengyel forradalmár is, aki akkoriban Münchenben élt. Az Iszkra első négy számát pedig Blumenfeld A Csongrád megyei Ven­déglátó Vállalat KlSZ-szer­vezete márc. 12-én, szom­baton 19 órakor a LIGET VENDÉGLŐBEN íbolya­bálat rendez. Közreműködik: a Ritmus tánczenekar, belé­pődíj: 3 Ft. Csongrád megyei Ven­déglátó Vállalat KISZ­szervezete. S. 62 494 lengyel SBOCÍBJ demokrata szedte. A müncheni időszak a dol­gozók internacionalista test­vériségének példaképe. Az emigráns Uljanovnak Mün­chenben menedéket nyújtot­tak Rittmeyer és Kaiser német szociáldemokraták; a bolgár forradalmárok segí­tettek megszerezni a szüksé­ges okmányokat Lehmann és Schollenbruck német szociáldemokraták is segí­tettek Leninnek. Itt, Müncheniben találkozott Le­nin először Rosa Luxem­burggal. További kutatásokra van szükság V. Ivanov, a TASZSZ tu­dósítója a leletek felfede­zése után Münchenbe uta­zott, felkereste az irattárt és megismerkedett az ok­mányokkal. Két ívről van szó, amelyeket a rendőr­ségen Jordanov névre töl­töttek ki. Az íveken két cím szerepel: Arcisstrasse 56. és Massman.-atraase 1. Ezek a címek eddig nem voltak ismeretesek. Az Ar­cisstrasse-i ház már nincs meg, a Massman-strassei viszont még áll. A régi la­kók közölték, hogy elődeik elbeszéléséből tudomásuk van róla: itt lakott Le­nin. A Masaman-sfcrasse egyébként szomszédos a Schledssheimer Strasse-vel, s lehet, hogy ugyanazon házról van szó. így tehát mindazon címek végső meg­állapítására, ahol Lenin la­kott, még további munkára van szükség. A Novoje Vremja cikke nyomán' Felújítják a Kossuih-rádló adóberendezését Megkezdték a Koesuth-rá­dió két yj, 150 kálowattos adójának gyártását. 1968­ba n már ezek a berendezé­sek váltják fel összesen 300 kJlowattos teljesítménnyel a mostani 135 kilowattos laki­hegyi adót. Folyamatban van öt, egyenként öt kilo­wattos adó gyártása is, ezek mór jövőre elkészülnek, s mint reléállomások a Pető­fi-rádió hatósugarát bővítik. Nagy fejlődés előtt állnak az urh-adók is, az eddigi egy kilowattos helyett jö­vőre már három, 1968-tól pedig tíz kilowattosokat gyártanak, köztük olyanokat, amelyek sztereoműsorok su­gárzására is alkalmasok. A tudomány segítsége Az utóbbi időben a föld­tani kutatásra előirányzott összeg 70—75 százalékát a szénhidrogének fel tárásóra fordítják, mert a kőolaj- és a földgázkészletek gyorsab­ban kibányászhatok, hama­rabb állíthatók a termelés szolgálatába, mint más ás­ványi kincsek. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt hosszú le­járatú kutatási együttműkö­dési szerződések egész so­rát kötötte a különböző ha­zad tudományos intézmé­nyeikkel. A szegedi József Attila Tudományegyetem földtani intézete is részt vesz a kőolajföldtani, geo­fizikai , geokémiai stb. ku­tatásokban. Az orvos halála w tu,nek Itt áll előttünk Weisz dok­tor, hajlott termetével, fur­csa, jellegzetesen sántító já­rásával — tiszta embersé­gében, megállapodott életút­jának utolsó hetében. Ö a falu orvosa Még évekkel ezelőtt költözött ide. mint fiatal diplomás, hivatásának elkötelezettje. Aztán itt nő­sült. 1944-ben ebből a falu­ból deportálták a többi sár­ga csillagossal együtt, de alig egy év múltán már vissza is tért: feleségestül, de kislánya nélkül. Lelkében visszahozta a nyilas évek kínzó, szé­gyenteljes emlékeit. Az öreg Móré, az ecseri majorból le­köpdöste, mikor a zsidókat bevagonírozták, de a hajda­ni sebre az idő gyógyító írt hozott — nem fáj már, a zsibbasztó érzés csupán va­lahol a tudat alatt szuny­nyad. Komoly feladatra vállalko­zott Fekete Gyula. Alig há­rom évvel azután, hogy azo­nos című regénye jelentős sikert aratott, rokonszenves hősének figuráját kivette a szépirodalomból, hogy a film számóra is megörökít­se. Ez mindig bizonyos ket­tősséggel jór. Egyfelől két­ségtelenül népszerűsít, a szélesebb közönség számára is ismertté teszi a művet, másfelől viszont a szerzőnek vállalnia kell a megcsonkí­tás veszélyét. Persze a koc­kázat ezúttal nem túlságo­san nagy. Maga a történet ugyanis érezhetően filmre kívánkozik. Az előzetes várakozásban nem is csalódtunk. A re­gényt kitűnőnek tartjuk, s a film, Mamcserov Frigyes és Fekete Gyula átdolgozásá­ban is az. Hogy miért? Nem a cselekményesség dominál itt. Az író kategorikusan ki is zárja az erre irányuló fi­gyelmet. hiszen már a cím­ben megmondja: az orvos meg fog halni. A tulajdon­képpeni esemény is a teme­tőben kezdődik, ott, ahol előreláthatóan véget is ér. De ez/—.kívül is számos uta­lás történik arra, hogy dr. Weisz életének utolsó felvo­násáról van szó. Ilyen pre­desztinációi hangulat ural­kodik a filmen; nem az a lényeges tehát, hogy mi tör­ténik, hanem hogyan törté­nik. Dr. Weisz mártír, hiva­tásának mártírja, mely nála nem valamiféle harsogással jelentkezik, hanem szépen, csendesen, ahogyan ez méltó hozzá. Nyolc évet dolgozott már a nyugdíjra, nem bírja — egyszerűen fizikailag nem. De szellemileg, és ami itt a legfontosabb, ott belül, a lel­ke mélyén, igen. Így aztán kijelölt utódjának. Borbáth doktornak gyors távozása után ottmarad mélyen em­beri dilemmájával: az ő egészsége vagy a falué. S amikor az első rosszullét után a megyéhez telefonál: a periféria nélkül a falut vállalom — mór el is dőlt a vita, ő lesz az áldozat. A rendező Mamcserov Frigyes remek beállítások­kal dolgozott. Az álomjele­netek és emlékezések koc­káit erősen világos képek­ben adja. mely hatásos mód­szer. A főszereplő Páger An­tal lebilincselő alakítást nyújt, Bulla Elma pedig méltó partnernek bizonyult. Az operatőr Tóth János ér­deme, hogy a rendező elkép­zelései hiánytalanul megva­lósulhattak. Nikolényi látván A GÉPEK KŐZŐTT Hét rövidfilm — Az utóbbi hónapokban — mondja Berzsenyi La­jos, a Szegedi Ruhagyár pérttitkára — nálunk is nagy és sokrétű feladat há­rult a párttagságra. De úgy érzem, ez a próbára tevő feladatsor végül is eredmé­nyekkel igazolta: helyes úton haladunk. Vörösvérsejtek — Jól dolgoztak a bizal­miak — mondja, s komoly szemű idősebb asszonynak mutat be a párttitkár. „Ket­tes" Kovács Andrásr.é párt­bizalmi — a szorgosan dol­gozó „vörösvérsejtek" egyi­ke. Barna szemű, megviselt, ám mégis eleven arcú asz­szony tekint rám; annak a sóikat dolgozott, nagy élet­ós szakmai tapasztalattal rendelkező munkásgenerá­ciónak a típusa, amelynek oly sokat köszönhetnek a velük korosodó üzemek, s a mellettük felnövő fiatalok. Több mint törzsgárdatag: alapító. Kormánykitüntetett; a Munka Érdemérem bronz fokozatának tulajdonosa. S azokhoz az érdemekhez minden munkanapja ad va­lami plusz.t. Az első hatás, amit az emberekre gyako­rol munkahelyén, éppen ez: a példa. — „Univerzális gépes" vagyok — mondja. — Ha valaki beteg, vagy más ok­ból hiányzik, nekem szól­nak: álljon be, Kovács né­ni. Az 5-ös, 6-os, 9-es, 10­es termeken kívül olykor máshová is hívnak. Ahol szükség van a kezemre, tu­dásomra, ott a helyem. Arról beszélgetünk hár­masban, hogy ez a beosztás rengeteg munkafolyamat is­meretét kívánja meg. Rövid fejszámolás után megállapo­dunk mintegy 120 alapműve­letben. S amit más elképesz­tően nehéznek talál, abban Kovács néni nap nap után helytáll, kezei könnyedén, gyorsan „emlékeznek", rég elfelejtett folyamatokat idéz­nek újra — s a szalag ter­melésében nincs fennakadás. Döntő szó: a munka Ez az agitáció méltó egy pártbizalmihoz. A munka nyelvén szót érteni a mun­katársakkal — az első bizal­mat ébresztő lépés. Az így megteremtett közelségből sor kerülhet a közvetlen hangú személyes beszélgetésekre, a kisebb csoportos eszmecse­rékre. Mindig arról, ami ak­tuális. amiben eligazítás kell a többieknek. Kovácsné nem híve a sok beszédnek, azt tartja, mindig a legfontosabbat kell elmon­dani. — Mondom, ahogy érzem. Meggyőződésem, szívem sze­rint. Én nem ismerem eléggé a nagy pénzkasszát, hogy fo­rognak az állam forintjai, de azért el tudtam magyarázni a lényeget úgy asszonyosan, a mi kis gazdálkodásunkhoz hasonlítva. Ha nincs is iga­za valakinek, én hagyom, hogy véglgmondja a vélemé­nyét, beszélje ki magát, csak aztán hallgasson meg engem is. Azt tartom, csak az ilyen higgadt, alapos viták tanul­ságosak. — Beszélgetünk és kész — így mondja a bizalmi. Aki a mezőgazdaságról kérdezett — annak a maga példájával is válaszolhatott: hát nem segítettük-e már tettekkel, nem ott szedtük-e a markot, jártunk-e agitálni nem is olyan régen. Hát most is se­gítésre van szükség, és ne higgyétek, hogy az a néhány autós, akit ti láttok piacra furikázni, képviseli a falut meg a tanyát! Mikor egyesek azt kérdezték, hbgy ők miért nem részesültek béremelés­ben. az volt a válasza: ért­hetően, a szakmunkások kapják a többet. Maguk még fiatalok, vihetik ennél jóval többre, csak tanulni kell. Higgadtan, alaposan — Mi mindenről kell szót ejteni, nem is lehet így rész­letezni azt — véli az idős munkásasszony. A tagfelvé­telhez is gyűjti az észrevéte­lek sorát, ki mutatkozik mél­tónak a piros tagkönyvre. Mozgósít munkára, gyűlésre, nagyobb iskolai végzettség megszerzésére, szocialista brigádokkal vált szót a „hogy lenne jobbról", vála­szol az olykor záporozó kér­désekre, máskor meg maga megy a miértek után. Néha a múltbeli tapasztalathoz, máskor a jövőbe vetett hité­hez nyúl segítségért a bizal­mi; de mindig a megértéssel párosult megértetésére tö­rekszik. — Ügy érzem, húznak hozzám — mondja csende­sen. Nemrég oktatásra hív­tam őket hallgattak rám: szívásén járnak az előadá­sokra. Erkölcsi, kül- és belpoliti­kai probléma, munkaügyi kérdés; sok minden felvető­dik a gépek között. Egy ál­lami gondozott kislány, aki­vel sokat törődött, igen ra­gaszkodott Kovácsnéhoz. Jó munkaerő lévén, nem akar­ták elengedni a gyárból, mi­kor mór a szíve elhúzta vol­na Pestre, a vőlegényéhez. Kovács néni emelte fel a szavát akkor is: meg kell ér­teni őket, úgy helyes, hogy egymás mellett legyenek. Persze, amellett, hogy szere­ti őket, bizony néha rá is kell pirítani a fiatalokra, hogy: „inkább azt a boka­pántot varrják oda rendesen, most ne a beszélgetésen jár­jon az eszük." A szalagközi ellenőrzés rendszere is így kívánja ezt, mostanában még inkább törekszenek a jó mi­nőségre, hogy a MEO minél kevesebbet küldjön vissza. Hiszen az önállósodás — kö­vetelmény is: jó termékeket kínálni a kereskedelemnek. A ruhagyár idei eredmé­nye 101,7 százalék, ami 1 millió 300 ezer forint túltel­jesítésnek felel meg. A si­keres indulás a gazdasági és politikai vezetés jó együtt­dolgozásának, a munkások szorgalmának-kedvének egy­aránt bizonyítéka. Mindezek hátterében pedig ott sze­rénykedik az egyszerű asz­szony, „Kettes" Kovács And­rásné, s a többi bizalmi szor­galma, kommunista meggyő­ződéstől áthatott helytállása ls. Slmai Mihály Csak dicsérni lehet a Csongrád megyei Moziüzemi •Vállalatot, hogy néhány hó­napon belül immár harmad­ízben talált alkalmat arra, hogy — ha csak egy napig ie — rövidfilm-összeállítá­sokat iktasson a szegedi film­színházak műsorába. Külön öröm, hogy a tegnap esti mű­sor tematikusan is egységes voR: Képzőművészeti, pon­tosabban festészeti tárgyú rö­vidfilmeket láttunk. Egyetlen film, az Országház épületét bemutató kisfilm oldotta né­miképp ennek az összeállí­tásnak zártságát, s bár si­került, szép és tartalmas alkotás volt, elmaradhatott volna — egy másik alkalom­ra A műsor Takács Gábor Szinek a festészetben című munkájával kezdödött. Ez a film nemcsak azért tetszett, mert bemutatta a festészet történetének néhány vitatha­tatlan remekét — a moszkvai Puskin múzeum és a lenin­grádi Ermitázs anyagából — hanem azért is, mert a szí­nek képzőművészeti szerepé­ről bizonyára még a festészet kérdéseiben jártasabbaknak is sok újat és érdekeset mon­dott Hasonló erényeivel tűnt ki a másik Takács film, a Kompozíció a festészetben című alkotás is. Czigány Tamás két nagy magyar művész, Csontváry és Fényes Adolf művészetét mutatta be kisfilmjeiben. Különösen a Csontváry sike­rült erőteljesre, nemcsak jó válogatása, hanem amiatt is, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt a művész tragikus életét ls érzékeltet­te. A Fényes Adolf film pe­dig azért tűnt mindenekelőtt érdekesnek, mert a művész későbbi korszakából sok olyan képet mutatott be, amelyek — Fér.yes Adolf ko­rábbi képeinek nagy elter­jedtségével, népszerűségével szemben — szinte alig ismer­tek a közönség körében. A nagy olasz kommunista festő, Renato Guttuso művé­szetéi szovjet filmművészek kisfilmje mutatta be. A film ismertette a festő életútját; művészetének jellegzetes vo­násait, legjobb alkotásait éa megjelent a filmvásznon ma­ga a festő is. A film Guttuso nagysikerű moszkvai kiállí­tása alkalmából készült. Szeged számára külön ér­dekességet jelentett a műsor­ban, hogy szerepelt benne rövidfilm, Vásárhelyi színek címmel, amely Vásárhely művészetét mutatta be. Igaz, nagyon kevés képet láttunk benne — a lírai hangvételű mű sokat időzött a vásárhe­lyi táj és Mártély bemutatá­sával — mégis nagyon érde­kes volt az a kis vázlat, mert egyrészt bemutatta a mai fiatal festőket — Szalay Ferencet, Németh Józsefet, Lelkes Istvánt, a grafikus Kajári Gyulát, a szobrász Samu Katit — másrészt pe­dig nagy erővel érzékeltette, hogy az egész vásárhelyi művészetben talán az a leg­fontosabb, hogy a művészek mindennapos, közvetlen kap­csolatban vannak a néppel, közöttük élnek és közöttük dolgoznak. o. u Vadalanyon 1 éves őszibarackoltvány Cegléd szépe, Arp, Mlkadó, Vlgglnls korai kapható 6.­forintos áron darabonként. DÉL-ALFÖLDI MEZŐGAZ­DASÁGI KÍSÉRLETI INTÉ­ZET Újszeged. Alsókikotö sor 7. S. 98 021 A Hídépítő Vállalat szegedi építésvezetősége kőműves, ács és villanyszerelő szakmunkásokat vesz fel. Jelentkezni lehet az építésvezetőség Saegeu Bajza utca 2. szám alatti irodájában. Egyben férfi műszaki dolgozója részére KÜLÖN BEJARATÜ BÚTOROZOTT SZOBÁT keres fürdőszoba-használattal, lehetőleg a Nagykő, úton belül. Írásbeli értesítés a fenti irodába, vagy címére kérjük megküldeni. x S 62 493 fentek, ím, márctas M- DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents