Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-11 / 59. szám

Lenin Münchenben Január 25-én a MajnaFrankfurt-i Frankfurter Rundschau a következő cikket közölte: „A müncheni állama irattár anyagának átrendezésekor rendőrségi iratokra bukkantak a Jordán öv-házaspár müncheni tartózkodásává 1 kapcsolatban. Az iratok 1900-ból valók. Jordanovnak, a jogtudományok doktorának neve alatt nem más rejtőzött, mint Vlagyimir Iljics Lenin. Marica Jordanova név alatt pedig Nagyezsda K onsztan tyinov na Krupszkaja. Lenin 1900 szeptemberétől kezdve a Kaiser Strasse 53. szám alatt lakott, ahol Georg Rittmeyertől, egy kis szálloda tulajdonosától bérelt szobát 1901 tavaszán Münchenbe érkezett Jordanova (Krupszkaja), s a Jordanov-házaspár beköltözött a Schlelsseheimer Strasse 100. szám alá, ahol egy szobát bérelt Hans Kaiser munkásnál. Később — 1901. május 18-tól 1902. áprilisig — Jordanovók Schwabing elővárosban, a Sdegfried Strasse 14 számú házban laktak." Érdekes és fontos lelet A müncheni leletet a Szovjetunióban Mihail Mihajlovics Vasszer, az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leninizmus Intézet Lenin műveivel foglalkozó részlegének tudományos munkatársa vizsgálta meg és értékelte. M. Vasszer szerinte lelet nagyon érdekes, mert lehetővé teszi, hogy pontosabban meghatározzák Lenin müncheni tartózkodásával kapcsolatos adatokat. Vasszer a Novoje Vremja tudósítójának kérdéseire elmondotta, hogy Lenin müncheni tartózkodásával kapcsolatban eddig két címet ismertek. Krupszkaja emlékirataiból azonban következtetni lehetett arra, hogy volt még egy harmadik is. Krupszkaja azt írta, hogy Münchenbe való megérkezése után egy német munkáscsaládnál telepedtek 1c. Vlagyimir Iljics itt kezdett dolgozni a Mi a teendő? című halhatatlan művén. Akinél Lenin lakott A Frankfurter Rundschau ban megjelent cikket Alfréd Heucck, a lap müncheni tudósítója írta. Heueck egy sajtókonferencia alkalmával ismerkedett meg a Lenin müncheni tartózkodását engedélyező irattal. Ez felkeltette a tudósító érdeklődését. Néhány évvel ezelőtt ugyanis beszélgetett egy Hans Kaiser nevű öreg müncheni munkással, akinél annak idején Lenin lakott Kaiser Heuecknck elmondotta, hogy nagyszerűen emlékszik az orosz lakásbérlőre. Szavai szerint Lenin igen szerényen viselkedett, hallgatag volt. Ritkán távozott el hazulról. minden idejét a szobájában töltötte, dolgozott. Kaiser olyÚj DOKUMENTUMOK kor elbeszélgetett Leninnel, de Lenin nézetei a német szociáldemokratának „túlságosan radikálisaknak" tűntek. Többek között visszariasztotta Lenin ateizmusa. Kaiser azt is elmondotta, hogy meghívta Lenint a szociáldemokrata gyűlésekre. Az orosz vendég a meghívást elfogadta, de nem vett részt a vitákban. Heueck 1961-ben beszélgetett Kaiserrel, aki akkor már tűi volt életének 80. évén. Testvéri összefogás Vlagyimir Iljics Lenin életének müncheni periódusa az SZKP története szempontjából igen fontos. Ebben az időben itt jelent meg az Iszkra, s Münchenben írta Lenin, aki egyébként éppen müncheni tartózkodása idején kezdte müveit Lenin néven aláírni, olyan fontos alkotásait, mint a Mivel kezdjük?, a Mi a teendő?, Az orosz szociáldemokrácia agrárprogramja. Ebben az időben készült a párt első programja és folytak az előkészületek a második kongresszusra. Az Iszkra kiadásában Leninnek és elvbarátainak óriási segítséget nyújtott Clara Zctkin, a német munkásmozgalom ld magasló személyisége. Adolf Braun bajor szociáldemokrata, Hermann Rauh lipcsei nyomdász. Leninnek nemcsak a németek segítettek, hanem Julián Marchlevoski, az ismert lengyel forradalmár is, aki akkoriban Münchenben élt. Az Iszkra első négy számát pedig Blumenfeld A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat KlSZ-szervezete márc. 12-én, szombaton 19 órakor a LIGET VENDÉGLŐBEN íbolyabálat rendez. Közreműködik: a Ritmus tánczenekar, belépődíj: 3 Ft. Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat KISZszervezete. S. 62 494 lengyel SBOCÍBJ demokrata szedte. A müncheni időszak a dolgozók internacionalista testvériségének példaképe. Az emigráns Uljanovnak Münchenben menedéket nyújtottak Rittmeyer és Kaiser német szociáldemokraták; a bolgár forradalmárok segítettek megszerezni a szükséges okmányokat Lehmann és Schollenbruck német szociáldemokraták is segítettek Leninnek. Itt, Müncheniben találkozott Lenin először Rosa Luxemburggal. További kutatásokra van szükság V. Ivanov, a TASZSZ tudósítója a leletek felfedezése után Münchenbe utazott, felkereste az irattárt és megismerkedett az okmányokkal. Két ívről van szó, amelyeket a rendőrségen Jordanov névre töltöttek ki. Az íveken két cím szerepel: Arcisstrasse 56. és Massman.-atraase 1. Ezek a címek eddig nem voltak ismeretesek. Az Arcisstrasse-i ház már nincs meg, a Massman-strassei viszont még áll. A régi lakók közölték, hogy elődeik elbeszéléséből tudomásuk van róla: itt lakott Lenin. A Masaman-sfcrasse egyébként szomszédos a Schledssheimer Strasse-vel, s lehet, hogy ugyanazon házról van szó. így tehát mindazon címek végső megállapítására, ahol Lenin lakott, még további munkára van szükség. A Novoje Vremja cikke nyomán' Felújítják a Kossuih-rádló adóberendezését Megkezdték a Koesuth-rádió két yj, 150 kálowattos adójának gyártását. 1968ba n már ezek a berendezések váltják fel összesen 300 kJlowattos teljesítménnyel a mostani 135 kilowattos lakihegyi adót. Folyamatban van öt, egyenként öt kilowattos adó gyártása is, ezek mór jövőre elkészülnek, s mint reléállomások a Petőfi-rádió hatósugarát bővítik. Nagy fejlődés előtt állnak az urh-adók is, az eddigi egy kilowattos helyett jövőre már három, 1968-tól pedig tíz kilowattosokat gyártanak, köztük olyanokat, amelyek sztereoműsorok sugárzására is alkalmasok. A tudomány segítsége Az utóbbi időben a földtani kutatásra előirányzott összeg 70—75 százalékát a szénhidrogének fel tárásóra fordítják, mert a kőolaj- és a földgázkészletek gyorsabban kibányászhatok, hamarabb állíthatók a termelés szolgálatába, mint más ásványi kincsek. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt hosszú lejáratú kutatási együttműködési szerződések egész sorát kötötte a különböző hazad tudományos intézményeikkel. A szegedi József Attila Tudományegyetem földtani intézete is részt vesz a kőolajföldtani, geofizikai , geokémiai stb. kutatásokban. Az orvos halála w tu,nek Itt áll előttünk Weisz doktor, hajlott termetével, furcsa, jellegzetesen sántító járásával — tiszta emberségében, megállapodott életútjának utolsó hetében. Ö a falu orvosa Még évekkel ezelőtt költözött ide. mint fiatal diplomás, hivatásának elkötelezettje. Aztán itt nősült. 1944-ben ebből a faluból deportálták a többi sárga csillagossal együtt, de alig egy év múltán már vissza is tért: feleségestül, de kislánya nélkül. Lelkében visszahozta a nyilas évek kínzó, szégyenteljes emlékeit. Az öreg Móré, az ecseri majorból leköpdöste, mikor a zsidókat bevagonírozták, de a hajdani sebre az idő gyógyító írt hozott — nem fáj már, a zsibbasztó érzés csupán valahol a tudat alatt szunynyad. Komoly feladatra vállalkozott Fekete Gyula. Alig három évvel azután, hogy azonos című regénye jelentős sikert aratott, rokonszenves hősének figuráját kivette a szépirodalomból, hogy a film számóra is megörökítse. Ez mindig bizonyos kettősséggel jór. Egyfelől kétségtelenül népszerűsít, a szélesebb közönség számára is ismertté teszi a művet, másfelől viszont a szerzőnek vállalnia kell a megcsonkítás veszélyét. Persze a kockázat ezúttal nem túlságosan nagy. Maga a történet ugyanis érezhetően filmre kívánkozik. Az előzetes várakozásban nem is csalódtunk. A regényt kitűnőnek tartjuk, s a film, Mamcserov Frigyes és Fekete Gyula átdolgozásában is az. Hogy miért? Nem a cselekményesség dominál itt. Az író kategorikusan ki is zárja az erre irányuló figyelmet. hiszen már a címben megmondja: az orvos meg fog halni. A tulajdonképpeni esemény is a temetőben kezdődik, ott, ahol előreláthatóan véget is ér. De ez/—.kívül is számos utalás történik arra, hogy dr. Weisz életének utolsó felvonásáról van szó. Ilyen predesztinációi hangulat uralkodik a filmen; nem az a lényeges tehát, hogy mi történik, hanem hogyan történik. Dr. Weisz mártír, hivatásának mártírja, mely nála nem valamiféle harsogással jelentkezik, hanem szépen, csendesen, ahogyan ez méltó hozzá. Nyolc évet dolgozott már a nyugdíjra, nem bírja — egyszerűen fizikailag nem. De szellemileg, és ami itt a legfontosabb, ott belül, a lelke mélyén, igen. Így aztán kijelölt utódjának. Borbáth doktornak gyors távozása után ottmarad mélyen emberi dilemmájával: az ő egészsége vagy a falué. S amikor az első rosszullét után a megyéhez telefonál: a periféria nélkül a falut vállalom — mór el is dőlt a vita, ő lesz az áldozat. A rendező Mamcserov Frigyes remek beállításokkal dolgozott. Az álomjelenetek és emlékezések kockáit erősen világos képekben adja. mely hatásos módszer. A főszereplő Páger Antal lebilincselő alakítást nyújt, Bulla Elma pedig méltó partnernek bizonyult. Az operatőr Tóth János érdeme, hogy a rendező elképzelései hiánytalanul megvalósulhattak. Nikolényi látván A GÉPEK KŐZŐTT Hét rövidfilm — Az utóbbi hónapokban — mondja Berzsenyi Lajos, a Szegedi Ruhagyár pérttitkára — nálunk is nagy és sokrétű feladat hárult a párttagságra. De úgy érzem, ez a próbára tevő feladatsor végül is eredményekkel igazolta: helyes úton haladunk. Vörösvérsejtek — Jól dolgoztak a bizalmiak — mondja, s komoly szemű idősebb asszonynak mutat be a párttitkár. „Kettes" Kovács Andrásr.é pártbizalmi — a szorgosan dolgozó „vörösvérsejtek" egyike. Barna szemű, megviselt, ám mégis eleven arcú aszszony tekint rám; annak a sóikat dolgozott, nagy életós szakmai tapasztalattal rendelkező munkásgenerációnak a típusa, amelynek oly sokat köszönhetnek a velük korosodó üzemek, s a mellettük felnövő fiatalok. Több mint törzsgárdatag: alapító. Kormánykitüntetett; a Munka Érdemérem bronz fokozatának tulajdonosa. S azokhoz az érdemekhez minden munkanapja ad valami plusz.t. Az első hatás, amit az emberekre gyakorol munkahelyén, éppen ez: a példa. — „Univerzális gépes" vagyok — mondja. — Ha valaki beteg, vagy más okból hiányzik, nekem szólnak: álljon be, Kovács néni. Az 5-ös, 6-os, 9-es, 10es termeken kívül olykor máshová is hívnak. Ahol szükség van a kezemre, tudásomra, ott a helyem. Arról beszélgetünk hármasban, hogy ez a beosztás rengeteg munkafolyamat ismeretét kívánja meg. Rövid fejszámolás után megállapodunk mintegy 120 alapműveletben. S amit más elképesztően nehéznek talál, abban Kovács néni nap nap után helytáll, kezei könnyedén, gyorsan „emlékeznek", rég elfelejtett folyamatokat idéznek újra — s a szalag termelésében nincs fennakadás. Döntő szó: a munka Ez az agitáció méltó egy pártbizalmihoz. A munka nyelvén szót érteni a munkatársakkal — az első bizalmat ébresztő lépés. Az így megteremtett közelségből sor kerülhet a közvetlen hangú személyes beszélgetésekre, a kisebb csoportos eszmecserékre. Mindig arról, ami aktuális. amiben eligazítás kell a többieknek. Kovácsné nem híve a sok beszédnek, azt tartja, mindig a legfontosabbat kell elmondani. — Mondom, ahogy érzem. Meggyőződésem, szívem szerint. Én nem ismerem eléggé a nagy pénzkasszát, hogy forognak az állam forintjai, de azért el tudtam magyarázni a lényeget úgy asszonyosan, a mi kis gazdálkodásunkhoz hasonlítva. Ha nincs is igaza valakinek, én hagyom, hogy véglgmondja a véleményét, beszélje ki magát, csak aztán hallgasson meg engem is. Azt tartom, csak az ilyen higgadt, alapos viták tanulságosak. — Beszélgetünk és kész — így mondja a bizalmi. Aki a mezőgazdaságról kérdezett — annak a maga példájával is válaszolhatott: hát nem segítettük-e már tettekkel, nem ott szedtük-e a markot, jártunk-e agitálni nem is olyan régen. Hát most is segítésre van szükség, és ne higgyétek, hogy az a néhány autós, akit ti láttok piacra furikázni, képviseli a falut meg a tanyát! Mikor egyesek azt kérdezték, hbgy ők miért nem részesültek béremelésben. az volt a válasza: érthetően, a szakmunkások kapják a többet. Maguk még fiatalok, vihetik ennél jóval többre, csak tanulni kell. Higgadtan, alaposan — Mi mindenről kell szót ejteni, nem is lehet így részletezni azt — véli az idős munkásasszony. A tagfelvételhez is gyűjti az észrevételek sorát, ki mutatkozik méltónak a piros tagkönyvre. Mozgósít munkára, gyűlésre, nagyobb iskolai végzettség megszerzésére, szocialista brigádokkal vált szót a „hogy lenne jobbról", válaszol az olykor záporozó kérdésekre, máskor meg maga megy a miértek után. Néha a múltbeli tapasztalathoz, máskor a jövőbe vetett hitéhez nyúl segítségért a bizalmi; de mindig a megértéssel párosult megértetésére törekszik. — Ügy érzem, húznak hozzám — mondja csendesen. Nemrég oktatásra hívtam őket hallgattak rám: szívásén járnak az előadásokra. Erkölcsi, kül- és belpolitikai probléma, munkaügyi kérdés; sok minden felvetődik a gépek között. Egy állami gondozott kislány, akivel sokat törődött, igen ragaszkodott Kovácsnéhoz. Jó munkaerő lévén, nem akarták elengedni a gyárból, mikor mór a szíve elhúzta volna Pestre, a vőlegényéhez. Kovács néni emelte fel a szavát akkor is: meg kell érteni őket, úgy helyes, hogy egymás mellett legyenek. Persze, amellett, hogy szereti őket, bizony néha rá is kell pirítani a fiatalokra, hogy: „inkább azt a bokapántot varrják oda rendesen, most ne a beszélgetésen járjon az eszük." A szalagközi ellenőrzés rendszere is így kívánja ezt, mostanában még inkább törekszenek a jó minőségre, hogy a MEO minél kevesebbet küldjön vissza. Hiszen az önállósodás — követelmény is: jó termékeket kínálni a kereskedelemnek. A ruhagyár idei eredménye 101,7 százalék, ami 1 millió 300 ezer forint túlteljesítésnek felel meg. A sikeres indulás a gazdasági és politikai vezetés jó együttdolgozásának, a munkások szorgalmának-kedvének egyaránt bizonyítéka. Mindezek hátterében pedig ott szerénykedik az egyszerű aszszony, „Kettes" Kovács Andrásné, s a többi bizalmi szorgalma, kommunista meggyőződéstől áthatott helytállása ls. Slmai Mihály Csak dicsérni lehet a Csongrád megyei Moziüzemi •Vállalatot, hogy néhány hónapon belül immár harmadízben talált alkalmat arra, hogy — ha csak egy napig ie — rövidfilm-összeállításokat iktasson a szegedi filmszínházak műsorába. Külön öröm, hogy a tegnap esti műsor tematikusan is egységes voR: Képzőművészeti, pontosabban festészeti tárgyú rövidfilmeket láttunk. Egyetlen film, az Országház épületét bemutató kisfilm oldotta némiképp ennek az összeállításnak zártságát, s bár sikerült, szép és tartalmas alkotás volt, elmaradhatott volna — egy másik alkalomra A műsor Takács Gábor Szinek a festészetben című munkájával kezdödött. Ez a film nemcsak azért tetszett, mert bemutatta a festészet történetének néhány vitathatatlan remekét — a moszkvai Puskin múzeum és a leningrádi Ermitázs anyagából — hanem azért is, mert a színek képzőművészeti szerepéről bizonyára még a festészet kérdéseiben jártasabbaknak is sok újat és érdekeset mondott Hasonló erényeivel tűnt ki a másik Takács film, a Kompozíció a festészetben című alkotás is. Czigány Tamás két nagy magyar művész, Csontváry és Fényes Adolf művészetét mutatta be kisfilmjeiben. Különösen a Csontváry sikerült erőteljesre, nemcsak jó válogatása, hanem amiatt is, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt a művész tragikus életét ls érzékeltette. A Fényes Adolf film pedig azért tűnt mindenekelőtt érdekesnek, mert a művész későbbi korszakából sok olyan képet mutatott be, amelyek — Fér.yes Adolf korábbi képeinek nagy elterjedtségével, népszerűségével szemben — szinte alig ismertek a közönség körében. A nagy olasz kommunista festő, Renato Guttuso művészetéi szovjet filmművészek kisfilmje mutatta be. A film ismertette a festő életútját; művészetének jellegzetes vonásait, legjobb alkotásait éa megjelent a filmvásznon maga a festő is. A film Guttuso nagysikerű moszkvai kiállítása alkalmából készült. Szeged számára külön érdekességet jelentett a műsorban, hogy szerepelt benne rövidfilm, Vásárhelyi színek címmel, amely Vásárhely művészetét mutatta be. Igaz, nagyon kevés képet láttunk benne — a lírai hangvételű mű sokat időzött a vásárhelyi táj és Mártély bemutatásával — mégis nagyon érdekes volt az a kis vázlat, mert egyrészt bemutatta a mai fiatal festőket — Szalay Ferencet, Németh Józsefet, Lelkes Istvánt, a grafikus Kajári Gyulát, a szobrász Samu Katit — másrészt pedig nagy erővel érzékeltette, hogy az egész vásárhelyi művészetben talán az a legfontosabb, hogy a művészek mindennapos, közvetlen kapcsolatban vannak a néppel, közöttük élnek és közöttük dolgoznak. o. u Vadalanyon 1 éves őszibarackoltvány Cegléd szépe, Arp, Mlkadó, Vlgglnls korai kapható 6.forintos áron darabonként. DÉL-ALFÖLDI MEZŐGAZDASÁGI KÍSÉRLETI INTÉZET Újszeged. Alsókikotö sor 7. S. 98 021 A Hídépítő Vállalat szegedi építésvezetősége kőműves, ács és villanyszerelő szakmunkásokat vesz fel. Jelentkezni lehet az építésvezetőség Saegeu Bajza utca 2. szám alatti irodájában. Egyben férfi műszaki dolgozója részére KÜLÖN BEJARATÜ BÚTOROZOTT SZOBÁT keres fürdőszoba-használattal, lehetőleg a Nagykő, úton belül. Írásbeli értesítés a fenti irodába, vagy címére kérjük megküldeni. x S 62 493 fentek, ím, márctas M- DÉL-MAGYARORSZÁG 5