Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

Tovább fejlesztik Karkányfiirdőt Harkányfürdő erősen kénes, iszapos, ásványi anyagokkal telített, radioaktív gyógyhatású termál vizével a reumás, csúzos, izületes, idegzsábás, gyomor- és bélhurutos betegségekbein szenvedők országos és Európa hírű Mekkája. Már 140 év óta ismert gyógyhely, amely 1949 óta állami tulajdon. s azóta rohamosan fejlődilk. Az új reumakórházzal ma már 220 gyógyulásra váró dolgozót tudnak egyszerre gondos, hozzáértő orvosi kezelésben részesíteni. Igen keresettek, népszerűek Harkány strandjai is: a fürdőt tavaly 700 ezren látogatták, az idén még ennél is több vendégre számítanak, hiszen a téliesítésl munkák befejeztével a fürdő egész évben üzemel. Harkányfürdőt — tekintettel az egyre növekvő hazai és külföldi érdeklődésre — tovább fejleszti államunk. Az elkövetkező években új 400 személyes szálloda, még két nagy melegvizes medence, ezer vendég fogadására alkalmas autó-camping, önkiszolgáló éttereim építéséhez, nagyszabású parkosításhoz kezdenek. V. SZ. Távirat és diszkréció Egy közeli és nőtlen bará- pirulok, ha tudok, a tómnak Szegedre a követke- szövegű sorokon, ző szövegű és bizalmas jellegű táviratot adtam fel a nagyállomáson levő postahi- tanács vatalban: „Feleséged megszökött 10 ezer fiktív De miért kísérleteztem és pont itt? Mert a III. kerületi legutóbbi ülésén szenvedélyesen szóvá tették, forinttal, hogy ebben a postahivatalban megsértik a távirati titkot; mindenki végighallgatvassá a táviratot a központ- legbizalmasabb táva iraioxai is. Kártérítést kérek." — Megvárom, míg beolba — mondtam a tisztviselőnek. A tapasztalat alapján ebből a postahivatalból tovább— Lehet — válaszolta —, ra is bizalommal küldhetek bizalmas jellegű táviratot. A próba-távirat viszont de nem tetszik hallani a sző veget úgysem, mert bent olMi történt azóta? ! ** retek után. Végre rendbe hozzák a Lechner teret vasom a másik helyiségben, mégicsak szót érdemel. RegEzzel zavarba is ejtett, gel 8 órakor adtam fel, és mert én mást vártam. Azt, déli fél 12 előtt pár perccel hogy ott előttem és minden- kapta meg a címzett. Nem ki füle hallatára bonyolítja késett mégis sokat?... le a táviratküldést, aközben L,. F. A Dél-Magyarországhoz küldött panaszlevelek és az illetékesek ígéretei nyomában A Dél-Magyarország rületi tanács vb titkára kö- árát jól látható helyen tün„Gyorsposta" rovata idő- zölte — a tanács illetékesei tessék fel. ről időre közli az illeté- tárgyalnak a városgazdái- Mint ahogy a városi takesek válaszát az olvasók kodási vállalattal, hogy még nács kereskedelmi osztályán szerkesztőségünkhöz kül- a nyáron tegyék széppé az megtudtuk az Élelmiszerdött közérdekű panaszai- elhanyagolt teret. kiskereskedelmi Vállalat ra, észrevételeire. Mun- nem adott ki olyan utasítást katársaink a különféle Jobb péksüteményeket! az élelmiszerboltoknak, hogy ügyekben tett ígéretek ,, . , .. , listán függesszék ki a visznyomában indultak el. Bálint János sagvaritelepi szaváltásra kerülő különféle Azt vizsgálták: mi tör- olvasónk lapunk múlt évi üvegek árát. Állítólag a lista tént a lap hasábjain nyil- november 26-i számában a olvan sokféle üvegárat tarvánosságra hozott pana- ságváritelepi földművesszö- „^AÍ íZÍIT szok és az elhangzott ige- 7. . 7 ,„ ... lathatatlan lenne. Az uvegevetkezeh boltban árusított ket viszont a címkéken felkenyér minőségére panasz- tüntetett áron váltják vissza kodott. A kenyér sótlan és továbbra is, bár ez egy-egy „„„„., ... boltban nehézkes. kidolgozatlan volt Ehhez azonban tegyük Külüs Sándor, a sütőipari még hozzá: az ÁKF által A Lechner tér évek óta vállalat igazgatója elmondta, is hangsúlyozott követeirendezetlen, csúnya. Ezt tet- hogy a ságváritelepi panasz mény viszont továbbra is te szóvá Molnár Józsefné is. tanulságait termelési tanács- fennáll. A gyártó üzemekAz ügyben Korek Józsefné kozáson vonták le. Feiülvizs- ben a címkéken következetedr., az I. kerületi tanács vb gálták a technológiai folya- sen tüntessék fel az üvegek elnökhelyettese lapunk de- matokat. Azóta a kereskede- árát, hogy tudja magát micember 22-i számában nyi- lem általában jól nyilatko- hez tartani eladó és vásárló latkozott. Enr.ek lényege az zik a Szegeden forgalomba egyaránt. Tapasztalatunk volt, hogy a kerületi tanács hozott kenyér minőségéről, szerint viszont a cukrászsü— miután jól ismeri a Lech- Ezt megerősítette Farsang temények árát már véletlener tér helyzetét — 1966- Lászlóné, a szegedi . városi nül sem felejtik el kifügban rendbehozatja azt A tanács kereskedelmi osztá- geszteni. munkálatokra korábban pénz lyának vezetője, valamint hiánya miatt nem kerülhe- több boltban tett látogatá- jő a kút tett sor. sunk is. A péksütemények , . , . . minőségének további javítá- A Cserzy Mihály utcai laMI A neiyzet most. AZ 1. ^ indokolt. Néme- kosok panasza alapján deiceruleti tanács a Lechner lyik ugyanis cember 22-én megírtuk, hogy ter szép játszó- és pihenő- deformált> néha kisebb is az a Cserzy Mihály és a Teréz terré alakítására mar meg- eIőírt slilynál. A nünőségi utca sarkán levő kút rossz, kötötte a kivitelezesi szerző- problémák fSként abból állandóan javítani kell. dest a varosgazdálkodasival- adódnak, hogy a péiksüte- Tombácz Ferenc, a Szegelalattal. A teret tehát az mény készítéséhez az esti di Vízr és Csatornamű Válidén rendbehozzák. Most — órákban kezdenek, s a ko- lalat igazgatója azonnal váMintha édesapjához menne Jól emlékszem még arra a a gyermek csínytevései egyre nak, mert ez a merev szigor szegedi I. kerületi tanácsülés- aggasztóbbak lettek, végül is a gyermeket, aki egyébként re, ahol — mintegy másfél úgy látta a patronáns, s a félénk, csendes természetű, évvel ezelőtt — a gyámügyi gyámügyi bizottság, hogy eb- hazugságokra szoktatta. Időnbizottság jelentése alapján a ben az esetben már csak a ként a tilalom ellenére kiszöveszélyeztetett környezetben kollektív nevelés, a gyermek- kött játszani az udvarra, élő fiatalkorúak helyzetét otthon segíthet. így került Sarnyai Vencel először a szütárgyallák. A gyámügyi bi- Sz. Miklós az újszegedi álla- lökkel beszélgetett, illetve zottság akkor segítséget kért mi gyermekotthonba, ahol a csak a mamával, mert a paés kapott is. Sarnyai Vencel kezdeti nehézségek után ma- pa gépkocsivezető, és késő tanácstag elsőként ajánlotta gára talált. Szorgalmasan ta- éjszaka jár haza, így kevés fel, szívesen patronálna fi- nul> nem vét az otthon rend- ideje van arra, hogy a gyeratalkorúakat, sót ha kell üze- ie ellen- Nevelői úgy véle- mekkel foglalkozzon, műkben, a Xl-es Autójavító kednek, a legjobb úton van Vállalatnál munkát is biztosít a kis Miklós az egyenes, be- ^ szerétet hatása számukra. A jó példát töb- csületes élethez, ben is követték, és nem is eredménytelenül. A legutóbbi A rendőrségi ügy utón tanácsülésen például Sarnyai F. György !6 éves. dolgo- m"ondja a7anácstaTm dob Vencel jelentette be: veden- zó fiatalember, az Autójaví- gQZik a többi fiatallal az mint dr. Bödő István, a ke- rábbi sütések reggelig vár- laszolt: „Gondoskodom arnak szállításra. ről, hogy a kutat szakemberek megvizsgálják, a hibát r„.ii:ti. hA—Ai kijavítsák, s ezentúl mindig Szállítás háztól házig meg£eielően üzemelhessen". Nagy István, illetve Fenyő A vállalat az ígéretnek Mátyás olvasónk levele eleget tett, a kut jól műalapján azt kifogásoltuk, ködik. — Azóta — ennek már több mint egy éve — én lettem Gyurka második papája —, ^ autójavító műhelyben. szorgalmasan, becsületesen végAhol csak a közösség segíthetett Sz. Miklós még most sincs 10 éves. Több mint egy évvel ezelőtt azonban kimondottan vékony, gyenge gyertanulója. Szülei rendes családi életet élnek. Hogyan munkáját. Egyedül az eíkerült mégis ügye a gyám- m-leti tudással áll kicsit ha. ügyi bizottság elé? dilábon, de ez azt hiszem A fiatal fiú egyszer pajtá- abhól is adódik, hogy rendsaival összefogva sétára in- i^yüi félénk, csendes gyerdult, útközben észrevették, mek. Nála egyéni szeretetre hogy a Tisza Szálló étterem vou szükség, s van a továbmek volt. Édesapja autósze- konyhájának ablaka nyitva biakban is, hogy teljesen marelő kisiparos, édesanyja pe- van, s bent kikészítve a sok gara találjon. Gyakran felkedig betegsége miatt otthon finom étel. A végén már nem resem a műhelyben munkaa háztartásban tevékenyke- is tudták kitől indult el az közben, de 6 is, ha bármi dett, de még azt is nehezen ötlet, de bemásztak és vidd- problémája van, úgy jön bírta. A jól kereső kisiparos ^^n Sfa°z atJbTrendl hozzám, mintha édesapjához ráunt az örökké beteges asz- őrségi ügy lett. jönne. szonyra, s egy fiatalabb „höl- A gzülők elkeseredtekt s Sarnyai Vencel példát mugyet" keresett magának. annyira túlzásba estek, hogy tatva most egy kislány védOtthon persze - ezekután a lakásból sem akarták kien- rökségét is elvállalta. így seérthetően - egymást követ- ^ gít" neve1' sok eredménnyel, ték a civódások, s mindez o lett közbelépni a tanácstag- Horuczi Márta gyermek szeme láttára. Sőt az apa igyekezett a gyereket beteg édesanyja ellen uszítani, s a találkára is magával vitte. Egészen addig, amíg a gyermek a rossz példák láttán rossz társaságba keveredett, és kisebb lopásokat, csínytevéseket követett el. Így került ügye az I. kerületi gyámügyi bizottsághoz. S ilyen körülmények között vállálta a gyermek patronálását Sarnyai Vencel. Beszélt a szülőkkel, de hiába, az apa nem törődött a gyerekkel, az anya pedig betegsége miatt fizikailag tehetetlen volt. Egyik próbálkozás a másikat követte, a tanácstag bevitte magával az autójavító műhelybe, elbeszélgetett vele, elvitte autózni, de hogy a háztól házig szállítási iroda Szeged állomásra történt kihelyezésével rengeteg bosszúságot és sok felesleges járkálást okoztak a megrendelőknek. Az állomási gyorspénztáron kívül ugyanis egyes esetekben még a Tisza pályaudvaron levő raktár irodájába is el kell mennie a szállíttatónak. Dr. Susla János MÁV osztályvezető-helyettes akkor elismerte a panasz jogosságát és gyors intézkedést ígért az ésszerűbb megoldásra. Mostani érdeklődésünk alkalmával már arról tájékoztatott, hogy megszüntették a szállíttatok felesleges járkáltatását: a megrendelőlapokat közvetlenül a gyorspénztár juttatja el a Tisza pályaudvarra. Az árak kifüggesztése Sz. J.-né szegedi olvasónk panaszlevelében azt tette szóvá lapunk múlt évi december 16-i számában, hogy a szegedi élelmiszerboltokban és cukrászdákban nincs rendben az üvegek visszaváltása, s egyes cukrászdákban a sütemények) árát nem tüntetik fel. Erre az észrevételre akkor válaszolt az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Csongrád megyei kirendeltségének vezetője, A szerkesztőség munkatársainak ellenőrző körútja — bár természetesen az észrevételeknek és ígéreteknek csupán egy töredékét ölelhette fel — arról tanúskodik: az illetékesek általában intézkednek és adott szavukat komolyan veszik. A Liverpool—Honvéd futj ballmerközés közvetítésének 1 beiktatása kissé „megkeverte" a kedd esti műsort: „A negyedik Arany Nimfa" című műsorszámot, a montecarió-i nemzetközi tv-fesztivái magyar nyerteseivel való beszélgetést előbbre kellett hozni, más műsorszámok rovására. Jó volt, hogy nem maradt el, mert több érdekes dolgot megtudtunk a beszélgetés kapcsán. Egyebek között kiderült, hogy azért nem volt megfelelő visszhangja a sajtóban, rádióban e szép magyar kulturális sikersorozatnak, mivel a magyai' sajtó elfelejtette megfelelően képviseltetni magát e nemzetközi fesztiválon, ahol nem kevesebb, mint 25 ország 65 filmje szerepelt... Tehát Básti Lajos, az Iván Iljics halála c. tv-filmbeli alakításáért kitüntetett, Kossuthdíjas, kiváló művészünk nem olyan aprócska „mezőnyben" képviselte hazánk művészetének színeit, amilyen nyúlfarknyi hír jelent meg a sikerről, hanem bizony maga mögé kényszerítette Európa legrangosabb jellemszínészeinek javát... Amint az adásból kiderült, ráadásul igen csekély idő: mindössze kilenc es fél forgatási nap állott az alkotók rendelkezésére. A rendező Mihályfi Imrét ezért is elismerés és dicséret illeti. Dömölki János rendező A tenger csendje, Katkics Ilona pedig A kis bicebóca című lúsfilmek alkotásának körülményeiről számolt be. Különösen kedves számunkra. a szegediek számára m Móra-mü sikere. Katkjce Hona elmondotta, hogy o gyermekszereplőket a Fóti gyermekvárosból és más állami gyermekotthonokból szokta összeválogatni, mivel itt leli a legodadóbb, t legfegyelmezettebb munkatársait ... A „Próza a pódiumon" sorozatban ezúttal Ta tarka: £n édes fiam című monológja hangzott el— Csernus Mariann megdöbbentően drámai, ragyogó tolmácsolásában. D. E. SZEGEDI KÖNYVEKRŐL Németalföld aranykora Miben adott újat a XVI —XVII. századi Németalföld Európának? Erre a kérdésre ad választ Wittman Tibornak a József Attila Tudományegyetem középkori egyetemes történeti tanszésadalmi fejlődés egyes elemeit. Jelentős súlyt kap a monográfiában ennek a kísérleti telepnek a társadalma az 1566-ban meginduló képromboló mozgalom előtti Nagyon fontos ugyanis a ke professzorának, a törté- történeti fejlődés érzékeltenettudományok doktorának az elmúlt év végén megjelent munkája, a Németalföld aranykora. A marxista történetírásra komoly feladat hárul, hogy kijelölje Németalföld sajátos helyét az északi és mediterrán kultúrák között, s megfelelő marxista beállításiban mutassa meg az első polgári forradalom előzményeit, lefolyását következményeit és hatását Európátése addig a pontig, míg a tömegek az aktív cselekvés útjára léptek. A spanyol megtorlás, Alba terroruralma és az 1572-es felkeléstől a „belga nemzet" kettészakadásán, Dél elestén keresztül az Észalton győztes forradalom hivatalos dokumentumáig, az 1609-es bergen-opzoomi fegyverszüneti egyezményig terjed a második rész. A holland gazdasági fellendülés, valamint a tenra, s népeire. A nacio- gereken megszerzett hegenalista módon belgizáló és hollandizáló irányzatok Az Egészségügyi Felvilágosítási Központ munkatársai mintegy 35 000 dolgozót — gyári munkást, tsz-parasztot, értelmiségit, ipari tanulót kérdeztek meg arról: mivel töltik legszívesebben szabadidejüket. A válaszokból választják a testi Lemaradt az alvás és a kártya rében a kézimunká- Csak egy töredék, dolgozók körében penak van. Erre szava- a közvéleménykuta- a > j\u!turali3, zott a megkérdezet- tásban részvevők 1,8 j^K feSK" Fodor Pál. Hangsúlyozta, in- ideológiai küzdelmén túl katolikus, protestáns, liberális és ki tudja még milyen beállítású elképzelések kuszaságában nehéz kibogozni a hiteles történeti szálakat. A megoldás legbiztosabb módja a konkrét eseményekre való támaszkodás leheti Ezt tette Wittman Tibor, aki marxista igényességgel rajzolta meg Németalföld sajátos helyzetét a XVI— tézkedni fognak, hogy az üvegek visszaváltási árát minden boltban a pénztár mellett függesszék ki, ugyanakkor felhívják a boltok, presszók vezetőinek figyelmét: a cukrászsütemények A szellemi munkások például meglehetősen nagy számban xvil. századi" ban. Munkája munkával járó aktív ismeretterjesztőjelleggel SlvfPffi.' megírt tanulmány, mely nagy hiányosságokat pótol: sem a marxista, sem a polgári történetírásban nincs tetnie, ilyen szintetikus, összefogla- közös németalföldi Érdekes, tek csaknem kéthar- százaléka foglalt ál- hogy a szabadidőben aj ]ó munka a mada. Az üres órá- lást az alvás, vagy a nők napi munka utá-| forradalomról, kat a választadók ke- passzív pihenés más ni pihentetőül a férkitunt, hogy legna- reken egyharmada formái mellett, s en- fiáknál szívesebben gyobb tábora az úgy- kulturális jellegű el- nél is kevesebben használnak szellemi nevezett aktív pihe- foglaltsággal — ol- törtek lándzsát a elfoglaltságot s a sétának vasással, rádiózással, kártya, a társasággal gyengébb nemen be' tv-nézéssel, kiállttá- eszpresszóban. nésnek, a ven- lül ís a 20 éven alua sportnak, a turisz- sok> múzeumok látó- déglőben való szóra- liak a legfogékonyab tikának, a barkácso- gatásával, színházzal, kozás, kiruccanás bak az effajta időtöllásnak és a nők kö- mozival — tölti ki. mellett. tés iránt. (MTI) Wittman elfogadja a nyugati történetírók egyik legkiemelkedőbb alakjának, a mónia, a XVIII. századi tőkés mintanemzet létrejötte és az aranykor alkonya alkotja Wittman Tibor munkájának hax-madik egységét 1688-ig. az angol—holland persoználunió létrejöttéig. A monográfia negyedik részében a társadalmi, filozófiai, művészeti és irodalmi életre való kitekintés teszi teljessé Németalföld történeti tablóját. Nehéz lenne ilyen rövid Ismertetésben részletesen Atlantikum- elemezni, mi újat adott Wittnépszerübb, man Tibor monográfiája a XVI.—XVII. századi Németalföld történetének Ismeretéhez. Talán a legfontosabb, hogy sikerült érzékeimiként nőtt ki egy németalföldi középkorból két egészen sajátos nemzeti civilizáció: a belga és holland állam. Az illusztrációkkal díszített, címlapján Antwerpen pozitivista Henri Pirenne- egyik utcarészletét ábrázoló nek kifejezését, aki Európa könyvet Kardos Tibor és „kísérleti telepének" nevezte Makkai László lektoralásáa németalföldi tartomúnyo- val a Gondolat Kiadó adja kat, ahol a történelem való- az olvasó kezébe. sággal kikísérletezte a tárNikolényi István Csütörtök, 1966. március 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 5