Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

Célok és eszközök Az elmúlt hetek ben-hónapokban — a korábbiakhoz mérten — jelentősen aktívabb és sokágúbb lett üzemi vállalati pártszervezeteink munkája. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozatának végrehajtása, a gazdaságirányítási rendszer reformjának kiinduló irányelvei, az ár- és bérintézkedések, s harmadik ötéves tervünk első esztendejének megkezdése feladatok sokaságát rótták és róják a kommunistákra. Különösen előtérbe állítja a pártszervezetek termelési agitációs munkáját. Egy finn kislány megtanult magyarul Ketté* feladat Az egyik nagyüzemi pártszervezet titkára így fogalmazta meg elgondolkodtató és a lényegre tapintó véleményét: „A termelési agitációt mi úgy fogtuk fel, mint kettős feladatot: ismertetni. kommentálni az országos feladatokat, de úgy, hogy azonnal megtoldjuk a magunk sajátos, helyi kötelezettségeivel. Ugyanakkor — s jó ideig hibánk volt, hogy erről elfeledkeztünk — bátorítanunk, ösztönöznünk kell a gyáron belüli kezdeményezéseket, de úgy, hogy ezek szorosan az országos célokhoz kötődjenek, azok megvalósítását szolgálják." A vélemény gazdag, sokrétű gyakorlati tapasztalatok summázata. A feladatok eme kettőssége alapelve kell hogy legyen a termelési agitációnak. Ezt az említett gyárban már megtanulták. Ott igen, de még nem mindenütt. Pártszervezeteink tevékenységének gyengéje éppen itt rejlik: egy részük csak az országos feladatok kommentálására szorítkozik, más részük viszont annyira megragad a helyi részleteknél, hogy szem elől téveszti a nagy egészet., az összfeladatok megmutatását. A helyes arányok megkeresése s érvényesülésük állandó biztosítása egyike a jó termelési agitációs munka feltételeinek, de csak egyike! Ez ugyanis csak arra válasz: mit? A hogyan legalább enynyire fontos. Az egyik üzemben a szkeptikusok nem sok jövőt jósoltak a pártszervezet kezdeményezésének: előadás sorozatot szervezitek, ahol a Központi Bizottság gépiparra vonatkozó határcatát ismertették. Megtehették volna, hogy csak az ismertetésre szorítkoznak, felolvassák a határozatot, s Inkább csak az illendőség kedvéért hozzáteszik: tehát nekünk ú sok a feladatunk. Jó érzékkel más utat választottak. A kommunista műszakiak legjobbjai a többi szakembert is megnyerték a munkának, s igen alapos vizsgálattal felmérték, a gyár termékeinek anyag- és munkaigényessége milyen, mennyiért készítenek ők egy univerzális szerszámmarógépet, s mennyibe kerül ez a Szovjetunióban, az 'NDK-ban, s néhány tőkés államban? Hasonlóan ehhez, a termékek korszerűségét is vizsgálták. Az előadássorozat sikerét legjobban az jelzi, hogy először a tanácskozó termet töltötték meg az érdeklődők, a második és harmadik, előadást azonban már az ebédlőben tartották, s ott is szűknek bizonyult a hely! A tények ereje Már-már közhely, annyira ismert: a tények mindennél jobban érvelnek, az általános igazságok hangoztatása viszont nehezebben talál utat az emberekhez, kevésbé sorakoztatja fel őket a célok eléréséért küzdők köze. Arra agitálni, hogy a jobb élet feltétele a jobb munka, általánosságban, majdnem felesleges, ezt mindenki tudja. Annak megmutatása azonban, hogy az üzemben a munkaidő hány perce vész el beszélgetés, anyagvárás miatt, miért nőtt a selejt, mi okozza a hévégi hajrát — nemcsak azonnal érthetővé teszi mindenki számára a gondok forrását, hanern már a tettekre, a gondok kiküszöbölésére is mozgósít! • Ha a kommunistán csak általánosságban szóirak arról, mennyire fontos az újítómozgalom, milyen szerepe van a munkaversenynek, sokkal kisebb visszhangot keltenek szavaik, mintha azzal érvelnek, hogy üzemük arany vagy ezüst jelvényes újítója mit tett. javaslatai milyen megtakarítást eredményeztek, s a versenyben élenjárók hogyan érték el eredményeiket. Pártszervezeteink egy részénél sikerrel hr.rrr:'.! ;.'.í» fel a termelési agitációban az egy-egy célfeladat végrehajtására létrehozott műszak: brigádok eredményeit (például az import gépek ki használtsági fokának megállapítására. az újítások bevezetési idejének vizsgálatára stb.) A brigádjelentések egyben tények sokaságát is szolgáltatják, amelyek az agitációs munkában kamatoztathatók. Az eddig elmondottak is aláhúzzák. mennyire sokrétű tevékenység a termelési agitáció. milyen hiba lenne azt a szűken vett napi termelési feladatokra korlátozni. A termelési agitáció lényege ugyanis éppen az összefüggések feltárásában, az okok e0 okozatok nem egyszer bonyolult szövevényének kibogozásában rejlik. Természetesen szőke és a nyakában egy vékony fémláncon ott függ az elmaradKözéppontban az ember hatatlan Kalevala-érem. Egyébként éppen olyan örvendetes a változás pártszervezeteinkben: mind jobban > értik, hogy a személyre s ió agitációs munka jár a irja-:imáiis sikerrel. Ez viszont feltételezi az eszközök, módszerek további finomítását, az alapszervezetek, s pártcsoportok fokozottabb önállóságát. A gyári összfeladatokon belül ugyanis más a teendője a szerszámüzem kommunistáinak, mint a sajtoló-, vagy szerelő üzemieké, sőt: üzemen belül is a legváltozatosabb módszerek szükségesek. Van, akivel többször kell beszélgetni, tapasztaltabb váltótársat állítani mellé, van, aki első szóra is elmondja gondjait, s megérti a kommunisták képviselte feladatok helyességét. Mindezeken túlmenően nem feledhetjük, a legjobb agitációs eszköz i példamutatás: a kiváló munkásnak, műszakinak, vezetőnek kétszer annyit ér a szava, mert a maga munkája jelenti az aranyfedezetet mások serkentésére. A termelési agitáció bonyolult, nem könnyű munka: rugalmasság, körültekintés, elmélyültség kell hozzá. Mégis hálás feladat, mert eredményei egyaránt szolgálják az egyént, a kis és nagy közösséget, és az egész népet. M. G. mint egy magyar lányt Hogy most még olyan furcsa egyformasággal, egy sziszegő, surrogó valaminek ejti az sz-eket. meg az s-eket? Féléves itt-tartózkodása alatt a két hang begyakorlására még nem jutott elég idő. Mert ennyi ideje, éppen egy féléve érkezett Magyarországra, itt is mihozzánk. Szegedre Min na Savela a finnországi Kuopióból, hogy mint a József Attila Tudományegyetem vendéghallgatója alaposabban megismerkedjen a magyar nyelvvel, amelynek művelése további életéljen hivatás szerinti cél és megélhetési eszköz is lesz. — Kedves Minna, högyan is került Szegedre? Minna nevet, Minna a fejét rázza: — Nincs ebben semmi különös! Pályázatot hirdetett a Finn—Magyar Baráti Társaság magyarországi ösztöndíjra. Megpályáztam, megnyertem. Még Helsinkiben, az egyetemen tanultam egv évig magyarul. Akkor szerettem meg a nyelvet abból a néhány regényből, versből, amit el tudtam olvasni... Miért Szegedre? Helsinkiben, az egyetemen ... Minna Savela ugyanis csak Magyarországon „hallgató". Otthon mint komoly középiskolai tahár dol gozik, a közép-finnországi Kuopio város gimnáziumának finn-történelem szakos tanára. Ott adta be a pályázatot, s onnan vonatozott, Minna Kuopióból hajózott három egész napon át Magyarországra. — De miért éppen a mi városunkat választotta? — Mehettem volna más egyetemre is. de nekem azt mondták otthon, Szeged nagyon szép. oda menjek. És ezt finn barátaim mondták, nem magyarok! — Köszönjük a bókot! És csalódott-e az önként vállalt űj otthonában. Minna? — Mindenütt nagyon kedvesen fogadtak! Az egyetemen különösen . t. És amint az. a még kicsit idegenül hangzó, de különben nyelvtanilag jól szerkesztett mondataiból kiderül, nemcsak szívesen fogadták, de jól meg is tanították a magyar nyelvre. — Naponta foglalkozott velem dr. Velcsov Mártonné, a nyelvészeti tanszéken, meg rendszeresen jártam előadásokra, szemináriumokra is... Láttam aztán magyar filmeket, és olvastam magyar könyveket is ... — Mit olvasott legutóbb? — Az Iszonyt meg a Rozsdatemetőt. Németh László regényét a belőle készült film hatására olvastam el, a Rozsdatemetőt meg előbb színházban láttam. Nekem különösen érdekesnek tűnt a két regény nyelvezetének különbsége. Fejes Endre könyvét könnyen megértettem, az Iszonnyal viszont nagyon sok bajom akadt. És láttam Szegeden az Úton című Rozov-darabot. Nagyon, nagyon tetszett! Ilyen érdeA diákok találékonysága került szóba. A beszélgetők — nemrég még maguk is az iskolapadban ültek — csak úgy ontották a 'bízonyítéko-' kat. A biosz-órára szinés'tintával felismerhetetlenné preparált svábbogár sztorijától jutottak el az időhúzás hagyományos és hipermodern fegyvernemeid nek taglalásához. Volt, aki azt is megkockáztatta, hogy az alibijét magyarázgató diák és a kölykét védelmező anyatigris közt párhuzamot vonjon, mondván. hogy mindkettő körömszakadtáig védi a magáét. Krimi az osztálykönyvben Akkor is, ha az ügy teljesen reményielén! Jó pár éve történt — akkoriban a krími szó még nem jött divatba, a bűntény fogalma viszont már rég nem volt ismeretlen — az a sokat emlegetett Paprika utcai gyilkosság, amely élénken foglalkoztatta a közvéleményt. Egyik diák a bűntény felfedezését követő napon azzal állt elő, amikor a felszólításra elő kellett állnia, hogy: — Tanár úr kérem, nem tudtam készülni. — És miért nem — érdeklődött a sablonos tájékoztatásra a tanár. Az ötlet, hogy a gyilkosságot vádolja meg, ekkor villant föl a sarokba szorított ifjú fejében. Nem késett hát elmondani a légbólka* pott gondolatsort: ő, úgymond, a Paprika utcai gyilkosság miatt nem tudott készülni, mert azon a környéken laknak, és tegnap délután kiderült, hogy ... stb. stb. A szívós türelmű, egyébként \ humoráról ls híres tanár csak hallgatta a szóáradatot. aztán minden különösebb nyomozás nélkül meghozta, kihirdette, sőt az osztálynaplóba is beírta az ítéletet. így kerültek az ifjú, de nem tehetségtelen háryjános neve mellé a következő sorok: „Azt mondja, a Paprika utcai gyilkosság miatt nem tudott készülni: ezek szerint ő a gyilkos...." Amiből viszont kiderült. hogy — bizonyos ellenkező híresztelések ellenére — olykor a tanárnak sem kell a szomszédba menni egy kis találékonyságért. S. M. kes, pantomímikus feldolgo. zást sem otthon, sem másutt nem láttam' Mintha otthon lennék Mert mielőtt hozzánk érkezett volna. Minna már egy egész sor országot bejárt. Volt Angliában, a Szovjetunióban. Franciaországban, az NSZK-ban és természetesen Svédországban, kétszer is... Ilyenformán széles nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezve mondja: — Itt tényleg olyan, mintha otthon lennék! Igazán mindenütt olyan kedvesek hozzám az emberek! De arra. hogy ez a kedvesség tulajdonképpen milyen formákat is öltött — a kérdés. ha kicsit intim ls. jogos, hiszen Minna diplomás tanárnő létére is, még fiatal lány — csak a fejét rázza nevetve, s nem válaszol. Csupán annyit mond, hogy nem csak az egyetemre járt. Volt egyszer-kétszer/ táncolni is... A tánc után megint csak komolyabb dolgok, az általa igen kedvelt általános nyelvészet meg a Magyar Nyelv Értelmező Szótára kerül szóba, amit okvetlenül haza akar vinna magával — munkaeszköznek. Minna ugyanis — ezt már korábban elhatározta — vagy fordítóként vagy a magyar nyelv egyéb munkásaként akar majd odahaza élni. Üzenet a mamának Persze addig, míg ismét hazatér, mép épp egy másik félesztendő van hátra. Minna ugyanis egyéves tanulmányútjának csak az egyik felét tölti nálunk, Szegeden. A most következő hónapokat már a pesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vendégeként fogja eltölteni. Onnan is utazik aztán haza szülővárosába, a nyugat-finnországi Vammalába, ahonnan édesanyjától —hiába, a finn anyák is Ilyenek! — hetente kapta, s kapja az efféle leveleket: „Tanulj kislányom szorgalmasan, vigyázz magadra és viselkedj rendesen!'' Ha Savela néni nem is hatalmazott fel előzőleg, hogy messzire szakadt leányáról véleményt mondjunk, innen, a Tisza partjáról üzenjük neki; Minna szorgalmasan tanult, vigyázott magára és nagyon rendesen viselkedett Szegeden. Akárz László Pávai Vojna Farene Az Anna-forrás születése M» lenne nyolcvanéves dr. Pávai Vajna Ferenc, a kivalrt geológus, a magyar kőolaj-, földgáz- és hé vízkutatás úttörője. Annak meg a közeli hetekben lesz négy évtizede, hogy kidolgozta ar clurt szegedi hőforrásnak. az Anna-kútnak tervét. Hajdúszoboszló. Debrecen. Szeced. a főváros — az egész ország - sok-sok gyógyitó hévizet köszönhet neki. „hévijeink atyjának". Itt között írásában, mely resztet a Természettudományi Közlöny lü-ifl. március 1-1 számában ..A szegedi mélyfúrás Jelentősége es tanulságai" rímmel megjelent tanulmányából, már negyven eve sürgette, hogy az Anna-kut Után fúrjanak le a varos közelében 1506 méterre meg melegebb. meg bővebb hozamú hévízért. . . , Harminc évnek kellett eltelnie, hogv 1957-ben az úlszeged! Haladas földjén föltörjön a Pávai Vajna megjövendölte viz. s aztán sorban a töhht. Sok még a tennivaló hévizeink ún. komplex hasznosításáig, addig, mlg elérjük- hogy minden kalóriát kivegyünk belrf.uk. mielőtt a Tisza elviszi 'Ölünk. E föladatokra iá emlékeztet a geotermikus énorgta lelkes harcosának. Pávai Vajna Ferencnek életműve. A debreceni gyógyszálló bejáratánál emléktábla hirdeti nevát. Tllö. hogy Szeged ls tisztelegjen emléke előtt. A Székely sort. ahol legnagyobb hőforrásunk onija vizet, és nhol ar ország első geotermikus hóközpontja mukorttk. erről a n a g y • s z é k o 1 yrőí kell elnevezni, s az utca első házán márvány örökítse meg népünk jótevőjének múlhatatlan erdemeit. _ . , PÉTER I.ASZIX) Szeged városi fürdőjét még a Zsigmondy Vilmos ideiében fúrt kutak látták el vízzel, vizüket azonban még költséges tüzeléssel fel kellett melegíteni, s a végén a kutak is természetszerűen elöregedtek, úgy, hogy utóbb mar a városi víz-' vezeték vizét kellett ott is fogyasztani. Drága fürdés volt a szegedi! A szohoszlói mélyfúrás eredménye az élet, a gyakőrlat embereinél, úgy látszik, több hatást ért el, mint a szakembereknél. s egymásután kérték a városok, hogy vizsgáljuk meg altalajukat, vajon nem lehetne-e ott is hasonló Isten áldását fakasztani? Ezek között n városok között volt az elsők között Szeged is. Már 1926. április 20-án megkapták rövid véleményemet. amelyet azzal fejeztem be: „minthogy a fürdő léte van veszélyeztetve a vízhiány miatt, s felszálló víz megfúrása — bizonyos ^ mélységig adva van ott is — azt javaslom, hogy a fürdő előtti kis téren addig fúrjanak le, amíg a feltárt vízszintek alatt — a geotermikus gradiensnek és évi középhőmérsékletnek megfelelő 40—45 C° hőmérsékletű vizet nem kapunk 1000 méter körül, s azután a fürdőt ellátva, fúrjunk egy 1500 méter mélységre tervezett kutatófúrást e, város közelében levő boltozaton" — ahol a szakvélemény elején elmondottak alapján előbb és nagyobb mennyiségben gondolhatunk - forró sós vízre és kihasználható mennyiségű földgázra. De mert a város vezetősége kötötte magát elsősorban a fürdő vízellátásához, s ilyesmi nem lehetett a bányakincstár feladata, nem ez, hanem a város mérnöki hivatala fúrta meg Buócz Károly műszaki tanácsos vezetése alatt a fürdőnél indítványozott kutat nagyon ügyesen, nagyon rövid idő alatt és óriási Szerencsével: kézi fúróberendezéssel mentek le majdnem ezer méterre, 959 méter mélységig! A fúrási teljesítmény meglepő volt s az eredmc.i./e több mint száz százz'.y.ikal vulzotta be a hozzáfűzött reményeket: 1000 méter helyett mér 944 méter mélységből nem 40 t"-os, hanem 58 C!°-o« fenékhőmérséklctű víz tört fel, földgéz kíséretében. A fürdő vízszükségletét bőségesen kielégíífették, s a viz felmelegítésének költségeit teljesen kiküszöböltél:, ami által, ha jól tudom, évente mintegy száz vagon szenet takarítanak meg. de ez a megtakarítás nem vonatkozik arra, hogy ma már a fürdő férfi és női részét egyszerre is üzemben tarthatják, sőt modern uszodát is terveznék, amelynek létesítése és fenntartása másképpen nem is lett volna lehetséges. Olyan megtakarítások és lehetőségek ezek, amelyeket közvetlen számokban értékelni nagyon bajos, s a tulajdonosnak nemcsak nagy jövedelmet, de soha sem remélt beruházásokra adnak alkalmat. * Szeged tehát azok közé a szerencsés fekvésű - árosok közé tartozik, amelyet nemcsak á Maros és Tisza összeszögelése jelöl ki kedvező emberi településnek, hanem a bőséges felszálló ivóvize ős meleg, illetőleg forró ásványos vizei is, amelyek bőséges fürdővizet, s egyben gazdaságos hőenergiaforrást képviselnek! Közelében pedig a mélyfúrás felsorolt tanulságai szerint bizton számíthatunk gazdaságosan kitermelhető szénhidrogénekre, amelyek a város iparát fogják kedvezően fokozni. , Csak egyet nem szabad szem elől téveszteni, és ez az. hogy a boltozat központjától távolodva, a földgázfélék felhalmozódásának, s így a víz felemelkedésének lehetősége csökken, különösen a mélyebb szinteken, s synklinálisban (teknő) pedig nincs is meg, tehát ott ezeket erőszakolni nem gazdaságos. Végeredményében összegezve a szegedi fúrás '• nuságait és összehasonlítva más alföldi mélyfúrások eredményeivel, azt látjuk, hogy az eddift jó és hasznos vizekben szegénynek tartott Alföldön mind a felszálló ivó, mind a meleg és forró ásványos vizek bő feltárásáruik lehetősége kezd kidomborodni, s ha ezt nem tévesztjük szem elől. mindkét irányban rövidesen kielégíthetjük minden erre vonatkozó igényét anélkül, hogy a meddő kísérletezések költségei olyan nagyon terhelnék, amint azt ma is sok helyen látjuk. Synklinálisokban nincsen felszálló víz (Kecs!:-mét!) oda vezetni kell azt a legközelebbi redők fúrásaiból, de a boltozatok távolabbi szárny részeiben vagy boltozatok közötti másodlagos teknőben (Debrecen 837 m) is kétséges a fúrás eredménye. különösen a mélyebb szinteken (Nagvkőrös 950 m). Ilyen helyeken csak a környék szerkezeti és hidrológiai viszonyainak gondos figyelembevétele után szabad a mélyfúrásokat megindítani. s inkább a közeli redőzésekről való vízvezetéssel kell megbarátkozni, ahol az eddigiek alapián nagy valószínűséggel tárhatjuk fpl az ahhoz szükséges vizet. Emellett szól az a nevezetes körülmény is, hogy a s.vnklinálisok vize nem emelkedve a felszínig, a béléscsövekben 'ecalább időnként parfg, rozsdás lesz, poshad és soha sem olyan jóízű és egészséges, mint a felszálló, mindig mozgásban levő víz. Arról nem Is beszélek, hogy ilyenformán nem javasolhattok. hogy redőn. pláne boltozaton vagy annak közeiében fekvő városok távoli teknőben mé1 vesztett kutak nem felszálló vizét vezessék be, természetszerűen óriási költséggel, amint arra ls készül már a példa. A jég mindenesetre meg van törve, a W ivó"s hasznos melenvizek alföldi kutatáséinál- •'•tini '••ibovtnkoznak. Nincsen messze az idő. an-'kor az Alföld lakója már nem issza a szennyes talaj- és folyóvizet, s nem pusztul tőle. hanem tálán naponként fürdik a föld mélyének megcsapolt langyos hullámaiban (valóságos sós. meleg tengeri hullámfürdőket is lehet létesíteni), amelyek a gázzal és más hasznos energiaforrásokkal versenyezve világitják, fűtik lakását és hajtják aépeit. Ennyi sok mindenre tanít egy-egy újabb mélyfúrás, s ilyen sok biztatást, reményt fest az elborult magyar égre. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasarnap, 1966. március 9.