Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-05 / 54. szám

Közéletünk1 hírei HAZAÉRKEZETT SVÉDORSZÁGBÓL ÉS IZLAND3ÖL AZ MSZMP KÜLDÖTTSÉGE Dr. Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, akik az MSZMP képviseletében megbeszéléseket folytattak a Svéd Kommunista Párt, valamint az Izlandi Szocialista Egységpárt képviselőivel, pénteken hazaérkeztek Budapestre. MAGYAR KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG LIPCSÉBEN Dr. Traulmann Rezső építésügyi miniszter vezetésével pénteken reggel magyar kormányküldöttség utazott a tavaszi lipcsei nemzetközi vásárra. w ™ UJ KI$Z-munfca megvilágításban Olyan magas szintű üze- beszámolója azokat a prob- növeli az ifjúsági szövetség mi KISZ-értekezlet talán lémákat igyekezett elsősor- tekintélyét, másrészt újabb még sohasem volt Szegeden, ban feltárni, melyek egyelő- sikerek elérésére buzdít, mint amilyet a Kenderfonó- re még gátolják a kibonta- ^^^^^ és Szövőipari Vállalat KISZ- kozást: a KISZ-isták törekbizottsága kezdeményezett: véseinek olykor megnyilvá- Mgr megvannak a tervek tegnapi vb ülésére meghívta nuló lebecsülését; azt, hogy ahhoz is, hogy az idén mia vállalat valamennyi gyár- vezetőiket nem vonják be a jyen feladatok elvégzése vár egységvezető igazgatóját, az műhelyek, üzemrészek ter- a KISZ-szervezetekre. A kenüzemi MSZMP csúcsbizottsá- melési feladatainak megtár- derfonógyárban például védgok titkárait, a szakszerve- gyalásába, s ezzel mintegy nökséget vállalnak a műzeti bizottságok titkárait. Va- lehetetlenné teszik a kezde- szálgyártás az új nagy teliamennyien el is jöttek, s ményezéseket, még a politi- jesítményű' fonógépek" és a résztvett még rajta dr. Lő- kai munkát is. A vélemé- gyártásközi ellenőrzés felett kös Zoltánné, a városi párt- nyek erről először megosz- Az újszegedi szövődében az bizottság munkatársa, dr. lottak, végül azonban Kardos g külön gondjuk lesz az Földi Gábor, a KISZ városi Jánosnak, a kenderfonógyár anvagok tisztántartásai Az bizottságának titkára, Tóth igazgatójának adtak igazat a eggSZ vállalatnál bő a váLászló, a vállalat vezérigaz- vita résztvevői aki azt fej- laszték a komplex intézkegatoja, Balassy Sándor a tegette hogy a KISZ-vezctok dési tervben. már az sokat vállalati pártbizottság titka- fiatalok, nyilván kisebb a jeient ba egy egy jó intéz ra és Tombácz István, a tapasztalatuk, mint az idő- kedés' folyamatos megvalószakszervezet intezo bízott- sebbeke, tehát partnerre kell suiását figyelemmel kísérik ságának titkára is. —'"1"J rr~—* " Pénztárca és kötelesség A KISZ-bizottság titkárának, Palotai Jenőnének Felelősségteljesen, szocialista módon Szegedi üzem országos hírű eredménye A DÁV szegedi üzletigaz- sem — 19 szakmai előadást gatóságának egyik legkisebb, tartottak, s 45-en vettek de legfontosabb üzeme a mérőhitelesitő és transzforrészt a politikai oktatásban. A biztonságosabb munkamátorjavító állomás. Itt tart- végzés érdekében pedig tarják karban és javítják a goncavezetőket, darukezelőDél-Magyarország területén ket és a kötözőket oktatták működő valamennyi elosztó, a műszakiak. hálózati, nagy transzformátort, üzemi és háztartási fogyasztásmérőt. A mérők — népszerű neÉsszerűsítés, modernizálás — saját erőből. Ezt a célt tűzték ki maguk elé az vükön villanyórák — tulaj- üzem műszaki és fizikai donképpen az elektromos energia üzleti mérlegei, tedolgozói egyaránt. Egy év alatt 11 újítást adtak be, hát pontosságukhoz mind a amelyből eddig három bevenepgazdasag, mand a fo- zetett újítással a vállalat gyasztók érdeke egyaránt fű- hozzóvetőleg 408 ezer forint zodik. De ugyanilyen fontos a transzformátorok és hálózati berendezések üzembiztos működése is. Ha üzemek. gyárak energia nélkül megtakarításhoz jutott. Szocialista brigádokban Dél-magyarországi maradnak — akár egy per- Áramszolgáltató Vállalaton cig is — milliós kára kelet- belül 1958-ban a mérőhitekezhet a népgazdaságnak. lesítő és trafójavító álloTudják ezt a DÁV dolgo- másról indult ki a szocialiszói is, és átérzik felelősség- |a címért folyó mozgalom, teljes hivatásukat. De közű- Ugyancsak innen indították lük is kiemelkedik példamu- a hitelesítők ma már orszátató munkájával a hitelesítő gossá fejlődött szocialista trafójavító műhely kol- munkaversenyét. lektívája, ők évek óta úgyszólván hibamentesen és megbízhatóan dolgoznak. Ma az üzem dolgozóinak 88 százaléka öt szocialista amiért 1964-ben és 1965- brigádban dolgozik Az öt brigád közül most kettőt a SZOT 38 1965 elnöki határozata értelmében ezüstkoszoen mii is ^ piakettel tüntetnek ki: szocialista a hirele.sítök brigádja hétszer, a Bláthy Ottó-brigád pedig hatszor nyerte el ez ideig a „Szocialista brigádében is elnyerték a „szocialista üzem" címet. De tulajdonképpen mit is jelent a cím: üzem? Ha megismerjük a mérőhitelesítő és trafójavító állomás tavalyi tevékenységét, clmet. Ezek a brigádok kéválaszt kapunk erre a kér- pezik az üzem törzsgárdádésre is. Az átlagnál jobban ját. összeszokott, megbízható szakmunkások, akik közül többen megszerezték a . — T,- .. . . technikusi végzettséget is, A DAV Kozponti Igazga- de gyakorlati munkát tosaga, part- es mu- k, ve- nem félték fel az író. zetoi megállapítottak, hogy 8Szta]okkaL Ahogv monda szociahstó uzemresz cím &k 0zért tajlulnak> hogy az megtórtósaert 1965 elejen lméletl ismeretek megszertett felajánlásokat teljesítet- 7^vel Ls munkájukat tek, de legtöbb helyen tul- . teljesítették" — olvashatjuk e vállalat vezetőinek értéjake lését. A mérőhitelesítő dolgozói Kitűnő együttműködés Az üzemben szoros együtt(jó munkát végeztek 1965- működést alakítottak ki a ben. A felújított. javított vezetők és beosztottak köfogyasztásrnérók selejtjét az zött> urbán Lajos üzemve1964. évi átlaghoz képest zetö és a termelés közvet0,12 százalékkal csökkentették. Az eredmény jobb, mint len irányítói, a művezetők a jól működő szocialista briez országos átlag, amivel a gádokba léptek be, s ezzel ^ legközelebb kerültek a termeléshez, a mindennapok hitelesítő üzemek országos szocialista munkaversenyé- _ ben a szegedi üzem első he- problémájához. Azonnal *érlyezése várható. Természete- fésülnek a váratlan akadásen más kihatása is volt a iyokról. anyaghiányról, vagy megjavult munkának: össze- a munkafolyamatok bármisen 8528 munkaórát sike- ]yen hátramozdítójáról — rült megtakarítani egy ev igv az irányítás, a vezetés alatt! A hitelesítő üzemrész rugalmassá vált. mellett a transzformátorjavfló műhely dolgozói is kitettek magukért 1965-ben: Ü00 százalékra teljesítették a felújítási, javítási tervet, s emellett 18 ezer forintot taAz együttműködéssel. a hétköznapokhoz alkalmazkodó irányítással, a munkaversennyel sikerült elérni, ^ _ hogy Csongrád megyében hántottak'"meg "a" kecskemé- a vasas és fémipari szakmáti erőmű trafódnak átkötése elsőként a DAV meBlka Imával. Az üzemben nem feledkeztek el a hétköznapi munka mellett a szakmai és tel® címet, politikai továbbképzésről rőhitelesítő és trafójavító állomása megszerezte a Szocialista üzem" megtdsznevelni őket Egyrészt a a KISZ„isták, nem engedik partszervezeteknek, mas- őket „elaludni", reszt a gazdasagi vezetőknek. A következő mondatát pe- MKMMia a dig érdemes szó szerint idéz- „„..,,,. ni: „Minden gazdasági veze- Ml 15 volt a lenyeg® en"ek tő érje fel ésszel, milyen tar- a nagyon-nagyon hasznos tatalék rejlik a fiatalok lendü- nacskozásnak? Talan ugy letében, újat akarásában." summázhatnánk hogy a fia„„.,„,, . , , . . , talok nem gyerekek, nemcsak Mielőtt meg valaki is fe- az udvar parkosítását, a jet csóválná tegyük ehhez műheIvek takarítását lehet dr Földi Gábor megallapí- rájuk bíznj _ bár természe. tasát: az, hogy valaki KISZ- teöen ez sem Iebecsülendő tag, nem kiváltságot jelent fd ^ képesek a legmahanem hogy meg valamivé bb rendű feladatok tel. magasabb kovetelmenyeket jesitésére ; ha ehhez meg. is lehet, sot kell állítani ele. JR ják vezetőikt61 a kellő Nem arról van tehát szo, segitséget és bátorítást hogy a fiatalok meg nem er- Mfnde£ bizonnyal igaza volt demelt jogokat elvezzenek, , Sándornak, a vállakiveteles tamogatast. Nem. ' Matkó István . . . . . , .... . lati pártbizottság titkárának, A KISZ tagjai a part ifjusá- 1 * * hogy ha g.szovetsegenek tagjai akik- id6sebbek viss^fiatalodnek egyformán ott a helyük k igyekeznek a politikai es a termelomun- ^ ka élvonalában! Eddig is számítottak a vezetők a KISZ-istákra. Bárkámegérteni a fiatalokat, hamarabb szót is érthetnek velük. Igazgatók, párttitkárok ülnyi Ferencné, a jutagyár téfc körül & tanácskozóasz. igazgatója mondta el hogy taU ezen az értekezleteB „ milyen sokat segítettek a KISZ vb tagjai mellett. Igaz, fiatalok tavaly év vegén az a vóllalatról> a termeiésről üzem gyenge teljesítménye- sok ^ ^ közöttük> de nek megjavításában. Orayecz megvilágításban, olyan Béla, a KISZ-bizottság old ami újszerűnek FMKT-felelőse a kendergya- mondható Mert még in. ri Fiatal Műszakiak esTech- kább nyüvánvalóvá lett) nikusok Tanácsának múlt hQgy ^ a fíatalok munká. évi sikereiről beszelt. Inkább ra neveiése elsősorban a az volt a baj, hogy az elért KISZ feladata, a pártszerveeredmények népszerűsítése, zetek. a gazdasági vezetők nyilvánosságra hozása ma- ^^ olyan glősség^l radt el, s ez az, amin sur- tehát tevékenykedniük, akár gősen változtatni kell. Ha a termelési feladatok teljemegfelelő hangot kap a sítéséért. KISZ munkája, az egyrészt Fehér Kálmán TVincs sok olyan háztartás, ahol az utóbbi hetekben ne nézték volna át a családi költségvetést. A bért számolgatni, az árakkal összevetni, azzal elégedettnek lenni, vagy azt keveselni — a mindennapi élet velejárója. A pénzzel gazdálkodni kell, kicsinyben és nagyban egyaránt, s úgy helyes, ha a kis közösségek és a népgazdaság mindig igyekszik megtalálni számítását. Megtörténhet, hogy a körülmények változása, a fejlődés során jelentkező új igények miatt mind az egyénnek, mind a nagyobb közösségnek, például egy gyárnak — sőt a népgazdaságnak is a számvetés átalakítására kell gondolnia. Ez a lényege voltaképp a közelmúltban hozott kormányintézkedéseknek is: az árak és a tényleges költségek közelítése, a társadalom és az egyén számára egyaránt megfelelőbb kereseti arányok kialakítása. A fizetést lehet keveselni. És a fizetésért adott munkát? Azt nem lehet keveselni? Olvastam leveleket, melyek írói nemrég költöztek új lakásba: kiesett az ajtó tokja, hullik a vakolat, púposodik a padló. Mások arról panaszkodnak, hogy a vadonatúj körömcipő sarka a századik lépés után levált, elromlott a tv-készülék már az első este. Hogyan lehet így dolgozni? — kérdezi mindegyikük. A hanyag kőműves a hanyag tv-műszerésztől, s ennek felesége a hanyag cipésztől, s így, körbe-körbe ... Nem ismerik egymást, ezért általában kérdeznek, nem egymásnak teszik fel a kérdést. Ha összehozhatnánk őket egy helyre, gondolom, sok mindent tisztázhatnának egymásközt. Például azt: miért akarnak sokan megszállottakat látni azokban, akik szépen, lelkiismerettel teszik dolgukat. Ök ösztönösen, vagy tudatosan nagyon is racionális emberek, és helyesen számítanak. Hiszen sokat vitatkoztunk már az idén is, tavaly iSf többnyire nem is hiábavalóan. Volt, is, van is min töprengeni, érvet érvre rakni szenvedéllyel. Amikor azonban az anyaggal perel az ember, meg a szerszámmal: meg a földdel, az elgondolás és a valóság közé verve a hidat — a vitának ez a fajtája sohasem lehet hiábavaló. Van, aki mindig csak a forintokat számlálja, s ahhoz igazítja a kötelesség mércéjét. Az az érzésem, az ilyen ember mindig keserű szájízzel dolgozik, s károsodik pénzben és érzésben, hiszen elnyomja magában az alkotás vágyát, s megfosztja magát a munka örömétől — s többnyire munkája hasznától a többieket. Nem akarom idealizálni a munkát: a munka küzdelem, olykor kínlódás, s gyakran keserves. Még csak az ellen sem akarok szólni, ha valaki anyagias. Sőt, talán még az ellen sem. ha csak anyagias. Azt tartom hibának, hogyha egy semmi másért, csak a pénzért lelkesedő ember ráadásul még rosszul is kalkulál, összecsapva a munkáját, vagy kibújva alóla, azt gondolva, hogy ami kár a társadalomnak, az neki hasznos lehet. Tavaly szilveszter éjszakáján a Láng Gépgyárban bent maradtak a délutáni műszak munkásai, szerkesztők, tervezők, jó páran a turbina szereidében. Az első 100 megawattos turbinát akarták megforgatni háromezres fordulaton, hogy lássák: érdemes volt-e hónapokon át izgulni, verejtékezni. Aligha hiszem, hogy a forintnyi túlóráért mondtak le a szilveszteri mulatságról az óév utolsó óráiban. Nem is kérte őket senki, nemhogy utasította volna. Egyszerűen nem tudták otthagyni munkájukat, amikor már csak pár óra kellett a befejezéshez. Sok olyan ember dolgozik mindenütt, aki már megtalálta az alkotás örömét a hétköznapi, ismétlődő és megszokott feladatok megoldása közben is. Azt hiszem: ők könnyen dolgoznak jól, s könnyebben megtalálják az összefüggést mások munkája, a boldogulás, és saját munkájuk között is. Ez a lényeg: meglátni az összefüggést saját, munkánk és mások munkája, mindannyiunk boldogulása között, mert a fizetés mértékét — s ezt tisztán kell látni — nemcsak saját tevékenységünk határozza meg. IFJ. GERENCSÉR FERENC Az öröm áramköre Épiil a vásár Villanyt kapott az algyői tanyavidék Tegnap délben kigyúlt a igazgatója, hogy szaván fog- műhelyek gépeinek jármába villany a Rákóczitelepen, Al- ja a szép Bercsényi kislányt: fognak, győ e távoli tanyavidékén. — Nos, mi van az eskü- Újabb kéléS Szinte látom a tősgyökeres vővel? Itt a villany-, hol a Sok szó esett a „nagy levárosi kultúremberek gunyo- vőlegény?. _ kérdezte. Egyik hetőségekről". A hálózat ros mosolyát: No és?... ^ ugyanis a tanyák sűrűjén Másfél évtizede írják a la- gyűlésen ugyanis Kutiván haIad keresztül, így mintpok a villany érkezését fa- elvtárs, mim az algyőiek egy 50 portó kölcsönözhet a „nagytudomanyu energialuba, tanyába. Mi ebben az megyei tanacstógja, meg- " ^ . . „ érdekes? ígérte, hogy megpróbálja el- bo1' +kfI\ . ^ ... ... , . vagy radiot es televíziót szoIgaz, nem érdekes. Annál lnteznl a villanyugyet A ^^ ., , . . , hitetlenség hozta ki az „ad- laltat meg' keü- mos<> tobb... A riporter, aki ma- ^ megyck>, lgere_ gépeket és mas haztartasi ga is lassan városivá ved- is_ beremdezeseket serkent, dolik. elcsodálkozott azon a fl ^^ ^ A lakosság kéréseit kitörő örömön, ami valósággal kirobbant a nyugodtan Hosszú a villany útja a _ beszélgető emberekből, amint tanyákig, a történelemben Csongrád megyei Tanácsi a régen várt és mégis vá- és kilométerekben egyaránt, építőipar, Vallalat igazgatómegértéssel fogadták a szakvezetők: Kiss János, a ratlanul érkező fény a vil- A Rákóczitelep 12 gazdasági szélgetés rét. Mi lesz az ígérettel? ja, Ladányi Lajos villamoslanykörtékbe szökött. Az épületébe, irodaházába, kul- sági f^^ffHörbmpö öröm magasfeszültségű volt, túrhelyiségébe és tanyai is- Jozsef' a DAV íomernüke- A egyszeriben szétcsapta a be- kólájába 6 kilométeres veze- tanyalakok majd társulnák nyugodt áramkö- téken szalad a fény. 660 « kozos erovel mar aziden ezer forint költséggel épült villanyt gyújthatnak házaika villanyhálózat, ebből ál- barllami dotációként mintegy A tanyai villanygyújtás A boldog felkiáltások után 530 ezer forintot kaptak a hétköznapi esemény a kícsend lett a tsz-irodában. tenyalakók. Az energia nem- vülállók számára. Mégis Varga Imréné és a fiatal csak a világításban, de a szót érdemel, hiszen mély Bercsényi Júlia arcán mo- mezőgazdasági termelésben emberi tartalmában, soksoly, szemében pedig könny is szerepet kap. Paromai Já- irányú kulturális és civilirezgett. A férfiak koccin- r.os tsz-elnök 7 villanymotor zációs hatásában — születő tották. A belső irodába vi- vásárlását tervezi, melyeket úí életünk törvénye mundáman lépett be Kutiván darálók, szecskavágók, ku- kálkodik. Rezső?, « Beruházási Bank koricamorzsolók, a javító- Balogh Ödön A Budapesti Nemzetközi Vásár egyik műszaki érdekessége lesz az a 36 méter magas, főtéren álló alumínium torony, amelynek tetejére három xenon-lámpát szerelnek fel. A xenon-tornyot a Fémmunkás Vállalat készíti. A vállalat képviselői a vásár műszaki bizottságának pénteki értekezletén bejelentették. hogy március 25-én kezdik meg a torony helyszíni szerelését. A földön fektetve hegesztik össze az alumínium testeket, s az így kialakított 36 méteres tornyot óriásdarukkal emelik a helyére. Ugyancsak a főtéren, a könnyűipari pavilonnal szemben épül a 40 méter hosszú, 20 méter széles alapterületű aluminiumcsarnok. A hatalmas csarnokot belül egyetlenegy oszloppal sem kell alátámasztani. Megkezdődött a dunai hajózás A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a Dunán hetek óta teljes terheléssel szállítsanak a teherhajók. Indulnak a személyhajók is. Elsőnek a Dunaújváros—Dunavecse—Apostag közötti járatot közlekedtetik. Március 14-től jár a Ráckeve—Dömsöd—Tass közötti személyhajójárat is. Budapest és Mohács között március 15-én indul meg a személyhajó-forgalom. Szombrt, W66, márcms 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3