Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-04 / 53. szám

_ fslrfíralok i \3 "ÁRJÁI, egyesüljetek Nincs veszteséges kisipari termelőszövetkezet MÉRLEGZÁRÁS A MEGYEI KTSZ-EKNÉL — ERED­MÉNYES ÖSZTÖNZŐ MÓDSZEREK — KÉTSZERES KIVITEL Az országos mérlegzárás részeként február 25-től már­cius 20-ig a Csongrád megyei KISZÖV-höz tartozó ktsz-ek­ben is összegyűlnek tagok és vezetők, hogy az adatok tük­rében vizsgálják meg múlt évi munkájukat, eredményei­ket, s a szövetkezet 1965. évi mérlege alapján számot ves­senek az idei tennivalókkal. 10 milliós gyarapodás A Kisipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége már elkészítette azt az ösz­szem'tést, amely a megye és Szeded ktsz-einek eredmé­nyeiről ad számot. Az előze­tes mérlegadatok alapján a Csongrád megyei KISZÖV­höz tartozó szövetkezetek va­gyona jelenleg 91 millió 223 ezer forintot tesz ki. szemben az 1964. december 31'-én kimutatott 79 millió 968 ezer forintos vagyonnal. Tavaly a szövetkezetek 515 millió 539 ezer forint terme­lési értéket állítottak elő, 26 és fél millióval többet, mint 1964-ben. Megyei szinten az 1965-ben elért nyereség a teljes termelési érték 11,2 százaléka, ebből 10 millió fo­rint az az összeg, amelyet tisztán az osztalékra vagyis a szövetkezeteken belüli nye­reségrészesedésre fordíthat­nak. Már megmutatkoznak a helyes irányú ösztönzés ered­ményei. Mivel a szövetkeze­tek előtt bizonyos jövedelem­adó ked rezményckkel meg­nyitották a nagyobb osztalék­szerzés lehetőségét, jónéhány ktsz nyeresége jelentősen emelkedett. Az exportbőví­tés, a lakosság jobb ellátása, a hulladék- és helyi anyagok felhasználása jelentősen csökkentette a jól gazdál­kodó szövetkezetek jövede­lemadóját. s ezzel egyenes arányban növelte az oszta­lékot. Kiérdemel? kedvezmények Az okos takarékoskodás, a népgazdaság, illetve a lakos­ság számára fontos tevékeny­ségek ellátása hasznosnak bizonyult több szegedi ktsz számára is. A Szerszámko­vács ktsz például kivitellel és javítással 544 ezer forin­tos, a gumiipari ktsz export­tal. javító szolgáltatással és hulladékanyag felhasználás­sal 470 ezer forintos, az Uni­verzál vegyi, kultúrcikk és szolgáltató ktsz hulladékfel­használással és exporttal 413 ezer forintos jövedelemadó kedvezményt érdemelt ki. De 130. illetve 100 ezer forintos kedvezménnyel jutalmazták a bőrdíszművesek és a szűcsök munkáját is: mindkét szö­vetkezet jeleskedett a kivi­telbe" "s a lakossác ellátásá­ban. „Első" év Mint a Csongrád megyei KISZÖV pénzügyi osztályá­nak vezetője, Erdősi Ernőné elmondotta. 1965 több ered­mény elérése szempontjából „első évnek" számít. Ez volt az első olyan esztendő, ami­kor maradéktalanul sikerült teljesíteni a lakosság szem­pontjából oly fontos helyi­ipar-politikai tervüket: még­pedig 104,4 százalékos ered­ménnyel. Az utóbbi néhány évben mindig akadt veszte­séges szövetkezet a megyé­ben, 1965-ben azonban vala­mennyi ktsz nyereséggel zár­hatta az esztendőt. A kivitel örvendetesen duplájára emelkedett: 26,9 százalékkal — 20 millióval — túlteljesítették az eredeti tervet. A már említetteken kívül kiemelkedő eredményt ért el a szegedi exportőr szövetke­zetek közül a Vas- és Fém­ipari ktsz, a Nívó Faipari Játék ktsz és a Tömegcikk ktsz. Megyei szinten 102,8 szá­zalékra teljesítették termelé­kenységi tervüket a szövet­kezetek. Ezen belül a szege­diek 2.2 százalékkal járultak hozzá a túlteljesítéshez, köz­lük a cserépkályha-készítő ktsz termelékenysége 13.4 százalékkal, a bőröndös ktsz-é 11.6 százalékkal emel­kedett a tervhez képest. Rugalmas gazdálkodás Régóta hangoztatott elv, hogy jobban ki kell használ­ni a szövetkezeti gazdálko­dás rugalmasságát, s a ter­melést, jobban az igények­hez igazítva, szükség esetén olyan cikkeKre állítani át, amelyek r hiánycikknek szá­mítanak a belkereskedelem­ben. Tavaly már sikerült hathatósabban érvényesíteni ezt a tendenciát, ha szükség volt rá, tervmódosítást haj­tottak végre, létszámot, bért. anyagot biztosítottak, alkal­mazkodtak az igényekhez. Nem megfelelően alakultak viszont az arányok a készlet­gazdálkodásban, jóval több a felhalmozódott készlet, mint ahogy ezt a termelési érték emelkedése indokolná. Az 5,3 százalékos termelési ér­ték emelkedés 19 százalékos készletnövekedéshez arány­lik — ez az egyetlen kedve­zőtlen mutató a Csongrád megyei KISZÖV-höz tartozó szövetkezetek mérlegében. Országos tanácskozás Szegeden a mezőgazdasági gépek javításáról Dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­ga mezőgazdasági osztályá­nak vezetője, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület al­elnöke nyitotta meg csütör­tökön délelőtt Szegeden, a megyei tanácsháza nagyter­mében a VI. országos mező­gazdasági gépesítési tanács­kozást. A háromnapos kon­ferenciára Szegedre érkezett dr. Gergely István, az FM mezőgazdasági műszaki fej­lesztési főigazgatóságának vezetője, dr. György Károly, a Magyar Agrártudományi Egyesület főtitkára. Részt vett a tanácskozáson Rozsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Pa­czuk István, a Csongrád me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese és a hazai agrártudo­mány számos ismert képvi­selőié. A megyék termelő­szövetkezetei, állami gazda­ságai, különféle gépjavító üzemei mintegy 200 szak­emberrel képviseltették ma­gukat. A tanácskozást a me­zőgazdasági gépek javítása, a magasabb üzembiztonsá­got jelentő karbantartása té­makörének szánták. Dimény Imre bevezető elő­adásában elmondotta, hogy a mostanihoz hasonló orszá­gos műszaki tanácskozások-: riuk immár hagyományuk van. 1961 óta minden esz­tendőben megrendezzük. A mezőgazdaság kollektivizá­lásának befejezése óta számottevő eredményeket ertünk el a nagyüzemi mezőgazdasági termelés kialakításában. A termelés növelése a me­zőgazdaságban is a technika gyors fejlődésével kapcsola­tos. Ugrásszerűen növeke­dett az erő- ós munkagépek száma. A traktorsűrűség és a traktorpark összetétele a mezőgazdasági termelés szín­vonalának egyik fontos jel­lemzője. A traktorok száma 1965-ben 2 és félszerese, traktoregységekben kifejez­ve pedig háromszorosa az 1958. évinek. A pótkocsik és a gabonakombájnok száma pedig három és félszerese volt tavaly az 1958. évinek. Még nagyobb mértékben nőtt az egyéb munkagépek száma. 1965 végén 61 ezer 500 traktorral, azaz 85 ezer 100 traktoregységgel, mint­egy 50 ezer pótkocsival és 9 ezer gabonakombájnnal ren­delkezett mezőgazdaságunk, örvendetes a nagyobb vonó­erejű traktorok számának gyors ütemű növekedése is. Országosan 1958-ban még egy traktor átlagosan 1,1, 1965-ben pedig már 1,4 trak­toregységet képviselt. Később arról szólott Di­mény Imre, hogy az utóbbi években hazánkban is nagy gépér­tékek halmozódtak fel a mezőgazdaságban. Ezek jó kihasználása alap­vető feladat, s ezért nagyon sok a tennivalónk. Traktora­ink teljesítőképességét szán­tásban eddig mintegy 30— 40 százalékig, egyéb talaj­munkáknál pedig 60—70 százalékig , használták ki csupán, annak ellenére, hogy állandó von óerőgon dokkal küzdünk. A jobb kihaszná­lás szorosan összefügg a gé­pek lelkiismeretes karban­tartásával és a tárolással. A rendszeres és biztonsá­gos üzemeltetés alapfelté­tele a gépek kifogástalan műszaki állapota. A szakszerű tárolás, javítás fontosságát bizonyítja, hogy az üzemeltetés összes költ­ségeinek 35—40 százalékát ma még javítási költségek képezik. Rámutatott az elő­adó, hogy a gépek szervezet­tebb üzemeltetésében fontos szerephez jut az idén beve­zetett amortizációs aiap. Ez az állami gazdaságokban és a tsz-ek ben egyará nt a tökéletesebb javítási-tá­rolási módszerek alkalma­zására ösztönöz. Dr. Dimény Imre megnyi­tója után tudományos és gyakorlati szakemberek szó­laltak fel. Dr. Gönczi István egyetemi tanár a teljes mű­szaki kiszolgálás rendszeré­ről, Felföldi János, az FM osztályvezetője a tsz-ek gép­karbantartási helyzetéről és az ezzel kapcsolatos irány­elvekről tartott előadást. Bónis Lajos a körmendi fel­sőfokú mezőgazdasági tech­nikum igazgatója a Vas me­gyei tsz-ek eredményeit is­mertette a karbantartó bá­zisüzemek kiépítésében. A három nap alatt össze­sen 12 tudományos előadás hangzik el. Megvitatnak többek között olyan fontos kérdéseket is, mint a korrózió elleni véde­kezés legújabb módszerei, az állattenyésztő-telepek gé­pi berendezéseinek megóvá­sa. a gazdaságok villamos hálózatának karbantartása. Március 5-én Hódmezővásár­helyen mezőgazdasági gépja­vítási bemutatókat szemlél­nek meg a tanácskozás részt­vevői. V BALOLDAL TÁMOGATJA AZ ÜJ SZÍRIAI KORMÁNYT A FALU VAGY A VÁROS? 66 EZER t'J KÖZÉPISKOLÁST VESZNEK FEL A BELVÍZVÉDELEM TANULSÁGAI KALAUZOK ÉS UTASOK ÉJJEL-NAPPAL A SZOLNOKI GÁTAKON MÁRCIUS 12—19: VIETNAMI SZOLIDARITÁSI HÉT A SZOT titkársága csütör­töki ülésén, egyetértve a havannai trikontinervtális konferencia és a Szakszer­vezeti Világszövetség felhí­vásával — elhatározta: a március 12—19 között világ­szerte megrendezendő viet­nami szolidaritási hét alkal­mából felhívja a magyar szervezett dolgozókat, az üzemek, vállalatok, irrtéz­mények szakszervezeti bi­zottságait, hogy a szolida­ritási hét keretében kii lön ön nyomatékkal juttassák kife­jezésre testvéri szolidaritá­sukat a vietnami dolgozók hősi harcával, amelyet az amerikai imperializmus szé­gyenteljes agressziója ellen vívnak. (MTI) Guinea elnöke dt. Kwame Nkrumah Sekou Touré átadta a helyét Mali, Guinea, Tanzánia, EAK nem vesz részt az AESZ ütésén # Conakry (AFP. AP, Reuter) Dr. Kwame Nkrumah a barátnak és politikai fegy­vertársnak kijáró fogadta­tást kapott szerdán a gui­neai fővárosban. Az elnököt, akit pekingi tartózkodása idején fosztottak meg tiszt­ségétől a ghanai katonai ve­zetők. hatalmas tömeg kö­szöntötte a Conakry-i városi sporttelepen. Hírügynökségi beszámolók szerint olyan iz­zó hangú latu tömeggyülés volt a stadionban, amilyen­re Guineában még nem volt I>élda. Sekou Touré ós Nkru­mah először nyitott gépko­csin hajtott végig a városon, aztán az autó körülhaladt velük a stadionban. A két afrikai vezető állva fogadta a tömeg tomboló köszönté­sét. A két afrikai vezető beszéde Mindketten beszédet mond­tak. Sekou Touré a tömeg éljenzése közben jelentette ki, hogy kormánya vala­mennyi külföldi államot aszerint ítél meg. hogy mi­iyen magatartást tanúsíta­nak „az áruló ghanai kato­nai vezetéssel szemben". „Dr. Kwame Nkrumah Ghaná­ban ugyanaz, ami Guineá­ban én vagyok" — mondotta Sekou Touré. Nkrumah, aki az állam­csíny óta most jelent meg elő-ször a nyilvánosság előtt, többek között a következő­ket mondotta: „Azzal, hogy Guineába jöttem, célom volt. Innen akarom megmondani a világnak, hogy nagyon ha­marosan ismét Ghanában, Accrában leszek. Nem aka­rok olyan benyomást kel­teni, mintha arra gondolnék, hogy egyenesen visszatérek Accrába, de annyit közölhe­tek, hogy hazámba úton va­gyok". Nkrumah érzelmek­től elfúló hangon mondotta el, hogy azért utazott el Ghánából, mert a béke sze­retete vezérelte, s hogy hoz­zájáruljon a vietnami prob­léma megoldásához. Kese­rűen támadta a ghanai pucs­csistákat. „Vajon miért nem akkor törtek uralomra, ami­kor otthon voltam, vajon miért tették ezt a hátam mögött?" Dr. Nkrumah hangoztatta: nem akar most belemenni az események ér­tékelésebe, mert „tökélete­sen érti, milyen tényezők működnek közre a világon. Szilárdan meg kell vetni lá­(Polytatás a 2. oidaUmJ Korszerű betegellátás és fogorvosképzés A fog- és szájbetegségek szegedi klinikáinak korsze­rűsítésével lényegesen javul a betegellátás is. Mint ko­rábban megírtuk, a korszerű II-es számú Fog- és Száj­betegségek Klinikája már elkészült. Az építők munká­ja most a régebbi épületiben folyik. A két épületre közel 5 milhó forintot költenek. A betegellátással együtt nagy gondot fordítanak a leendő fogorvosok gyakorlati képzésére is. Kepéinkéit: harmadéves fogorvnstan-hallgatók szájsebészei* gya­korlaton az érzéstelenítést tanulják a fantomon és a műszerek használatával ismerkednek. A hallgatók gyakorlatát dr. Papp Piroska adjunktus vezeti A fogiömóst gyakorolják a hallgatók (leng I

Next

/
Thumbnails
Contents