Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
Befejeződött a KISZÖV küldöttgyűlése A Csongrád megyei KISZÖV ötödik küldöttgyűlése kedden befejezte munkáját. A délelőtti órákban folytatódtak a hozzászólások, felszólalt többek között Erdős József is, az OKISZ elnöke. A vá'aszadás után a régi vezetőségnek megadták a felmentést, majd a jelölő bizottság előterjesztette javaslatát a 35 tagú választmányra. A szavazást követően az új választmány tagjai sorából megválasztotta a 9 tagú vezetőséget, a vezetőség pedig az elnököt és az elnökhelyettest. A Csongrád megyei KISZÖV elnökének újból Horváth Sándort választották meg. elnökhelyettesnek K. Szabó Ernőt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársát. A megyei szövetkezeti bizottság elnökének Jeney Lajost, a dobozgyártó ktsz elnökét, az öttagú ellenőrző bizottság elnökévé pedig Márton Ferencet, a makói szövőipari ktsz elnökét választották meg. Ezzel befejezte munkáját a KISZÖV küldöttgyűlése, amelyen a közel nyolcezer szövetkezeli dolgozót 194 küldött képviseltAz emeletráépítés nem eszköze áj lakások; tömeges létrehozásának ! A városi tanács vb ülése A szegedi m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden délelőtt ülésezett. Tárgyalta a szegedi termelőszövetkezetek utóbbi öt évben elért eredményeit, a tavalyi zárszámadások tapasztalatait, s idei termelési és beruházási tervüket. E napirend tárgyalásában részt vett a város négy tsz-ének elnöke, valamint a tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke is. A vb elismerését fejezte ki a termelőszövetkezeteknek a második ötéves tervben elért termelési sikerekért, gazdálkodásuk általános javulásáért. Felkérte viszont a város termelőszövetkezeteit, s utasította a tanács mezőgazdasági osztályát: vizsgálják meg, milyen módon lehet még több mezőgazdasági terméket hozni a piacra. Utasította a vb a tanács mezőgazdasági és kereskedelmi osztályát, a Csongrád megyei tanács illetékeseivel folytassanak újabb tárgyalást azért, hogy a megyei, illetve a városkörnyéki közös gazdaságok az eddigieknél közvetlenebbül és erőteljesebben bekapcsolódjanak Szeged ellátásának segítésébe. Foglalkozott a végrehajtő bizottság a szegedi emeletráépítésekkel is. A városi tanács legutóbbi ülése határozatának megfelelően abból indult ki: az emeletráépítés objektív okoknál fogva npm lehet eszköze új lakások tömeges létrehozásának, valamint a városrekonstrukciónak; az emeletráépítést alá kell rendelni a házfelújítási tervnek. Mindennek ellenére nem lehet egyértelműen elvetni az emeletráépítést. Ezért a harmadik ötéves tervben is el kell határozni az emeletráépítést ott, ahol azt a városképi szempontok indokolják, s ahol az alsó szintek felújítása szükséges, soron következő és gazdaságos. Két technikuslány ultimátuma A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat igazgató főmérnökét február közepén négy fiatal technikus kereste fel. Közölték: kötelező gyakorlatuk letelt, mielőbb szeretnének képzettségüknek megfelelő beosztást kapni. — „Helyes — mondta a főmérnök, —, jelenleg segédművezetőkre van szükségünk, így mindannyiukat erre a munkakörre nevezem ki". A két fiú szó nélkül elfogadta az ajánlatot, de a lányok — R. Ágnes és P. Mária — nem lelkesedtek ezért a munkakörért, sőt. R. Ágnes kijelentette: „A segédművezetöséget nem tartom megfelelőnek a végzettségemhez. valami jobbat szeretnék!". Kérem — válaszolta a főmérnök —, legyenek akkor gyártásközi ellenőrök. Ez valóban könnyebb feladat és technikusi képzettséget is igényel. De R. Ágnes ezt. a munkát is fantáziátlannak és unalmasnak találta. Természetesen álláspontján nem változtatott, mikor végül segédművezetői beosztást kapott. Megvonta vállát — s március 10. után otthagyta az újszegedi gyárat. Az államnak 40 ezer forintjába kerül egy textiltechnikus taníttatása. R. Ágnes és jó néhány társa nem találta meg a számítását szakmájában. Vajon hol van a hiba? Kizárólag válogatós, „íróasztal-rabja" fiatal technikusok az okai ennek a helyzetnek? „Inkább kiléptem" R. Ágnes nyugodt beszédű, alatt. A dolgozók nem szerették, ha a gépek sokáig állnak. Először mosolyogtak tehetetlenségemen, később már bosszankodtak. Valahányszor egy csavart kellett megoldani, szaladtam a lakatosért, hogy segítsen. Kinevettek. Bár szerettem a szakmámat, mint segédművezető nem tudtam helytállni — inkább kiléptem. P. Editet tehát szintén a segédművezelőség „riasztotta" el az újszegedi gyárból. Tulajdonképpen mi az igazság? Alkalmasak-e a nők segédművezetői beosztásra'' A kérdésre Beck Tamás, a vállalat igazgató-főmérnöke válaszolt. Meghátráltak — Minden fiatal technikussal munkába állásuk előtt közöljük, hogy gyakorlati idejük letöltése után segédművezetői beosztást kapnak. A vállalat személyzeti osztálya minden munkáját megkezdő fiatal mérnöknek és technikusnak erre az időre féléves munkatervet készít, amelynek során megismerik a vállalat valamennyi munkaterületét. Nem igaz. hogy valaki ezt ne tudná előre. A másik dolog: a Könnyűipari Minisztérium és a szakszervezet álláspontja szerint nők is képesek ellátni a segédművezetői munkakört. Kétségtelen viszont, hogy ez nem könnyű dolog, sőt az is igaz. hogy a férfiak alkati tulajdonságuknál fogva sokkal jobban megfelelnek a segédművezetői követelményeknek. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy fiatal 19 éves lány nehézségek árán birkózhat meg ezzel a munkával. Igaza lehet R. Ágnesnek, P. Editnek, amikor erről a nehézségekről beszél. Ebből a szempontból meg lehet érteni, hogy a fiatal lányok ..elmenekülnek" a segéd művezetői beosztás elől. De R. Ágnesék esetében nemcsak erről volt szó. Számukra gyártásközi ellenőri beosztást is felajánlottak. Ök azt sem fogadták el. A két lány szemléletében van a hiba. Válogatósak, követelődző magatartásúak, s az első nehézségek láttán kiléptek. Megelőzéssel Van azonban a dolognak egy másik oldala is. Igaz, hogy egv kenderfeldolgozó vállalatnál segédművezetői beosztás nem éppen ideális egyes fiatal nők számára. Felmerül a kérdés: nem volna-e helyesebb már a technikumokban jobban bemutatni a fiataloknak a textiles szakma nehezebbik oldalait, így a segéd művezetői munkát is? Esetleg a technikumi felvételnél alaposabb orvosi (alkalmassági) vizsgálattal is élni. Lehet, hogy majd kevesebben vállalkoznak erre a pályára, de azokra, akik végül is jelentkeznek, jobban lehetne alapozni a gyáraknak, üzemeknek. Ez az őszinteség tehát mindenképpen megérné a fáradtságot. Kevesebb lenne az „eltévedt ember" és több az igazi, valódi technikus. Matkó István határozott lány. A technikumot jó eredménnyel végezte. Amikor hallgattam, úgy éreztem, nem először fogalmazza meg ezeket a válaszokat. — A segéd művezetői beosztást fizikailag nem voltam képes ellátni, erőmet meghaladó súlyú alkatrészeket kellett emelgetni, szerelni. Ügy gondolom, ezt férfiak jobban el tudják végezni. — A gyárban milyen munkakörben szerelett volna dolgozni? — Én nem is tudom, irodába elmentem volna. Az SZTK-közpon t ban könyvel P. Edit, aki 1965-ben jetes eredménnyel végezte a textilipari technikumot, ö is kilépett az újszegedi gyárból. — Decemberben felkerestem az üzem személyzeti osztályát. Nagyon kedvesek voltak, de segédművezetői munkakörön kívül mást nem tudtak biztosítani számomra. Én ezt képtelen vagyok eilátiü, erről megbizonyo- j sodfcam a gyakorlati idő A VDK budapesti nagykövetségének köszönetnyilvánítása 1965 decemberében üzemektől, gyáraktól. hivataloktól, szövetkezetektől, tőmegszervezetektől, iskoláktól, kórházaktól 1200 táviratot, továbbá sok száz levelet kapott nagykövetségünk, amelyekben a magyar dolgozók, diákok kifejezték szolidaritásukat, együttérzésüket az agresszív amerikai imperializmus eilen szabadságáért, függetlenségéért igazságos harcot folytató vietnami nép iránt. Az idén eddig további 1160 táviratot, sok száz levelet, verset kaptunk. amelyek Észak-Vietnam bombázasa ellen, az amerikai agreszszív háború dél-vietnami leiterjesztése és a vietnami népet sújtó barbár bűncselekmények ellen tiltakoznak. Jelenleg is nap mint nap tovább érkeznek a tiltakozó táviratok, levelek. Miután nincs lehetőségünk minden barátunknak külön válaszolni, nagykövetségünk ezúton fejezi ki őszinte köszönetét a vietnami népet támogató minden barátjának. 1966. március 29. A Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetsége Szegeden a második ötéves tervben több mint 300 új lakás készült emeletráépítéssel. A vb azonban megállapította, hogy az emeletráépítések pozitívumaival együtt az előkészítésben és a kivitelezésben megengedhetetlen hibák is előfordultak. Ezért kimondta, hogy emeletráépítést csak minden tekintetben kellő előkészítés és megfelelő építési kapacitás biztosításával lehet végezni. Szükséges az emeletráépítésekre vonatkozó új címjegyzék, amely a városkép elveivel összhangban tartalmazza az indokolt házfelújításokat, s az ezzel kapcsolatban lehetséges emeletráépítéseket, a munkák ütemezését, a kivitelezési kapacitás felmérésével. Határozatba foglalta a vb azt is, hogy szorgalmazni kell az úgynevezett váltólakások még ütemesebb és tervszerűbb kihasználását. Csak annyi emeletráépítési munkát lehet megkezdeni, amennyire a váltólakások száma és az építőipari kapacitás lehetőséget nyújt. Fontos feladatnak ítélte a vb az építési határidőkből kicsúszott. emeletráépítések mielőbbi befejezését. Egy év gondjai és tapasztalatai Küldöttközgyűlést tartott a MÉK Tegnap tartotta évi rendes óburgonya és fejeskáposzta; közgyűlését a Szövetkezetek fokhagyma és dughagyma Csongrád megyei Értékesítő felvásárlása, viszont annál rosszabbul sikerült az alma és az őszibarack átvétele. A MÉK tavaly közel 20 Központja. Regöczi István, a MÉK-igazgatóság elnöke ismertette tavalyi felvásárlási és értékesítési eredményei- millió forintot ruházott be az ket. Gyümölcs- és zöldségfelvásárlási tervüket 91 százalékra teljesítették. A szaárufeldolgozás és a rakodás gépesítésére, illetve a felvásárlótelepek fejlesztésére. móca kivételével valamennyi Többek között átadták a forgyümölcsnél kiesést okozott az időjárás. A zöldségfelvásárlás kedvezőbb volt, a magalomnak a szegedi tranzittelepet. Idén 800 vagonos kői hagymatermő: körzet hagymaraktár épül a makói II. telepen, ugyanakkor 29 darab csővázas színt készítenek e térségben. Gépek és egyéb felszerelések beszerzésére 2 millió 400 ezer forinazonban mintegy 900 vagon áruval adós maradt. Az 1965-ös terv 14 ezer vagon felvásárlását írta elő, az időjárás okozta veszteségek miatt mintegy 1200 vagonnal tot költöttek, kevesebbet vett át a MÉK. Idén u e2pr vagov arut Döntő jelentőségű megyénk- keU felvásárolnia „ mÉKben a hagymafelvásárlás, eb- nek> melyből 570O vagon exből a cikkből tavaly 5717 va- portra megy Nagyobb önái_ gonnal vettek meg. Bár 15 lóságot kaptak a felvásárlási ezer négyzetméter alapterü- ágak kialakításában, így a letű^ csővázas szín építésével helyes árpolitika új lehetőségeket. egyben nagyobb feigyekeztek javítani a táró lást, mégsem kielégítő, zavartalan az átvétel. A tszekben a korábbinak egylelősséget is jelent a MÉK számára. A beszámoló és a felügyelő harmadára csökkent az áru- bizottsag jelentése után több feldolgozás és csomagolás. hozzaszóló elmondta észreEz a tény sürgeti az áruk vételeit és javaslatait a fel. üzemszerű gépi feldolgozd sának bevezetését. Tavaly kedvező volt vásárlás, a tárolás, a göngyöleg-szolgáltatás javitásáaz val kapcsolatban. TV-MŰSOR ÜRÜGYÉN A lakotarsam mérgesen ugrott föl a székről és kezdte szidni a televíziót, hogy miért árasztják el krimivel az országot. Ha színházba megy az ember krimi, moziba, krimi, televízióba, krimi. Nevetgélve mondtam, hogy most krimi dömping van, de majd ezzel is jóllaknak egyszer és kész. Egyébként a mi tv-műsorunk megmérkőzik színvonalban, művészi értékben, sokrétűségben, hírközlésben stb. bármelyik ország televízió műsorával. Eddig minden rendben is. lett volna, de amikor lakótársam azt mondta, hogy „miért engedi meg a párt", rájöttem: ez is félreérti a dolgjokat éppen úgy, mint soksok tízezer jószándékú ember és mint néhány száz tudatos politikai méregkeverő. Mert manapság gyakori párt és állami felelősségrevonást emlegetni banális köznapi dolgokban, és komoly bosszúságot okozó ügyek miatt; függetlenül attól, hogy miről van szó. A tv például nem a Magyar Szocialista Munkáspárt zsebtelevíziója, s műsorát nem a pártirodában, hanem a tv szerkesztőségében állítják össze. Olyan emberek dolgoznak ott — és másutt is —, akik legjobb szándékkal szolgálják művelődési politikánkat, tehát azokat az ideológiai, politikai, művelődéspolitikai elveket, amelyeket a párt fogalmaz meg. Eközben lehet tévedés, hiba, rossz értelmezés, de ezt nem a pártnak kell vállalnia — és nem is vállalja —. hanem a műsorszerkesztőknek, akik felelősséggel tartoznak a műsorért, tartalmi, eszmei, művészi stb. vonatkozásban. Torz beállítás az. hogy „miért engedi a párt". Persze a párt véleményt mond — orientáló véleményt — a tv műsorról és sok-sok egyébről is. De nem az határozza meg, hogy "kedden krimi legyen, szerdán meccs legyen a műsorban. Nemcsak tv témáról van szó. Hanyag, lusta emberek, semmirevaló hivatalnokok bosszúságot okoznak embereknek. Nem szántszándékkal, hanem rossz munkájukkal, intézkedésükkel, vagy egyéb módon. Ilyesmi létezik, előfordul. De ilyenkor azt mondani, ..hát igen, az állam tűri. bezzeg a régi világban még hidegvízre valót se kereshetett volna az ilyen ember." Az államnak szól a feladvány és nem annak a konkrét, élő személynek, aki lustaságánál fogva nem végzi a dolgát, nem a konkrét, élő hivatalnoknak, aki rosszul intézkedett. Nem, hanem az államnak szól. Di miért? Mi ennek a magyarázata? Most én nem a szántszándékkal kihegyezett megjegyzésekre utalok, politikai reakciósainktól ilyenféle méregkeverés kitelik: a jószándékú, szükségtelen hibákon őszintén bánkódó és mérgelődő emberekről szólok. E torz fölfogásban visszaérzik az ötvenes évek egysíkú meghatározása, amikor ..mindenért, ami ebben az országban történik, a párt felel". Ez akkor sem volt így. mert hét és félmillió ember személyes munkájáért a párt nem felelhetett és ma sem felel. Ha rosszul süt a pék: ..igen. a nárt. felel". Nem a rosszul dolgozó pék hanem a párt. Ha a kereskedő zugárut — hiánycikket — nyújt át pult alól a rokonnak, s éppen azt keresi a vásárló és nem kap: „igen, a párt felel." Nem a korrupt kereskedősegéd, hanem a párt. Ennek « felfogásnak a tarthatatlansága a gyakorlatban már régen kiderült, de a gondolkodásban még tartja magát — még egyszer mondom — a jó szándékú, segítőkész tömegek körében is. Nagyobb kérdésben is megtalálható ez a fajta felfogás. Ha egy szövetkezet rosszul gazdálkodik, mert nem jól vezetik, vagy hanyagok a szövetkezet tagjai és év végén deficittel, kis jövedelmet adó közgyűléssel zárul, akkor is hallom: „igen, a párt, az felel". Holott a párt nem nevez ki tsz vezetőt, agronómust, brigádvezetőt, nem a párt határozza meg a vetésszerkezetet, a növényápolást stb. De az ilyen hangulatkeltés azért sem egyszerű, mert diszkreditálhatja igazságos. jó mezőgazdaságpolitikánkat. Voltaképpen az adott vezetőség, vagy a tagság diszkreditálja a jó elképzeléseket, amit viszont sem az állam, sem a párt nem hagyhat és nem is hagy szó nélkül. Sajnos, a pártvezető, irányító szerepéről nem beszéltünk elég sokrétűen, alaposan, s nem értik nagy tömegek, hogy mi a párt vezetőszerepének köre. rendszere, s milyen gyakorlatot foglal magában ez a párt szerveiben. A párt vezetőszerepének általános értése, elfogadása és támogatása természetes, s ezt csak tudatos ellenségeink szeretnék másképpen. De a párt, az állam mechanizmusában, a gyakorlatban már nem ilyen egyértelmű a tisztánlátás. Ezért aztán a pártnak nyújtanak be olyan számlát, amiért esetleg egy boltvezetői vagy tsz elnök, üzemigazgató, tanácsi alkalmazott felel. A munkáshatalom mechanizmusával ebből a szempontból is többet kell foglalkozni, hogy minden a helyére kerüljön, a hétköznapok bonyolult forgatagában is. Magyarázat az is, hogy szabadeurópáék s egyéb nyugati hírközlő szervek tudatos zavarkeltésükkel segítik fokozni az egyszerű ember dilemmáját. Hiszen ezek a pártra és az államra koncentrálják megtévesztő, sokszor objektívnak látszó rosszindulatú politikai agitáció.iukat. Nem ismeretes és nem él elég tudatosan a tömegekben a nyugati föllazítási koncepció, ennek árnyalt, finom stílusa mögött hajlandók politikai barátot látni, pedig a munkáshatalom kérlelhetetlen ellenségeinek szócsöveit hallják. Nem értelmezi mindenki jól a két társadalmi rendszer békés egymásmellett élését, amelyben ellentétes ideológiák élet-halál harca folyik. Mert az eszmék között nincs összebékülés. Ennek ellenkezőjét soha felelős tényező nem mondta hazánkban. Az eszme', politikai munka alaposabb és szélesebb körre terjedő hatása segít eloszlatni ezt a félreértést, félrehallást. Következő kongresszusunkra készülvén azonban e kérdésről is beszéljünk többet, mint az elmúlt években. Mert ez nemcsak a fogalmak tisztázódását segíti elő a dolgozó ember számára, hanem meglevő napi bosszantó üavek. esetek, dolgok mögött megmutatja a valóban folelös embert, embereket is. A tv-műsor «rüevén jelentkezett téma nem műsorpolitikai eszmefuttatás =nnél lénvegesebb társadalmi iigv. C. I. Szerda, 1966. március 30. 0ÉL-MAGYARORSZAG 3