Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

VTEAS mymrAnrÁi 56. évfolyam, 72. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1966. március 26. W AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Az NSZK diplomáciai akciója A főid bizalmában Reggel minden uira kezdődik A jövő kertészeinek mnbelyében Felolvasó színpad Szegeden A magánépítkezés fontos része a lakásgondok megoldásának A városa és a kerületi ta­nácsok gondoskodnak az építkezésre legalkalmasabb területekről. Olyan típuster­vek kidolgozása is fontos, amelyek az építkezés gazda­ságosságót stb. szolgálják. A második ötéves tervben az Egressy Béni és a Blaha Lujza utcákban — országo­san is az elsők között — valósult meg a társasház­építés. Jelentősége, hogy ál­tala magasabb lakáskultú­rát, gazdaságosabb építke­zést, a telkekkel és a köz­A szegedi m. j. városi tanács tegnap, pénteken dél­előtt ülésezett. Az ülésen részt vett és felszólalt Per­jési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára és Kurucz János, az Építésügyi Minisztérium Lakás- és Kommunálisgazdálkoóási Főosztályának vezetője is. Papv Gyulának, a városi tanács vb elnökhelyettesének meg­nyitója után a tanácsülés Bárdos Miklós elnökletével végezte munkáját. Napirenden szerepelt a magánlakás-építkezés hely­zete Szegeden és az ezzel kapcsolatos teendők. A közér­dekű témát Árvái József, a városi tanács vb elnökhelyet­tese terjesztette elő. Mind a vb megbízásából tett előter­jesztés. mind pedig az ezt követő vita elemzóen és a rea­litások alapján foglalkozott a magánlakás-építkezésekkel, amelyek a lakáshelyzet javításának jelentős tényezői. A lakáshelyzet politikai jelentőségű kérdés Az erőteljes és minden vonatkozásban fejlődő, ur­banizálódó Szeged lakossá­ga 117 ezer. A város lakos­sága — elsősorban a bete­lepülésekkel — 30 ezer fővel szaporodott a felszabadulás ota. A lakásellátottsóg ala­kulására a fokozódó zsúfolt­ság jellemző. A lakóház­építkezések üteme a máso­dik ötéves tervben köztu­dottan meggyorsult, s az el­múlt hat évben a város la­kásállománya évenként át­lagosan 3 százalékkal növe­kedett. A lakásállomány jelentős emelkedése azonban nem tudott lépést tartani Szeged népesedésével. A számszerű hiányon túl — a Horthy­rendszerből örökölt mostoha lakásviszonyok részeként — 8 lakások minőségi összeté­tele, közmű-ellátottsága is kedvezőtlen, annak ellenére, hogy különösen az utóbbi években tömegesen épült új és korszerű lakások nagy­ban javították az összképet. A második ötéves terv idején Szegeden a város ál­talános rendezési tervéhez igazodva épültek a magán­lakások az állam anyagi se­gítségével. Az elmúlt öt év­ben a társasházakban 276 lakás, ezenkívül több mint 1600 magánlakás, emeletrá­építéssel pedig 300 lakás épült. Számos gátló ténye­zővel — közművesített telek, es építőipari kapacitás hiá­nya — kellett eközben meg­küzdeni. A harmadik ötéves terv­ben a párt és a kormány lakásépítési célkitűzéseinek végrehajtása útján minden eddiginél nagyobb program valósul meg Szegeden. A város vezetése alapvető po­litikai kérdésként foglalko­zik a lakáshelyzet enyhíté­sével. A harmadik ötéves tervben mintegy 6 ezer la­kás épül a városban. Ebből állami erőből 3 ezer. ma­gánerőből az OTP segítsé­gével. vagy teljesen magán­erőből pedig szintén 3 ezer. A magánlakás-építkezések szervezettek lesznek. Ezt se­gíti elő a már megalakult magánlakás-építési bizott­ság amelynek a tagjai — az állami szervekkel együtt — segítik a munkálatokat. Nem tűrhető, hogy a lakás­ra vágyók körülményeit lel­kiismeretlen emberek ki­használják —r mint ahogyan volt erre nem egy példa —, s saját „maszek'-vállalko­zásként jussanak anyagi ha­szonhoz. A szükséges szaná­lásokkal, kisajátításokkal sincs minden rendben, mert a tanáccsal, az állammal szemben gyakran indokolat­lan kártérítési követelményt támasztanak. Sajnálatos, hogy némely bírósági szak­értő „felveri" a kártérítés összegét. Nyilvánvaló, hogy tisztességesen kártalanítani kell. ez természetes, de a gátlástalan túlzásnak útját kell állni. A Szeged városi tanács ülése művekkel való helyesebb gazdálkodást lehetett meg­valósítani. A harmadik öt­éves tervben — éppen az építkezések olcsóbb ításáért — az a törekvés érvényesül, hogy magánerőből többszin­tes társas- és csoportos la­kóházak épüljenek. A több­szintes házak megépítési költsége ugyanis 20—25 szá­zalékkal kevesebb, mint az egyszinteseké, s ez elsősor­ban az építtetőknek elő­nyös, A magánlakás-építési bi­zottság ténykedésében ér­vényre kell jutnia annak az elvnek, hogy a magánla­kás-építkezésekkel is elsősor­ban a régebben szegedi munkahellyel rendelkező dolgozók igényét elégítsék ki. Ezt az elvet kell meg­valósítania a bizottságnak a személyi tulajdonban levő építési telkek beépítéséi-e alakult építési közösségék­kel szemben is. Ennek meg­felelően kell az építőipari kapacitást biztosítani. A bi­zottság ezzel segítheti jól a magánlakásépités szervezé­sét és lebonyolítását vég­ző állami szerveket. Javaslatok, kezdeményezések a vitában A vita is aláhúzta a szervezett unagánépítkezé­sek jelentőségét. Észrevéte­lek. javaslatok is elhang­zottak. Perjési László felszólalá­sában egyebek között rá­mutatott: a lakásgond jogo­san és érthetően foglalkoz­tatja az embereket. A párt és a kormány célja ennek a legnagyobb problémának a fokozatos enyhítése, majd megszüntetése. A város ve­zetése: a városi pártbizott­ság és a városi tanács a párt és a kormány 15 éves lakásépítési programja Sze­gedre vonatkozó részének végrehajtását alapvető fel­adatának tekinti, s rendkí­vül fontos politikai kér­désnek tartja. Éppen ezért minden felhasználható erőt, lehetőséget a lakásgond csökkentésére fordítunk. Az­zal azonban mindenkinek tisztóban kell lennie, hogy csak állami erőből nem old­ható meg a lakáskérdés. Ezért van nagy jelentősé­ge a magánerejű építkezé­seknek, s mozgósítani kell ml nden helyi erőforrást. A továbbiakban szólt a lakáselosztások elvéről. Ki­ket kell előnyben részesíte­ni? Mindenekelőtt a szocia­lizmus lényegéből fakadóan arra kell törekedni, hogy az állami, szövetkezeti és magánerőből épülő lakások­ba elsősorban azok a csa­ládok költözhessenek, akik különösen rossz, s az egész­ségre káros körülmények között vagy pincelakások­ban élnek. Jelenleg is két­ezer család él még ilyen vi­szonyok között. Támogatni kell azt is, hogy a fészek­rakó fiatalok otthonhoz jussanak. Gondolni kell ar­ra is, hogy a népgazdaság szempontjából fontos szak­emberek: munkások, s az ipar, a tudomány, a művé­szet területén jelentős és kiemelkedő tevékenységet folytatók megfelelő lakások­ban élhessenek. Az építőipari kapacitás és építőanyag-ellátás a lakó­házépítési célkitűzés eléré­séhez döntő. Ezért főként az állami és a szövetkezeti építőipar fejlettebb, szerve­zettebb és koncentráltabb munkájára, teljesítőképessé­gének növelésére nagy a fi­gyelem. A magánkisiparosok is igen hasznosan működ­hetnek közre. Ezután ar­ról szólt, hogy a gyárak, üzemek építőkapacitásának bekapcsolása a gyári dol­gozók lakásának felépítésé­ben szükséges is és fontos is. A segítés egymáson nem­csak gyökeret vert, hanem elterjedt. Bizonyosan ezután is sízivesen segítenek a gyári dolgozók abban, hogy •r Óriás légkondenzációs berendezés exportra A nyugatnémet Gea-cég a Komplex Külkereskedelmi Vállalat útján 150 000 kilo­watt teljesítményű Heller— Forgó-féle légkondenzációs berendezést rendelt, amit egy hegytetőn, az ibbenbü­kondenzálja a turbinából kiáramló gőzt. Teljesítmé­nyét tekintve a gépegység világrekordnak számít, az eddigi legnagyobbat. 120 000 kilowattost Angliába szál­lítottuk, s ott a Rugeley­munkatársuknak felépüljön a lakása. Helyeselte a városi párt­bizottság első titkára a ma­gánLakas-építési program koncepcióját, mert a legjob­ban rászorulók gondjait enyhíti, a szervezettségre épült, s figyelembe veszi a gazdaságosságot, célszerűsé­get és a városfejlesztést. Rámutatott arra, hogy a többszintes építkezés azért is indokolt, mert így az a nem kevés anyagi hozzájá­rulás, amelyet a tanács, az állam közvetve ad, jobban gyümölcsöztethető. Nem mindegy a közművesítés szempontjából sem, hogy szétszórtan vagy egy adott területen, koncentráltan építhessünk. Végül fellépett a lakás­uzsora ellen és az ellen, hogy lelkiismeretlen embe­rek a maguk előnyére szer­vezzenek magán lakás-épít­keaéseket, amelyekből meg nem engedhető haszonra tesznek szert az építtetni szándékozók rovására. Úgy­szintén fellépett — konkrét eset kapcsán — a túlzott igényű kisajátításokkal szemben is, amelyeknél a közérdek teljesen háttér­be szorul. Hoffman Márton és Nit­singer Gyula — egyebek között — kérte, hogy vizs­gálják felül a leállított do­rozsmai és szöregf téglagyár újbóli üzembe állításának lehetőségét, s általában: mi­kiént lehet több téglát gyártani. Hoffmann Márton, közölte, hogy a szakszerve­zetek a jövőben is egyik fontos kötelességüknek tart­ják a szervezett magán­építkezések segítését. Dr. Nagymihály Sándor a lakás­ügyi állandó bizottság sze­repét vázolta, majd Engi József az építkezések mi­nősége ellenőrzésének szük­ségességéről szólt. Molnár Imre a társadalmi segítség­nyújtás nagy szerepére mu­tatott rá a lakásépítkezés! program megvalósításában. Baráth József és Peták Jó­zsef az építőanyag-ellátás gondjairól, s az építkezé­sek előkészítésének fontos­ságáról beszélt. Horváth Sándor, a KI­SZÖV elnöke bejelentette, hogy az építőipari szövetke­(Folytatás a 3. oldalon.) Szegedi ipari termékek az idei BNV-n Szeged iparát az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron jóval több árucikk képvi­seli, mint az elmúlt évek­ben. Például a hangszergyár és az ecsetgyár hosszabb szünet után ismét kiállít. Ugyancsak Szeged egyre jobban fejődő iparát repre­zentálja a kábelgyár, a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalat, a cipőgyár és a gumi­gyár új termékei és bővülő választéka. Szintetikus szövet, lángmentes ponyva A Kenderfanó- és Szövő­ipari Vállalatnál néhány új termék — szintetikus szövet, víztaszító cipőszövet, láng­mentes ponyva gyártását kezdték meg. Ezeket az áru­kat 1966-ban már kiállítja a vállalat. Ezenkívül termé­szetesen a Budapesti Nem­zetközi Vásáron szerepelnek majd hagyománvos cikkei is, mint például a szabó-, kár­pitoskellókek és más ken­derből készült gyártmányok. A termékeket — az eddigi­ektől eltérő módon — ipar­áganként — cipőipar, vegy­ipar, gumiipar — szerint kü­lön sorakoztatják fel a köny­nyűipari pavilonban. Százféle ecset, nyolcfajta gitár Szegeden készült ecsetek és seprűk négy évvel ezelőtt szerepeltek utoljára a buda­pesti kiállításon, ^ost száz­fajta új ecsettel és 20 féle különböző seprűvel jelentke­zik a Szegedi Ecset- és Sep­rűgyár a BNV-n. Jelenleg a Szovjetunió, Anglia és az USA a Szegedi Hangszergyár legnagyobb vásárlója. Az érdeklődés va­lószínűleg a budapesti vásár után majd jobban fokozódik, hiszen nem kevesebb, mint nyolc különböző modern elektromos és hagyományos spanyol gitárt mutatnak be az érdeklődőknek. A népsze­rű hangszereken kívül bő­gök, csellók ós hegedűk is szerepelnek a bemutatásra kerülő szegedi hangszerek listáján. Könnyű cipők és divatos irhakabátok A Minőségi Cipőgyár sze­gedi gyáregysége 20 modellt küldött zsűrizésre, amelye­ket Szegeden terveztek és készítettek. Ezek először a hazai cipógyárak háziverse­nyén vesznek részt ahonnan a legjobbak kerülnek kiállí­tásra. A szegedi lábbeliket kónnyűség és célszerűség jellemzi, megszűnt a hegyes orr és tű sarok egyeduralma. A most elküldött 20 modell egyúttal az Iparművészeti Tanács 1966 legszebb termé­kei pályázaton is részt vesz­nek. A Pannónia Szörmekiké­szítő Vállalat 3-as számú gyáregysége női és férfi ir­hakabátokat készít. Az utób­bi évek divatja alaposan fellendítette a szegedi üzem exportját. Gyártmányai an­gol, amerikai, svéd. finn, holland és svájci piacra is eljutottak. Az idén tíz újabb fazonú ízléses irhakabátot küldenek Budapestre. Fontos ipari felszerelések Az iden már szegedi gyárt­mányként mutatkozik be sok gumiipari termék. Többek között az iparban használt gumi haj tószíi, -heveder, gu­mipadló ós különböző mű­szaki tömlők. A változás art jelenti, hogy 1965-től Szege­den gyártják a nehéz- és könnyűipar számára nélkü­lözhetetlen felszereléseket. Gyékény — szalmakombinációk Egy már biztos: a messzí földön is ismert tápéi házi­ipari ktsz dolgozóinak keze­munkája idén is látható lesz a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron. Többek között érde­kes kínai szalma- és hazai gyékénykombinációkkal ké­szült táskák, szőnyegek, asz­tali szettek szerepelnek a kiállítási anyagok között. A szegedi ktsa-ek között szó van a tömegcikk, a vas­és fémipari, az Április 4. ci­pő- és papucskészítő ktsz gyártmányainak budapesti bemutatásáról is. A Kábel­müvek szegedi gyárának ter­mékeit pedig a budapesti központban zsűrizik, dönte­nek a kiállításra kerülő cik­kek listája felett. M. I. reni erőműben szerelnek erőműben működik, majd fel. Ezen a vízszegény A mostani 150 000 kilo­vidéken különösen nagy wattos gépegység különféle hasznát veszik a berende- tartozékai összesen 110 va­zésnek. mert ennek éppen gont töltenek meg, értéke az a nagy előnye, hogy nem túlhaladja az egymillió dol­vizzel, hanem levegővel lárt. (MTI) Af y *«»< y< • I:" , • >:•:•'.'./' • . \ XV:;.;:. 5 ; 1 * , * ^ , * < M ^2 * S HftBaggB^ w* , wmmi. .Ml §5PFT 1 4 NIH' Jksfe"!','. , 3. l' he * Fvi mSEM J&JISF tSsSsel ás; ^riU . Í •ssé'-ittA. LUK^^ a*-* ^IY^JOB Megfékezett vadvizek A7. F.lba melléki homokkőhegység és a keleti érchegység er­dős magaslatai között találjuk azt a vidéket, amely egykor so­kat szenvedett az árvizektől. Most itt van az NDK legmodernebb árvízvédelmi rendszere. Négy vlzgyüjtö-medencét és egy vőlgy­zárógátat ölel tel. 1965 tavaszán a Gottleuba három legveszélye­sebb mellékfotyójiú sikerült megfékezni. Képünkön: Befejezés előtt a tbfirtagtni Ohra völgyzáróját kitöltésének építése. Az 56 métter magas és 256 méter hosszú töltés építéséhez egymirtlő köbméter kőzetet használtak tel. 19,2 mHMo köbméter vizet tatnak Rt tarolná.

Next

/
Thumbnails
Contents