Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-26 / 72. szám
VTEAS mymrAnrÁi 56. évfolyam, 72. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1966. március 26. W AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Az NSZK diplomáciai akciója A főid bizalmában Reggel minden uira kezdődik A jövő kertészeinek mnbelyében Felolvasó színpad Szegeden A magánépítkezés fontos része a lakásgondok megoldásának A városa és a kerületi tanácsok gondoskodnak az építkezésre legalkalmasabb területekről. Olyan típustervek kidolgozása is fontos, amelyek az építkezés gazdaságosságót stb. szolgálják. A második ötéves tervben az Egressy Béni és a Blaha Lujza utcákban — országosan is az elsők között — valósult meg a társasházépítés. Jelentősége, hogy általa magasabb lakáskultúrát, gazdaságosabb építkezést, a telkekkel és a közA szegedi m. j. városi tanács tegnap, pénteken délelőtt ülésezett. Az ülésen részt vett és felszólalt Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára és Kurucz János, az Építésügyi Minisztérium Lakás- és Kommunálisgazdálkoóási Főosztályának vezetője is. Papv Gyulának, a városi tanács vb elnökhelyettesének megnyitója után a tanácsülés Bárdos Miklós elnökletével végezte munkáját. Napirenden szerepelt a magánlakás-építkezés helyzete Szegeden és az ezzel kapcsolatos teendők. A közérdekű témát Árvái József, a városi tanács vb elnökhelyettese terjesztette elő. Mind a vb megbízásából tett előterjesztés. mind pedig az ezt követő vita elemzóen és a realitások alapján foglalkozott a magánlakás-építkezésekkel, amelyek a lakáshelyzet javításának jelentős tényezői. A lakáshelyzet politikai jelentőségű kérdés Az erőteljes és minden vonatkozásban fejlődő, urbanizálódó Szeged lakossága 117 ezer. A város lakossága — elsősorban a betelepülésekkel — 30 ezer fővel szaporodott a felszabadulás ota. A lakásellátottsóg alakulására a fokozódó zsúfoltság jellemző. A lakóházépítkezések üteme a második ötéves tervben köztudottan meggyorsult, s az elmúlt hat évben a város lakásállománya évenként átlagosan 3 százalékkal növekedett. A lakásállomány jelentős emelkedése azonban nem tudott lépést tartani Szeged népesedésével. A számszerű hiányon túl — a Horthyrendszerből örökölt mostoha lakásviszonyok részeként — 8 lakások minőségi összetétele, közmű-ellátottsága is kedvezőtlen, annak ellenére, hogy különösen az utóbbi években tömegesen épült új és korszerű lakások nagyban javították az összképet. A második ötéves terv idején Szegeden a város általános rendezési tervéhez igazodva épültek a magánlakások az állam anyagi segítségével. Az elmúlt öt évben a társasházakban 276 lakás, ezenkívül több mint 1600 magánlakás, emeletráépítéssel pedig 300 lakás épült. Számos gátló tényezővel — közművesített telek, es építőipari kapacitás hiánya — kellett eközben megküzdeni. A harmadik ötéves tervben a párt és a kormány lakásépítési célkitűzéseinek végrehajtása útján minden eddiginél nagyobb program valósul meg Szegeden. A város vezetése alapvető politikai kérdésként foglalkozik a lakáshelyzet enyhítésével. A harmadik ötéves tervben mintegy 6 ezer lakás épül a városban. Ebből állami erőből 3 ezer. magánerőből az OTP segítségével. vagy teljesen magánerőből pedig szintén 3 ezer. A magánlakás-építkezések szervezettek lesznek. Ezt segíti elő a már megalakult magánlakás-építési bizottság amelynek a tagjai — az állami szervekkel együtt — segítik a munkálatokat. Nem tűrhető, hogy a lakásra vágyók körülményeit lelkiismeretlen emberek kihasználják —r mint ahogyan volt erre nem egy példa —, s saját „maszek'-vállalkozásként jussanak anyagi haszonhoz. A szükséges szanálásokkal, kisajátításokkal sincs minden rendben, mert a tanáccsal, az állammal szemben gyakran indokolatlan kártérítési követelményt támasztanak. Sajnálatos, hogy némely bírósági szakértő „felveri" a kártérítés összegét. Nyilvánvaló, hogy tisztességesen kártalanítani kell. ez természetes, de a gátlástalan túlzásnak útját kell állni. A Szeged városi tanács ülése művekkel való helyesebb gazdálkodást lehetett megvalósítani. A harmadik ötéves tervben — éppen az építkezések olcsóbb ításáért — az a törekvés érvényesül, hogy magánerőből többszintes társas- és csoportos lakóházak épüljenek. A többszintes házak megépítési költsége ugyanis 20—25 százalékkal kevesebb, mint az egyszinteseké, s ez elsősorban az építtetőknek előnyös, A magánlakás-építési bizottság ténykedésében érvényre kell jutnia annak az elvnek, hogy a magánlakás-építkezésekkel is elsősorban a régebben szegedi munkahellyel rendelkező dolgozók igényét elégítsék ki. Ezt az elvet kell megvalósítania a bizottságnak a személyi tulajdonban levő építési telkek beépítéséi-e alakult építési közösségékkel szemben is. Ennek megfelelően kell az építőipari kapacitást biztosítani. A bizottság ezzel segítheti jól a magánlakásépités szervezését és lebonyolítását végző állami szerveket. Javaslatok, kezdeményezések a vitában A vita is aláhúzta a szervezett unagánépítkezések jelentőségét. Észrevételek. javaslatok is elhangzottak. Perjési László felszólalásában egyebek között rámutatott: a lakásgond jogosan és érthetően foglalkoztatja az embereket. A párt és a kormány célja ennek a legnagyobb problémának a fokozatos enyhítése, majd megszüntetése. A város vezetése: a városi pártbizottság és a városi tanács a párt és a kormány 15 éves lakásépítési programja Szegedre vonatkozó részének végrehajtását alapvető feladatának tekinti, s rendkívül fontos politikai kérdésnek tartja. Éppen ezért minden felhasználható erőt, lehetőséget a lakásgond csökkentésére fordítunk. Azzal azonban mindenkinek tisztóban kell lennie, hogy csak állami erőből nem oldható meg a lakáskérdés. Ezért van nagy jelentősége a magánerejű építkezéseknek, s mozgósítani kell ml nden helyi erőforrást. A továbbiakban szólt a lakáselosztások elvéről. Kiket kell előnyben részesíteni? Mindenekelőtt a szocializmus lényegéből fakadóan arra kell törekedni, hogy az állami, szövetkezeti és magánerőből épülő lakásokba elsősorban azok a családok költözhessenek, akik különösen rossz, s az egészségre káros körülmények között vagy pincelakásokban élnek. Jelenleg is kétezer család él még ilyen viszonyok között. Támogatni kell azt is, hogy a fészekrakó fiatalok otthonhoz jussanak. Gondolni kell arra is, hogy a népgazdaság szempontjából fontos szakemberek: munkások, s az ipar, a tudomány, a művészet területén jelentős és kiemelkedő tevékenységet folytatók megfelelő lakásokban élhessenek. Az építőipari kapacitás és építőanyag-ellátás a lakóházépítési célkitűzés eléréséhez döntő. Ezért főként az állami és a szövetkezeti építőipar fejlettebb, szervezettebb és koncentráltabb munkájára, teljesítőképességének növelésére nagy a figyelem. A magánkisiparosok is igen hasznosan működhetnek közre. Ezután arról szólt, hogy a gyárak, üzemek építőkapacitásának bekapcsolása a gyári dolgozók lakásának felépítésében szükséges is és fontos is. A segítés egymáson nemcsak gyökeret vert, hanem elterjedt. Bizonyosan ezután is sízivesen segítenek a gyári dolgozók abban, hogy •r Óriás légkondenzációs berendezés exportra A nyugatnémet Gea-cég a Komplex Külkereskedelmi Vállalat útján 150 000 kilowatt teljesítményű Heller— Forgó-féle légkondenzációs berendezést rendelt, amit egy hegytetőn, az ibbenbükondenzálja a turbinából kiáramló gőzt. Teljesítményét tekintve a gépegység világrekordnak számít, az eddigi legnagyobbat. 120 000 kilowattost Angliába szállítottuk, s ott a Rugeleymunkatársuknak felépüljön a lakása. Helyeselte a városi pártbizottság első titkára a magánLakas-építési program koncepcióját, mert a legjobban rászorulók gondjait enyhíti, a szervezettségre épült, s figyelembe veszi a gazdaságosságot, célszerűséget és a városfejlesztést. Rámutatott arra, hogy a többszintes építkezés azért is indokolt, mert így az a nem kevés anyagi hozzájárulás, amelyet a tanács, az állam közvetve ad, jobban gyümölcsöztethető. Nem mindegy a közművesítés szempontjából sem, hogy szétszórtan vagy egy adott területen, koncentráltan építhessünk. Végül fellépett a lakásuzsora ellen és az ellen, hogy lelkiismeretlen emberek a maguk előnyére szervezzenek magán lakás-építkeaéseket, amelyekből meg nem engedhető haszonra tesznek szert az építtetni szándékozók rovására. Úgyszintén fellépett — konkrét eset kapcsán — a túlzott igényű kisajátításokkal szemben is, amelyeknél a közérdek teljesen háttérbe szorul. Hoffman Márton és Nitsinger Gyula — egyebek között — kérte, hogy vizsgálják felül a leállított dorozsmai és szöregf téglagyár újbóli üzembe állításának lehetőségét, s általában: mikiént lehet több téglát gyártani. Hoffmann Márton, közölte, hogy a szakszervezetek a jövőben is egyik fontos kötelességüknek tartják a szervezett magánépítkezések segítését. Dr. Nagymihály Sándor a lakásügyi állandó bizottság szerepét vázolta, majd Engi József az építkezések minősége ellenőrzésének szükségességéről szólt. Molnár Imre a társadalmi segítségnyújtás nagy szerepére mutatott rá a lakásépítkezés! program megvalósításában. Baráth József és Peták József az építőanyag-ellátás gondjairól, s az építkezések előkészítésének fontosságáról beszélt. Horváth Sándor, a KISZÖV elnöke bejelentette, hogy az építőipari szövetke(Folytatás a 3. oldalon.) Szegedi ipari termékek az idei BNV-n Szeged iparát az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron jóval több árucikk képviseli, mint az elmúlt években. Például a hangszergyár és az ecsetgyár hosszabb szünet után ismét kiállít. Ugyancsak Szeged egyre jobban fejődő iparát reprezentálja a kábelgyár, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat, a cipőgyár és a gumigyár új termékei és bővülő választéka. Szintetikus szövet, lángmentes ponyva A Kenderfanó- és Szövőipari Vállalatnál néhány új termék — szintetikus szövet, víztaszító cipőszövet, lángmentes ponyva gyártását kezdték meg. Ezeket az árukat 1966-ban már kiállítja a vállalat. Ezenkívül természetesen a Budapesti Nemzetközi Vásáron szerepelnek majd hagyománvos cikkei is, mint például a szabó-, kárpitoskellókek és más kenderből készült gyártmányok. A termékeket — az eddigiektől eltérő módon — iparáganként — cipőipar, vegyipar, gumiipar — szerint külön sorakoztatják fel a könynyűipari pavilonban. Százféle ecset, nyolcfajta gitár Szegeden készült ecsetek és seprűk négy évvel ezelőtt szerepeltek utoljára a budapesti kiállításon, ^ost százfajta új ecsettel és 20 féle különböző seprűvel jelentkezik a Szegedi Ecset- és Seprűgyár a BNV-n. Jelenleg a Szovjetunió, Anglia és az USA a Szegedi Hangszergyár legnagyobb vásárlója. Az érdeklődés valószínűleg a budapesti vásár után majd jobban fokozódik, hiszen nem kevesebb, mint nyolc különböző modern elektromos és hagyományos spanyol gitárt mutatnak be az érdeklődőknek. A népszerű hangszereken kívül bőgök, csellók ós hegedűk is szerepelnek a bemutatásra kerülő szegedi hangszerek listáján. Könnyű cipők és divatos irhakabátok A Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregysége 20 modellt küldött zsűrizésre, amelyeket Szegeden terveztek és készítettek. Ezek először a hazai cipógyárak háziversenyén vesznek részt ahonnan a legjobbak kerülnek kiállításra. A szegedi lábbeliket kónnyűség és célszerűség jellemzi, megszűnt a hegyes orr és tű sarok egyeduralma. A most elküldött 20 modell egyúttal az Iparművészeti Tanács 1966 legszebb termékei pályázaton is részt vesznek. A Pannónia Szörmekikészítő Vállalat 3-as számú gyáregysége női és férfi irhakabátokat készít. Az utóbbi évek divatja alaposan fellendítette a szegedi üzem exportját. Gyártmányai angol, amerikai, svéd. finn, holland és svájci piacra is eljutottak. Az idén tíz újabb fazonú ízléses irhakabátot küldenek Budapestre. Fontos ipari felszerelések Az iden már szegedi gyártmányként mutatkozik be sok gumiipari termék. Többek között az iparban használt gumi haj tószíi, -heveder, gumipadló ós különböző műszaki tömlők. A változás art jelenti, hogy 1965-től Szegeden gyártják a nehéz- és könnyűipar számára nélkülözhetetlen felszereléseket. Gyékény — szalmakombinációk Egy már biztos: a messzí földön is ismert tápéi háziipari ktsz dolgozóinak kezemunkája idén is látható lesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Többek között érdekes kínai szalma- és hazai gyékénykombinációkkal készült táskák, szőnyegek, asztali szettek szerepelnek a kiállítási anyagok között. A szegedi ktsa-ek között szó van a tömegcikk, a vasés fémipari, az Április 4. cipő- és papucskészítő ktsz gyártmányainak budapesti bemutatásáról is. A Kábelmüvek szegedi gyárának termékeit pedig a budapesti központban zsűrizik, döntenek a kiállításra kerülő cikkek listája felett. M. I. reni erőműben szerelnek erőműben működik, majd fel. Ezen a vízszegény A mostani 150 000 kilovidéken különösen nagy wattos gépegység különféle hasznát veszik a berende- tartozékai összesen 110 vazésnek. mert ennek éppen gont töltenek meg, értéke az a nagy előnye, hogy nem túlhaladja az egymillió dolvizzel, hanem levegővel lárt. (MTI) Af y *«»< y< • I:" , • >:•:•'.'./' • . \ XV:;.;:. 5 ; 1 * , * ^ , * < M ^2 * S HftBaggB^ w* , wmmi. .Ml §5PFT 1 4 NIH' Jksfe"!','. , 3. l' he * Fvi mSEM J&JISF tSsSsel ás; ^riU . Í •ssé'-ittA. LUK^^ a*-* ^IY^JOB Megfékezett vadvizek A7. F.lba melléki homokkőhegység és a keleti érchegység erdős magaslatai között találjuk azt a vidéket, amely egykor sokat szenvedett az árvizektől. Most itt van az NDK legmodernebb árvízvédelmi rendszere. Négy vlzgyüjtö-medencét és egy vőlgyzárógátat ölel tel. 1965 tavaszán a Gottleuba három legveszélyesebb mellékfotyójiú sikerült megfékezni. Képünkön: Befejezés előtt a tbfirtagtni Ohra völgyzáróját kitöltésének építése. Az 56 métter magas és 256 méter hosszú töltés építéséhez egymirtlő köbméter kőzetet használtak tel. 19,2 mHMo köbméter vizet tatnak Rt tarolná.