Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

Munkában a mezei flotta A Repülőgépes Növényvédő Állomás — amelynek központja Budaörsön van — tizenhét kihelyezett brigáddal országszerte megkezdte a tavaszi munkát. A legtöbb nékalmi repülőtér Csongrád megyében áll rendelkezésre. Csupán a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság körzetében három felszállóhely található. Ezek között van a Magyar Honvédelmi Sportszövetség algyői sport repülőtere, amelynek egyelőre még nem szikkadt fel a talaja. Amint erre sor kerül, ide települnek át a PZL—101-es típusú nagyszárnyú gépek. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet most folytat tárgyalásokat a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdasággal — ahová a gépek szerződtek —, hogy a tavalyihoz hasonlóan a közös gazdaság földjein is végezzenek permetezést, illetve porozást. A múlt évben a termelőszövetkezet hatszáznegyven holdas rizsterületét gvomtalanították és csaknem ezer hold gabonatáblán műtrágy áztak. A növényvédő gépek rendszerint a reggeli órákban dolgoznatk, mert ilyenkor szélcsendes az idő. s a startoló helytől öt.kilométeres körzetet repülnek be. Így a leggazdaságosabb a gépek kihasználása. Egy pilóta pedig naponta legfeljebb ötven „bevetésen" vehet részt, s 1 a maximális félszállással kétszázötven holdon végez hasznos munkát. i Narancs alapon két arany stráf Ahol a paprika „rangjelzést" kap A látogatót erős, csípős szag fogadja — paprikás helyen járunk. Nem nagyok a helyiségek, s az itt dolgozók létszáma sem magas: tizenkettedmagával dolgozik itt dr. Mihalik Dezső, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet paprikaminősitő osztályának vezetője. Ennek az osztálynak jelentős szerepe van a szegedi fűszerhíresség több országra szóló karrierjében. Aminthogy régen is nagyfontosságú volt az elődök, az 1884-ben létesült Szeged városi Vegyvizsgáló Hivatal, s később, a 20-as években a Vegykisérleti, majd a Vegyés Paprikakísérleti Állomás munkája. Hamisítók régen és ma Annak idején a nevezetes Csonka Ferenc volt „Szeged város vegyésze". Q kezdte a kémiai vizsgálatokat — először a hamisítások felderítésére. Milyen is volt a paprikahamisítás? Két fajtája közül az „enyhébb lefolyású": amikor közönséges étkezési paprika őrleményt hoztak forgalomba, megcsípősítve egy A posta fejleszti a forgalmat és a távközlést A Szegedi Postaigazgatóság idei tervei között a forgalom ós a távközlés fejlesztése a legfontosabb megvalósítandó feladat. Űj bélyeg- ós levelezőlap-automatákat állítanak fel a kórházakban. klinikákon és az Odessza városrészben. Korszerűsítik a szegedi 2. pályaudvari csomagkézbesítő hivatalt, és munkaszervezéssel tovább csökkentik a táviratok kézbesítési idejét. A távbeszélő hálózat fejlesztésére és korszerűsítésére 1966-ban 1 millió 300 ezer forintot költenek, ebből végzik el a Lenin körút és a Tisza által határolt területen a légvezetékek cseréjét földkábelekre. Korszerűsítik a meglevő távbeszélő-hálózatot, s tovább folytatják az új lakónegyedek, iparterületek hálózatépítését. Ennek megfelelően emelik a távbeszélő központok kapacitását és az alközpontokkal rendelkező vállalatok, intézmények számát. Az idén kerül sor az Odessza városrész távbeszélőhálózatának kiépítésére, továbbá két bérháztelefon üzembe helyezésére. Ugyancsak ebben az évben fejezik be a postai távgépíró automata és az előfizetői telex automata központ építését, illetve bővítését. TISZAI KEPEK kis igazival. Ahhoz senkinek se lehet köze, ha valaki odahaza ledarálja a megpirosodott, megszárított csöveket, s azzal színesíti, ízesíti levesét. De ha ezt árulja, forgalmazza is a piacon, az máihamisítás, törvénybe ütköző cselekmény. Persze sokkal durvább és veszedelmesebb hamisítási változat is volt, amikor az őrleményt liszttel, vagy rosszabb esetben kukoricadarával keverték, s mesterséges festéssel pótolták a színt. Ez bizony az egészségre is ártalmas lehetett. Akadt olyan zugüzér, aki valóságos házi hamisító üzemet rendezett be. Ilyen különösen a második világháború utáni időkben kereskedhettek hamisított portékájukkal. Az osztályvezető elmondja, hogy már vagy nyolc esztendeje nem történt jelentősebb hamisítás. E téren gyökeres változást hozott a feldolgozó üzem államosítása. Van jó minőségű paprika az üzletekben, a lakosság megszokta, hogy rendes árut kap, s persze, a kárvallottak kárán is megtanulták, hogy aki olcsóbban vásárol, ráfizethet. Mi is az a „stekker"? — Az őrlési időszakban ellenőreink is állandóan ott vannak a paprikafeldolgozóban. Általában tízmázsás tételeket vizsgálunk, minden ilyen tételből mintát hoznak be az ellenőrök. Hozzávetőleg száz mázsa a napi őrlés, tehát naponta átlag tíz minta jön be. Joggal büszke az osztályvezető; anélkül' nem - tndub hat útra szállítmány, hogy ők két alkalommal, az első minősítés, majd az ezt követő úgynevezett egalizálás alkalmával ne ellenőriznék. Tizenöt-tizenhét dekás csomagok a minták, Stekkerrel — ők már csak így mondják a szúró-mintavevőt — veszik a zsákokbóL az ellenőrök. Valamikor a szó szoros értelmében át- meg átszúrták ezekkel a vékony lemezből készült hegyes szerszámokkal a zsákokat, úgy vettek őrleményt a különböző rétegekből. Ma már ezt nem így csinálják, hanem nyitott zsákba nyúl bele a stekker, nem rongálja a szövetet, meg aztán, ahogy dr. Mihalik mondja: — Nagyon jó partner a feldolgozó, nekik is érdekük, hogy a hibát magunk közt fogjuk el, amíg korrigálható. Ma legfeljebb siettünkben használjuk a régi módszert. Precíz szakmunka Itt benn az osztályon szigorú, precíz ellenőrzésre van szükség. Mindenkinek előírt helye, neve, száma van, s ez nem is lehetne másként. A mintát kis szelencékbe rakva egyeztetik a jellegmintákkal, s így állapítják meg a napi őrlemény hovatartozását A jellegek heten vannak: a különleges, a csípösségmentes, a csemege, az édesnemes. a félédes, a rózsa cs az erős fajtákat pontos jelleghatárok választják el. A minősített paprika mennyisége húsz év alatt négyszeresérc emelkedett. Míg a háború utáni években körülbelül egymillió kilogrammot, most csaknem négymillió kilogramm paprikát minősítettek. Érdekes módon a fajták aránya mindvégig azonos maradt: a feldolgozott mennyiség 60—70 százalékát az első négy fajta, tehát a legjobb minőségűek adják ma is, és így volt évekkel ezelőtt is. A laboratórumban egy korszerű mikroszkóppal végzik a munkát. A másik helyiségben ovális címkék sorakoznak egy sokfiókú, az egész falat betöltő szekrényben. Itt tárolják a mintákat, melyeket a címkéken feltüntetett rangjelzés különböztet meg egymástól. Narancs alapon két egymást keresztező aranystráf — ez a különleges „sarzsija", a csemege is kap egyet az előbbi csíkokból, az édesnemes piros csíkkal büszkélkedhet, s a „paprikaközlegény", vagyis az erős kénytelen megelégedni egy zöld négy szögel. _ Odébb a korszerű analitikai mérleg ajánlkozik a milligrammos mérésekhez. És vannak itt pipetták, lombikok, sárga és pirosas folyadékokkal; ezekkel az úgynevezett festékfokot mérik, hogy numerikusan is ki tudják fejezni a paprika színének fokozatait. Az elektromos izzító kemencében végzik az úgynevezett homokvizsgálatot, amely az ásványi alkotórészek kimutatására szolgál. Itt, így dolgozik folyamatosan és pontosan a „fűszerfellegvár", amelynek, mint régen, ma is fontos szerepe van: napról napra óvja, biztosítja az exportra és a hazai boltokba induló szegedi paprika tekintélyét. Simái Mihály Apadó tiritafolyam A társadalmi méretű meggyőzés és a különböző intézkedések egyik célja immár esztendők óta: az adminisztratív létszám csökkentése. Ami a széles közvéleményt illeti, e törekvések jogosultsága általánosan ismert — és elismert —, hiszen mindenki tudja, hogy a szükségtelenül felduzzadt adminisztráció az iparban a terméket drágítja, a közéletben felesleges aktatologatáshoz vezet. Kevés olyan problémája van tehát társadalmunknak, ahol a közösség ítélete, illetve a különböző rendelkezések ilyen nyílegyenesen találkoznának. Mégis, egészen a közelmúlt hónapokig meglehetősen csekély eredményeket sikerült elérni az adminisztrációs létszám csökkentésében. Elég bizonyságul csak azt említenünk, hogy még tavaly is — amikor legalább a növekedés ütemét valamelyest mérsékeltük —, az irodai létszám gyorsabban emelkedett az iparban, mint a munkásoké. Pedig a múlt évben már érvényes volt az a rendelkezés is, amely — bár az ideinél még alacsonyabb arányban —, de lehetővé tette, hogy a létszámmegtakarítás béralapjának egy részét a vállalat béremelésre fordíthassa. Az eredmény — legalábbis az adminisztrációs alkalmazottaknál —, amint láttuk, nem mondható éppenséggel kielégítőnek. Az idei módszerek kétségkívül nagyobb sikerrel kecsegtetnek. Ezúttal ugyanis megfordítottuk a sort és a logika szabályai szerint: nem az íróasztalok számának csökkentésével, hanem a rajtuk elvégzendő adminisztrálás m érsek lésével próbáljuk a célt megközelíteni. A sokéves erőfeszítések csekély sikere végeredményben azzal magyarázható, hogy a vállalatoknak adott mennyiségű statisztikát, jelentést stb. kellett elkészíteniük, s ha ez nem csökkent — mindenekelőtt természetesen „felülről" —. akkor az elvégzéséhez szükséges létszám is nagyjában-egészében a régi maradt. Az idei változások kiindulópontja: a múlt év végén tárgyalta a kormány az adatszolgáltatás ésszerűsítését, s a többi között határozatot hozott arra, hogy 1966tól a Központi Statisztikai Hivatal — az ország elsőszámú adatgyűjtője — többhelyütt részlegessé csökkenti az addig teljeskörű adatigényt, másutt a havi vagy negyedévi jelentési kötelezettséget fél, illetve egész évesre változtatja. Ezt azután további intézkedések követték — egyebek között a kötelező központi gazdálkodási mutatók csökkentésének is volt ilyen kedvező mellékhatása —, s végeredményben idén az országos adatszolgáltatási igények hozzávetőleg 20 száze-lékkal csökkennek. A központi példa (és természetesen: a kötelező rendelkezés) hatására az ipari minisztériumok is sorra csökkentették adminisztrációs igényeiket. A kohó- és gépiparban például a valamennyi vállalatra kötelező beszámoló-jelentések száma 40-ről 36-ra, az úgynevezett szakmai adatszolgáltatások száma pedig 86-ról 77-re csökkent. A jelentések terjedelmi mérséklésével együtt a KGM adminisztráció idén mintegy 10 százalékkal kevesebb a múlt évinél. A Nezézipari Minisztériumban már 1965 végéig mintegy 26 százalékkal csökkent a központilag kért jelentések mennyisége, s a közép irányítószervek, illetve az országos vállalatok hozzávetőleg 15 százalékkal kevesebb adatot kérnek mint korábban. Az építőipari vállalatoknak eddig általában 16 féle kérdőív tömérdek rubrikáját kellett kitölteniök; idén ebből 4 teljesen megszűnt, 6 csak ritkábban érkezik a vállalatokhoz, kettőnél pedig a kérdések száma csökkent. Az adatszolgáltatás e „felső" csökkentése is természetesen csak kezdetnek tekinthető, de a „tartalékok" zöme mégis inkább a vállalatoknál található. A korábbi - gyakran túlburjánzó — központi adatigények ugyani6 lényegében a vállalaton belüli túlzott adatgyűjtést is serkentették, s a következő lépés a megkezdett úton éppen ennek felülvizsgálata és ésszerű mérséklése lehetne. Jellemző, hogy az ipar átszervezésekor létrejött nagyvállalatok, trösztök gyakran a korábbi minisztériumi igazgatóságok teljes adat-anyagát — esetleg még annál is többet — kérik az általuk irányított gyáregységektől. izotóp- és elektronmikroszkóp-iaboratériumot avattak a szegedi egyetemen A Tisza Szegednél még mindig árad. A középső szaA szegedi József Attila Tudományegyetemen tegnap kásáról további árhullám érkezése várható. A megduzzadt . délben ünnepélyesen felavatfolyó elöntötte a rakpartot, s a strand területén vízben állnak a vikendházak a kabinok. Képeinken a hid „alagütja" és az újszegedi partfürdő egy része látható. ták a Természettudományi Kar biológiai izotóp-, valamint elektronmikroszkóp-laboratóriumát. Az avatási ünnepségen dr. Szökefalvy-Nagy Béla Kossuth-díjas akadémikus, a Természettudományi Kar dékánja méltatta az új létesítmények jelentőségét, majd dr. Ábrahám Ambrus Kossuthdíjas akadémikus, az Általános Állattani és Biológiai Intézet igazgatója kalauzolta a vendégeket a laboratóriumokban. Az izotóplaboratórium vezetője, dr. Zsoldos Ferenc, működés közben mutatta be a szegedi biológiai kutatások számára új lehetőségeket nyitó korszerű berendezéseket. Ezeket az Országos Atomenergia Bizottság bocsátotta az egyetem rendelkezésére. Külön szobában kaptak helyet a nukleáris műszerek: az ólomtornyok, számlálóberendezések. Megfelelő tranzisztoros készülékkel állapítják meg a radioaktív sugárzás mértékét. Egy másik helyiségben, külön ólomtrezorban tartják a radioaktív foszfort, amelynek segítségével, nyomjelzéses módszerrel, tanulmányozzák a növények és az alacsonyrendű állatok élettani folyamatait. A radioaktív foszfor felszívódásának nyomon követésével különösen intenzív kutatásokat folytatnak majd a rizs biológiai folyamatainak, legideálisabb életkörülményeinek meghatározására. A laboratórium a kutatásokon kívül az oktatást is szolgálja: a végzős hallgatók elsajátítják ott a nukleáris műszerek kezelését, alkalmazását. Az egyidőben felavatott elektronmikroszkóp-laboratóriumot is annak vezetője, dr. Csillik Bertalan mutatta be a vendégeknek. Itt a legfontosabb műszer a Magyar Tudományos Akadémiától kapott, mintegy másfél millió forint értékű elektronmikroszkóp. Ez a 60 000 volttal felgyorsított elektronok segítségével 20 000—40 000-szeresen felnagyítja a vizsgált különféle anatómiai és más anyagmetszeteket. A berendezés fontos része az ultramikrotom, amellyel a milliméternél húszezerszer vékonyabb metszetek készíthetők. A laboratóriumban hűthető centrifuga szolgálja a biológiai preparátumok előkészítését. A modern felszerelés segítségével a biológusok az eddiginél alaposabban tanulmányozhatják a szub-mikroszerkezetek világát. A laboratórium a Természettudományi Kar munkáján kívül elősegíti majd a szegedi orvostudományi kutatásokat is. D. B. indehhez járul a tö1 • méidek engedély nélküli adatgyűjtés. Ismeretes, hogy vállalatoktól, szövetkezetektől statisztikát, jelentést csak az erre illetékes hatóság engedélyével szabad kérni. Mégis gyakori, hogy a helyi közigazgatási szervek, a tanácsok osztályai, a kereskedelmi, értékesítő, készletező stb. vállalatok rengeteg adatot kérnek a vállalatoktól, szövetkezetektől, s éppen mert a kérés nem szakszerű, sok olyat is ..rendelnek", amelyek kidolgozása jelentós többletmunkát okoz. Fontos lenne, hogy az engedélynélküli adatkérésre érvényes büntetőrendelkezéseket szigorúbban érvényesítsék, s maguk a vállalatok se „tálalják" oly készségesen ezt a sok munkát, költséget okozó adat-dzsungelt. Az adminisztráció központi és helyi csökkentése most már reális lehetőségeket teremt az elvégzéséhez szükséges létszám mérsékléséhez is. Kétségtelen, hogy az országosan 20 százalékkal apadó adatáradatnak tükröződnie kell a létszám csökkenésében is. Természetes, hogy mindez semmit nem von le az irányításhoz, igazgatáshoz szükséges adatok jelentőségéből. Köztudomású, hogy például az ipari termelés adatigénye világszerte emelkedik, s ez nyilvánvalóan következik a mind bonyolultabbá váló munkamegosztás, a korszerűbb szervezés, a valósághűbb és naprakészen operatív irányítás követelményeiből. Különösen vonatkozik ez a vállalati irányítás információjára, amely csak pontos, folyamatos adatszolgáltatásra épülhet. A feleslegről van szó rm- csupán. Az pedig mind a népgazdaságnak, mind valamennyiünknek — ráfizetés. TÁBORI ANDRÁS Csütörtök, 1966. március 3. DiLsMAGYARQRSZAG 3