Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

Százezer adat 24 óra alatt Dolgozik a meteorológiai világhálózat Az ENSZ szakosított in- nak a 8000 szárazföldi meg­•ézményeként működő me- figyelöállomás, a háromezer teorológiai világszervezet szállító- és felderítő-repülő­fennállásának 16. évforduló­ján, kedden az Onszágos Meteorológiai Intézet buda­pesti központjában dr. Zách Alfréd, az intézet igazgató­helyettese tájékoztatta a sajtó képviselőit a meteoro­lógiai világszervezet munká­járól, a most kialakulóban levő meteorológiai világhá­lózat működési terveiről. Az északi félgömbön két rilágközpontot alakítottak ki — Moszkvában és Wa­shingtonban —, a déli fél­tekén Melbourne-t jelölték ki erre a célra, s megkezd­ték a kiépítését is. Huszon­négy óra alatt kereken száz­ezer külföldi, további tizen­egyezer magaslégköri adatot szolgáltatott a világközpont­gép és négyezer kereskedel­mi hajó. 1961 óta a meteorológiai mesterséges holdak segítsé­gével 130 borzalmas erejű vihart — a Csendes-óceá­non tájfunokat, a Bengáli­öbölben ós az Indiai-óceá­non ciklonokat, az Atlanti­óceánon orkánokat — fedez­tek fel a korábbiaknál sok­kal hamarabb, a kifejlődé­süknek „szelídebb" fokán. A szputnyikok szolgáltatta te­levíziós felhőfelvételek alap­ján a meteorológusok meg tudják határozni a viharok haladási irányát, sebességét, a • légmozgás maximális gyorsaságát, s az időben tör­ténő híradás révén óriási kárókat, veszteségeket előz­hetnek meg. (MTI) ígéretesek a rügyek Tavaszi teendők a szegedi kertekben A szegedi kertekben javá­ban „dolgoznak" a fák. ígé­retesek a rügyek, jól teleltek a gyümölcsösök. Két héttel korábban kóstolhatjuk az első cseresznyét, ha március hű lesz tavaszi önmagához. Milyen lesz a termés? Fe­lelhetnénk újabb kérdéssel: milyen lesz a növényvéde­lem? A gondozás? Hiszen sokféle kártevőtől kell óv­nunk a gyümölcsfákat. Az enyhe februárban ugyanis jól teleltek a fuzikládium spórái is, tehát komoly fer­tőzésre számíthatnak a ter­melők az almásokban — fi­gyelmeztet Fekete János, a MÉK főagronómusa. A ker­tek gazdái idejében szerez­tek be a gombaölő réz- és rézpotló szereket. A tavalyi szomorú tapasztalat arra int: a mechanikus zéstől, valamint a Az olvasó írja „Vendégségben a tévénél Március 13-án. este azok a cigarettavégek, hamu és hogy a nevetségessé válás ve­között a „szerencsések" kö- szemét. Ezt én is tovább sza- szélye nélkül nem igen lehe­porítottam, mert sem hamu- tett rá vállalkozni, tartónak, sem szemétkosár- Az igazság kedvéért meg nak nyoma sem volt, s ciga- kell azt is írnom, hogy Sze­rettázáson kívül 40 percig (!) pesi György volt az egyetlen egyebet nem csinálhattam. ember, aki feladatát messze Egyre gyűltek az emberek, meghaladóan igyekezett tö­róla, hogy milyen Vártunk. 8.20-kor valaki ki- rődni a meghívottakkal, s nagy érdeklődés rohant: Vannak itt Csehszlo- mindezt, a sok figyelmet és vákiából? Nem voltak. El- összpontosítást igénylő játék­ment. Újabb negyedóra, s vezetői munkája mellett másvalaki kérdezte meg olyan magától értetődő köz­zött voltam, a sorsolás sze­szélye folytán, akik szemé­lyesen részt vettek a televízió Játsszunk együtt című pro­dukciójában. Azóta minden­ki. aki látta a műsort, érte­sülhetett hallatlan nyilvánult meg előzetesen a műsor iránt. Mégis mi tör­tént? Azt hiszem, nem vitatható, ugyanezt. Még 10 perc. Meg- vétlenséggel, természetesség­hogy mi, körülbelül 60 em- indult a tömeg eleje. Egy gel és kedvességgel csinálta, ber, azon a szombat estén a szobába mentünk. Sok szék, hogy csak a legőszintébb el­tv-ben vendégek voltunk. Hi- faállványok, amelyek talán ismerés hangján szólhatok szen meghívtak, az útiköltsé- fogasok lehettek, de akasztó róla. günket is magunk fizettük, mi nem volt rajtuk. Itt letehet- Nem túloztam semmiben, mások lettünk volna? Vendé- tük a kabátokat. Természete- Amit leírtam, igaz. És egy get fogadni illik, szokás, bár- sen székekre, ablak-, ajtó- kicsit elszomorító, hogy igaz. hol a világon. Nem diadalka- kilincsekre. Újabb várakozás. púval, de — fogadni. De már csak 5 perc. Folyo­Ezzel szemben a pesti tele- sók szövevényén be a stú­Pósa Péíerné Szeged, Kazinczy u. 2. mosó permetezéstől kezdve valamennyi permetezést ide­jében, szakszerűen el kell vé­gezni. Nem szabad takaré­koskodni a vegyszerekkel, mert többszörösét veszíthetik a termésben. A gondos nö­vényvédelem eredményeként tavaly a MÉK újszegedi, Hattyasteiepi, szegedi (Marx tér) és baktói felvásárló te­lepein 45 százalékkal több cseresznyét, 180 százalékkal több földiepret vásároltak fel export minőségben, mint 1964-ben. Kifizetődik tehát a gondosság. A szegedi kertekben idén többen végezték el a mecha­nikai védekezést, mint ko­rábban. A Szeged és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet 77 termelővel állapodott meg időszakos, vagy egész védeke- éves növényvédelemre a téli le- gyümölcsösökben. Most vár­ják a második „Agrostoj" motoros permetezőt, a gaz­dáknak pedig 20 darab har­matgépet kölcsönöznek. Négy helyen — Petőfitelepen (Délceg utca 21.), Újszege­den (Bérkert utca 92.). Mi­hályteleken (Felszabadulás utca 80.) és Hattyastelepen (Vaskapu utca 30.) — főzik a mészkénlevet. Balogh Já­nos, a föld művesszövetkezet növényvédelmi felelőse sze­rint ajánlatos permetezni a két százalékos Novenda ol­dattal, mert ez igen hatásos szer a pajzstetű, bimbóli­kasztó, sodrómoly, takácsat­ka. vér tetű, meg a levéltetű tojása ellen. A városi kertekben sok az öreg. beteges fa. melyek megértek a nyugovóra. A gyümölcsösök pótlását, fia­talítását csemete árusítással segíti a szegedi körzeti föld­művesszövetkezet. összesen mintegy 4200 csemete és 800 tő szőlőoltvány talált gaz­dára eddig. Sajnos, a városi kertekben keresett meggy, cseresznye és szilva cseme­tékből nincs kínálat. B. ö. ff víziónál egy-két ember ácsor­gott egy fülke előtt, amire ki volt írva: „Belépési enge­délyek." A fülkében persze dés: dióba. Leültünk. Hát így kez­dődött ... Ezzel kapcsolatban két kér. senki, öt-hat perc múlva va­laki a lépcső tetejéről le­kiabált: Tessék feljönni. Megtettük. Kérjük a távira­tokat! — megmutattuk. Igaz, összehajtva, a sima oldalá­val, de senki meg se nézte. Nincs a Magyar Televí­zió központi épületében ruha­tár? Nincs társalgó, ahol em­berhez méltó körülmények között várakozhatnának a meghívottak? Aztán a többi. Egy mon­Tessék oda bemenni — hang- datban tudom összefoglalni a zolt az újabb utasítás — és műsor közben érzetteket. türelmesen várni — tették Azért hívtak minket oda, hozzá. Az „oda", mint kide- hogy legyen, aki tapsol? Mert rült, egy szoba- vagy folyo- játszani ugyan édes-kevés sórészlet volt? Egy asztallal, lehetőség volt, s ami volt, az több székkel, némelyike meg- is annyira primitív színvo­lehetősen rozoga állapotban, nalú (kivéve a második rész­A padlót vastagon borították ben levő intarziajátékot), i.V • 1 tizeim le^ mesladainki )Ól Korábban írtunk lapunk­ban arról, hogy Szeged nagy­üzemeiben: a textilművek­ben, a ruhagyárban, a gu­migyárban, a kenderfonóban és az újszegedi szövőgyár­ban elhelyeztük a Dél-Ma­gyarország postaládáját. A gyárak dolgozói, olvasóink ebben is elhelyezték levelei­ket. A köterdekűbbekre az alábbiakban válaszolunk: Tejvásárlás a boltokban U. M. neheztelve ír arról, hogy az ÉLIKER 24-es bolt­jában a vásárlók kérésére nem tesznek félre tejet. Nem tudni miért. Pedig a vevők már előző napon beadják a tejesüveget, s minden bi­zonnyal elvinnék a tejet, amint arra idejük jut. Aki reggel 6 órára megy dolgoz­ni. annak nincs ideje a tej megvásárlására. hazaszállí­tásara és felforralására. * Az ÉLIKER nem zárkózott el a vásárlók kérésétől. Az említett módon azonban azért nem lehet félretenni tejet, mert a sok üvegnek kevés lenne az árudák hűtő­szekrénye. s a melegebb hó­napokban könnyen megro­molnék a tej. Az ÉLIKER azonban a vásárlók érdekeit figyelembe véve biztosította, hogy a város különböző he­lyein, 16 árudéban a nyitás idejétől egészen a zárásig vásárolhassanak tejet. Higiénikusabb kenyérszállítást! V. K. olvasónk azt tette szóvá, hogy a kenyérszállítás módja erősen kifogásolható. A kocsikísérők sáros cipővel, csizmával is belépnek a ke­nyerek közé. Ezután nem csoda, ha olykor sáros, po­ros, de még a fehér abrosz is bepiszkolódik tőle * Külüs Sándor, a szegedi Sütőipari Vállalat igazgató­ja e kérdés kapcsán elmon­dotta, hogy a higiénikus ke­nyérszállításhoz már megtet­ték a kellő intézkedéseket. A kenyérszállító gépkocsikban e célra készített ládákban helyezik el a kenyeret. Az természetes, hogy a kirakás­nál be kell lépni az autó platójára. Ilyenkor azonban nem a kenyerek közé, ha­nem a ládák közé áll a dol­gozó. Ritka ma már az ilyen bejelentés, panaszos észrevé­tel. hiszen a vállalat nagy gonddal végzi a kenyérszál­lítást, s a jövőben is nagy figyelmet fordít erre. Javító-nevelő munka, külföldi KRESZ A LEGFELSŐBB BlRÖS AG ELVI JELENTŐSÉGŰ HATAR OZATAI A Legfelsőbb Bíróság az ügyet. A motoros megszegte a közlekedési szabályokat és ezért a Btk-ban előírt bün­tetést szabták ki rá. Az íté­let indokolásában az alsófo­kú bíróság tévesen hivatko­zott egyedül a KRESZ-re, e szabályok ugyanis csak Ma­gyarország területén érvé­nvesek: Csehszlovákiában a elmúlt időben több elvi je­ientőségű határozatot ho­zott. A javító-nevelő munkát a bíróság méltányossági okok­ból alkalmazza. Mivel ez a büntetésnem még rövid idő­re tekinthet vissza, előfor­dul, hogy az ilven ítéletek­nél a Legfelsőbb Bíróság közúti közlekedést az ottani mondja ki az utolsó szót. belügyminiszter rendelete így történt ez egy taxisofőr szabályozza. A bíróság ak­iigyében, akit alsó fokon 7 kor jár el helyesen, ha a hónapi javító-nevelő munká- gázoló motorkerékpárost ra ítéltek és elrendelték, mindkét ország közlekedési hogy gépkocsivezetői mun- szabályainak figyelembevé­kakörben töltse le bünteté- telvével ítéli el. (MTI) sét. Az ítéletben a bíróság azt is meghatározta, hogy a javító-nevelő munkát a so­főrnek forgalmi beosztásban kell elvégeznie. A Legfel­sőbb Bíróság megállapította, hogy az elítéltnek munka­beosztását a vállalat igazga­tója dönti el. Ezt a jogot az igazgató számára biztosítani kell az elítélt nevelésének érdekében. Az alsófokú bíróság egy pénzügyőrre] szemben 15 százalékos bércsökkentéssei 5 hónapi javító-nevelő mun­kát szabott ki. amelyet a pénzügyőrségen kellett vol­na letöltenie. A Legfelsőbb Eíróság az alsótokon hozott ítéletet megváltoztatta, s ki­mondta. hogy a pénzügyőri szolgálatban javító-nevelő munka nem teljesíthető. Balassagyarmatról motor­kerékpárjával látogatóba in­dult az egyik környékbeli dolgozó Csehszlovákiába. Túljutva a határon, B. köz­ség közelében, az országúton elgázolt egy ugyancsak ma­gyar állampolgárt, akinek o baleset következtében eltört a Iába. A balassagyarmati bíróságon tárgyalták az Fordított Odüsszeuszok ostanában nemcsak hogy bárki véleményt mond­hat a számunkra legfontosabb elvi ós gyakorlati dolgokról, de pártunk és kormányunk vezetői egyenesen kérik is mindenhonnan, mindenkitől a véleményt. Rég elmúlt az az idő, amikor gyűléseken, tanácskozásokon hallgató vagy frázisokat mondó emberek puszta jelen­iétét igényelték, ma már az igazán sokatmondó, lényegre törő, őszinte beszéd honosodik életünk minden területén. A ..meg-" befejező igekötővel még várnunk kell, a honosodás nem megy olyan könnyen. A számos ok kö­zül csak egy, amit itt említeni szeretnék, s nem is vehető jelenségszámba, de mert létezik, s léte a leg­jobb szándékok ellenére van, érdemes szóvá tenni. Paradoxonnal kezdve: a nyílt véleménynyilvánítás éppúgy joga a vezetőbeosztású gazdasági szakembernek is. mint mondjuk a fizikai dolgozóknak. Éppúgy joga és nyilván fokozottabban kötelessége. Az azonban, hogy va­laki nem hangoztatja esetleges fenntartásait, cselekede­teiben viszont szép csendesen — föifelé rendszerint ész­revétlenül — mégis kinyilvánítja azokat, semmiképp sem korrekt eljárás. Az értetlenség és éretlenség ilyen együttes megnyi­latkozása épp azért káros, mert helyes, jól átgondolt in­tézkedéseket terel mellékvágányra, állít félre, valami­féle kényelmes „passzív rezisztencia" jegyében. Senki sem kívánja nálunk, hogy egy vezető túl forrón egye a kását, ne vegye tekintetbe a helyi viszonyokat, ne elemezze a körülményeket, egyszóval, hogy ne járjon el körültekintően. Sőt. Itt azonban korántsem erről van szó. Egy már-már gyávaságba átcsapó óvatosság, az újtól való értelmetlen húzódozás az, amely út helyett gátat épít fontos rendelkezések elé is. Horribile dictu — olyankor is ezt teszik némelyek, amikor a kockázatnak még csak árnyékáról sem lehet beszélni. Például: senki nem vitathatja, mennyire he­lyes elgondolás volt, s aLakuló új gazdaságirányítási rendszerünkben milyen fontos helyet foglal el a béralap tartós megtakarításáról szóló rendelkezés. A megtakarí­tott összeg egy részének felhasználhatósága komoly ösz­tönzést jelent a dolgozók számára, a „megéri-tudat" nagy lendítőerő a termelésben, ezt ma már mindenki be is látja. Azaz mégsem mindenki. Mivelhogy akad olyan túlóvatos gazdasági vezető is, aki szigorúan távol tar­totta magát — ha már a betűk ott voltak az íróaszta­lán — hát a rendelet szellemétől. „Hátha valamire kell majd" alapon inkább a vállalat részére tartalékolta a kérdéses összeget, nemhogy arra használja, amire kell: jutalmazásra, munkakedv-teremtésre, további eredmények alapozására. „Visszaszívás" ez a rosszabbik fajtából és szöges ellentétben áll az elvekkel, amelyek megvalósításaként gazdasági, politikai vezetőgárdánk java oly sokat tett már eddig is. A fenti precedens jól megvilágítja az ilyen esetekben rejlő veszélyt is. Továbbá felveti azt a kérdést: ha van, aki így néz farkasszemet újjal, hasznos­sal, amikor alapjában kockázata sincs, hogyan fogadja az az olyan dolgokat, amelyekhez legalább minimális „kurázsi", s valamelyes meggyőződés is kell? Arra is felmerült már példa, hogy a mutatók ho­gyan „szaporodtak el" némely esetben, míg a „csúcstól a völgyig" érkezett velük a hivatalos papír. Itt is — mint az előző, s a legtöbb hasonló esetben — a bürok­rácia és a bürokraták „önéletbiztosításáról" van szó. A jó volt így, jó lesz ezután is féle szemléletekről, a tunyaságról, lustaságról, a kényelmes csigatempó és a jól bevált, ezért biztonságosnak ítélt csigaházacskak dicséretéről. á Odüsszeusz az árbóchoz köttette magát, bedugva fü­leit, hogy ne hallja a szirének énekét, amely el­téríthetné céljától. Ravaszkodó, ám fordított Odüsszeu­szok ezek a visszaszívok, ők azt nem akarják meghal­lani, ami a cél felé vezet, inkább a kényelem szil-é­neinek duruzsolását hallgatják, s korlátoltságukban a múlthoz kötözik önmagukat. A hajós hasonlatnál maradva: az új közszellem bizonyára Charybdis és Scylla lesz az efféle káros szem­léletek számára, s nem engedi, . hogy bárhol is alá­ássák a helyes irányvonal tekintélyét. Ehhez azonban — fönt és lent egyaránt — kitartásra, következetességre van szükség; nehogy bármi is elsikkadjon középütt az egész államot átjáró fontos kapcsokból. S. M. Amerika után — Svájc elölt Szegedi énekesnő külföldi sikerei Az élet néha két kézzel szórja ajándékait. Mére Ottilia, a szegedi opera kitűnő művésznője nemrég írt alá egy egyesz­tendős svájci szerződést. S rögtön e szerződés aláírása után amerikai bemutatko­zásra hívták meg. Most már — egyhónapos amerikai vendégeskedéssel a háta mögött — itthon van. Tele izgalmas, érdekes él­ményekkel. — Milyen eredménnyel járt a New York-i bemu­tatkozás? — Sikerrel. A szezon vé­gére kaptam meghívást. Re­mélem, ezt a vendégszerep­lést össze tudom majd egyeztetni itthoni kötelezett­ségeimmel. — Látott-e előadásokat a Metropolitanben? — Természetesen. Maga az épület azonban nagy csa­lódást okozott. A Broadway felhőkarcolói között húzódik meg — szerényen és nagyon elhanyagoltan. Már utolsó óráit éli. Az új Metropoli­tan őszre nyílik meg. — Az előadások? — Azok megleptek. Ter­mészetesek, egyszerűek. A régies operai pátosznak nyo­ma sincs bennük, de semmi­féle túlzó modern kedéssel sem találkoztam. Zeneileg rendkívüli biztonság, szilárd megalapozottság uralkodik ezeken az előadásokon. A Lammermoori Luciában Ed­gár szerepét világhírű ha­zánkfia, Kónya Sándor éne­kelte. Hatalmas — nálunk szinte elképzelhetetlen — si­kerrel. — Láttam egy előadást a világ legnagyobb színházá­ban, a Rádió City Music Hall-ban is. A harmincas években Vaszy Viktor is ve­zényelt ebben a színházban. Nézőtere 6 ezer 200 szemé­lyes. s technikai felszerelése csakugyan a legmodernebb. A zenekar például hol le­süllyed, hol felemelkedik. sőt még — játék közben — előre és hátra is csúszik. En egy rendkívül látványos re­vűt láttam ebben a kacsa­lábon forgó színházban. — A svájci szerződés? — Augusztus 1-ón kell a svájci főváros operaházában jelentkeznem. Az új évadban Hándel Xerxes-ében, két Mozart operában, a Szökte­tésben és a Színigazgatóban, Donizetti Boleyn Anná-jában és egy Adam operában lé­pek a berni közönség elé. Tanulnivalóm van bőven. Csak a két Mozart opera szerepét tudom. — Szeged nem hiányzik majd? — A szerződésemnek van egy pontja, amely szerint minden hónapban egy teljes hétre hazajöhetek. Tekintve, hogy a repülőút még három óra sincs, ez alatt az egy év alatt sokat leszek itthon. A közönségtől sem szakadok el. A rádióban és televízió­ban hallhatnak majd. Ö. L. Szerda, 1966. március 23. DÉL-MAGYARORSZÁG ®

Next

/
Thumbnails
Contents