Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

Vegyipari üzemek a szabadban A második ötéves terv eredményeinek elemzése so­rán megállapították, hogy a vegyipar gazdaságosan, gyorsan, határidőre bonyolí­totta le beruházásait. A tervidőszakban 43 nagy be­ruházást kezdtek el és túl­nyomó részüket be is fejez­ték. Csupán négy előirány­zott beruházás kivitelezése nem kezdődött el 1961—1965 között, az összes beruházás egy százalékának erejéig. Közülük háromnak a kivite­lezéséhez ebben az évben fognak hozzá. A vegyipar termelésének túlnyomó része a második ötéves tervidőszak kezdetén még Budapesten összponto­sult. A Nehézipari Minisz­térium a második ötéves tervben következetesen al­kalmazta a vidéki ipartele­pítés elvét és a vegyipari be­ruházási keretnek alig 20 százalékát használta föl a fővárosban, 80 százalékát vi­déki gyártelepítésre fordí­totta. Ezzel Budapest és a vidék vegyipari termelésé­nek aránya alaposan meg­változott a vidék javára. Nagy fejlődés következett be a beruházások műszaki tervezésének módszereiben. Ennek eredményei közül az üzemek szabadtéri telepítése emelkedik ki. A korábbi években a vegyipari üzemek beruházási költségének 35— 40 százalékát az építőipari munkák emésztették föl. Azzal, hogy a régebben ki­zárólag épületben elhelye­zett üzemeket most szabad ég alá telepítették, az építési rész 1965 végére 29 százalék­ra csökkent. Hozzávetőleg 220 000 légköbméterrel kisebb teret építettek be annál, mint amennyit a régi mód­szer szerint fallal és tetővel kellett volna körülvenni. Ez nemcsak lényeges beruházási megtakarítást hozott, hanem 1700 kétszobás összkomfortos lakás fölépítéséhez elegendő építőipari kapacitást is föl­szabadított. Több üzemnek határidőre való befejezését a szabadban telepítés tette lehetővé. (MTI) A legfőbb mutató: tanulmányi színvonal Betekintés a tanárképző főiskola gondjaiba Egv tanintézet vezetőségé- iskola KISZ-bizottságának egyetemi kollégiumból. így D gazdák és a szocialista brigád pártszervezetének titkára megemlítette, hogy két lányt bukások és ki­sebb-nagyobb fegyelmezet­lenségek miatt kizártak, s kénytelenek voltak albérlet után nézni. Lényegében ek­nek minden tehetsége, energia­ja csakis az eredményes ok­tatásra irányulhat elsősor­ban. Vonatkozik ez a Sze­gedi Tanárképző Főiskolára is, ahol a végzett munká­nak az a legfontosabb mu­tatója, hogy milyen a hall­gatók tanulmányi színvona­la. Ez persze olyan, mint a kétszerkettő — felesleges rá szót vesztegetni. Ha azon­ban figyelembe vesszük, hogy a tanári diplomára pá­lyázók a társadalomnak úgyszólván valamennyi ré­tegét képviselik, továbbá a különféle gimnáziumokból hozott tudásanyag is heterogén, bizony elég komplikált dolog az állan­dó magas tanulmányi ní­vó kialakítása. Ráadásul a közel 950 fős hallgatói lét­számnak 43 százaléka kol­légiumon kívül lakik — albérletben vagy a szülők­nél —, s már maga ez is negatív hatást, gyakorol az iskola vezetőinek törekvé­sére. lényegében alig vált kedve­zőbbé a helyzet, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy most már 200 helyett 300­as létszámú lesz évenként a beiskolázás. A harmadik öt­éves terv végén valószínű­leg megkezdődik egy újabb főiskolai kol­egyelőre jelenlegi adottságok vehetők figye­lembe. Segít a KISZ is A számok tanulsága A munkás-paraszt szár­mazású hallgatók eredmé­nyeinek elősegítése nem kü­lön gondot jelent, hanem meghatározza a tanári kar, a pártszervezet és a KISZ­bizottság egész tevékenysé­gét. Többéves tapasztalat: az osztályzatokban nem a szociális származás, hanem a tanulási körülmények sze­rint mutatkozik differencia. S ebből a szempontból ér­demes néhány számot meg­jegyezni. A kollégiumban elhelyezett 270 munkás-pa­raszt hallgató közül a leg­utóbbi vizsgákon csak né­gyen voltak elégségesek, a 138 kint lakó közül viszont 17-en. Még rosszabb az arány, ha a jeles és a jó rendű osztályzatokat vesz­szük: a kollégistáknál 181, az albérleteseknél mindösz­sze 34 fő. Ez persze alap­jában véve természetes je­lenség, hiszen a kollégium­ban szilárdabb a fegyelem, kedvezőbbek a lehetőségek, s ha nem így lenne, nem volna különösebb értelme a kollégiumok fenntartásának. A kollégium ezenkívül kor tudták meg, milyen sokat jelent az intézeti ké- légium építése is, nyelem, a drága és gyak- azonban csak a ran hideg albérleti szo­bákhoz képest. Hamarosan „rákapcsoltak" a tanulásra és fél év múlva vissza küz­döttek magukat a kollé­giumba. A tanárok nem tesznek elég engedményeket arra való tekintettel hogy munkás vagy paraszt szülök gyereke valaki. Erre nincs is lehe­tőségük, hiszen vizsgák al­kalmával nem a származást, hanem a felkészültséget, a tudást értékelik. Mégis ha­tározottan állítják: ha kü­lön-külön megnéznék az ér­telmiségi, illetve a kétkezi munkássorból érkezettek ta­nulmányi átlagát, semmi­lyen különbséget nem ta­pasztalnának. Ennek egyik magyarázata az, hogy a ta­nárképző főiskolára általá­ban egyrészt az „erősebb" gimnáziumok közepes, más­részt a vidéki gimnáziu­mok jó, vagy jeles rendű tanulói jelentkeznek, te­hát lényegében azonos tu­dásúak. Inkább az általános műveltségben észlelhető bi­zonyos szintkülönbség, azon­ban — meggyőződésük sze­rint — ennek sem a szü­lői ház, hanem a középis­kola elsősorban az oka. H anyszor adtunk hírt kat, akik a szőregi Egyetér­erröl az utóbbi évek- tés Tsz-ben két év alatt 83 ben: útjára indult százalékkal növelték a búza a szocialistabrigád-mozgalom átlagtermését és így tovább, a tsz-ekben is! Állattenyész- Kik ezek az emberek? Trak­tők, kertészeti munkacsapa- toristák. állattenyésztők, nő­tök, több helyen növényter- vénytermesztők és mások. Eszerint tehát a kollégiu­mon kívül lakók minden­képpen hátrányosabb hely­zetben vannak és lesznek is mindaddig, amíg nem biz­tosíthatók a tanulás jobb feltételei. Mivel kevés a tanulószoba, a kintiek a KISZ-helyiséget is igénybe szokták venni, de ott szűk a hely. A tanszékek olykor gondoskodnak tanteremről saját hallgatóik részére, ez azonban elég rendszertelen. Sokan a folyosókon bo­lyongva kénytelenek lapoz­gatni a tananyagot, pedig így a figyelem koncentrálá­sa minimális. A KISZ-bi­zottság is csak úgy tud se­gíteni, hogy hetente egyszer — amikor az irodalmi és a marxista olvasóterem nem foglalt — lehetővé teszi a rendszeres, nyugodt tanu­lást. Ez azt jelenti, hogy 30—76 albérletben lakó hallgató egész délután za­vartalanul olvashat. Világnézeti fejlődésük részben azon te mérhető, hogy szélsőségesebb helyze­tekben bátran vitába száll­nak az idealista megnyilvá­nulásokkal. Nagy Pál titkár­helyettes jóleső érzéssel ta­pasztalta, hogy egy vidéki kirándulás alkalmával min­duntalan „kiigazították" az ^k^krkkoaSummbÍUthai' ^vezetőnek ajánlkozott akik szerényen, névtelenül húzódnak meg a sikerek mögött. Pedig megérdemel­nék, hogy fényképeik, neveik ott ragyogjanak a művelő­dési ház legszebb szobájá­nak a falán. Emberi gond­jaikban osztozna velük a közösség, mert nagyon érté­kes emberek. A szocialistabrigád-mozga­lom eszközei arra is kivá­lóak, hogy végre is meg­szüntessük a még sok he­lyen megtalálható káros egyenlősdit. 4 legszebb emberi tulaj­donságok egyike, hogy a nagy cselekedetekre képes, szívós emberek sze­rények. Az újságírót is, ha lehet, lebeszélik arról, hogy írjon róiuk. Azt mondják: „Csak azt tettük, amit az mesztők is vállalták a kö­zös munkában a nagyobb helytállást. Példás emberi magatartásukkal kivívják maguknak a „szocialista bri­gád" rangot. Mitagadás, vér­mes reményeket fűztünk ah­hoz, hogy e nagyszerű moz­galom a gyárakon túl kivi­rágzik a földeken és az ál­lattenyésztő telepeken is. A duzzadó, kipattanni készülő rügyek azonban lehervadtak, ahelyett, hogy kinyíltak vol­na. Nemrég az egyik szegedi tsz-ben járva — abból a cél­ból, hogy a tollamat megtö­röljem vele — egy eldobott papírlapot emeltem ki az el­nöki papírkosárból. Tehené­szek, állatgondozók szocia­listabrigád-szerződése volt. Evekkel ezelőtt hat szövet­kezeti gazda írta alá. A te.i- élet. meg a tisztességünk kö­hozamok emelésére, a hízási vetelt tőlünk". Érthető, hogy átlagok növelésére vállalkoz­tak, s mindezt minden bi­zonnyal komolyan gondol­ták. Mégis szerződésük úgy került a szemétbe, hogy so­ha senki nem értékelte mun­kájukat nem állnak fel a közgyűlé­sen, s nem hangoskodnak: az ösztönösen végzett jó munkának adjunk céltuda­tos formát, szocialista tartal­mat, mi szocialista brigádo­kat akarunk. A pártnak kell A minap különféle járási ehhez hozzásegíteni őket. szerveknél kutattam: ki tud Helyettük sokszor még azok a termelőszövetkezeti szocia- formálják a közhangulatot, lista brigádokról? Melyik akik amolyan kitartottjai a osztály kíséri figyelemmel a közösségnek. Demagógiájuk­mozgalom eredményeit? Bi- ka.l ideiglenesen „jó embe­zony hosszas kilincselés reknek" tűnnek, de mint pa­után sem találtam meg. Vé- raszti tömörséggel mondják: gül abban kellett megnyu- „a munkában nem ér az éle­godnom, ilyen osztály, ilyen tük egy hajítófát sem". El­elvtárs nincs is. Ellenben méleteket farigcsálnak arra. Kinek kell több segítség? Nyilvánvaló ezek után, hogy több segítségre szorul­legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az összes hallga­tókat kulturált otthonokban helyeznék eL, csakhogy ez súlyos pénzkérdés, máról holnapra megvalósíthatat­lan. Az állam nagyon ko- azonban sajnos nem moly összegeket fordít ösz­töndíjakra, tanfelszerelések­re, technikai segédeszközök­re stb., tehát a jogos kí­vánságoknak gátat szabnak az anyagi lehetőségek. Fel­épült ugyan a 320 férőhe­lyes Petőfi Sándor Leány­kollégium, de a tanárképző ösztönöz is a jobb tanulás- főiskola 240—250 hallgatójá­Szűcs Zsuzsanna, a fő- 110k ugyanakkor ki kellett ra. A szervezők is vizsgáznak Egymást követően jófor­mán egy vasárnap és egy munkanap megy rá, amíg valaki túljut Szegeden a KPM Autóközlekedési Tan­intézetnél a gépjárműveze­tői vizsgán, illetve aa azt követő bejelentésen a gép­járműveket nyilvántartó és vizsgáztató alosztályon. Az ezzel kapcsolatos panasz és kérdés éppen ezért jogos: nem lehetne a hosszú vá­rakozást lerövidíteni, a munkát meggyorsítani? A KPM Autóközlekedési Tanintézete vasárnap reg­gel 9-től tartja vizsgáztatá­sát a Menhely utcában. Ez eltart délután 2-ig. Polgár Istvánnak, a tanintézet ve­zetőjének tájékoztatása szerint ennél korábban nem lehet megkezdeni a vizsgáz­tatást, mert a Bajáról és a Kecskemétről érkező vizs­gabiztosok a legkorábbi vonattal és autóbusszal reggel 9-kor érkeznek csak meg. A felesleges várako­záson lehetne csökkenteni, ha esetleg nem egy, ha­nem két időpontra idéznék a vizsgázókat. Így nem tűn­nék olv hosszúnak a több mint fél nap. A gépjárművek műszaki vizsgáztatása a Marx téren hétfőn és csütörtökön a ko­ra reggeli órákban kezdő­dik. Egy ember végzi, tölti ki a jelentkezési lapokat, nézi meg a lámpavilágítáxt és tart fékpróbát. Ez vi­szonylag gyorsan megy, egy ember meg is győzi. A „hosszú-nap" csak ezután kezdődik a Szeged városi és járási rendőrkapitányság épületében, a gépjárműve­ket nyilvántartó és vizsgáz­tató alosztályon. Az udva­ron, a folyosón, a bejárati előtérben tegnap is nagy csoportokban várakoztak az emberek. Volt. aki kora reggeltől ott állt és fél 10­kor még dolgavégezetlenül várakozott. A múlt hét csütörtökjén 178 gépjármű­vet „anyakönyveztek". Es­te 7 óra előtt pár perccel fejezték be. Tegnap sem várakoztak itt kevesebben. Két tisztviselő — mint ahogy máskor is — nem győzte volna a pontos adminisztrációt olyan ütemben végezni, hogy ne kelljen sokaknak egész nap várakozniuk. Tegnap kapott az alosztály pár órára három kisegítőt. Ez azonban csak tegnapra szó­ló megoldás volt. Szabó József, a Csongrád megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedésrendészeti osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy új szisz­témát dolgoznak ki. hogy a várakozási időt lerövidít­sék. Csak ne kelljen majd erre is sokat várni! L. F. hurcolkodnia a József Atti­la, illetve Bolyai János plébános magyarázatát A végzősök rendszerint nagy ambícióval, felfokozott kulturális igényekkel men­nek tanítani. A faluban min­dig találnak ideális körül­ményeket. Megtörténik, hogy az új kollégát borral, pá­linkával fogadják és ilyen helyen nagyjából később is konzervál ódik ez a „műve­lődési" színvonal. Ezen pe­dig a főiskola már aligha tud segíteni. F. Nagy István CGIL és a SZOT megbeszélései SZOT elnökségének meghívására 1966. március 14—18-ig Budapesten tartóz­kodott az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) küldöttsége; Luciano Lama és Giovanoi Mosca, a CGIL titkárai, Andrea Gianfagna, az Olasz Élelmezési Szak­szervezet főtitkár-helyettese és Ruggiero Spesso, a CGIL közgazdasági osztályának ve­zetője. Az olasz szakszervezeti küldöttség megbeszéléseket folytatott Gáspár Sándorral, a SZOT főtitkárával. Az olasz szakszervezeti vezetők tájékozódtak a ma­gyar népgazdaság és a dolgo­zók helyzetéről, a magyar szakszervezetek tevékenysé­géről. A CGIL küldöttei tájékoz­tásáért, a nemzetközi szak­szervezeti egység fejleszté­séért és a béke védelméért. * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szívélyes baráti be­szélgetésen fogadta az olasz küldöttséget. sok felelős vezetőtől hallot­tam olyan véleményt, hogy: „Tsz-eink mai állapotukban nem alkalmasak arra, hogy kifejlődjék bennük ez a moz­galom. Lehetetlen ez többek között a részes művelés el­terjedtsége és a mezőgazda­sági munkák sokrétűsége miatt is". Ez nem más, mint az eddigi rossz bizonyítvány magyarázata. Hiszen az ál­lattenyésztők. a kertészek, a segéd- és javítóüzemek mes­hogy „a magyar parasztem­ber énjétől mindig távol állt az olyan szocialista életmód, fegyelem, mint amilyent a szocialistabrigád-mozgalom követel". Igyekeznek a jót, a nagyszerűt különválasztani a szocialistától. Pedig a ket­tő mindig ugyanaz volt. Állami gazdaságainkban már vannak szocialista bri­gádok .szép számmal. Azon­ban e mozgalom az állami tazdaságokban sem emelke­teremberei, a traktoristák dett még az őt megillető mindennap ugyanazt a mun- magasztos helyre. Ha jó az kát folytatják, amit este ab- időjárás, nincs jégverés — a bahagytak. Munkacsapatok gazdaság „hozza" a tervét dolgoznak sok helyen a fű- —, akkor minden brigád, szerpaprika-, a szőlő- és ahány csak benevezett, „szo­gyümölcstermesztésben is. cialista" lesz. Viszont ha a Azok az emberek fejezik be peronoszpóra lepörkölte a általában a termelés utolsó szőlőt, a víz kipusztította a műveletét is, akik megkezd- kukoricát, már nehezebb, ték. Tehát igenis lehet érté- Tehát a leglényegesebb em­kelni a verseny eredményeit, beri jótulajdonságokat is at­Tény az is, hogy a szocia- tói teszik függővé, hogy mi­listabrigád-szerveaetekre ége- lyen a termés. De hát miért tő szükség van a tsz-ekben. kell ennek a mozgalomnak A pártszervezetek gyak- val!alnÍ az időjárás okozta ran nem találják he- e,'kolísl- gazdásági vertese­lyüket a közösségben. gek osszes ódiumát? Magam Pedig valóban a saját dol­sokszor beszélgettem már Átadta megbízólevelét az új csehszlovák nagykövet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön fogadta Jozef Pucik rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. Jozef Pucik a megbízólevél átadásakor beszédet mon­tatást adtak az olasz dolgo- j dott, melyre Dobi István válaszolt A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Dobi Istvánnak, a kíséretében megjelent Ladislav Vince, Jaroslav Balabán és Frantisek Hála nagykövetségi taná­csosokat, Milán Mojzisek alezredes, katonai és légügyi at­tasét, Matej Petrina nagykövetségi elsőtitkárt, Michal Králka és Alexander Horváth nagykövetségi másodtit­károkat, Ondrej Durej nagykövetségi harmadtitkárt, Jan Dvorák és Tomás Návrat kereskedelmi attasékat. Az El­nöki Tanács elnöke ezután szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel. Jozef Pucik nagykövet megbízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlék­müvét. (MTI) zók helyzetéről, a jelenlegi nagy munkásharcokról. A SZOT és a CGIL veze­tői megállapodtak, hogy a két ország szakszervezetei közötti kapcsolatokat tovább fejlesztik, rendszeresen tá­jékoztatják egymást felada­taikról és tapasztalataikról, erősítik a magyarés olasz dol­gozók szolidaritását a közös célokért, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­guk lenne: megtisztelő rang- 'lyen. szofista brigádok ra emelni a szocialista mun- fegjaival. ElmondtaK: yalla­kát! Méltó elismeréshez jut- fsaikat teljesítik, ha lehet* tatni például azokat, akik a mert akfrnak ke" szegedi Móra Ferenc Tsz- *»?»• Amikor eletük célja ben országosan is a legjobb fe!o1 érdeklődtem, legtöbb­eredményt érték el az egy ^zor. kiderült: az állami gaz­kiló csibehúsra jutó takar- dasagot nem tart'ak véglc" manyfelhasználásban, akik a munkahelyüknek. Azon­mihályteleki Üj Élet Tszr nal ""hagyjak, mihelyt jobb ben több száz hold átlagá- 'Tlunka.t talaInak' Fel semöt­ban olyan fűszerpaprika-ter- lott mes a röndolat, miként mést értek el. melyhez ha- lehetne javítani a helyzetü­sonlót az egvéni életben kon- Sokszor csak ilyesmiről senki sem látott. Vagy azo- Vfm 8201 miert kel1 10-15 lanvnak egyetlen bádog la­vórból mosdani. Egyszer a szocialista brigád tagjával is szóba álljon az igazgató, s legyen kíváncsi a vélemé­nyére. M int Tátink:, még az ál­lami gazdaságokban is — ahol pedig lénye­gesen előbb vannak, mint a tsz-ekben — sok javítanivaló van a mozgalom építésében. A szegedi járási párt-végre­hajtóbizottság áprilisban na­pirendre tűzi a szocialista brigádok ügyét. Községi szö­vetkezeti párttitkárok erte­kezletén te megvitatják a témát Minden bizonnyal bő­ségesen lesaiek majd jó ja­vaslatok, s végül is bebizo­nyosodik: bár a mezőgazda­ság szerkezete sok minden­ben más, mint az iparé, mégis a szocialistabrigád­mozgalom ügye teljes siker­re vihető a termelőszövetke­zetben is. CSÉPI JÓZSEF Péntek, 1966. március IS. DÍL4ÜA6YAR0RSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents