Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-17 / 64. szám

Ősbemutató előtt... Miről írt drámát egy volt szegedi diák? • • — Nézd, itt balra lesz a rendőrségi előszoba, jobbra a kihallgatások színtere, itt hátul emelkedik a fai, ahová időnként, a kihallgatásokat megszakítva, „visszavágunk" az előzményekre — magyarázza széles lendülettel Komor István, A BotLár-ügy című dráma rendezője. Kissé őszülő, ám élénk szemű, fiatal arcú férfinek mondja mindezt: Bágyoni Attilának, a szerzőnek, aki Pestről látogatott el darabja próbájára. — Ugye, mind a három színtér kényelmesen elfér itt — jegyzi meg mosolyogva a szerző, a rendező szavaira. — Mégis jól emlékeztem... Nem csoda, hogy Bágyoni Attila, budapesti orvos. A Botlár-ügy szerzője jól emlékezett. A kecskeméti középiskolás évek után, annak idején Szegedre került orvostanhallgatónak, s mint színházrajongó medikusjelölt, számos alkalommal ült a Szegedi Nemzeti Színházban. Akkoriban „szimpla" nézőként telepedett a nézőtéri székre — most viszont kevésbé nyugodtan foglal helyet: szerzői minőségben először ül egy nagyobb színház nézőterén. — A dráma második, színpadra írt művem — meséli a fiatal orvos-író. — Az elsőt 1953-ban mutatták be a Színművészeti Főiskola hallgatói, vizsgaelőadás' ként. De az csak próbálkozás volt. — Amint a plakát is elárulja: A Botlár-ügy szereplői főként építőmunkások. Miért ír egy orvos — épp On mit tesz ysSSSS Szegedi boszorkány — komplett seprűfelszereléssel? Nem, csak egy ügyes szakmunkáslány a szegedi seprűüzemből, ujjai azonban valóban boszorkányos gyorsasággal kötik-fonják az apró, de jól jövedelmező exportcikket. Sárkány Piroska és társnői naponta 65—65 darabot kötnek ezekből a különböző méretű és különféleképpen vágott kisseprűkből. A szakmában tiroli es hollandi jelzőt viselnek készítményeik, de ha egyszer útrakelnek, jelzőjük a rendelő ország neve után hamarosan svájcira ós amerikaira változik. Egyébként az üzemben jogosan felvehetnék a Horváth-féle elnevezést is, mert a mutatós kisseprűk modelljeit a négy éve nyugdíjas Horváth István bácsi, az üzem volt műveA próba szünetében (balról jobbra): a szerző, Bágyoni Attila, a nöl (őszerepló, Falvay Klára és Komor István, a rendező, az új darab egyik jelenetéről beszélget őróluk darabot? Nem lett leneteiben szerettem volna volna kézenfekvőbb egy olyan rendőrtisztet és olyan „értelmiségi" téma? újságírót ábrázolni, akik ar— Sokáig dolgoztam, kör- ^f?11^ zeti orvosként egy „kis he- hallga^k lelkébez> . lyen". Szigetszentmiklóson világához minél inkább - felel Bágyoni Attila. - hozzáférhessenek. Ott szinte kizárólagosan — Igen, a „krimis" ízű ötmunkásbetegeim voltak. vált igazi lélektani . , „ töltésű miivé — kapcsolóAlaposan megismerhettem dik a beszélgetésbe Komor problémáikat, gondolkodás- István rendező. — A szerepmódjukat. Akkori megfigye- lók — Mentes József, Keléseimet iparkodtam a drá- resnyi László, Kátay Endie, mába ötvözni. Azt szeret- Kiss Gábor, Falvay Klára, tem volna színre formálni: Simon Erika, Décsy Györhogyan reagál egy egyszerű gyí, Kormos Lajos, Pagonyi emberekből összetevődő kö- Nándor és a többiek — zösség arra, hogy egy tár- megértették ezt a törekvést, síukat tragédia éri. s munkájuk nyomán kontúr— Tragédia vagy baleset? jaiban kirajzolódott a mon— Ez a darab végén tisz- daindó. Egyre nagyobb kedvtázódik. Mindenesetre a vei dolgozunk a dráma megrendőrségi kihallgatások je- felelő színrevitelén, s a továbbiakban már a nüanszok kidolgozására, a lélektani finomításokra is futja az erőből és időből A március 26-i első magyarországi bemutató modern díszleteit Székely László tervezte. Dér Endre Lehet, hogy dolgozik még Timföldgyár kér ilyet. Ha portáljuk. Hogy mi ebben az Faragó Lászlón kívül is kísérletünk „bevág", többé eredményben a gyártmányolyan ember a városban, aki XeS feíaS^nS érde™? *»>£» 25 esztendeje foglalkozik kus fonalakat, és ha a vál- a 600 grammos ponyváknak gyártmányfejlesztéssel, bár lalaton belül gyártjuk, gyor- is éppen olyan jók a műnem túlságosan valószínű. A sabb> gazdaságosabb is. szaki tulajdonságai, mint a Kenderfonó- és Szövőipari . 800 grammosaké. A könnyíVállalat főkonstruktőre egy s ClVaI »eSZ"e 3 teX liCEpO. tett ponyvák gyártására az mást már tett a gyártmány-. A jelek szerint az idei idén is nagy figyelmet szen" fejlesztésért életében, most gyártmányfejlesztés iránya telünk, azonban elsősorban nem a elsősorban a műanyagok felmúlt, hanem a jelen az ér- használása felé fordul? „CIÉ menni" aZ igényeknek dekes: miként hasznosítja a - Természetesen tudatosan keressük ezeknek a jó tulajMiután nagyjából megTavaszi seprűcsokor meg zetője készítette, aki ma is meg-meglátogatja régi munkatársait. A kisseprű készítéséhez kézügyességen kívül elsőrangú cirok is szükséges; az anyag legjavát válogatják erre a célra. A rendkívül munkaigényes termelést itt nem lehet gépesíteni, ez bizony kézi munka volt és marad. A szürke cirokköteget piros és kék perionszálakkal csak a munkásnők ügyes keze képes olyan szépen és jól megfonni-összekötni, ahogyan a rendelő cégek s a tőlük vásárló amerikai, svájci háziasszonyok megkívánják. A munka, amelyet Sárkány Piroska negyedmagával végez, mindenesetre hasznos az Ecsetés Seprűgyárnak — évente 7—800 ezer forint gyártmányfejlesztési csoport alapanyagoknak a ismerkedtünk a gyártmányhárom tagú kis kollektívájá- MhÜmálS^ehetósS de ban nagy szakmai tapasztala- azért nem mondhatnám, ^ ,nem, crfektelen mega sas ss risS«rr —r ^F? - aw^ - Három surgos temanK előállítása, de nem hagyomá- nAn tavalv 15 teliesen új van jelenleg. Ízelítőül elmon- „ ,„„„ ° , . Pan aly A. rcijesen uj dom lényegüket. Az egyiket nyos celra- Már 1963-ban ki- termek gyártását keszitettuk tulajdonképpen a Győri Pa- mintáztunk a Ruházati Min- elő, körálük negy exportmutszövő- és Műbőrgyárral tatervező cipő-főosztályával am..lul6tt: Negyeimként közösen végezzük. Műanyag- néhánv textilcipőt s közülük körülbelül 125 gyártmány eal bevont eéokocsitakarót nenany textUcipot' s KozuluK fejlesztésével foglalkozunk, harmSzövetet akarenk az egyik az év legszebb ter" ha az anyagok szélesség előállítani csakhogy ezt meke is lett- Most ismét na- variacioit is figyelembe előbb ki ' kell kísérletezni, pirendre került a külföldön vesszük, kétszázzal. EgyálTizenhatféle alapszövetet ké- divatos és elterjedt textil fel- ^J^^gTt szítettünk, valamennyit el- sf1r,g7l1 kí . . szempont hogy ugyanra a küldtük Győrbe, s azt a há- ®°részű ncn P z f?" • SZOVet- tobb féle ^ rom-négyféle szövetet gyárt- °-S2ena gyártására készü- anyagavá legyen. juk majd, amelyik a legjob- lünk most fel. _ A gyártmányfejlesztő ban beválik. Azt hiszem, _ persze korántsem csupán munkájának rugalmasnak nem kell külön hangsúlyoz- « a három feIadat adja ^kutótísa ni. hogy a ponyvaszovetre munkánkat ezekben a hetek- is mondhatnám, hogy eléje felkent műanyag tulajdon- ben> hónapokban. Most igyek- kell mennie az igényeknek, ságai milyen előnyösek. szünk többek között kihozni Ezért foglalkozunk újabban _ ismeretes - tér át a egy olyan új postai zsákot, "fiS—SSS második kísérletre —, hogy melynek súlya sokkal köny- megtervezésével, olyan béa kenderfonógyárban műszál- nyebb a régi kenderzsákénál, lésvászocn készítésével, mely lal kevert kenderfonál is ké- Poliamidból csináljuk, ami a műszálból készült ruhaszül. Eddig egyharmada volt húszszorta kopásállóbb a anyagokba í* . . „.. , ,, . , . ,, . , , . . mert nem zsugorodik. Ilyen, szintetikus fonál, most azon- kendernél. A Novényolaj- és jeiiegtj munkánk az előfoban az a cél, hogy keverés Szappangyárának készített po- nálból feltárt kenderfonalak nélkül, csak műszálból állít- liészter szűrők most vannak gyártása, mellyel a lent lesünk elő fonalat. Az a szin- gyári kipróbáláson. A Film- bet ^tyfí^ífjf' ,,Számt^l •x jj- . , , xx , , » - lan példát tudnók még tetikus anyag, amit eddig technikai Vállalattal közösen mondani ami mind arra Nyergesújfaluból kaptunk, próbálunk vetítővászonnak irányuh hogy gyártmányaink túl finom volt, ezért nem való szintetikus gyöngyvá- versenyképesek legyenek a kezdhettünk korábban a kí- szont előállítani. A Hejőcsa- világpiacon, hogy termékesérlethez. Viszont a vállalathoz bal Cement- és Mészmű ré- ink minél inkább megfelelsok rendelés fut be kizárólag szére speciális szűrő előállí- jenek a korszerű követeiméműanyagból készült szövetek- tásán dolgozunk, amely meg-' nyeknek. ez a népgazdaság, re. Hogy csak egyet említsek, akadályozza, hogy a levegő ez a vá)laiat érdeke is. például a Mosonmagyaróvári elszennyeződjék a gyár környékén. Ünnepségek Szegeden a költészet napján Tanácskozott a könyvbarátmosgalom megyei akcióbizottsága ványokat árusítanak. Ugyan-Megbeszélést tartott tegnap, szerdán délelőtt a Csongrád megyei könyvbeli könnyített ponyvák Ügy látszik, Faragó László szerénysége tiltja kereken kimondaná, hogy a gyártmányfejlesztő, a konst— A végére két olyan té- ruktőr munkája szinte megmát hagytam, melyek egyike szabja az egész gyár, sőt különösen a vásárlóközönség az egész vállalat munkájáérdeklődésére tarthat szá- nak sikerét. Pedig ezt tudmot, másika a népgazdaság va támogatják a csoportot a számára igen hasznos. Te- nagyvállalat vezetői. Alig hát: a háziasszonyok általá- néhány hete biztosítottak nos panasza, hogy a mosó- éppen számukra olyan munmelyék csak a költészet napja alkalmából az iskolákban egy-egy i gépekben nem lehet finomfe- kakörülményeket, rát mozgalom akcióbizottsá- osztályfőnöki vagy magyar! hérmenűt mosni, mert tönk- között az eddiginél sokkal ga Szegeden, a Hazafias Nép- irodalmi órát szentelnek a remegy bennük. Rajtuk aka- megfelelőbb, kényelmesebb runk segíteni olyan mosózsák és elmélyültebb munkát lekészítésével, mely megvédi a het végezniük. S mivel a front megyei titkárságán. Na- mai magyar költészetnek, értéket i pirenden az áprilisban meg- A költészet napja és az ünfonnak össze" a cirokból, rendezésre kerülő költészet nepi könyvhét eseményei kö- mosnivalót. Hazai nylonse- gyártmányfejlesztés a követ- - < mm , MHHHHB ' .4- . f: V• ' - - _ • A:.;\ • H IMWKéí/? nw«^HIlK i " 1 *í M ill1 . p napja és az ünnepi könyv- ^ álprjüs 21-én, 22-én és i hét megyei programjának 23-án Fekete Gyula Az orvos lyemből készül majd. kező években egyre naEnnek valóban megörülnek gyobb hangsúlyt kap, önkénösszeállítása, megvitatása sze- halála című regényéből és j majd a háziasszonyok. S mi telenül idekívánkozik befejerepelt. ennek filmváltozatáról szer-] az, aminek elsősorban a nép- zésül még egy gondolat: Kirschner Márton megyei veznek ankétot az író könyvtárigazgató, a bizottság egyik . főszereplő részvételéelnöke és Várhelyi Flórián, a yel Kisteleken, Szentesen es Csongrád megyei tanács mű- Mako^ Majus második hetevelődésügyi osztályának mun- ben Hódmezővásárhelyen Tikatársa javaslatára a költé- sza ab^ lesz" Megállapodás született arról is, hogy az szet napjának hagyományos április 11-i ünnepét ebben az évben kiszélesítik. Eszerint a különböző rendezvényeket, író—olvasó találkozókat április 5 és 11 között, illetve 11-e utáni héten szervezik meg. Szegeden április 16-án, a központi egyetem Dugonics téri aulájában, a József Attila Tudományegyetem és a könyvbarát akcióbizottság, a Szépirodalmi Kiadóval közösen rendez nagyszabású ünnepséget Garai Gábor, Csanády János, Demény Ottó, Vass István és Simon István, valamint a szegedi költők közül Andrássv Lfrios és Papp Lajos Iszvé > el. Április 16-án Csongrádon, 17-én pedig Apátfalván tartanak rendezvényeket, ahol belépőjegyekként könyvutalünnepi könyvhét eseményeit május 23 és június 12-e között rendezik meg. és I gazdaság látja hasznát? bár a vállalati gyártmány- Tavalyi programunkban fejlesztők igen sokat teszszerepelt először az úgyneve- nek a gyártmányfej lesztézett könnyített ponyva előál- sért, egyáltalán nem lenne lítása. ' Egy négyzetméter lebecsülendő, ha — a gumikönnyített ponyva súlya nem ipar Példáját követve — 800, csak 550-600 gramm. Az a gyáron, a vállalaton belül új termék bevezetésével meg- működne a tudományos feltakarított 140 tonna tilolt tatóintézet is. kendert tőkésországokba ex- Fehér Kálmán Több hallgató a felsőfokú technikumokban A műszaki egyetemek és felsőfokú technikumok fejlődéséről, a műszaki szakemberképzésről tájékoztatta Rigler György, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője szerdán az újságírókat. A többi között elmondotta, hogy a második ötéves terv időszakában a műszaki egyetemek nappali hallgatóinak száma 6500-ról 10 500-ra, az esti hallgatóké pedig 580-ról 4700-ra emelkedett. Az 1961-ben bevezetett szakmérnökképzésben, amely 160 hallgatóval indult, ma már 1200-an vesznek részt. A diákotthonokban elhelyezett fiatalok száma az elmúlt öt évben 39 százalékkal nőtt, a vidéki egyetemi városokban ma már a hallgatók mintegy 98 százaléka lakik diákotthonban. Rigler György beszámolta felsőfokú technikumok hálózatának fejlődéséről is. Elmondta, hogy jelenleg hazánkban 48 felsőfokú technikum és szakiskola működik, s ezekben több mint 20 ezer hallgató készül hivatására. A hallgatók száma az elmúlt két évben kétharmaddal nőtt, s a következő esztendőkben is jelentősen bővíteni akarják a felsőfokú technikumba járó diákok számát. Az erőteljes fejlesztést elsősorban az indokolja, hogy a felmérések szerint nagy számban vannak olyan munkakörök, amelyeket jelenleg egyetemet végzettek töltenek be, de kifogástalanul elláthatnak felső-, illetve középfokú technikumot végzettek is. A jövőben főként nagyobb felsőfokú technikumi egységek kialakítását tervezik, amelyekben több szakmában kaphatnak képzést a hafiL gatók. (MTI) Csütörtök, 1966. március 17, DÉL-MAGYARORSZÁG 5