Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

Ön mit tesz az önköltség- y csökkentésért • Az asztalon a jól ismert, mindenütt használatos doszszié: „Műszaki fejlesztési tervadatok." Az adatok elgondolója megvalósítója Szilágyi Ferenc műszaki fejlesztési előadó. Eleven arcú, élénkszemű fiatalember, szavait gyors taglejtésekkel kiséri. 1955 óta dolgozik a kéziszerszámgyár szegedi gyáregységében. „Elektrós"-felső fokon végzett elektrotechnikus. Abban, ahogy a műszaki fejlesztés dolgaiért lelkesedik, ahogy a gondokat hangosan végiggondolja itt az irodában, szintén felsejlik valami villamosság. Szerencsés duó Mindjárt az elején tiltakozik. Derűsen, és mégis komolyan: ő kijavítaná a kérdést, On mit tesz? — helyett Önök mit tesznek? volna ebben az esetben helyénvaló. — Miért? — Több okból is. A műszaki fejlesztés rendkívül kooperatív valami. ..Műszakifejleszteni" csak együttgondolkodva, összedolgozva, egymást segítve lehet. — Kik a partnerei, segítőtársai ebben? — Elsősorban a Gyula . i Kérdőn nézek, elmosolyo. QNE: — Teljes nevén Biczók felhasználásból, a jobb enerT Gyula, tudja, az a fiatalem- giagazdálkodásból, a gyártás ber, akivel beszélt. Ketten korszerűsítéséből, és ami kücsináljuk vele a fejlesztést, lönösen fontos, az újítások az üzem nem nagy, úgy is bevezetéséből adódnak, mondhatjuk, ketten vagyunk a műszaki fejlesztési osztály. Kinyílik a dosszié, zizeg_ ,„ ... nek a szétterülő, adattal teli Bmlekszem a magas fiúra, papírok idén 745 ezer fo_ vele beszeltem először s mi- rint megtakarítást terveznek kor megmondtam, miben ja- műszaki fejlesztésből. Anvagi rok szerenyen udvariasan a, 673 ezer forintot hasztovabbitotta a kérdést Salá- nálhatnak fel különféle in«yi Ferenchez: o az .dosebb, tézkedé.sekre. Iása lesz elsődlegesen az ő érdeme. — Mi okoz legtöbb gondot a munkájában? — Az egyéves térülési határidő. Csak egy esztendőre lehet tervezni, s ennek a költségét lehet felhasználni. De ... ha például tavalyi és idei költségünket összevárhattuk volna, akkor a 25+17 intézkedés helyett megvalósíthattunk volna egy igen nagyot, az indukciós olvasztót, 1 millió forint értékben. Ez a precíziós öntésben évente 594 ezer forint megtakarítást jelentene, tehát 24 hónap alatt bőségesen megtérülne. — Amit nagyon vár? — A központból a döntést: lehet-e indukciós olvasztó vagy sem? Nagyon kellene az igen: termelékenyebb és jobb minőséget is ad a másiknál. — Ami lelkesíti? Állandóan új, korszerű dolgokat kell tervezni, konstruálni. Ez szép és érdekes. De kötelességekkel is jár; tanulni, olvasni kell, forgatni a szakirodalmat, állandóan nyomon követni a fejlődést, összevetni saját technológi. , , , , . , ánkkal a legújabbakat. Mert - A legfontosabb „fegyve- a ma alaposan feIadja a lec_ t Sflw a-n_ya.g nekünk, műszkiaknak. Simái Mihály Pártküldöttség utazott Svédországba és Izlandba A Svéd Kommunista Párt és az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására dr. Korom Mihálynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának vezetésével szerdán pártküldöttség utazott Svédországba és Izlandba. (MTI) Tíz riap — és tizennyolc év... Vaskohászati árucsere Az Intermetall vaskohá- ; szati együtműködési szervezet budapesti irodáján szerdán este aláírták a szervezetben résztvevő hat tagország újabb árucsere-egyezményét. A bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDKbeli és szovjet küldöttek megállapodtak, hogy az államközi szerződésekben foglaltakon kívül a második negyedévben 350 000 tonna kohászati terméket cserélnek egymással. Az NDK Magyarországgal növeli legnagyobb mérékben árucsere-kapcsolatait. Magyarország összesen 55 265 tonna kohászati árut szállít a másik öt országnak. Csereképpen hasonló menynyiségű, illetve értékű kohászati árut hozunk be az említett államokból. (MTI) A cseppben kerestük a tengert. Tíznapban — azt a tizennyolc évet, amely egy szerződés aláírása óta eltelt. Felütöttük a legnagyobb magyar napilap összefűzött példányait. 1966. február 1. és 10 között, időrendben a következő szovjet—magyar vonatkozású közleményeket találtuk: „A szegedi Odessza-negyedben befejezték a lakásépítkezést". „Szovjet íróküldöttség érkezett Budapestre". „Magyar államférfiak üdvözlőtávirata a Luna—9 sikere alkalmából". „Szovjet—magyar villamos távvezeték építését kezdték meg". „Moszkvában magyarszovjet filmművészeti együttműködési egyezményt írtak alá". „Apró Antal elutazott Moszkvába a KGST végrehajtó bizottságának ülésére". „Magyar közgazdászok ls részt vettek a moszkvai nemzetközi közgazdasági értekezleten". A cseppben kerestük a tengert... A hasonlat egyszerre több értelemben is ide illik. Ügy is, hogy ez a néhány címsor, híven tükrözi a szovjet—magyar kapcsolatok sokoldalúságát, de úgy is, hogy mindaz, amit a tudósítások tíz nap alatt elmondtak, csupán parányi cseppje kapcsolataink valóban beláthatatlan tengerének. Minderve pedig azért emlékeztetünk most, mert holnap február 18-án lesz tizennyolc esztendeje, hogy Moszkvában aláírták a Szovjetunió és Magyarország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. A „szerződés" szó némileg hivatalos csengésű: az elmúlt tizennyolc esztendő tapasz, talatai legalábbis azt bizonyítják. hogy szocialista országaink testvéri kapcsolatainak hőfoka messze meghaladja a nemzetközi jogi formula szűk kereteit. Aki 1948-ban született, még csak most áll az érettségi előtt. Szerződésünk azonban, amely egyidős azokkal a tizennyolc évesekkel. már régen letette az érettségi vizsgát és az alkotó, felfelé (velő férfikor időszakába lépett. S azt kívánjuk, hogy az idő még szilárdabbá kovácsolja azt a barátságot, amelynek alapját a felszabadulás, közjogi kereteit pedig tizennyolc esztendős szerződésünk teremtette meg. S. P. tapasztaltabb, „riportképe. •ebb." — Jó, hogy így kerültünk össze. Szerencsés duó — — Hány ilyen intézkedést készített elő? — Összesen tizenhetet. Az mondja gyufát lobbantva az öntvénygyártás területén kielőadó. - 0 gépészmérnök. sebb tételek szerepelnek. A Egy gépész meg egy elektrós kitűnően kiegészíthetik egymást, a műszaki tudományok összességéből a mi posztunkon ez a két terület a legfontosabb. Mérleg vagy méreg ? Nagy lélegzetet kell vennie; amikor a többi függést és összefüggést kezdi sorolni. — Kettőnk munkája a tervezés, értékelés szempontjából a termelési osztályhoz kapcsolódik, a kivitelezés szorosan köt a TMK-sokhoz, az alkalmazás pedig már a technológiai osztállyal határos. Azt pedig mondanom sem kell, hogy a könyvelés, se 1 mennyire összedolgozunk, szinte össze is kell nőnünk, hogy minden az utolsó számjegyig stimmeljen — számszakilag is. Valóban, sziámi ikerpárra emlékezteti az embert a két munkakör szoros kapcsolata. Egymásra utaltak, egymás nélkül nem igen mozdulhatnak. Munkájukat a könyvelés félelmeshírű mérlegének nyelve tartja egyensúlyban. Mert hiába eredményez a fejlesztés, mondjuk 10 fillér csökkentést darabonként, ha ugyanakkor anyagfelhasználás. létszám vagy egyéb kihatások esetleg 16 filléres növekedést jelentenek. A mérleg már billen is, és nemcsak az egyenleg, hanem a műszaki fejlesztő lelki egyensúlya is felborul a könyvelőével együtt. Meglehet, hogy a változtatástól független műveletek elvégzésénél csúszforgácsolás fejlesztéséből már jóval többet lehet megtakarítani. Például az aggregátgép alkalmazása maga 128 ezer forintot ér. Sorolja, mennyit faragnak le a hőkezelés, a felületkikészítés, az energetika költségeiből. Kitűnik, hogy a teljes költségcsökkenés felét 4—5 tétel jelenti. Energetikából — két intézkedés révén — például 237 ezer forint írható a megtakarítás rovatba. — Egyik az olajtüzelésű kemencék hőveszteségének csökkentése. öreg kemencéink vannak, bizony akad olyan is, amelyiknek, hogy úgy mondjam, orrán-száján jön a láng. Ezen segítünk, megjavítjuk a falazatot, átalakítjuk úgynevezett tokozott kemencévé. Abban már két fal közé szorulnak a lángok. A kettő közt körülbelül az a különhség, mint egy régimódi búboskemence meg a tűzhely sütője között. Így jelentős energiát takaríthatunk meg. Hasonlóképpen sokat nyerünk a kompresszorok átalakításával is. ...„nekünk, műszakiaknak" Az előadó ismét hangsúlyozza. hogy az ő munkája az összefogás; az egyes intézkedések megtervezése amolyan kérdezz-felelek játékként, mindig közösen történik. Biczók Gyulán kívül sokat segített neki Falkenstein János TMK-vezető. s Közel 4000 üzemi baleset 1965-ben Tanulságos és egyben szomorú statisztika áll előttünk: 1963-ban 3600, 1964ben 3749 és 1965-ben 3954 üzemi baleset történt Szeged Valószínű már ítélkeztek is, és Csongrád megye üzemei- de a két fiatalember ottben. Az üzemi balesetek maradt kéz, illetve láb nélmiatt elveszett 55 000, 59 000, kül, amelyet soha az életilletve közel 63 000 munka- ben nem kaphatnak vissza. nap. Könnyen lehet számol ni is: ennyi kiesett munka nap egyenlő mintegy 2500 ember egész havi munkaidejével. A Szakszervezetek MeFigyelmeztet, felhív, esetleg büntet. A balesetek száma viszont évről évre növekszik. Az ellenük való fellépés és küzdelem mindenki ügye. minden gazdasági vezetőé és minden munkásé, saját és lársai érdekében is. A szerdai elnökségi ülés gyei Tanácsának Elnöksége részletesen tárgyalta még a megtárgyalta a munkásvé- Szegedi Orvostudományi delmi bizottság jelentését Egvetem szakszervezeti biszerdai ülésén, de végül is zottságának kulturális és neDe. ha csak ennyiből állna mit tehet egy megyei szerv velő munkáját, amelyben _ u_i i-t- i elnöksége? h.Tiározatnt. foeadott el. a balesetek következménye, akkor nem is kellene szóvá tenni. Sajnos, a balesetek elsősorban nem számokként jelentkeznek, hanem szerencsétlenül járt és nyomorék embereket hagynak maguk után, sőt néha az életet követelik. A múlt évben három halálos baleset történt. A számok között olvasni lehet. A legtöbb balesetet a [ határozatot fogadott el. Üdülőket korszerűsítenek Ezekben a hetekben a délbalatoni SZOT-üdülőkben kőművesek, ácsok, asztalosok, szobafestők és villanyszerelők dolgoznak; tízmjllió forintos költséggel korszerűsítik, felújítják az üdülőket. A balatonleilei Május 1.üdülő berendezéseit újakkal cserélik ki. Több helyen a konyha, az étterem és szállodai rész átalakítására, felújítására kerül sor. Zamárdiban gyors ütemben épül a hat nagy pavilonból álló, ötszáz személyes gyermeküdülő. Szegedi munkásőrök „A munkásőrség különleges fontosságú intézménye tak be hibák, a gond akkor Deák József, a technológiai is gond. hisz az önköltség is fejlődött. — Persze, ez nem annyira jelenség, mint veszély — teszi hozzá Szilágyi Ferenc. — Azon vagyunk, hogy egyezzen, sőt pozitív irányba térjen ki a mérleg nyelve, amikor rátesszük a munkánkat. Kinyilik a dosszié — Hogyan, milyen oldalról lehet „megtámadni" az önköltség tételeit? osztály vezetője is. Aztán az ő régi, már megvalósult és új, most megvalósulandó elképzeléseiről esik szó. Szilágyi Ferenc konstruálta meg a jól bevált félautomata csomagológépet, s ő a szigetelt nyelű fogóknál alkalmazott, 10 ezer voltot biró szigetelésvizsgáló „szellemi atya." Idén pedig az alagútkemence hőszabályozásának automatizárendszerünknek" — Kádár János elvtárs írta ezt a munkásőrökhöz szóló újévi üdvözletében. Ez a tudat lel20—30 év közöttiek szenve- kesíti a szegedi Gera Sándor dik el (1193 fő), s a leggya- j munkásőrzászlóalj tagjait is, koribb a kéz- és lábsérülés amikor a példamutató ter(3115 esetben). Az okok kö- melőmunka után fegyverrel zött még mindig leggyako- a kézben gyakorlatoznak. A ribb a figyelmetlen munkavégzés, néhol a virtuskodás szocializmus építésének nagy munkájában a munkásőrök és a komolytalanság. Persze j kezében nyugvó fegyverek is erőnket mutatják, biztonságunkat növelik. Felvételeink a szegedi munkásölök életéből mutatnak be pillanatokat. a vizsgálatok megállapították. hogy a gyárakban eléggé formális a dolgozók oktatása, és gyakran megsértik a munkavédelmi előírásokat, nem tartják be a szükséges! j é fényképezte: ovorendszabalyokat. A 3954 baleset közül két , Túry Géza sajnálatos és elkerülhető esetet külön is érdemes megemlíteni. Dakó József 15 éves fiatalember a baksi Űj Élet Tsz-ben szártépő orkánnal szárat tépett. A felgyülemlett töreket az orkán hátső részénél lábbal igyekezett eltolni. A lapátok elkapták a jobb lábát és térdből letépték. Miért következett be ez a szerencsétlenség? Két okból: a fiatal fiú felügyelet nélkül dolgozott és a gép sem volt ellátva megfelelő védőburkolattal. Hasonlóan súlyos baleset érte Katona István harmadéves mezőgazdasági gépésztanulót a balástyai Alkotmány Tsz-ben. A fiú erőgéppel szőlőt rotátorozott minden felügyelet nélkül. A gép nem volt ellátva megfelelő védőberendezéssel és a fiú a sötétben a gépbe nyúlt. A rotátor mindkét karját tőből letépte. A kimutatásban ezt olvashatjuk még: az ügyekben bűnvádi eljárás indult. Lőgyakorlaton Szeged környéken C'tbiztosító őrség a hídon Csütörtök, 1966. február 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 3